2015

Átlépés

Bemutatkozás

Amikor a változás szelei fújnak a pesszimisták falakat emelnek, az optimisták pedig vitorlát bontanak."

Legfrissebb hozzászólások
Feedek
Megosztás
Címkefelhő

Parlagfű-gate: Még cipőpucoló gépet is vettek az adózók pénzéből

2014. december 02., kedd, 06:30

Szerző: Gergely Zsófia

Számláról számlára végignéztük, mire költötte az állam azt a közel 500 millió forintot, amit az állampolgárok ajánlottak fel adójuk 1 százalékából parlagfű-mentesítésre. Vettek belőle például ezüstmetál cipőtisztító gépet a hivatalba, drága mobiltelefonokat, laptopokat és irodaszereket, de úgy tűnik, diplomatatáska és pogácsa is elengedhetetlen kelléke a pollenek ellen vívott harcnak. Az allergiások érdekében összeadott közpénzből még rezsicsökkentésre is futotta: az egyébként is állami büdzséből fenntartott hivatalok ebből fizették közüzemi számláik egy részét.

Pár hete azzal vádolta meg a Miniszterelnökség által bevetésre küldött Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a norvég támogatási pénzeket kezelő Ökotárs Alapítványt és konzorciumtársait, hogy nem arra használta fel a Norvég Civil Alap pénzét, mint amire azt kapta. Az erről készült jelentésükben kifogásolták a norvég pénzek elosztását, a bonyolító szervezetek működését, de a Lázár János miniszter által személyesen kommunikált ellenőrzés után még azt is felrótták: az alapítvány gazdálkodása során nem átallott olyan tételeket elszámolni, mint a kávé, vagy „más, nehezen megmagyarázható tárgyi eszközök”.

Ezzel párhuzamosan a hvg.hu-nak egyedülálló lehetősége adódott arra, hogy "Kehit játszva" megvizsgálja: vajon hogyan gazdálkodik az állam, ha kap egy milliárdos összeget – méghozzá a legcivilebb forrásból, direktben az állampolgároktól –, amit szabadon elkölthet egy meghatározott közérdekű célra. Ugyanis, ahogy arról szeptemberben beszámoltunk, több mint 1,1 milliárd forint jött össze a parlagfű elleni harcra még 2009-ben, mert 177 ezer adózó úgy rendelkezett, hogy személyi jövedelemadójának 1 százalékát az állam fordítsa erre a több millió ember életét megkeserítő problémának a megoldására.

Mivel ilyen sokan a civil szervezeteknek felajánlható 1 százalék mellett az adójuk további 1 százalékát nem valamelyik egyháznak, hanem – úgynevezett kiemelt költségvetési előirányzatként, melyet az Országgyűlés határozott meg – a parlagfű elleni harcra adták, az állam kapott pluszban 1 100 793 334 forintot az adózóktól. Az egyre súlyosabb közegészségügyi kérdésnek a kezelése persze alapból is állami feladat lenne, de így adódott egy pótlólagos forrás, amit a Vidékfejlesztési Minisztérium kezelt.

A legtöbb parlagfű mezőgazdasági területen van

Fotó: hvg.hu

Csakhogy a milliárdos plusz ellenére a parlagfű-mentesítés eredménye csak nem akart látszani – legalábbis a Parlagfűpollen No Társaság adatai szerint a pollenkoncentráció nem csökkent elfogadható szintre, a betegek száma 2 millióhoz közelít. Ezért egy idő után rákérdeztek az illetékes Vidékfejlesztési Minisztériumnál, mire és hogyan költötték el a célhoz kötött összeget. Hiába, a minisztérium folyton lerázta a civileket, akiknek így végül a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi segítségével kellett kiperelniük az adatokat.

1,1 milliárdból 463 millió maradt "tényleg" parlagfű ellen

A közérdekű adatok kiadása iránti perben nagy nehezen megszerzett adatokat legutóbbi cikkünkben elsősorban a nagyságrendek szintjén elemeztük. Egyértelműen kiderült: az adófizetőktől származó 1,1 milliárdos parlagfűpénz nagyobb részét, összesen 642 millió forintot a minisztérium egyszerűen átcsoportosította másra, méghozzá főként az állami létszámleépítések miatti végkielégítésekre. Így már csak nagyjából 483 millió forint maradt, bár még ebből is lecsíptek 20 millió forintot ugyancsak az elbocsátások pénzelésére, így végül saját összesítésében is csak 463 millió forintról állította a minisztérium, hogy valóban „a parlagfű elleni védekezés szakmai feladataira” fordították.

A bírósági ítélet rákényszerítette az időközben Földművelésügyi Minisztériumra átkeresztelt, de a továbbra is Fazekas Sándor által vezetett tárcát, hogy a milliárdos összeg felhasználásáról az összes szerződést és számlát adja ki. A minisztérium nem kapkodott a 2013 októberében született ítélet végrehajtásával: a dokumentumokat két körben, azon belül is a második adagot csak idén, 2014 novemberében küldték el. A vontatott eljárást azzal indokolták, hogy „jelentős számú, több évvel ezelőtti iratot” kell átadniuk, ráadásul ezekben nem közérdekű személyes adatok is szerepelnek, ezeknek a „takarással felismerhetetlenné tétele” pedig időigényes, komoly munka.

Végül nekiláthattunk a kiperelt szerződések, számlák részletes átnézésének, így cikksorozatunk második részében arra kerestük a választ: az 1,1 milliárdból hogyan költötték el azt a 463 millió forintot, amelyet a minisztérium szerint kizárólag a parlagfűpollen-koncentráció csökkentésére fordítottak. Az intézményenkénti bontásban átadott több száz számla könyvelési szintű összesítésére nem volt módunk, de az általános tendenciák felismerhetőek, illetve az – Ökotárs bevádolásakor megismert kifejezéssel élve – „nehezen megmagyarázható tárgyi eszközökre” is bukkantunk.

