Egy ma nyilvánossá tett ombudsmani jelentés szerint a cigányok felzárkóztatása nem saját maguk, hanem csakis a szegregáció, szegénység, tanári kontraszelekció miatt nem sikeres. Továbbá beismeri, hogy már száz olyan település van, ami gyakorlatilag "cigány-gettóvá" vált a népességcsere miatt. A jelentés még a kormány által sikeresnek ítélt közmunkaprogramba is belerúg.

A cigányok, a hajléktalanok, a mélyszegénységben élők, a közmunkások és a gyermekek, fiatalok helyzetét állítja középpontba az ombudsman 2013-as beszámolója.

A parlament honlapján közzétett beszámoló nagyrészt a Szabó Máté hivatali ideje alatt végzett jogvédő tevékenységet mutatja be, de már utódja, a tavaly szeptemberben megválasztott Székely László jegyzi.

A jelentés alapján Magyarországon 2011-ben 3,05 millió ember élt szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben, ezen belül cigányok 500-600 ezren. A kilátástalan helyzetű rétegekben a társadalom egészéhez viszonyított számarányuknál nagyobb arányban vannak romák, integrációjuk helyenként szinte reménytelennek tűnik a beszámoló szerint, nem részletezve, hogy ez bizony rajtuk is múlik.

Körülbelül száz olyan település van, amely végérvényesen szegény-cigány gettóvá vált, másik kétszáz településen megállíthatatlannak tűnik a folyamat, amely így összességében a magyarországi községek tíz százalékát sújtja. A folyamat világos: a roma szomszédokat tovább nem tűrő magyarok elköltöznek, ám házukat csak nagyon olcsón tudják eladni, amit inkább cigány családok vesznek meg, a folyamat pedig egy folyamatot indít el.

A mélyszegénységben, kirekesztettségben élők önerejükből nem tudják megváltoztatni életkörülményeiket, ezért az államnak többletkötelezettségei vannak. Általános tapasztalat, hogy a közfoglalkoztatás nem vezet vissza a "rendes" munka világába, az új generáció mobilizációs esélyeinek javítása nélkül pedig a szegénység bővített újratermelésére lehet számítani. Különösen döbbenetes ez a hivatalos jelentés annak tükrében, hogy a kormány évek óta az ellenkezőjét hangoztatja, ami tehát hazugság. Egyes területeken a roma tanulók háromnegyede halmozottan hátrányos helyzetű – teszi hozzá a jelentés.

A roma gyerekek 60 százaléka olyan osztályba jár, ahol gyakorlatilag emberfeletti erőfeszítést jelent az oktatásuk. Egy-egy osztály tanulóinak több mint a fele még nyolcadikos korában sem tud megoldani elemi olvasási-szövegértési feladatokat. A szegénységet, a tömeges szegregációt, a tanárok kontraszelekcióját okolja a tanulmány, és emiatt az érintettek "nem tudtak megbirkózni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek koncentrálódásából adódó problémahalmazzal".

A roma nemzetiségi önkormányzati képviselők jelentős része személyes függésbe került a helyi települési önkormányzat vezetésétől. Nincs tárgyalási pozíciója annak, akinek közfoglalkoztatottként a polgármester a munkáltatója.

A hazai nemzetiségek közül gyűlöletcselekmények szinte kizárólag a romákat sújtják a jelentés szerint. Az egyik ilyen a roma közösség megfélemlítését célzó jogosulatlan járőrözés, amely összekapcsolódik „szélsőséges szervezetek rasszista, gyűlöletkeltő propagandájával” – vált át hisztériakampányba az összefoglalás. Emiatt azonban alig indulnak büntetőeljárások, miközben gyűlölet-bűncselekmény alapján Magyarországon kizárólag romákat ítéltek el a bírók – sajnálkozik a tanulmány pont beismerve, hogy a cigányok közül is bőven előfordul magyarellenes megnyilvánulás, erőszak.

A hajléktalanság gyors és egyszerű "felszámolása", a "rendcsinálásra" vonatkozó állami törekvések megkérdőjelezik a jogállam működését, hiszen nem a probléma, hanem a "problémás személyek" ellen hirdetnek harcot. A hajléktalanok rendkívül kiszolgáltatottak, sorsukon szankciókkal nem lehet változtatni – áll a szövegben.

Szociális kérdésekre csak társadalmi szolidaritáson alapuló szociális válaszokat lehet adni. Ez a jogállami politikai közösség egyetemes kötelezettsége, a mindenkori kormány, valamint a települések vezetőinek a feladata.

A mélyszegénységben élők százezreivel összefüggésben az ombudsman hangsúlyozta: emberi méltóságuk nem kérdőjelezhető meg, ahogyan az – tegyük hozzá: sikeres - "érpataki modellben" történt szerinte. Emlékeztetett arra, hogy a helyi hirdetmény szerint tűzifára csak az arra érdemes, példamutató életformát élő, Érpatak jó hírnevét ápoló családok számíthattak. A biztos szerint elfogadhatatlan, hogy a polgármester jogi kontroll nélkül dönthet ilyen ügyekben, megkereséseire a polgármestertől, Orosz Mihály Zoltántól nem kapott választ.

MTI, Index nyomán: alfahir.hu