2015

Átlépés

Bemutatkozás

Amikor a változás szelei fújnak a pesszimisták falakat emelnek, az optimisták pedig vitorlát bontanak."

Legfrissebb hozzászólások
Feedek
Megosztás
Címkefelhő

Csőcselékkel a gyülekezet ellen Horthy Miklós kormányzó és szoborállítói védelmében A Magyarok Világszövetsége közleménye

A mai magyar valóság megdöbbentő lelete mutatkozott meg 2013. november 3-án Budapesten, amikor a Szabadság téri Hazatérés Templomának református gyülekezete az egyház belterületén felállította Horthy Miklós mellszobrát. Annak a Horthy Miklósnak szobrát, aki 1920-1944 között Magyarország kormányzója volt, és református emberként döntő szerepet játszott abban, hogy a ma neki szobrot állító gyülekezet temploma felépülhessen.

Amíg a templomot teljesen megtöltő gyülekezet a hálaadó istentiszteletet hallgatta, a templom előtt lármásan zajongó csőcselék gyűlt össze, szélsőséges politikai erők hívására. A fenyegetőző, ordibáló, a zsidók sérelmeit emlegető, Horthy Miklóst és szoborállítóit gyalázóktól a karhatalom kellett az imádkozó-emlékező gyülekezetet megvédje.

A mai Magyarország e döbbenetes látleletével kapcsolatban a Magyarok Világszövetsége az alábbiakat kívánja a magyar nemzet és a világ nyilvánosságának tudomására hozni:

Elfogadhatatlannak és megengedhetetlennek tartjuk, hogy a 90%-ban keresztény Magyarországon szitkozódó csőcseléket vezényeljenek egy templomban imádkozó gyülekezet ellen. Ami történt, az a keresztény erkölccsel összeegyeztethetetlen, a magyar nép lelkétől idegen, közösség elleni izgatás, aminek Magyarországon nem szabad megismétlődnie.

A Magyarok Világszövetsége Horthy Miklós kormányzót - minden ismert hibájával együtt - a XX. századi Magyarország legnagyobb politikusának, igazi államférfiúnak tartja. Személyével és a nevével fémjelzett korszakkal kapcsolatban a következőket tartja fontosnak emlékezetbe idézni:
Horthy Miklós nem a zsidók ellen lépett szövetségre a hitleri Németországgal, hanem Magyarország érdekében, amelynek polgárai között az igen jelentős számra duzzadt zsidó népcsoport tagjait is ott találjuk.
Az, hogy Magyarországnak a szovjetellenes háborúból való kilépését a Zsidó Világkongresszus akadályozta meg, mára közismert. Tették ezt arra való hivatkozással, hogy Magyarország kilépése esetén Németország katonailag megszállná az országot, és ezzel végveszélybe sodorná a Magyarországon biztonságban élő 800 ezer zsidót.
A magyar történelemírás még adós annak a feltárásával, hogy Magyarország milyen indítékkal és pontosan kinek a követelésére üzent hadat a Szovjetuniónak, és ebben a döntésben mekkora szerepe volt a Magyarországon biztonságban élő 800 ezer zsidó féltésének a hadba lépés további halogatásával kockáztatott német katonai megszállástól?
A Horthy Miklós kormányozta Magyarországon azért duzzadt pár év alatt 800 ezer főre a zsidó népcsoport, mert a párszáz ezres őshonos zsidó mellé ide menekült több százezer zsidó a környező, németek által megszállt országokból (Ausztria, Lengyelország), és meg nem szállt országokból (Szlovákia, Románia, Jugoszlávia). Amint azt a Horthy-Magyarországra menekülő zsidók egyike, amúgy fontos személy, a Bécsben elhunyt Almási (Blumgrund) János ismételten elmondta, itt a zsidóknak Kánaán volt élni, szemben Csehszlovákiával, ahonnan ők menekültek.
Amíg tényleges kormányzói hatalma megengedte, Magyarország 1944. március 19-én bekövetkezett német megszállásáig Horthy Miklós a legelszántabban védte a magyarországi zsidókat, szükség esetén a hadsereg bevetésével is, lásd a Koszorús Ferenc vezérezredes vezette hadművelet, amellyel megakadályozták a budapesti zsidóság deportálását. A zsidóság hálájának kézzelfogható eredményeként Horthy Miklóst vádlottként meg sem idézték a nürnbergi perben. 12 éves portugáliai száműzetése idején pedig a hálás zsidóság - élén a Chorin családdal - folyósította Magyarország egykori kormányzójának az életjáradékot.
Horthy Miklós kormányzása idején 1920 és 1930 között hivatalos népszámlálási adatok szerint 700 ezer fővel gyarapodott Magyarország népessége, ami kiemelkedő és az ország gyarapodásáról mindent elmondó mutató.
A vasárnapi csőcselék támadásának egyik legaljasabb - háttérben meghúzódó, felkészült politikai boszorkánykonyhára valló - fogása az volt, hogy Horthy Miklós kormányzót egy lapra tette a kommunista Kádár Jánossal, hirdetve, hogy egyiküknek sem jár szobor Magyarországon, és álságosan "megfeledkezve" arról, hogy Horthy Miklóst nem szovjet tankokkal, sem más idegen hatalom segítségével ültették a kormányzói székbe, hanem odaemelték őt életútja, hadvezéri sikerei és a magyar nép tisztelete.

