2015

Átlépés

Bemutatkozás

Amikor a változás szelei fújnak a pesszimisták falakat emelnek, az optimisták pedig vitorlát bontanak."

Legfrissebb hozzászólások
Feedek
Megosztás
Címkefelhő

Harkai Bulcsú Bánk: Rendelkezünk-e vagyonnal?

Harkai Bulcsú Bánk

Rendelkezünk-e vagyonnal?

Állítólag rendelkezünk állami vagyonnal, de az a kellemetlen észrevételem lenne, hogy egyrészt nem rendelkezünk, másrészt amennyiben rendelkeznénk, akkor annak terheit inkább tegyük a politikusokra, a politikusok bérközgazdászaira, és a bankárokra.

Elsőként tisztázzuk miből származik az állami vagyon? Mivel a Surányi-Bokros antilokalista-globalista szerzőpáros sikerrel párologtatta el a forintot, ezért minden állami kiadást olyan kibocsátott pénzzel fizet ki a mi dicső államunk, mely külföldről jön, és vissza kell adni a külföldnek. Az állampapír nevű kamatozó adóslevél kiváló nyerészkedési eljárás a monetarista bankárdisznóknak (pl. az államok függőségben tartására), nem úgy a lokális adófizetői közösségeknek. Tehát mikor én veszek valamit, pl. egy télikabátot, akkor az az enyém, viszont ha az állam vesz egy "mozdonyt" nekünk, akkor a "mozdonyért" kifizetett pénzt MÉGEGYSZER a külföldnek ki kell fizetni. Nagyszerű nem? Ki találna ki ilyen őrültséget?

Ki más, mint a nemzetközi Fed-IMF-Világbank bűnszervezet és csoportjai...

Natehát... Ha attól az "apróságtól" eltekintünk, hogy az állam elvileg semmit sem vehetne, csak tőkeberuházást hajthatna végre, hogy a vásárolt termelőeszközzel újratermelje a tőkét, ehelyett olyan paranoid helyzetben találja magát, hogy a globális bűnszervezet megtiltja néki a vállalkozást. Az állam ne termeljen, nehogy megsértse az erőfölénye révén a fasisztakonzervatívok piaci versenyét a határontúli tőkésélősködőkkel, akik ádáz harcot vívnak a lokalitásban élők pénzének megszerzésére. Mindezek egyben versenyeznek abban is, hogy egymást tönkretegyék, és minden eszközzel élnek, hogy minél kevesebb bért fizessenek, tehát a lakosságot is tönkretegyék. (tőkés = élőmunkaerő-megtakarító nyerészkedő kizsákmányoló, pénztulajdonos, spekuláns).

Mivel a jelek szerint a globális bűnelkövetőknek mindez nem volt elég, hogy a lakosságot rabszolgaságba sodorják, és ezért kitalálták a kamatozó pénzrendszert, amivel a forgalomban lévő pénzért nem elegendő kamatot fizetni, de újabb pénzkibocsátással kell azt finanszírozni. Ki hallotta már azt a propaganda-kifejezést, hogy "adósságmegújítás", "államadósság refinanszírozás"? Na mert annak a jelentése: adósságcsapda.

Na és ha ez sem lenne elég, és nem elég a tragikus a helyzet, akkor olvassunk kicsit Helmut Kreutztól, aki azt mondja: "minden dologi vagyonnak a gazdasági rendszerünkben egész élettartama során folyamatosan kamatoznia kell". Kamatozik a gyárépület, a gyártógépsor, a bérlakás és így az albérleti díj is, az autó, az autópálya, meg az autópálya karbantartó gép is, a hivatali épület is.. Sőt minden dologi vagyonba akkor van értelme fektetni, ha a ráfordított pénz bankban kevésbé fialna, ennélfogva a dologi vagyonnak jobban kell kamatozni..

A dologi vagyon (úgymint hitelköltség), pl. a gyártóképsorként kamatozik, és azt a kamatot a fogyasztó fizeti meg a gépsorral gyártott termékek áraiban, a kamat tehát egy rejtett adó, ami kamatos-kamat elven növeli folyamatosan az árat. De mennyivel növelhette meg eddig ez a magánadó az árakat?

