2015

Átlépés

Bemutatkozás

Amikor a változás szelei fújnak a pesszimisták falakat emelnek, az optimisták pedig vitorlát bontanak."

Legfrissebb hozzászólások
Feedek
Megosztás
Címkefelhő

„Még” a hagyatékból


http://gondoskodomagyarorszag.com

Videolevelfej121226k.jpg

Kattints a képre a videólevél megtekintéséhez!

_________________________________________________________________________________________

„Még” a hagyatékból


A legnagyobb ajándékot kisunokámtól kaptam. Karácsony napjaiban többször is eljött a „fészekbe” és módom volt néhány morzsát átadni neki abból a hagyatékból, ami „megmarad, mert Istentől való, s ezáltal elpusztíthatatlan.”

Az érettségi előtt álló Ádika ugyanúgy kérlelt, ahogyan mamája is, sok évvel ezelőtt: „még”.

Ez a „még” volt a legnagyobb ajándék, amit kaphattam, amit bárki kaphat. Nem tárgyakat, nem szavakat kért tőlem, hanem azt az értéket, amit hagyatékul kaptunk őseinktől, bizonyságául annak, hogy „Nem papírra vetett betűkből ered a tudás, hanem lélekből s értelemből, ami az Úrtól való.”

Most folytatom a „még”-et, azoknak is, akik nincsenek itt karácsonyfánk alatt, „A hagyaték” krónikásával, Wass Alberttel és a lélek fényétől átszellemült Szeleczky Zitával.

A folytatás azt bizonyítja, hogy a magyar ember nem „lesz” Árpád sarja, hanem születésétől kezdve az. De nem vette észre, mert hangosabb volt a belülről való csendes szónál a szélvihar, a földrengés, a tűzvész, amely ezeregyszáz év alatt el akarta felejtetni azt a Szövetséget, amit Úr városában a Teremtő kötött az emberrel, és ennek megpecsételéseként adta neki a Szent Koronát, hogy az által a Lélek Fénye uralja és formálja az anyagi világot. Ezt, a Magyar Bibliában kőbe vésett igazságot akarta elfelejtetni a hazugság, de Árpád sarjai lelkükben őrzik a krisztusi ígéretet: „... és az igazság szabadokká tészen!”.

A folytatás azt bizonyítja, hogy a múlót el kell választani az örökérvényűtől, ahogyan a megszólaló örökérvényű részletet elválasztotta Wass Albert és Szeleczky Zita a regény múlandó részeitől.

És a folytatás azt mondja a múlandóba kapaszkodóknak, hogy a talmi kincsek elvakítanak, de az igaz kincseket el nem tudják homályosítani. Még akkor sem, ha sokan vannak az elvakítottak, mert „nem sokaság, de  lélek végez csoda dolgokat!”.

És a folytatás Jézus szavaival mondja az istentudó magyaroknak: „Ne bántson, ha kinevetnek. Az se, ha gúnyt űznek veled. Ha csak egy mustármagra való is megmarad nehányban, bizony mondom, hegyek mozdulnak hamarosan... áldjon meg téged az Úr és őrizzen meg téged... és minden magyart, odakint is, szerte a világban.”

A hagyaték örökérvényű részlete összefoglalja a folytatást, hallgasd meg és olvasd el tehát!

Érzem és tudom: „A nemzet nem számokban él, de lélekben. Egy az Úr oldalán százezreknél is többet számít a jövendő mérlegén.”

A nemzet lélekben él.

Ennek szellemében ajánlom fel azoknak a célhoz vezető folytatást, akik érezni és érteni akarják, hogy Árpád istentudó sarjai: folytassunk párbeszédet, a jézusi példát követve, megnyílva egymásnak, hogy lelkünkben élő értékeink nemzetté egyesítsék a magyarságot!

Ehhez kérem a Magyarok Istenének erőt, megvilágosodást és kitartást adó kegyelmét.

Így lesz!

