2015

Átlépés

Bemutatkozás

Amikor a változás szelei fújnak a pesszimisták falakat emelnek, az optimisták pedig vitorlát bontanak."

Legfrissebb hozzászólások
Feedek
Megosztás
Címkefelhő

..., a kaméleon – kivesézték a Merkel-látogatást a német lapok

A Frankfurter Allgemeine Zeitung több cikkben is foglalkozott Merkel budapesti látogatásával, valamint portrét is közölt Orbán Viktorról, mely szerint a magyar kormányfő a többséget "arra használta fel, hogy a párt tartós előnyére szolgáló módon átépítse Magyarország intézményrendszerét". A Süddeutsche Zeitung szerint a magyar "titkosrendőrség undok módon megakadályozta" a hétfőre szervezett tüntetést, a vizit pedig nem hozott nyereséget. A Handelsblatt arról ír, hogy éppen az ellenkezője igaz a miniszterelnök állításának, miszerint a német-magyar viszonyban nincs semmi gond.

Németországban Angela Merkel kancellár budapesti látogatásával kapcsolatban közölt értékelést a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ), a liberális Süddeutsche Zeitung, a Handelsblatt című üzleti lap és a Spiegel Online hírportál.

A FAZ Magyarország elsodródik Európától címmel közölte Reinhard Veser kommentárját, amely szerint Orbán Viktor az 56-os "népfelkelés" politikai hagyományának követőjeként tekint magára, mégis "úgy tűnik, hogy Putyin nem demokratikus modelljéhez közeledik". Hozzátette, hogy a Nyugat az ukrán válságban "meglepően egységesen" lép fel Oroszországgal szemben, de az EU-ban néhány kormányfő "nem igazán" akar a többiekkel tartani. Úgy vélte, ebbe a csoportba tartozik Orbán Viktor is, aki "mintha elfelejtette volna saját történetét", amely a Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén elmondott beszéddel kezdődött.

Forradalom fűre lépés nélkül

Hangsúlyozta: kétségtelen, hogy Orbán demokratikus választáson győzött, de "vezetése alatt Magyarország kezd lesodródni a demokratikus útról", és ugyan "távol van attól, hogy olyan legyen, mint Oroszország", de mindaz, amit a kormányfő a kritikus sajtóról, a civil szervezetekről és az "illiberális demokráciáról" mond, "felkelti a gyanút", hogy azt szeretné, ha Magyarország ott tartana, ahol Oroszország.

Fotó: Túry Gergely

A FAZ Forradalom fűre lépés nélkül címmel közölt beszámolót Stephan Löwensteintől, aki az Andrássy egyetemen tartott fórummal kapcsolatban kiemelte, hogy az intézmény "hazai pálya" a németek számára, és ezt az előnyt arra is kihasználták, hogy meghívják "kifejezetten" azoknak a civil szervezeteknek a képviselőit, amelyeket "tavaly nyár óta szorongat a kormány". Merkel a rendezvényen a mondanivalóját "gondosan becsomagolta meleg hangú megnyilvánulásokba", ugyanakkor a hallgatóság magyar része a kancellár szavait Orbán Viktornak szóló "alig leplezett figyelmeztetésként" érthette, Merkel "ennyiben valószínűleg még felül is múlta a legtöbb ellenzéki várakozásait" – vélekedett Löwenstein.

A FAZ Mint a fociban címmel közölte Stephan Löwenstein portréját Orbán Viktorról, amely szerint a beletörődés a vereségbe "nem tartozik Orbán szembetűnő jellemvonásai közé, a pályán és a politikában sem". Pártja 2002-ben váratlan vereséget szenvedett, ami a Fideszben sokaknak "máig kulcsélmény". Orbán így a 2010-es választási győzelem után "nem hagyta a körmére égni a dolgokat", és ugyan nagy parlamenti többsége kétségtelenül demokratikus legitimáción nyugszik, de ezt a többséget "arra használta fel, hogy ne csupán minden elérhető pozíciót követőivel töltsön be, hanem a párt tartós előnyére szolgáló módon átépítse Magyarország intézményrendszerét" – írta a FAZ szerzője.

Orbán Viktor is hű maradt magához

A liberális Süddeutsche Zeitung Szükséges látogatás címmel közölte Stefan Braun kommentárját, aki kiemelte, hogy Merkel látogatásával "természetesen nem változott meg rögtön minden", és azzal, hogy a magyar "titkosrendőrség undok módon megakadályozott" egy tüntetést, hű maradt "kellemetlen-autoriter" híréhez, mint ahogy Orbán Viktor is hű maradt magához, hiszen nem ígérte meg, hogy szakít "a demokráciát korlátozó, rideg politikájával".

