A munkanélküliség mérséklésére, az élelmiszer-választék bővítésére és a közösségi élet felpezsdülésére örvendetes gyorsasággal terjed a helyben előállított zöldség és tejtermék ugyancsak helyben történő értékesítése.

A jelenség a globalizáció szelíd ellenkultúrájaként kezd beépülni a mindennapokba, és egyfajta alternatívát kínálva erősíti a civil mozgalmakat - állítja új kutatása összegzéseként Kelen András szociológus.

- A tágra nyílt világ és az árubőség áldásainak élvezői mellett a globalizációnak sok a vesztese is, akik persze igyekeznek talpon maradni a nagy versengésben. Ehhez a számtalan megoldás között az egyik lehetőség a városkörnyéki agrárium felélesztése és a valaha működött helyi piacok újbóli beindítása - mondta az Általános Vállalkozói Főiskola tanszékvezetője az MTI-Pressnek nyilatkozva. - Az ilyen önszerveződések ugyanis munkaalkalmat teremtenek, lehetőséget nyújtanak a jövedelem kiegészítésére, a vásárlók pedig megfizethető áron friss terméket vihetnek haza.

Közösség támogatta mezőgazdaság

Mint kiemelte, az eladó és a vevő között kialakuló személyes kapcsolat közelebb hozza egymáshoz a környéken lakókat, márpedig a közösség összetartó ereje az általános jó közérzet egyik fontos eleme. További előny, hogy a termelőtől legfeljebb 60-70 kilométeres körzetben a helyi piacra jutó zöldség, gyümölcs, hentesáru szállítása kevesebb költséggel jár, mint a messze földről importált árué, ami a környezetre kisebb terhelést jelent.

- A városkörnyéki mezőgazdaságnak nálunk egyébként is régi hagyományai vannak, mindig is fontos szerepet töltött be a társadalom fejlődésében - idézte fel a szakember. - A középkorban a mezővárosok és a főként állattartásra berendezkedett tanyák egymást erősítve, együtt gyarapodtak. A kertekben termett gyümölcsöt, a közeli legelőkön hizlalt jószágot a heti vásárokon, piacokon árulták: ezek a népes forgatagok határozták meg elődeinknél a napi élet ritmusát.

Emlékeztetett arra, hogy a szocializmus évtizedeiben a háztáji gazdaságok sok családnak jelentettek kiegészítő keresetet a megélhetéshez. Például Budapest ellátásáról a város körül kiépített tejgyűrű gondoskodott, a tejfeldolgozó üzemek részére a környékbeli tehenészetekben fejték ki az alapanyagot. Az agglomeráció településein a zöldségkertészeteknek is állandó biztos átvevőt jelentett a nagyváros, családok ezrei rendezkedtek be fólia alatti primőrök termesztésére. A multinacionális cégek, nagy bevásárló központok megjelenése nyomán szélesedett ugyan a választék, ám a dömpingben behozott import élelmiszer következtében a háztáji gazdaságok fokozatosan elsorvadtak, a falvakat növekvő szociális gondok, munkanélküliség, gyakran az elnéptelenedés veszélye terheli.

- A káros folyamat valamiféle ellenhatásaként az elmúlt években civil kezdeményezésre indult be a helyi piacok szervezése, amelyet lassacskán már a hivatalos politika is elősegít - jegyezte meg a tanszékvezető. - Jelenleg már megközelítően száz településen működnek ilyen, az őstermelők és a vásárlók egymásra találására lehetőséget nyújtó régi-új elárusító helyek. A különféle adókedvezmények, a helyben értékesítés korlátainak feloldása, a kertvárosokban a baromfi és a sertés ház körüli tartása jogi feltételeinek enyhítése azt eredményezi, hogy az úgynevezett közösség támogatta mezőgazdaság is kezd felpörögni. Ennek lényege, hogy a termelők és a törzsvásárlók egyezséget kötnek.

- A vásárlók megelőlegezik a termesztés költségeit, aminek fejében a gazda "dobozrendszerben" hetente átad partnereinek maga termesztette friss zöldséget, gyümölcsöt, húst és tejterméket. A termelő is jól jár, mert biztos piachoz jut, és nyugodtan tervezheti a következő évet. A kereskedelmi láncot kikapcsoló, a jó minőséget, házias ízeket garantáló közvetlen értékesítési rendszer Japánból indult, és most már szerte a világon tért hódít. Nálunk többi között Tahitótfaluban és Érden működik ilyen civil közösség, amelynek vásárló tagjai elmondhatják: egészségükről nem csupán háziorvosuk és gyógyszerészük, hanem immár saját őstermelőjük is gondoskodik.

Élhetőbb környezet

A szociológustól az is megtudtuk, hogy a globalizmus ellenkultúrájaként a szór szoros értelmében tért hódít a városi kertmozgalom is, amelynek lényege, hogy a közterek egy-egy kijelölt részét konyhakertként művelhetik a környék lakói.

Szavai szerint e közösségi kertek, zöld szigetek az öngondoskodás szellemét erősítik, és lehetőséget adnak a növények ápolására azoknak a városlakóknak, akiknek amúgy hiányoznak a saját kert adta örömök.

