2015

Átlépés

Bemutatkozás

Amikor a változás szelei fújnak a pesszimisták falakat emelnek, az optimisták pedig vitorlát bontanak."

Legfrissebb hozzászólások
Feedek
Megosztás
Címkefelhő

2013-06-03. Utolsó üzenet - özv. Horthy Istvánné manifesztuma a magyar nemzethez

Közzététel: 2013. jún. 7.

Özvegy Horthy Istvánné, született Gróf Edelsheim Gyulai Ilona asszony, Horthy Miklós kormányzó menye, 2012 decemberében, immáron legutolsó magyarországi látogatása alkalmával fontosnak tartotta, hogy a két világháború közötti Magyarország történelmének néhány fontos kérdéséről, apósa, Horthy Miklós kormányzó megítéléséről, a második világháború, a zsidóüldözés, majd pedig a Kormányzó politikai szerepével kapcsolatos kérdésekről alkotott, tényekkel alátámasztott véleményét kamerába mondja. Kifejezetten az ő kérése volt, hogy ezeket a gondolatokat ismételten összefoglalva még egyszer, utoljára nyilvánosságra hozhassa.
Magyar dokumentumfilm, 51 perc
Rendező: Koltay Gábor
zeneszerző: Koltay Gergely, Szűts István
operatőr: Franyó Attila

Kormányzó Úr!

Horthy Miklós talpra állította porig alázott nemzetét!

Néhai kormányzónk a nemzetmegbuktatók örökös céltáblája. Pedig ha lenne bennük egy szemernyi becsület, elismernék a címadó mondat elemi igazságát. Merthogy negyedszázada alatt rendet teremtet. Hitet, reményt adott a magyarságnak, tudva, hogy a Trianonban bekövetkezett nagypénteket a feltámadásnak kell követnie.

Ez a feltámadás éppen abban nyilvánult meg, hogy a nevével fémjelzett negyedszázad alatt megmutatta, ellenséges államok gyűrűjébe kerülten is van országépítés, testben és lélekben való gyarapodás. Amikor kormányzóságának két évtizedét az erdélyi országrészek visszatérésekor megélte, nem véletlen, hogy nem volt olyan iskola, amely ne köszöntötte volna őt jelentőségéhez mérten.

Itt van például a Debreceni Svetits Római Katolikus Leánylíceum és Tanítóképző Intézet 1939-1940-es iskolai évről készült értesítője, amelyben az intézmény igazgatója, Mellau Márton ekként fogalmazott:

„Albert Dürernek van egy felülmúlhatatlan művészettel készült metszete: Ritter und Teufel [Lovag és ördög – Ifj. T. L.] a címe. Sűrű erdőt ábrázol, kietlen bozóttal és ijesztő fenevadakkal. Az előtérben büszke lovag figyeli a tájat. Sarkában sóvár eb kullog, oldalt vigyorgó pofával a halál mutogatja homokóráját, a másik oldalon az ördög nyújtogatja karmait. A lovag pedig talpig vasban, karddal az oldalán, lándzsával a kezében, szemrebbenés nélkül néz eléje a titokzatos jövőnek. Kemény férfi vonásai szelik a sok veszedelmet, mint a hajó ércorra a tengert. Ez az imponáló kép jut eszünkbe, amikor Horthy Miklósról emlékezünk. Őt is nyomon kíséri élete útján a halál és a Sátán. Horthy Miklós már szembenézett a halállal. Sebesülten felvitette magát a Novara parancsnoki hídjára s onnan vezényelte az ütközetet. A legendás hírű otrantói győző inkább meghal, de meg nem adja magát.

Az istentelen kommunizmus napjaiban a proletárdiktatúra karmai között vérzett nemzetünk. Hóhérmunkájukat az ártatlanul kivégzettek tömegei jelezték. Fenevadak és ebek módjára leselkedett a pokoli fajzat mindenre, ami nemes és szép. Az alvilág kapuja nyitva, a Sátán kajánul várja a prédát. Ekkor feltűnik Horthy Miklós alakja, messze néző szeme egy pillantást vet a jövőbe, aztán elszántan áll a szegedi mozgalom élére. Azóta eltelt húsz, eseményekben gazdag év. Horthy Miklós talpra állította porig alázott nemzetét. Bebizonyította, hogy félelem és gáncs nélküli lovag, rászolgált a legszebb névre, mellyel népe megtisztelte: „Hadúr”. S a hadúr parancsát, a vezér irányítását követi a nemzet, mert megérti a kor szavát. A hideg fő és meleg szív lovagja ezért művel csodás dolgokat.

