2015

Átlépés

Bemutatkozás

Amikor a változás szelei fújnak a pesszimisták falakat emelnek, az optimisták pedig vitorlát bontanak."

Legfrissebb hozzászólások
Feedek
Megosztás
Címkefelhő

5-600.000 a járási hivatalvezetőknek

Így például építési engedélyért a járási hivatalban kell majd kilincselni, ahogy szociális, gyermekvédelmi és gyámügyekben is, és ide kerülnek az okmányirodák.Budapest - Ügyintéző magyarok millióinak élete változhat meg jövő januártól az új járási rendszer bevezetése miatt. Több tucat ügyben az eddig illetékes önkormányzati okmányiroda helyett az újonnan létrejövő járási hivatalokba lesznek kénytelenek elfáradni, amelyek a legfrissebb Magyar Közlönyben szereplő kormányrendeletben kihirdetett járási székhelyeken lesznek.

Az összesen 198 új járási hivatal felállításával nem lesz több hivatalnokra szükség az illetékes tárca szerint.

– A járási hivatalok tisztviselői kara egyrészt az önkormányzatoktó átvett államigazgatási feladatokat ellátó köztisztviselőkből, másrészt a fővárosi és megyei kormányhivatalok helyi és körzeti szintű szakigazgatási szervei kormánytisztviselőiből áll majd – válaszolta a Blikk kérdésére a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.

A legzsírosabb állásokat, hivatalvezetői tisztségeket azonban valószínűleg politikusok fogják ellátni. Erre utal az, hogy a törvény az egyébként szigorú összeférhetetlenségi szabályok mellett kifejezetten megengedi, hogy a járási hivatalvezetői posztot parlamenti képviselő is elláthassa.

Sőt Navracsics Tibor közigazgatási miniszter zárószavazás előtti módosító javaslatával lehetővé tették, hogy a parlamenti képviselőséget és a polgármesterséget is el lehet számolni közigazgatási gyakorlatként, hogy meglegyen a politikusoknak a tisztség ellátásához előírt szükséges gyakorlati idő.

A járási hivatalvezetőket a megyei kormánymegbízott javaslatára a miniszter nevezi ki, a kormánymegbízottak pedig szinte kivétel nélkül kormánypárti képviselők. A hivatalvezetői poszt pedig kapóra jöhet azoknak a kevésbé befolyásos fideszes honatyáknak, akiknek a jelenlegi 386 fős parlament 200 képviselővé zsugorítása miatt esélyük sem lesz ismét képviselői mandátumhoz jut­niuk 2014-ben.

A hivatalvezetők főosztály-vezetői fizetést fognak kapni, amely havi 500-600 ezer forint lehet a szolgálati időtől függően. A kettő híján kétszáz járási hivatalvezető közel másfél milliárd forintba kerül majd a Blikk számításai szerint az adófizetőknek évente.

Blikk-információ

Közigazgatás: januártól jönnek a járások

Elsősorban okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézését veszik át a településektől a jövőre létrehozandó járási hivatalok – tájékoztatta lapunkat az erről szóló kormánydöntést követően Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott.

– Mi volt az önkormányzati és a járási hatáskörök szétválasztásának fő szempontja?
– Az, hogy a helyi szabályozáshoz kapcsolódó, mérlegelési jogkörbe tartozó ügyek lehetőleg maradjanak a települési jegyzőnél, ahol viszont az adott ügyben az államnak van egyértelmű feladata, szerepe, ott a járási hivatal tudjon majd hatékonyabban intézkedni. Az azonos szabályozók mentén zajló eljárásokkal hatékonyabb, racionálisabb ügyintézés valósulhat meg országszerte.

 

 

Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott Fotó: Gál GáborHorváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott Fotó: Gál Gábor

- A jegyzőktől átkerülő államigazgatási ügyek évi közel ötmillió államigazgatási ügy intézését jelentik a járási hivatalokban. Ezen hivatalok dolga alapvetően a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz. Nagy részüket eddig a jegyzők látták el, mert az állam az elmúlt húsz évben „kényelmi szempontok” miatt oda telepítette, másként fogalmazva, „áthárította” ezeket.

