2015

Átlépés

Bemutatkozás

Amikor a változás szelei fújnak a pesszimisták falakat emelnek, az optimisták pedig vitorlát bontanak."

Legfrissebb hozzászólások
Feedek
Megosztás
Címkefelhő

Újabb elbukott "forradalom": a pálinkaadót is teljesen át lehet hárítani a fogyasztókra

Jövőre megváltozhat a pálinkatörvény, az otthon főzött párlat után évi ezer forint átalányadót kellene fizetni január 1-jétől. A bérfőzőkben egy liter 50 százalékos pálinka után 835 forint jövedéki adót kérhet az állam, 50 liter felett ennek dupláját.

Az Origó megpróbált utánajárni, ki issza meg a tervezett pálinkatörvény levét. Alább a folytatás. Az őszi alkonyat fényeiben érkezünk meg Visegrádra, a Dunakanyarban szunnyadó városka álmosan merül bele a késő délután lenyugvó nap aranysugaraiba. Éberen vár bennünket azonban a Fő utcai ház kapujában járkáló, egy vöröslő bogyóktól roskadozó fa termését vizsgáló vendéglátónk.

Netán eltévedtek idefelé? – von kérdőre pár perces késésünk miatt a rövidre nyírt ősz szakállat, kockás szövetinget viselő férfi, miközben betessékel bennünket kétszintes házának kertjébe. Mindenfelé gyümölcsfák állnak: körtét, almát, barackot, és szilvát is látunk, mielőtt belépünk a tágas és világos nappaliba és az azzal egybenyitott konyhába. A konyhapulton tucatnyi, eltérő méretű és formájú palack, üveg, felcímkézett befőttes edény fürdik a nyitott hátsó ajtón átszűrődő fényben, mögöttük, a gáztűzhelyen egy rézből készült házi pálinkafőző magasodik. Vége az adómentességnek

Hajdú András 69 éves, nyugdíjas, korábban lakatosként, majd rendezvényszervezőként dolgozott, és már régóta főzi magának a pálinkát saját gyümölcseiből. Dömösön született, apja a helyi TSZ-ben dolgozott hivatalos pálinkafőzőként, András pedig sokat segített neki, ezért már gyerekkorában megtanulta a szeszfőzés csínját-bínját. A visegrádi férfit annak apropóján kerestük fel, hogy jövőre megváltozhat a pálinkatörvény. A közelmúltban benyújtott adótörvénymódosító-csomag a bérfőzést és a magánfőzést is szabályozná. A bérfőzés jövedékiadó-mértéke az alkoholtermékek normál adómértékének 50 százalékára változna az eddigi adómentességről, vagyis egy liter 50 százalékos alkoholtartalmú párlat után 835 forint jövedéki adót kellene fizetni, 50 liter felett ennek dupláját. A magánfőzésnél az előállított párlat után évi ezer forint átalányadót kellene fizetni január 1-jétől, a pénz a helyi önkormányzat bevétele lenne. A módosítások fontos pontja továbbá, hogy a magánfőzésben előállítható párlat mennyiségét a korábbi 200-ról 100 liternyi tiszta szeszre, azaz körülbelül 50 liter pálinkára korlátoznák. Mindenből pálinka lesz Mielőtt bármit kérdezhetnénk, a konyhából nyíló ajtón át kimegyünk a kertbe, ahol két ládában áll a naspolya. Ez már az idei év egyik utolsó főzete lesz, még a törköly van hátra – mondja András, miközben az érett gyümölcsöket gondosan átválogatja, és egy vödörbe teszi.

A konyhában egy kék műanyag hordóban erjed a naspolyacefre, közelebb hajolva már hallani, ahogy „forr" az erjedő, előzőleg magostól ledarált majd átszűrt gyümölcspép. „Rengeteg a munka pálinkával, csak a cefre 6 hétig érik, utána még kétszer le kell főzni, ez körülbelül 8 órát jelent. Én szeretetből csinálom" – mondja házigazdánk.