Rezsi(csökkentés)re jól jött az adózók 1 százaléka

A számlák alapján a félmilliárdos keret jelentős része többek közt a megyei kormányhivatalok, a hozzájuk tartozó földhivatalok, a növény- és talajvédelmi igazgatóságok, illetve más szakmai szervezetek napi fenntartási költségeire, így a különféle közüzemi számlák fizetésére ment el. Úgy látszik, a parlagfű elleni harc jelentős pluszt eredményezett nemcsak a még indokolható telefon- és mobilköltségben, de még a víz-, villany- és csatornafogyasztásnál is. A legkülönfélébb hivatalok ugyanis rendszeres rezsiszámláik egy részére egyszerűen rávezették, hogy annak adott részét a parlagfűpénzből fogják kifizetni.

A kiperelt anyagok közt nem találtunk magyarázatot arra, mégis honnan tudja a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal egy 19 ezer forintos villanyszerelési számláról, hogy azt parlagfű-mentesítés indokolja, ahogy a több százezres fénycsőszerelésnél sem. De az sem világos, miért tüsszögnek kevésbé az allergiások a szintén ugyanitt lekönyvelt kazánszereléstől.

A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal azért is jó példa, mert itt a pollen elleni harc miatt takarítani is többet kellett, legalábbis erre következtethetünk egy profi takarító cég nagytakarításról és szőnyegtisztításról szóló számláinak elszámolásából. Rossz belegondolni abba is, hogy az adózók 1 százaléka nélkül van, ahol még a tető is beázna, ugyanis akad olyan hivatal, amely egy 30 ezer forintos tetőléc-számlát (is) a parlagfűkeretből fizette ki. Máshol a szemét díjának egy részét állták ebből, bár egyelőre hiába agyaltunk rajta, hogyan lehet elkülöníteni a parlagfű elleni harc során keletkezett hulladékot a szokásostól.

Kütyükkel felszerelkezve törnek a parlagfűre

A parlagfűpénz elköltésénél a másik folyamatosan, gyakorlatilag minden szervezetnél visszatérő tétel az informatikai, irodatechnikai és mobilkommunikációs fejlesztések, beruházások. Pont, mint a karácsonyi kiskereskedelmi csúcsidőszaknál, itt is voltak igazi slágertermékek: szinte minden állami szervezet vásárolt digitális fényképezőt, laptopot vagy személyi számítógépet, illetve nyomtatót. És nem csak egy-egy darabot, több kormányhivatalt találtunk, ahol hatosával vették a notepadeket milliós összegért.

Fazekas Sándor: a No pollen miniszter

Fotó: Túry Gergely

De sorjáznak a számlák gyakorlatilag minden parlagfűpénzt költő hivatalnál az LCD-monitoroktól kezdve USB lézeregéren át a szkennerig mindenről, ahogy új, nagy értékű fénymásológépeket, mobil és hagyományos nyomtatókat is ebből a pénzből vettek. A Somogy Megyei Kormányhivatal 935 ezerért vett mobiltelefonokat, amelyeknek darabja kis kerekítéssel 78 ezer forintba került 2011-ben, míg egy másik számlájuk 130 ezres tabletekről szólt.

A fertőzött területek beazonosítása, regisztrálása során nyilván szükség van a fényképezőgépekre, a hivatali munkának pedig elengedhetetlen kellékei a fénymásoló vagy a nyomtató, de – legalábbis a pert indító civileknek átadott anyagok alapján – nem találjuk annak bizonyítékát, hogy ezekre a beruházásokra a pluszpénzből finanszírozott parlagfű elleni munkák miatt volt szükség, ahogy azt sem, hogy ezeket végül erre a célra használták fel.

Van pár indokoltabbnak tűnő tétel, így a GPS-alapú PDA-k beszerzése vagy egy hivatal professzionális térképezőszoftver vásárlása. De olyan kormányhivatali kiadási pénztárbizonylat is van, ami alapján ki kell fizetni 149 ezer forintot „parlagfű elleni védekezésre” – hogy ez pontosan mi volt, rejtély.

Gémkapocstól a diplomatatáskáig mindent elszámoltak

De hasonlóak a tendenciák az irodaszereknél: oldalakon keresztül lehetne sorolni a tételeket az irodagéppapírtól a borítékig, a háztartási csomagolópapírtól a tűzőgépekig, melyek arról tanúskodnak, hogy nagy mennyiségű irodaszer nélkül kezelhetetlen ez a közegészségügyi probléma.

A Csongrád Megyei Kormányhivatal még egy bruttó 649 ezer forintos íróasztal-beszerzés egy részét is ennek a keretnek a terhére könyvelte. Bár a számlára kézírással rávezetett rendelkezés egy része nem jól olvasható, még a legdrágább, 75 ezer forintért vásárolt íróasztal is beleférhetett a parlagfűpénzbe. Bár a gyomnövény miatti terepmunkákhoz nem tűnik praktikusnak, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal 92 500 forintért vásárolt bőrből készült diplomatatáskákat, mindjárt tíz darabot. Legalább arra figyeltek, hogy nagykereskedőtől szerezzék be, ez magyarázza a viszonylag alacsony darabárat – derült ki, mikor felhívtuk a számlát kiállító céget.

Kicsit meglepődtünk azon is, hogy az elvileg közhiteles térképészeti adatokat nyilvántartó budapesti földhivatal 21 ezer forintért beszerzett Budapest és környéke spirálozott térképekkel szerelkezett fel a parlagfű elleni harchoz.

A számlák között rengeteg a hivatali gépkocsikkal kapcsolatos: milliós üzemanyagszámlák, karbantartás a teljes szerviztől az egyszerű olajcseréig. A benzinszámlák közt visszatérően vannak 4-5 milliós tételek legtöbbször a Mol Zrt. felé, a legtöbb alján sokszor egyszerűen kézírással annyi van rávezetve, hogy ebből egy adott összeg – az egyiken például 320 ezer forint, míg egy másikon 447 ezer forint – „a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtására felhasználva”, aminek „szükségességét, teljesítését, összegszerűségét” igazolják. Nem derül ki, hogy milyen céllal történt az utazás, persze, nem kizárható, hogy a létező és át nem adott útnyilvántartásokból kiderülnie, melyik parlagfűlelőhelyhez autóztak az illetékesek.