- A jegyzők, vagy kivételesen a polgármesterek által ellátott 12 millió hatósági ügy 90 százaléka eddig is államigazgatási jellegű volt: ez azt jelenti, hogy ekkora tömegű pluszfeladat hárult eddig az önkormányzatokra, jegyzőkre. Az új feladatmegosztásnak köszönhetően az összes államigazgatási ügy több mint 40 százaléka kerül vissza az államot képviselő járási hivatalokhoz. Egyébként a feladatok megosztásáról több hónapon át folytatott széles körű társadalmi, szakmai és politikai egyeztetést a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.

– Milyen ügyek maradnak a jegyzőknél?
– Csak azok, amelyekhez elengedhetetlen a helyi viszonyok ismerete, vagy amelyekben országosan nem egységes a szabályozás és helyi mérlegelési lehetőség is van. Ilyenek például a helyi adóval összefüggő igazgatási, az anyakönyvi és állampolgársági ügyek, a települési polgári védelmi, katasztrófa-igazgatási feladatok. Továbbá az ipar- és kereskedelmi igazgatási, a birtokvédelmi feladatok, a hagyatéki eljárás, a nem alanyi jogon járó szociális ellátások, a távhőszolgáltatási kérdések, a helyi védettséggel összefüggő környezet- és természetvédelmi, valamint a veszélyes ebek nyilvántartásával összefüggő feladatok, s az óvodáztatási támogatás.

- A jegyzőknél, polgármestereknél maradó, a törvényben nem szabályozott államigazgatási feladatokról az ősszel születnek meg a további jogszabályok. Az olyan hatósági ügyeknél, mint például a földművelésügyi, az állategészségügyi, a vízügyi, az ipari igazgatással, valamint a környezet- és természetvédelemmel, a közlekedés és hírközlési igazgatással kapcsolatos teendők, lesz feladata a települési jegyzőnek és a járási hivatalnak is. Éppen úgy, ahogy eddig is eljárt ezekben a feladatkörökben a kormányhivatal helyi szerve és jegyző is.

– Sokakat érdeklő kérdés: miként alakul az okmányirodák sorsa a járásokban?
– A legtöbb feladatot az okmányirodáktól átvett ügyek jelentik majd a járási hivatalok számára. Az okmányirodák 2013. január 1-jétől a járási hivatalok törzshivatalának szervezeti egységeiként működnek tovább, így – a fővárosban működő Központi Okmányiroda kivételével – valamennyi okmányiroda a járási hivatalokhoz kerül, az ott foglalkoztatott köztisztviselőkkel együtt. Az eddig a települési önkormányzatok által ellátott okmányirodai feladat tehát a járási hivatalok feladata lesz. Elsősorban a személyi adat- és lakcímnyilvántartásról, az útlevél-igazgatásról és a közlekedési igazgatásról van szó.

- A tervek szerint 2013 végére az okmányirodák bázisán jön létre a kormányablak-rendszer. A területi közigazgatási reform távlati célja az egyablakos ügyintézés biztosítása az ügyfelek számára. Azt szeretnénk, hogy az állampolgárok egyetlen helyen, a kormányablakoknál tudják majd hivatalos ügyeiket intézni. De már az is komoly könnyítést jelent, hogy a jövő év januárjától a járási hivatalok okmányirodái országos illetékességgel rendelkeznek majd.

További részletek a Heves Megyei Hírlap hétfői számában

"Mentés másként"

Gémesi: "Majd a párttitkár szólhat, hogy Gizikét ne vegyék át"

 

