2015

Átlépés

Bemutatkozás

Amikor a változás szelei fújnak a pesszimisták falakat emelnek, az optimisták pedig vitorlát bontanak."

Legfrissebb hozzászólások
Feedek
Megosztás
Címkefelhő

Milyen és mennyi vetőmagra van szükség a kiskertekben?

Írta: Virágné Fejes Éva
2013. január 07. hétfő

vetomag2A megfelelő minőségű, elegendő hozamú termés, vagy a kellő díszítőértékkel bíró dísznövények egyik legfontosabb titka a megfelelő vetőmagban rejlik.

Általában azt írja a szakirodalom, hogy csak megbízható helyről származó magokat használjunk.  Magunk ne kísérletezzünk magfogással, mert nem tudjuk a kiskertekben a fajtaromlást biztosítani. Egy-két kivétel azonban van.

A lenti táblázat tartalmazza azokat a növényeket, melyekről könnyen foghatunk mi is szaporítóanyagot. Arra kell ügyelni, hogy ép, érett betegségtől mentes magokat gyűjtsünk be. Magnak a legnagyobb, legszebb, általában a legelső termést kell kijelölni. A maggyűjtést száraz, napos időben végezzük.

Nem érdemes gyűjteni az úgynevezett F1 hibridek magjait, mert ebből fejlődő növények nem rendelkeznek az előző generáció jó tulajdonságaival, hanem a korábbi ősök jó és rossz tulajdonságait örökítik. A betakarított magokat tokból, hüvelyből ki kell fejteni, csépelni, majd megtisztítani és napos meleg helyen légszárazra szárítani. Ezután jól záródó dobozva, zacskóba, esetleg üvegbe tesszük. A tárolóedényeket minden esetben címkézzük fel, mit tartalmaz, mikor szedtük.

A vásárolt magokkal az a baj a legtöbbször, hogy a kiskertek nyújtotta területen nem tudjuk az összes, zacskóban lévő magot elvetni, megmarad és eltesszük jövőre, meg azutánra. Néha meglepetés ér bennünket, mert a gondos vetés ellenére sem kelnek ki a magok, vagy csak hiányosan. Ennek lehet az az egyszerű oka is, hogy magjaink már régiek. Ezek ugyanis csak hosszabb-rövidebb ideig őrzik meg csírázóképességüket. Nézzük a leggyakoribbakat.

Növényfaj

Csirázási idő (nap)

Csírázóképesség időtartama (év)

Ezermagsúly (g)

Pasztinák

12-16, (12-16**)

1-2

2,5-4,0

Feketegyökér

10-12, (10-12**)

1-2

13-14

Sóska1

2-14, (12-14**)

1-2

0,7-1,2

Petrezselyem

20-28 (24-28*), (24-28**)

2-3

1,2-1,8

Sárgarépa

16-21 (12-16*), (12-14**)

3-4

1,2-1,5

Zeller

20-21 (18-21*), (18-21**)

3-4

0,3-0,5

Cékla

10-14, (10-14**)

3-4

13-22

Paradicsom

12-16 (12-14*), (12-14**)

3-4

2,7-3,3

Paprika

12-16 (12-14*), (12-14**)

4-6

5-7

Vöröshagyma

10-12, (10-12**)

3-4

3-4

Spárga

10-30 (10-14*), (10-30**)

3-4

18-20

Borsó

8-10 (6-8*), (6-8**)

3-5

120-400

Bab

8-10 (7-9*), (7-9**)

3-5

100-600

Káposztafélék

10 (7-10*), (7-10**)

4-5

3-6

Retek

6-10 (4-6*), (4-6**)

4-5

6-10

Saláta

6-8 (6-7*), (6-7**)

4-5

0,8-1,0

Endivia

6-8, (6-8**)

4-5

1,2-1,5

Cikória

6-8, (6-8**)

4-5

1,2-1,5

Spenót

10-12 (18-21*), (18-21**)

4-5

8-10

Uborka

6-8, (6-8**)

6-8

20-25

Spárgatök

6-8, (6-8**)

6-8

150-200

Sütőtök

6-8

6-8

400-500

Sárgadinnye

6-8, (6-8**)

6-8

20-30

Görögdinnye

10-14, (12-14**)

6-8

100-300

Forrás: Dr. Balázs Sándor - Dr. Fillus István: Zöldségtermesztés a házikertben

Fenti táblázat alapján vizsgáljuk át szaporítóanyagunkat, és a kétesnek vélt magokkal végezzünk csirázási próbát. Ezt nagyon egyszerűen megtehetjük.