Az autók karbantartási költései is változatosak, az egyik csongrádi hivatal például láthatóan a minőségre esküszik: 2011-es darabáron 40 ezer forintos Bridgestone gumiabroncsokat vettek az állami autókra parlagfűpénzből. De vannak kisebb, mégis elgondolkoztató vásárlások is, mint a téli szélvédőmosóé, miközben tudható, hogy a gyomnövényt őszig lehet megtalálni.

Pogi, tea és cipőtisztító gépezet 150 ezerért

Olyan kiadásokat is találhatunk azonban, amelyekről viszont már tényleg nehezen, vagy legfeljebb közvetve állítható, hogy elengedhetetlen feltétele lenne a parlagfű elleni harcnak.

Ilyenek például a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal bevásárlása a helyi szupermarketben: az amúgy hiányos oldalakkal átadott számla többek közt kávékról, ásványvízről és egy rakat különféle teáról szól, hozzá egy kis citromlé és édesítőtabletta. A számla végösszege több mint 23 ezer forint, alul a megjegyzés, hogy ebből 22 ezer forintot számolnak el a parlagfű elleni közérdekű keretből, vagyis saccra két teát más közcélra vettek az állami hivatalnál. Nyilván reprezentációs kiadás lehetett, ahogy a szintén parlagfűpénzből elszámolt „leveles és tepertős pogácsa” egy másik alkalommal.

Praktikus szemléletet tükröz a fővárosi kormányhivatal földhivatalának beszerzése is: összesen 522 ezer forintért rendeltek elektromos cipőtisztító gépeket. A parlagfű irtásán fáradozó földhivatali alkalmazottak cipője valószínűleg nagyon koszolódik, nem csoda, hogy rögtön három darabot kellett venni a gépből: két antracitot, és egyet ezütmetál színben, darabját bruttó 150 ezer forintért.

A félmilliárdból jutott az elméleti háttér megalapozására is: a minisztérium ebből a keretből támogatta 1 millió forinttal a XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferenciát. A rendezvényre, a résztvevők díjazására szánt összegért cserébe a szerződés szerint a Pannon Egyetemen megtartott konferencián „kiemelt hangsúlyt helyeztek” a „parlagfű-mentesítés szemléletformáló ismereteire és ezek széleskörű átadására”. Hogy ez így történt-e, annak igazolására a civileknek mindössze a tudományos tanácskozás anyagából összeállított kötet fedlapjának rossz minőségű fénymásolatát adták át. Még szerencse, hogy az interneten megtalálható az agrár szekció eseményről készült szakmai beszámolója – kár, hogy ebben még csak elő sem fordul a parlagfű szó.

Arról, hogy minden rendben menjen, az ellenőrök gondoskodtak: a megyei kormányhivatalok földhivatalai 49 millió forintot költhettek el „a helyszíni ellenőrzések költségeire”, míg a kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságai további 50 milliót. Óriási tétel a tárca számvetése alapján a gyomnövény légi felderítése is, ami önmagában 100 milliót vitt el az átcsoportosítás után megmaradt 463 millióból. A helikopteres szolgáltatások milliós számlái megtalálhatóak a civileknek átadott anyagok közt.

Helikopterrel a parlagfű nyomában

Fotó: MTI / Beliczay László

A szerződések, számlák átnézése során elvétve lehetett olyat találni, ami a tényleges irtási tevékenységhez kapcsolódott: kisebb számlákat gépi kaszálásról, mezőgazdász közreműködéséről, de valamivel szakmaibb befektetésnek tűntek a növény- és talajvédelmi szolgálatok által vásárolt laborfelszerelések is. Az elmaradhatatlan nyomtató- és gémkapocsvétel mellett a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal legalább egy fűkaszát is vett 200 ezer forintért, a Heves megyeiek pedig a számlák alapján két – darabonként 60 ezret kóstáló – akkumulátoros háti permetezővel és egy fűnyíróval vették fel a harcot a parlagfű ellen. Igaz, utóbbi kormányhivatal ennek sokszorosát, több mint 300 ezret költött ugyanebből a pénzből egy minőségi mátrixnyomtatóra.

Botrány, utána visszacsoportosítás

Miután szeptemberen megírtuk, hogy az 1,1 milliárd adóforintnak a nagyobb részét, összesen 642 millió forintot a minisztérium egyszerűen átcsoportosította (542 millió forintot zárolt, 100 millió forintot pedig visszatartott „maradványként” más kiadásokra), több politikai, valamint szakmai szervezet is kifogásolta a tárca eljárását. A Magyar Közlönyben november végén más költségvetési átcsoportosítások között váratlanul megjelent egy rendelkezés, miszerint a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból „642 millió forint egyszeri átcsoportosítását rendelik el parlagfű elleni közérdekű védekezésre”. Vagyis a kormány visszacsoportosított egy pontosan akkora összeget, mint amit korábban létszámleépítésekre, informatikai kiadásokra, tanyafejlesztési programra és a minisztérium „szükségszerű” feladataira költöttek el az adózók parlagfűpénzéből.

A parlagfűpénz elköltésének nyilvánosságát kiharcoló Parlagfűpollen No Társaság vezetője, Kelen Andrásné örül annak, hogy ez az összeg újra erre a célra rendelkezésre áll, de szerinte ez önmagában még nem fog megoldást hozni. „A probléma megoldására  kijelölt Földművelésügyi Minisztérium évek óta nem tesz olyan érdemi lépéseket, ami a betegek számára elvárt pollencsökkentést legalább elvben garantálná. Elkeserítő, hogy érdemi program helyett  az egyik pillanatról a másikra elfogadott Parlagfű Elleni Rövid és Középtávú Védekezési Akciótervre hivatkoznak, ami egy kormányhatározat, amely megírása pillanatától teljesen alkalmatlan a helyzet kezelésére” – mondta. Sőt, szerinte ez az akcióterv 2020-ig „bebetonozza a biztos eredménytelenséget”, általánosságokon túl sem célokat, sem személyi felelőst sem nevez meg.

