………XY……….Bíróság

 

Tisztelt …………………………………Bíróság!

Alulírott….(név, cím, szem. az. jel)……mint felperes, az alábbiak tárgyában és az alábbi keresettel fordulok a Tisztelt………………………….Bírósághoz.

1./ A keresetem tényállásaként előadom, hogy ……..év,……..hó,…….napján, ingatlannal biztosított, devizában nyilvántartott, jelzálog típusú kölcsönszerződést kötöttem az ……… (pénzintézet pontos megnevezése, címe, cégjegyzék száma)…….. A kölcsön összege………Ft, azaz (betűvel kiírva) …. Forint.

A bank által egyoldalúan megemelt ügyleti kamatot és kezelési költséget, pontos határidőre megfizettem, soha hátralékom nem volt, mindaddig amíg a bank, a gazdasági válságra hivatkozva, irreálisan magas törlesztő részletet állapított meg.

2./Véleményem szerint a hitelező alperes, a pénzintézeti törvény 213.§.(1) ide vonatkozó előírásait súlyosan megszegte, mivel nem tüntette fel a hitelszerződésben az összes költség változására vonatkozó becslést.

Én a hitel felvételét elismerem, azt a szerződéses kamattal és az eredetileg megállapított, kezelési költség forint értékével  számolt költségeket vissza is akarom fizetni, de mára bebizonyosodott, hogy a hitelező alperes, indokolatlan költségeket számolt el az én káromra.

Ezért kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy részben nyilvánítsa semmisnek az eredeti kölcsönszerződésemet, vagyis  nem kérem az egész kölcsönszerződésem semmisé nyilvánítását és az eredeti állapot helyreállítását, csak azt kérem, hogy a Bíróság a szerződésem részleges érvénytelenségét megállapítva, mondja ki, hogy a hitelező alperes egyoldalú kikötése, miszerint a kezelési költség devizában kerül megállapításra és ennek megfelelő forint összeggel törlesztésre, visszamenőleges hatállyal semmis.

Továbbá kifejtem, hogy álláspontom szerint, a havi törlesztő részlet vételi árfolyamon való felszámítása is kifogásolható vagy  jogellenes, ugyanis ez olyan haszonelemeket tartalmaz a hitelező alperes részére és az én káromra, amely feltételre a szerződéskötéskor az én akaratom nem terjedt ki. Tehát kérem, hogy ezt a kikötést is a Bíróság visszamenőleges hatállyal semmisnek nyilvánítsa.

3./ Fenti kifogásaim alátámasztására előadom, hogy 2011. december 08-án, a Békés Megyei Bíróság helyt adott Kásler Árpád felperes, az OTP Bank alperes elleni ezen kérelmeinek és keresetét megalapozottnak vélte. Annak ellenére, hogy Magyarországon nem él a precedens jog, kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy vegye figyelembe a Békés Megyei Bíróság 5.P.20360/2010/31 számú Ítéletét és az abban kifejtett indoklásokat, melyekkel maximálisan egyetértek, mert úgy gondolom, hogy az alperes, számomra is jogellenesen számolta el azokat a költségeket.

A Tisztelt Bíróság engedelmével idemásolom ezen ítéletet és annak indoklását:

„…A devizahitel kezelési költségének devizában való megállapítása visszamenőleges hatállyal SEMMIS.

Indoklás:
A kezelési költségre vonatkozó szerződés kikötés tisztességtelen az alábbi okokból:

A kezelési költség a kölcsönügylettel kapcsolatban felmerülő adminisztrációért felszámított díj. Semmi sem indokolja, hogy CHF alapon legyen nyilvántartva, hiszen az árfolyam változás következtében a pénzügyi intézmény oldalán felmerülő, a technikai-személyi feltételek biztosítására fordított kiadások nem emelkednek. Ezzel szemben a hitelező bank a kezelési költség szerződéses összegét is CHF-ban tartja nyilván és az egyes törlesztőrészletek esedékessé válásakor az árfolyamváltozás figyelembe vételével számolja el. A szerződés……. rögzíti, hogy a kezelési költség is az árfolyamváltozásra figyelemmel terheli a hitel felvevőket.