Hódoló tisztelettel hajtjuk meg előtte az elismerés zászlaját. Bízunk benne, hogy Isten kegyelmével a komáromi és kassai felejthetetlen bevonulásokat követni fogja a többi is. Horthy Miklóst fehér lován meglátja még Kolozsvár és Brassó is…”

Mit is lehetne mindehhez hozzáfűzni? Aligha mást, mint azt, hogy nincsen rendszerváltozás mindaddig, amíg néhai kormányzónk nem kapja meg az őt joggal megillető helyet.

Ifj. Tompó László - Hunhír.info

Hová tűntek a férfiak? - Vitéz nagybányai Horthy István

Manósapkás fiúk, cérnalábú emberkék, nőiesen hosszú haj, néha festett is, nagy hang, apró kis ész. Rengetegen vannak. De hová tűntek a férfiak? Az igazi, ős-gént hordozó, klasszikus értelemben vett férfiak? Egyre kevesebben vannak.

Sorozatunkban igazi férfiakat mutatunk be. Olyanokat, akik jellemükben, tetteikben, akár megjelenésükben is tetőtől-talpig férfiakat, követendő példák. Persze ember hiba nélkül nincsen – tartja a mondás, de minél közelebb a lényeghez, annál jobb.

hi

Elsőként vitéz nagybányai Horthy Istvánt, Horthy Miklós kormányzó legidősebb fiát és helyettesét állítjuk a példa-emelvényre. Zetényi-Csukás Ferenc, a Horthy István - Mártírok és Hősök Alapítvány elnöke segít megismerni Horthy Istvánt, az embert.

Éppen 70 esztendeje, hogy 1942. augusztus 20- án hajnali 5 óra 7 perckor, röviddel a felszállás után Re. 2000 Héja típusú repülőgépével Horthy István repülő főhadnagy lezuhant és életét veszítette.

István, a nyolcadik

Horthy István 1904. december 9-én Pólában látta meg a napvilágot, Horthy Miklós és Purgly Magdolna harmadik gyermekeként. Elsőszülött fiúként a család kétszáz esztendős hagyományai szerint az István nevet kapta. A nagybányai Horthy-nemzetségben ő volt a nyolcadik István.

Gyermekkorát Pólában és Isztambulban töltötte, majd édesapja szárnysegédi kinevezése után Bécsben és Badenben tanult, de minden tanév végén Pozsonyban magyar osztályvizsgát tett.

Érettségi után felvételt nyert a József Nádor Műszaki Egyetem Gépészmérnöki karára. Egyetemi évei alatt aktív részese lett a Műegyetem Sportrepülő Egyesületének, autóversenyeken, motorversenyeken indult és elnöke volt a Műegyetem Atlétikai és Futball Klubjának. Tanulmányait később megszakította, hogy önkéntes katonai szolgálatra jelentkezzen a légierő keretein belül, mint pilóta, hiszen civil életében is a legnagyobb szenvedélye a repülés volt.

Horthy István dutyiban

Ebben az időben történt, hogy (Czapáry Zoltán ezredes visszaemlékezései szerint) Háry „Tata” volt Horthy István parancsnoka Szegeden. Valamilyen szabálytalanság miatt bezárta az őrmester urat, aki így szombaton nem mehetett haza. A Főméltóságú Asszony felhívta a repülőteret és érdeklődött, hogy Horthy őrmester (a fia) miért nem jött még haza?

Háry „Tata”: Azért nem mehet haza, mert dutyiban ül.

Főméltóságú Asszony: Mi az a dutyi, kérem?

Háry: Kérem szépen, az egy nagyon kicsi helyiség, amelynek négy fala van, és van egy nagyon kicsi vasrácsos ablaka. Simára gyalult deszkalapokból áll az ágy és az ajtaja kívülről be van zárva.

Főméltóságú Asszony: Hát ez képtelenség.

Háry: Nagyon sajnálom Főméltóságú Asszonyom, ezen én segíteni nem tudok.

