2015

Átlépés

Bemutatkozás

Amikor a változás szelei fújnak a pesszimisták falakat emelnek, az optimisták pedig vitorlát bontanak."

Legfrissebb hozzászólások
Feedek
Megosztás
Címkefelhő

Csőcselékkel a gyülekezet ellen Horthy Miklós kormányzó és szoborállítói védelmében A Magyarok Világszövetsége közleménye

A mai magyar valóság megdöbbentő lelete mutatkozott meg 2013. november 3-án Budapesten, amikor a Szabadság téri Hazatérés Templomának református gyülekezete az egyház belterületén felállította Horthy Miklós mellszobrát. Annak a Horthy Miklósnak szobrát, aki 1920-1944 között Magyarország kormányzója volt, és református emberként döntő szerepet játszott abban, hogy a ma neki szobrot állító gyülekezet temploma felépülhessen.

Amíg a templomot teljesen megtöltő gyülekezet a hálaadó istentiszteletet hallgatta, a templom előtt lármásan zajongó csőcselék gyűlt össze, szélsőséges politikai erők hívására. A fenyegetőző, ordibáló, a zsidók sérelmeit emlegető, Horthy Miklóst és szoborállítóit gyalázóktól a karhatalom kellett az imádkozó-emlékező gyülekezetet megvédje.

A mai Magyarország e döbbenetes látleletével kapcsolatban a Magyarok Világszövetsége az alábbiakat kívánja a magyar nemzet és a világ nyilvánosságának tudomására hozni:

Elfogadhatatlannak és megengedhetetlennek tartjuk, hogy a 90%-ban keresztény Magyarországon szitkozódó csőcseléket vezényeljenek egy templomban imádkozó gyülekezet ellen. Ami történt, az a keresztény erkölccsel összeegyeztethetetlen, a magyar nép lelkétől idegen, közösség elleni izgatás, aminek Magyarországon nem szabad megismétlődnie.

A Magyarok Világszövetsége Horthy Miklós kormányzót - minden ismert hibájával együtt - a XX. századi Magyarország legnagyobb politikusának, igazi államférfiúnak tartja. Személyével és a nevével fémjelzett korszakkal kapcsolatban a következőket tartja fontosnak emlékezetbe idézni:
Horthy Miklós nem a zsidók ellen lépett szövetségre a hitleri Németországgal, hanem Magyarország érdekében, amelynek polgárai között az igen jelentős számra duzzadt zsidó népcsoport tagjait is ott találjuk.
Az, hogy Magyarországnak a szovjetellenes háborúból való kilépését a Zsidó Világkongresszus akadályozta meg, mára közismert. Tették ezt arra való hivatkozással, hogy Magyarország kilépése esetén Németország katonailag megszállná az országot, és ezzel végveszélybe sodorná a Magyarországon biztonságban élő 800 ezer zsidót.
A magyar történelemírás még adós annak a feltárásával, hogy Magyarország milyen indítékkal és pontosan kinek a követelésére üzent hadat a Szovjetuniónak, és ebben a döntésben mekkora szerepe volt a Magyarországon biztonságban élő 800 ezer zsidó féltésének a hadba lépés további halogatásával kockáztatott német katonai megszállástól?
A Horthy Miklós kormányozta Magyarországon azért duzzadt pár év alatt 800 ezer főre a zsidó népcsoport, mert a párszáz ezres őshonos zsidó mellé ide menekült több százezer zsidó a környező, németek által megszállt országokból (Ausztria, Lengyelország), és meg nem szállt országokból (Szlovákia, Románia, Jugoszlávia). Amint azt a Horthy-Magyarországra menekülő zsidók egyike, amúgy fontos személy, a Bécsben elhunyt Almási (Blumgrund) János ismételten elmondta, itt a zsidóknak Kánaán volt élni, szemben Csehszlovákiával, ahonnan ők menekültek.
Amíg tényleges kormányzói hatalma megengedte, Magyarország 1944. március 19-én bekövetkezett német megszállásáig Horthy Miklós a legelszántabban védte a magyarországi zsidókat, szükség esetén a hadsereg bevetésével is, lásd a Koszorús Ferenc vezérezredes vezette hadművelet, amellyel megakadályozták a budapesti zsidóság deportálását. A zsidóság hálájának kézzelfogható eredményeként Horthy Miklóst vádlottként meg sem idézték a nürnbergi perben. 12 éves portugáliai száműzetése idején pedig a hálás zsidóság - élén a Chorin családdal - folyósította Magyarország egykori kormányzójának az életjáradékot.
Horthy Miklós kormányzása idején 1920 és 1930 között hivatalos népszámlálási adatok szerint 700 ezer fővel gyarapodott Magyarország népessége, ami kiemelkedő és az ország gyarapodásáról mindent elmondó mutató.
A vasárnapi csőcselék támadásának egyik legaljasabb - háttérben meghúzódó, felkészült politikai boszorkánykonyhára valló - fogása az volt, hogy Horthy Miklós kormányzót egy lapra tette a kommunista Kádár Jánossal, hirdetve, hogy egyiküknek sem jár szobor Magyarországon, és álságosan "megfeledkezve" arról, hogy Horthy Miklóst nem szovjet tankokkal, sem más idegen hatalom segítségével ültették a kormányzói székbe, hanem odaemelték őt életútja, hadvezéri sikerei és a magyar nép tisztelete.