A naspolya érik legkésőbb azon gyümölcsök közül, amelyekből pálinkát készít a visegrádi férfi. Főz a tavasz végi meggyből, majd a nyáron eperből, cseresznyéből, barackból, áfonyából, az ősz felé közelítve pedig almából és körtéből, a sort a naspolya után általában a törköly zárja. Szinte egész évben égnek a gázrózsák a saját maga készítette, réz pálinkafőző alatt, 40-50 liter pálinkát készít vele Hajdú András. „Legfeljebb évi 4-5 litert iszom meg a pálinkáimból, a többit odaadom ajándékba a családnak, vagy 2400 forintos áron eladom" – mondja vidáman, miközben közösen felhajtjuk immár a harmadik kóstoló féldecist, éppen az 52 fokos szilvából. „Ez az ezer forint nekünk, magánfőzőknek nem sok, viszont talán éppen elég arra, hogy megnyugtassa az Európai Uniót; fizetünk az otthoni pálinkafőzésért.

Abból viszont baj lesz, ha egyesek kijátsszák a törvényt, zugfőzdékké alakulnak át, felvásárolják a környék gyümölcseit, és 4-5 hektós főzőkben állítják elő a pálinkát. Ez már most is működik itt a környéken" – meséli, talán az italtól felbátorodva. Pálinkaforradalom

A „pálinkaforradalmat" 2012-ben hirdette meg Orbán Viktor kormánya, amikor az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, szüntesse meg a pálinka részleges jövedékiadó-mentességét. Az uniós szabályok szerint szeszes italnál 50 literig legfeljebb 50 százalékkal lehetne csökkenteni a jövedéki adó mértékét. Az összeütközést az uniós joggal az okozta, hogy Orbán Viktor 2010 nyarán bejelentette: „Visszaadjuk az embereknek a szabad gyümölcspárlat-készítési jogot." 2010 őszétől nem adózott az otthoni pálinkafőzés, évente 86 liter, 50 fokos égetett szesz erejéig mindenki kedvére főzhette a pálinkáját.

A kormány még az idei EP-választások előtt is azt mondta, „egy tapodtat sem engedünk a magyar földtörvény szigorából, megvédjük a magyar földet, megvédjük az akácot és a pálinkát". Hanyatló bérfőzés A tervezett adótörvény vissza fogja vetni a bérfőzéseket, a vevők már most sietnek, hogy még idén lefőzessék a pálinkát, és ne kelljen fizetniük januártól – mondja Szikora Zsolt, a Bánki Pálinkaház tulajdonosa. A bánkiak jelenleg 700 forintot kérnek egy liter pálinka főzetéséért és finomításáért, ehhez jönne januártól az új adó, amely egy liter 50 fokos pálinka esetében a már említett 835 forint lenne. A kettő összege adná az egy liter pálinka főzetésének díját, vagyis 1535 forintot 50 literig.

Ha valaki ennél többet főzetne, annak literenként 2370 forinttal kell majd számolnia. Ezzel szemben a magánfőzdéknél évi ezer forintért főzhetnek 50 liter tiszta szeszt. A főzdékben készített párlat minőségét folyamatosan ellenőrzik, míg az otthon lepárolt italokat nem. Ettől függetlenül Szikora Zsolt jogosnak érzi az új adót, szerinte adómentesen semmilyen üzlettel nem lehet foglalkozni, azonban a magánfőzőkre vonatkozó törvény „mellélövés".

