A science fiction történetek gyakran olyan messzire, akár évmilliós távlatokba is elöre vetítik az emberiség jövöjét. De még ezeknél a gyakran borúlátó, disztópikus regényeknél és filmeknél is kiábrándítóbb a ténylegesen létezö valóság… Hölgyek, Urak, köszöntünk mindenkit Norilszkban!

Nem, az ott NEM egyszerű köd…

Az életet Norilszk városában körülbelül úgy kell elképzelni, mintha az Alien 3 életfogytosokat alkalmazó bányavállalatát a Birodalom visszavág Hoth bolygójára telepítené egy Darth Sidious és Sztálin génjeiből alkotott diktátor. Szibériában található, a Krasznojarszki járás egy városa. A második legnagyobb lélekszámú település az Északi Sarkkörön túl. Az itteni tatárok mecsete a világ legészakibb muszlim imaháza.

Már az 1920-as évek vége felé elkezdték benépesíteni, de 1935-ben kapott egy nagyobb löketet a GULAG munkatáborok révén, melyek köréje épültek. Norilszk maga a Föld egyik leghatalmasabb nikkel-lelőhelye fölé épült – így evidens, hogy a fő iparág a bányászat és a kohászat. A város népessége 2010-ben 175365 fő volt, a lakók száma nagyjából 25-30 éve ekörül mozog.

Itt nem 20 cm éjszaka leesett hó akadályozza a forgalmat, hanem időnként 2-3 emeletnyi

Itt a Norilsz, hol a Norilszk? Nem romantikus ködbe burkolózás, hanem súlyosan mérgező szmog rejti el a szem elől a várost

A munka- és életkörülmények olyan szinten vannak, hogy már-már sírva könyörög a földi pokol címért, csak hát az foglalt (Pittsburghot nevezik így). A naplók szerint 16806 elítélt halt meg az itteni táborokban, a halál oka java részt fagyás és éhínség volt. (Ezen a számon kicsit módosít az a tény, hogy 1979-ig dolgoztak a bányákban tulajdonképpeni kényszermunkások, akiknek számáról és nevéről nincs is elérhető feljegyzés.) A Norilszk-Talnah bánya egyébként azóta is rendkívül veszélyes: 2005-ben például minden 1000 munkásra 2.4 baleset jutott! A város egyébként 2001 óta minden külföldi elől elzártnak minősül (kivéve a fehéroroszországiakat).

A nikkel mellett jelentős réz, kobalt, platina, palládium és szénbányászat is zajlik. A kitermelt, feldolgozott fémek elszállítása a végtelenül hosszúnak éppen nem nevezhető, nem egészen 100 napnyi nyár alatt történik, ugyanis még májusban is előfordulnak a Dudinkai tengerikikötőben 20 méter magas (!) jégtömbök, amelyek leheletnyit nehezítik a hajózást.

20 percet késett a villamosod, mert leesett 5 centi hó az éjjel? Te szegény.

Pedig van mit elszállítani. 250 millió éve keletkezett ez a nyersanyagkészlet, amikor egy meglehetősen nagy vulkánkitörés folyamán több, mint egymillió köbkilométernyi láva áradt az akkori felszínre. És milyen ütemű a nyersanyagtermelés? Nos, egy 2008-as adat szerint nikkelből 299000 metrikus tonnányit termeltek ki, rézből 419000 tonnát…

És hogy mitől is olyan Norilszk, mint a Hoth bolygó és egy durva disztópia véletlen találkozása a boncasztalon? Nos, nézzünk pár adatot!

Norilszk várost és környékén egy évben 250-270 napon át hó borítja. Ebből átlagosan 110-130 nap hóviharral. (Képzelhető a munkába járás-hólapátolás tengelyen kialakuló problémagóc, ami mondjuk 270 napon át végig kitart, mire egyszer végre 0 fok fölé emelkedik a hőmérő higanyszála…) December-januárban a sarki éjszaka nevezetű jelenség is súlyosbítja ezt – azaz, ekkor kb. 6 héten át nem kel fel a nap!

… amikor pedig felkel, az legfeljebb így néz ki.

