2015

Átlépés

Bemutatkozás

Amikor a változás szelei fújnak a pesszimisták falakat emelnek, az optimisták pedig vitorlát bontanak."

Legfrissebb hozzászólások
Feedek
Megosztás
Címkefelhő

Olyanok voltunk, mint a piramisépítők

2014. 02. 04. 09:04

Ötvenhárom év alatt sok mindenre rá lehet unni, de a Parlamentre nem – legalábbis Karcsi bácsi szerint, aki több mint fél évszázadot dolgozott az ország talán leghíresebb épületének felújításán. Annyi szobrot és díszt faragott ki, hogy már nem is számolja, de I. Rákóczi György és Mária Terézia volt a kedvence. A Reneszánsz Zrt. tavaly decemberben fejezte be az épület felújítását, ennek alkalmával körbejártuk Karcsi bácsival az Országházat.

„Görgőkön húztuk át a téren a többtonnás kőtömböket, aztán a műhelyben csörlőkkel állítottuk fel őket. Ez az egész néha egy napig is eltartott. Olyanok voltunk, mint a piramisépítők Egyiptomban, az autósok ilyenkor mind megálltak, és nézték, hogy mi a fenét csinálunk” – emlékszik vissza Buzál Károly egy napra az 53 évből, amíg az Országház felújításához faragta a köveket. Soha életében nem dolgozott máshol: még 1957-ben, tanulóként került az Állami Kőfaragó Vállalathoz. Most, hogy a cég jogutódja, a Reneszánsz Zrt. tavaly decemberben befejezte a Parlament teljes kőcseréjét, az utómunkálatokban segít: legutóbb például a Kossuth tér 1–3. címjelzőket javította.

Buzál Károly a Parlamentnél, Mária Terézia szobra mellett. Ez az eredeti szobor, az új, ami most az épület homlokzatán van, Buzál Károly alkotása. Galériánkért kattintson a képre!

Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Azt azonban még ő sem mondhatja el magáról, hogy a kezdetektől részt vett a parlament felújításában, ugyanis az idén 110 éves épületen már 1920-ban – azaz az átadás után nem egész két évtizeddel – látszott, hogy renoválásra szorul. „Az építéskor még jó volt a puhább mészkő, mert azt az akkori szerszámokkal is finoman meg lehetett munkálni. A gond viszont az vele, hogy a savas esőket nagyon nem bírja, azokból pedig az autók és a széntüzelés elterjedése miatt egyre több lett Budapesten” – magyarázza Balogh Miklós, a Reneszánsz Zrt. tulajdonosa és elnöke az Országház jól ismert elfeketedésének okait.

Húsz év működés, kilencven év felújítás

Az ország történelmének legnagyobb építkezése után alig két évtizeddel megkezdődött tehát az ország történelmének leghosszabb épületfelújítása is. Akkor még több száz kis kőfaragó-vállalkozás működött itthon, ezek együtt cserélték a legrosszabb állapotban lévő kőelemeket, de már ekkor látszott, hogy ha nem cserélik le a teljes burkolatot valamilyen ellenállóbb kőre, örökké körbe-körbe halad majd a felújítás.

Az elfeketedett Országház és a rakpart 1935-ben.  Galériánkért kattintson a képre!

Forrás: Fortepan

Mielőtt bárki megoldást találhatott volna erre a problémára, 1938-ban a parlament leállította a kőcserét, mert kellett a pénz a háborús készülődésre. Az épületet csak 1945 után állványozták fel újra, és megkezdődött a háborús károk helyreállítása. Közben államosították a sok kis kőfaragó-vállalkozást és létrehozták belőlük az Állami Kőfaragó Vállalatot; 1948 után ez a cég dolgozott az Országházon.

Az ötvenes években arról is döntött az Országgyűlés, hogy a Parlamentet borító összes követ süttői mészkőre kell cserélni, mert az nem feketedik el. Buzál Károly még emlékszik azokra az időkre is, amikor nem a teljes kőcsere volt az ukáz, ezért több homlokzati részen kétszer is járt. Először, amikor csak a szétmállott köveket cserélték, majd még egyszer, amikor mindet.

