2015

Átlépés

Bemutatkozás

Amikor a változás szelei fújnak a pesszimisták falakat emelnek, az optimisták pedig vitorlát bontanak."

Legfrissebb hozzászólások
Feedek
Megosztás
Címkefelhő

Polgármesteri fizetések: „Megalázó, lesújtó, nevetséges”

2014. május 16. 16:04 Vas A., F. I.
Megalázó, lesújtó, nevetséges – kommentálták az érintett somogyi polgármesterek, hogy az új szabályozás értelmében az ötszáz főnél kisebb települések vezetői az októberi önkormányzati választások után bruttó 149 ezer forintos illetményre számíthatnak. Vagyis jelenlegi pénzük 40-55 százalékára.

A hatályos törvény alapján ugyanis a 38 650 forintos illetményalapot szorozzák fel lakosságarányosan, az új rendszerben viszont egységes fizetés jár települési kategóriánként, s ezeket a mindenkori helyettes államtitkári alap – 748 ezer forint – alapján számolják ki: ötszáz főig ennek 20, 1500-ig negyven százalékát kapják a főállású polgármesterek.

– Egy értekezleten hallottam – mondta egy háromszáz fősnél kisebb somogyi falu polgármestere –, azt mondta egy minisztériumi ember: a kistelepülések vezetőinek csak a temető rendben tartása és a díszpolgári cím odaítélése a feladata.
– Akkor papíron én csak félmunkát végzek – jegyezte meg erre ironikusan Süle Tibor alsóbogáti faluvezető –, merthogy nálunk nincs díszpolgári cím... Látja, ez a baj: ott fent fogalmuk sincs, mi zajlik a falvakban. Csak azt látják, két-háromszáz ember él egy közösségben, nem lehet velük olyan sok feladat.

Ezzel szemben az általunk megkérdezett polgármesterek állították: egy kistelepülés vezetője amolyan mindenes. Ha áramszünet van, nem a szolgáltatót, hanem őt hívják az emberek, ha meghal valaki, előbb őt értesítik, csak azután az orvost, a természeti károkról is neki panaszkodnak az emberek, s ha egy hivatalos papírt kell kitölteni, bizony a többség akkor is a polgármester segítségét kéri.
– Ötvenöt adóbevallást csináltam meg az elmúlt két napban – erősítette meg a fentieket Süle Tibor, aki 16 esztendeje Alsóbogát első embere, előtte pedig egy ciklusban alpolgármesterként dolgozott. – Egy ekkora faluban, mint a miénk a polgármester nem kiskirály, hanem cimbora, akihez mindenki tanácsért, megerősítésért fordul. A nimbuszért ezt kevesen csinálják, a rendszerváltás utáni első két ciklusban még akadtak, akik a címért vállalták, de ők már rájöttek: csak a titulusért nem éri meg... Ez egy heti hét, sőt, heti tizennégy napos munka, nincs hétvége, betegség, szabadság. De az ember tudomásul veszi: aki éppen megkeres valamilyen bajával, az lehet, hogy nekem csip-csup ügynek tűnik, de neki akkor az a legnagyobb problémája.

Süle Tibor mindezek tükrében felháborítónak tartja, hogy munkájukat októbertől bruttó 149 ezer forintra becsüli az állam. Nincs egyedül, akit mélyütésként ért a változtatás, Somogyban 119 település lakosságszáma nem éri el az ötszáz főt, vagyis majd a megye falvainak fele beleesik a módosításba. Ami nagyjából nettó százezer forintos fizetést jelent a főállásúaknak, míg ötvenezret a tiszteletdíjasoknak. Előbbi kevesebb, mint a diplomás minimálbér, utóbbi pedig háromnegyede a normál minimálbérnek.
– És mindezt apparátus nélküli munkáért – tette hozzá az alsóbogáti polgármester. – Mert itt nincs mellettem senki, nálunk minden feladatot én végzek, amit egy nagyobb településen kiadnak a beosztottaknak. És ebből a pénzből fenn kell tartanom az autómat, amivel a falu érdekében is járok, s el kell tartanom a családomat.

