2012, január 18 - 18:38

A mai napon nemcsak Árpádházi Szent Margitra, hanem egy görögkeleti Árpád-házi szentre is emlékezünk. Szent László király lányát, Piroskát Bizáncban avatták szentté, de kultusza és emléke az egész európai keresztény közösségben él.

Bizánci választás

Szent László és a német reinfeldi Adelhaid lánya 1088 körül látta meg hazánkban a napvilágot és 1133 körül halt meg Bizáncban. A magyar királylány korán árvaságra jutott, hiszen apja 1095-ben eltávozott az élők sorából, ezért egy rövid ideig gyámjának, Könyves Kálmánnak az udvarában élt. 1104-ben eljegyezték a bizánci trónörökössel, Joannész Komménosszal és a jövendő császárhoz a szépséges magyar menyasszonyt díszes menetben vitték, egészen a Boszporusz partjáig. A menyegzőt 1105-ben tartották meg a császárvárosban, előtte azonban Piroska felvette az ortodox, vagyis a görög keleti hitet, ahol az Eiréné nevet kapta. Akkoriban még a két egyház közti szertartásrend nem állt nagyon távol egymástól és a sokszor emlegetett 1054-es egyházszakadás nem okozott valódi különbséget a két - keleti és nyugati – egyház között.

A bíbor trónon

Eirene kivette részét a kormányzásból, sokszor közvetített a Magyar Királyság és a Bizánci Császárság közötti határvitákban. A megmaradt források szerint férje, Joannész Komnénosz szerette és becsülte hitvesét és még az államügyekben is kikérte tanácsát. A nemes ősökkel, Árpáddal és Attilával büszkélkedő magyar királylány igazi kincs volt Bizánc számára, ahol nem sok európai dinasztia előkelőségét ismerték el. A római birodalom örökségét továbbvivő kisázsiai hatalom diplomatái gondosan megválogatták a jövendő császárok anyját. Gondoljunk bele, hogy a 8. században trónon ülő Iréné császárnő kikosarazta a Nyugat-Európában oly’ nagyra tartott Nagy Károlyt, mert nem tekintette eléggé előkelőnek. Ezzel szemben Attila utódai viszont megfeleltek a nemesi származás kitételének.

Bőséges gyermekáldás

A frigy nagyon termékenynek bizonyult, hiszen Piroska nyolc gyermekkel ajándékozta meg férjét, II. Komnénosz János császárt (1118-1143). Sajnos, öten már édesanyjuk életében meghaltak. A bizánciak által csak Priszka néven emlegetett királyné élete alkonyán kolostorba vonult, hogy ott csak az istent szolgálja. Akkor Xené néven találkozunk vele, mely elnevezés külföldi származására utalt. Férje mindvégig ragaszkodott hozzá és a források szerint nagyon megviselte felesége halála. Állítólag azt mondta, hogy lelke felét a hűséges társ és a gyönyörű császárné magával vitte.

Magyar hatás?

Piroska egyik fia I. Mánuel (1143-1181) néven beírta magát Bizánc és a balkáni országok történetében. Szent László leányági unokája méltó volt az Árpádok hírnevéhez és –talán anyjától tanultakat követve - ismét felvirágoztatta a birodalmat és kiterjesztette uralmát a balkáni államokra. Mánuelnek sokáig nem született örököse, ezért anyja családjából, az Árpádoktól hozatott örököst. A választás II. Géza magyar király fiára, a későbbi III. Bélára esett, akit Bizáncba csábított, mert egy a bíborban születettek trónján magyart szeretett volna látni.

OB

barikad.hu

A Pantokrator kolostor alapítója

Attila nemzetsége, az Árpád-ház sok szentet adott a keresztény egyháznak. Szent László király lányát, Piroskát Szent Irénné a bizánciak avatták azzá, mert sokat segített a szenvedőkön és a rászorulókon.

 

Jóság és szépség

A szentek egyik feladata, hogy példát mutassanak, hogyan kell jó keresztény hívőként élni. Az 1088. körül született magyar királylány már kiskorától hívőként viselkedett, jól tűrte a megpróbáltatásokat. Kétévesen elveszítette anyját, majd hét éves korára teljes árvaságra jutott. Az árvát unokabátyja, Könyves Kálmán karolt fel és a királyi udvar gondoskodott róla. Tizenhat évesen, 1104-ben eljegyezték a bizánci trónörökössel, Komnenosz Jánossal. A szent életében azt olvashatjuk, hogy azért esett rá a bizánciak választása, mert minden tekintetben – szépségben és jellemben - kifogástalan volt. Piroska fiatalon elindult új otthona felé, ahol teljesen új életet kezdett: családot és új hitet is kapott, hiszen át kellett térnie az ortodox vallásra, ahol Eiréné (Irén) nevet kapta.

Hűséges társ

Bizáncban férje támasza volt. A beszámolók szerint Szent László lánya jó császárnő és hűséges, segítő hitves volt, nyolc gyermekkel –négy fiúval és négy lánnyal - ajándékozta meg férjét, közülük az egyik fiú I. Mánuel néven császár lett. Piroska kitűnt az államügyekben való jártasságával, ezt valószínűleg otthon tanulta meg, az Árpádok udvarában ugyanis nagy gondot fordíthattak a királylány megfelelő képzésére, amibe az államügyekben való eligazodás is beletartozhatott. Férje életében sokszor ő közvetített a magyarok és a bizánciak között.

A bizánci Pantokrator monostor

Könyörületes császárné

Piroska nemcsak kiváló feleség volt, hanem igazi keresztény lélek, aki gazdagságára, mint eszközre tekintett, amellyel segíthetett a rászorulókon, özvegyeken és árvákon. Gyakran osztott alamizsnát a szegények között. Ebben férjére is számított: együtt alapították meg a konstantinápolyi Pantokrator monostor és azzal együtt egy ötvenágyas kórházat, ahol betegeket ápoltak.  Az egészségügyi intézmény például szolgált más országok számára. Ez lett az arabok kórházainak mintaképe, majd később az arab mintát hasznosították az európai kórházak is!

Udvarában sokszor fogadott magyar zarándokokat, akiket megvendégelt és sokszor jutalmakkal halmozott el. Férje halála után kolostorba vonult, ahol a Xene nevet kapta.  A bizánci feljegyzések szerint 1134-ben halt meg. Testét az általa alapított monostorban helyezték el. Halála után az ortodox egyház szentté avatta. Mozaik képét a Hagia Sophia a mai napig őrzi.

OB

barikad.hu