vetomag1Vegyünk egy porcelántányért, arra tegyünk egy réteg vattát, erre egy papírzsebkendőt vagy szalvétát, majd az egészet alaposan benedvesítjük. Erre számoljunk rá 100 db magot, ráhelyezünk még egy szalvétát, s végül fedjük le a tányért folpackkal. Lehet 50 maggal is. Pár nap után, ez néhány naptól 10-12 napig is eltarthat, mikor már a magok zöme csirázásnak indult megszámoljuk a kicsirázott és nem csirázott magvakat. Ezek aránya segít eldönteni, mennyivel többet vessünk, hogy a kellő mennyiségű növényegyedhez jussunk. Azt tartják 50-7%-os csirázási aránynál mát nem érdemes elvetni a magot, célszerű új vetőanyag után nézni, mert a talajban kedvezőtlenebbek a csirázási körülmények, mint a lakásban, így ott még kevesebb kel ki. Ehhez jönnek még a madarak, férgek, rovarok, amelyek még ritkítják az állományt.
A kabakosok magjáról meg kell említeni, hogy a magszedést követő évben rosszul csiráznak, viszont a második-harmadik évben remekül.

vetomag3Ha vetőmagvásárlásra szorulunk, mindig megbízható helyről szerezzük be szaporítóanyagunkat. Sajnos a piaci árusok által árult kétes eredetű magokban, tisztelet a kivételnek, könnyen csalódhatunk. Vannak olyan fajták, melyek kereskedelmi forgalomban nagyon ritkán szerezhetők be. Ilyen esetekre nagyon ajánlottak az egyre népszerűbb magbörzék, ahol nem a kereskedés a lényeg, hanem a csere-bere. Hasonló csereakciókat tartanak majd minden kertbarát klubban is. Aki élelmes, kihasználhatja az Internet nyújtotta lehetőségeket is magszerzésre, csere-berére.

Mindezek mellett még mindig ne rohanjunk a boltba magokat vásárolni, mert azt is ki kell deríteni, mennyi vetőmagra van szükségünk.

Forrás:
* Dr. Balázs Sándor - Dr. Fillus István: Zöldségtermesztés a házikertben, Mezőgazdasági Kiadó Kft,. Bpest, 1977.
** Miklós Dénes: Négy évszak a háztájiban, NAP Kiadó, Dunaszerdahely, 2002.
Dr. Merényi Károly: Kiskerti tanácsadó, Mezőgazdasági Kiadó Kft., Budapest, 1987.
Dr. Zatykó Lajos - Zatykóné Dr. Draskóczy Erzsébet: Nagy öröm a kiskert, Mezőgazdasági Kiadó Kft., Bpest, 1985.
Dr. Bálint György: Merterfogások, Mezőgazdasági Kiadó Kft., Budapest, 1989.
Dr. Bálint György: Újabb mesterfogások , Mezőgazdasági

http://www.sokszinuvidek.hu/kertunk-portank/1879-Milyen-%C3%A9s-mennyi-vet%C5%91magra-van-sz%C3%BCks%C3%A9g-a-kiskertekben

Tartsuk Monsantot távul kertünkből ezzel az 5 egyszerű lépéssel

foto: Lisa Hubbard

foto: Lisa Hubbard

A piacokon tavasszal megjelentek az eladó magok.

A kertészkedés szerelmesei közt dívó pozitív tendencia az elmúlt években az egyre növekvő organikus és / vagy örökség magvak iránti érdeklődés. Sajnos, ezek a magok egyre ritkábbak, szinte mindenhol felváltják őket a megkérdőjelezhető eredetű magvak.

Amit a legtöbb kertész nem vesz észre az az, hogy a nagykereskedelmi “GMO behemót titán” Monsanto hihetetlen gyorsasággal kebelezi be a vetőmagpiacot.. gyorsabban, mint ahogy a kertészek észlelnék. 2005-ben Monsanto egycsapásra megragadta az USA-vetőmag piac mintegy 40%-át a Seminis cég megszerzésévelA Seminis magyarországi tevékenységet is folytat.

Ez azt jelenti, hogy a kertész tudatlanul is a géntechnológiával módosított növényeket termesztheti, ha a felhasznált vetőmag a Seminis cég terméke.  Ezen kívül Monsanto már látszólag tulajdonosa sok neves magfajtának és magnak.

Egy konyhakert ültetése sokkal több, mint csak válogatás a minősített bio vetőmagok és palánták közt. Monsanto nagyon ügyesen pozícionálta magát abban már szinte mindenhol, hogy a házi kertekből is profitáljon. Ez azt jelenti, hogy oda kell figyelnünk arra, nehogy néhány vásárlásunk támogathassa a rossz fiúkat…

Igen, így van.

