Márokföldön alig haladja meg a negyvenet az állandó lakosok száma, mégis saját falugondnoki szolgálatot működtet a település. Tavaly íjászpályát építettek, idén pedig erdei kalandparkot alakítottak ki. Mindezt önerőből, sok millió forint felhasználásával, pályázati források nélkül.

A nem egészen két éve megválasztott új polgármester lelkesen igyekszik megismertetni a falu nevét és lehetőségeit a "külvilággal", így talán nem véletlen, hogy az általános tendenciákkal ellentétben a kis falura nem az előöregedés, hanem a fiatalodás jellemző.

A magyar-szlovén határtól alig pár száz méterre fekvő kistelepülést a hetési tájegység és az Őrség találkozásánál kell keresni. Mellékutakon juthat el ide az utazó, de a gyakorlatilag egyetlen, majdnem két kilométeres utcából álló faluban több okból is érdemes megállni. Kanyargó főutcája mentén mindenütt virágtartók sorakoznak, több ház látványos felújításon esett át - az egyikben művészeti galériát is létrehozott a tulajdonosa -, de a lakatlan porták, a hatalmas fészerek is arról árulkodnak, hogy valamikor módos gazdák élhettek itt.

- A falu fénykorában öten-hatan is laktak egy házban, és úgy tudom, valamikor századokkal ezelőtt 250 lakosú volt a falu. Ma már csak egy háznál vannak tehenek, de régen nagyon sokan tartottak állatokat, nem ritkán 60-70 szarvasmarhát is kihajtottak a legelőkre - idézi fel az MTI-Press tudósítójának az utcán megállított Bérces Árpádné.

Lányával, a falugondnok Bérces Adriennel éppen a virágokat locsolják. Hetente kétszer muszáj, ha azt akarják, hogy szépek maradjanak a beültetések. A fiatal nő el is mondja, hogy neki amolyan mindenes szerepe van a faluban, vagyis hivatalos ügyeket is intéz, vagy locsol, kaszál, ebédet és gyógyszert szállít - elvégez mindent, amire csak szükség van.

Azt már Szabó István, a település két éve megválasztott független polgármestere teszi hozzá, hogy a falugondnoki szolgálat elindítása az egyik első lépés volt a közösség helyzetének javítása érdekében. A 45 éves településvezető úgy látja, ha egy falunak ilyen adottságai vannak és hozzá a lehetősége is megvan a fejlődéshez, "kutya kötelessége" előrelépni. És miből adódik a lehetőség?

A "szerencseszálloda"

- Nagy szerencsénk, hogy a falu közigazgatási területéhez tartozik egy szálloda, amely közvetlenül a határon, az erdő alján fekszik. A vendégjárásnak köszönhetően innen származik a falu adóbevételének legjelentősebb része. Évente kilencmillió forintot fizet a kasszába a szálloda, és ehhez még nagyjából ugyanekkora költségvetési támogatása van a falunak. Így összesen mintegy 18 millió forintból tud gazdálkodni - részletezi a polgármester.

- Az Abbázia Country Club Hotel 11 éve nyitotta meg kapuit, az egykor itt álló határőr laktanya átalakításával és kibővítésével - mutatja be a térség legnagyobb szálláshelyét Kovács Adrienn szállodavezető. A 215 férőhelyes, százfős konferenciateremmel is rendelkező hotel szezontól függően 15-18 embernek ad munkalehetőséget, és egy nemzetközi értékesítési lánc részeként a világ minden tájáról fogad vendégeket. A többségében magyar vendégek mellett németek, írek, angolok, hollandok is járnak ide, de volt már indiai látogatójuk is.

- Eddig valóban nehéz volt megfelelő programokat kínálni a környékbeli településeken, ezért is örülünk a márokföldi kezdeményezéseknek. A szálloda is szervezett kikapcsolódási lehetőségeket, kerékpárkölcsönzőt működtetünk, de a kalandpark megnyitása a remények szerint a céges tréningek megvalósítását is segítheti - fejti ki a hotel vezetője.

A szállodakomplexum alig pár méterre fekszik a szlovén határtól, és az erdő alján tényleg idilli a csend és a nyugalom. Nem véletlen, hogy nemcsak egy-két napra, inkább egy-egy hétre maradnak az ide látogatók, és bár sokan az idősebb korosztályból kerülnek ki, visszajáró vendégekről van szó. Ők eddig sem a négy fal között töltötték az idejüket, hanem az aktív pihenés keretében kirándultak, bicikliztek, de most már Márokföldön más sportágakkal is megbarátkozhatnak.

A haszon a kis közösségé

A falu állandó lakosainak száma egyébiránt alig haladja meg a negyvenet, óvodát, iskolát vagy más intézményt a faluházon kívül nem tartanak fent. A befolyó bevételeket azonban hasznosítani szeretnék, ezért olyan fejlesztéseken kezdtek el gondolkodni, amelyek a közösségnek is hasznosak, és több embert vonzanak Márokföldre.

Csak alig néhány gyerek lakik a településen, sok az idős, de egyre több a betelepülő, amivel javul az átlagéletkor. A jelenlegi polgármester is messziről jött ember, 13 évvel ezelőtt Budapestről költözött Márokföldre, ahol most lovat, kutyát, macskát tart, és másodállásban irányítja a település mindennapjait. Főállásúként ugyanis Lentiben alsó tagozatos gyerekeket tanít.