Forró csipkebogyótea --> kávé az automatából

Láthatóan örömmel mesél minden élményéről, de a legszívesebben a régi időkre emlékszik. „Sok minden máshogy ment itt régen. Annak idején például télen forró csipkebogyóteát szolgáltak fel nekünk, de kellett is, amikor a magasban dolgoztunk a hidegben meg a szélben. Úgy be voltunk öltözve, mint a sarkkutatók! Ma ilyen tea persze nincsen, maximum az automatából vehetünk kávét.”

Kilátás a lebombázott Halászbástyáról 1945-ben. A Halászbástyát is a Kőfaragó Vállalat állította helyre.  Galériánkért kattintson a képre!

Forrás: Fortepan

Néhány évtizeddel ezelőtt a Parlament felújításán dolgozó munkások az Országház éttermébe is bemehettek ebédelni. „Kaptunk egy-egy fehér köpenyt, azt kellett a ruhánkra húzni, hogy ne koszoljunk meg poroljunk bent, aztán lehetett menni ebédelni. Nagyon jó konyha volt a Parlamentben, úgy emlékszem.”

Persze a kőfaragók munkájának is megvannak a maga veszélyei, neki például a hajszálerek mentek tönkre a kezében az 1974-ben betiltott kompresszorok miatt. Ez a szerszám a működésében leginkább egy kicsi légkalapácsra hasonlít, apró ütéseivel megkönnyíti a faragást, az állandó rezonancia viszont nem tesz jót az ereknek. "Nem melegszenek át az ujjaim, meg hát ilyenkor télen eléggé zsibbad, de nem annyira vészes" – mondja könnyedén.

Buzál Károly kőszobrász keze. A kompresszor és a hajszálerek.  Galériánkért kattintson a képre!

Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Műhely a parton

A legtöbb szép emlék nem közvetlenül a Parlamenthez kapcsolódik, hanem egy olyan épülethez, melynek létezésére a legtöbb budapesti talán már nem is emlékszik. 1935-ben épült egy külön műhely az Országház kőfaragóinak az épület alatt, a rakparton. Idehozták Süttőről a köveket, itt faragták ki a szobrokat és a díszeket. „Remek épület volt ez, hátsó fala nem volt, ott a támfalhoz csatlakozott, az oldalai téglából voltak, volt tetőablak, gőzfűtés, minden. Télen is rövid ujjú ingben lehetett faragni.” A kőfaragók az idejük nagyobb részét itt töltötték, az évtizedek alatt láttak több autót a Dunába hajtani, de a Margit hídról leugró öngyilkosjelöltek között is volt olyan, aki épp előttük kecmergett ki a folyóból. „Sokszor bejöttek a turisták is, nézték, hogy mit csinálunk. A legtöbben azt hitték, hogy valami szuvenírt lehet venni tőlünk, de mi mindig mondtuk, hogy az bizony nincsen, esetleg vigyenek kőtörmeléket, ha annyira szeretnének valamit."

Apró Antal, az Országgyűlés akkori elnöke azonban nem örült ennyire a kőfaragóműhelynek. A szedett-vedett épület, előtte a hatalmas drótfűrésszel, a környékén szálló kőporral, a zajjal és a törmelékkel elcsúfította az Országház dunai panorámáját, ráadásul a Kőfaragó Vállalat nem csak a Parlamentre készülő köveket faragtatta itt. A Duna-menti műhelyben készültek például a keszthelyi vagy a fertődi kastély új szobrai, de a Nagyvásárcsarnok oroszlánjai is, ez pedig szintén nem tetszett az Országház vezetésének.

A kőfaragóműhely a Kossuth hídról 1959-ben. Sem a híd, sem a műhely nincs már meg.  Galériánkért kattintson a képre!

Forrás: Fortepan

1978-ban Apró be is záratta a műhelyt, a kőfaragóknak költözniük kellett először Kelenföldre, majd a Bécsi útra. Ettől kezdve Buzál Károly is kevesebbet járt a Kossuth térre, csak akkor jött, amikor a már kifaragott szobrokat kellett behelyezni.