Hozzátette: ennyiben "a vizit nem hozott nyereséget", de az ilyen látogatásokra mégis szükség van, mert kifejezik a német érdekeket és "kényelmetlené válhatnak az olyan vendéglátónak, mint Orbán, ha a vendég azt a tartást testesíti meg, amelyet oly nagyon kívánnak Orbán bírálói hazájukban: több liberalitás, nagyobb nyitottság, több személyes szabadság, úgy is, mint egy társadalom kreativitásának motorja". Hangsúlyozta: az ilyen látogatások tehát alapvető fontosságúak, akkor is, ha "az üzenet nem öles szalagcímekben, hanem halk szavakban" nyilvánul meg.

Orbán, a kaméleon

A Handelsblatt Orbán, a kaméleon címmel közölt kommentárt Hans-Peter Siebenhaartól, aki az adórendszerre utalva hangsúlyozta, hogy éppen az ellenkezője igaz a miniszterelnök állításának, miszerint a német-magyar viszonyban nincs semmi gond. Kifejtette, hogy a magyar kormányfő kelet és nyugat között egyensúlyoz, "eljátssza a nagy európait", ha számára az a hasznos, de a másik oldalon Oroszországnak "udvarol", Merkel pedig Budapesten megpróbálta rávenni őt az EU irányvonalának követésére az ukrán válságban.

Úgy vélte, Vlagyimir Putyin budapesti látogatásakor megmutatkozhat, hogy Orbán mennyire megbízható. Hangsúlyozta: az orosz elnök "politikai árat" követel majd a hosszú távú gázszállításról szóló szerződésért, és az egyre hevesebb ukrajnai háború miatt ez az ár "sokkal nagyobb lehet annál, amit egyesek el mernek képzelni".

A Spiegel Online hírportál Látogatás Magyarországon – Merkel nem beszél világosan címmelszámolt be a látogatásról, kiemelve, hogy a kancellár "visszafogottan fogalmazta meg bírálatát", megmaradt a "kritikus utalásoknál" és a "művészien becsomagolt kritikus fejtegetéseknél", amelyek valószínűleg nem voltak "különösebben fájdalmasak" Orbán számára és "csalódást" okoztak mindazoknak, akik világos beszédre számítottak a kancellártól.

Forrás: http://hvg.hu/vilag/20150203_Orban_a_kameleon__kiveseztek_a_Merkella

Gratulálok, kedves Angela!

Miért szállíttatta el aranytartaléka kétharmadát a Bundesbank Londonból?

"valamelyik szimpatikus helyi bank páncéltermében tárolt allokált aranyát, de csak a hűlt helyét, illetve humorosan megfogalmazott tartozási elismervényeket talál majd az aranytömbök helyett"
Miért szállíttatta el aranytartaléka kétharmadát a Bundesbank Londonból?
2012/10/26 Zerohedge.com - Idők Jelei

Fotó: Hajdú D. András [origo]Három napja érkezett a hír arról, hogy a német számvevőszék felszólította a központi bank szerepét betöltő Bundesbankot, hogy ellenőrizze a hivatalos iratok szerint 3396 tonnát kitevő, New Yorkban, Londonban és Párizsban tárolt, offshore aranytartalékát. Kérte ugyanakkor 150 tonna arany három éven belüli hazaszállítását, hogy ellenőrizhesse az arany wolfram minőségét.

A londoni Telegraph cikkében megjelent legújabb fejlemények szerint ugyanez a Bundesbank, ami annyi fejfájást okoz a csődbe jutott államoknak, az igazi fedezettel rendelkező pénzzel kapcsolatos fixa ideájával, úgy döntött, hogy önként lehívja a Bank of England-nál letétbe helyezett aranykészletének kétharmadát. A Telegraph által közzétett bizalmas jelentés szerint a Bundesbank még 2000-ben és 2001-ben 940 tonna aranyat követelt vissza a Bank of England-nál tartott 1440 tonnás készletéből a "túlságosan drága tárolási díjra" hivatkozva, ami elég nevetségesen hangzik. A hír megdöbbentette az aranyveteránokat. Mi lehet az oka a lépésnek?