A Magyarok Világszövetsége kiáll a Szabadság téri Hazatérés Temploma református gyülekezete, annak presbitériuma és lelkésze mellett, és köszönetet mond nekik Horthy Miklós kormányzó emlékének ápolásáért, az egyik legfőbb magyar érték, a méltányosság gyakorlásáért.

Visszataszítónak tartjuk a Református Egyház azon vezetőinek és papjainak magatartását, akik - ahelyett, hogy védelmükbe vennék a csőcselékkel megtámadott, segítséget kérő gyülekezetet, elhatárolódnak és fegyelmi eljárást indítanak a gyülekezet lelkésze ellen. Arra kérjük a pálcát törőket, hogy ne feledjenek el két dolgot:
- A Magyarországi Református Egyház mai elsőszámú vezetője a mostanihoz hasonló Horthy-emlékhely kialakításának volt tevőleges részvevője anélkül, hogy haja szála görbült volna. Óvakodjanak tehát a kettős mércétől!
- A Szabadság téri Hazatérés templomának református gyülekezete és annak lelkésze Dr. Hegedűs Loránt püspök, a XX. századi magyar reformáció kiemelkedő alakja, Ravasz László püspök utóda oltalma alatt áll.

A Magyarok Világszövetsége szánalmasnak tartja a budapesti Horthy Miklós-szobor ellen tiltakozók silány történelmi ismereteit, és ezt a kommunizmus máig húzódó áldatlan örökségének tartja. Különösen aggasztó a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) azonos hangnemű, és hasonlóan hiányos ismereteket tanúsító megszólalása ez ügyben.

A Magyarok Világszövetsége nyitott a magyar-zsidó együttélés súlyos kérdéseinek megvitatására. Ebben a szellemben kész helyt adni és részt venni egy kerekasztalon, amely megvitatja a magyar nemzet és a zsidó népcsoport együttélésének neuralgikus kérdéseit. A zsidóság tömegeinek a XIX. század elején bekövetkezett beáramlásától a kiegyezés által meghozott emancipáción át a magyarellenes népirtást jelentő, Kun Béla vezette Tanácsköztársaságig, és Trianontól a holokauszton és a kommunizmuson át a mai Magyarországig.

A Magyarok Világszövetsége felhívással fordul a Horthy Miklós kormányzó által alapított Vitézi Rend mai szerveződéseihez, és kéri, hogy vegyék tevőlegesen védelmükbe Horthy Miklós kormányzó emlékét, és mindazokat, akik a legfontosabb magyar értékek mentén - igazság, tisztesség, méltányosság - a magyar nemzet jövőjét a hagyományok tiszteletével, a tudás eszközeivel és az erkölcs megtartó erejével alakítják.

Budapest, 2013. november 6-án
A Magyarok Világszövetsége

A kiadmányt hitelesíti:
Patrubány Miklós István Ádám elnök

GYÁSZ - Elhunyt Rácz Sándor, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke

Kedden, 2013. április 30-án délelőtt a budapesti Kékgolyó utcai Onkológiai Intézetben elhunyt Rácz Sándor, az 1956-os Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke.

