A transzparencia kérdését a mindenkori politikai elit elég sajátosan értelmezte – mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Gutmann Fórumon.

Pedig olyan politikai kormányzásra van szükség szerinte, ami a pénzügyi, közgazdasági szakmai alapelveket is képes alkalmazni. Sok döntés informális körülmények közt született az elmúlt években, évtizedekben, a szakmaiság helyett sokszor a politikai döntések domináltak. Ilyen volt az 1990-es években privatizáció, a bankkonszolidáció, újabban pedig a hitelfelvételekkel kapcsolatos döntések. Ebből adódóan „nagyon érdekes iskolázottsági vonalak vonultak végig”. Magyarország nagyon sokáig egyszerre akart alkalmazkodni az európai szociális piac rendszeréhez és más értékrendszerhez is, ebből adódóan egy sajátos cselekvési mix érvényesült, aminek nem voltak igazán domináns elemei.

Most, a válságkezelési időszakban ennek a lehetősége nincs meg. Nincsenek tartalékok, amik a többféle alkalmazkodást kibírnák, valamilyen domináns elemet kellene követni. Most is politikai kormányzás folyik, egyértelműen a politikai szempontok dominálnak - mondta. Kovács szerint arra nincs is sok esély, hogy valaha is hosszabb távon szakmai alapú legyen a kormányzás politikai helyett, legfeljebb ideiglenesen lehet ilyenre példa. A karaván halad, de cikcakkozva, és pont az újraindítások, fékezések veszik el a legtöbb energiát, az pedig a magyar demokrácia gyakorlatilag minden kormányának az egyik legnagyobb problémáját jelentette és jelenti, hogy egy-egy kormánycikluson belül is váltakoznak a gazdaságpolitikai felfogások – véli Kovács Árpád .

 

A lakosságnak, a vállalkozóknak van egy világképe. Ez a világkép az összes felmérés szerint nem igazán a realitásokat tükrözi – jellemezte az általános magyar helyzetképet. Annak a problémának a kezelése, hogy Magyarország a globális gazdasági térképén nem észrevehető, a saját régiónkban mégis viszonylag nagyobb ország, több, mint probléma. Alkalmazkodási nehézségeink vannak, ami magával hoz egy nagy adag bizalmatlanságot. „Kinyílt számunkra a világ, de úgy viselkedünk, mint a nyitott kalitkában ülő kanári” – fogalmazott a KT-elnök.

Most hárman dolgoznak folyamatosan a Költségvetési Tanácsban, az új törvény öt ember bérköltségét tartalmazza – mondta Kovács Árpád arról, hogy a parlament lehetőséget adott a KT titkárságának újra felállítására. A kérdés az, érdemes-e főállású munkatársakban gondolkozni. A Nemzeti Banknak és az Állami Számvevőszéknek is kiváló apparátusa van Kovács szerint, mellettük több elemző, tanácsadó szervezet is segít a kibővített KT-nek, emiatt arra nincs feltétlenül szükség, hogy egy újabb nagy tanácsadó szervezetet állítsanak fel. A szigorú és értelmes kontroll mindig a figyelemtől függ – válaszolta arra a kérdésre, milyen jogosultságokra lenne még szükség ahhoz, hogy valóban nagy kontroll tudjon a Költségvetési Tanács kifejteni. Ha a fogadókészség jó, akkor a magyar jogszabályi környezet lehetővé teszi a kulturált és eredményes munkát – mondta.

Új helyzetet teremt, ha az IMF-megállapodással kapcsolatban érdemben átstrukturálják a költségvetést. A megállapodásra szükség van, sokkal jobb pénzügyi feltételekkel kínál az IMF hitelt, mint a piac, de keményebb politikai feltételeket kér. A piac technikailag már beárazta az IMF-megállapodást, bár lehet, hogy ez elhúzódhat a belpolitika és az európai folyamatok miatt – véli Kovács Árpád. Ki kellett azt mondani szerinte: nem tartunk még ott, hogy végleges számokat mondjuk a költségvetésben – kommentálta azt, hogy a fő számok júliusi elfogadása után a hetekben egyre tovább tolja ki a parlament a büdzsé végleges megszavazását.

 

Szerző: Világgazdaság Online - Sz. I.