A Magyarok Világszövetsége kiáll a Szabadság téri Hazatérés Temploma református gyülekezete, annak presbitériuma és lelkésze mellett, és köszönetet mond nekik Horthy Miklós kormányzó emlékének ápolásáért, az egyik legfőbb magyar érték, a méltányosság gyakorlásáért.

Visszataszítónak tartjuk a Református Egyház azon vezetőinek és papjainak magatartását, akik - ahelyett, hogy védelmükbe vennék a csőcselékkel megtámadott, segítséget kérő gyülekezetet, elhatárolódnak és fegyelmi eljárást indítanak a gyülekezet lelkésze ellen. Arra kérjük a pálcát törőket, hogy ne feledjenek el két dolgot:
- A Magyarországi Református Egyház mai elsőszámú vezetője a mostanihoz hasonló Horthy-emlékhely kialakításának volt tevőleges részvevője anélkül, hogy haja szála görbült volna. Óvakodjanak tehát a kettős mércétől!
- A Szabadság téri Hazatérés templomának református gyülekezete és annak lelkésze Dr. Hegedűs Loránt püspök, a XX. századi magyar reformáció kiemelkedő alakja, Ravasz László püspök utóda oltalma alatt áll.

A Magyarok Világszövetsége szánalmasnak tartja a budapesti Horthy Miklós-szobor ellen tiltakozók silány történelmi ismereteit, és ezt a kommunizmus máig húzódó áldatlan örökségének tartja. Különösen aggasztó a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) azonos hangnemű, és hasonlóan hiányos ismereteket tanúsító megszólalása ez ügyben.

A Magyarok Világszövetsége nyitott a magyar-zsidó együttélés súlyos kérdéseinek megvitatására. Ebben a szellemben kész helyt adni és részt venni egy kerekasztalon, amely megvitatja a magyar nemzet és a zsidó népcsoport együttélésének neuralgikus kérdéseit. A zsidóság tömegeinek a XIX. század elején bekövetkezett beáramlásától a kiegyezés által meghozott emancipáción át a magyarellenes népirtást jelentő, Kun Béla vezette Tanácsköztársaságig, és Trianontól a holokauszton és a kommunizmuson át a mai Magyarországig.

A Magyarok Világszövetsége felhívással fordul a Horthy Miklós kormányzó által alapított Vitézi Rend mai szerveződéseihez, és kéri, hogy vegyék tevőlegesen védelmükbe Horthy Miklós kormányzó emlékét, és mindazokat, akik a legfontosabb magyar értékek mentén - igazság, tisztesség, méltányosság - a magyar nemzet jövőjét a hagyományok tiszteletével, a tudás eszközeivel és az erkölcs megtartó erejével alakítják.

Budapest, 2013. november 6-án
A Magyarok Világszövetsége

A kiadmányt hitelesíti:
Patrubány Miklós István Ádám elnök

Horthy Miklós mellszobor avatásának margójára


„Jaj annak a népnek, akinek idegenek írják a történelmét.”

VITÉZ NAGYBÁNYAI HORTHY MIKLÓS HÁBORÚS BŰNÖSSÉGE ÉS A KOR MAGYARORSZÁGÁNAK MEGÍTÉLÉSE

-A mai Horthy Miklós mellszobor avatásának margójára-



Közel hetven esztendő telt el a 2. világháború befejezése óta. Ebből a történelmi távlatából is sok rágalommal és ferdítéssel is találkozik az ember a kormányzó úr és Magyarország háborús bűnösként való megítélése kapcsán. Kérdések furakodnak a fejünkbe, amelyekre a válaszokat senki sem adja meg.
Megy a „maszatolás” és a tények elhallgatása. Az, hogy miként ítélnek meg egy egykori államférfit, azt az éppen aktuális hatalom érdekei szabják meg. Lehet elfogultnak lenni Horthy Miklóssal és Magyarországgal szemben pro és kontra, de én azt gondolom, hogy csak is az igazság lehet a legfontosabb értékmérő.

Legyünk a lehető legönkritikusabbak a valóság érdekében! Az alábbi írás a kormányzó háborús bűnösségét és hazánk szerepét vizsgálja meg az ellenségei és szövetségesei szemüvegén keresztül.
Hallgassuk meg a kérdésben Sztálint, Hitlert, Rooseveltet, Churchillt, Benest, Titót és a többieket!