„Ez a rész sajnos kontrollálatlan, ráadásul veszélyes is, hiszen az előpárlatnál (néhol ezt „rézelejének" is nevezik) mérgező anyagok kerülhetnek a pálinkába. „Ez egy szakma, ennek a fortélyait ki kell tanulni" – vélekedik Szikora Zsolt, aki szerint az otthon, átalakított kuktákban készülő párlatok ellenőrizetlen minősége romboló hatással lehet a pálinka, a hungarikum presztízsére is. Adózzunk is meg ne is Más véleményen van a pálinkatörvényről Bogdán Krisztián, a Házipálinka Kft. ügyvezetője. Szerinte az otthoni pálinkafőzésre nem sok hatással lesz az új szabályozás, részben az otthon főzött pálinkára kivetett adó jelképes mértéke, részben annak ellenőrizhetetlensége miatt. Nehéz lesz ugyanis az adóhatóságnak utólag bárkire is rábizonyítania, hogy az előző évben használta a pálinkafőzőjét. Véleménye szerint erre sok erőfeszítés nem is tesz majd a NAV, hiszen jól látszik a törvényalkotók azon szándéka, hogy az uniós jogharmonizáció érdekében meg is adóztassa az otthon főzött pálinkát, meg ne is. Nagyobb hatása lehet azonban a bérfőzött pálinka megadóztatásának, bár ettől sem várja, hogy a bérfőzdék forgalma jelentősen visszaesne, hiszen korábban volt már hasonló nagyságrendű adófizetési kötelezettség, és a pálinkafőzdék akkor is működtek. Ezt az adót teljesen át lehet hárítani a fogyasztókra, mert a saját pálinka még így is jóval olcsóbb lesz, mint a boltban vásárolt, hasonló minőségű italok, tehát a bérfőzetők meg fogják fizetni ennek árát. „Ha lesz gyümölcs, lesz pálinkafőzés is, adó ide vagy oda." Eltűnhetnek a feketézők Ami fontosnak tűnik, hogy eltűnhet az a sok feketén főzött pálinka a piacról, amit a korábbi jövedéki törvényt kihasználva adómentesen főzettek, majd eladtak az emberek, illetve némelyik bérfőzde. A korábbi jövedéki törvényt nagyon könnyű volt megkerülni, kijátszani, az újat jóval nehezebb lesz. A kereskedelmi mennyiségű pálinka előállítása otthoni körülmények között olyan sok időt és munkát igényelne, hogy azt nem kompenzálja az így megszerezhető haszon. Ezért az otthoni főzés kvázi adómentessége nem jelenti azt, hogy adózatlan pálinka kerülne kereskedelmi forgalomba. Így a bevezetendő szabályozás valószínűleg a pálinkapiac kifehéredését eredményezi majd. Megkerestük a hét elején a Nemzetgazdasági Minisztériumot is, azonban eddig nem érkezett válasz tőlünk kérdéseikre. Éppen ezért nem tudjuk, mekkora bevételt remél az állam a tervezett adótól, illetve azt sem, mennyi magán- és bérfőzőt érinthet az új pálinkatörvény.

Forrás: https://kuruc.info/r/2/135503/


Rövid magyar pálinkatan

Magyarországon háromféleképpen lehet pálinkát előállítani.

Főzhetnek pálinkát a kereskedelmi főzdék. Nekik van erre engedélyük, fizetnek a jövedéki mellett társasági adót meg mindent, amit kell. Ezek a főzdék a saját márkanevük alatt dobják piacra a termékeiket.

Lehet pálinkát főzni a bérfőzdékben is. Ezek sima főzőüzemek, amikhez többnyire nem kapcsolódnak márkák. Az emberek vagy cégek maguk gyűjtik össze a cefrét, amit behoznak ide, aztán a főzés díja és az adó megfizetése után a bérfőzde elkészíti a pálinkát.

A harmadik meg a magánfőzés. Otthon a cefre, otthon a desztilláló, kész. 2010 után ugye főleg ez futott fel, mivel korábban az otthoni főzés törvénytelen volt. Törvény szerint otthon csak bevizsgált és hatóságilag engedélyezett géppel lehetne főzni, de a gyakorlatban alig ellenőrzi ezt a NAV. Falun, de még Kecskemét külvárosában is, ahol a szüleim laknak, majd minden második-harmadik ház pincéjében van valamilyen házilag buherált vagy Szerbiából csempészett desztilláló. Sőt, csempészni sem kell, elég megvenni a cuccot Szerbiában, valahogy elérni, hogy a számla, amit adnak, de legyen magasabb 300 eurónál, és máris be lehet hozni az olcsó desztillálót vámmentesen és áfa-visszaigényléssel.

