2015

Átlépés

Bemutatkozás

Amikor a változás szelei fújnak a pesszimisták falakat emelnek, az optimisták pedig vitorlát bontanak."

Legfrissebb hozzászólások
Feedek
Megosztás
Címkefelhő

Előzés közben érte rakétatámadás, felvette a fedélzeti kamera

Amerika egyik legbefolyásosabb tudósa: a Nyugat provokálta ki az ukrán válságot; az USA mit szólna, ha Kanada és Mexikó Kína katonai szövetségébe akarna belépni?

A Nyugatot terheli a fő felelősség az ukrán válság kialakulásáért, mivel az Egyesült Államok és az Európai Unió "liberális téveszméiket" követő keleti terjeszkedésükkel Moszkva alapvető stratégiai érdekeit veszélyeztették, és ezzel maguk provokálták ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kemény válaszát - írta a Foreign Affairs mértékadó amerikai külpolitikai folyóiratban John J. Mearsheimer, a Chicagói Egyetem tanára, aki szerint csak Ukrajna semleges ütközőállammá alakításával lehet megfelelő kiutat találni a mostani helyzetből.


Mearsheimer - aki a nemzetközi kapcsolatok tudományága egyik legelismertebb kutatójának számít - úgy látja, Washington és európai szövetségesei megpróbálták kiszakítani Ukrajnát az orosz érdekszférából, dacára annak, hogy Moszkva számos alkalommal egyértelművé tette, ezt nem hajlandó elfogadni. A Nyugat a NATO és az Európai Unió keleti bővítésével, illetve az ukrajnai "demokratikus mozgalom" támogatásával és a nyugati értékek terjesztésével Oroszország alapvető stratégiai érdekeit veszélyeztette, anélkül, hogy ennek jelentőségét érzékelte volna.
Amerika és Nyugat-Európa egy liberális téveszmét követve azt gondolta, hogy a 21. században a hatalmi politika már nem meghatározó, és a kontinens békéjét a joguralom, a kölcsönös gazdasági függőségek, illetve a demokrácia képes önmagában is biztosítani. Nyugaton a hidegháború vége után elterjedt az a nézet, hogy a nemzetközi politika jellege alapvetően megváltozott, és Európában egy "posztnacionalista" rend jött létre, amelyben az Egyesült Államok - saját elképzelése szerint - egy "jóságos hegemónként" lépett fel, célja pedig az volt, hogy az egész kontinenst Nyugat-Európa képére formálja. Az európaiak pedig - az Európai Unió korábbi sikerein felbuzdulva - még Washingtonnál is mélyebben hittek abban, hogy a geopolitika már nem számít, és egy liberális rend képes fenntartani a békét. E felfogás mentén - amely manapság már dogmának számít az amerikai tisztviselők körében - a Nyugat úgy vélte, hogy nem jelent fenyegetést Oroszország számára, és hogy megfelelő módon kezelte a keleti terjeszkedésével kapcsolatos orosz félelmeket - írta Mearsheimer.
Ugyanakkor a Nyugat és Oroszország merőben ellentétes felfogást követ, és végső soron Moszkva dönti el, hogy mit tekint fenyegetésnek saját magával szemben - mutatott rá a professzor.
Putyin és honfitársai a liberálissal szemben a realista (azaz geo- és hatalompolitikai) elveket követik, és ebből a nézőpontból vizsgálva lépéseik korántsem meglepőek. A geopolitika logikája szerint minden nagyhatalom érzékeny a saját területe közelében felbukkanó potenciális veszélyforrásokra. S bár a NATO azt gondolja, hogy nem fenyegeti Oroszországot, ám egyetlen orosz vezető sem fogadná el, hogy egy olyan katonai szövetség, amely nemrég még Moszkva legádázabb ellensége volt, betegye a lábát Ukrajnába. Ahogy azt sem, hogy a Nyugat olyan kormányt állítson Ukrajna élére, amely a nyugati világ részéve akarja tenni az országot. Az orosz vezetők ezt számos alkalommal egyértelművé tették, különösen Ukrajna és Grúzia NATO-csatlakozását illetően; a 2008-as grúz háború pedig kristálytisztává tette Moszkva álláspontját.
"Gondoljanak bele az amerikai felháborodásba, ha Kína egy jelentős katonai szövetséget építene ki, amelybe Kanadát és Mexikót is megpróbálná bevonni!" - jellemezte a helyzetet a szerző. (Na és egy kis Ukrajna Mexikóban? - erről szólt Lovas István márciusi cikke is - a szerk.)
Mearsheimer szerint Viktor Janukovics ukrán elnök idén februári elmozdítása volt az utolsó csepp a pohárban Putyin számára. Ezt követően az orosz elnök egyértelművé tette Kijev számára, hogy Ukrajnát mint országot működésképtelenné teszi, ha a vezetés a Nyugathoz akar csatlakozni. Az amerikai professzor - a legtöbb amerikai elemzővel szemben - törvénytelen puccsnak nevezte Janukovics elmozdítását. Megjegyezte, hogy bár a színfalak mögötti amerikai részvétel mértéke nem ismert, az Egyesült Államok 1991 óta ötmilliárd dollárral támogatta az ukrajnai Nyugat-barát politikai erőket, és kiszivárgott telefonbeszélgetések szerint azt az Arszenyij Jacenyukot akarta ukrán miniszterelnöknek, aki végül megkapta a posztot - nem csoda hát, ha az oroszok azt gondolják, hogy a Nyugat szerepet játszott Janukovics megdöntésében. Ahogy az sem meglepő, hogy az Ukrajnában folyó nyugati "társadalommérnökösködést" látván, az orosz vezetők attól tartanak: az ő országuk lesz a következő, ahol hasonló rezsimváltást akar levezényelni a Nyugat.
Mearsheimer a cikkben felidézte, hogy realista kutatók már korábban is ellenezték a NATO keleti terjeszkedését. Azzal érveltek, hogy Oroszország egy hanyatlóban lévő hatalom öregedő népességgel és egyoldalú gazdasággal, így nem kell tőle tartani, szükségtelen a feltartóztatása. Az amerikai hidegháborús politika megalapozójaként számon tartott George Kennant idézve a professzor azt írta: a NATO keleti bővítése tragikus hiba volt. "Erre semmi szükség nem volt. Senki sem fenyegetett senkit" - mondta Kennan egy, a cikkben idézett 1998-as interjúban, nem sokkal azután, hogy az Egyesült Államok jóváhagyta Magyarország, Lengyelország és Csehország felvételét az atlanti szövetségbe.