Hasonlóképpen vélekedett Varga András, Várda vezetője is, aki szerint már azért is felháborító, hogy csak ennyire becsülik a kis falvak polgármestereit, mert bizony nagy számmal akadnak köztük diplomások is. Varga Andrásráadásul úgy tucatnyi somogyi kollégájával együtt sajátos helyzetbe kerül, hiszen településük lélekszáma meghaladja a 450-et, vagyis néhány tucat lakón – Várdán konkrétan 14 főn – múlik, hogy ne kerüljenek az 501–1500-as kategóriába, ahol a fizetés éppen a duplája, mint amennyit ők kaphatnak majd.
– Eddig mindig 500 felett voltunk – jegyezte meg a várdai vezető –, de ősszel tizenöten bejelentkeztek Kaposvárra az óvodai elhelyezés miatt. 
Ha szerencséje van, a hír hallatán lesznek visszajelentkezők, de akadt olyan polgármester, aki bevallotta: felmerült benne, hogy néhány hónapra bejelentkeztet ismerősöket a falujába, hogy átlépjék a félezres határt.

– Az sem tudjuk, mikori állapot számít – mondta erre Varga András, akiben első felindulásában az is felmerült, nem indul újra a polgármesterségért. – Csakhogy az embernek fáj a szíve abbahagyni, amibe belekezdett. Most indul be a biogázüzem, lesz normális iparűzési adóbevételünk, és megkezdődik a virágkertészet kialakítása is. Ám az eszem azt mondja: ennyi pénzért nem szabad csinálni: amikor 2002-ben elkezdtem, volt jegyzőm és három fős hivatalom. Most egyedül vagyok. Az elmúlt két napban virágvásárt szerveztem, viharkárokat mérettem fel, építkezést és 30 közmunkást irányítottam, pályázatokat írtam, s csak ezért nem kellett részt vennem egy kötelező reprezentáción, mert elmosta az eső. Csak a mezőgazdasági programunkhoz kellene egy egész ember, ott amolyan téeszelnökként dolgozom. Jöjjön el a minisztériumból, aki ezt a díjazást kitalálta, s csinálja végig egy napomat. Vagy bármelyik kollégámét. Mert itt nem Várdáról van szó, hanem a kistelepülésekről: ennyi pénzért alkalmas ember nem vállalja el a polgármesterséget, mert a tudását, tapasztalatát másutt többre becsülik.

– Persze lehet, éppen ez a cél – reagált erre egy másik somogyi faluvezető. – Nem kell a gondolat, az ötlet, mindenki üldögéljen el a hivatalban. Ítélje oda a díszpolgári címet, s gondoztassa a temetőt... 

Túl nagy a vágás

A legkisebb települések vezetői esetenként a mostani bérük felét kaphatják csak októbertől. Nem lesz aki induljon polgármesternek a legkisebb falvakban, vagy ha igen, az jelentős színvonalromlással jár – ettől tart a legnagyobb önkormányzati érdekvédelmi szervezet, a TÖOSZ. A szövetség ezért arra készül, hogy a polgármesterek illetményének változását szabályozó törvénymódosításhoz alternatív megoldási javaslatot terjeszt a kormány, a miniszterelnök elé – tudtuk meg Schmidt Jenő tabi polgármestertől, a TÖOSZ elnökétől.

A polgármesterek javadalmazásáról szóló jogszabály az októberi önkormányzati választások napjáig hatályos. Jelenleg a 2009. január 1-jétől érvényes 38 650 forint illetményalapot kell figyelembe venni és ezt a lakosságszám arányában felszorozni. A módosítás értelmében a helyettes államtitkárok illetménye lesz az alap. Ezzel megegyező fizetés jár majd a megyei jogú városok vezetőinek és a fővárosi kerületi polgármestereknek (a főpolgármestert miniszteri bér illeti meg), a kisebb településeknél pedig kategóriákat állítottak fel.