„Magyarországon mintegy 800 000 hektár erősen fertőzött terület van, a hatóságok ennek 1 százalékát sem "találják meg". A környezettudatos gazdálkodásra nevelés szlogenje igen látványos, de a lakosság negyede most beteg, számuk rohamosan nő, tehát azonnal cselekedni kell” – tette hozzá a szervezet vezetője, aki a 2 millió allergiás nevében folyamatosan azt kéri a kormánytól, hogy nevezzen ki személyében felelős kormánybiztost a parlagfű elleni védekezés irányítására. Állítják, már egy év alatt jelentős előrelépést lehetne megvalósítani, de csak tudatos, összehangolt munkával. Mint mondta, csak akkor beszélhetünk majd eredményekről, „ha a betegek számára elviselhető parlagfűpollen-koncentrációt elérjük, minden más magyarázkodás csak szemfényvesztés”.

http://hvg.hu/itthon/20141202_Parlagfugate_Kiderult_mire_ment_el_az_ad

A parlagfű...

Ígéretem szerint beszámolok a parlagfű fogyasztással kapcsolatos eddigi tapasztalataimról. 1,5 hónapja kezdtem el, naponta 3 friss hajtást eszek.

1. Megszűnt a ...felfúvódott nagy hasam.
2. Fogytam 3-4 kg-ot.
3. A nap végén érzett fáradtság, melyet főleg a lábaimban éreztem, eltűnt. (Fizikai munkát végzek minden nap)
4. A vérnyomásom, mely általában 150 felett volt, lement 130 és 140 közé.

Az allergiám miatt döntöttem a fogyasztása mellett. Majd arról is beszámolok, augusztus közepétől kezdődik a parlagfű szezon. Remélem, tünetmentesen zajlik majd...

Forrás: facebook

Parlagfű, újratöltve

"Ha a világon mindenki megtudná azt, amit az indiánok közöltek a franciákkal, jelesül, hogy a parlagfű, mintegy csodaszer minden betegségnél visszafordítja és normalizálja a szervezetben zajló rendellenességeket, azaz a betegségeket, akkor senki nem venne gyógyszert..." 

A már sajnos régebben "előrement" +Lajos Atya, a lazarista missziós pap, a magyar újkori természetgyógyászat úttörője megerősítette a magyar természetgyógyászokat abban, hogy a természet törvényei Isten törvényei és azok változatlanok, örök törvények. 

Azt mondta, hogy pl. a közlekedési törvényeket át lehet hágni büntetlenül, ha nincs rendőr a közelben, és akkor megúszta a felelősségre vonást, de ha valaki a természet törvényeit hágja át, akkor az saját magát bünteti meg!!! A természet úgy működött évmilliókkal ezelőtt, ahogy ma működik és úgy fog működni évmilliók múlva is. Bölcsen mondta, hogy semmi új nincs a Nap alatt, mert amit ma felfedeznek, az már régóta létezik, csak az ember most ért el oda, hogy megismerjen olyan dolgokat, tényeket, amelyet eddig eszközök, vagy tudás híján nem ismert fel, vagy már rég elfelejtette azt az elemi tudást a természetes dolgokról, erdő, mező növényeiről és állatairól, melyet a tudományoskodás töröltetett az emberi emlékezetekből. 

A parlagfű latin neve: Ambrosia artemisifolia, a hármaslevelű parlagfűé pedig: Ambrosia trifida. Azt mondják rájuk, hogy gaz, pedig ez nem igaz. Gaz, csak az emberek között van, mert van rendes ember, meg gazember. Növények között nincsen gaz, csak haszonnövény és gyomnövény. A parlagfű nem gyomnövény, mint ahogy az ürömfélék családjába tartozó többi növény sem az. Lajos Atya védelmébe vette a parlagfüvet, melyet csak allergén növényként emlegetnek az utóbbi időben és elmondta róla, hogy már a régi gyógynövény könyvek is leírják több gyógyító tulajdonságát, de meg is lehet enni, mert nagyon sok vitamint tartalmaznak a levelei és a virága, meg a pollenje is, kivétel nélkül. 

A múlt századelőn az előkelő szalonokban az ambrózia illat volt az úri, és az előkelő illat. Ez pedig a parlagfű, az ambrosia artemisifolia illata volt. 

Amikor a spanyolok és a portugálok felfedezték és kisajátították az Új Világot, azaz az Amerikai földrészt, akkor keresztényi szellemben kiirtották az őslakosokat (inkák, aztékok, toltékok, stb). Amikor az angolok is vérszemet kaptak, hogy nekik is kell az új világból, ők sem kímélték az őslakos indiánokat, és kíméletlenül öldösték azokat, szintén a keresztényi szellemiségre hivatkozva. A franciák is erős nemzetté váltak és látták, hogy lemaradnak az Új Világ elosztásánál, ezért ők is részt követeltek Amerikából, de nekik már csak néhány Közép Amerikai rész és Kanada jutott, de Kanadát megosztották egymás között az angolokkal. Az angolokkal ellentétben a franciák nem öldösték ok nélkül az őslakosokat, ezért azok hálából egy csomó titkukat megosztották velük. Ilyen titok volt a parlagfű titka is. A parlagfű egy ősi, nagyon intelligens növény, sok tekintetben az embernél is intelligensebb. A parlagfűnek az a természetben a feladata, hogy megóvja a földet a kiszáradástól!! A hol parlagon van egy földdarab, ott elszaporodik, hogy megóvja, az adott föld területét. Ahogy megóvta, azután átadja a helyét más növényeknek, amelyek az így megóvott talajon már képesek voltak megmaradni és szaporodni. Olyan ez, mintha valaki nyerne a lottón 1 milliárdot és neki csak 100 millió kellene, és a maradék 900 milliót elosztaná a rászorulók között. Valamennyi parlagfű képes erre az önzetlen cselekedetre, s vajon hány ember lenne képes erre? Ezért írtja a balga ember és irtatja sok balga hatóság kül- és belhonban egyaránt? Ők ugyanis nem lennének képesek ilyen nemes cselekedetekre! 