1976-ban Hendrond- ban (USA) látogatta meg Nagy Ferencet - volt miniszterelnök- két kiváló történész: Gosztonyi Péter és Csicsery- Rónay István. Nagy Ferenc a magyar kormány delegációjával járt 1947. áprilisában Sztálinnál. A küldöttség tagja volt Rákosi Mátyás ( Rosenfeld Mátyás), akivel Sztálin úgy beszélt, mint úr a szolgájával. A delegáció polgári tagjaival, azonban igyekezett baráti hangnemet megütni. A magyarok és szovjetek igen bensőségesen beszélgettek és ebben leginkább Mojszejev és Sztálin jeleskedett. A Kreml- beli nagy koncerten került szóba Horthy:

„Mit csinál a kormányzó? Hol van most?”- kérdezte Viszarionovics.
„Nem tudom, mi van vele. Tudtommal valahol Nyugat- Németországban él az amerikai-zónában.”- így Nagy.

„Hagyják őt békén! Öregember. Sok éve már nincs hátra. Segíteni akart nekünk 1944-ben. Nem rajta múlott, hogy ez nem sikerült.”

„Ránéztem Rákosira- fűzte tovább Nagy Ferenc - akiről tudtam, hogy azon mesterkedik, hogy miként lehetne Horthyt háborús bűnöst hazahozatni és népbíróság elé állítani. A kommunista párt főtitkára kivörösödött arccal hallgatott. Bizonyára tudta, hogy Horthyval való tervei Sztálin kinyilatkoztatása után megvalósíthatatlanok.” (Forrás: Gosztonyi Péter amerikai munkanaplójából)
(Így is lett: Horthy Miklóst egyetlen háború utáni magyar kormány sem kívánta bíróság elé állítani).

J.F. Montgomery 1933- 1941 között az USA budapesti nagykövete volt. Így emlékezett meg Roosevelt amerikai elnök szavairól és Magyarország, nekik szóló hadüzenetéről:

„Nyilvánvaló, hogy Hitler kényszerítette Magyarországot a hadüzenetre, tudom, hogy ez a három kormány (Magyarország, Románia, Bulgária-a szerző megjegyzése) nem a saját kezdeményezésére,
vagy népe óhajának engedelmeskedve tette ezt, hanem Hitler eszközeként.”


„A nemzetiszocializmust Magyarországra sem lehet exportálni! Hisz a tömegek épp oly lusták, mint az oroszok: a magyar egy pusztai lovasnép! (Steppenreiter).” (Adolf Hitler 1941. szeptember 17-én)

„A magyarok mindig olyanok voltak, akik szívesen vették, ha más kaparja ki számukra a gesztenyét a tűzből. A háborúk vonatkoztatásában az angolokra vagy a lengyelekre hasonlítanak. Háborút mindig államérdekből vagy üzleti okból kezdtek. Bár mindegyikük kardot viselt, de nemességüket nem harcban, nem háborúban szerezték.”( Adolf Hitler 1942. augusztus 22-én ).

„Az öreg Horthyban megvan a fanatikus akaraterő ugyan, hogy egészséges maradjon. Bikaerős és és meg kell hagyni, valamikor az osztrák haditengerészet egyik legvitézebb tisztje volt. Ereiben bizonyára német vér is folyik.” (Adolf Hitler 1942. augusztus 28-án).

Churchill angol miniszterelnök balkáni partraszállást ígért a magyar követeknek (is!), amelyet Tito Jugoszláv elnök engedélyezett. Horthy és Kállay ezért reménykedhetett az angol ejtőernyősök Duna-Tisza közi megjelenésében. Az angol miniszterelnök ismerte Horthy „angolbarátságát” és kiváló véleménnyel bírt a kormányzó képességeiről. Egyébként Churchill elhíresült mondása magáért beszélt: 

„ A sas engedje meg, hogy a kis madarak (kis országok- szerkesztő) énekeljenek. Legfeljebb nem kell törődni azzal, hogy mit énekelnek.” 
Így történt ez 1944. október 10-én is Moszkvában. Az angol elnök látogatása a „százalékos egyezményről” szólt. Kelet-Európa és köztük Magyarország feletti befolyását osztották szét: A brit érdekszféra Romániából 10 %-ot akart, Bulgáriából 25%-ot, Görögországból 90%-ot, Jugoszláviából és Magyarországból 50-50 %-ot. (A londoni állami levéltárban a dokumentum megtekinthető). Sztálin ezt elfogadta, de másnap Molotov Eden angol külügyminiszternek már mást mondott: Sztálin Magyarország esetében 80%-os befolyást kíván.

„Nem is szabad megengedni, hogy az angol csapatok szállják meg Magyarországot! A magyar főurak, Horthyval az élen- az angol tiszteket hamar levennék a lábukról és a maguk számára nyernék meg mindannyiukat. A magyar feudális, soviniszta, konzervatív rendszert a Vörös Hadseregnek kell szétzúznia.” Edvard Benes riposztja Sztálinnak 1943 decemberében).