Az Egyesült Államok és európai szövetségesei hibát követtek el azzal, hogy Oroszország előszobájában akartak egy nyugati erődöt létrehozni. A helyzetre egyetlen megoldás adódik: az, ha Ukrajna egy semleges ütközőállam lesz Kelet és Nyugat között. Ehhez azonban Putyin hibáztatása és kárhoztatása helyett a Nyugatnak változtatnia kell gondolkodásmódján.
Mearsheimer szerint Ukrajnának Ausztria hidegháborús helyzetéhez hasonló státust kell adni. A Nyugatnak bele kell törődnie, hogy Putyin nem hajlandó elfogadni egy oroszellenes vezetést Kijevben. Mindez azonban nem jelentené azt, hogy a "semleges" Ukrajna feltétlenül Nyugat-ellenes legyen: a cél egy olyan szuverén állam, amely sem a nyugati, sem az orosz tábornak nem tagja.
Ugyan sokan úgy vélik, hogy Putyin a Szovjetunió újjáélesztésén mesterkedik, és a Krím után újabb területeket akar bekebelezni, de ez az álláspont jobban megvizsgálva nem helytálló. Ha Putyin terjeszkedésben gondolkodna, annak minden bizonnyal Janukovics megbuktatása előtt is jelét adta volna, de még arra sincs bizonyíték, hogy a Krímet meg akarta szerezni - valójában a félsziget elfoglalása inkább egy spontán reakciónak tűnik Putyin részéről. De még ha akarná is, Kelet-Ukrajnát akkor sem tudná megszállni, mivel ehhez Oroszországnak nincsenek meg a képességei. Mindemellett Afganisztán, Vietnam, Irak vagy akár Csecsenföld példája mind azt jelzi, hogy a katonai megszállás általában nem jól sül el, Putyin pedig átlátja ezt és tudja, hogy nem lenne értelme uralma alá hajtani Kelet-Ukrajnát.
Az orosz elnök Mearsheimer szerint egy elsőrangú stratéga, akit tisztelni kell, és akitől tartani kell. Ukrajnával kapcsolatos lépései mindemellett nem offenzív, hanem defenzív jellegűek voltak realista perspektívából. S mivel Oroszország úgy érzi, alapvető érdekeit fenyegetik, a vele szembeni fellépés eszközei is korlátozottak a Nyugat számára: a történelmi példák ugyanis azt mutatják, hogy az államok hatalmas károkat hajlandóak elszenvedni stratégiai érdekeik védelmében. Ráadásul igazán szigorú nyugati gazdasági szankciók bevezetésére már csak azért sem valószínű, hogy sor kerül, mert Nyugat-Európa, elsősorban Németország tart az esetleges orosz választól, attól a gazdasági kártól, amelyet az az EU-nak okozna. Mindenesetre a Nyugat válasza csak ront az amúgy is rossz helyzeten, mivel az orosz vezetők minden egyes újabb nyugati lépéstől egyre inkább fenyegetve érzik magukat.
Egyesek szerint egy radikális irányváltás már túl költséges lenne és jelentősen rombolná az Egyesült Államok nemzetközi tekintélyét, de a jelenlegi elhibázott stratégia követése még nagyobb károkat okozna. Az sem kéne, hogy problémát jelentsen, ha az ukránok maguk is csatlakozni akarnának a Nyugathoz. Mearsheimer szerint az olyan absztrakt elvek, mint az önrendelkezéshez való jog, értelmetlenek akkor, amikor nagyhatalmak gyengébb államokkal kerülnek viszályba. Az erő számít, és az erős akarata érvényesül. Ukrajnának pedig el kell fogadnia az élet ezen igazságait, a Nyugatnak pedig azt, hogy egyes ukránok álma nem éri meg az Oroszországgal való ellenségeskedést.
Moszkvával pedig már csak azért sincs értelme összerúgni a port, mert az továbbra is hanyatló hatalom, amely idővel egyre gyengül - vélte Mearsheimer. De ha ez nem így lenne, akkor sem lenne értelme bevenni Ukrajnát a NATO-ba, hiszen a Nyugat számára Ukrajna nem alapvető stratégiai érdek, amit az is jelez, hogy mindeddig nem nyújtottak katonai segítséget Kijevnek. Márpedig nagy butaság lenne a kollektív védelmen - azaz egymás megvédésén - alapuló szövetség tagjává tenni egy olyan államot, amelyet a NATO-tagok láthatóan nem akarnak megvédeni.
Mindemellett a Nyugatnak egy sor másik ügyben szüksége van Oroszország együttműködésére, Afganisztántól Iránon át Szíriáig. Egy nem olyan távoli napon pedig Washingtonnak a felemelkedő Kína féken tartásához is szüksége lesz Moszkva segítségére.
Az Egyesült Államok és szövetségesei választás előtt állnak Ukrajnában. Ha folytatják jelenlegi, elhibázott politikájukat, azzal kiélezik a konfliktust Oroszországgal és elpusztítják Ukrajnát is, így mindenki veszít. Ha azonban egy prosperáló, de semleges Ukrajna megteremtésén kezdenének munkálkodni, mindenki nyertesként jöhetne ki a válságból - írta az amerikai kutató a Foreign Affairs legfrissebb számában.
John J. Mearsheimert egy 2011-es felmérésben kollégái a negyedik legbefolyásosabb tudósnak választották a nemzetközi kapcsolatok szakértői között (a lista harmadik helyezettje, Kenneth Waltz azóta elhunyt).
Mearsheimer az úgynevezett offenzív realizmus iskolájának alapítója, amely azt tartja, hogy a világpolitika az államok fölött álló hatalom hiányában a befolyásuk maximalizálására és mások fölötti dominanciára törekvő országok rendszere, ahol szükségszerűen mindenki mindenki farkasa. Egy híres (és rengeteget bírált) cikkében a hidegháborút követő években azt valószínűsítette, hogy Kelet-Európa (azaz az ő olvasatában az egykori szovjet blokk) súlyos konfliktusok vagy atomfegyverkezés színtere lesz a bipoláris világrend felbomlása után.
(MTI)