Kelt Szegeden, 2012. Álom havának 26. napján.

Árpád sarja Halász József

Ui.: A videón elhangzó részlet: http://nemzetiegyseg.com/wassalbert_hagyatekreszlet.pdf

Wass Albert: A hagyaték (http://www.gondoskodomagyarorszag.com/fenykepgaleria/konyvek/)

A Csoda Napja

Úgy erősödik bennem az egymásért élés elkerülhetetlensége, ahogy közeledünk a Csoda Napjához.

Mert Csoda Napja lesz az ez évi téli napforduló, de nem meteor-becsapódás, nem özönvíz, nem földrengés, nem földönkívüliek földre szállása miatt, hanem azért, mert megnyílunk egymásnak, értékeink egyesülésére.

kep121219.jpg

Aki ismeri eddigi munkámat, az tudja, hogy az értelem közelítését végeztem az érzelemhez.

Most az érzelem egységesülésével kell az értelmet mindannyiunk szolgálatába állítani.

Eddigi munkám a „mit”-re és a „hogyan”-ra ad választ. Ezt kell az érzelem és értelem egységében megvalósítanunk.

Szeretettel kérek mindenkit, aki nem Dobogókőn köszönti a Földanya Világkorszakának kezdetét, néhány percet szánjon arra, hogy virtuálisan együtt legyünk 13 és 18 óra között valamikor (http://vcp3.videocontrolpanel.net/?meeting=5661520), hogy érezni tudjuk az egység léleknyitó erejét, ami kitárja a kaput az anyagi világ Lélek Fénye által közvetített uralásához és formálásához.

A Csoda Napján Dobogókőn lépésről-lépésre nyílunk meg, a Teremtő Iránymutatását követve, Boldogasszony Anyánk oltalmazó erejével. Aki valóságban vagy virtuálisan velünk lesz, át fogja érezni ezt.

Fokozatosan személyessé válik kapcsolatunk, és társakká válunk Földanya Világkorszakának megteremtésében.

Ezzel válunk a Földanya Világkorszakának MAG-jává.

A MAGgá váláshoz kérem mindannyiunkra a Magyarok Istenének erőt, megvilágosodást és kitartást adó kegyelmét.

Tudjuk, akarjuk és teszünk érte, tehát így lesz!

Kelt Szegeden, 2012. Álom havának 19. napján

Árpád sarja, Halász József


http://gondoskodomagyarorszag.com

Nyílt levél Schmitt Pál köztársasági elnöknek

Tisztelt Köztársasági elnök úr!

Jelenünkön keresztül jövőnket meghatározó időt élünk, amikor a liberális gondolkodási mód erkölcsi bukással kiváltott gazdasági világválsága a társadalmi feszültséget robbanásig fokozta Hazánkban, Európában és az egész világon.

Ebben a helyzetben a választóknak közvetlen akaratnyilvánítással (amelynek legális formája a népszavazás) kell dönteniük arról, hogy azt akarják-e, hogy tagjai maradjuk azoknak a nemzetközi szervezeteknek, amelyek a liberális gondolkodási módot képviselik, vagy kilépve azokból, vegyük vissza függetlenségünket és induljunk el egy olyan úton, amely a jelenlegitől alapjaiban eltér.

Vagyis paradigmaváltást akarnak-e a választók, vagy a jelenlegi paradigma változatlan érvényesülését, esetleges módosítással.

Az erről történő népszavazásra jogi lehetőséget ad az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d./ pontja, amely csak a nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségekre vonatkozó népszavazást tiltja, a jogok gyakorlását nem.

A liberális gondolkodási módot képviselő nemzetközi szerződések jogként határozzák meg a kilépést[1]. Tehát jog, és nem kötelezettség a kilépés.

Ugyanennek a cikknek az (1) bekezdése – a Kormány mellett - az Ön opcionálisan gyakorolható jogává tette a népszavazás kiírását.