Magyarország földrajzi helyzete politikailag is elrendeltette a németek oldalán való háborús részvételt. Nem lehetett elkerülni, mint ahogyan az orosz megszállást sem. Sokan hiszik azt, hogy a döntés a mi kezünkben volt, de a valóság teljesen más…
És vajon mi történt vitéz nagybányai Horthy Miklóssal a későbbiekben?

A kormányzó az 1944. március 19-i német megszállás után menti a menthetőt, de október 15-én a sikertelen kiugrási kísérlet után ő maga is német fogságba kerül.

„1945 márciusában Heinrich Himmler kiadta a parancsot: mihelyst a szövetségesek megközelítik a kastélyt, a politikai foglyokat, így a kormányzói családot is ki kell végezni.
Ezt azonban Oberführer Klein ellenállása miatt nem hajtották végre: az amerikai 
csapatok bevonulása előtt két nappal az őrség polgári ruhába öltözve szétszéledt.”

Horthy Miklóst a nürnbergi per során kizárólag tanúként hallgatták meg, háborús bűnösség az esetében szóba sem került. Még valami! Kevesen tudják:

„Jóérzésű emberek levelet juttattak el a pápának, a jugoszláv kiadatási kérelem elutasítása érdekében. Ennek hatására 1946. február 14-én a szentszéki államtitkárság levelet írt Nagy-Britannia vatikáni nagykövetéhez, D. G. Osborne-hoz, amelyben azt kérik, hogy XII. Pius pápa VI. György angol uralkodóval együtt járjon közbe a kormányzó érdekében, „aki a magyar nép tiszteletét és becsületét élvezte, és akit meg kellene kímélni attól, hogy igazságtalanul perbe fogják a jugoszláv hatóságok.”

Nem volt szükség a közbenjárásra, a szovjet, amerikai, angol nemzetközi bíróság felmentette a kormányzót. Négy évet él Bajorországban, ahol a két utolsó magyarországi amerikai nagykövet és régi hívei támogatják szerény adományaikkal. Majd Portugáliába költözik családjával, ahol John Flournoy Montgomery, az Egyesült Államok volt budapesti nagykövete 1949-ben alapítványt hozott létre a család anyagi támogatására. Ifj.Chorin Ferenc is a segítők között volt, több zsidó származású személlyel. Érdemes ezen is elgondolkodni!

A kormányzó 1957-ben adja vissza a lelkét teremtőjének, hogy hamvai 1993. szeptember 4-én hazájába visszatérjenek. 

Magyarországról…
Neked még azt tanították, hogy 1945-április 4-én (ez sem igaz, mert április 13-án) hagyta el Magyarország területét Nemesmedvesnél az utolsó német katona az előrenyomuló szovjet csapatok elől visszavonulva és mi felszabadultunk. Utána akkor szabadultunk fel, amikor a megszálló orosz csapatok távoztak. Magyarország területét 1991. június 19-én elhagyta az utolsó idegen megszálló katona, s ezzel az ország függetlensége – azt hittük- teljessé vált. Nem így történt.

De ez már egy másik történet lenne…



Összeállította:

-zcsf-

AZ LESZ A MIÉNK, AMIT KI TUDUNK KÜZDENI MAGUNKNAK!

„Tedd, ami csak tőled kitelik, a többivel ne törődj!”

AZ LESZ A MIÉNK, AMIT KI TUDUNK KÜZDENI MAGUNKNAK!
-Idézetek az idő sodrában-

A mindent megtartó hit: ragaszkodás a megtapasztalt és kipróbált hagyományokhoz. Viszont a jelenhez és annak problémáihoz való hasonlatosság, egészen biztosan csak a véletlen műve lehet…

„A jelen sivár és örömtelen. Javítás nélkül már el nem viselhető sokáig. A terhek és a nélkülözés a legerősebb gerincet is összeroppantják. Segíteni kell, gyorsan és erélyesen… Akikre tehát a nemzet sorsa van bízva: kormány és törvényhozás kenyérről, megélhetésről gondoskodjanak.” (1926. decembere).

És rövidesen megérkezett a gyógyszer a betegségre, a kétkamarás országgyűlés 1927. januárjától ülésezett. A felsőház tagjai (38 fő), akik jórészt a tábornokok, főnemesek, tudósok, jogalkotók és főpapok közül kerültek ki.(Megjegyzés: valamennyi felekezetből, pl a zsidó főrabbi is a felsőház tagja volt.)
A felsőház szerepéről:

„ Kétféle előnye van- nemigen tud pártélet fejlődni, a felsőházi tag tehát nem pártot, hanem a nemzetet érzi maga fölött, azonkívül a tagok szinte kivétel nélkül beérkezett emberek, a politikájukat tehát nem irányíthatják a személyes érvényesülés szempontjai.” (Herczeg Ferenc 1927).