– Kisebb parlament, kevesebb jövedelem, ez ésszerű kormányzati stratégia, de túl nagy a vágás az ötszáz fő alatti falvak esetében – véli Schmidt Jenő. – Tízezer lakos alatt számos kategóriában problémát jelent az illetménycsökkenés, de a legnagyobb veszteséget a legkisebbek szenvedik el. A TÖOSZ-nak nincs még végleges álláspontja, a júniusi közgyűlésünkön tervezzük ezt elfogadni, s alternatívaként a döntéshozók elé terjeszteni. Javaslatot kívánunk tenni a köztisztviselői illetményalap emelésére is, mely 2006 óta változatlan. A kistelepülési polgármesterek esetében egyébként megfontolandónak tartom akár azt is: legyen csupán egy fizetési kategória, ha főállású, ha társadalmi megbízatású a településvezető; ne az illetmény nagysága döntse ezt el. Félő, hogy nem lesz majd elegendő számú, vagy megfelelő színvonalat képviselő jelentkező; a polgármester a legkisebb községben is felügyeli a falufejlesztést, a pályázatokat, a közmunkát, övé az aláírási jog.
A tabi városvezető megjegyezte: a tabi kistérség polgármestereinek a döntő többsége lélekszámtól függetlenül társadalmi megbízatású, azaz nem a főálláshoz kapcsolódó fizetést veszi fel.  

Októbertől illetményük, tiszteletdíjuk 15 százalékát jogosultak felvenni a polgármesterek költségtérítésként. Nem mindenki jár egyébként rosszul: a megyei közgyűlési elnökök, de még inkább a megyei jogú városok polgármestereinek a fizetése jelentősen emelkedik.

Horthynak és munkatársunknak is lovas szobrot állítana a polgármester

Jó polgármesteri válaszok, történész kérdező szocialista szemlélete a Horthy korszakról...

Szombat este zajlott le az a sashalmi bál, melynek bevételét Horthy Miklós lovas szobrának fölállítására szánja a bált jegyző Vitézi Rend. A bál egyik fővédnöke Kovács Péter XVI. kerületi polgármester, a másik Szatmáry Kristóf nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár volt, mindketten fideszes képviselők. Interjúnk ebből az alkalomból készült Kovács Péterrel.
-    Polgármester Úr! A Fideszen belül érték-e ön kritikák azért, mert ennek a bálnak az egyik fővédnöke volt?
-    Egy nagyon jó hangulatú bál volt, nem volt ezzel semmi gond.

-   A Fideszen belül nem érte önt kritika?
-    Ne haragudjék már, miért kéne egy polgármestert azért kritikával illetni, mert elmegy egy bálba vagy fővédnöke egy bálnak? Nem tudom, melyik pártban mondják meg a polgármesternek, hogy ezt vagy azt csinálja, a Fidesz egy demokratikus párt.

-    Horthy Miklós miatt kérdezem.
-    Igen?

-    Kormányzóságának utolsó pár éve egy katasztrófa volt.
-    Nem tudom, én a XVI. kerületben azt tudtam meg a Déli Harangszó Baráti Kör előadásából, hogy ez nem így volt.

-    Hogy volt?
-    Azt javaslom önnek, hogyha ebben kételyei vannak, akkor keresse meg a Déli Harangszó Baráti Kört, tartanak ingyenes előadást Horthy Miklós életéről.

Kovács Péter


-    Horthy Miklós aláírása ott volt a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak küldött hadüzenet alján. Egy előre borítékolhatóan vesztes háborúba vitte az országot. Emellett az ő kormányzósága alatt deportáltak 437 ezer zsidót, magyar állampolgárokat, másrészt több mint százezer ember odaveszett a Don-kanyarban.
-    Régen volt ez, háború volt.

-    Egy fölösleges háborúba vitte bele Horthy az országot. Ezzel nem ért egyet?
-    Ön történész?

-    Végzettségemet tekintve igen.
-    Én nem.

-    Az általam elmondott történelmi adatokat elfogadja?
-    Bizonyára önnek ez a véleménye.

-    Ezek tények. Horthy 1920-tól 1944 októberéig volt kormányzó. Ezek az események az ő kormányzósága alatt történtek.
-    Jól mondta: ezek az események akkor történtek.

-    Az ő aláírásával.
-    Az ön nagyszülei is akkor éltek, az én nagyszüleim is. Ez is hozzátartozik a történelemhez.

-    De a nagyszüleim nem írták alá a Szovjetunió vagy az Egyesült Államok elleni hadüzenetet, Horthy Miklós aláírta.
-    Az ön nagyszülei nem is voltak kormányzók. Ha egy ország egy másiknak hadat üzen, azt nyilván nem az utolsó baka írja alá.