A búzára, a búzából készült ételekre a lakosság 90 %-a, a szarvasmarha tejére és az ilyen tejjel készült tejtermékekre a lakosság 80 %-a allergiás és mégsem irtják ki sem a teheneket, sem a búzát a földeken. Ezt az érzékenységet nem allergiának hívják, hanem glutén- és laktóz érzékenységnek! Ugye mekkora csúsztatás! Nagyon sokan allergiásak a pollenekre (ürömfű, repce, paréj, libatop, stb), s nemcsak a parlagfű pollenjeire, s mégis a parlagfű van kikiáltva fő ellenségnek! Legalább annyi ember allergiás az állati szőrökre, különösen a kutya- és macskaszőrökre és ezen állatok ürülékeire, mint a parlagfű pollenjeire, s mégsem irtatják ki hatóságilag sem a kutyákat, sem a macskákat, pedig más tekintetben, csak Budapesten az utcai megszáradt kutyagumik szállóporától évente 3-4 kisgyermek meg is vakul! 

10 évvel ezelőtt két kisbusznyi allergiás gyermek lett kirándultatva Dobogókőre. A gyermekek allergiás betegek voltak, s Dobogókőn a parlagfűben játszottak, pedig akkor volt a virágzása, és senki sem prüszkölt, senki sem váladékozott tőle! Sokan szedtek csokorba parlagfüvet, hogy otthon büszkélkedjenek vele, hogy már nem allergiásak a parlagfűre. Ahogy a buszok beértek a Flórián tér közelébe, szegény gyermekek elkezdtek prüszkölni, köhögni. Vajon miért? Azért mert az autók kipufogó gázai lemarták a pollenek védőburkát, amely védőburok alatt a polleneknek a bogáncsra hasonlító kis karmai vannak. Ezek a kis karmocskák irritálták a légutak nyálkahártyáit. Addig, amíg ép volt a védőburok, addig nem allergizáltak!!! Akkor most ki a hibás a parlagfű, amelynek a pollenje védőburokkal van ellátva, hogy ne sértse meg a légutak nyálkahártyáit, vagy a kipufogó gázok, amelyek lebontják (lemarják) a védőburkot? Nem az autókat kellene inkább irtani, vagy a városokból kitiltani? Vajon m iért erőltetik még a kőolajszármazékokból nyert hajtóanyagokkal üzemelő motorok gyártását, üzemeltetését, amikor van, vannak sokkal környezetkímélőbb, környezettisztább üzemanyagok, hajtóanyagok is? 

A válasz: a gyógyszeriparnak óriási üzlet az orvostudomány által gyógyíthatatlannak kikiáltott allergiás betegségek gyógyszeres kezelése!!!!!!!!! Ma már a lakosság 30 %-a allergiás, vagy asztmás, s ők biztos gyógyszerfogyasztók! Mellesleg a légutak nyálkahártyáit a tej- és tejtermékek teszik védtelenné a magas kazein tartalmukkal (300-szor több a kazein a tehéntejben, mint az emberi tejben, s a kazeint az asztalosipar ragasztásra használja!!)! A tejet nem fogyasztók nem allergiásak a pollenekre, s így a parlagfű pollenjeire sem!! 

A múlt évezred utolsó éveiben Fejér megyében egy több hektáros területet hagytak parlagon, szándékosan kutatásként, hogy mi lesz ezzel a földdarabbal a természet törvényei szerint. Első évben teljes területét beterítette a parlagfű (hogy honnan tudta meg, hogy ott van egy üres földdarab?). A második évben már a parlagfű több, mint 50 %-ban visszaszorult és átadta a helyét más növénykultúráknak (megjelent a lóhere, a gyermekláncfű, az útilapu (bojtorján), a lósóska, fehér üröm, máriatövis, paréj, libatop, stb). A következő évben már 20 % alá esett vissza a parlagfű aránya az adott területen, pedig senki sem irtotta!!. Öt év elteltével pedig mindössze az eredeti terület 1-2 %-án volt csak parlagfű!! Nem kell tehát irtani, visszafogja az önmagát is a szaporodásban, ha nincs megműveletlen terület, mert neki az a teremtéstől rendelt feladata, hogy megóvja a 
termőföldet a kiszáradástól, s teszi a "dolgát"! 

Az a tény, hogy az orvostudomány gyógyítani nem tud, csak kezelni, régóta ismert. "Medicus curat, natura sanat." Csak a beteg tudja saját magát meggyógyítani. Az orvos csak kezel (kúrál), a (saját) természet gyógyít. Hippokratész és Galénusz óta semmi sem változott. De a gyógyszeripartól sem várhatjuk el egészségünket. Az is egy iparág -méghozzá jövedelmezőbb, mint a hadiipar-, amely a gyógyszerek eladásából él. Ha a gyógyszerek meggyógyítanának, nem csak szimptómákat szüntetnének meg vagy enyhítenének, rövidesen minden beteg egészséges lenne, és senki nem venne többé gyógyszert. Mindenki előtt világos, hogy egészséges nép egyidejűleg "halott gyógyszeripart" jelentene. Ehhez nézzünk meg néhány idézetet. "Az orvostudomány (beleértve a gyógyszeripart) közvetlenül a szívinfarktus és a rák után az emberiség legveszélyesebb kórokozója lett. Egy átlag német ma kb. ötször annyi gyógyszert fogyaszt, mint közvetlenül a második világháború előtt. Vajon ettől legalább ötször olyan e gészséges is? 