Kreutz azt írja: "Kamat az árakban: Szemétdíj 12% Ivóvíz 38% Csatorna 47% Bérleti költségek 77 %, U-Bahn-ra fordított kiadások 44%, és csúcsértékként a campinghelyek 61% kamatrészarányt tartalmaznak." És hozzáteszi, hogy a termékárak hozzávetőlegesen átlagosan 30% kamatköltséget tartalmaznak. (1990 körül)

De még sajnos nincs vége a pusztító elképzeléseknek. A kamatterhek ugyanis évről-évre nőnek, a kamatteher négy-ötször gyorsabban nő (a németeknél) mint a fizetések, "a hitelnyújtók kamatbevétele pedig 6-8-szor gyorsabban, mint az állam adóbevétele."

Próbáljuk meg értelmezni a következőt:

"A gazdaság kamatterhe három év alatt 4,5-ször gyorsabban nőtt, mint a gazdasági teljesítmény"

Mit jelent ez? Akiknek kamatbevételük van, vagy másképpen: akik felé áramlik a kamat, azoknak az összes előállított termékből egyre több jutna, mivel az ő jövedelmük jobban nő mint a termékek mennyisége. Mikor a társadalom osztozna az előállított javakban azok, akik a dologi és pénzeszközvagyonokat birtokolják egyre nagyobb részben válnak jogosulttá a megtermelt dolgokból.. De mi lehet ennek a sötét utcának a végén? Mi lesz azokkal, akiknek nincs kamatbevételük? Mert ők egyre kevesebb és kevesebb termék és szolgáltatáshoz jutnak, mígnem a kamat nevű rejtett adóra fognak csak dolgozni kenyérért és vízért..

"Ha munkaidőben számoljuk az adósságok kamatait, akkor 1950-ben minden keresőnek mintegy 3 hetet kellett ezért a tételért dolgozni, 1990-ben pedig 11 hetet az évből, azaz majdnem negyed évet. "

Kreutz is figyelmeztet arra, hogy évről évre egyre nagyobb hányadát teszi ki a munkaidőnknek a kamatok kitermelése, ami nem folytatódhat a végtelenségig.. Ő nem fogalmaz olyan nyersen, mint én: aljas, tolvaj rendszerben élünk, amiben a bankárok, és a szupergazdagok ténylegesen tönkreteszik a lakosságokat. Lehet még őszintébben is bizonyos előrevetítéseket tenni: ha nem vigyázunk, akkor az "elit" vére patakokban fog folyni az utakon, mert a kenyéren és vízen tartott csőcselék természetesen a sérelmeit meg fogja bosszulni..

Persze inkább vigyázzanak ők.

“DEVIZA”-”HITEL”-SZÁZHÚSSZOROS VOLT MÁR AZ INDULÓ KAMAT IS!

Sok vita folyt már arról, hogy a svájci frank alapúnak mondott devizahitelek, – vajon láttak-e egyáltalán svájci frankot, vagy sem?

Nos, a bankok ebből a kérdésből már sehogyan sem tudnak jól kijönni, – mert alább olvasható a példa arra, hogy mi is történt akkor, – ha valóban svájci frank alapú hitelt adtak:

 

Százhúszszoros kamatot kértek már az induló részleteknél is

A London InterBank Offered Rate (LIBOR) a svájci frank kamatát 0.05 %/év -ben állapítja meg. Magyarországon a bankok a magyar betétesnek a svájci frankban elhelyezett és egy hónapra lekötött lakossági betétére szintén 0.05 %/év kamatot fizetnek. Tehát teljesen mindegy, hogy a magyar bank a LIBOR-on keresztül szerzett, vagy a magyar betétesek által elhelyezett betéteket adja tovább a svájci frankos deviza hitelt felvevőknek, neki csupán 0.05 %/év a saját maga által beszerzett svájci frankjáért a költsége.

Ha 10 millió forintnak megfelelő svájci frankkal számolunk, akkor a banknak a saját 10 millió forintnak megfelelő, svájci frankban felvett kölcsönére csupán havi 416 (négyszáztizenhat) forintot kell kiadnia.

A magyar bank viszont a 10 millió forintnak megfelelő svájci frank összeg után nem 0.05 %-ot, azaz 416.-Ft/hó-ot kér a lakásvásárlásra svájci frankban felvett hitelfelvevőtől, hanem 6 %-ot számít, ami 50.000.-Ft/hó-nak felel meg. Ez 120-szor több mint amennyit a bank saját maga, a svájci frank kölcsönért fizet.

A 120-szoros kamat uzsorakamatnak tekinthető-e? A Ptk. 209. §, 209/A § és 237. §(3) alkalmazható-e?