Tisztelettel tájékoztatom arról, hogy – mivel Ön és a Kormány az Alaptörvényben meghatározott joga gyakorlását mellőzte - 2012. február 9-én Ön és a Kormány helyett indítottam el - választópolgárként kezdeményezve - a választói akarat érvényre juttatását azzal kapcsolatban, hogy Magyarország a liberális gondolkodási módot képviselő szervezetekben fenntartsa-e tagsági viszonyát vagy szüntesse meg azt.

Ezért kértem az EU, IMF és NATO tagságunk fennmaradására vagy felmondására vonatkozó aláírásgyűjtő ív hitelesítését az OVB-től, amit február 29-i ülésén elutasított[2].

Az Alaptörvény – előbb idézett - 8. cikk (3) bekezdés d./ pontja szerint nyilvánvaló az OVB téves értelmezése. Ezért természetesen kifogást emelek a határozatok ellen a Kúriánál[3].

A jogállamiság próbája lesz a kúriai tárgyalás, és megerősítő vagy cáfoló bizonyítéka a Kúria jogerős határozata.

Tisztelt Köztársasági elnök úr!

A világpolitika által kritikussá tett jelenlegi helyzetben a hatalomgyakorlóknak el kell ismerniük, hogy a megoldáskeresésébe be kell vonni a választókat.

Ezt mulasztotta el Ön és a Kormány egyaránt.

A közjogi méltóságok alkalmasságát az határozza meg, hogy a nemzet egyetemes érdekét képviselik-e, vagy nem. Önök nem képviselik.

Nem lehet tovább a választók egyharmadának támogatásával elért hatalomgyakorlási kétharmados látszat-többség akaratának képviseletére hivatkozva folytatni azt a – rendszerváltásnak nevezett diktatúraváltással elkezdett - társadalom-, gazdaság- és biztonságpolitikát, amely Hazánkat a jelenlegi, kilátástalan helyzetbe sodorta.

Tudomásul kell venni, hogy tarthatatlan a szabad mandátum rendszer, amelyben a hatalomgyakorlók jelent és jövőt meghatározó tetteikért nem tartoznak felelősséggel választóiknak, akiknek pusztán az a lehetőségük marad, hogy akkor érvényesítsék (a következő választáson) az érdeksérelmüket jelentő döntésekkel szembeni kifogásukat, amikor már a döntések hatásai életvitelükben visszafordíthatatlan károkat okoztak.

Tudomásul kell venni, hogy a kialakult helyzet folytathatatlanná teszi a polgári demokráciának – más szóval a nyugati civilizációnak – azt a következményét, amely a választási rendszerrel a népakarat közvetlen érvényesítését korlátozza.

Tudomásul kell venni, hogy nem jelent megoldást a kínálat-monopóliumot birtokló befektetők kegyeinek keresése – amely felé most a Kormány vezeti az országot -, hiszen a válság egyik következménye, az életszínvonal-csökkenés, a kereslet folyamatos csökkenését jelenti, amivel egy olyan örvényt hoz létre, ami törvényszerűen vezet az ország társadalmi életének gazdaság által kiváltott összeomlásához.

Tudomásul kell venni és be kell ismerni, hogy Magyarország nem független állam és függetlenségét a - zömmel félrevezetett - kisebbség (NATO-tagságunkat 46,94 %, EU-tagságunkat 38,00 %) támogatásával veszítette el. Ezt alapozta meg a Kádár-rendszer IMF-hez való csatlakozása, amit a diktatúra politikai döntését jelentette. Így nevetséges azt mondani, hogy „megőrizzük szabadágunkat”, hiszen ami nincs, azt nem lehet megőrizni.

Tudomásul kell venni, hogy azok a nemzetközi szervezetek, amelyek átruházott szabadság-jogainkat gyakorolják, nem teljesítették Hazánkkal szemben azokat a célokat, amelyeket alapszerződéseikben ígértek, így szervezeti tagságukkal egy diktatórikus birodalomhoz csatlakoztunk.