És hogy mennyire van meleg? Nézzük meg az itt mért LEGMAGASABB hőmérsékletek átlagát hónaponként (az értékek Celsius fokban értendők)!
Január: -23,6
Február: -23,9
Március: -18,4
Április: -10,0
Május: -1,7
Június: 10,4
Július: 18,2
Augusztus: 15,0
Szeptember: 6,9
Október: -6,7
November: -16,9
December: -21,6

Ezek, ismét hangsúlyozom, a legmagasabb hőmérsékletértékek átlagai – mértek már júniusban is -10 fok körüli értéket, télen pedig nem ritka a -50 fokos antikánikula…

Télen Norilszk egy csöppet nyomasztóbb, mint nyáron, ha ez lehetséges

És hogy miért érdemes Norilszkról, mint negatív jövőképről, disztópiáról beszélni? Nos – van nekünk például egy Nagyezsda (=remény) nevezetű nikkel-kohónk, amely körül 48 km-es sugarú körben nincs egyetlen élő fa sem. A kohászat révén döbbenetes mennyiségű nehézfém és szennyező anyag kerül a levegőbe, optimista becslések szerint a Föld levegőjébe kerülő összes kén-dioxid mennyiségnek több, mint 1%-a egyedül Norilszkban szabadul el! A környéken így igen gyakoriak a savas esők, amik minden 5 milliméternél nagyobb növényt visszaküldenek a talajba, de legalábbis megölik, ha egyből nem is bomlik el.


A Blacksmith Institute (az életveszélyes környezetszennyezés ellen küzdő nonprofit szervezet) 2007-es listájában Norilszk kiemelt helyet kapott. Méréseik szerint a város és a vidék levegőjében rendkívül magas a stroncium-90 és a cézium-137 radioizotópok mennyisége, de komoly nikkel, kobalt, réz, ólom és szeléntartalma is van, nem beszélve a nitrogén-oxidról, a széndioxidról, kén-dioxidról, fenolokról és hidrogén-szulfidokról. Ezekből egyetlen egy túlzott jelenléte már súlyos egészség- és környezetkárosodást okoz – Norilszk pedig mindet túladagolja lakói és környéke számára. A Blacksmith Institute számításai alapján évente négy millió tonnányi kadmium, ólom, nikkel, arzén, szelén és cink kerül a Föld légkörébe.

A környék nehézfémekkel való szennyezettsége olyan mértékűvé nőtt, hogy gazdaságilag megéri a puszta talajt kitermelni…

Átlagos kedd reggeli munkába indulós problémák

Norilszk kiválóan szemlélteti kicsiben, mi történik a jövőben egész bolygónkkal, ha nem kezdünk valamit a féktelenül növekvő termelési kényszerrel és a károsanyag-kibocsátással. A Norilszk javát üzemeltető cég, a Norilsk Nickel ugyan felelősséget vállalt a régió döbbenetes roncsolásáért, de bevallotta, hogy a szennyezés mértékét még az általa kitűzött mértékben sem tudja csökkenteni, ugyanis még nincs lefejlesztve a technikai háttér hozzá! Így az élet minden formájára veszélyes károsanyag-kibocsátás tovább folyik, a környezetvédelmiintézkedések még nem működnek teljes gőzzel, csak minimális vagy semmiféle mérséklés zajlik, olyan kibocsátott veszélyes anyagmennyiségekkel, amik egy kisebb országnak is a “becsületére” válnának, nem hogy egyetlen városnak…

Mindeközben 170000 ember éli mindennapi életét, szinte folytonos “ködben”, hét hónapon át hóval fedve, heteken át tartó hóviharok által tépázott panelházakban, és mennek üzemeltetni az elavult, veszélyes kohókat, és több, mint 1200 méter mélyről felhozni azokat a fémeket, amelyekből a Föld legnagyobb ismert készlete fölött ül Norilszk, ez az ember alkotta földi pokol.

… és hogy mi történik, ha elfogynának a nyersanyagok, mielőtt még sikerülne egész bolygónkat egy nagy Norilszkká alakítanunk? Erről szól Andreas Eschbach nagy hozzáértéssel, alapos kutatás után megírt regénye, az Összeomlás, melyben a fosszilis energiahordozók kimerülésének következményeivel kényszerül szembenézni az emberiség.

Mindkét forgatókönyv ugyanolyan ijesztő.

http://galaktika.hu/fagyott-foldi-pokol-a-megvalosult-disztopia-norilszk-kepekkel/