Vladimir Putin amerikai szankciókra adott válasza cenzúrázatlanul magyarul

Vladimir Putin amerikai szankciókra adott válasza cenzúrázatlanul magyarul

- Ön korábban már mondta, hogy fel kell készülnie Oroszországnak a Nyugat szankcióira adott válasszal. Nos, mik lesznek Oroszország reakciói ?


Putin:
- Először is meg kell néznünk mit takarnak ezek a szankciók, nyugodtan és nem elkapkodva.

Általánosságban viszont el kell mondanom sajnos, hogy mindazok, akik a külpolitikát irányítják az Egyesült Államokban - ez nem egy új megfigyelés, hanem sajnos így van az elmúlt 10-15 évben - egy olyan agresszív külpolitikát folytatnak, mely az én nézeteim szerint inkább szakmaiatlan és dilettáns, mert bármit is tesznek bárhol, ott mindig mindenütt problémák keletkeznek.
Csak nézze meg ! Problémák vannak Afganisztánban, Irak teljes szétesésben, Líbia szintén, ha Sisi tábornok nem tudja egyben tartani Egyiptomot, valószínűleg ott is felfordulás keletkezik. Afrikában számos országban hasonló a helyzet.

Majd hozzányúltak Ukrajnához és ott is mekkora problémák keletkeztek.


Jó lenne, ha végre mindenki megértené, hogy nekünk a nemzetközi jog alapvető elvei mentén kell kapcsolatainkat alakítani. Főleg olyan nemzetek esetében, melyek épphogy még csak most kezdenek saját lábukra állni. Ahol a politikai rendszer még nagyon fiatal és a gazdaság is még fejlődik.
Ezeket a helyzeteket nagy óvatossággal kell kezelnünk.
Nagyon súlyos következményei vannak, ha nem így járunk el : dezintegráció és belső konfliktusok, ahogy látjuk ezt most Ukrajna esetében is.

