Nagyboldogasszony a legrégibb Mária ünnepünk. Ezen a napon Mária mennybemenetelét ünnepli az egyház. Legrégebbi parancsolt ünnep, mert Szent István az országot Szűz Mária oltalmába ajánlotta. Szűz Máriát Boldogasszony elnevezése mögött a kutatás kereszténység előtti istenanyát sejt. Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap. Palóc vidékeken a gyerekágyas asszony ágyát, a lepedőkkel eltakart fekhelyét "Boldogasszony ágyának" nevezik. A moldvai magyarok e napon mindenféle virágot, gyógynövényt szenteltettek, hogy majd ezzel füstöljék a betegeket, mennydörgésnél is ezt égették. A Muravidéken dologtiltó nap, nem volt szabad sütni, mert a tűz kitörne a kemencéből. Nagyboldogasszony napja derült idejével a jó gyümölcs- és szőlőtermés előhírnöke. Az ún. két Boldogasszony közét (aug.15- szept. 8.) szerencsés időszaknak tekintették, különösen az asszonyi munkát illetően. Ilyenkor ültették a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek és az összes tojásukat kiköltsék. Az ebben az időszakban tojt tojásokat összegyűjtötték, mert úgy vélték, hogy sokáig elállnak. Ekkor kellett szellőztetni a búzát, hogy ne legyen dohos, ne essen bele a zsizsik.

http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=imWVUb9zWW0#at=16