Ezért alapvető érdekünk, hogy felmondjuk tagságunkat ezeknél a szervezeteknél.

Ha a választók többsége nem így dönt, akkor van joguk a hatalomgyakorlással megbízottaknak a liberális gondolkodási mód szerint vezetni az országot, mert akkor a magyarság a rabságot választotta a szabadság helyett. Természetesen erre is joga van.

Állításom igazságtartalmát az alábbiak bizonyítják:

1.   Az EU nem teljesítette Magyarországgal szemben a Lisszaboni Szerződés I. CIKK (Az Európai Unióról szóló szerződés) 3. cikkében meghatározott céljait:

a./  Cél: a (2) bekezdésben hivatkozott (a 26. cikk (3) bekezdésben meghatározott) négy liberális alapelven keresztül szabadság, biztonság és jogérvényesülés valósul meg,

Tény: a magyar emberek, vállalkozások, termékek, szolgáltatások esélyegyenlőtlen helyzetbe kerültek az EU-n belül, ami gazdasági kiszolgáltatottságot, jövőkép nélküli bizonytalanságot és jogi diktatúrát jelentett.

Ezt elsősorban a tiltó rendelkezések, a (folyamatosan bővülő, függetlenséget csorbító) kizárólagos hatáskörbe vont területek, továbbá a kiegészítő jogszabályok, különösen a kvótarendszer és a Koppenhágai Kompromisszum – okozzák.

b./  Cél: az EU fenntartható fejlődéséért munkálkodik, amely olyan kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon alapul. (3. bekezdés)

Tény: munkanélküliség növekedése, általános elszegényedés, megszorító intézkedések folyamatos életbe léptetése, szociális érzékenység teljes hiánya.

c./  Cél: a jólét előmozdítása (1. bekezdés)

Tény: Az előző két pont következtében az EU tagság nem a jólétet mozdítja elő, hanem folyamatosan csökkenti azt.

2.   A Nemzetközi Valutaalap nem teljesítette Magyarországgal szemben, az alapokmány I. cikkében (Célkitűzések) megfogalmazott céljait:

a./  Cél: hozzájárulni a foglalkoztatottság és a reáljövedelem magas szintjének előmozdításához (II. bekezdés)

Tény: a foglalkoztatottság csökken, a reáljövedelem alacsony,

b./ Cél: valamennyi tag termelőeszközeinek fejlesztéséhez (II. bekezdés)

Tény: a termelőeszközök visszafejlődtek, stratégiai nemzetgazdasági ágazatok szűntek meg,

c./  Cél: előmozdítani az árfolyamok stabilitását (III. bekezdés)

Tény: a forint árfolyama instabil.

d./  Cél: anyagi eszközeinek megfelelő biztosítékok ellenében való időleges rendelkezésre bocsátása révén biztonságot adni a tagoknak, lehetővé téve ezáltal számukra, hogy fizetési mérlegzavaraikat olyan intézkedések foganatosítása nélkül küszöböljék ki, amelyek károsan hatnak a nemzeti vagy nemzetközi jólétre (V. bekezdés)

Tény: az anyagi eszközök rendelkezésre bocsátásának biztosítékai a nemzeti jólétet csökkentették.

e./  Cél: megrövidíteni a tagok fizetési mérlegében fellépő egyensúlyhiány időtartamát és enyhíteni annak mértékét

Tény: a fizetési mérleg egyensúlyhiánya állandósult, az államadósság nem csökkent, hanem növekedett (VI. bekezdés).

A fentiek következményeként Magyarországot az a veszély fenyegeti, hogy az IMF az alapokmány IX. Cikk (Jogállás, mentességek és kiváltságok) 2. szakasz II. bekezdésének érvényesítésével („ingatlan és ingó tulajdont szerez és efölött rendelkezik;”) az államadósság biztosítékaként jelzáloggal terheli a Magyarország területet majd - mivel az adósságállományt csökkenteni nem tudjuk – tulajdonjogot szerez afölött. Ennek reális veszélyét erősítik azok az államfölöttiséget jelentő mentességek és kiváltságok, amelyek az alapokmány szerint az IMF-et megilletik.