Azok az emberek, akik ilyen irányba akarnak tolni más országokat, soha nem lenne szabad elfelejtsék a katonák vérét a reguláris hadseregben, akik életüket adják ezért. És az ellenállás miatt, a civilek élete az elsősorban, ami a kezükben van és anyák, árván maradt gyermekek könnyei, amiért felelniük kell.
Ők ennek tudatában cselekszenek és semmi erkölcsi alapjuk nincs, hogy ezt a morális felelősséget valaki másnak a vállára terheljék át.

Amit itt nagyon fontosnak tartok közbeszúrni:

Minden felet, mely részt vesz az ukrán konfliktusban, azonnal a harcok beszüntetésére felszólítani és tárgyalóasztalhoz ültetni.

De sajnos ugyanezt az erőfeszítést nem látjuk partnereink részéről és itt elsősorban az amerikai félre gondolok, akik éppen ellenkezőleg Ukrajna jelenlegi vezetését nyomják bele egy testvérgyilkos háborúba és folytatják a megtorló hadműveleteket !
Ez a politika nem ígér semmi jót !

A különböző szankciókkal kapcsolatban már elmondtam, hogy ennek elsősorban bumeráng-hatása lesz. És kétség nem fér hozzá, hogy ebben az esetben az USA-Oroszország kapcsolatokat patt-helyzetbe hozzák és súlyosan károsítják azokat.

Biztos vagyok benne, hogy ez sérti majd hosszú távon mind az amerikai adminisztráció, mind az amerikai emberek érdekeit egyaránt.

Nagyon sajnálatos, hogy partnereink ezt az utat járják, de az ajtó egy tárgyalásos folyamatra a múltbeli dolgokon túllépve, még nyitva áll.
Remélem, hogy ebből az okból és a vágyaimból kifolyólag is békésen sikerül ezt az ügyet diplomáciai úton rendeznünk.

- Az IMF delegáció éppen véglegesíti döntését azt Ukrajnának nyújtandó segélyről. Mit gondol az ilyen fajta segítségről ?


Putin:
- Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy Oroszország erősen érdekelt abban, hogy Ukrajnában a konfliktus a lehető leghamarabb érjen véget. nem is hiszem, hogy Ukrajnán és Oroszországon kívül lenne bármely más nemzet, mely jobban szeretné ezt. Hogy a vérontást szűnjön meg és megoldás szülessen két testvérállam között. Azért is, mert sok barátunk él ott és a kapcsolataink mindig is sajátosak voltak, hiszen sok orosz és oroszul beszélő ember él ott...stb. És más okokból is, mint pl. a gazdasági kapcsolatok.

A fegyveres konfliktusnak azonnal véget kell vetni és ahogy már mondtam a katonai konfrontációnak is. Tűzszünetet hirdetni és mindkét oldalt leültetni a tárgyalóasztalhoz.

Távolabbról nézve, érdekeltek vagyunk az IMF-által Ukrajnának nyújtott gazdasági segítségben.

Ugyanakkor szeretném kihangsúlyozni, hogy az IMF szabályai nem teszik lehetővé, hogy segítséget nyújtson egy olyan országnak, mely háborúban áll. Úgy gondolom, hogy ez helyes megközelítés és ezt Ukrajnával szemben is alkalmazni kell.

Megkérdezheti, hogy miért.....
Azért, mert a pénzt bizonyos célokra adják és aztán a végén más dolgokra költik el. A gazdaság és a társadalmi szféra támogatására adják és a végén katonai kiadásokra költik el valamilyen álca alatt.

Azt hiszem pontosan ez történ Ukrajnában a segítség legelső szeletével. Az alap jelentős része a bankszektor és pénzügyi szektor támogatására szolgál. Amit én tudok az az, hogy ennek a pénznek a jelentős része az ukrán oligarchák által birtokolt bankokhoz került.

Hol van ez a pénz most ? És mi történt vele ? Kinek a zsebében végezte ?
Ez olyan valami, amit az IMF, Ukrajna közvéleménye és az őt támogató más országok is jó lenne, ha kinyomoznának......!

Tehát mi először a harcokat állítanánk le és csak utána adnánk oda a pénzt. Minden mástól függetlenül az első szeletét az anyagi segítségnek arra kellene fordítani, hogy Ukrajna eleget tehessen a külföldi kereskedelmi kapcsolatokban vállalt kötelezettségeinek.

Igen, ez jelenti azt is, hogy fizetnek az orosz energiahordozók felhasználásáért. Ebből a pénzből mi még egy fityinget sem láttunk...

Ami az IMF alapokkal történik az ugyanaz, mint az orosz kölcsönökkel történt:
a több milliárd dollárral, amit Oroszország nyújtott még ebben az évben, nincs adósságtörlesztés, nincs jelenleg semmiféle fizetés.

Nagyon szeretnénk tudni, hol van a pénzünk és mire költötték el ?