Ugyanakkor ehhez társult a

„ régi paraszti közösség a maga primitív szigorával s egyensúlyozottságával megkönnyítette az egyén tájékozódását a világban, helyesebben ezt a tájékoztatást irányította és vezette.” (Ortutay)

Végezetül néhány értékes gondolat vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzótól:

„A magyar ember számára a tekintély a monarchiában testesül meg – az nem is nagyon számít, ki viseli a koronát. Egy monarchiában a nép kevésbé van kitéve a veszélyes demagógok befolyásának, köznyugalom van és békés munkálkodás. Idővel megoldjuk a problémáinkat. Egy monarchiában, amely egyszerre biztosítja a rendet és a szabadságot, ez az ország fel fog virágozni.

Emellett ne feledjük, hogy egy köztársasági Magyarország teljes képtelenség. Először is, a magyar gondolkodás hozzászokott a monarchiához, másrészről ez az államforma illik nemzetünk karakteréhez. Ha mi, Önökhöz hasonlóan, négyévenként választásokat tartanánk, ezzel olyan heveskedés és zaklatottság járna együtt, ami nagyon nagy károkat okozna ennek az országnak.”

„Az emeleti páncélteremben őrizzük Szent István koronáját és keresztjét. Ezek a Magyarország számára megfelelő kormányzás jelképei. A szék, amin ülünk, az asztal, ez az egész palota a Korona tulajdona.”

Majd a legfontosabb üzenet:

“Bármit is hoz a jövendő, kérve kérek minden magyart, aki e névre méltó, és akár otthon szenved némán az idegen uralom alatt, akár kiüldözötten keres magának és családjának fedelet meg falatot széles e világon: temessen el minden pártviszályt és személyes perpatvart, és csak egyetlen egy célra vesse tekintetét, fordítsa minden erejét, és csakis ezért dolgozzék, meg imádkozzék. Ez a cél mindannyiunk közös szent célja: Magyarország felszabadítása. Gondoljunk szüntelenül azokra, akik a legtöbbet, életüket áldozták édes hazánkért, és hadifoglyainkra, akik még mindig idegenben szenvednek – hogy áldozatuk ne legyen hiábavaló. /Horthy Miklós/

Zétényi Csukás Ferenc


HORTHY MIKLÓS 75. SZÜLETÉSNAPJA ALKALMÁBÓL-1943

145. születésnapja alkalmából

Horthy Miklósról őszintén és tényszerűen

A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár által szervezett Takaró Mihály irodalomtörténész Magyar valóság a két világháború között című előadása 2012. június 14-én, Egerben a Megyeháza dísztermébe zajlott.

Az előadás címe: A fókuszban: Horthy Miklós

A programot a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

forrás: http://www.brody.iif.hu/hu

Film a Horthy-kor tanúival

1. http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=_p74aXQjEeA

2. http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=iH6w3R235GI

Film a Horthy-kor tanúival

Két „koronatanú” – özv. Horthy Istvánné, gróf Edelsheim Gyulai Ilona és ifj. Horthy István – is megszólal Koltay Gábor 2006-ban készült filmjében. A rendező többórás beszélgetést folytatott Horthy Miklós családtagjaival, de az anyagnak természetesen csak töredéke kerülhetett a filmbe.
Korszerű, valóságos Horthy-képet szeretett volna felmutatni, amelyre szerinte már régóta nagy szükség van. Úgy véli, sohasem fogjuk megérteni a mai világ gyötrelmes ellentmondásait, ha nem tárjuk fel a magyar történelem, főleg a közelmúlt, a 20. század eseményeit.
„Gondoljunk csak bele, generációk egész sora, következésképp ma Magyarországon több millió ember Horthy-fasizmusról hallott, olvasott, tanult. Felbecsülhetetlen az a szellemi károsodás, amelyet nemzettudatunkban ez a tudatos hazugság, ferdítés okozott, s amellyel nap mint nap ma is találkozunk a sajtóban és a közbeszédben” – jelentette ki Koltay Gábor.
A film előkészületeiben nagy szerepet vállalt Nemeskürty István irodalomtörténész, akinek Búcsúpillantás című könyvét Koltay Gábor tíz évvel ezelõtt a Szabad Tér Kiadó vezetőjeként gondozta. A könyv őszinte és reális képet rajzol a két világháború közötti Magyarországról és kormányzójáról. A Búcsúpillantás szellemisége, gondolatisága nagymértékben hatott a filmre is. A rendező munkáját számos szakemberen, közéleti személyiségen kívül Raffay Ernő történész és Takaró Mihály irodalomtörténész is segítette.

A filmet két részletben tekinthetik meg a Szeged Panoráma portálon

Horthy,a kormányzó

Horthy Miklós (1868-1957) nemesi családból származott, édesapja a magyar főrendi ház tagja volt. A szigorú nevelésben részesült gyermek Debrecenben, Sopronban, majd a fiumei tengerészeti akadémián tanult. Több európai nyelvet beszélt és gyorsan emelkedett rangban a haditengerészet ranglétráján. 1919-ben felismeri, hogy az ország védelme, és a rend helyreállítása érdekében szükség van egy erős hadseregre, melyet erős kézzel kell irányítani. Magára vállalva a feladatot Magyarország kormányzójává válik, és a nevével fémjelzett évtizedekben az ország politikájának meghatározó alakítója. Horthy, a kormányzó életét és munkásságát dolgozza fel ez a dokumentumfilm.

