Ma 06.00-kor bekövetkezett a tavaszi napéjegyenlőség, és ezzel kezdetét vette a csillagászati tavasz. E napon a Napunk keleten kel, és nyugaton nyugszik, a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egyenlő. Innen a neve „napéjegyenlőség”. Mivel Földünk forgástengelye nem merőleges arra a síkra, amelyben a Nap körüli keringését végzi, az éltető Napunk sugarai fél évig az északi, fél évig a déli félgömb trópusi szélességi köreit érik merőlegesen. Napéjegyenlőségről akkor beszélünk, amikor az Egyenlítőre esnek merőlegesen a napsugarak. Ez évente kétszer fordul elő, március 20-21., illetve szeptember 22-23. körüli napokon. Márciusban Napunk délről észak felé, szeptemberben pedig északról déli irányban „halad át az Egyenlítő felett”. Mind ez a Föld keringése miatt történik, ugyanis a Föld kering a Nap körül, így a csillagunk eme mozgása látszólagos. Két tavaszi napéjegyenlőség között 365 nap 5 óra 48 perc 45 másodperc telik el. Ezt az időtartamot a csillagászok tropikus évnek nevezik. A Gergely naptárunk megalkotása során az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a naptári év átlagos hossza minél jobban megközelítse a tropikus év hosszát. Ezzel volt biztosítható, hogy az évszakok ne vándoroljanak,- úgy ahogy ez mondjuk, az ókorban történt – azonos időpontban maradjanak a naptárban.

A naptárkészítésnél figyelembe kell venni, hogy egy naptári év csak egész számú napból állhat. Julius Caesar vezette be a szökőnapokat, illetve a Julián naptárt. Ebben a naptárban 3 egymást követő 365 napos évet egy 366 napos év követett. De ezzel a reformmal is 11 perc és 15 másodperc különbség mutatkozik a tropikus évhez képest. Tehát ennyivel hosszabb a Julián-naptár szerinti átlagos év. Ez a differencia nem tűnik soknak, de évszázadok alatt komoly eltéréseket okozott.tavaszpont Tavaszi napéjegyenlőségmindennapi tudomany

A tavaszi napéjegyenlőség dátuma a 4. században többnyire március 20-ára esett. A niceai zsinat 325-ben megadta a húsvét meghatározásának szabályát. E szerint a húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap. Ezen ok, és a Júlián naptárban adódó különbségek miatt a 16. században a napéjegyenlőség már március 10-11-ére esett. A 10 napos elcsúszás nagyon zavaró volt. A jelentős eltérés megszüntetésére kívánatosnak tűnt, hogy a napéjegyenlőség március 20-ára kerüljön vissza. Ekkor XIII. Gergely pápa elrendelte, hogy tíz napot kihagyjanak a naptárból, századfordulók közül csak azon évek szökőévek, melyek 400-zal oszthatók. A Gergely-naptár szerint a naptári év hossza 365 nap 5 óra 49 perc 12 másodperc. Ez ugyan még mindig hosszabb a tropikus évnél, de az eltérés csak több mint 3000 év alatt növekszik majd egy napra. Tavaszi napéjegyenlőségmindennapi tudomany 2011-ben március 21-ére esett a csillagászati tavasz kezdete. 2012 szökőév, ebben az évben a mai napon volt a tavasz kezdete. Ezt követően a napéjegyenlőség időpontja ismét egyre későbbre tolódik, de 2015-ben ismét március 20-ára esik, nem sokkal éjfél előtt következik be. Mivel 2016-ban szökőév lesz, így a napéjegyenlőség március 20-án reggel fog bekövetkezni, de háromnegyed órával korábban következik be, mint ebben az évben. A négyévenkénti 45 perces csúszás azt eredményezi, hogy 2012-től 2047-ig minden évben március 20-ára, 2048-ban viszont már 19-ére esik a napéjegyenlőség.

A 2100-as esztendőben kimarad a négyévenként esedékes szökőnap, (nem osztható 400-al) ezért 1 napot előre lép az időpont. Ennek következtében csak 2102-ben következik be ismét március 21-én a tavaszi napéjegyenlőség. Ebben az évben egy kemény téli február után  Sándor, József és Benedek jó nagy zsákkal meghozta a meleget. Töltsünk több időt a szabadban, gyönyörködjünk a megújuló természetben, és éjszaka a tavaszi égbolt szépségében. Forrás: http://patacsracvaros.hu/2012/03/20/tavaszi-napejegyenloseg/