MVSZ Sajtószolgálat

"Patrubány úr, sírva fakadok"

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke

Bolgár György: - Hogy van? Olyan szomorú, lemondó hangon köszönt itt nekem vissza.


Patrubány Miklós: - Lehet, első szabadságnapomat töltöm Tusnádfürdőn, és lehet, hogy még megvisel a szabadság.

- Vagy az eddigi munka viselte meg, nem? Régóta nem hallottam Önről.

- Ez csak Önökön múlott, mert én még sosem utasítottam vissza az Önök megkeresését.


- Valóban mindig rendelkezésünkre állt, de arra gondoltam, hogy talán azért sem hallottam Önről mostanában, mert minden rendben volna a magyarokkal, és az Orbán-kormány mindent úgy elintézett, hogy Önökre igazából nincs is szükség vagy nem is nem is kerülnek igazán a nyilvánosság érdeklődésének homlokterébe, legfeljebb csendesen dolgozgatnak még itt-ott, amit kell.

- Hát nézze, az idő eldönti, hogy az életünk fölöslegesen telik-e vagy sem, tény az, hogy nem kényeztetnek el minket a médiumok. Túl nagy nyilvánosságot még a magyarok világkongresszusa se élvezett. De hát gondolom, hogy ennek kapcsán kerestek most meg.

- Igen, mert feltűnt nekünk is, hogy újra meghatározták, mi a magyar nemzet ezen a világkongresszuson, és akkor mindjárt adódik is a kérdés, miért kellett ezt meghatározni? Hát nem tudjuk, hogy mi a magyar?

- Hát nem. Nem. Ezen sokan sokat évődtek az évszázadok során, különösképpen a 20. században egész komoly irodalmi mozgalmak firtatták és vitatták, hogy mi a magyar. És hát minket mint Magyarok Világszövetségét, illetve a magyarok világkongresszusát, amelyik tulajdonképpen a Magyarok Világszövetségének létrehozója is, az a felismerés vezényelt, hogy minden nép lényegében megalkotta a maga nemzetfogalmát, sőt arra is felfigyeltünk, hogy szinte ahány politikus, annyi mindent értenek a nemzet fogalma alatt. Ha csak a legérdekesebb mutációra figyelünk fel, ami az elmúlt tíz-tizenöt esztendő európai politikai szóhasználatában bekövetkezett, látszik egyfajta tudatos egybemosás a nemzet, a nemzetiség és az állampolgárság fogalmának. Például angolul és franciául ezek egyértelműen leírják az állampolgárság fogalmát, mégis a legmagasabb politikai fórumokon is gyakran felcserélik más fogalmi körrel. És hát például ha ma Brüsszelből azt mondja valaki, hogy a magyar nemzet, akkor egyér telműen a mai magyarországi lakosságot érti alatta. Így aztán mikor egy magyar politikus, teszem azt, egy kormánypárti politikus a magyar nemzetről beszél, akkor nem lehet pontosan tudni, hogy ezt most a brüsszeli szóhasználat szerint érti-e vagy annak a törvénynek a fogalmi készlete szerint, amit pontosan június 4-e kapcsán a nemzeti összetartozás napja cím alatt fogadott el még 2010-ben az Orbán-kormány vezette, illetve hát az Orbán-kormány idején felálló kétharmados többség.

- Az ő kétharmados többséggel rendelkező parlamentjük, igen. Na de akár az egyik akár a másik felfogás a jó, Önöknek ezek szerint egyik sem tetszik? Mert mégiscsak új meghatározással álltak elő.

- Így van. Ezt szerettem volna akkor még pontosítani. Tehát megvizsgáltuk az angol nemzetfogalmat, a francia nemzetfogalmat, a német nemzetfogalmat és az amerikai nemzetfogalmat. Sőt, egy picit még az oroszra is kitekintettünk, és rájöttünk, hogy lényegében mindenki megalkotja a maga nemzetfogalmát, és mindenki törekszik arra, hogy a legjobb erényei szerint és a maga elképzelése szerint alakítsa a világot. A legélesebb az ellentét talán a francia és a német nemzetmodell között húzódik, különösképpen a két világháború között erősödő német nemzetfogalommal, ez ugyanis, szemben a francia nemzetfogalommal, amelyik teljesen kiiktatott mindent, ami ősiség, mindent, ami közös gyökér, ami származás és közös nyelv és egy adott pillanatban egy államhoz tartozás elvére alapozta a francia nemzetfogalmat. Ez éppen a németek ugye még a miszticizmusba is hajló módon próbálták...