3.   Az Észak-atlanti Szerződés nem teljesítette Magyarországgal szemben, a Szerződés 1. cikkében (Célkitűzések) megfogalmazott céljait:

a./  Cél: A nemzetközi viszályokat, amibe belekerülnek, békés eszközökkel, olyan módon rendeznek, hogy a nemzetközi béke és biztonság, valamint az igazságosság ne kerüljön veszélybe.

Tény: olyan nemzetközi viszályokba kerül bele a NATO, amelyet önmaga kezdeményezett, hamis, valótlan okokra (ld. Irak, Afganisztán) hivatkozva „megelőző” intézkedésként, a demokrácia védelmére hivatkozva. Miután az ok hamis, a beavatkozások igazságtalanok, antidemokratikusak, és nem a nemzetközi békét, hanem a nemzetközi feszültség növekedését szolgálják, biztonságpolitikai veszélyhelyzetet teremtve a tagországokban, így Magyarországon is.

b./  Cél: nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak az Egyesült Nemzetek céljaival össze nem férő, bármilyen módon megnyilvánuló erőszakkal való fenyegetéstől és erőszak alkalmazásától.

Tény: Az erőszakkal való fenyegetés most Iránnal szemben jelentkezik, ismét bizonyítatlan okra hivatkozva. Különösen veszélyes a NATO alapító tagállama, az USA és Izrael szoros kapcsolata („legfontosabb szövetséges” – Obama) a jelenlegi helyzetben, amikor „Már nem az a kérdés, hogy lesznek-e izraeli légi csapások Irán ellen, hanem az, hogy mikor.” (Le Figaro – MTI)

A nemzetközi közvélemény egyre kritikusabb a „terrorizmus” kifejezés alkalmazásával kapcsolatban, tekintettel arra, hogy a NATO tevékenysége valósítja meg a klasszikus értelmezést, mi szerint a terrorizmus „politikai vagy gazdasági hatalom megszerzése és megtartása érdekében alkalmazott erőszak”, és ez alapján a NATO által terroristáknak bélyegzettek önvédelmi harcot folytatnak.

Ebben az erkölcsileg is egyre védhetetlenebb helyzetben lett Magyarország potenciális célpontja a NATO terrorista tevékenységét szenvedő országoknak, nemzeteknek, származásukkal, sorsukkal összetartozó embercsoportoknak.

Tisztelt Köztársasági elnök úr!

Ez a nyílt levél figyelemfelhívás Önnek, a Kormánynak, a hatalom közvetlen gyakorlásával megbízott minden személynek, és minden magyar embernek.

Azt bizonyítom vele, hogy a hatalomgyakorlóknak megvan a jogi lehetősége arra, hogy kivezessék Magyarországot a liberális birodalomból. Ezzel nem élnek, ezért a választóknak kell ezt helyettük kezdeményezni.

Azt bizonyítom vele, hogy nem „szabadságharc” a feltételek meghagyása melletti Trianon-komplexum (más – jelen esetben az EU és az IMF - barátságtalan magatartása velünk szemben) alkalmazása, mert az lehetőséget ad a visszarendeződésre, amely gyakorlatilag Magyarország megszűnését jelenti, ezért a függőség megtartásáért folytatott megtévesztő parasztvakítás.

Azt bizonyítom vele, hogy végveszélyben vagyunk, amit csak teljes (eszmei, jogi és gazdasági) paradigmaváltást jelentő önvédelemmel háríthatunk el.

Kelt Szegeden, 2012. március 3-án.