Bár a Parlament elválaszthatatlan a politikától, talán Apró akciója volt az egyetlen eset, amikor egy politikus aktívan beleavatkozott a kőfaragók életébe. "Nem foglalkoztunk velük, ők se velünk – mondja. – Láttuk őket, ahogy járnak ki meg be, de nagyjából ennyi. A nagy tüntetések sem érintették a munkásokat, akármi volt itt a Kossuth téren, mi dolgoztunk ugyanúgy. 2006-ban is fent voltunk az állványon, láttuk az egészet, hallgattuk a kiabálásokat. Láttuk ezt a leláncolást is, de hát ez van."

Van mit csinálni Amerikában

A rendszerváltás után sem szűntek a viharok a felújítás körül, ugyanis az egymást követő kormányok szinte mindegyikében volt valaki, aki inkább fogta volna a kőcsere költségeit, és amellett érvelt, hogy a köveket elég csak letisztítani, vagy akár el is lehet hagyni a felújítást. „Ilyenkor rendszerint elhívtuk egy bejárásra ezeket a nagyon okos embereket, hogy nézzék meg maguk, mi kell, és mi nem. Megmutattuk nekik, hogy több helyen ökölnyi lyukak vannak a falban, megmutattuk a tornyokat, amiket teljesen ki kellett cserélni, annyira rozogák voltak. Akik ezeket látták, nem mondták többé, hogy ezen kell spórolni” – mesélte Balogh Miklós. Az egyetlen időszak, amikor pénzhiány miatt évekre leállt a felújítás, a Horn-kormány idején volt.

A Reneszánsz Kőfaragó Zrt. telephelye Ürömön. Nem csak a Parlamentre dolgoznak.  Galériánkért kattintson a képre!

Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Közben nem csak az állam, hanem a Reneszánsz Zrt.-vé alakuló Kőfaragó Vállalatnál is voltak gondok. A céget ugyanis 1990-ben privatizálták, az új, kanadai tulajdonos pedig több dolgozó szerint rosszabbnál rosszabb döntéseket hozott. „Ez 90-ben az ország egyik leggazdagabb cége volt, üdülőkkel, irodaházakkal és bányákkal. Ehhez képest 96-ra maradt belőle a bánya meg egy lepusztult technológiájú üzem. A részvények semmit nem értek, az egész vállalat nem ért 100 millió forintot. Igaz, nem is fizettünk érte annyit” – mondja Balogh. Ő és két társa 1996-ban vásárolták vissza a vállalkozást, majd évek alatt sikerült rendezni a Reneszánsz adósságait, és hazahívni a korábban külföldre költöző kőfaragó szakembereket. Ma 7,5 milliárdos forgalom mellett, 510 milliós eredménnyel működik a cég.

A Parlament felújításának befejeztével a legnagyobb projektjük zárult le, de nem bánják. Balogh szerint ugyanis hatalmas kapacitást kötött le az Országház, ennek felszabadulásával végre koncentrálhatnak külföldi projektjeikre. „Hatalmas munka volt a felújítás, nagyon büszkék vagyunk rá, és referenciának is tökéletes. Annak viszont örülünk, hogy végre tudunk mással is foglalkozni, Belgiumban, Ausztriában, Kanadában, Oroszországban és az Egyesült Államokban is van mit csinálnunk.”

http://www.origo.hu/itthon/20140201-az-orszaghaz-felujitasa-reneszansz-zrt-allami-kofarago-vallalat.html

Így lesz kisebb a Parlament

Az Országház alsóházi ülésterme átalakítás alatt áll. A Pápai Asztalos Kft. a téli ülésszak decemberi lezárását követően megkezdte az ülésterem átalakítását, amelyben a munkálatok befejeztével kétszázötven szék marad. A január 20-án induló tavaszi ülésszak üléseit még a felsőházi teremben, az új parlament első ülését pedig már az átalakított alsóházi teremben tartják majd. Nézze, milyen szépen haladnak a munkálatok!

A kényelmes bársonyszékekre a jövőben már nem lesz szükség. A derék munkások lazán, fejük fölé tartva viszik ki őket az ülésteremből. A magasabbak fejük búbjával is megtámaszthatják, így az egyébként sem túl nagy súly még nagyobb területen oszlik el testükön, ami kisebb fizikai terhelést jelent számukra.

Kényelmetlen vagy sem, a szűk padsorok közt valahogy szét kell szerelni a feleslegessé váló üléseket. Szerencsére a mívesen megfaragott fában nem keletkezik semmi kár, köszönhetően a kivitelezők szakértelmének.

