2015

Átlépés

Bemutatkozás

Amikor a változás szelei fújnak a pesszimisták falakat emelnek, az optimisták pedig vitorlát bontanak."

Legfrissebb hozzászólások
Feedek
Megosztás
Címkefelhő

Konyhakerti matematika: mit, hogyan és mennyit?

Írta: Virágné Fejes Éva
2015. január 10. szombat

Gondos gazda arra használja a hosszú téli estéket, hogy megtervezi, mit és mennyit kell termelnie a kertben, hogy elegendő legyen friss fogyasztásra és téli tárolásra is.

kertmatek3A kevésbé tapasztaltak nagy gondban vannak a tervezést illetően, mert nehezen tudják eldönteni, mire és mennyire is van szükségük, pedig akadnak apró segítségek a számításokhoz.

Ilyenek először is a szokások.

Mindenki emlékszik rá, mennyit szokott egyik-másik zöldségből, gyümölcsből vásárolni, és arra is, hogy abból hányszor tudott főzni-sütni, de azt is tudjuk, hányan szoktuk azt az adagot elfogyasztani.

kertmatek2Létezik biztosabb támpontunk, ez pedig egy szakácskönyv. Megnézzük, mennyi alapanyagot írnak elő mondjuk egy főzelékhez. A leggyakoribb főzelékek: fejtett bab, borsó, tök, burgonya, kelkáposzta, karalábé, zöldbab. Azt nagyjából tudjuk, hogy

hetente hány alkalommal szoktunk főzelékfélét készíteni.

Némi szorzás, és máris kiderül, hány kg főzelék alapanyagra van szükségünk.

Nézzünk egy példát! Nálunk a leggyakoribb főzelékféle a zöldborsó. Tudom, hogy hetente egyszer ez kerül a tányérra. Fél kg-t főzök meg, az vígan elfogy. 52 hét, az 52 főzelék - 26 kg zöldborsó. Levesnek 25 dkg-t főzök, az kéthetente egyszer, így ez 6,5 kg évente. Hozzáteszem: amikor szezonja van a zöldborsónak, akkor  nálunk kétnaponta borsóleves, borsófőzelék a menü…

kertmatek4Erre is rászámolunk, mert ha vendégek jönnek a házhoz, akkor nagyobb adaggal kell főzni. Aztán hozzászámoljuk még, hogy rizi-bizi, rakottak, töltött dolgok is megkívánják a borsót.

Nekem 40 kg az éves borsószükségletem.

Jól számoltam az elmúlt évben, mert ennyi megtermett, sőt még ajándékoztam is el belőle, és még 2 kg vetőmagom is megmaradt.

Hogy mennyi magból termeltem mindezt? Elvetettem decemberben fagy alá 1 csomag rajnai törpe magot, április elején pedig egy borsócsaládot: ez az a fajta kiszerelés, amiben négy fajta borsómag van. Ezek nem egy időben érnek, így sokáig volt friss borsóm a konyhán. A fagy alá vetett pedig már május első felében terméssel örvendeztetett meg.

kertmatek1Hasonló módon számolható a többi főzelékféle is.

Ugye nem is olyan bonyolult? További támpontot nyújtanak az alábbi táblázatos gyűjtemények is:

Milyen és mennyi vetőmagra van szükség a kiskertekben?

Mit és mekkora területen termeljünk kiskertünkben?

Konyhakerti praktikák: milyen zöldségből mennyi a családi szükséglet?

Mit termeljünk a kiskertben?

