2015

Átlépés

Bemutatkozás

Amikor a változás szelei fújnak a pesszimisták falakat emelnek, az optimisták pedig vitorlát bontanak."

Legfrissebb hozzászólások
Feedek
Megosztás
Címkefelhő

55 éves a magyar televíziózás

55 éves a magyar televíziózás + videó


Kedden ünnepelte 55 éves születésnapját a magyar televíziózás. Néhány kísérleti adás után 1957. május 1-jén, a Hősök teréről sugárzott élő adással kezdte meg működését a Magyar Televízió. Az évfordulót a május 1-jei, nagyszabású fővárosi rendezvények közvetítésével ünnepli a közszolgálati média.

Ma már nehéz elképzelni milyen nagy szám volt anno a tv nézés, pedig a szüleink korosztálya még emlékszik arra az időre, amikor egy utcában csak egy készülék volt, és nem adtak minden nap adást.

A hazai televíziózás megszervezése 1953. január 23-án, a Minisztertanács hozzájárulásával indult. A számtalan próbálkozás után hivatalosan 1957. május 1-jén indult a műsorszolgáltatás.

Az állandó és rendszeres műsorsugárzás azonban sokak számára nem volt elérhető. Nagyon kevesen rendelkeztek készülékekkel, ráadásul az adótornyok eleinte csak a főváros, és idővel néhány nagyobb megyeszékhelyre történő műsorszórásra voltak alkalmasok. Az első adások a Széchenyi-hegyi 1 kW-os adóról indultak az 50–90 km-es körzetben voltak foghatóak.

Az első készülékeket a kőbányai Orion Gyárban gyártották. Az első bemondók Mednyánszky Ági, Takács Mária és Tamási Eszter voltak.

9644_fenyes-tamas.jpg
Megindult a rendszeres adás: 1957. május 1.

Hivatalosan az intézmény 1957. május 1-jével kezdte meg működését, amikor a május 1-jei ünnepségekről sugárzott műsort. Nem hivatalosan pedig 1957. február 23-án kezdődött meg a műsorszolgáltatás, a korábban elindított próbaadások innentől fogva „élesben” mentek. Ez az idő szinte napról napra megmutatta a gyakorlatban felmerülő problémákat, és az azokra adott válaszok állandó fejlődést biztosítottak a hivatalos megindulásig. Az elektronikus berendezések, eszközök fejlesztésével, beszerzésével egyidőben megindult a filmtechnikai bázis kiépítése is. A külső felvételeket akkoriban kézi kamerák híján 16 mm filmfelvevővel készültek, így szükség volt a hozzárendelt laboratóriumok, vágóasztalok, szinkronstúdiók, mozifilm-letapogató berendezések – amelyek segítségével sugározni lehetett eleinte a 16, később a 35 mm filmfelvételeket képernyőre – beszerzésére, elhelyezésére, működtetésére.

9644_3_232a.jpg
A technikai kiépítés és adássugárzás meggyorsítása, az egyenes adások megindulása kapott némi politikai hátszelet, amikor 1957. május 1-jén, az újonnan vásárolt közvetítőkocsival és négy kitelepített kamerával élő közvetítést adtak külső helyszínről, a május 1-jei nagygyűlésről, és benne az 1956-os forradalom leverése óta először a nyilvánosság elé lépő Kádár János ünnepi beszédéről. Kádárt tanácsadói lebeszélték a május 1-jei tömegfelvonulás megtartásáról, félve az októberi zavargások újraéledésétől, de Kádár személyes döntése volt a rendezvény megtartása, bár az 1957 februárban létrehozott Munkásőrség fokozott készültségben állt, így erre az első kültéri közvetítésre, az MRT adásainak megkezdésére még fokozottabb figyelem irányult, nemzetközi értelemben véve is.

Magyarország politikailag elszigetelődött a forradalom véres leveretése okán, az ENSZ főtitkár asztala előtt a Magyar-ügy megtárgyalásának iratai várakoztak. Kádár pedig a legkorszerűbb technikával kívánta demonstrálni az ország és a világ felé, hogy ura a helyzetnek, Magyarországon nyugalom van. A műsorsugárzás nyugalomban lezajlott. A Magyar Rádió és Televízió innentől fogva megkezdte állandó és rendszeres műsorsugárzását. A kezdet dátuma azonban, a készülékekkel rendelkezők igen alacsony száma miatt inkább elvi jelentőséggel bírt. Az adótornyok eleinte pusztán a főváros, és idővel néhány nagyobb megyeszékhelyre történő műsorszórásra voltak alkalmasok.

9644_ft.jpg
1957 májusától egy héten három adásnap volt, amelyből két napon filmet, egy napon pedig színházi előadást, és vagy sportműsort sugároztak az előírásoknak megfelelően. Az első színházi közvetítés az operaház Bánk bán előadása volt. Nyáron megindult a TV-Híradó őse, a Televízió Képes Híradója címen.

Nézzétek meg a Magyar Televízió történetét képekben:

1957. december 31. –én volt az első Szilveszteri Tévéműsor. A rendszeres műsorok megindulásával párhuzamosan nagy hangsúlyt fektetett az államapparátus, a nagy tömegű televíziógyártásra, a televíziózás széles körű elterjesztésére, amelyeknek, voltak teljesítendő földi sugárzási feltételei is, átjátszók kiépítése távolabbi vidékek felé.

1958-tól heti négy nap, 1960-1987 hét között heti hat nap adtak műsort, majd 1987-től lett teljes heti adás.

A Magyar Televízió tavaly januárban érkezett történetének újabb jelentős mérföldkövéhez. Az újjáalakult közmédia-rendszerben a négy közszolgálati médiaszolgáltató, a Magyar Televízió, a Duna Televízió, a Magyar Rádió és az MTI munkatársai, illetve a televíziós hagyomány gondozói, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) szakembergárdája megrendelői illetve műsorgyártói szerepben folytatták munkájukat. A közszolgálat közösen ünnepli a magyar televíziózás és a Magyar Televízió 55. születésnapját is.