144 éve született Horthy Miklós

144 éve született Horthy Miklós

1868-ban ezen a napon született Vitéz nagybányai Horthy Miklós. Kevesen tudják, hogy az egykori kormányzó igazi polihisztor volt.

1868. június 18-án született Vitéz nagybányai Horthy Miklós középnemesi családban. Tanulmányait mindig kiváló eredménnyel végezte, ezért is nyerhetett felvételt a monarchia haditengerészeti akadémiájára.

Az iskola elvégzése után gyorsan emelkedett a ranglétrán, mivel feljebbvalói gyorsan felfedezték katonai és diplomáciai erényeit. Az I. világháború kitörése idején már parancsnoki beosztásban volt. Az ellenséges angol parancsnokok úgy jellemezték, hogy ő volt az utolsó becsületes háborús lovag – mert a háborúban is ember tudott maradni. Akkor, amikor az olasz és angol hadihajók parancsnokai parancsot adtak a vízben úszó osztrák-magyar matrózok lelövésére, Horthy fedélzetre vette, majd ellenséges ágyútűzben partra tette őket Olaszországban.

A háború után visszavonult a kenderesi birtokra, de hazaszeretete nem engedett pihenőt.

A Károlyi Mihály-Kun Béla ország- és nemzetpusztító tevékenységét nem nézhette tétlenül, csatlakozott a Szegedi Nemzeti Kormányhoz mint hadügyminiszter, később a Nemzeti Hadsereg élére állt, és Siófokon rendezte be főhadiszállását. A brit diplomácia vele állapodott meg arról, hogy a román kivonulás után a Nemzeti Hadsereg vegye át az ellenőrzést Budapesten. 1919. november 16-án, a román hadsereg távozása után, a viseletéről „darutollasnak” nevezett haderő élén bevonult a kifosztott fővárosba. Főhadiszállását ideiglenesen a Gellért Szállóban rendezte be, a különítményesek pedig több saját központot alakítottak ki maguknak.

Itt hangzott el híres beszéde, amely sajnos még ma is aktuális: „…ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat…” Horthy megszilárdította a rendet, 1920. március 1-én kormányzóvá választották, de Trianont már ő sem tudta megakadályozni, és ez meghatározta a két háború közötti magyar kül- és belpolitikát.



Magyarország a trianoni tragédia után rövid idő alatt talpra tudott állni, és ehhez szükség volt Horthy Miklósra, aki nem ismert kompromisszumot, ha hazájáról volt szó. Elég, ha a hihetetlen gazdasági fellendülés mellett szót ejtünk a Klebelsberg Kunó nevével fémjelzett oktatási reformról, a hatékony külpolitikáról olyan körülmények között, amikor Magyarországot gazdasági és politikai embargó sújtotta. Horthy kormányzósága idején gazdasági és politikai fellendülés következett, gazdaságilag Európa fejlett középmezőnyéhez tartoztunk, politikailag pedig revíziós törekvéseinket lépésenként valósította meg az éppen aktuális magyar kormány.

1934-ben a német piac megnyílt a magyar termékek előtt. 1938 augusztusában Adolf Hitler hivatalos látogatásra hívta Horthyt és Imrédyt. A tárgyalások során Hitler közölte velük, hogy küszöbön áll a Csehszlovákia elleni támadás időpontja. Azt várta a magyar féltől, hogy játssza el az agresszor szerepét, aminek fejében Szlovákia teljes területét felajánlotta Magyarország részére. Ezt Horthyék egyhangúlag elutasították. Az ott tartózkodó Kánya Kálmán szerint Horthy figyelmeztette Hitlert, hogy újabb világháborút fog kirobbantani, amit el fog veszíteni, mivel nem rendelkezik tengeri hatalommal. Hitler ezt követően kiabálni kezdett vele.

Horthy figyelmeztette, hogy távozni fog, mivel ez a hangnem megengedhetetlen egy önálló, ezeréves állam képviselőjével szemben. Ezután Hitler nyugodt, tiszteletteljes hangnemre váltott, azonban ettől kezdve gyűlölettel viseltetett Horthy irányában.

1944. október 15-én elrabolták Horthy fiát és a mauthauseni, majd a dachaui koncentrációs táborba szállították. A kormányzó ezért 16-án visszavonta parancsait és lemondott.

Az 1956-os forradalom híre előbb fellelkesítette, ám annak későbbi kudarca nagyon megviselte a mindvégig jó egészségnek örvendő Horthyt. A forradalom leverése után apátiába zuhant, bár az orvosok szerint szervi bajban nem szenvedett, nemsokára elhunyt. Estorilban halt meg 1957-ben.