Ha mindez, amiről most beszélek megoldódik, akkor természetesen nekünk is érdekünkben áll támogatni Ukrajnát. De a fenébe is, nem az ukrán oligarchákat, hanem az ukrán embereket, a népet. Ez nagyon fontos feladat.

A javasolt terv és eszközök olyan fajta monitorozását várjuk el, amiben kétséget kizáróan be lehet mutatni az alap pénzeinek célját és felhasználásának módjait.

- Tisztázni szeretnénk néhány dolgot a szankciókkal kapcsolatban.


Putin:
- Mi van itt tisztázni való ? Nem mi vezetünk be szankciókat másokkal szemben ! miért nem kérdezi azokat, akik igen ?! ......

- Mindazonáltal néhány hónappal ezelőtt ön azt mondta (lehet rosszul idézem), ha még több szankció lesz és ha mindez folytatódik, Oroszország óvatos pillantást vet majd a külföldi cégekre, melyek az energiaszektorban Oroszország területén tevékenykednek.

Mit gondol, elérkezett az idő egy ilyen "odapillantáshoz" ?


Putin: - Igen arra utal, amit én bumeráng-effektusként említettem.

Azt mondtam, hogy az intézkedések, amelyeket az USA adminisztráció hoz Oroszország ellen, azok nagyon is sérthetik az Egyesült Államok érdekeit, amikor visszaütnek.

Mit is jelent ez ? Azt jelenti, hogy bizonyára van számos külföldi társaság, mely szeretne Oroszországban tevékenykedni, de bizonyos korlátozások miatt elveszíthetik majd versenyelőnyüket más nemzetközi energia-társaságokkal szemben.

Lehetővé tettük a legnagyobb amerikai társaságnak, hogy a partjainkon működjenek.
Nem akar az Amerikai Egyesült Államok itt dolgozni ? (hmmmm) jó


Még a saját energetikai cégeik érdekeit is sértik ! Mégis milyen céllal ? Hogy egy újabb hiba elkövetését erőltessék, amivel egy előző hibájukat akarják kijavítani ?

Ezt a megközelítést tartom minimum szakmaiatlannak és kevésbé professzionálisnak.

Jelenleg a nemzetközi kérdések megoldásában folyó módszereknek kell megváltozniuk. De akik ezeket irányítják felelősek lesznek a károkért !

- A moszkvai metróban történt balesettel kapcsolatban a felelősségről szeretnénk még kérdezni.


Putin: - A felelősség soha nem lehet más, mint személyes felelősség ! ! !

Van egy klasszikus példa a büntetőtörvénykönyvben, amit "lövöldözéses tragédiaként" említek: amikor két vadász rálő egy bokorra, azt gondolva, hogy egy vad van ott és véletlenül megöl egy embert. Addig amíg a szakértők nem tudják megállapítani ki tette, addig mindkettő 'szabad' .

De a felelősség mindig csak személyes lehet ! Ha egy személyt bűnösnek találnak és bebizonyosodik, hogy a baleset az ő hibájából következett be - ami egy borzalmas katasztrófa valljuk be - de nem teszünk addig semmi általánosító kijelentést itt és nem használunk fel egy tragédiát PR-célokra.

Itt most szakszerű lépésekre és profi emberekre van szükség a kapcsolódó hatóságok részéről, hogy a fontos következtetéseket le tudjuk vonni.

Viszontlátásra !
(Fordította: SBG Buddha - VilagHelyzete.com)

Tömeges behívók magyaroknak - tüntetések kezdődtek Kárpátalján, "pártunk és kormányunk" hallgat

Az ukrán hadseregben elrendelt részleges mozgósítás ellen kezdődött több száz fős tüntetés kedden Munkácson, miközben a közeli Beregrákoson második napja tarják lezárva a Csap-Kijev főútvonalat a tüntetők; a Huszti és a Beregszászi járás több településén is volt útlezárásos tiltakozás.

A mozgósítás ellen tüntető helyi lakosok zárják el a Csap-Kijev főútvonalat a Munkácsi járásban található Beregrákoson

A munkácsi hadkiegészítő parancsnokság épülete előtti tüntetésen a hadseregbe behívott tartalékosok női hozzátartozói azt követelték a katonai hatóságtól, hogy férjeiket, fiaikat és fivéreiket ne vigyék a kelet-ukrajnai háborús övezetbe. A tiltakozók szerint a "terrorellenes műveletben" csak megfelelően kiképzett katonáknak lenne szabad részt venniük.
A "Kárpátalja, ne háborúzz!" jelszót skandáló nők a katonai parancsnokságtól a város egyik legforgalmasabb útkereszteződéséhez vonultak, és lezárták a forgalom elől. A tüntetők azt követelték, hogy Lengyel Zoltán polgármester tárgyaljon velük, ellenkező esetben lezárják a városon áthaladó nemzetközi vasútvonalat is.