Másnap a Kormányzó Úr magához hívatta Lacit. „Laci, nagyon köszönöm neked – mondta, - hogy segítesz nekem. Kérlek arra, hogy minden alkalommal, a legnagyobb szigorral kezeld ezt a gyereket. Tudod, most már abba a korba jutott, amikor az apai fegyelem alól kezd kicsúszni” (a gyerek már gyakorló mérnök volt, amikor bevonult). Nos, ilyen volt Horthy Miklós fiának lenni.

„A Kormányzó úr fia a repülők között van?” – kérdezték a Kormányzó úr fiától

Olyannyira nem akart kitűnni a többiek közül, hogy rá is a legszigorúbb katonai rend és fegyelem vonatkozott. Naponta hajnali háromkor kezdődött a foglalkozás és kimenőt csak szombat délután kaptak a pilótajelöltek. Jellemző a repülők nagy összetartására, hogy ezeken a szombati kiruccanásokon mindig testületileg vettek részt, de összetartásukra jellemző volt az is, hogy Szegeden sokáig senki sem tudott "Horthy tizedesről". Így esett meg, hogy egy alakalommal őt magát is megkérdezték a városban: igaz-e, hogy a Kormányzó úr fia is itt van a repülők között?

István, a repülés szerelmese

1930-ban hazatért és a Mávag főmérnöke lett, majd 1937-től a cég igazgatója. Ebben az időszakban akadtak bizonyos rétegek, akik Horthy István és öccse Miklós életvitelével kapcsolatban a legkülönbözőbb híreszteléseknek adtak hangot, mely szerint a fivérek az éjszakába nyúlóan tivornyáztak, kétes hírű nők társaságát élvezték és autóikkal a városban száguldoztak. A két fiúról szóló híresztelések jobbára minden alapot nélkülöztek, csupán a kormányzó gyermekeiként kaptak nagyobb figyelmet és irigy vádakat. Istvánt sokkal inkább a sport, a repülés, a mérnöki munka kötötte le, legendás volt munkafegyelme és precizitása: „Pista rendszerint elsőnek érkezett a gyárba, és utolsóként távozott”.

horthy1

Az igazi szerelem

1940.április 26-án feleségül vette Edelsheim-Gyula Ilona grófnőt, akitől 1941. január 17-én fiúgyermeke született, aki a keresztségben az István nevet kapta.

hi

Politikai és társadalmi szerepvállalás

Politikai nézeteit soha sem rejtette véka alá, németellenessége mögött sokkal inkább náciellenesség és brit és amerikai diplomáciai orientáció mutatkozott meg. 1941-től államtitkár. A politikai elitet nyomasztotta a kormányzói hely utódlásának kérdése a 40-es évek elején, amikor Horthy Miklós betegeskedett. A kormányzóhelyettesi intézmény bevezetéséről szóló törvénycikk elfogadása után, 4 nappal később közfelkiáltással választották meg a tisztségre Horthy Istvánt. Az országban a "kiskormányzó" igen nagy népszerűségnek örvendett, angolbarát politikája egyedülálló volt a térségben. Politikai munkája mellett gazdasági és társadalmi szervezetekben is vezető szerepet vállalt úgy, mint: Műegyetem Sportrepülő Egyesület elnöke, Magyar Autómobil Egyesület alelnöke, Magyar Polo Club elnöke, Cserkész Szövetség társelnöke, Magyar Aero Szövetség elnöke, Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap elnöke, és még megannyi más feladatkör.

A fronton

1942. május 1-jén tartalékos főhadnagyként bevonult a legendás szolnoki repülőkhöz, mint vadászpilóta. 1942. július 1-jén indul az 1.vadászrepülő osztály a 2. magyar hadsereghez a keleti frontra.

horthy2

Nagy sajtóvisszhangot keltett a frontraérkezésük, melynek oka, a kormányzóhelyettes tényleges elsővonalbeli katonai szolgálata. Újságírói kérdésre Horthy a következőt mondta: „… nehezen tudok szebbet elképzelni, mint háborúban vadászrepülőnek lenni!” A következő sajtó hír arról számol be, hogy augusztus 6-án Horthy István gépét több találat érte, és az összecsapáson megszerezte az első légi győzelmét a főhadnagy.