Forrás: http://www.sokszinuvidek.hu/Kiemelt-cikkeink/4659-Konyhakerti-matematika-mit,-hogyan-%C3%A9s-mennyit

Falusi asszony könyve az öngyógyító kiskertről

Írta: Virágné Fejes Éva
2015. január 20. kedd

Sajnos nem nagy divat ma a könyvolvasás, most mégis erre buzdítjuk a kertbarátokat és a hobbikertészeket. Ismerkedjenek meg az öngyógyító kiskerttel!

kertben

Bár még tartja magát a tél, már most itt az ideje, hogy elkezdjük tervezni kiskertünket. Mit, hova, mennyit? Nem egyszerű dolog a tervezést, annál is inkább, mert nem (csak) babra megy a játék. Ma már nem olcsó a vetőmag, de maga a termény (zöldség, magvak) sem. Nem mindegy tehát, hogy pénzt és energiát ölünk bele, és a végén mégsem tudunk aratni.

Okos gazda

Ő az, aki minél több szempont alapján mérlegel, mivel is telepítse be kiskertjét. Sokan vagyunk, akiknek kevés tapasztalata van ezen a téren, sőt szép számmal akadnak olyanok is, akik erre az évre tervezték életük első veteményeskertjét. Nekik, de minden, az egészségét is szem előtt tartó kiskertésznek jól jönnek a pontosan megfogalmazott, gyakorlati tanácsokat tartalmazó írások.

 

Ezekből létezik jó pár, és szerencsére már az interneten is fellelhető néhány.  Ezek közül is kiemelkedik Gertrud Franck: Öngyógyító kiskert című munkája. Dr. Gyuró Ferenc , a Társadalmi Egyesülések Szövetségének elnöke a könyv előszavában a következőket írja:

„Ma már nem az a legfőbb kérdés: milyen növényvédőszerrel védekezzünk egyik vagy másik kártevő ellen? Mit használjunk az adott betegség megfékezésére? Vegyes kultúrás módszerünk esetében így hangzik a kérdés: melyik szomszédságban érzi jól magát az adott növény? Milyen szomszédokkal tudjuk kártevőitől megvédeni és kórokozóit elriasztani? A szomszédokat tehát körültekintően kell megválasztanunk. A jókat alkalmazzuk, a rosszakat kerüljük.”

„Ha ez a könyv mást nem adna, csak a kertészkedők szemlélet-változtatását, egy-két új biológiai elem gyakorlatba való bevezetését, a növénytársulások kialakítását, az elő- és köztes növények a főnövényekkel összhangban való kiválasztását és a komposztkészítést, máris elérte a célját a szerző és a kiadó, s így a termesztő is.”

kertben2

A szerző ajánlása

"Falusi asszony vagyok, s népes családomat - 6 gyermekem van - és a gazdaságunkban foglalkoztatott dolgozókat a magunk termelte élelemmel kellett ellátnom. A termékeket nemcsak közvetlen fogyasztásra szántuk, hanem - s ez a további biológiai munkáknál fontos tényezővé vált - ezeket tárolni kellett vagy befőzni, majd - amikor már jelentősen megnagyobbodott a földterületünk - piacra is termeltünk. Ettől az időtől kezdve mutatkozott meg a döntő különbség a "hagyományos eljárással" termelt zöldség és a biológiai termelésből származó termékek között. Mindaz, amit ma eredményként könyvelhetek el, az 1940 óta végzett következetes munkának a gyümölcse.

Már a kezdet kezdetén tudatára ébredtem annak, hogy csak jó minőségű, kifogástalan élelmiszereket szabad megtermelni. Ez a követelmény elsődlegesen a gazdaságosság szempontjából merült fel, a ráfordítás és a minőségi eredmény, az eltarthatóság, a sok-oldalú felhasználás és értékesítés összefüggésében. Mindez bizony már nagyon régen volt. De milyen hosszú volt az út, amíg egy tapasztalatból leszűrt szemlélet elismertté vált, vagy legalábbis alapos megvitatásra került. Végül teljes igazolást nyert, hogy az ilyen minőségi termeléssel előállított termék egészség, ízletesség és eltarthatóság szempontjából kiáll minden összehasonlítást.”

 

„Remélem, a vegyes növénykultúrás kertészet lényegét a könyv meggyőzően kifejti, és egyben a természetszerű kertművelés és a természetvédelem közötti szoros kapcsolatot is megvilágítja. Könyvemet eddig négy idegen nyelvre fordították le, s most átadom a magyar olvasóknak is.”