Magyarország saját lakosságának a legértékesebb rétegét semmisíti meg a svájci frank jelenlegi törlesztésének a formája. Azok, akik vállalták a kockázatot és építkeztek, lakást vásároltak a magyar gazdaságot élénkítették. Ha ez a réteg – több százezer családról van szó – megsemmisül, nem lesz, aki vásároljon, befektessen. Ha nincs vásárlás, befektetés megáll a gazdaság egy része.

A kormány kilakoltatási moratóriuma következtében a bankok hatalmas profittól estek el.(Ó, a szegények! – a szerk.) Egy 10 millió értékű ingatlant a bankok 3-4 millióért számították be az adósságba és azt is ők határozták meg, hogy ki vehette meg az ingatlanokat. A kormánynak arra kell megoldást találni, hogy a 120 szoros kamatot hogyan lehet egy 5-10 szeres kamatra csökkentetni, amit (havi 2080 –Ft – 4160.-Ft-ot) már bármelyik devizahiteles ki tud fizetni.

A fenti 120 szoros kamatra vonatkozóan érdemes lenne az 1996. évi LVII. Törvény rendelkezéseit alkalmaztatni, mely a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról rendelkezik, és amely 2. §-a kimondja, hogy ’’Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül – különösen a versenytársak, üzletfelek, valamint a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően – folytatni.’’

A bankoktól – az általuk már felajánlott – tőketörlesztési moratóriumot kell kérni és 1–2 év elteltével pániktól és spekulációtól mentesen, a valós helyzetnek megfelelően lehet rendezni a deviza hitelesek ügyeit. Így nem lenne szükség sem kilakoltatásokra, sem a nagyon sok pénzbe kerülő új könnyűszerkezetű lakások építésére.

 

Dr. Szécsi László
Az OLD ODE elnöke

Az akontroll.hu szerkesztőségének megjegyzése: A felvetett kérdés egyáltalán nem közömbös több tízezer embernek, fogyasztóknak. Készségesen helyt adunk a bankok válaszának, sőt várjuk azt.

A Szabad Riport megjegyzése:

A devizaárfolyamok szándékos manipulálása csak ezután következett. Maga a svájci pénzügyminiszter nyilatkozta a Reutersnak; “A svájci bankok manipulálták a devizaárfolyamokat”. – A magyarországi devizahitelezés akut problémái éppen a devizaárfolyamokat manipuláló svájci bankokig vezethetők vissza. Ekkora, (sokszor kétszeres, háromszoros), kamatösszeg növekedés, – a svájci frank árfolyamának brutális emelkedése nyomán, – bizony nem egyszerűen a válságnak köszönhető, – hanem szándékos és előre megtervezett devizapiaci manipuláció. – Az egyedüli célja pedig nem más, – mint az extra profit. – A bankárok és a befektetők számára.

És mivel ezzel, – többszörösen is, – bebizonyosodott az előre megfontolt aljas szándék, – ezért mi már nem adunk helyt a bankok válaszának. Legfeljebb a nép bírósága előtt tartott tárgyalásokon védekezhetnek a súlyos vádakkal szemben, melyeket nekik szegeznek majd. – A fehér gallérosok által elkövetett bűnök; – csalások, uzsorázások, s az ezeket követő lakáselárverezéseknek nevezett fosztogatások annyira nyilvánvalóak, – hogy a tömegesen elkövetett bűneikért nem tárgyalgatni kell velük, – hanem a főkolomposaikat börtönbe záratni, a többit meg ki kell kergetni az országból.

Mi inkább a nyomozó ügyészségek, a rendőrség, sőt mi több a kormány reagálásának adunk készségesen helyt, sőt el is várjuk azt.

Szabad Riport

http://www.civilkontroll.com/deviza-hitel-szazhusszoros-volt-mar-az-indulo-kamat-is/

A devizahitel szerződések semmisek 2.

"Felháboritónak tartom a bankok hozzáállását az adósokkal szemben. Kérdésemre, hogy az ügyintézést is sváci frankban számolják, mikor a dolgozókat forintban fizetik, nem tudtak válaszolni, csak hebegtek- hápogtak! Mindenki látja, hogy az egész ország az elkeseredés határán van, mert ilyen tisztességtelenül bántak el az adósokkal. Ugyanakkor meg vidéken az uzsorásokat bilincsben viszik el. A legnagyobb uzsorások a bankosok, és őket kellene már bilincsben vinni, mert az egész országot a padlóra küldték, és sokan öngyilkosok lettek, és családok hulltak szét, de ez a legkevésbé sem érdekli őket."