A háttérben ketten megtekintik az alacsonyabban fekvő padsorokat - akad majd munka ott is.

Ez már a következő fázis. A feleslegessé váló székek eltűnnek az épületből. De vajon kik azok, akiknek pont itt jutott volna hely? Budai Gyula? Osztolykán Ágnes? Egy biztos: Vágó Gábor már nem izgul.

Aztán persze vissza kellett térni az épületbe, mert egy fordulóval ennyit képtelenség kivinni. A földből kiálló drótok szerencsére nem balesetveszélyesek, de az esztétikai minőség érdekében jó lesz őket eltávolítani.

A fóliák sem maradnak majd a helyükön, mire feláll az új kormány. Szemmel látható, hogy a kisebb ülésterem családiasabbá teszi majd a légkört, könnyebb lesz átadni egymásnak a Nemzeti Sportot, de az anyázások is hatékonyabban célba érnek majd.

Így nézne ki a Parlament, ha 2014-ben egyedül Gyurcsány Ferenc jutna be. Szerencsére erre semmi esély, sem a magyar néplélek, sem a választási törvény nem teszi lehetővé.

fotók: MTI

alfahir.hu

http://alfahir.hu/ezt_nezze_igy_lesz_kisebb_a_parlament

Elgondolkodtató!

Nem az a fontos, ki mondja (az is!), hanem hogy mit. Az utóbbi 22 év diagnózisa az ország házában.

Ilyen lesz az új Kossuth tér 2014-re + képek

Két éven belül, 2014 májusáig átadják az megújult Kossuth teret; a "nemzet főterének" átépítését célzó Steindl Imre Program (SIP) keretében az Országház oldalában térszint alatti látogatóközpont és mélygarázs épül, nő a zöldfelületek aránya, és a parlament épülete a Duna felől is körbejárhatóvá válik.

Bakos Emil, az Országgyűlés Gazdasági Főigazgatóságának vezetője a parlament kulturális és sajtóbizottságának hétfői budapesti ülésén elmondta: lezárult a beruházás lebonyolítására és a tervezésre kiírt két nagy közbeszerzési eljárás, melyekre áfa nélkül 280, illetve 502 millió forintot szánnak; ebből eddig összesen 234 millió forintot fizettek ki.

Wachsler Tamás, a SIP vezetője közölte, rövidesen megkezdődik a projekt építési engedélyezése, majd a tervek szerint novemberben indul a kivitelezés, és 2014 tavaszára készülhet el a beruházás.  Az Országház északi oldalában, a majdani mélygarázs és látogatóközpont helyszínén már befejeződött a régészeti feltárás, ehhez volt szükség a fák kivágására és a Károlyi-szobor eltávolítására - mondta.

12051_kossuth-ter3.jpg
12051_kossuth-ter6.jpg
12051_kossuth-ter14.jpg
Tima Zoltán, a generáltervező KÖZTI Zrt. építésztervezője elmondta, hogy a látogatóközpont kettős lejárata a Szalai utca tengelyében nyílik majd a város és a Duna irányába, míg a 600 férőhelyes, háromszintes mélygarázs a Balassi Bálint utca és a rakpart felől lesz megközelíthető; a komplexumhoz nem készül föld feletti építmény. A látogatóközpontban többek között kávézó, időszaki kiállítótér és ajándékbolt kap helyet, innen a közönség a Parlament belső udvara alatt kialakított országgyűlési múzeumba érkezik, amelynek vízszintes üvegtetején keresztül az épület impozáns udvari homlokzata is látható lesz.

Tima Zoltán a tér átépítéséről szólva hangsúlyozta, hogy az Országház létrejötte óta mindig csak egyes részek kaptak újabb arculatot, a teljes Kossuth tér sosem újult meg. A Steindl Imre Program a Duna felől is körbejárhatóvá teszi a Parlamentet, a látogatóközpont tengelyébe kerül múzeumhajóként a Lajta monitor, délebbre pedig a menetrend szerinti BKV hajók számára hoznak létre kikötőt.