Tisztelettel:

Dr. Halász József

30/6163894, drhalaszjozsef45@gmail.com


[1] 50. cikk

(1) Saját alkotmányos követelményeivel összhangban a tagállamok bármelyike úgy határozhat, hogy kilép az Unióból. (EU – Lisszaboni Szerződés I. CIKK)

XXVI. cikk - A tagság visszavonása - 1. szakasz. A tagok kilépési joga

Bármelyik tag bármikor kiléphet az Alapból oly módon, hogy írásbeli felmondást nyújt be az Alapnak annak központjához. A kilépés e felmondás kézhezvételének időpontjában lép életbe.

(Nemzetközi Valutaalap – a Nemzetközi Valuta Alap alapokmánya)

13. cikk. A Szerződés életbelépését követő húsz év elteltével mindegyik Fél kiválhat a Szerződésből, éspedig egy évvel azután, hogy a felmondásról értesítette az Egyesült Államok kormányát.

(Az Észak-atlanti Szerződés - Washington DC, 1949. április 4.)

Tájékoztatás az OVB határozatokkal szembeni kifogásról

Tisztelt Cím!

 

Tájékoztatom arról, hogy az OVB 31/2012, 31/2012 és 32/2012. sz. határozataival szembeni, Kúriához címzett kifogásokat március 5-én személyesen benyújtjuk az OVB-nél.

 

A kifogást mindhárom beadványra elkészítettem. Mivel azok szövege nagyrészt azonos, az összevont anyagot másolom ide.

 

Szíves figyelmébe ajánlom nemcsak a jogászoknak.

 

A nyugati civilizáció és a Szent Korona Értékrend jogszemlélete közötti különbséget is érzékeltetik a kifogások, különösen a jogrendszer következetessége és a törvényhozás döntési folyamatként értelmezése vonatkozásában. Ez utóbbi átvezet az alulró felépülő szabályozási rendszer érvényesüléséhez.

 

Tisztelettel kérem a címzett szerkesztőséget, hogy az MTI OVB ülésről szóló hírét előző levelem értelmében helyesbítsék. Remélem, hogy a helyesbítési igényt a kifogások alátámasztják.

 

Tisztelettel:

Dr. Halász József

______________________________________

 

Kúria

 

Budapest,

Markó utca 16.

 

1055

 

Tisztelt Kúria!

 

Az Országos Választási Bizottság 2012. február 29-i ülésén a 30/2012. (31/2012., 32/2012) számú határozattal (továbbiakban: határozat) elutasította az alábbi kérdéssel népszavazás kiírását indítványozó aláírásgyűjtő ív hitelesítését.

 

„Akarja-e, hogy Magyarország Kormánya bejelentse kiválási szándékát az Észak-atlanti Szerződésből a Szerződés 13. cikke alapján.”- 30

 

„Akarja-e, hogy Magyarország Kormánya bejelentse kilépési szándékát az Európai Unióból a Lisszaboni Szerződés I. CIKK 50. cikke alapján.”- 31

„Akarja-e, hogy Magyarország Kormánya bejelentse kilépési szándékát a Nemzetközi Valuta Alapból, az alapokmány XXVI. Cikkének 1. szakasza alapján.”- 32

 

A határozat ellen

kifogást

 

jelentek be, a határozat indoklása alapján:

 

1. „Magyarország Alaptörvénye (továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikk (3) bekezdés d) pontja hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek tekintetében általános jelleggel kizárja a népszavazás lehetőségét.”

 

Ebből az alap-megállapításból az indoklás további részének ellenkezője következik.

 

Az Alapszerződés idézett pontja így szól:

„(3) Nem lehet országos népszavazást tartani

….

d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről;”

 

Az Alaptörvénnyel hatályon kívül helyezett 1949. évi XX. tv. népszavazással kapcsolatos 29/C §-a így rendelkezik:

 

„(5) Nem lehet országos népszavazást tartani:

….

b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról,

 

A jogalkotó tehát nem vette át az 1949. évi XX. tv. idézett pontjának második fordulatát, ezzel jelezve, hogy a tilalmat a nemzetközi szerződésekben meghatározott kötelezettségekre korlátozza, ezzel a kötelezettségekkel szerves egységet képező jogok gyakorlására vonatkozóan lehetővé teszi a demokrácia alapintézményének, a közvetlen népakarat legfőbb hatalmat közvetlenül gyakorló jogát, a népszavazást.