A könyv teljes terjedelmében itt olvasható!

Forrás: http://www.sokszinuvidek.hu/kertunk-portank/1930-Falusi-asszony-k%C3%B6nyve-az-%C3%B6ngy%C3%B3gy%C3%ADt%C3%B3-kiskertr%C5%91l

Milyen és mennyi vetőmagra van szükség a kiskertekben?

Írta: Virágné Fejes Éva
2013. január 07. hétfő

vetomag2A megfelelő minőségű, elegendő hozamú termés, vagy a kellő díszítőértékkel bíró dísznövények egyik legfontosabb titka a megfelelő vetőmagban rejlik.

Általában azt írja a szakirodalom, hogy csak megbízható helyről származó magokat használjunk.  Magunk ne kísérletezzünk magfogással, mert nem tudjuk a kiskertekben a fajtaromlást biztosítani. Egy-két kivétel azonban van.

A lenti táblázat tartalmazza azokat a növényeket, melyekről könnyen foghatunk mi is szaporítóanyagot. Arra kell ügyelni, hogy ép, érett betegségtől mentes magokat gyűjtsünk be. Magnak a legnagyobb, legszebb, általában a legelső termést kell kijelölni. A maggyűjtést száraz, napos időben végezzük.

Nem érdemes gyűjteni az úgynevezett F1 hibridek magjait, mert ebből fejlődő növények nem rendelkeznek az előző generáció jó tulajdonságaival, hanem a korábbi ősök jó és rossz tulajdonságait örökítik. A betakarított magokat tokból, hüvelyből ki kell fejteni, csépelni, majd megtisztítani és napos meleg helyen légszárazra szárítani. Ezután jól záródó dobozva, zacskóba, esetleg üvegbe tesszük. A tárolóedényeket minden esetben címkézzük fel, mit tartalmaz, mikor szedtük.

A vásárolt magokkal az a baj a legtöbbször, hogy a kiskertek nyújtotta területen nem tudjuk az összes, zacskóban lévő magot elvetni, megmarad és eltesszük jövőre, meg azutánra. Néha meglepetés ér bennünket, mert a gondos vetés ellenére sem kelnek ki a magok, vagy csak hiányosan. Ennek lehet az az egyszerű oka is, hogy magjaink már régiek. Ezek ugyanis csak hosszabb-rövidebb ideig őrzik meg csírázóképességüket. Nézzük a leggyakoribbakat.

Növényfaj

Csirázási idő (nap)

Csírázóképesség időtartama (év)

Ezermagsúly (g)

Pasztinák

12-16, (12-16**)

1-2

2,5-4,0

Feketegyökér

10-12, (10-12**)

1-2

13-14

Sóska1

2-14, (12-14**)

1-2

0,7-1,2

Petrezselyem

20-28 (24-28*), (24-28**)

2-3

1,2-1,8

Sárgarépa

16-21 (12-16*), (12-14**)

3-4

1,2-1,5

Zeller

20-21 (18-21*), (18-21**)

3-4

0,3-0,5

Cékla

10-14, (10-14**)

3-4

13-22

Paradicsom

12-16 (12-14*), (12-14**)

3-4

2,7-3,3

Paprika

12-16 (12-14*), (12-14**)

4-6

5-7

Vöröshagyma

10-12, (10-12**)

3-4

3-4

Spárga

10-30 (10-14*), (10-30**)

3-4

18-20

Borsó

8-10 (6-8*), (6-8**)

3-5

120-400

Bab

8-10 (7-9*), (7-9**)

3-5

100-600

Káposztafélék

10 (7-10*), (7-10**)

4-5

3-6

Retek

6-10 (4-6*), (4-6**)

4-5

6-10

Saláta

6-8 (6-7*), (6-7**)

