2015

Átlépés

Bemutatkozás

Amikor a változás szelei fújnak a pesszimisták falakat emelnek, az optimisták pedig vitorlát bontanak."

Legfrissebb hozzászólások
Feedek
Megosztás
Címkefelhő

Indokolás, vagy indoklás

A 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól a 72.§ (1) e) pontjában az indokolás szót használja. Lehet e helyette az indoklás szót alkalmazni egy határozatban? Van-e különbség a két alak között?

Nyelvünkben előfordulnak olyan alakváltozatok, mint az indokolás — indoklás, összegezés — összegzés.
Az indokolás és az indoklás között nincs jelentéskülönbség, ezt mutatja, hogy mindkettőt tartalmaza a Magyar értelmező kéziszótár új kiadása is. Mindkettő helyes köznyelvi alak, de a hivatalos nyelvben inkább a teljes forma, az indokolás a megszokottabb. Ezt szótárunk úgy jelzi, hogy az előbbi kap külön szócikket, míg az indoklás címszóról átirányítja az olvasót az indokolásra.
Elsősorban nyelvérzék kérdése, hogy ki melyiket használja. A jelek szerint a hivatalos nyelvben az indokolás változatot tekintik megszokottabbnak, de alaktani, nyelvészeti szempontból nem kifogásolhatjuk az indoklást sem.
Hivatalos iratokban ajánlatos ragaszkodni az adott nyelvváltozatban megszokott szóhasználathoz, bár itt még stilisztikai különbség sincs.

Forrás:  http://www.e-nyelv.hu/2009-06-03/indokolas-indoklas/

A mai magyar nyelvi humor

A magyarok szinte sportot űznek abból, hogy mit lehet tenni a
magyar nyelvvel. Ki indította el azt az "elmétlen" játékot, hogy
mindent megfordítunk, s akkor igen érdekes új jelentések születnek?
Szinte már lessük, hogy hogyan is lássuk a dolgok fonákját! Az egyik
feljegyzés szerint Vadas Pál, de ő sem dolgozhatott "előképek", nyelvi
hagyomány nélkül.

Össze ne tévessze!
a boka táját a toka bájával,
a borztanyát a torz banyával,
a csárda zaját a zárda csajával,
a száradt füzet a fáradt szűzzel,
a fartőt a tar fővel,
a harcsa máját a Marcsa hájával,
a jó bor kulcsát a kóbor Julcsával,
a csokorban adott bókot a bokorban adott csókkal,
a foltos bölényt a boltos-fölénnyel,
a hős ember nevét a nős ember hevével,
a réti pipacsot a péti ripaccsal...
Ezek bizony egyfajta keresztszerkezetek (kiazmusok), látjuk,
hogy vannak köztük mesteri kettős, de hármas cserék is. És szinte
"dőlnek" az újabb példák, most már a "Nem mindegy..." kezdettel és
persze egyre vaskosabb tartalommal (mert a "mai folklór" olykor a
diszfemizmusával akar iróniát kelteni):

Nem mindegy...
hogy egyöntetű vagy ön egy tetű,
hogy vízibusz vagy buzi visz,
hogy mögöttem vagy nem öttem mög,
hogy teniszpálya vagy pénisz tája,
hogy rovarszervet ivartalanítani vagy ivarszervet rovartalanítani,
hogy mire fekszel: nedves kőre vagy kedves nőre,
hogy helyet cserélni vagy csehet herélni,
hogy vörös szalag vagy szőrös valag,
hogy véres párbaj vagy páros vérbaj,
hogy köhögve röpülsz vagy röhögve köpülsz.

Még két "mesteri" példa, egy irodalmi és egy népi (merthogy
viccként gyűjtöttem):

Nem mindegy, hogy Gödön van szobrod, vagy Szobon van gödröd.
No de Józsi bácsi, nem székletből sormintát végig az ajtóra,
hanem székletmintával a sor végére az ajtóhoz!

Megfigyelték-e már azt, hogy ezeknek a "cseréknek" az alapja az
összetett szavakban rejlik? Bizonyos szavakat ugyanis lehet így is,
úgy is társítani. S akkor állhatnak elő olyan felcserélhető, vagy
egyáltalán felcserélhető párok a következő képlettel: ab = ba.

bérlőtárs - társbérlő
állampárt - pártállam
csónakmotor - motorcsónak
padlószőnyeg - szőnyegpadló
lisztcukor - cukorliszt
rádiómagnó - magnórádió

Az összetett szavak nemcsak megfordíthatók, hanem további
összetételek alapjai is lehetnek. Ekkor keletkezhetnek egészen sajátos
összetételek, amelyekben az első összetett szó utótagja egyszersmind a
következő összetett szó előtagja, a következő képlet szerint: ab + bc=
abc.