A tiltakozás azután is folytatódik, hogy Munkács első embere találkozott a tüntetőkkel, és a kényszermozgósítás leállítását követelő közös beadványt fogalmazott meg velük együtt az ukrán elnöknek.
A város melletti Beregrákoson és három szomszédos községben hétfőn délután mintegy harminc nő és gyerek lezárta a településen áthaladó nemzetközi főútvonalat, aminek következtében hatalmas forgalmi dugó alakult ki mindkét irányban. Munkács felől Ungvár és az "ukrán-szlovák határátkelőhely" csak több tíz kilométeres kerülővel érhető el.

Az ukrán és magyar lakosságú faluban a tiltakozást az a hír váltotta ki, hogy 300 helyi férfit fognak a hadseregbe behívni és a kelet-ukrajnai műveleti övezetbe vinni. A tiltakozók kedden sem voltak hajlandók feloldani az útblokádot, jóllehet reggel beleegyeztek, hogy beadványban fordulnak az ukrán állam vezetőihez, amelyben azt követelik, hogy ne a civileket, hanem a rendvédelmi szervek munkatársait hívják be katonai szolgálatra.
Hétfő délután a Huszti járás négy településén tartottak főként nők útlezárásos tiltakozást, de estére mindenütt feloldották a blokádot. A tüntetők azonban kilátásba helyezték, hogy amennyiben a hatóságok nem szüntetik be a mozgósítást, folytatják a tiltakozást.

Ugyancsak útlezárással tiltakoztak hétfő délután a nők a Beregszászi járás több magyarlakta településén. Forgalmas közlekedési útvonalakat vettek blokád alá Nagyberegen, Kígyóson, Beregújfaluban és egy nappal korábban Gáton.
Ilosván hétfőn helyi és környékbeli hadköteles férfiak tüntettek a járási állami közigazgatási hivatal épületénél a részleges mozgósítás ellen. A tiltakozók bejelentették, hogy a behívások folytatódása esetén lezárják a fő közlekedési útvonalakat.
A tiltakozó megmozdulásokat nagyrészt olyan hírek váltották ki, hogy hatósági emberek mikrobuszokkal járják a településeket, és erőszakkal fogdossák össze és viszik el a hadköteles férfiakat. Valerij Luncsenko, Kárpátalja megye kormányzója a mozgósítás elleni tiltakozási hullámra reagálva azt mondta, hogy abban "ellenséges titkosszolgálatok keze is benne lehet, így próbálva destabilizálni a helyzetet Kárpátalján".
Ivan Vaszilcjun ezredes, a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokság parancsnoka hétfői sajtótájékoztatóján hadititokra hivatkozva nem volt hajlandó elárulni, hogy hány tartalékost fognak behívni a hadsereg soraiba a részleges mozgósítás 45 napja során.
A kárpátaljai ukrán nyelvű médiában ugyanakkor olyan hírek jelentek meg, hogy a megyéből a mostani részleges mozgósítás során hatezer tartalékost hívnak be katonai szolgálatra. Félhivatalos jelentések szerint az Ungvári járásból hatszáz, a Munkácsiból 500 főt mozgósítanak.
Kárpátaljáról eddig kilenc katona vesztette életét a kelet-ukrajnai harcokban.
(MTI nyomán)
Korábban írtuk: Az MVSZ sajtószolgálatának legfrissebb értesülései szerint tömegesen érkeznek a katonai behívók kárpátaljai magyar férfiak nevére. Több kárpátaljai településen forronganak az emberek. Most fontosabb, mint valaha, hogy a magyar nemzet megszólaljon és hallassa a hangját: Ne vigyék a kárpátaljai magyar fiatalokat ágyútölteléknek az ukrajnai konfliktusokba!
Bótrágyra, Haranglábra és Újbótrágyra állítólag 80 behívó érkezett.
Muzsalyban 300-an tüntettek, átmenetileg lezárták az utat.
Kígyóson az asszonyok, lányok utcára vonultak, és a háború ellen tüntettek.


További képek itt.
Többen Beregszászban is szándékoznak tüntetni.
Ukrajnának nincs erkölcsi alapja a kárpátaljai magyarokat háborúba vezérelni, hiszen ez az állam a történelem során sohasem védte meg fegyverrel a kárpátaljaiakat. Különben is, a kárpátaljai magyarok és ruszinok teljesen szabályos népszavazás keretében mondták ki 1991-ben, hogy különleges státust kérnek Ukrajnán belül – emlékeztetett az I. világháború hivatalos kitörésének 100. évfordulóján Budapesten, a Hősök terén mondott beszédében Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke.
(MVSZ Sajtószolgálat nyomán)
https://kuruc.info/r/3/130998/

Tömegesen könnyeznek az ikonok oroszországi és Ukrán templomokban

2014.05.08. 19:21 Istengyermek

szent_mihaly_konnyezik_gorogorszagbanlora-en-grecia_1399570311.jpg_498x317

kép: tavaly év végén Szent Mihály ikonja Görögországban könnyezni kezdett.