A kormányzati politikai szándék szimpla végrehajtójává degradálja a 2013-as költségvetés és a közigazgatási reform a helyhatóságokat - mondta a HVG-nek Gémesi György. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint a jövő évi büdzsé önkormányzatokat érintő részébe semmilyen beleszólásuk nem volt, sőt maga Tállai András felelős államtitkár "sem látja át teljesen a Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársai által az asztalára tett számokat".
HVG: Az biztos, hogy jövőre 40 százalékkal csökken az önkormányzatok központi támogatása. Lehet már tudni, milyen hatással lesz ez az működésre?
Gémesi György: Egy biztos, jobb nem lesz, de a pontos hatásokat még nem ismerjük. Nem lehet tudni, hogy az oktatási feladatok átvételének pontosan milyen finanszírozási vonatkozásai lesznek, értem ez alatt a fenntartói feladatok többletköltségeit, a szakmai költségeket. Vagy azt, hogy a járásokról szóló törvényben az szerepel, a kormány álláshelyeket vesz át, és nem állásokat, ennek komoly személyi következményei lehetnek például a járásoknál. Mondjuk eddig volt három gépjármű ügyintéző egy önkormányzatban, és teljesen bizonytalan, hogy azoknak az álláshelyeit átveszi-e az állam, vagy sem. Pedig már június közepe van, egyszerűen elfogadhatatlan, hogy akár a járások esetében, akár a pedagógus kollektíva dolgozói semmit nem tudhatnak, mire számítsanak januártól. Csak a makroszámokat tudjuk, de hogy ezek mögött mi van, arról semmit nem mondanak.
HVG: Tállai András, az önkormányzatokért felelős államtitkár sem tud semmi bővebb tájékoztatással szolgálni?
G. Gy.: Szerintem ő sem látja át teljesen a Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársai által az asztalára tett számokat. Egyszer volt egyeztetés Tállai úrral az elmúlt tíz napban, ott kaptunk tájékoztatást. És ez nem érdemi konzultáció volt, tájékoztatást kaptunk, elmondhattuk a véleményünket, majd minden megy tovább az elképzeléseik szerint. De mondom, úgy tűnt, mintha nem látná át ő maga sem a finanszírozás lényegét. Itt egy konkrét példa: 335 milliárdot visznek el pedagógusbérekre és 11 milliárd forintot úgymond közvetlen szakmai költségekre. Semmit nem tudunk arról, hogy utóbbiban mi szerepel. Például a szakfelügyelői rendszer kiépítése? Nem tudom, hogy ebben a bérköltségben benne van-e cafetéria például, foglalkoznak-e azzal, hogy a pedagógusok kapnak-e köpenypénzt, szemüveget a számítógéphez. Ezt mind nem tudjuk.
HVG: Külön tartalékalap szerepel a leépítések finanszírozására. Mit tudnak a létszámszabályozásról?
G. Gy.: Az óraszámemelés valószínűleg leépítést hoz maga után, nem kizárt, hogy pedagógusok válnak munkanélkülivé. De más munkakörökben is jöhet létszámleépítés. Már csak azért is, mert a megyei kormányhivatal vezetője megvétózhatja a járási hivatalba a dolgozó átvételét. Magyarul a „megyei pártitkár” felveszi a telefont, és szólhat, hogy Gizikét ne vegyék át, mert nem rokonszenves neki. Ez egyértelműen felveti a politikai döntés kérdését, annál is inkább, mert 2014-ig regnáló parlamenti képviselő is lehet járási hivatalvezető.
HVG: Az önkormányzati szolgáltatások színvonala hogy változhat jövőre a számok alapján?
G. Gy.: Az a kérdés, mennyi pénz marad. El lehet tolni a havat egy nap telente háromszor, vagy egyszer is. Lehet közvilágítást működtetni reggel hatig, vagy csak éjfélig, mert nincs pénz.
HVG: Úgy tudjuk, a Fidesz-frakcióban is feszültség van a költségvetés, különösen az önkormányzatokat érintő részei miatt.
G. Gy.: Józan eszű polgármester, aki felelősen gondolkodik, ezt a költségvetést nem tudja elfogadni. Más kérdés, hogy a frakción belül meddig terjed az ellenállás, és a frakciófegyelem. Nyilván hozzám is eljutnak dolgok, de ezekről nem szeretnék részletesebben beszélni. Az biztos, hogy példátlan, ami most folyik, ha megvalósul, amit a kormány tervez, az önkormányzati autonómia, a rendszer lényegének megszüntetését fogja hozni magával. A helyhatóság pusztán a központi akarat végrehajtója lesz


További részletek: http://kuruc.info/r/2/97805/#ixzz1yf3i69oh