A harctéren semmilyen kivételezésben nem részesült, ugyanúgy részt vett a bevetéseken, mint az osztály többi pilótája.

Az utolsó repülés

Augusztus 20-án hajnalban a szokásoknak megfelelően nagy köröket leírva közelítették meg a Heinkel-46-os felderítő gépek bázisát a vadászok. A felderítők felszállása után Horthy István egy nagy balkört leírva akart a közelfelderítő közelébe kerülni, de a kis sebességen alacsonyan, 300 méteren végrehajtott túl szűk fordulóban a gépe megbillent, dugóhúzóba került és 5 óra 7 perckor lezuhant. A kiömlő benzin hatására a gép kigyullad, a kormányzóhelyettes a helyszínen azonnal az életét veszítette. A Horthy-baleset kivizsgálását rövid úton lezárták.

hi

Horthy István temetésére 1942. augusztus 27-én került sor. A gyászszertartás után koporsóját Kenderesre szállították és a családi sírboltban helyezték örök nyugalomba. A parlament november 7-én törvénybe foglalta a kormányzó-helyettes emlékét.

hor4

Az örök példa

Sok esztendőn keresztül Horthy István emlékezete méltatlanul háttérbe szorult, pedig élete példaértékű. A hazaszeretet, a kötelességtudat, az önfeláldozás példája. Horthy István özvegye, Ilona asszony így jellemezte a férjét: „..annyira szerette az igazságot, hogy szinte túlzásba ment.”

horthy5

 

Nagy Kata

barikad.hu

SZÁMVETÉS

SZÁMVETÉS-egy tanulságos összeállítás Horthy 17 évéről. Tizenhét év...

Ez a történelemben semmicske, apró idő néha megtelik nemzetpusztító tragédiákkal, mint egykor Mohácstól a török berendezkedéséig, de megtelhet nemzetet felemelő építkezéssel, mint máskor:
az1832-es reform-országgyűléstől a szabadságharcig eltelt több mint másfél évtized.

Épp ennyi, tizenhét évünk adódott -
hatalmas csapások sora után - végre újból egy független Magyarország felépítésére.
Nem volt könnyű: infláció, munkanélküliség, válságok, kis háborúk, merényletek környékeztek bennünket, nagyhatalmak és kelletlen szomszédaink acsarkodtak ránk. De sikerült.
Hazánk lakossága e rövid idő alatt 1.639.479 fővel növekedett.
Alap- és középfokú iskoláink száma 7418-ról csaknem a duplájára: 13780-ra; óvodáinké 975-ről 1140-re emelkedett.

Új kórházat 160-at is építettünk a kezdetekkor meglévő 187 mellé, s bennük megkétszereződött az orvosok száma.

2628 km . elsőrendű országutat építettünk,
vasútvonalaink hossza 8671 km-re nőtt, ebből 243 km-t villamosítottunk - magyar találmány alapján.
Dieselmozdonyok gyártásában pedig világelsők lettünk!

Duna-tengerjáró flottánk összeköti vízi útjainkat a világtengerekkel.

Államadósságunkat az időszak felére kifizettük, sőt el tudtuk engedni a gazdák összes tartozását.

Megteremtettük a mindenkire egyaránt vonatkozó szociális ellátórendszert, biztonságos működéshez szükséges vagyonnal látva el a nyugdíj- és betegségbiztosítókat.
Ingyenes gyógyszert kaptak a növekvő számú cukorbetegek.

Budapest(gyógy)fürdővárossá vált.
Nyaralótelepeket építettünk a munkásoknak a Dunakanyarban, a Soroksári Dunaágban; a tisztviselőknek a hegyvidékeken és a Balatonnál.
Filléres vonatok szolgálják a hétvégi kikapcsolódást.
A köz szolgáinak (közüzemek dolgozó, köztisztviselők, közalkalmazottak) vasúti, üdülési, biztosítási, közüzemi díjbéli és egyéb kedvezményekkel honoráltuk áldozatos munkáját.

Mindehhez a világ egyik legértékállóbb valutájának megteremtése is járult.

Politikai téren önállóságra törekedtünk.

Korlátok közé szorítottuk a szélsőséges pártok működését, megtiltottuk a horogkereszt használatát, és az Egyesült Államokat másfél évtizeddel megelőzve (!) eltöröltük a máskülönben csupán
ideiglenesen bevezetett numerus clausust.