Ez a szerződési feltétel tisztességtelen azért, mert a benne megállapított kezelési költség CHF-ban történő elszámolása a pénzintézet részéről haszonelemeket tartalmaz, burkolt ügyleti kamatként jelenik meg, így a fogyasztó hátrányára a másik félnek teljesen indokolatlan, egyoldalú előnyt biztosít. Ezért a bíróság ezen kikötés semmisségét is megállapította.

A bíróság megállapítja, hogy azon  rendelkezés, amely szerint

-Az egyes fizetendő törlesztőrészletek forint összegét a Hitelező a Bank által alkalmazott, az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza ELADÁSI árfolyamon határozza meg, SEMMIS.


Indoklás:
A Kölcsön összegét a pénzintézet a folyósítás időpontjában aktuális vételi  árfolyamon szolgáltatta a hitelfelvevőknek. A vételi és eladási árfolyam közötti különbözet haszna ebben az esetben a pénzügyi intézménynél csapódik le, anélkül azonban, hogy e mögött bármilyen szolgáltatás állna.

A kölcsönszerződésnek ugyanis nem célja a deviza értékesítés, amelyhez a kérdéses haszonelem rendeltetésszerűen kapcsolódik, arra a felek szándéka nem terjed ki, a hitelnyújtó bank hasznának a kölcsönszerződés alapján pedig a megállapított kamatban, nem pedig a vételi és eladási árfolyam közti különbségben kell realizálódnia.

Tényleges szolgáltatás hiányában a bíróság szerint ez a haszon indokolatlan előny a hitelnyújtó bank oldalán, egyben a feltétel támasztójával szerződést kötő félre egyoldalú hátrány, amely a Ptk.209/A.§(2) bekezdése alapján a feltétel semmisségének megállapítását vonja maga után. „

4./ Előadom azt is, hogy a jelzálog alapú „devizahitel” szerződések esetében teljesen indokolatlan a visszafizetési kötelezettség összegszerűségének, a deviza árfolyamhoz való kötése. Az árfolyam különbségből eredő kockázat, adósra történő teljes áthárítása jogellenes, a Ptk.209.§.(1)-e szerint . Valamint ezen szerződési feltételre vonatkoztatható a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma által hozott, ennél fogva a bíróságok számára kötelezően alkalmazandó 2/2011.(XII.12.) PK vélemény is.

5./A Ptk.361.§.(1) szerint, aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.

A szerződéskötésem utáni időszakban rámterhelt alperesi költségek, véleményem szerint kimerítik a fent megfogalmazott jogalap nélküli vagyoni előnyhöz jutását  az alperesnek.

6./Előadom, hogy a szerződés kötés pillanatában tévedésbe voltam ejtve és tévedésben voltam tartva, aminek következtében komoly anyagi kárt szenvedtem. A devizaalapú hitel elnevezése már önmagában megtévesztő, ugyanis tudomásom szerint, ez a hitel mindig is forint hitel volt, forintban történt a folyósítása és forintban történik a törlesztése is, soha semmilyen deviza tranzakció e mögött nem volt. Ezt alátámasztja a PSZÁF 2008 júliusában kelt tájékoztatása mely szerint, idézem:

„Mivel a bank a devizában nyilvántartott hitelt forintban folyósítsa, azt át kell váltani forintra. Ehhez a bank devizavételi árfolyamot alkalmaz, mintha megvásárolná az ügyféltől azt a deviza összeget, amelynek ellenértékét forintban kifizeti. A hitel törlesztéskor ugyanez fordítva játszódik le. Amikor Ön a törlesztő részletét forintban, a bank azt deviza eladási árfolyamon számítja át devizára, mintha eladta volna Önnek a törlesztéshez szükséges devizaösszeget”