12051_kossuth-ter15.jpg
12051_kossuth-ter16.jpg
A tervezési program a szobrok tekintetében az 1944 előtti arculatot kívánja visszaállítani Andrássy Gyula, Kossuth Lajos, Tisza István és II. Rákóczi Ferenc emlékműveivel, ezek közül eredetiben csak a fejedelem szobra áll a téren - mondta el az építész. Mint hozzátette, Andrássy emlékműve eredeti helyére kerül majd vissza, a jelenleg ott álló József Attila-szobrot pedig áthelyezik a rakparti lépcső felső részére. Ezzel párhuzamosan az alsó rakpart mindkét oldala gyalogos felületté válik, és a Garibaldi utcai autós felhajtó megszűnik.

Tima Zoltán beszámolója szerint megmarad a Kossuth tér hármas osztata a két oldalon parkosított felülettel, középen pedig burkolattal és egy 30 méteres árbocra helyezett lobogóval. A téren megszűnik az átmenő autóforgalom, míg a villamospálya a déli térrészen kijjebb kerül, az 1945 előtti nyomvonalra.

12051_kossuth-ter18.jpg
12051_kossuth-ter19.jpg
Pörzse Sándor és Novák Előd (Jobbik) kérdéseire válaszul Wachsler Tamás közölte, a projekt terveit még a héten nyilvánosságra hozzák az Országgyűlés honlapján. A vélhetően a Sztálin-szoborba beolvasztott Andrássy-szobor rekonstruálása viszonylag nagy pontossággal megoldható - mondta. 

L. Simon László, a bizottság fideszes elnöke úgy vélte, József Attila szobra a jelenleginél sokkal méltóbb helyre kerül, amely a műtárgyat ihlető, A Dunánál című vershez is "közelebb áll". Az Ybl-bicentenárium jegyében a tervek szerint 2014 Ybl-emlékév lesz, ehhez jól illeszkedhet a nemzet újjáépített főterének átadása - emlékeztetett, hozzátéve: az első világháború kitörésének százéves évfordulójáról is 2014-ben emlékezik meg egész Európa, így a korabeli Lajta monitort is jó ötlet kiállítani.

12051_kossuth-ter20.jpg
12051_kossuth-ter21.jpg
Pálffy István (KDNP) hozzászólásában úgy vélte, Tima Zoltán prezentációja bizonyította, hogy az átépítés nem politikai, hanem szakmai kérdés. A föld alatti terek kialakítását "szellemesnek és praktikusnak" tartotta Hiller István (MSZP) is, aki azonban a felszíni rendezéssel kapcsolatban aggályainak adott hangot: az egykori kultuszminiszter "politikai merényletnek" nevezte, hogy Tisza István szobrát a törvényhozás épülete mellett tervezik elhelyezni. Andrássy Gyula emlékművének visszaállításával a szocialista képviselő egyetértett, azzal azonban nem, hogy ehhez József Attila szobrát készülnek elmozdítani.

Szakmailag magas színvonalúnak értékelte a tervet Noll Tamás, a Magyar Építész Kamara elnöke, aki a program politikai vonatkozásaival nem kívánt foglalkozni. Hétfői ülése végén a bizottság 12 igen, egy nem és két tartózkodás mellett állásfoglalásban támogatta a beruházást.

12051_kossuth-ter22.jpg
12051_kossuth-ter7.jpg
Milyen lesz a Kossuth tér az átépítés után?

Átépítik a Parlament előtti teret, ami minden egyéb körülménytől függetlenül önmagában jó hír: jelenleg egy fantáziátlan aszfaltparkoló van az ország egyik legmenőbb épülete előtt, amit egyértelműen száműzni kell a föld alá és a helyén parkot kell kialakítani. Már elkezdték építeni a mélygarázst, amibe 400-500 autó fog férni, majd a tér többi részét az 1944 előtti állapotoknak megfelelően rendezik el. Ennek része, hogy kitiltják az autókat és csak villamossal, meg kerékpárral lehet majd a környéken közlekedni, majd a régészeti feltárások után jövő tavasszal nekiállnak a parkosításnak. A villamospálya egyes szakaszai füvesek lesznek.