A vicctechnika is előszeretettel megfordít szerkezeteket:

- Te, ha én kávét iszom, nem tudok elaludni!
- Nálam ez pont fordítva van!
- Hogyhogy?
- Ha alszom, nem tudok kávét inni!

- Mi a különbség a kés és a vonat között?
- A vonat tud késni, de a kés nem tud vonatni.

Mielőtt beletörne a nyelvünk, lássunk néhány nyelvtörőt az igen
gazdag termésből! Kevesebb is volt a beszédhibás (legalábbis a
logopédusok szerint), amikor ilyenekkel tornáztatták a gyerekeket:

Láttam szőrös hörcsögöt. Éppen szörpöt szörcsögött. Ha a hörcsög
szörpöt szörcsög, rátörnek a hörcsöggörcsök.
Meggymag. Szelíd meggymag vagy, vagy vad meggymag vagy?
Piros csíkos cinkcsészében cukros csirkecomb.
Agostyánban agg atyák a gatyáikat aggatják!
A Moszkvics-slusszkulcs luxusszükséglet.

A képiség és költőiség összekapcsolásából fakad a Ki hogyan hal
meg? sorozat.

A kertész a paradicsomba jut.
A hajóskapitány révbe ér.
A suszter feldobja a bakancsát.
A házmester beadja a kulcsot.
Az aratót lekaszálja a halál.

A nyelvtani formáknál maradva egészen egyedi magyar nyelvi
lehetőség a szavak, nevek "ragozása" - ismét egy le nem írt, nem
elemzett magyar nyelvi "lehetőség"! Rendkívüli lelemény a kiinduló
példánk, amely személyes névmásokkal "kezdődő" igéket tartalmaz - a
humort egyébként a szerkezet szokatlan és szabálytalan széttagolása
okozza.

Én ekelek, Te keregsz, Ő gyeleg
Mi nistrálunk, Ti vornyáztok, Ők lendeznek12

Vagy egy még bonyolultabb ragozós mondóka, amelynek lényege,
hogy egy kiinduló szerkezethez "paradigmát" (ragozási sort) talál ki
alkotója:

Én sike te fuszos, Ő sike mi fuszos, Misike tífuszos.

Másfajta paradigma is megél szóvicc formájában: a melléknévfokozás.

- Ön inka?
- Igen, és ön?
- Én még inkább.

Természetesen véletlen, ami most következik, de aki
meg/kitalálta (sok-sok játék és persze nyelvhelyességi hiba képzelhető
el a magyar grammatika legmozgékonyabb kategóriájával, az igekötővel
is), egészen különleges agyú ember lehetett. A leghosszabb magyar
mondat, amely visszafelé is ugyanaz:

Kis erek mentén, láp, sík ölén, oda van a bánya rabja, jaj
Baranyában a vadon élő Kis Pálnét nem keresik.

Erre az előmintára alkotta meg elmés magyar ezt a versezetet:
Az utcán hideg szél söpör,
zsebemben egy marék töpör-
tyű, de hideg van!

A széttagolás vicc formájában:
- Miért nem találják Palikát az erdőben?
- Mert Pál ma fa!

- Mi az, fémből van és utazik?
- Vas utas.

Illetve a szabályok alapján történő, de mégis szokatlan
(helytelen) szóalkotásmód:

- Mi az aperitif ellentéte?
- Az utó-pia.

Hogy a magyar vicc egyedülálló, minden magyar tudja. Elsősorban
csak a magyar, mert a szóvicc, a nyelvi vicc nem fordítható le. A vicc
továbbra is a társadalmi-politikai dolgokra leggyorsabban reagáló
műfaj: energiaital, pitbull, web aligha szerepelt néhány évtizeddel
ezelőtt a folklórban.

- Milyen a falusi energiaital?
- Kutbul.

- Milyen a falusi harci kutya?
- Ólbul!

- Mit énekelnek a molyok a szekrényben?
- Edda blúzt!

- Miről lehet felismerni a számítógépes (internetes) kalózokat?
- Webhely van az arcukon.

A szóviccek egészen egyedi formája a szóvegyüléses alakokat
létrehozó vicc.
- Mi lesz a mackó és a narancs keresztezéséből?
- Pandarin.

- Mi lesz a paripa és a grépfrút keresztezéséből?
- Lócitrom.

- Mi lesz a tehén és a macska keresztezéséből?
- Mú-mia.


Ebben az írásban kicsit nyelvtanoztam. A viccek is tudnak a
nyelvtanról, a nyelvtantanításról is:

- Az iskolában megkérdezi a tanár, hogy ki mit kapott karácsonyra.
- Pistike, te mit kaptál?
- Hátitáskát!
- Fiam! Háttal nem kezdünk mondatot!

- Kisfiam, etté'?
- Nem egy té, hanem két té!

- Pistike, mondj két névmást!
- Ki? Én?