Igaz, eddig úgy tűnik, hogy a Seminis cég még nem kiemelkedően prominens a magyar piacon ….eddig MÉG! Azonban ahogy ez a vállalat működik, számítani lehet rá, hogy észrevehetetlenül be fogja lopakodni magát a piacra. A tendenciákat követve ez nem paranoia, ezért az események elé menve szeretnénk előre figyelmeztetni és tájékoztatni minden olvasónkat.

Organikus vagy örökségmagvak megvásárlása Monsantot kikerülve

Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy a tájékoztatás a jelenlegi 2013-as vegetációs időszakra vonatkozzon.  Ezeket a lépéseket ajánlom azoknak, akik szeretnék biztosítani a fenntarthatóságot saját kertjükben.

1) Kerülje el az azon vetőmag cégektől való vásárlást, amelyek kapcsolatban állnak Monsantoval. Itt egy lista az ilyen vetőmag cégekről (nem teljes):
http://www.seminis.com/global/hu/products/Pages/Hungary.aspx
http://www.monsanto.com/whoweare/Pages/hungary.aspx
2) Kérdezze meg a kiskereskedőt, hogy árul-e Seminis magokat. Érdekes lehet tudni azt is tudni, hogy a Seminis cég megkereste-e már őket.

3) Vegye fel a kapcsolatot magyar mag gyárakkal és tudassa velük, hogy akkor már nem fog tőlük termékeket vásárolni, ha azok lehetővé teszik maguknak a Monsantoval történő együttműködést. Ez azt sugallná nekik, hogy egy “nem Seminis” vagy “nem Monsanto” címkét ragasztva a mag csomagra javíthatják értékesítéseiket, főleg amint a GM Monsanto hírek széles körben elterjednek.

4) Vásároljon bio / családi örökség magokat a helyi termelőktől és amint sikerül bio, nem hibrid zöldéget vásárolnia, tegye el a magokat a következő évre.

5) Tájékoztasson minden kertészkedőt arról, hogy vizsgálja meg magvai eredetét, azonosítsa be a gyártót. Nem lesz jó senkinek, ha organikus kertje a szomszéd GMO pollenjével porzódik be.

Több háttér információ a “Monsanto-mag” világ dominanciájáról

Monsanto vállalati küldetése egyértelműen az, hogy pénzt keressen mindenkin. Ez attól független, hogy a szupermarketek “drakula” ételeit fogyasztjuk, vagy utálatos, szabadalmaztatott génmódosított növényeket, vagy amit mindig ajánlunk, gondosan és okosan átválogatott magokból vetünk saját konyhakertet. De a legrosszabb oldala az egésznek most következik. Több száz megbízható forrásból származó cikk állítja azt, hogy Monsanto sokkal veszélyesebb, mint gondolnánk. Például, egy indiai tudós: Vandana Shiva jelentette a brit “U.K. Independent” újságnak, hogy több mint 200.000 gazda lett öngyilkos Indiában az elmúlt évtizedben, Monsanto génmódosított vetőmagjai miatt.

Annak ellenére, hogy a GM magokat betiltották Magyarországon, ez nem jelenti azt, hogy Monsanto több milliárd dolláros működési bevételével nem találja majd meg a módját annak, hogy detektálhatatlan GM magvakat dobjon piacra. Olyanokat, amelyeket felismerni sem lehet. Ezért mindig meg kell kérdőjeleznünk a magok eredetét és folyamatosan tájékozódnunk kell a Monsanto-Seminis “hadműveleteket” illetőleg.

Ha kertész, magkereskedő, vagy mezőgazdaságban dolgozik és van információja a témával kapcsolatban, kérjük írja meg azt a hozzászólások részben.  Kérjük arra is, hogy ossza meg a hírt kertészeti fórumokon- ily módon intve óvatosságra a magbeszerzőket, nehogy tudtunkon kívül támogassák Monsanto mag dominenciára törekvő vállalkozását.

Reméljük ebben az évben sikeres lesz a GMO magokat a világ vetőmagpiacáról száműző és vetőmag fenntarthatósági mozgalom!

http://naturahirek.hu/tartsuk-monsantot-tavul-kertunkbol-ezzel-az-5-egyszeru-lepessel/

Új uniós szabályozás miatt betilthatnák a kerti veteményest

Nemzetközi online petíciót kezdeményezett május elején egy német civil csoport az új európai vetőmagszabályozás-tervezet ellen, ami veszélyeztetheti a tájfajtákat és a mezőgazdasági sokféleséget. Tiltakozó levelük szerint a brüsszeli szabályozás az agrokémiai ipar érdekeit szolgálja. Napjainkban tíz nagyvállalat uralja a világ vetőmagpiacának háromnegyedét.