Kevesen tudják, hogy a volt kormányzó igazi polihisztor volt, a magyaron kívül öt nyelven beszélt, portrékat festett, sportversenyeket nyert és példás családi életet élt. Rajongója volt a vitorlás hajóknak és a vitorlássportnak, de az úszás, az evezés és a lövészet is a kedvencei közé tartoztak. Ezen kívül vívásban, teniszben és kerékpározásban is jeleskedett, illetve nemzetközi lóversenyen is részt vett. Futásban, céllövésben is jó volt, valamint tehetségesen festett és zongorázott.

A Horthy-korszak kiemelkedő sportpolitkájának köszönhetően létrejött a Magyar Királyi Testnevelési Főiskola (TF) és nagy hangsúlyt fektettek a rendszeres testnevelésre. Annak, hogy a sportolók nevelését ilyen fontosnak tartották, később eredménye is született, lásd az ötvenes évek sportsikereit. Az 1952-es helsinki olimpiáról 16 aranyérmet hoztunk haza, ami a mai napig rekordnak számít, erre az időszakra datálható az 1953-as, angolok elleni legendás 6:3-as győzelem és az '54-es labdarúgó világbajnoki ezüstérem is.

Sinkovics Szilvia

barikad.hu


SZÁMVETÉS - Horthy kormányzásának 17 évéről

Horthy Miklós kormányzó uralkodásáról a sok hamis propaganda következtében nehéz valós képet alkotni. Az alábbi olvasói levél sem elfogulatlan, de a tényadatok felsorolása segít elhelyezni a korszakot a történelmünk palettáján. Vitatható dolgokat is megfogalmaz, de váltooztatás nélkül adjuk közre, ahogyan azt kell.

Tizenhét év. Ez a történelemben semmicske, apró idő néha megtelik nemzetpusztító tragédiákkal, mint egykor Mohácstól a török berendezkedéséig, de megtelhet nemzetet felemelő építkezéssel, mint máskor: az 1832-es reform-országgyűléstől a szabadságharcig eltelt több mint másfél évtized.

Épp ennyi, tizenhét évünk adódott - hatalmas csapások sora után - végre újból egy független Magyarország felépítésére. Nem volt könnyű: infláció, munkanélküliség, válságok, kis háborúk, merényletek környékeztek bennünket, nagyhatalmak és kelletlen szomszédaink acsarkodtak ránk.

De sikerült

Hazánk lakossága e másfél évtizednél alig több idő alatt 1.639.479 fővel növekedett.

Alap- és középfokú iskoláink száma 7418-ról csaknem a duplájára: 13780-ra; óvodáinké 975-ről 1140-re emelkedett.

Új kórházakat 160-at is építettünk a kezdetekkor meglévő 187 mellé, s bennük megkétszereződött az orvosok száma.

2628 km elsőrendű országutat építettünk, vasútvonalaink hossza 8671 km-re nőtt, ebből 243 km-t villamosítottunk - magyar találmány alapján. Dieselmozdonyok gyártásában pedig világelsők lettünk!

Duna-tengerjáró flottánk összeköti vízi útjainkat a világtengerekkel.

Államadósságunkat az időszak felére kifizettük, sőt el tudtuk engedni a gazdák összes tartozását.

Megteremtettük a mindenkire egyaránt vonatkozó szociális ellátórendszert, biztonságos működéshez szükséges vagyonnal látva el a nyugdíj- és betegségbiztosítókat. Ingyenes gyógyszert kapnak az egyre növekvő számú cukorbetegek.

Budapest (gyógy)fürdővárossá vált. Nyaralótelepeket építettünk a munkásoknak a Dunakanyarban, a Soroksári Dunaágban; a tisztviselőknek a hegyvidékeken és a Balatonnál.

Filléres vonatok szolgálják a hétvégi kikapcsolódást. A köz szolgáinak (közüzemek dolgozó, köztisztviselők, közalkalmazottak) vasúti, üdülési, biztosítási, közüzemi díjbéli és egyéb kedvezményekkel honoráltuk áldozatos munkáját. Mindehhez a világ egyik legértékállóbb valutájának megteremtése is járult. Politikai téren önállóságra törekedtünk.

Korlátok közé szorítottuk a szélsőséges pártok működését, megtiltottuk a horogkereszt használatát, és az Egyesült Államokat másfél évtizeddel megelőzve (!) eltöröltük a máskülönben csupán ideiglenesen bevezetett numerus clausust.

No persze nem az 1990-2007 közötti tizenhét évről szólnak ezek az adatok, hanem egy másik időszakról.

Horthy Miklós kormányozta ekkor a világháborút, spanyolnáthát, eszeveszett vörös terrort, és Trianont elszenvedő Magyarországot - vagyis a 1920 és 1937 közötti, a még új világháborútól mentes korszakról szól az írás. Adataim pontosak. A "boldog" Kádár-korszak alatt kiadott enciklopédiafélékből szemelgettem őket, legfőképp az 1982-ben megjelent Magyar Történelmi Kronológiából (Akadémiai Kiadó). A milliószámra előforduló munkásmozgalmár szócikk közé nyilván nem a gaz Horthy fasiszta érát dicsérendően pöttyentették ezt a néhány adatot, így bátran elfogadhatjuk hitelesnek mindet. Természetesen felhasználtam saját jegyzetanyagomat is.