Azóta tömegesen könnyeznek az ikonok oroszországi és Ukrán templomokban
ezeken a helyeken Syktyvkar, Pechora, Rostov-pe-Don, Novokuznetsk, Odesa, Rivne, Kiev, Sankt Petersburg
A videót  elküldte Sz. Tibor, köszönet érte.
Isten békére és boldogságra teremtett minket, ezzel szemben mi mit teszünk egymással?
Imalánc a világbékéért:

Felhívás minden tiszta szívű Magyari Maghoz.
Minden áldott nap 18 órakor egy hónapon keresztül csoportosan imádkozunk mindazokért, kik politikai viszályok miatt nem élhetnek békében a szülőföldjükön.
Kérjük a Mennyek Urának segítségét és támogatását, hogy MOST váljon valóra óhajunk.
Amennyiben számodra az időpont nem megfelelő, imádkozd el 10   x a Mi Atyánk, Anyánk imáját, amikor lehetőséged adódik.
Ha lehetőséged engedi, imádkozz amikor és amennyit csak tudsz.

Mi Atyánk, Anyánk

Mi Atyánk, Anyánk,
Kik áthatjátok a mennyet és a Földet,
szenteltessék meg nevetek, világotok,
valósuljon meg szent akaratotok.
Adjátok, hogy békében, szeretetben és
Áldásban éljünk az általatok kijelölt Földön.
Béke, Áldás, Szeretet.
Béke, Áldás, Szeretet.
Béke, Áldás, Szeretet.

Segítsünk, hogy egyszer végre szeretet és béke legyen a világban. Hogy minden ember fia emberi méltóságban élhessen azon a szent földön, ahová őt a Mindenhatója
letette.

Áldással és köszönettel: Ilona

Ukrajna: Kína hathatósan támogatja Oroszországot – Amerikával szemben

Kína hathatósan támogatja Oroszországot- Amerikával szemben

Kína igényt tart az Amerikának nyújtott hitelei azonnali visszafizetésére – aranyban, – ha az USA nem fejezi be a nyomásgyakorlást Oroszországra…

Az amerikai kormányzat utalt rá, hogy befagyasztja az Amerikában található orosz pénzeszközöket, számlákat, – ha Oroszország nem teljesíti kérésüket, s nem fejezi be a katonai műveleteket a Krím félszigeten, – s egyáltalán, – ha nem engedelmeskedik a Nyugat elvárásainak a botrányos ukrán kérdésben.

*Ám ezt természetesen az oroszok nem fogják megtenni, s nem hagyják cserben saját honfitársaikat, kik többségben vannak a Krím-félszigeten, – s nem vonulnak ki a valójában orosz Krímből, melyet Szovjet Ukrajna 54-ben csak ajándékba kapott tőlük. (Pontosabban Hruscsovtól). – Ám, mikor a Szovjetunió felbomlott, a félszigetnek vissza kellett volna kerülnie Oroszországhoz, – de az akkori ukrán vezetés, (kik már akkor is a nyugati geopolitikai érdekeknek megfelelően cselekedtek), ehhez nem járult hozzá. – 92-ben pedig, az akkori orosz elnök Jelcin, szintén ezen érdekek mentén alakította politikáját, s nem forszírozta a Krím jogos orosz tulajdonba való visszakerülését. – a szerk.*

Tehát, akárhogy szeretnék is az amerikaiak pénzügyi eszközökkel zsarolni Oroszországot és Putyint, – könnyen a visszájára sülhet el a dolog, – mert mint kiderült; voltaképpen Amerikának nincsen saját pénze. – És nagy valószínűséggel, – egyszerűen csak el akarta lopni az oroszok Amerikában különféle számlákon tartott pénzeszközeit, – azzal az indokkal, hogy segíteni akar Ukrajnának.

Ez Federal Reserve birtokában lévő arany - voltaképp mind a kínaiaké

Ez Federal Reserve birtokában lévő arany – voltaképp mind a kínaiaké

A Kínai sárkánynak pedig nagyon nem tetszik, ahogyan az egyik legfőbb szövetségesével, Oroszországgal bánik az Amerikai Egyesült Államok kormányzata, – s ezért, ha befagyasztják az Amerikában található orosz pénzeszközöket, számlákat, – ebben az esetben a Kínai Népköztársaság felkéri az amerikaiakat, hogy egy összegben fizessék vissza részére azokat a hiteleket, amelyeket eddig a kínaiak folyósítottak számukra! – Mégpedig aranyban, – ahogyan a kínaiaktól is kapták eredetileg.

A dolog pikantériája csak az, hogy a amerikaiaknak nincs annyi aranyuk sem, amennyi az adósságukat a kínaiak felé fedezné. A hivatalos aranytartalékuk, a tartozás töredékét sem éri el.