Természetesen nem. Ellenkezőleg: a német lakosság átlaga ma sokkal gyakrabban beteg, mint azelőtt... Hirtelen így lett egy olyan iparágból, amely azért keletkezett, hogy betegségeket gyógyítson, új betegségek kiindulópontja." (Kurt Blüchel: Weisse Magier, Fischer Verlag, 1976)

Az emberi szervezet tökéletes. Még az önmaga iránt tanúsított barbár magatartás ellenére is az esetek többségében legalább 30-40 évig betegeskedés nélkül él. Az ember korábban nem érzett fájdalmakat, de egyszer csak számos betegség támadja meg. Azonnal a kórházhoz fordul segítségért, az orvos pedig, amikor felteszi neki a kérdést, honnan erednek ezek a kórok, azt feleli neki: "Mit akar Ön, hiszen ezek a korral járó betegségek." 

Szemüveget rendelnek a betegnek, eltávolítják salakanyagokkal, kövekkel, baktériumokkal telített szerveit, kioperálják daganatait, stb. Az okok pedig, melyek ehhez az állapothoz vezettek, senkit nem érdekelnek, beleértve magát a beteget is. 

Az emberek kifejlesztették a vegyi alapú gyógyszereket. A szervezetet azonban nem lehet becsapni. A szervezetnek csakis természetes eredetű gyógyszerekre van szüksége. Mi pedig tulajdonképpen egy tömegpusztító élelmiszer- és gyógyszeripari korszak feltételei között élünk.

Azt hiszem, az emberek többsége józan ésszel gondolkodva egyetért azzal, hogy nem az a járható út, hogy kiirtunk mindent körülöttünk, ami virágzik, pollent termel mindent ami él~o. Az sem megoldás, hogy az allergiások szervezetét teletömjük kemikáliákkal, gyógyszerekkel, mert így olyan mellékhatások alakulhatnak ki, amelyek súlyosabb betegségeket idézhetnek el~o, mint maga az alapbetegség. 

Abból kell kiindulni, hogy miért van ma annyi beteg, így pollenallergia is. 60-80 évvel ezelőtt kevesebb ember volt és több pollent termelő növény, tehát egy emberre fajlagosan több pollen jutott, mint napjainkban, és mégsem volt ennyi allergiás, asztmás beteg. A virágporok nem veszedelmesek, hanem hasznosak (az egyik legértékesebb táplálékunk). Van, aki a lisztre érzékeny, és mégsem mondjuk, hogy veszedelmes a liszt. Korábban tisztább volt a környezetünk és az emberek is egészségesebben táplálkoztak, többet mozogtak, türelmesebbek voltak egymáshoz, nem zúdult rájuk annyi stressz, annyi elektroszmog, mint napjainkban. 

A táplálkozás is nagyon sokat jelent az immunrendszer erősítése szempontjából. A mai átlagember sietve, kapkodva eszik, akár otthon van, akár úgynevezett gyorsétkezdékben. Nem rágja meg jól az ételt, emellett egyoldalúan táplálkozik, az élelmiszeripar által gyártott különféle tartósítószereket, ízfokozókat, állományjavítókat, mesterséges színezékeket, "természet azonos" aromákat, emulgeáló-szereket, stb. tartalmazó, agyon sütött-főzött, hőkezelt ételeket fogyasztja. Az ipari élelmiszerekben levő különböző vegyszerek annyira feldúsulnak az ilyen táplálékokat fogyasztó emberekben, hogy a szervezetük immunrendszerét teljesen leköti az ezen anyagok elleni küzdelem, s ha ilyenkor virágzik egy parlagfű, egy fűzfa, egy ürömféle, akkor annak az egyébként hasznos pollenjei már teljesen megzavarják a szervezetet (autoimmun reakciók). De nemcsak az ipari élelmiszer-előállítás során mérgeződik az étel, hanem a megtermelés során is, mivel többnyire ez is iparilag történik. Például az állatok, hogy minél előbb vágásérettek legyenek, különböző kémiai anabolitikus szereket kapnak, hogy minél előbb meg legyen - mozgás nélkül - az izomtömegük. Az ember az ilyen szereket a hússal együtt elfogyasztja, ezek a szerek egy idő után feldúsulnak, akkumulálódnak a szervezetben, ami aztán mérgezi a szervezetet, gyengíti az immunrendszert. Régen az állatok izomzata a mozgástól (legelő, rét) alakult ki, nem tartalmazott ilyen szereket. Az állatok tápláléka sem tartalmazott annyi káros anyagot, mint napjainkban. 

Az iparszerűen tartott állatok, hogy ne kapjanak el egymástól különböző állatbetegségeket (száj- és körömfájás, tüdővész, takonykór, streptococcus, fakultatíve patogén baktériumok stb.), állandóan, -tápba keverten- különböző gyógyszereket, antibiotikumokat kapnak, melyeknek maradványai szintén belekerülnek a húst fogyasztó ember szervezetébe. Ma már antibiotikumért nem a patikába kell menni, hozzájutunk a hús- és a tejboltok termékeiből is. 

Az állatok táplálékának egy részét a közutak, szennyez ipari üzemek közvetlen közelében termelik meg. Az árokparti széna ma már még alomnak sem alkalmas, nemhogy tápláléknak. Benne van a kipufogógázok szennyeződése, az úton elrobogó járművek gumipora, fékbetét pora, kuplungbetét pora, stb. 

Az elektromos vezetékekkel körülvett nagyüzemi csirkék és pulykák mindegyike leukémiás! Beteg állatokat etetnek a húsevőkkel! Ez is bioterrorizmus! 

A közutaktól számítottan 50-80 méteren belül termelt növények annyi koncentrált mérget tartalmaznak, hogy ha el is keverednek a többi, távolabb termelt növénnyel, akkor is mérgezik az állatok szervezetét, így a húsát, tejét, tojását is. 

Az ember közvetlenül is fogyaszt ilyen módon termelt élelmiszereket, amelyek szintén az immunrendszert gyengítik. A megoldás az lenne, hogy ha minden út mellett kb. 50 méter széles, minden gyár, légszennyező üzem mellett kb. 100 méter széles erdősávot telepítenének, ami felfogná a gépjárművek, gyárak által kibocsátott mérgeket és tisztítaná a levegőt. Be kellene indítani egy olyan mozgalmat, hogy "Erdősávot az utak, a gyárak mellé!", a mindenféle betegséget (rákot is) gyógyító parlagfű irtása helyett. 