Ambrose Evans-Pritchard a következő elmélettel szolgált:

Az elmozdulás éppen akkor indult, amikor az euró a leggyengébb szinten állt a dollárhoz képest, ugyanakkor egybeesett azzal az időszakkal, amikor a Bank of England, Gordon Brown utasítására, Nagy-Britannia aranykészletének jelentős részét eladta, méghozzá a legalacsonyabb piaci áron.

Peter Hambro, a Petropavlovsk aranybánya elnöke, azt mondta, hogy a Bundesbank önvédelemből hívhatta vissza aranykészletét, mivel a jelek szerint nem allokált arannyal rendelkezett Londonban. "Lehet, hogy úgy gondolták, a Bank of England túl sok aranyat kölcsönzött ki és jobbnak látták hazavinni a készleteket. Ez az azonosítás miatt van. Lehetséges-e egyáltalán az embernek azonosítania saját allokált aranyát, vagy a tulajdonos nem egyéb, mint egy fémszámlával rendelkező általános hitelező?"

A "Hozzák vissza az aranyunkat" elnevezésű német civil kampányszervezet és amerikai szövetségese, a Trösztellenes Arany Bizottság azt állítják, hogy a hivatalos adatoknak nem lehet hinni. Szerintük a központi bankok aranykészleteik jelentős részét kiadták hitelre vagy shortolták.

Az üzenetet átvették a német törvényhozók is. "Minden aranyat haza kell hozni: pont a jelenlegi válságban van a legnagyobb szükségünk aranykészleteinkre," mondta Heinz-Peter Haustein, a német Szabaddemokrata Párt (FDP) képviselője.

A spekulációktól függetlenül, nem titok, hogy sok ember szerint a központi bankok és a központi bankok bankjai (például a Nemzetközi Fizetések Bankja, BIS), rég kiadták aranykészleteiket hitelre, legtöbb esetben a rövidtávú fizikai aranykövetelések megerősítéseként, a megnövekedett kereslet miatt, ami általában a likviditáshiány kísérőjelensége (amikor igazán megmutatkozik az arany, mint valós monetáris fedezet értéke).

A probléma egy ilyen újrazálogosítási sémánál akkor jelentkezik, amikor a másik fél hirtelen fizetésképtelenné válik, hiszen azóta az aranyat már ismét újrazálogosították és már senki sem tudja, hogy kié is az arany valójában. Ez akkor válik különösen komoly gonddá, ha a fedezeti láncban az egyik fél csődbe megy, mint ahogy ezt az MF Global esetében tavaly láthattuk. Ilyenkor elindulnak a perek, hogy megállapítsák kinek hol az aranya. Mondani sem kell, hogy az MF Global esetében pont londoni leányvállalatuk volt a ludas az újrazálogosítási láncban (mert egyedül Londonban nem volt megszabva fedezeti határérték az újrazálogosításra). Amint elindultak a követelések a fizikai leszállításra, nem tudták az adott sorozatszámú XYZ aranytömböt lokalizálni.

A másik variáció, hogy a Bundesbank előre látta az európai merkantilista kísérlet bukását és esze ágában nem volt legértékesebb eszközét a bankár oligarchák kezében hagyni, amelyik mindent megtenne, hogy megszerezhesse a készleteket, ha egyszer a dominók elindulnak. A Bundesbank tagadásnak éppen nem nevezhető cáfolata is ezt erősíti:

A Bundesbank azt nyilatkozta, hogy teljes bizalommal viseltetik a kezelők "integritása és függetlensége" iránt, valamint, hogy minden évben megkapták a részletes elszámolást. Ugyanakkor utalt arra, hogy további lépéseket tesz tartalékai védelmében. "Ennek része lehet a készletek egy részének relokációja," nyilatkozta a bank.

Amit egyik fél sem mondott ki, hogy Németország semmi rosszat nem tett, csupán követeli, ami jogosan az övé.

A dolog lényege, hogy egy globalizált rendszerben, ahol minden szuverén entitás egyre inkább alárendeltje a globalizált "egész" hitelteremtő hatalmának, mindenkinek az Új Világrend ajtaja elé kell helyeznie szuverén függetlenségét, mielőtt átlépi a küszöböt.