- Faji alapon meghatározni, misztikusan és faji alapon, ez aztán világtragédiába torkollott.

- Így van, tehát a magyar út ezzel szemben... mert ugye nekünk azért van különösen előnyös helyzetünk, mert abban egyek voltunk, hogy azt kell a nemzetfogalmunk középpontjába emelnünk, amit mi a legértékesebbnek tartunk a magyarságunk általunk megismert történelmi alkotásából. És ez nem más, mint az a magyar állam, amit a szentkorona uralt, amelyikben minden nép és minden nemzetiség egyenrangúként élhette a maga életét. Aminek aztán olyan megnyilvánulásai voltak, mint a Trianonban szétszabdalt Magyarország, ahol például még Ausztria is kapott területeket Magyarországtól, és teljesen horvát, sőt meg német ajkú települések is fegyveres zendülést indítottak. Képzeljük el Pornóapátit, ami ott van a nyugati végeken, a német ajkú Ausztriához került, és ők fegyveres harcot indítanak azért, hogy márpedig ők nem Ausztriához akarnak tartozni, hanem ők a szent korona országához tartoznak.

- Na de maradjunk egy pillanatra a szentkoronánál. Mert azt mondja, hogy ez egyesített magyarokat, románokat, horvátokat és így tovább és így tovább. Na de akkor hol itt a magyar nemzet? A románokat is besorolja a magyar nemzetbe?

- Nem kérem szépen, a magyar nemzet alkotta meg ezt az államot. Ezt nem kétséges. Erre még a Charta 77-es Rudolf Kucsera cseh politológus is felfigyelt, és a maga könyvében, a Közép-Európa története című magyarul is megjelent könyvében kifejti, hogy a magyarság a középkorban, tehát értsd, az Árpád-házi királyok idején, amikor ez a szentkorona-tan és a szentkorona államisága kialakult, a maga közjogi harcaival véres verejtékkel megalkot egy olyan államot, ahol a szentkorona azáltal, hogy az ország első személyiségévé válik, egyrészt kapcsolatot teremt az istenség és a földi hatalom gyakorlás között, másrészt az emberi esendőségektől mentesíti a földi főhatalmat, tehát nem kerülhet Magyarország olyan helyzetbe, mint VIII. Henrik, aki akárhány feleségének a fejét leüttetheti, hiszen ő a szuverén, és azt csinál, amit akar. Magyarországon a király csak a második volt. Az első a szentkorona, amelyik szent és sérthetetlen. És ebből a fogalmi váltásból, ami lényegében Magyarorszá gon egyedülálló és egyedi, ebből következett aztán az, hogy minden nép megtalálhatta a maga helyét, amennyiben magát a szentkorona...

- Aztán mégsem találta meg és nem is akarta megtalálni, mert el akartak szakadni. Hát akkor mégiscsak hibádzik egy kicsit...

- Ez már a francia forradalom és az ott kialakult...

- Ilyen a történelem, így változik a történelem.

- ...az ott kialakult nemzetfogalom, ami egy virilis nacionalizmus volt, tehát ne felejtsük el, hogy Franciaországban felütötte a fejét ez az egy nyelv, egy nemzet elgondolás, amelyiknek bizonyos reminiszcenciái átcsaptak Magyarországra is, és sajnos ugye a magyarság akkor veszítette el az államát, amikor felült erre a lóra, hogy márpedig megpróbálja erőltetni a magyar nyelvet egy olyan általános kontextusban, amikor Európa-szerte a nyelvek háborúja zajlott. Mint mondtam, Franciaország itt élen járt és a francia nacionalizmus...

- Vagy akkor veszítettük el az államunkat, amikor elvesztettük Mohácsnál azt a bizonyos csatát, amikor a törökök megszálltak minket.

- Hát akkor még nem.

- Amikor a Habsburgok verték ki a törököket Magyarországról, hát sokáig el volt veszve ez a magyar állam, bár bizonyos értelemben fenn is maradt.