Rob Peter to pay Paul

Hogy a három szint közül melyiket támogatja a kormány, döntés kérdése. Az viszont tény, hogy mindhármat egyszerre nagyon nehéz, ugyanis (belföldön mindenképp) ugyanazokat a fogyasztókat célozza a termék. Az Orbán-kormány viszont nagyon ügyes kommunikációval kettős játékot játszott az elmúlt években. Mindenhol azt nyomták, hogy a magyar pálinka élelmiszeripari vezértermék lesz, úgy felfut majd a magyar pálinkaexport, hogy fú.

Fazekas Sándor földművelési (akkor még vidékfejlesztési) miniszter pálinkázik egy vidéki fesztiválom. (Forrás: ez a Youtube-videó)Fazekas Sándor földművelési (akkor még vidékfejlesztési) miniszter pálinkázik egy vidéki fesztiválom. (Forrás: ez a Youtube-videó)

Ehhez képest a nívós magyar pálinkagyártást teljesen ellehetetlenítették az otthoni főzés adómentességével és azzal, hogy a magánfőzőket szinte egyáltalán nem ellenőrizte az adóhatóság.

A jó minőségű, ellenőrzött és nemzetközi szinten is versenyképes pálinka ugyanis nem Kertész Vili bácsi konyhájában készül a Mátyás király téren, hanem a kereskedelmi főzdékben. A kereskedelmi főzdéknek viszont ahhoz, hogy a termékükkel nagyobb számban megjelenhessenek külföldön, stabil belső fogyasztás kell. Ezt tette tönkre az otthoni főzés.

Belefulladunk a pálinkába

Aki nem hiszi, nézze meg a NAV adatait: 2013-ban, mikorra már elterjedt a magánfőzés, 11,6 millió hektoliterfoknyi adózott alkoholtermék került forgalomba, holott ez a szám csak egy évvel azelőtt, 2012-ben még 15,2 millió volt. Eszerint csak egy év alatt eltűnt a legális piac negyede.

A bérfőzött pálinka mennyisége közben nő (2010 óta a bérfőzés is adómentes, csak a főzde díját kell kifzetni), 2013-ban  a NAV szerint 7 295 430 hektoliterfok pálinkát főztek így az országban. Szakemberek szerint legalább ennyi készülhet magánfőzésben is, a kereskedelmi főzdék pedig nagyjából 800 000 hektoliterfokot főznek összesen.

Az akkor 2 x 7 295 430 + 800 000, azaz 15 390 860 hektoliterfok. Egy hektoliterfok 1 liter abszolút alkoholnak felel meg, tehát ha mondjuk, 50 fokos pálinkával számolunk, akkor tavaly majdnem 31 millió liter pálinkát főztek Magyarországon.

Igen, ez csecsemőtől a nyugdíjasig minden magyar állampolgárra több mint 3 liter pálinkát jelent fejenként. Csak 2013-ban.

A pálinkának persze a gyümölcsnek használt cefrével szemben megvan az az előnye, hogy eláll, így végül is logikus, hogy az emberek, ha már lehetőségük van rá, megfőzik pálinkának a fel nem használt gyümölcsüket. Ez a legalizálással együtt azonban oda vezetett, hogy

ma már pálinkában úszik az ország.

Nagyon sok, de legalább rossz is

Ráadásul ennek a pálinkának jó része nem ellenőrzött minőségű. Vidéken már a legkeményebb kocsmák is érzik, hogy a vendégeik jelentős része pálinkát felszolgáló illegális bögrecsárdákba szokott át. Persze a kocsmákat sem kell félteni, közülük meg sokan azt csinálják, hogy vesznek néhány üveg rendes, főzdei pálinkát, majd az üvegeiket innen-onnan összevadászott szesszel töltik fel.

Ez így egyben leírva azért már baromira nem igazodik a minőségi magyar pálinkatermelés felfuttatásának Fazekas Sándor-i szólamaihoz.