Lássunk ezekből is egyet! Nagyanyám, Sárközy Istvánné, született Bleszkányi Irén - a Csobánc utcai elemi iskola tanítónője - 275 pengő nyugdíjra volt jogosult. Egy pengő ma 1200-1300 Ft-nak felel meg, bár az írásom megjelenésig ez még változhat gyurcsányilag. Unokája (kétszer hosszabb munkaviszonnyal, néhány diplomával és egy vasas szakmával) mintegy a negyedét-ötödét kapja ennek a nyugdíjnak. Jó-jó - mondhatja az iskolázott olvasó - de az elnyomó értelmiség (tanítónő) kivételezett helyzetben volt, a szegény munkások pedig folyamatosan nyomorogtak. No, jómagam egy megbélyegzett osztályban érettségizvén (Antall József volt az osztályfőnökünk) kényszerűségből Angyalföldön dolgoztam évekig, s tanultam szakmát. S nemcsak szakmát tanultam az öreg szakiktól, hanem azt is, hogy az esztergályos kétszeres úr volt (Herr Dréher/r/), és glaszékesztyűben, keménykalapban ment be dolgozni a Lángba, Ganz-Mávagba - s az általa gyártott diesel-vonatok máig vidáman szolgálják a dél-amerikai közlekedést.

Üres óráiban nem maszekolt, hanem énekelt a gyár kórusában, evezett a gyár csónakházában, sportolt a kötelezően (úgy bizony!) előírt s felépített gyári sportpályán - tehette, mert a feleségének nem kellett dolgoznia. Gyermekei pedig - óh, borzalom! - a hazáról tanultak az iskolában. A hazáról. Természetesen - mai szóval - "vesztesei" is voltak e kornak. Gyámolításukra ott voltak az ONCSA-házak, az ínség-akciók, a tehetségmentő szolgálatok... Tehettünk, amennyit tehettünk. Hisz ne feledjük: ebből a tragédiákkal induló 17 évből 3-4 év a Nagy Gazdasági Világválság - épp a közepén! Hogyne lettek volna "vesztesek"! Hisz az egész Magyarország vesztes volt!

És hogyan is állunk azzal a rémületes Horthy-fasizmussal? Mindenekelőtt szögezzük le: a fasizmus és nácizmus két különböző dolog, elemi tudatlanság és gonosz indulat összekeverni a kettőt. Horthy alatt nálunk se fasizmus, se nemzeti szocializmus nem volt! Szálasi más eset: az valóban náci típusú rendszer volt. Később, és idegen hatalom katonai megszállása alatt. (Csupán zárójelben, dőlt betűkkel fűzöm ide: ma Magyarországon új politikai fogalom született meg: a nemzeti szocializmus ikertestvére, a nemzetellenes szocializmus). Nem volt hivatalos ideológia a történelmi jog- és szokásrendszer durva leváltására, majd erőszakolt helyettesítésére. Nem uralta egy, egyetlenegy politikai irányzat a médiumokat, és hallatlan választék: 1500 lap, s ebből mintegy 400 politikai jellegű jelent meg e korban! És bizony nem tartotta rettegésben semmiféle terrorrendszer a lakosságot. Csupán az értékeket tisztelő, azokat megőrző s továbbadó konzervatív világ volt. Beszélő a neve: értékkonzervatív.

Természetesen nem volt XXI. századi értelemben vett demokrácia, már csak azért sem, mert a XX. század elejéről van szó. A mai fogalmak visszavetítése egy más korra elemi tudatlanság vagy gonosz indulat - valószínűleg mind a kettő! Mai politikailag korrekt mércénk szerint valóban antidemokratikus a szélsőséges pártok korlátozása. Akkor nemzetet mentett. Valóban volt cenzus (1920-tól 50 %), viszont nem döntötte el végzetesen az ország és a nemzet sorsát néhány tányér levessel vagy lejárt szavatosságú tésztacsomaggal, esetleg a nyugdíjasoknak adott 500 Ft-os utalvánnyal vásárolt szavazat. Tekintélyuralmi rendszer? A Kormányzó csupán egyszer küldhette vissza megfontolásra a képviselőháznak a törvényjavaslatokat - emlékezzünk Göncz papára, mit művelhetett az Antall-kormány törvényeivel! A puszta tekintélyt pedig megérdemelte, mint tisztakezű, becsületes, erős akaratú magyar vezető!

Barátaim! Egyszer végre el kellett mondani mindezt. Csak azt kérem: adjátok tovább!

Privat-Forstoberrat, Arpad Cziko, Hannover

Forrás: Dobogó (http://dobogommt.hu/dobogo/irasok.php?id=20070902101227&nev=Egy%E9b)