- Sok rendbélileg ebben egyetértünk, hogy sok rendbélileg így van.

- Na de a szentkorona, ez egy dolog amit elmondott, nehéz bizonyos értelemben követni meg vitatkoznivalóm is volna vele. De Önök tovább is mennek. És azt mondják, hogy a magyar nép ősnép. Amelynek műveltségteremtő és államalapító ereje bizonyítottan kimutatható öt földrészen, Európában, Ázsiában, Afrikában, Észak és Dél-Amerikában. Na ezt aztán végképp nem értem. Mi az, hogy ősnép és hogyan alapítottunk államot mondjuk Észak-Amerikában?

- Nézze. Tehát én erre csak azt tudom mondani, hogy ezt az egész mondatot a Magyar Tudományos Akadémia paradigmájából nézve lehetetlen is megérteni. Mert hát ahhoz ki kell lépni ebből a szellemi kalodából.

- Szóval lépjünk ki a mai tudományból.

- A mai tudományból nem kell kilépni.

- Én hajlandó vagyok kilépni.

- A Tudományos Akadémiának a kalodájából kell kilépni, amelyre szegény Széchenyi István, aki a legnagyobb szerepet játszotta a megalapításában, azt mondta 1858-ban, hogy bár csak soha ne járultam volna hozzá a Magyar Tudományos Akadémia létrehozásához, mert én azért alapítottam, hogy a magyar nyelv pallérozását végezze, ez az intézmény pedig a magyar nyelv ellenségévé vált. És sajnos ez azóta mit sem változott.

- Jó. Lépjünk ki. Lépjünk ki az akadémiából. De akkor sem értem, hogy mitől vagyunk mi államalapítók. Mondjuk Észak-Amerikában.

- Államalapító képességekről beszél a szöveg, nem arról, hogy államalapító.

- Államalapító ereje. Na jó, műveltség teremtő és államalapító ereje kimutatható.

- Így van.

- Na de hogy mutattuk ki az államalapító erőnket?

- Hát ott van a lábjegyzet, ami oda van biggyesztve, van egy lábjegyzet, és minden egyes tétel ugye látható mindegyiknél azt hiszem, ha jól emlékszem, de most ugye itt vagyok, itt nincs...

- Nekem elég ha egy mondatot mond a lábjegyzet felolvasása helyett.

- Simon Péter, ha jól emlékszem, Simon Péter ugye azt írja a lábjegyzetnél, Simon Péter, ez egy Torontóban doktorált az indiánok életét kutató tudós, aki a kutatásai során eljutott az észak-amerikai indián törzsekhez, ahol teljesen természetes módon megértette magyar nyelven az ott élő észak-amerikai indián törzsekkel magát, mert hiszen azok olyan nyelvet beszéltek, olyan ősnyelvet beszéltek, amelyik magyarul tökéletesen érthető és viszont.

- Patrubány úr sírva fakadok. Komolyan mondom.

- Ne tessék, ne tessék, tessék inkább ezeknek a dolgoknak utána járni.

- Simon Péternek higgyek, hogy a magyarok és az indiánok megértik egymást, mert...

- Vannak olyan törzsek, sőt továbbmegyek, Indokínában is találnak olyan őserdei törzseket, akik magyarul beszélnek és magyarul érthetők.

- Patrubány úr, kérem...

- Sőt Dél-Amerikában is találnak, de ezt nem kell tudomásul venni.

- Ha ez így van, akkor a Magyar Tudományos Akadémia azonnal expedíciókat indít oda, mert ez fantasztikus felfedezés volna.

- Hát ezt kellett volna, kellett volna hogy indítsanak.

- De Önök inkább hisznek egy-két nem minősítem milyen tudósnak, mert tegyük fel, hogy ők is tudósok.

- Nem, nem. Ha szabad egy gondolatot még hozzáfűznöm.

- Igen. Hogyne szabad.

- Mi abban valóban különbözünk mindenféle magát tudományosnak nevező intézménytől, hogy számunkra az emberi erkölcs nem vonható ki a tudásból és a tudományból. Na most mi ezeket az értesüléseinket olyan emberi közlésekre alapozzuk, ahol szerepet játszik az illető személyének a hitelessége is.

- Na de inkább hisznek egy tegyük fel egy tisztességes...