Ugyanakkor a Nyugat törvénytelen és aljas módszerein egyre inkább felbőszülő Kína kész arra is, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában megvétózzon minden olyan döntést, mely Oroszország ellen irányul.

Előzőleg Kína Törökországra is komoly nyomást gyakorolt abban a kérdésben, hogy Törökország ne engedje át a Boszporuszi-szoroson, az Égei-tenger felől a Fekete-tengerre igyekvő NATO hadihajókat.

Megjegyzendő, hogy ez nem az első alkalom volt, melyben Kína és Oroszország szorosan együttműködött a világpolitikai és a stratégiai kérdésekben; A szíriai konfliktusban Oroszország és Kína együttesen blokkolta, vétózta meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, mely felhatalmazta volna a “Nemzetközi haderőt” (valójában túlnyomórészt az USA haditengerészetét és légierejét, – a szerk.), – hogy közvetlenül is beavatkozhassanak Szíriában.

És, ha az amerikai kormányzat komoly pénzügyi segítséget kíván nyújtani a puccsal uralomra jutott, önmagát kinevezett “ukrán kormánynak”, – mely összeg min. 1 milliárd dollárról indul, – nos ebbe a kínaiaknak is lesz némi beleszólásuk, mert könnyen elképzelhető, hogy az is a kínaiaké, – s így a törvénytelen ukrán hatalom segélyezését is a kínaiaktól kapott pénzből valósítanák meg.

*Kínának amúgy is komoly gondjai vannak az ukrán gazdasági élet főszereplőivel, akik természetesen Janukovics szűk körén kívül, a helyükön maradtak. Ezek nemrég csúnyán átverték a kínaiakat nem egy kérdésben, például az élelmiszeriparban is. – A szíriai lázadóknak szállították többek közt, a kínaiak által már kifizetett gabonát, – Kína helyett – a szerk.*

Ezért most Kína, 3 milliárd dollár kártérítést követel Ukrajnától. – Nem csoda tehát, hogy semmiféle formában nem kíván hozzájárulni a velejéig korrupt ukrán gazdasági szereplők további felszínen tartásához.

Ugyanakkor az Orosz Külügyminisztérium is hivatalos elvi nyilatkozatot adott ki: “Kína támogatja Oroszországot.”

Orosz KÜM

“Szergej Lavrov orosz és Vang Ji kínai külügyminiszter telefonbeszélgetésük során kiemelték, hogy álláspontjuk közel van az ukrajnai helyzetet illetően. Ezt hétfőn az orosz Külügyminisztérium közölte.

A két külügyminiszter eszmecserét folytatott az ukrajnai helyzetről. Oroszország és Kína álláspontja széleskörűen egybeesik az országban és a körötte kialakult helyzetet illetően” – olvasható a főhatóság honlapján.

Rámutatnak: a két miniszter megállapodott, hogy folytatják a szoros kontaktust az adott kérdésben.”

Szabad Riport / Garboczy János

Felhasznált források: Politikus.ruOroszország Hangja, - pzcu.gov.ua

Éles lőszerrel ostromolják a parlamentet a tüntetők!

2014. február 20., csütörtök 09:53, frissítve: csütörtök 09:58 , forrás: MTI, szerző: MNO
Éles lőszerrel ostromolják a parlamentet a tüntetők

A tüntetők eljutottak csütörtök délelőtt az ukrán parlament épületéig, a rendvédelmi erők visszavonultak, ezután megkezdték az épület evakuálását. Percről percre.

– Ha a Majdan közelében tartózkodik, szívesen várjuk képeit, videóit és információit a szerk@mno.hu címre!
– Élő közvetítés a Függetlenség teréről.

– Továbbra is forrong Kijev, noha Viktor Janukovics elnök fegyvernyugvási megállapodást kötött az ellenzékkel szerda este.
– Barack Obama figyelmeztette az ukrán vezetést. 
– A halálos áldozatok száma már eléri a 28-at, több száz ember került kórházba.
– Korábbi, percről percre frissülő cikkünket itt olvashatja.

  • 10:00

    Kiürítik a miniszterelnöki hivatalt, a parlamentet és a Kijev szállodát az ukrán főváros központjában - közölte csütörtökön a miniszterelnöki hivatal egyik illetékese. (MTI)

  • 09:59

    Újabb nap, ismét élőben:

  • 09:57

    A tüntetők eljutottak csütörtök délelőtt az ukrán parlament épületéig, a rendvédelmi erők visszavonultak, ezután megkezdték az épület evakuálását. Az egyik képviselő az újságírókkal közölte: utasítást kaptak az épület azonnali elhagyására. A tüntetőknél állítólag éles lőszer van. A Majdanon (A Függetlenség terén) a tüntetők egyes hírek szerint foglyul ejtették a Berkut különleges rendőri erők egy csoportját. Laurent Fabius francia külügyminiszter a délelőtt folyamán Kijevbe érkezett, és találkozott az ellenzék vezetőivel. (MTI)