Az emberiséget mindig is foglalkoztatta a teremtés kérdése.

Vajon mi is a teremtés?

A teremtés az ember lelkében, magzatként megbúvó, kiteljesedés vágyának csírája.
Mégis, mikor azt hallják teremtés, mindenkinek a pénz jut eszébe. Pedig a pénz, az e világ eredménye. Egy eredmény, melyet az emberiség eszközként használ vágyainak beteljesítésére. És ez így van rendjén.

Hogy a vágy mögött mi húzódik?

A legtöbb vágy, ami az embert hajtja a hétköznapokban, egós. Egy másoktól megirigyelt autó, egy másnál jól bevált egyéniség, a másnál látott, tetszetős, de önmagunknál már hiányként lecsöpögő társadalmi kép.

És mégis, minden egós vágy mögött ott lapul a kiteljesedés vágya. Egy csíra, mely kreativitásunkat felhasználva megteremtetté lesz.

De Teremteni tudni kell!

A tudatos teremés sosem a cél fókuszálásából nyeri erejét.
Hanem az út során felbukkanó lehetőségekből, és amiket meg is lépsz. Ha tényleg megléped.

De a sok szelektálás és félelem… 

Minden kihagyott lehetőség nem más, mint öntudatlan sodródás az élet tengerén.

Most azt kérdeznéd, hol vagy Te ebben? Hol itt a választás?

Nem az a baj, ha eldöntöd, AKARSZ e élni a lehetőséggel vagy NEM. Szíved joga. Hanem az, hogy a NEM döntésed mögött legtöbbször félelem húzódik. Méghozzá az ismeretlentől való félelem.

Ha meg mégis belemész, nem mered igazán átadni magad a helyzetnek. Ennek köszönhetően, az eredmény csak azt fogja aláigazolni, amit előre megmondtál. Fölösleges, úgyse.

De mit vártál?  Hogy akarsz végigegyensúlyozni egy hosszú egyenes deszkán, ha arra figyelsz, hogy le fogsz esni, vagy mikor fogsz le esni.

Pedig ha a deszkára figyeltél volna…

Erre szokták mondani, ne csak nézz, láss is. Ha állandóan a fejedben vagy, nem látod, ami körülötted történik. Ha nem látod, nem is tudod észrevenni.

Ne feledd!

Amit pedig nem veszel észre, az számodra nem létezik.


Hiutu