 

A MINTHA szó használata, alátámasztja azt, hogy valójában soha sem történt devizatranzakció, mert ha valójában ez megtörtént volna, akkor a MINTHA szó használata felesleges lenne. Mindennek ellenére, az hogy még eladási árfolyamon is számolja a bank, a valójában sohasem lefolytatott tranzakciót további jogellenességet is elkövet, mint a Békés Megyei Bíróság Ítéletéből kiderül, ugyanis a megállapított ügyleti kamaton felül, devizakereskedelmet, fiktív devizakereskedelmet is végrehajt az én káromra.

Megtévesztésemet a legjobban alátámasztja, a Magyar Nemzeti Bank 2011. november 03-i közleménye, amely szerint,

„ a devizahitelek felfutásának időszakában, Magyarországon egy árfolyamsáv volt életben, ami a hitelfelvevők szemében csökkenthette a forint árfolyamának megfigyelt és várt ingadozását”

Köztudott, hogy a hitelező pénzintézetek, pont ezzel a stabilitással érveltek a devizahitel választása mellett a forinthitellel szemben, amelynek kamatát irreálisan magasan tartották. Más szóval ez azt jelenti, hogy az MNB nem engedte elfutni az árfolyamot, hanem a forintgyengülés bizonyos értékénél eladott forintot vagy vett CHF-et egy meghatározott áron, hogy azt ne haladja meg a a svájci frank forintban meghatározott ára. Ez az én szememben csökkentette az árfolyam ingadozás mértékét és lehetőségét.

Amikor pedig a devizahitelezést beszüntették a bankok, akkor  a védőkorlátot elvették és szabaddá tették az árfolyam spekuláció előtt a terepet. A hitelező alperes engem arról nem tájékoztatott, hogy ez az általa is megemlített stabilitás mögött egy mesterséges védelem rejlik és nem a szabad piac által diktált árfolyam viszony alapján történik az összehasonlítás. Erről a pénzintézetnek tudomása kellett hogy legyen, hiszen én nem vagyok szakember, pénzügyekben éppen ezért szakértőhöz, vagyis a bankhoz fordultam.

7./Végezetül kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy kötelezze az alperest a tárgyalás során, annak a bemutatására, hogy milyen biztosítással rendelkezik és milyen pénznemben van az megkötve illetve az adott pénznemben mikortól fizeti biztosítását, ugyanis az 1996. évi CXII. Tv.(A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról) 210§(5/A)bek-e szerinti a fogyasztóval kötött deviza alapú hitel-, vagy kölcsönszerződések esetében, a pénzügyi intézmény, kizárólag csak akkor számíthatja fel devizában a költségeket , amennyiben a hitelintézetet terhelő biztosítási díj is deviza alapú.

A fent leírtak figyelembevételével, kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy nyilvánítsa részlegesen, a megnevezett pontok szerint semmisnek a ………………számú szerződésemet.

Mivel a pertárgy érték jelen pillanatban pontosan meg nem állapítható, ezért az illetéket az általános pertárgyérték (250.000, Ft.) alapul vételével kérem megállapítani. Keresetemen leróttam a 15.000 Ft. eljárási illetéket, az illetékességet pedig a szerződés megkötési helyének, illetve a szerződésben foglalt, jogvita esetében megjelölt bíróságot jelöltem meg.

Kérem tehát a Tisztelt…………………………Bíróságot, hogy kötelezze az alperest a keresetemben való marasztalásra és kötelezze az alperest a teljes perköltség viselésére is.

Előre is köszönöm.

 

Kelt, ………év………hó………..napján

 

Tisztelettel:………………………felperes

Előttünk mint tanúk előtt:

 

 

Tanú 1: ………………………………….

 

Tanú 2……………………………………

 

 

 

www.richpoi.com – a sokoldalú és pozitív hírportál