Vetőmag-nagyvállalatok lobbizták ki

A petíció kezdeményezői szerint az Európai Unió Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságának rendelkezése maga után vonná számos hagyományos és ritka gyümölcs-, zöldség- és gabonafajta eltűnését a piacról. A helyi adottságokhoz valamint biotermesztéshez alkalmazkodott, változatos fajták használatát az unió által javasolt bürokratikus szabályrendszer megnehezítené.

 


Fotók: A szerző felvételei

 

Az új uniós vetőmag-szabályozás tervezete elősegíti, hogy a vetőmagpiac néhány vetőmagipari vállalat kezében összpontosuljon, ezáltal a mezőgazdasági nagyvállalatok befolyása tovább erősödne, kiszorítva a kistermelőket és a biogazdálkodókat a piacról -- állítja a tiltakozók csoportja.

A szabályozás értelmében csak génbankokon keresztül lehetne elérni a változatos fajtákat és kötelezővé tennék a fajtabejelentéseket. A petíció követelései közt szerepel az, hogy a jelenlegi regisztrációs kritériumokat enyhítsék az olyan növényfajták esetében, amelyek sokféleségükből adódóan alkalmasak a biotermesztésre, mivel így az egyes földrajzi régiók mezőgazdasága a klímaváltozáshoz, az új kártevőkhöz és a betegségekhez való alkalmazkodóképessége megmarad, és továbbra is lehetővé teszi a környezetbarátabb életmódot.

A jelenlegi, vetőmag regisztrációra vonatkozó kritériumok alapján bizonyos, veteményre szánt növényfajták regisztrációs kérelmét rutinszerűen elutasítják. A német tiltakozócsoport szerint alig van már néhány olyan növényfajta, amelyeket kifejezetten a biogazdálkodás számára hoztak volna létre a sokféleségük alapján. Az ökológiai gazdálkodásnak azonban szüksége van olyan növényekre, amelyek vegyszerek nélkül is elég erősek és ellenállók, ez pedig kizárólag széleskörű, természetes génkészlettel lehetséges.

 

 

Szőcs-Buruss: Franciaország az első áldozat

Szőcs-Boruss Miklós Attila, a kolozsvári székhelyű Ecoruralis Egyesület vezetője lapunknak elmondta, a vetőmag-nagyvállalatok sikeres lobbijának az eredménye a szóban forgó uniós intézkedéscsomag, ami, ha elnyeri az Európai Parlament támogatását, két éven belül teljesen felszámolná a térség kisgazdaságait, a helyi termelőket és a biogazdálkodást.

A termelők nem vihetik piacra az árut, ha a vetőmag nem szerepel a nemzeti regiszterben, márpedig a bevizsgálás nagyon költséges, a háztáji gazdaságok számára teljesen lehetetlen feladat. Szőcs szerint Franciaország az intézkedés ötletadója és egyben az első áldozata is, ahol már néhány éve érvényben van egy olyan nemzeti szabályozás, amely teljesen eltüntette a kisgazdákat a piacról.

Büntetnék a piaci zöldségárusokat is

Elképzelhető például akár az is, hogy két éven belül a kolozsvári nagypiacon ellenőrök bírságolják a hóstátiakat, ha nem tudják igazolni, hogy az a vetőmag, amiből a kifejlett terményt árusítják, nemzetközi regiszterben bevizsgált állományból származik.

 

Ugyanis a szabályzat értelmében egészségügyi kockázatnak számít valamennyi termény, ami nem bevizsgált vetőmagból származik. Olyan terményekről van szó, amelyeket az emberiség évszázadok óta egészséggel fogyaszt, és amelyek genetikai sokféleségük révén alkalmazkodtak a kontinens különböző földrajzi feltételeihez, valamint a klímaváltozásokhoz.

„A kisgazdák és az egészséges, hagyományos zöldségek teljes körű eltűnésével kell számolnunk ebben az esetben” – fogalmazott Szőcs, aki szerint még van lehetőség a szabályozás módosítására, ami a kistermelőket is kedvezményezze.

„Ha sikerül új határozatokat beépíteni a meglévő, még vita alatt álló intézkedéscsomagba, és ezek a határozatok a biodiverzitást, a kisgazdák érdekeit szavatolják, akkor nem kell attól tartanunk, hogy Európaszerte felszámolják a termelői piacokat” – összegzett Szócs. Hozzátette, nagyon fontos, hogy egészségünk érdekében minél több európai polgár társuljon a német tiltakozócsoport által kezdeményezett petícióhoz.

Az online petíció magyar nyelven is elérhető, és 2013. október 31-ig írhatják alá mindazok, akik életben tartanák a biogazdálkodást és a kistermelői gazdálkodást.

http://www.maszol.ro/index.php/gazdasag/12403-uj-unios-szabalyozas-miatt-betilthatnak-a-kerti-vetemenyest