Horthy Miklós kormányozta ekkor a világháborút elszenvedett, spanyolnáthát, eszeveszett vörös terrort, és Trianont elszenvedő Magyarországot, vagyis az 1920 és 1937 közötti, a még
újvilágháborútól mentes korszakról szól az írás.

Adataim pontosak. A boldog Kádár-korszak alatt kiadott enciklopédiafélékből szemelgettem őket,
legfőképp az 1982-ben megjelent Magyar Történelmi Kronológiából (Akadémiai Kiadó).

A milliószámra előforduló munkás-mozgalmár szócikk közé nyilván nem a gaz horthy fasiszta érát dicsérendően pöttyentették ezt a néhány adatot, így bátran elfogadhatjuk hitelesnek mindet. Természetesen felhasználtam saját jegyzetanyagomat is.

Lássunk ezekből is egyet! Nagyanyám, Sárközy Istvánné, született Bleszkányi Irén - a Csobánc utcai elemi iskola tanítónője 275 pengő nyugdíjra volt jogosult.
Egy pengő ma 1200-1300 Ft-nak felel meg, (ez közel 400.000.-ft)
Unokája (kétszer hosszabb munkaviszonnyal, néhány diplomával és egy vasas szakmával) mintegy a negyedét- ötödét kapja ennek a nyugdíjnak.
Jómagam egy megbélyegzett osztályban érettségizvén (Antall József volt az osztályfőnökünk) kényszerűségből Angyalföldön dolgoztam évekig,  tanultam szakmát.
S nemcsak szakmát tanultam az öreg szakiktól, hanem azt is, hogy a z esztergályos kétszeres úr volt (Herr Dréher/r/), és glaszékesztyűben, keménykalapban ment be dolgozni a Lángba, Ganz-Mávagba -s az általa gyártott diesel-vonatok máig vidáman szolgálják a dél-amerikai közlekedést.
Üres óráiban nem maszekolt, hanem énekelt a gyár kórusában, evezett a gyár csónakházában, sportolt a kötelezően (úgy bizony!) előírt s felépített gyári sportpályán - tehette, mert a feleségének nem kellett dolgoznia. Gyermekei pedig - óh, borzalom! - a hazáról tanultak az iskolában.
A hazáról!

Természetesen - mai szóval - "vesztesei" is voltak e kornak..Gyámolításukra ott voltak az ONCSA-házak, az ínség- akciók, a tehetségmentő szolgálatok.....
Tehettünk, amennyit tehettünk. Hisz ne feledjük: ebből a tragédiákkal induló 17 évből 3-4 év a Nagy Gazdasági Világválságnak épp a közepén volt!

És hogyan is állunk azzal a rémületes Horthy- fasizmussal? Mindenekelőtt szögezzük le: Horthy alatt nálunk se fasizmus, se nemzeti szocializmus nem volt! (Csupán zárójelben fűzöm ide: ma Magyarországon új politikai fogalom született, itt nem nemzeti szocializmus, hanem 60 évig nemzetellenes szocializmus dühöngött ).

Nem uralta egy, egyetlenegy politikai irányzat a médiumokat, és hallatlan választék: 1500 lap, s ebből mintegy 400 politikai jellegű jelent meg e korban!
És bizony nem tartotta rettegésben semmiféle terrorrendszer a lakosságot.

Természetesen nem volt XXI. századi értelemben vett demokrácia, már csak azért sem, mert a XX. század elejéről van szó. A mai fogalmak visszavetítése egy más korra elemi tudatlanság, vagy gonosz indulat!

A valóban antidemokratikus és szélsőséges pártok korlátozása akkor nemzetet mentett.
Tekintélyuralmi rendszer? A Kormányzó csupán egyszer küldhette vissza megfontolásra a képviselőháznak a törvényjavaslatokat - emlékezzünk Göncz papára, mit művelhetett az Antall-kormány törvényeivel!
A puszta tekintélyt pedig megérdemelte, mint tisztakezű, becsületes, erős akaratú magyar vezető!

Barátaim! Egyszer végre el kellett mondani mindezt.

