Harkai Bulcsú Bánk

Rendelkezünk-e vagyonnal?

Állítólag rendelkezünk állami vagyonnal, de az a kellemetlen észrevételem lenne, hogy egyrészt nem rendelkezünk, másrészt amennyiben rendelkeznénk, akkor annak terheit inkább tegyük a politikusokra, a politikusok bérközgazdászaira, és a bankárokra.

Elsőként tisztázzuk miből származik az állami vagyon? Mivel a Surányi-Bokros antilokalista-globalista szerzőpáros sikerrel párologtatta el a forintot, ezért minden állami kiadást olyan kibocsátott pénzzel fizet ki a mi dicső államunk, mely külföldről jön, és vissza kell adni a külföldnek. Az állampapír nevű kamatozó adóslevél kiváló nyerészkedési eljárás a monetarista bankárdisznóknak (pl. az államok függőségben tartására), nem úgy a lokális adófizetői közösségeknek. Tehát mikor én veszek valamit, pl. egy télikabátot, akkor az az enyém, viszont ha az állam vesz egy "mozdonyt" nekünk, akkor a "mozdonyért" kifizetett pénzt MÉGEGYSZER a külföldnek ki kell fizetni. Nagyszerű nem? Ki találna ki ilyen őrültséget?

Ki más, mint a nemzetközi Fed-IMF-Világbank bűnszervezet és csoportjai...

Natehát... Ha attól az "apróságtól" eltekintünk, hogy az állam elvileg semmit sem vehetne, csak tőkeberuházást hajthatna végre, hogy a vásárolt termelőeszközzel újratermelje a tőkét, ehelyett olyan paranoid helyzetben találja magát, hogy a globális bűnszervezet megtiltja néki a vállalkozást. Az állam ne termeljen, nehogy megsértse az erőfölénye révén a fasisztakonzervatívok piaci versenyét a határontúli tőkésélősködőkkel, akik ádáz harcot vívnak a lokalitásban élők pénzének megszerzésére. Mindezek egyben versenyeznek abban is, hogy egymást tönkretegyék, és minden eszközzel élnek, hogy minél kevesebb bért fizessenek, tehát a lakosságot is tönkretegyék. (tőkés = élőmunkaerő-megtakarító nyerészkedő kizsákmányoló, pénztulajdonos, spekuláns).

Mivel a jelek szerint a globális bűnelkövetőknek mindez nem volt elég, hogy a lakosságot rabszolgaságba sodorják, és ezért kitalálták a kamatozó pénzrendszert, amivel a forgalomban lévő pénzért nem elegendő kamatot fizetni, de újabb pénzkibocsátással kell azt finanszírozni. Ki hallotta már azt a propaganda-kifejezést, hogy "adósságmegújítás", "államadósság refinanszírozás"? Na mert annak a jelentése: adósságcsapda.

Na és ha ez sem lenne elég, és nem elég a tragikus a helyzet, akkor olvassunk kicsit Helmut Kreutztól, aki azt mondja: "minden dologi vagyonnak a gazdasági rendszerünkben egész élettartama során folyamatosan kamatoznia kell". Kamatozik a gyárépület, a gyártógépsor, a bérlakás és így az albérleti díj is, az autó, az autópálya, meg az autópálya karbantartó gép is, a hivatali épület is.. Sőt minden dologi vagyonba akkor van értelme fektetni, ha a ráfordított pénz bankban kevésbé fialna, ennélfogva a dologi vagyonnak jobban kell kamatozni..

A dologi vagyon (úgymint hitelköltség), pl. a gyártóképsorként kamatozik, és azt a kamatot a fogyasztó fizeti meg a gépsorral gyártott termékek áraiban, a kamat tehát egy rejtett adó, ami kamatos-kamat elven növeli folyamatosan az árat. De mennyivel növelhette meg eddig ez a magánadó az árakat?

Kreutz azt írja: "Kamat az árakban: Szemétdíj 12% Ivóvíz 38% Csatorna 47% Bérleti költségek 77 %, U-Bahn-ra fordított kiadások 44%, és csúcsértékként a campinghelyek 61% kamatrészarányt tartalmaznak." És hozzáteszi, hogy a termékárak hozzávetőlegesen átlagosan 30% kamatköltséget tartalmaznak. (1990 körül)

De még sajnos nincs vége a pusztító elképzeléseknek. A kamatterhek ugyanis évről-évre nőnek, a kamatteher négy-ötször gyorsabban nő (a németeknél) mint a fizetések, "a hitelnyújtók kamatbevétele pedig 6-8-szor gyorsabban, mint az állam adóbevétele."

Próbáljuk meg értelmezni a következőt:

"A gazdaság kamatterhe három év alatt 4,5-ször gyorsabban nőtt, mint a gazdasági teljesítmény"

Mit jelent ez? Akiknek kamatbevételük van, vagy másképpen: akik felé áramlik a kamat, azoknak az összes előállított termékből egyre több jutna, mivel az ő jövedelmük jobban nő mint a termékek mennyisége. Mikor a társadalom osztozna az előállított javakban azok, akik a dologi és pénzeszközvagyonokat birtokolják egyre nagyobb részben válnak jogosulttá a megtermelt dolgokból.. De mi lehet ennek a sötét utcának a végén? Mi lesz azokkal, akiknek nincs kamatbevételük? Mert ők egyre kevesebb és kevesebb termék és szolgáltatáshoz jutnak, mígnem a kamat nevű rejtett adóra fognak csak dolgozni kenyérért és vízért..

"Ha munkaidőben számoljuk az adósságok kamatait, akkor 1950-ben minden keresőnek mintegy 3 hetet kellett ezért a tételért dolgozni, 1990-ben pedig 11 hetet az évből, azaz majdnem negyed évet. "

Kreutz is figyelmeztet arra, hogy évről évre egyre nagyobb hányadát teszi ki a munkaidőnknek a kamatok kitermelése, ami nem folytatódhat a végtelenségig.. Ő nem fogalmaz olyan nyersen, mint én: aljas, tolvaj rendszerben élünk, amiben a bankárok, és a szupergazdagok ténylegesen tönkreteszik a lakosságokat. Lehet még őszintébben is bizonyos előrevetítéseket tenni: ha nem vigyázunk, akkor az "elit" vére patakokban fog folyni az utakon, mert a kenyéren és vízen tartott csőcselék természetesen a sérelmeit meg fogja bosszulni..

Persze inkább vigyázzanak ők.