A közönséges diesel motorok kipufogógázának koromszemcséit kiszűri az orrunk csillószőrzete. A legújabb "korszerű" HDI, TDI diesel motorok üzemanyagát olyan finomszemcsékké porlasztják szét, hogy azt már nem szűri ki a csillószőrzetünk, hanem belekerül a tüdőnkbe, ott lerakódik, megbetegíti azt. A különböző mesterséges illatanyagok (dezodorok, öblítők, WC szagtalanítók, légfrissítők, stb.) is feldúsulhatnak, de e nélkül is kiválthatnak allergiás reakciókat. Hasonló hatást vált ki a molyirtó naftalin is. 

A természetes életmód, a természetes ételek, a "kóser" dolgok adják meg a lehetőséget a túlélésre. Ha megszegünk egy törvényt úgy, hogy nem tudjuk, hogy amit tettünk az törvénysértő, megbüntetnek, ugyanis van egy szabály, miszerint a törvények nem ismerete nem mentesít a felelősségre vonás alól. A természet törvényeinek nem ismerése sem mentesít a felelősségre vonás alól. A felelősségre vonás betegség formájában jelentkezik! A "kóser" étel vércsoport szerint fogyasztva védi az emberek egészségét és szaporodóképességét! 

Nemcsak a hús- és húskészítmények, valamint a tej- és tejtermékek fogyasztását kell kerülnie az allergiás, asztmás betegnek, hanem az egyéb gyorsan bomló fehérjefélék -gomba, tojás, stb.- fogyasztását is. Ez még a biohúsra is vonatkozik. A gombák esetében is hamar keletkeznek olyan fehérje méreganyagok (toxinok), amelyek akár halálosak is lehetnek. S hogy a hús ne büdösödjön, szebb színe legyen, iparilag salétrommal és egyéb olyan szerekkel kezelik, amelyek szintén mérgezést okoznak. Az utóbbi idők döghús-botrányairól, pestises, madár-influenzás, prionos húsairól már nem is szólok, mert ezek önmagukért beszélnek! 

Mi természetgyógyászok holisztikus szemlélettel gyógyítunk, a test, a lélek, a szellem vizsgálatával és figyelembevételével, tehát nemcsak tüneti síkon kezelünk. Lelki dolgaink, lelki jelenségeink kivetülnek a fizikai-testi síkra is. A test a lélek temploma és a lélek megbetegítheti és meg is gyógyíthatja a testet. 

Minél inkább szeretettel közelítünk élő és élettelen környezetünk felé, ez a szeretet visszasugárzódik, visszatükröződik felénk, meggyógyulunk. Ha mosolygunk valakire, legtöbbször mosolyt is kapunk vissza! A mosoly nem kerül pénzbe! A homo sapiens nem arra teremtetett, hogy ölje egymást. Ha mi öljük a természetet, az is öl bennünket. Nem igaz, hogy nem előzhet~o meg a rák, az allergia, az asztma és nem gyógyítható meg teljesen a beteg. Nem a természetet kell kiirtani, hanem nekünk kell visszaidomulnunk a természethez. Az evolúciós folyamatban az ember szervezete évezredek alatt alakult ki és mindig harmóniában volt a természettel. Az utóbbi 50 évben annyira eltávolodtunk a természettől, hogy ilyen gyorsan nem tud az emberi szervezet reagálni a változásokra, s diszharmónia alakul ki, megbetegszik. Ahhoz, hogy ez ne történjen meg, az embernek megvan a tudása, megvannak az eszközei, csak nem használja egyiket sem, vagy nem úgy használja, ahogy kellene. A természet körforgásá ban minden növénynek, állatnak megvan a szerepe. Ha ezt a körforgást megbolygatjuk, ennek előre be nem látható következményei lehetnek, felbomlik az ökológiai, biológiai egyensúly. Nem a parlagfüvet, nem a libatopot, nem a fűzfát, nem a lisztet adó búzát, stb. kell kiirtani, hanem helyes életmóddal, helyes táplálkozással kell erősíteni az immunrendszerünket, kerülni kell a káros geopatogén zónákat (vízér, Hartmann-háló), és akkor az sem árt meg, ha virágporfelhőben járunk. 

Hazánkban sajnos úgy akarnak védekezni az allergia ellen is az illetékesek és mindenféle egyletek, hogy a parlagfű irtására szólítanak fel. A parlagfüvet csak vegyszerekkel tudnák véglegesen kiirtani, ha egyáltalán véghez lehetne ezt vinni. A parlagfű is a természet része és kipusztításával felborulna a természet rendje. A vegyszeres irtás több kárt okozna az embereknek és a természetnek, mint a parlagfű az embereknek. A parlagfű után aztán jönnének a többi allergének, az ürömfélék, a libatop, a nyírfák és még sorolhatnám a növényeket s végül nem volna körülöttünk természet, mert a kultúrnövényeket is irtani kellene, mert aki allergiás, az előbb-utóbb a kukorica, a búza, stb. pollenjeire is érzékennyé válna, s így lassan 
kipusztulna az emberiség is. 

Engem nem tudnak megbüntetni a parlagfű nem irtása miatt, ugyanis én úgy irtom a parlagfüvet, hogy megeszem! 

Lajos Atya óta tudom, tudjuk, hogy a parlagfű az emberek számára is ehető, s azóta rendszeresen fogyasztom, az év minden napján. Ilyenkor, amikor még zsenge, összevágom apróra egy kis petrezselyem-, vagy zeller-zölddel, - önmagában sem rossz!- és rászórom a szendvicseimre, a kiszedett ételeimre ( leves, kása, tészta, főzelék, barnarizs). Ebben a zsenge korban nagyon sokat leszedek és leszárítom, majd szárítva tárolom, s így egész évben tudom az ételeimbe, ételeimre tenni a szárított, megőrölt porát. Sokan nem hitték el, hogy jómagam eszem a parlagfüvet, ezért rámküldték a különböző tv-s társaságokat is, akik felvették, ahogy a parlagfüvet fogyasztom. 