- Bécsben az ilyen kertészet már turistalátványossággá nőtte ki magát. Budapesten a többi között a Millenáris parkban és a Józsefvárosban színesíti a városképet veteményes kert, amelynek művelőit sorsolás alapján választják ki - sorolta Kelen András. - A városi kert iránti igényekre tekintettel a vállalkozói főiskola tudományos műhelye most ajánlást dolgoz ki közösségi kertek beillesztésére az újpalotai önkormányzat városi rehabilitációs programjához, aminek köszönhetően még élhetőbb környezet kialakítására nyílhat lehetőség.

Újabban a kisebb városok, falvak önkormányzatai a közmunkaprogram részeként működtetnek kertészetet, egyebek között Encsen, Vizsolyban és Hernádszentandráson. Ezek követendő, hasznos kezdeményezések, ám a szakember megítélése szerint további kiigazgatásra szorulnak.

- A jelenlegi gyakorlat ugyanis az, hogy a közmunkások rendszerint rotációban, egymást váltva művelik az önkormányzat kertészetét, ami csupán átmeneti megoldást jelent a közfoglalkoztatás gondjainak enyhítésére. A főiskola elemzése szerint célravezetőbb lenne a rátermettebb közmunkásokból termelői közösségeket szervezni, amelyekből aztán megfelelő eszközökkel felszerelve, banki kölcsönökkel, önkormányzati hátszéllel rövid időn belül magát eltartani képes termelési egységek jöhetnének létre, mint ahogy az például Indiában már jól bevált - magyarázta Kelen András.

Rövidebb lesz az élelmiszerek útja Magyarországon is

Elsősorban a jogi, de a szükséges anyagi háttér biztosításával is támogatja a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), hogy az országban minél több helyen jöjjön létre termelői piac - mondta V. Németh Zsolt, a vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A közvetlen értékesítésről és az értékesítési lánc rövidítéséről a VM, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH), valamint a budapesti Francia Intézet összefogásával szerveztek pár hete konferenciát. A tanácskozás létrejöttében a Francia-Magyar Kezdeményezések elnevezésű szervezet is közreműködött.

Az államtitkár jelezte: a termelői piacok - a közvetlen élelmiszer-értékesítés - ma már nemcsak piaci rés, hanem egy külön ágazat, növekvő kereslettel. Hozzátette: ez a piaci tendencia érvényesül az utóbbi időben Magyarországon is, hiszen a termelői - gazda - piacok egyre népszerűbbek a vásárlók körében, reneszánszukat élik. V. Németh Zsolt emlékeztetett: a termelői piacok lerövidítik az élelmiszerek útját a termelő és a fogyasztó között, helyreállítva a két szereplő közötti bizalmat. Ez utóbbi erősíti az élelmiszerbiztonságot, a rövidebb szállítási útvonal pedig csökkenti a környezeti terhelést. Emellett a helyi feldolgozás és a közvetlen értékesítés lehetősége javítja a vidéki életminőséget, új munkahelyeket is teremt, továbbá megőrzi egy-egy kisebb régió hagyományait, tradícióit.

Ezért a Vidékfejlesztési Minisztérium a Nemzeti Vidékstratégia (NVS) fontos elemeként létrehozta azt a jogszabályi környezetet, amely megkönnyíti helyi piacok létesítését, ösztönzi a közvetlen értékesítést. Emellett a termelői piacok létrehozását anyagi források biztosításával is támogatja a szaktárca. Példaként említette, hogy október közepétől egy hónapon keresztül pályázhatnak a helyi önkormányzatok támogatási forrásokra - a Leader akciócsoportok közreműködésével - helyi piacok létesítésére. A támogatási szint 80-85 százalékos lehet, és maximum 50 millió forint nyerhető el erre a célra.

Az államtitkár azt is megfogalmazta: a franciáktól megtanulható, hogy a tradíciók egyik legjobb megőrzési módja a közvetlen értékesítés támogatása, amivel ellensúlyozni lehet a globalizáció nem kívánt hatásait is. Francois Laquieze, a budapesti francia nagykövetség kulturális együttműködési tanácsosa, a magyar fővárosban működő Francia Intézet igazgatója hozzátette: a mostani gazdasági és környezet válság kihívásaira az egyik lehetséges válasz az élelmiszerek értékesítési útjának rövidítése, a közvetlen termelői eladások ösztönzése, ezzel a gazdaság "zöldítése".

Konrád Istvánné, a Magyar Piacszövetkezet elnöke elmondta: nincs még pontos felmérés a belföldön működő termelői piacokról; a Magyar Piacszövetkezet 30-32-t működtet. Ezek bevétele hetente már több tízmillió forintra becsülhető. Gyaraky Zoltán, a VM élelmiszer-feldolgozási főosztályának vezetője pedig megjegyezte: helyben a termékek feldolgozottsági szintjét kell emelni, mivel így drágábban lehet az árut értékesíteni, és több munkahely hozható létre. Jelezte viszont, hogy a kistermelők által előállított élelmiszerek nem versenytársai a tömegtermékeknek, leginkább a kínálatot színesítik. Forrás:http://richpoi.com/cikkek/uzlet_gazdasag/a-globalizacio-szelid-ellenkulturaja---leroviditik-az-elelmiszer-utjat.html