Az Országgyűlés északi részében látogatóközpont épül, ahonnan alagutak vezetnek az épületbe. A látogatóközpont alatt háromszintes mélygarázs lesz. A Kossuth téren összesen öt szobrot helyeznek el, a téren autóközlekedés gyakorlatilag nem lesz. A látogatóközponton át közvetlen kapcsolat lesz a Duna-part felé, a Ház oldalán a korzóra, illetve a víz partján lévő sétányra. A látogatóközpont alatt háromszintes mélygarázs lesz. 

12051_kossuth-ter9.jpg
12051_kossuth-ter5.jpg
A tér közepén folyamatosan fenn lesz az árbócon a nemzeti lobogó, a déli részét pedig a Demokrácia terének nevezik majd - mivel pedig a tér egésze közterület lesz, itt demonstrálni is lehet. A téren összesen öt szobor lesz: délen a korzó végpontján József Attila, a téren Andrássy, keleten a Rákóczi marad, de restauráltatják, a jelenlegi Kossuth-szobor helyett pedig a jelenleg Dombóváron álló Horvay-féle szoborcsoport áll majd. A tér északi része a Tisza-szoboré lesz.

A kormány rendelete szerint a Kossuth tér rekonstrukciója és a parlamenti mélygarázs építése nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás. A kormány tavaly októberben döntött úgy, hogy 1,59 milliárd forintot különít el a Kossuth tér rekonstrukciójára. A parlament tavaly júliusban fogadta el a budapesti Kossuth Lajos tér rekonstrukciójáról szóló határozatot, eszerint 2014. május 31-ig át kell alakítani a teret, amely így visszakaphatja 1944 előtti arculatát. A kormánynak a tervek szerint ugyaneddig az időpontig ki kell költöznie az Országház épületéből.

12051_kossuth-ter4.jpg
12051_kossuth-ter8.jpg
Tavaly kezdődött

A Parlament "régi méltóságának visszaállítása" a célja annak a kormánypárti javaslatnak, amely szerint kizárólagos állami tulajdonba kerülne az Országház előtti Kossuth Lajos tér - közölte a tavalyi indítvány egyik előterjesztője, Balsai István még tavaly. Mint fogalmazott, a Kossuth tér egy "nagy sétatérré" alakulhat. Hozzátette, a javaslat másik céljával, a kabinet költözésével a kormányfő is egyetért.

A Fidesz és a KDNP a házbizottság tavalyi ülésén jelentette be: közös országgyűlési határozati javaslatban kezdeményezi, hogy a kormány 2014-ig költözzön ki az Országgyűlés épületéből, a Parlament előtti tér pedig kerüljön az állam kizárólagos tulajdonába és vagyonkezelésébe. 

12051_kossuth-ter10.jpg
12051_kossuth-ter11.jpg

Balsai István akkor azt mondta, javaslatuk szerint, amelyet pénteken terjesztenek a Ház elé, a - helyrajzi számmal pontosan megjelölt - Kossuth Lajos tér az Országgyűlés kizárólagos vagyonkezelői tulajdonába kerülne, s egy ugyanolyan jelentőségű térkialakítás történhetne, amilyen 1944 végén volt. A cél a Parlament régi méltóságának visszaállítása, beleértve a zöldfelület növelését, a parkoló autók "eltüntetését" egy mélygarázsba, valamint a szobrok és az emlékművek méltó elhelyezését - sorolta. Mint fogalmazott, egy "nagy sétatérré" alakulhat a Kossuth tér a látogatók méltó fogadására, elhelyezésére.

Azzal kapcsolatban, hogy az indítvány szerint a kormány 2014-ig kiköltözne az Országház épületéből, Balsai István közölte: Orbán Viktor miniszterelnök tud a kezdeményezésről, támogatja azt, neki és Kövér László házelnöknek is ez a szándéka.

A fideszes politikus akkor indoklásul elmondta, nem tud még egy olyan országról a világon, ahol a kormány, annak számos hivatala és az Országgyűlés egy épületben működik. A háború utáni szükséghelyzet egy darabig ugyan indokolta ezt a helyzetet Magyarországon, ám ez végül a mai napig így maradt - jegyezte meg. Balsai István azt nem tudta megmondani, hova költözhet a kabinet.

12051_kossuth-ter13.jpg
12051_kossuth-ter12.jpg
Mostani állapot:

12051_kossuth-ter2.jpg
12051_kossuth-ter1.jpg