Mások így gondolkodnak a napfordulóról...A nyári napforduló ma hajnalban, közép-európai idő szerint 1 óra 09 perckor volt, ekkor köszöntött be a csillagászati nyár az északi féltekén. A nyári napfordulókor a Föld forgástengelye a legkisebb szögben hajlik el a Nap sugaraitól, s ekkor a nappal a leghosszabb, az éjszaka pedig a legrövidebb.

A napforduló (solstitium) kifejezés a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezi ki. Nyári napforduló idején a Nap a Ráktérítő, míg téli napforduló alkalmával a Baktérítő fölött delel.

A nyári napfordulókor a Föld forgástengelye a legkisebb szögben hajlik el a Nap sugaraitól, s ekkor a nappal a leghosszabb, az éjszaka pedig a legrövidebb. Ezen a kombóképen az utasok 2011. december 21-én, a téli és 2012. június 21-én, a nyári napforduló napján közel azonos időpontban láthatóak az autóbusz mellett.

A napfordulók idején a Nap “irányt vált”. Az északi féltekén a nyári napfordulóig a Nap délről észak felé halad, utána pedig északról dél felé kezd mozogni, vagyis csütörtök hajnalban, 1 óra 09 perckor központi csillagunk “hátra arcot” vezényel, megfordul, hogy megkezdje féléves vándorlását déli irányban. December 21-én, a téli napforduló idején ismét irányt vált, s megkezdi féléves menetelését észak felé.

Nyáron az elliptikus pályán keringő Föld a legtávolabb van a Naptól, míg a téli hónapokban a legközelebb, a különbség körülbelül 5 millió kilométer. Az idén július 5-én, közép-európai idő szerint hajnali négykor kerül bolygónk naptávolba (aphélium), amikor 152,1 millió kilométer választja el központi csillagunktól, és január 4-én jártunk a Naphoz legközelebb (perihélium), amikor 147,1 millió kilométerre közelítettük meg. Egy másik kombókép, amelyek közül a felső 2011. december 21-én, a téli és az alsó 2012. június 21-én, a nyári napforduló napján közel azonos időpontban készült.

A nyári napforduló és a hagyomány

Júniusban egyházi és világi ünnepeket tartanak világszerte. Érdekes, hogy mindegyiknek köze van a nyári napfordulóhoz, ugyanis ezen a napon, június 21-én az északi féltekén a leghosszabb nappal és legrövidebb éjszaka. A nyári napfordulót a kezdetektől fogva tisztelték, illetve ünnepelték a kelták, germánok, szlávok és az északi népek. Az ünnep a fény és a világosság győzelmét dicsőítette a sötétség és a halál felett.

A kereszténység is átvette az ősi pogányok ünnepeit, és Szent Iván nevéhez kötötte. Amikor Szent Iván éjjelének hagyománya kialakult, még június 24-ére esett a leghosszabb nappal napja. Most a nyári napforduló június 21-ére vagy 22-ére esik, ami két-három nappal megelőzi a június 24-ei Iván-napot. Az eltérés oka a Föld forgástengelyének térbeli elmozdulása. Ennek következtében a legmagasabb napállás időpontja évente 24 percet tolódik.

Az évszak jelképe a római falképeken és mozaikokon robusztus ifjú, fején kalászkoszorúval, sárga ruhában, a kezében sarló. Ezt az ábrázolási módot javallja a festőknek 1500 év múlva Ripa is, noha a reneszánsz feltámasztotta az antik szokást, amely pogány istenekkel személyesítette meg az évszakokat is, a nyarat például Ceres (görög Démétér) képviselte. A nyári hónapokat három ifjú jelképezte, liliomos sárga ruhában, a Rák, az Oroszlán és a Szűz jeleivel a kezükben. Leonardo Utolsó vacsoráján a Jézus balján ülő, megvilágított hármas jelképezi a nyári hónapokat: a szelíd Fülöp a Rák, a szenvedélyes idősebb Jakab az Oroszlán és az okoskodó Tamás apostol a Szűz havát. A nyári napforduló jelképe viszont megint csak kalászkoszorús, jobbára meztelen ifjú volt. Mindössze ágyékát fedte bíborszínű fátyol, amit a derekán csillagos öv tart, a Rák jelét formázó csattal. Baljában rák, jobbjában a földgömb, amelynek felső háromnegyede megvilágított, alsó negyede sötét. Bokáin szárnyak, a jobbon két fehér, a balon egy fehér és egy fekete szárny. Az archaikus gondolkodásban a nyárhoz a dél (napszak és égtáj), a tűz (elem), a színek közül többnyire a sárga rendelődött.