-   Summa summarum: helyénvaló, hogy Horthy Miklósnak lovas szobra legyen Magyarországon?
-    Nem tudom.

-    Ha nem tudja, akkor hogyhogy elvállalta a fővédnökséget?
-    Én egy vitézi bál fővédnökségét vállaltam el. Azt gondolom egyébként, hogy a vitézek léte helyénvaló Magyarországon és az általam ismert vitézek – többet is ismerek – nagyon rendes emberek. Ha ők szerveznek egy bált és fölkérnek engem fővédnöknek, akkor én azt a fölkérést elfogadom.

-   Magával a Vitézi Renddel – amely szintén a Horthy-korszakba nyúlik vissza – szemben nincsenek averziói?
-    Sok minden nyúlik vissza a Horthy-korszakba. Mindennel szemben averzióm legyen, ami Horthy kormányzóságának idejével kapcsolatos? Ne vicceljen már!

-   A Vitézi Rendet kifejezetten a rendszer támaszaként alapították 1920-ban. A vitézek az ellenforradalmi rendszer egyik legfontosabb bázisát jelentették.
-    Én nem így tudom.

-   Hogy tudja?
-    A vitézek – nagyon jóravaló magyar emberek – igyekeznek segíteni. Például amikor Felsőzsolcán voltam az árvíz idején zsákot pakolni, akkor néhány vitéz barátom is ott volt.

-   Én az eredeti, 1920-ban alapított Vitézi Rendről beszélek.
-    1920 elég rég volt.

-   Azt nem látja-e problémának, hogy a mostani vitézek ideológiailag onnan származtatják magukat, fölvállalva ezzel a Horthy-korszakot.
-    Ön biztos benne, hogy ezt ők így gondolják?

-   Ellenkező esetben bármi másnak hívnák őket, de nem Vitézi Rendnek.
-    Akikkel én a bálon találkoztam, ők úgy gondolják, hogy az 1920-ban alapított Vitézi Rend tagjai. De ezen túl az ön föltételezéseit én nem hallottam az ő szájukból.

-   Tehát: Horthy belevitte egy vesztes háborúba az országot.
-    Nem vagyok történész, de ön látná egy háború elején, hogy az vesztes lesz-e vagy nyertes?

-   Egyértelműen. Nézzen rá egy 1941-es földgömbre.
-    Akkor ön bölcsebb, mint Horthy Miklós volt.

-   Az könnyen lehet.
-    Akkor lehet, hogy önnek kéne lovas szobrot állítani.

-   1940-ben Nagy-Britannia megnyerte a légi csatát a náci Németországgal szemben. Az Egyesült Államok már azelőtt támogatta a szövetségeseket anyagilag és fegyverrel, hogy hadviselő féllé vált volna. Nem volt kétség, hogy ki nyer, az Egyesült Államok hadba lépése után pedig végképp nem.
-    Ön az akkori kormányzó helyében mit tett volna?

-   Semmiképpen sem lépek be a háborúba és nem írom alá a zsidótörvényeket.
-    Csehországnak vagy Ausztriának sikerült semlegesnek maradnia?

-   Ezek az országok a háborúban már a náci Németország részei voltak. Magyarország nem volt a náci Németország része, még az 1944 márciusi német megszállás után sem. A Barbarossa-terv pedig nem számolt magyar részvétellel. Magyarország azért lépett be a háborúba, mert versenyzett a náci Németország kegyeiért Romániával és Szlovákiával.
-    Ezt ön így gondolja.

-   Nem, ez így van.
-    Bocsánat, ha ön ezt tényként állítja, akkor ezzel én nem tudok vitatkozni.

-    Ön szerint csacsiság, amit mondtam?
-    Nem. Ez bizonyára lehet a történelemnek egyfajta olvasata. Ha ön így olvassa, szíve joga.

-    Rosszul olvasom?
-    Nem tudom.

-    Nem gond, ha Horthynak Magyarországon van lovas szobra?
-    Én nem látok ebben semmi kivetnivalót.

atv.hu, Szegő Péter

Forrás: http://atv.hu/cikk/20120508_a_fidesz_egy_demokratikus_part_vagy_a_fideszes_polgarmester_nem_lat_kivetnivalot_horthy_lovas_szobraban