- És kizártnak tartjuk, hogy hazudik. Kizártnak tartjuk, hogy hazudik.

- Na de az, hogy valaki aki őszintén hisz ebben a... most nem minősítem, miben, mondjuk csak valótlanságban, ellentétben az egész világ tudományos közösségével vagy nyelvészek közösségével... Ezt miért hiszik el inkább, mint annak a százezer vagy tízezer tudósnak a véleményét, aki mindezt cáfolja.

- Mondok Önnek valamit. Hallott Ön Petráról? Ugorjunk tovább egy földrésszel. Petra a világ hét csodájának egyike. Jordániában van. Ez az interneten mindenütt megkereshető.

- Hogyne. Gyönyörű.

- És ha megnézzük, a világ lexikonjai azt írják, hogy Petrát kik alapították, ezt a négyezer évvel ezelőtti csodálatos várost? Azt írják, hogy a nabateusok alapították, amelyik egy törzs volt, valahonnan a Nílus partjáról átjött a szaúdi sivatagon, és megalapította ezt a csodálatos várost. Na most Barát Tibor, dr. Barát Tibor, aki egy zseniális történész volt, még a Sorbonne-on is oktatott, ő megírta, hogy a nabateus nem mást jelent, mint a Nílus jobb partjáról származót ezelőtt háromezer éve. Most ettől mindenki nevetőgörcsöt kapott, körülbelül úgy, mint most Ön az imént, de, de...

- Hát én sírva fakadtam.

- Hát az addig tartott csupán, amíg ki nem derült, hogy a ma ott élő arabok, tehát a Jordánában élő arabok, akik szájhagyomány útján örökítik át egymáshoz az információt, ha megkérdezi tőlük, hogy kik alapították Petrát, akkor nem azt mondják, hogy a nabateusok, hanem azt mondják, hogy a mi magyar nagyapáink. És megkérdezi tőlük, hogy mondják a ti nyelveteken azt, hogy magyar, akkor azt mondja, így mondjuk, magyar. Tehát ő ott élő arabok...

- Patrubány úr...

- ...így tudják, hogy a háromezer-ötszáz évvel ezelőtti Petrát alapító népség magyar volt. Dehát ettől még lehet engem is lehülyézni.

- Nem, nem, ha véletlenül akadt tíz ilyen arab, aki ezt mondja, ez még ugyan nem tudományos bizonyíték.

- Hát nem, de a szájhagyomány, és amit egy nép örökít, azt nem lehet semmibe venni. Hát ők nem elfogultak, hát nem is láttak magyar életükben.

- Hát akkor kinek mondták ezt? Nem magyarnak?

- Hát egymásnak örökítik. Nem az van, hogy eljön a Magyarok Világszövetségéhez az arab és megmondja.

- Ja, ja, ja. Értem. Na most tegyük fel, hogy annak a petrai jordániai arabnak van igaza, és ők a magyaroktól származnak.

- Hát ők így tudják. Igaza van, hogy.

- Mint ahogy az indiánok is. De tegyük fel, hogy mindenki tőlünk származik. Mi vagyunk az ősnép akitől mindenki, minden más nép...

- Egy ősnép vagyunk, az biztos. Egy ősnép vagyunk, ehhez kétség nem fér.

- És akkor mi van?

- Hát az van, hogy mértéktelenül sok jelentős hozzájárulásunk van a világ menetéhez és az egész szentkorona értékrend, az nem egy légből kapott szülemény.

- Na de az sokkal későbbi ezek szerint.

- Nem egy agybéli, nem egy agybéli dolog ez...

- Hát a szentkorona az évezredekkel később történt, mint ahogy állítólag megalapítottuk Petrát.

- Ahhoz, ahhoz, hogy egy ilyen bölcseletre eljusson egy nép és egy nemzet, egy ilyen fokára a bölcseletnek, ahhoz sok évezred kell.

- Olyan fokára jutottunk el a bölcseletnek, hogy itt vagyunk tízmillióan, éppen egy gazdasági válság kellős közepén, a kevésbé fejlett országokhoz tartozunk, a tudományunk most éppen leszálló ágban van, mondjuk a két világháború között nagyon-nagyon nagy tudósokat nevelt ez az ország, a művészetünk változatlanul jó és világhírű, az iparunk a gazdaságunk kevésbé. Ezt tudjuk. Ezek vagyunk mi. Miért kell ehhez ősnép? És miért kell hozzá...