A kereskedelmi főzdék közben szenvednek, sokukból bérfőzde lett az elmúlt években. Ez még a kisebb gond, a bérfőzetett pálinka után legalább még fizetik az adót, és a bérfőzdés alkalmazottakat is foglalkoztat. A nagy gond a magánfőzéssel van, ahol ugye törvény szerint csak éve 50 litert lehetne főzni és csak saját fogyasztásra, mivel ezt senki nem ellenőrzi, a többség jóval többet is főz, és az emberek feketén adják-veszik is egymás között a pálinkát. Bács-Kiskun megyében egészen biztosan vannak gazdák (ismerek is párat), akik saját pálinkával (vagy azzal is) fizetnek a napszámosaiknak, gondolom, ez nem csak ebben a megyében dívik, hanem máshol is.

Ez az egész pedig különösen rosszkor jött, hiszen az itthoni kereskedelmi főzdék között épp a 2000-2010 között kezdődött el valami, ami akár minőségi és erős magyar pálinkagyártáshoz és exporthoz is vezethetett volna.

2002-ben megváltozott a pálinka jogszabályi meghatározása, ettől kezdve már csak tiszta gyümölcspárlatot lehetett így nevezni, kizárták a kategóriából az aromás szeszeket. A Gyurcsány-kormány pedig – annyi hibája ellenére – a pálinkafőzdékkel pont csak jót tett, hiszen a borászokhoz hasonló támogatási rendszert dolgozott ki nekik. 2008-ban és 2009-ben sorra épültek főzdék. Némelyik persze – ahogyan a támogatásból felhúzott, de egyébként életképtelen dolgoktól ez megszokott – szinte rögtön be is zárt, de 2010-re igenis nagyon komoly és jó minőségű termékeket előállító kereskedelmi főzdék várták az új kormány intézkedéseit. A komolyabb pálinkaházak közül azonban egyre több harcol a csőddel, 2010 óta zárt be például a Mattheusz és a Nagygombos nevű főzde is.

Most jól megdrágítunk minden mást

Valamit persze azért az Orbán-kormány is érez abból, hogy ha normális pálinkát akarnak, akkor a magyar főzdéket kellene segíteniük, Varga Mihály legújabb adócsomagjában például úgy változtatják meg az egészségügyi termékadó szabályait, hogy a pálinkának és a gyógynövényes likőröknek kedveznek. Egy ilyen lépés normális esetben hatalmas kedvezmény lenne a magyar kereskedelmi pálinkafőzdéknek, az elmúlt évek változásai azonban kérdéses, mekkora tényleges hatása lesz.

Az új adótörvények körüli balhét annak ellenére vitte el a netadó, hogy az alkoholt sokkal durvábban drágítja a kormány, mint az internetet tervezte.

A termékadó továbbra sem érinti majd a sört, a bort és a pezsgőt, és kivonták a hatálya alól a gyümölcspárlatokat (pálinka) és azokat a likőröket is, amikben nincs adalékanyag, de legalább hétféle gyógynövényt tartalmaznak (Unicum, Jager, Becherovka). Az ezen kívül eső párlatok és likőrök piaca viszont teljesen megváltozik. A sávos adó mértéke alkoholtartalom szerint változik 1,2 és 5 százalék között literenként 20 forint, 5 és 15 kötött 100 forint, 15 és 25 között liternként 300, 25 és 35 között 500, 35 és 45 között 700, 45 térfogatszázalékos alkoholtartalom fölött pedig literenként 900 forint az adó.

A vodka és a viszki kedvelői tehát vagy átszoknak a pálinkára, vagy kénytelenek lesznek felesenként 35-45 forinttal többet fizetni az italukért. Így a kommerszről is le lehet szoktatni a lakosságot, itt van például ez a 37,5 százalékos, féldecis Szilaj barackízű vodka (Összetevők: ivóvíz, gabonaszesz, aroma, színezék: E-150d). Most 122 forint, az új adó bevezetése után már 157 forint lesz. Persze aki korábban ezt vette, az már tud szerezni nagyjából ennyiért, ugyanilyen minőségű házi pálinkát is.

http://444.hu/2014/11/03/orban-palinka-szabadsagharcanak-ezennel-vege-de-igy-is-rengeteg-kart-okozott/