(És még valami, mikor lemondatták, a Horthy család birtoka ugyanakkora volt, mint mikor kormányzóvá választották )

Nem látlak én téged többé...Katonadal

Nem látlak én téged többé, többé sohasem,
Te sem látod, hogy érted könnyes a szemem.
Nevemet hiába mondod, könnyedet hiába ontod,
Harcok mezején, valahol te tőled távol,
Ott ahol senki sem gyászol, ott halok meg én.

Nem lesz egy tenyérnyi jel sem puszta síromon,
Elesett katonák teste lesz a vánkosom.
Ahová le fognak tenni, síromra nem borul senki,
Senki aki él, tavasz sem fakaszt rám zöldet,
Elhordja rólam a földet messze majd a szél.

Szeretném, hogyha mégegyszer itt lennél velem,
Öledbe hajtanám lágyan őszülő fejem.
Szeretnék ajkadon égni, szeretnék te véled lenni,
Még egy éjszakát,
Azután akármi érhet, boldogan halok meg érted,
Kedvesem s Hazám.
Szeretnék ajkadon égni, szeretnék te véled lenni,
Még egy éjszakát,
Azután akármi érhet, boldogan halok meg érted,
Kedvesem s Hazám.

Cseh Tamás

Lakodárés

Ruzsa Magdolna

Ismerős Arcok

Horthynak és munkatársunknak is lovas szobrot állítana a polgármester

Jó polgármesteri válaszok, történész kérdező szocialista szemlélete a Horthy korszakról...

Szombat este zajlott le az a sashalmi bál, melynek bevételét Horthy Miklós lovas szobrának fölállítására szánja a bált jegyző Vitézi Rend. A bál egyik fővédnöke Kovács Péter XVI. kerületi polgármester, a másik Szatmáry Kristóf nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár volt, mindketten fideszes képviselők. Interjúnk ebből az alkalomból készült Kovács Péterrel.
-    Polgármester Úr! A Fideszen belül érték-e ön kritikák azért, mert ennek a bálnak az egyik fővédnöke volt?
-    Egy nagyon jó hangulatú bál volt, nem volt ezzel semmi gond.

-   A Fideszen belül nem érte önt kritika?
-    Ne haragudjék már, miért kéne egy polgármestert azért kritikával illetni, mert elmegy egy bálba vagy fővédnöke egy bálnak? Nem tudom, melyik pártban mondják meg a polgármesternek, hogy ezt vagy azt csinálja, a Fidesz egy demokratikus párt.

-    Horthy Miklós miatt kérdezem.
-    Igen?

-    Kormányzóságának utolsó pár éve egy katasztrófa volt.
-    Nem tudom, én a XVI. kerületben azt tudtam meg a Déli Harangszó Baráti Kör előadásából, hogy ez nem így volt.

-    Hogy volt?
-    Azt javaslom önnek, hogyha ebben kételyei vannak, akkor keresse meg a Déli Harangszó Baráti Kört, tartanak ingyenes előadást Horthy Miklós életéről.

Kovács Péter


-    Horthy Miklós aláírása ott volt a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak küldött hadüzenet alján. Egy előre borítékolhatóan vesztes háborúba vitte az országot. Emellett az ő kormányzósága alatt deportáltak 437 ezer zsidót, magyar állampolgárokat, másrészt több mint százezer ember odaveszett a Don-kanyarban.
-    Régen volt ez, háború volt.

-    Egy fölösleges háborúba vitte bele Horthy az országot. Ezzel nem ért egyet?
-    Ön történész?

-    Végzettségemet tekintve igen.
-    Én nem.

-    Az általam elmondott történelmi adatokat elfogadja?
-    Bizonyára önnek ez a véleménye.

-    Ezek tények. Horthy 1920-tól 1944 októberéig volt kormányzó. Ezek az események az ő kormányzósága alatt történtek.
-    Jól mondta: ezek az események akkor történtek.

-    Az ő aláírásával.
-    Az ön nagyszülei is akkor éltek, az én nagyszüleim is. Ez is hozzátartozik a történelemhez.

-    De a nagyszüleim nem írták alá a Szovjetunió vagy az Egyesült Államok elleni hadüzenetet, Horthy Miklós aláírta.
-    Az ön nagyszülei nem is voltak kormányzók. Ha egy ország egy másiknak hadat üzen, azt nyilván nem az utolsó baka írja alá.