- Hát nem, tehát nem kell hozzá kitalálnunk semmit. Attól nem szabad letagadnunk a létező dolgokat. Csupán erről beszélgetünk.

- De nem letagadásról, itt kitalálásról van szó, Patrubány úr.

- Jaj, nem. Hát nézze meg.

- De miért nem elég Önöknek az, hogy a magyar nemzet Patrubányból áll és a Bolgárból áll. Orbánból áll és Gyurcsányból áll. Kész. És ezzel meg vagyunk.

- De hát ez nem annyiból áll, mint ami... A mi egy kontinuum nélküli idecsöppent...

- Dehogy, nem ezt akartam mondani. Azt akartam mondani, hogy mindegyikünknek megvan a...

- Osztozunk minden örökségen.

- ...a családi háttere, a rengeteg keveredés, ami itt a Kárpát-medencében történt, a magyar honfoglalók, az itt maradt avarok, az itt maradt szlávok keveredése, jöttek a törökök, jöttek a tatárok. És keveredtünk németekkel, mindenivel, aki itt volt a környéken. És ezért a magyar genetikailag egy igen kevert nemzet.

- Hát valóban a magyarság az nem egy faj, a magyarság az egy állapot és egy értékrend természetesen.

- Hát de miért nem elég Önöknek ez, miért kell az ősiséget kutatniuk, ami mindenkinek van, valamilyen őstörténete?

- Hát nézze, azért nem, nincs mindenkinek. Bocsánattal legyen mondva. Egyet mondok Önnek meg a kedves hallgatóknak. Ott van dr. Borbola János ezeroldalas könyve, amelyik 2012-ben jelent meg, és amelyik egy új időszámítást jelent a magyar kultúrában és az egyetemes kultúrában. Ugyanis nem kevesebbet bizonyít dr. Borbola János, de visszavonhatatlan tudományos apparátussal és megkérdőjelezhetetlen tudományos apparátussal, mint hogy a Nílus-parti civilizációban a műveltség nyelve a magyar nyelv volt. Hát most lehet azt mondani, hogy ettől eltekintünk, mert most éppenséggel nekünk a 20. században ennyi bajunk van...

- Azért mert valaki ír egy ezeroldalas könyvet, azt Ön készséggel elhiszi, a Magyar Tudományos Akadémiát meg úgy, ahogy van, kidobja.

- De hát nem, nem hiszem úgy el, hanem úgy hiszem el, hogy dr. Borbola János megoldotta a moszkvai matematikai papiruszokat. Erről azt kell tudni, hogy van egy matematikai feladványokat tartalmazó papirusz, amit a moszkvai legnagyobb múzeumban őriznek és a nemzetközi tudomány ennek a tíz feladványból álló moszkvai matematikai papirusznak megoldotta kilenc feladványát.

- Tudja hány ilyen matematikai rejtély van a matematika tudományában? Százával vannak.

- Csak ebben én... De hát ez nem a matematika tudomány.

- És ezeket előbb utóbb megoldják.

- De ez a Nílus-parti...

- Ja, értem.

- ...Nílus-parti civilizáció, amit Borbola János az ő magyar nyelvű olvasatával megfejtett és vele együtt az összes többi tízet. És ez nemzetközi tudomány elfogadta és elismerte, csak Magyarországon nem akarunk erről tudomást szerezni?

- Patrubány úr, én úgy ismertem Önt, mint aki mégiscsak a realitások talaján működött, bár...

- Hát eléggé, eléggé az vagyok. Eléggé az vagyok.

- Hát mostanra úgy látom, hogy elszállt a valóságtól.

- Hát lehet, hogy most egy olyan témát vizsgáltunk meg... Nem. De hát megnyitunk egy új beszélgetést és köszönöm szépen a lehetőséget. Én bármikor állok rendelkezésre és nagyon örvendek, hogy mit tudom én... Nem hiszem, hogy a magam számítógéptervező mérnök voltát feladtam volna, itt csak annyi, hogy egy picit többet engedtem beszüremleni ezen az ablakon, mint az elmúlt esztendőkben ebben az ügyben.

galamus.hu