Hajdanán a nyári napforduló a naptári év kiemelkedő ünnepe volt. Hellászban sok helyütt ekkor kezdték az évet: Athénban és Delphoiban például a napfordulatot követő újholdkor. Vagy félévünnepet tartottak, mint Boiótiában és Délosz szigetén, ahol a téli napfordulat utáni újholdkor kezdték az esztendőt. Ünnep volt az év „teteje” a keltáknál, a germánoknál és a szlávoknál, és tovább élt a keresztény Európában is, mindenekelőtt a Szent Iván-napi tűzünnepben. Az „égi tűz” köszöntése azonban nem korlátozódott Szent Iván napjára. A tűzugrás, tűztaposás és más „tüzes” népszokás minden napforduló körüli ünnepnek része volt (pl. Antal-, Vid-, László- és Péter-Pál-napkor), sőt, a Balkánon az egész Rák hónapot, bezárólag Illés napjáig (júl. 20.) ünnepi időszaknak tekintették.

A néphit szerint

Aki Szent Iván napján pillangót fog, az egész évben szerencsés lesz: a fehér lepke nagy szerencsét hoz, a sárga pénzt, a tarka lepke boldog szerelmet, de a szürke, barna vagy fekete pillangót hagyni kell, mert csak bajt hoz, de a kora reggel fogott szentjánosbogár az egészségvarázslás része.

A gyermekáldásra vágyók vagy épp várandósok, ha szép gyermeket szeretnének, szedjenek cseresznyét vagy almát, és este a tűz mellett egyék meg – a tűzben megsütött gyümölcsök gyógyító erejűek. S ha már a tűznél tartunk, a néphit szerint a Szent Iván-éji tűz maradványa amulettként szolgál a következő nyárig.

Amennyiben a tűzbe dobott anyag lángra lobban, és nem fröcskölődik szét az egész tűzfelületre, az a dolgok jóra fordulását jelenti. Az egyetlen csomóban nagy lánggal, szikrák nélkül égő zsír vagy olaj azt jelzi, a szerelmesek összetartoznak, és sokáig együtt maradnak. Sajnos ha nagy szikrát vet az olaj, és a szikrák a tűz körén kívülre szállnak, akkor a dolgok rosszabbra fordulnak, és a szerelmesek hamarosan külön mennek. Vigyázni kell, mert ha a tűzbe dobott anyag eloltja a lángot, akkor valaki (lehet, hogy pont az, aki a tüzet rakta) megbetegszik. Ha virágkoszorút dobnak át a tűz felett a szerelmesek, és a másiknak sikerül elkapni, biztos a boldogság. Viszont ha a koszorú a tűzbe pottyan, hamarosan véget ér a kapcsolat.

Tábortűz helyett gyertyát is lehet gyújtani: piros és fehér gyertyát kell használni szerelmi varázsláshoz. A fehérbe a saját, a pirosba a meghódítandó ember nevét kell belekarcolni. Amennyiben hűtlen kedvesét szeretné valaki visszaszerezni, akkor a fehér gyertya mellé jobbról és balról két pirosat kell meggyújtani. A pénz és bármilyen más javak megszerzéséhez zöld gyertyát kell gyújtani. Egészségvarázsláshoz kék gyertyát kell gyújtani, a karriertervek támogatásához sárgát vagy aranyszínűt. Forrás: http://richpoi.com/cikkek/tudomany/ma-van-a-nyari-napfordulo.html