-   Summa summarum: helyénvaló, hogy Horthy Miklósnak lovas szobra legyen Magyarországon?
-    Nem tudom.

-    Ha nem tudja, akkor hogyhogy elvállalta a fővédnökséget?
-    Én egy vitézi bál fővédnökségét vállaltam el. Azt gondolom egyébként, hogy a vitézek léte helyénvaló Magyarországon és az általam ismert vitézek – többet is ismerek – nagyon rendes emberek. Ha ők szerveznek egy bált és fölkérnek engem fővédnöknek, akkor én azt a fölkérést elfogadom.

-   Magával a Vitézi Renddel – amely szintén a Horthy-korszakba nyúlik vissza – szemben nincsenek averziói?
-    Sok minden nyúlik vissza a Horthy-korszakba. Mindennel szemben averzióm legyen, ami Horthy kormányzóságának idejével kapcsolatos? Ne vicceljen már!

-   A Vitézi Rendet kifejezetten a rendszer támaszaként alapították 1920-ban. A vitézek az ellenforradalmi rendszer egyik legfontosabb bázisát jelentették.
-    Én nem így tudom.

-   Hogy tudja?
-    A vitézek – nagyon jóravaló magyar emberek – igyekeznek segíteni. Például amikor Felsőzsolcán voltam az árvíz idején zsákot pakolni, akkor néhány vitéz barátom is ott volt.

-   Én az eredeti, 1920-ban alapított Vitézi Rendről beszélek.
-    1920 elég rég volt.

-   Azt nem látja-e problémának, hogy a mostani vitézek ideológiailag onnan származtatják magukat, fölvállalva ezzel a Horthy-korszakot.
-    Ön biztos benne, hogy ezt ők így gondolják?

-   Ellenkező esetben bármi másnak hívnák őket, de nem Vitézi Rendnek.
-    Akikkel én a bálon találkoztam, ők úgy gondolják, hogy az 1920-ban alapított Vitézi Rend tagjai. De ezen túl az ön föltételezéseit én nem hallottam az ő szájukból.

-   Tehát: Horthy belevitte egy vesztes háborúba az országot.
-    Nem vagyok történész, de ön látná egy háború elején, hogy az vesztes lesz-e vagy nyertes?

-   Egyértelműen. Nézzen rá egy 1941-es földgömbre.
-    Akkor ön bölcsebb, mint Horthy Miklós volt.

-   Az könnyen lehet.
-    Akkor lehet, hogy önnek kéne lovas szobrot állítani.

-   1940-ben Nagy-Britannia megnyerte a légi csatát a náci Németországgal szemben. Az Egyesült Államok már azelőtt támogatta a szövetségeseket anyagilag és fegyverrel, hogy hadviselő féllé vált volna. Nem volt kétség, hogy ki nyer, az Egyesült Államok hadba lépése után pedig végképp nem.
-    Ön az akkori kormányzó helyében mit tett volna?

-   Semmiképpen sem lépek be a háborúba és nem írom alá a zsidótörvényeket.
-    Csehországnak vagy Ausztriának sikerült semlegesnek maradnia?

-   Ezek az országok a háborúban már a náci Németország részei voltak. Magyarország nem volt a náci Németország része, még az 1944 márciusi német megszállás után sem. A Barbarossa-terv pedig nem számolt magyar részvétellel. Magyarország azért lépett be a háborúba, mert versenyzett a náci Németország kegyeiért Romániával és Szlovákiával.
-    Ezt ön így gondolja.

-   Nem, ez így van.
-    Bocsánat, ha ön ezt tényként állítja, akkor ezzel én nem tudok vitatkozni.

-    Ön szerint csacsiság, amit mondtam?
-    Nem. Ez bizonyára lehet a történelemnek egyfajta olvasata. Ha ön így olvassa, szíve joga.

-    Rosszul olvasom?
-    Nem tudom.

-    Nem gond, ha Horthynak Magyarországon van lovas szobra?
-    Én nem látok ebben semmi kivetnivalót.

atv.hu, Szegő Péter

Forrás: http://atv.hu/cikk/20120508_a_fidesz_egy_demokratikus_part_vagy_a_fideszes_polgarmester_nem_lat_kivetnivalot_horthy_lovas_szobraban