Veterán dobóatléta vagyok és sokszor vannak olyan monstre versenyek, ahol több órán keresztül kell dobálni különböző súlyú nehézkalapácsokat. Ilyenkor is szoktam a teljesítményem fokozása céljából a verseny színhelye körül talált parlagfűből fogyasztani, önmagában és nyersen. El is neveztek a sporttársaim fűevőnek. Aztán megdöbbentette őket, hogy a parlagfű-evésem után kb. 20 percen belül egyre javultak az eredményeim. Néhány követőm is akad majdnem mindig és náluk is hasonló teljesítmény javulásokat lehetett tapasztalni. 

Pár évvel ezelőtt el akartak adni nekem egy gyufás-skatulyáni zöld port több tízezer (!) forintért. Kérdeztem, hogy mi van a dobozban és miért olyan drága? Erre azt felelték, hogy a szervezet őssejt termelését fokozza a zöld por és ezáltal minden betegséget helyrehoz a szervezetben. Nem vettem meg a port pedig tudtam, hogy egy keletet-, nyugatot is megjárt, neves magyar orvostól származik, hanem megízleltem s megszagoltam. Kellemes volt a meglepetésem, ugyanis a zöld por, a parlagfű pora volt, amelyet jómagam már régóta napi szinten fogyasztok! Lajos Atya nekem is beszélt arról, hogy a parlagfű minden betegség okozta kártételt helyrehoz a szervezetben, de nyilván azt Ő sem tudta, hogy ezt a szervezet őssejt-termelésének fokozásával éri el. Szerintem sem baj, ha nem ismerjük az elméletet, hanem csak az adott növény hasznosságáról győződünk meg a fogyasztása során. Az is igaz, hogy akiket eddig meg tudtam győzni arról, hogy a parlagfű rendszeres fogyasztása milyen hasznos, bármilyen betegségük is volt, meggyógyultak belőle, még a rákból is, vagy a parlagfű allergiából is. 

A fentiek ismeretében merül fel a kérdés, hogy akkor miért irtatják velünk a parlagfüvet? Ráadásul még büntetés kiszabását is kilátásba helyezik, ha nem irtjuk azt! Nekem erre is meg van a válaszom! Gondolhattam volna!
A Földünk túlnépesedése már napjainkban is veszélyezteti a Föld valamennyi élőlényét és lakóját is! Ez ellen a Világkormánynak (én csak háttérhatalomnak nevezem) tennie kell valamit. Nos a világunk ezen urai fő részvényesei a gyógyszeriparnak is. Ha a világon mindenki megtudná azt, amit az indiánok közöltek a franciákkal, jelesül, hogy a parlagfű, mintegy csodaszer minden betegségnél visszafordítja és normalizálja a szervezetben zajló rendellenességeket, azaz a betegségeket, akkor senki nem venne gyógyszert, és akkor nem lenne óriási bevétele a világ urainak, s még így a Föld is túlnépesedhetne. 

Ezért a világ urai, a fizetett bértollnokaikkal és bértudósaik által úgy rendelkeztek, hogy elsőszámú közellenségnek kiáltották ki a parlagfüvet, ezt az embernél is intelligensebb, több Föld-történeti katasztrófát is átélt csodálatos ősi növényt, hogy a tudatlan és megtévesztett embereknek még véletlenül se jusson eszébe, hogy a kötelező irtás mögött egy más célja van ezen uraknak. 

Ez a cél pedig a lakosság gyérítése, a Földünk megóvása a túlnépesedéstől. A gyógyszerek mellékhatásai következtében ugyanis, csak Magyarországon minden órában meghal egy ember, de sokkal többen halnak bele abba, amit a patológusok már régóta tudnak, hogy minden második felboncolt embert tévesen diagnosztizáltak és tévesen gyógyszereztek, mivel nem az volt a halál oka, amivel kezelték a betegségüket! 

KIJELENTHETJÜK: GYÓGYÍTHATÓ A RÁK! 

Megelőzésre, az immunrendszer erősítésére törekedjetek!!! 
Első legyen a méregtelenítés, béltisztítás, és a savtalanítás!!! 
Néhány tipp: jól felszívódó cink, kalcium, szelén, fagyöngy, vérehulló fecskefű+körömvirág, gyermekláncfű, tengeri algák, citrom, ginko biloba, máriatövis mag, a fent említett macskakarom, vörös szőlő magja, töményen, vagy a parlagfű tartós fogyasztása stb. 

Minden féle-fajta és színű zöldség, gyümölcs fogyasztása korlátlan mennyiségben! 
A hús, és a stressz savasít! A zöldségek, gyümölcsök, a nevetés, lúgosít! 

A lelki okokat is figyelembe kell venni, mint pl.: szeretet, önszeretet fontossága, kimászni az érzelmi traumából, akarni megoldani a problémát, és erősen hinni a gyógyulásban!!! 

Egyéb terápiák minden betegség ellen: 
- Pozitív gondolkodás, derű, vidámság. 
- Légzésterápia 
- Reflexzóna masszázs, 
- mozgás... 
...és még sok más! Lehet választani a gyógymódok között! 
Tehát van megoldás, csak jó helyen kell keresni!!! 

És ez minden betegségre vonatkozik! 

A szintetikus gyógyszerek az immunrendszer halálos ellenségei!!! 
Amit a kemóval csinálnak, az pusztítás!!! Pont legyengíti az immunrendszert!!!! 

Egyéb irodalom is segítségre lehet, csak keresni kell! Leginkább természetgyógyász területen keressétek! Pl.: Váradi Tibor: 
Népbetegségek I.; Mária Treben: Gyógyteák, stb 

Ennyit megtehetünk értük. 



Szerző: Dr Weixl- Várhegyi László