4-5

0,8-1,0

Endivia

6-8, (6-8**)

4-5

1,2-1,5

Cikória

6-8, (6-8**)

4-5

1,2-1,5

Spenót

10-12 (18-21*), (18-21**)

4-5

8-10

Uborka

6-8, (6-8**)

6-8

20-25

Spárgatök

6-8, (6-8**)

6-8

150-200

Sütőtök

6-8

6-8

400-500

Sárgadinnye

6-8, (6-8**)

6-8

20-30

Görögdinnye

10-14, (12-14**)

6-8

100-300

Forrás: Dr. Balázs Sándor - Dr. Fillus István: Zöldségtermesztés a házikertben

Fenti táblázat alapján vizsgáljuk át szaporítóanyagunkat, és a kétesnek vélt magokkal végezzünk csirázási próbát. Ezt nagyon egyszerűen megtehetjük.

vetomag1Vegyünk egy porcelántányért, arra tegyünk egy réteg vattát, erre egy papírzsebkendőt vagy szalvétát, majd az egészet alaposan benedvesítjük. Erre számoljunk rá 100 db magot, ráhelyezünk még egy szalvétát, s végül fedjük le a tányért folpackkal. Lehet 50 maggal is. Pár nap után, ez néhány naptól 10-12 napig is eltarthat, mikor már a magok zöme csirázásnak indult megszámoljuk a kicsirázott és nem csirázott magvakat. Ezek aránya segít eldönteni, mennyivel többet vessünk, hogy a kellő mennyiségű növényegyedhez jussunk. Azt tartják 50-7%-os csirázási aránynál mát nem érdemes elvetni a magot, célszerű új vetőanyag után nézni, mert a talajban kedvezőtlenebbek a csirázási körülmények, mint a lakásban, így ott még kevesebb kel ki. Ehhez jönnek még a madarak, férgek, rovarok, amelyek még ritkítják az állományt.
A kabakosok magjáról meg kell említeni, hogy a magszedést követő évben rosszul csiráznak, viszont a második-harmadik évben remekül.

vetomag3Ha vetőmagvásárlásra szorulunk, mindig megbízható helyről szerezzük be szaporítóanyagunkat. Sajnos a piaci árusok által árult kétes eredetű magokban, tisztelet a kivételnek, könnyen csalódhatunk. Vannak olyan fajták, melyek kereskedelmi forgalomban nagyon ritkán szerezhetők be. Ilyen esetekre nagyon ajánlottak az egyre népszerűbb magbörzék, ahol nem a kereskedés a lényeg, hanem a csere-bere. Hasonló csereakciókat tartanak majd minden kertbarát klubban is. Aki élelmes, kihasználhatja az Internet nyújtotta lehetőségeket is magszerzésre, csere-berére.

Mindezek mellett még mindig ne rohanjunk a boltba magokat vásárolni, mert azt is ki kell deríteni, mennyi vetőmagra van szükségünk.

Forrás:
* Dr. Balázs Sándor - Dr. Fillus István: Zöldségtermesztés a házikertben, Mezőgazdasági Kiadó Kft,. Bpest, 1977.
** Miklós Dénes: Négy évszak a háztájiban, NAP Kiadó, Dunaszerdahely, 2002.
Dr. Merényi Károly: Kiskerti tanácsadó, Mezőgazdasági Kiadó Kft., Budapest, 1987.
Dr. Zatykó Lajos - Zatykóné Dr. Draskóczy Erzsébet: Nagy öröm a kiskert, Mezőgazdasági Kiadó Kft., Bpest, 1985.
Dr. Bálint György: Merterfogások, Mezőgazdasági Kiadó Kft., Budapest, 1989.
Dr. Bálint György: Újabb mesterfogások , Mezőgazdasági

http://www.sokszinuvidek.hu/kertunk-portank/1879-Milyen-%C3%A9s-mennyi-vet%C5%91magra-van-sz%C3%BCks%C3%A9g-a-kiskertekben