dDecember tizenharmadik napja a Gergely pápa naptárreformja előtt az év legrövidebb napjának számított. Ekkor ünnepelték őseink a téli napfordulót. Ennek az ősi hagyományait a Luca-napi hagyományokban leljük fel.

Nem kell a magyaroknak új téli napfordulós hagyományokat teremteni, hiszen azok megmaradtak a Luca-napi népszokásokban, amikor is a falusi emberek a gonosz erők ellen próbáltak védekezni.

Ősi hiedelem

A népszokások nem változtak meg az új, Gergely-naptárral, továbbra is a régi Luca napon emlékeztek a téli napfordulóra, az év legsötétebb napjára. A népi hiedelem máig úgy tartja, hogy Luca-napján a leghosszabbak az éjszakák, így a gonoszoknak, bűbájosoknak bőven van idejük arra, hogy megrontsák az embereket. Hazánkban is számon tartottak egy Luca nevű rontó erejű főboszorkányt, aki éjfélkor a települések utáni keresztutaknál mutatkozik. A magyar falvakban élők ezen a napon fokhagymával védekeztek ellene. Ezt a napot nagyon sokan annyira nem szerették, hogy aki december 13-án született, az még születésnapját sem tartotta meg. Régen nem adtak Luca nevet a lánygyermeknek, attól féltek, hogy az ilyet elviszi a boszorkány.

Lassan készülő szék

A magyar falvakban ezen a napon kezdték el készíteni a Luca széket, amely azért készült lassan, mert mindennap csak egy műveletet csinálhattak rajta. Ebből ered az a mondás, hogy lassan készül, mint a Luca széke. Általában karácsony éjjelre készült el és azt a háziak magukkal vitték az éjféli misére. Az a hiedelem járta, hogy aki rááll, az meglátja, hogy ki a közösségben a boszorkány. A reformátusok a boszorkányok kedvenc találkozóhelyére, a keresztútra vitték a Luca-széket, ott álltak rá, hogy megtudják, ki az ártó erő a közösségben. A magyar néphit szerint a keresztút a boszorkányok kedvenc találkozóhelye.

Időjárás jóslás

Jellegzetes időjóslás a Luca-kalendárium. A régi falusiak ettől a naptól kezdve tizenkét napon át figyelték meg, hogyan változik az idő. Azt hitték, hogy amilyen lesz az elkövetkezendő tizenkét nap időjárása, olyan lesz a következő év tizenkét hónapjában is. Luca napon nemcsak a gonoszoktól féltek a falusiak, hanem megpróbálták ilyenkor áldáskéréssel tompítani a baljós napot. A fiatalok csoportosan jártak köszöngetni a házakhoz, ahol rövid áldáskérő szöveget mondtak el, a háziak pedig mindenhol megvendégelték őket. Régen a falusi közösség megvetette azokat a lányokat, akik nem mentek férjhez és nem szingliknek nevezték őket, hanem vénlányoknak csúfolták. Sok helyen a legények vagy tuskót vittek a házuk elé, vagy szalmával eltorlaszolták a bejáratot, volt, ahol még az ajtót is leszedték. Ezzel csúfolták a pártában maradtakat.

Dologtiltó nap

Luca-napkor az asszonyok nem végezhettek bizonyos munkákat. Nem varrtak, nem mentek látogatóba, mert akkor elviszik a baromfik hasznát. Nem volt szabad malomba menni, lisztbe nyúlni, attól féltek, hogy akkor orbáncos lesz a keze. Ezen a napon az asszonyok nem gyújtottak tüzet és nem sütöttek kenyeret.

OB

alfahir.hu