Lentiből is többen választották a kis falut új otthonként, de a polgármesterrel együtt mások is jöttek távolabbról. Akad Németországból hazaköltözött magyar, de osztrák és német ingatlantulajdonos úgyszintén, sőt egy család egyenesen Görögországból érkezett a faluba. A település gondnoka mondja: övék a legszebb ház, amelyben minden évben hónapokat töltenek; a görögországi klímát túl megterhelőnek tartják, innen pedig a családfő ugyanúgy tudja irányítani a szállítmányozó cégét.

Szabó István úgy fogalmaz, hogy az elindított és tervezett fejlesztésekkel szeretnék megtartani a fiatalokat a faluban. Ha már az anyagi lehetőségek adottak, akkor azt úgy kell felhasználni, hogy mindenki profitáljon belőle. Szavai szerint ezen keresztül pedig példát is lehet mutatni más településeknek.

Az első lépés, a falugondnoki szolgálat megszervezése után azon kezdték el törni a fejüket, hogy a környékre látogató turistákat miként lehetne megállítani Márokföldön. Mert az ma már kevés, hogy szép csend van és zöld az erdő: két nap után keresni kezdik, hogy mit lehet itt egyáltalán csinálni.

- Óvatos lépésekkel folytattuk, egy energiapark kialakítása volt a következő feladat. Egy helyben élő és ilyesfajta dolgokkal foglalkozó asszony kimérte a településen a feltöltődést szolgáló pontokat, ezeket kitábláztuk, utat alakítottunk ki, és láttuk, hogy a turisták már tényleg megállnak - magyarázza Szabó István.

A kis lépések után nagy ugrás

A kezdeti eredményeket látva jött a következő ötlet, felvették a kapcsolatot a lenti hagyományőrző íjászokkal, hogy hozzanak létre egy íjászpályát. Hatalmas szalmabálákat szereztek, erdőn, mezőn, réten kijelölték és felállították a céltáblákat. A tavalyi megvalósítás óta a környékbeli hotelekből, panziókból egyre többen érkeztek. Ezután fogalmazódott meg a nagy ugrás, a kalandpark gondolata.

Az önkormányzatnak volt egy elhanyagolt, fákkal benőtt területe, azt további parcellák megvásárlásával egyhektárosra bővítették. Megkeresték az országban másutt már hasonló beruházásokon dolgozó szakembereket, akik idén februárban elkezdték kialakítani az erdei kalandparkot, és márciusban fel is avatták a nyolcmillió forintos saját beruházással létrehozott ügyességi pályát. Gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt elfoglaltságot biztosít, és amire igény mutatkozik, azt tovább is fejlesztik.

A polgármester szerint a kalandpark azért is kiváló beruházás, mert munkahelyet teremtettek vele. Két fiatal - egyikük helybéli, a másik Rédicsről jár ide - működteti a létesítményt, de az is a feladatkörükbe tartozik, hogy a település jó hírét vigyék. Ők foglalkoznak a marketinggel, internetes oldalakon kutatják a bemutatkozási lehetőségeket, de a leendő látogatókat is ajánlatokkal látják el.

Tüske Adrián az egyik fiatal, akire ez a feladat jutott, és mint kifejti: néhány hét alatt is egészen szép érdeklődés mutatkozott, mégpedig fizetett reklám nélkül. Megkeresések érkeznek a környékbeli szállásadóktól, iskoláktól, de van olyan érdeklődő, aki nyáron az Alföldről hoz egy csoportot az Őrségbe, és szeretnének Márokföldre is ellátogatni. A fiatalember számára is meglepetés volt, amikor a közeli Felsőszenterzsébet egyik panziótulajdonosa jótékonyságból a kalandparkot ajánlotta: egy honlapon ugyanis egy látássérült kislány vágyát szeretnék teljesíteni, ami nem más, mint belépési lehetőség egy kalandparkba - a szállást is kínáló panziós Márokföldet javasolta e célból.

Tökmagolaj és savanyított répa

- A helyi kezdeményezéseknek azonban ezzel még nincs végük - folytatja a polgármester, hozzátéve, hogy az egyik ötlet hozza a másikat. Szeretnék például most már két és félmilliós pályázati forrással bővíteni, szépíteni az energiaparkot. Helyi termékeket árusító boltot nyitnának, ahová a környékbeli termelők hozhatnák portékáikat - gombakészítményeket, tökmagolajat, savanyított répát, kecskesajtot, házi pálinkát, mézet például.

De a kor kihívásainak is meg akarnak felelni, ezért a szomszédos Nemesnéppel közösen kívánják fejleszteni az elavult kábeltévé-, internet- és telefonhálózatot. Megint csak önerőből a szennyvíztisztítás megoldására is van már tervük. Szeretnék a falu elhanyagolt földjeit újból megművelni, a rászorulók ezzel munkát és megélhetési lehetőséget is kapnának, egyben a tájjellegű készítmények számát is gyarapítanák - sorolja elképzeléseiket a kis falu polgármestere.

Forrás: http://richpoi.com/cikkek/hazai/egy-sikeres-magyar-aprofalu-tortenete---nagy-terveik-vannak.html