Végtére is egy globalizált rendszer csak így képes egy végtelen, értékpapír-fedezetű kötelezettség felhőt fenntartani, amelyen most mindannyian bináris pehelyként lebegünk. Egy olyan rendszert, ami lehetővé teszi az azonnali tőkeáramlást, a monetáris felcserélhetőséget, garantálja a szuverén kötvények folyamatos áramlását (amíg senki nem mer kiszállni a rendszerből), és amiben minden biztosíték egy újrazálogosított zálog... természetesen a közjó érdekében. Mindez igaz volt a Bundesbank fenti lépéséig.

Tulajdonképpen ennyi a történet, mert bár a Bundesbank azt tette, amihez minden joga megvolt, mégis áthágta a modern monetáris rendszer kardinális szabályát: miszerint egy szuverén hatalom soha nem helyezheti saját embereit a globális vállalati-társadalmi-banki oligarchák fölé, akik mindig minden kemény (és egyéb) eszközt maguknak akarnek, akár azonnal, a rendszer biztosítékaként, beleértve a világ GDP-jének 20-szorosát képviselő közel 1 billiárd (1015) dollár értékű derivatívákat is. Mellesleg ezért van a világ állandóan egyetlen karnyújtásnyira a teljes monetáris (és kereskedelmi) paralízistől, ahogyan azt a Lehman-csőd utáni káoszból és a Fed intézkedéseiből olyan nyilvánvalóan láthattuk.

Szinte biztos, hogy a Bundesbank intézkedéseinek semmilyen hatása nem lesz, mert ha túl sokat foglalkoznának vele, esetleg kiderülne, hogy melyik ország lesz az első áldozat, amikor átszakad a gát. Amikor ugyanis ez megtörténik, márpedig előbb-utóbb megfog, minden egyes bank, vállalat és személy keresni fogja Londonban, New Yorkban, Párizsban vagy valamelyik szimpatikus helyi bank páncéltermében tárolt allokált aranyát, de csak a hűlt helyét, illetve humorosan megfogalmazott tartozási elismervényeket talál majd az aranytömbök helyett.

Németország "bohócot csinál magából"

Merkelék rendkívüli ülésen rögzítik írásban, hogy a zsidók akarata a bírósági döntéseket is fölülírja.
Nevetségessé válhat Németország a fiúgyermekek vallási indíttatású körülmetélését tiltó bírósági ítélet miatt – figyelmeztetett hétfőn a Kereszténydemokrata Unió (CDU) berlini elnökségi ülésén Angela Merkel pártelnök, német kancellár.
Angela Merkel kijelentette: Németország "bohócot csinál magából", ha hagyja, hogy az egyetlen állam legyen a világon, ahol a zsidók nem gyakorolhatják vallási szertatásaikat – írta a Financial Times Deutschland (FTD) az internetes kiadásában a zárt ülés részvevőire hivatkozva.
A CDU a lehető leghamarabb jogbiztonságot akar teremteni az ügyben. Első lépésként kezdeményezik, hogy a Bundestag, a törvényhozás alsóháza határozatban foglaljon állást a vallásgyakorlás szabadsága mellett csütörtökön, amikor a spanyol bankmentő program miatt a nyári szünetet megszakítva rendkívüli ülést tartanak.
Sabine Leutheusser-Schnarrenberger igazságügyi miniszter, a konzervatív uniópártokkal koalícióban kormányzó liberális FDP politikusa egy hétfői rádióinterjúban hangsúlyozta, hogy a jogi helyzetet nem lehet gyorsan rendezni, mert három alapvető jogterület, a vallásszabadság joga, a testi épséghez fűződő jog és a szülői jogok csoportja között kell egyensúlyt teremteni. A tárca ezért egyszerre vizsgálja egyebek mellett a családjogi és a betegjogi törvény módosításának lehetőségeit.
Óvatosan kell eljárni a vallási indíttatású beavatkozások körének meghatározásakor is, mert nem szándékolt következményekkel járhat valamennyi ilyen típusú beavatkozás engedélyezése – tette hozzá a miniszter, példaként említve a női nemi szerv csonkítására vonatkozó szokásokat.
A kölni tartományi bíróság június végén hozott ítéletében jogellenesnek minősítette a fiúgyermekeken vallási indíttatásból végzett körülmetélést, arra hivatkozva, hogy a zsidó és muzulmán szokás sérti az egyén önrendelkezési jogát, amely előbbre való a vallásszabadságnál. A döntés ellen számos vallási szervezet tiltakozott.
(MTI)


További részletek: http://kuruc.info/r/4/98827/#ixzz20uVPgEWj