 

Mivel a beadvány tárgyát képező NATO-tagság felmondásával kapcsolatos lehetőségét „Az Észak-atlanti Szerződés” 13. cikke expressis verbis jogként határozza meg (A tagok kilépési joga) az Alaptörvény idézett cikke szerint e jog gyakorlásával kapcsolatban a népszavazás nem zárható ki. – 30

Mivel a beadvány tárgyát képező EU-tagság felmondásával kapcsolatos lehetőségét „Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata és az Európai Unió Alapjogi Chartája” (Lisszaboni Szerződés) I. CIKK 50. cikke jogként határozza meg az Alaptörvény idézett cikke szerint e jog gyakorlásával kapcsolatban a népszavazás nem zárható ki. – 31

Mivel a beadvány tárgyát képező IMF-tagság felmondásával kapcsolatos lehetőségét „A Nemzetközi Valuta Alap alapokmánya” - XXVI. Cikk” 1. szakasza jogként határozza meg az Alaptörvény idézett cikke szerint e jog gyakorlásával kapcsolatban a népszavazás nem zárható ki. – 32

 

2. „A választópolgárok nemzetközi kötelezettség vállalásáról csak akkor dönthetnek népszavazás útján, ha egy nemzetközi szerződés még nem hatályos.”

 

A megállapítás a nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek vonatkozásában igaz, de a beadvány nem a kötelezettségekkel, hanem a jogok gyakorlásával kapcsolatos, így itt a megállapítás irreleváns, és téves azt további következtetések alapjának tekinteni.

Ennek bizonyítására tartom szükségesnek az indoklás további részeinek elemzését.

 

3. „Azt követően, hogy a nemzetközi kötelezettségvállalás Magyarország tekintetében hatályossá vált, az Alaptörvény hivatkozott szabálya kizárja annak lehetőségét is, hogy az adott nemzetközi szerződés megszüntetése kérdésében népszavazást lehessen tartani: a nemzetközi kötelezettség megszüntetése is a nemzetközi kötelezettségről való döntés.

 

Mivel egy szerződés kötelezettségek és jogok szerves egysége, annak megszűnte a szerződés egészének megszűntét jelenti, vagyis a kötelezettségek teljesítését és a jogok gyakorlását egyaránt. Ezért kiragadni a szerződés egyik fő elemét az egészből, és elszakítani a másik fő elemtől logikátlan és antidemokratikus is, mert azt jelenti, hogy a tagság felmondása semmilyen okból és semmilyen kezdeményezésre nem következhet be (a köztársasági elnök, a Kormány és az Országgyűlés kezdeményezésére sem), mivel az maga után vonná az abban foglalt kötelezettségek megszűnését is.

 

A népakarat azirányú esetleges kinyilvánítása (hiszen a népszavazáson a feltett kérdésre igen és nem válasz egyaránt adható), hogy a szerződést fel kell mondani, döntési helyzetet teremt, ami egy döntési folyamatot elindítását jelenti, amely során jogharmonizálást kell végezni, vagyis minden olyan törvényt módosítani kell, amelyet a döntési helyzet érint, kötelezettségek és jogok vonatkozásában egyaránt.

Ez a jogrendszer fejlődéséből eredő természetes következmény és nem a jogrendszerrel szembenálló aktus.

 

4. „Erről csak a nemzetközi szerződés megkötésére jogosult szerv dönthet, de ez a döntés már szabad belátásán alapul, arra népszavazás útján nem lehet kényszeríteni.”

 

Mivel NATO tagságunkat népszavazás eredményezte (a választásra jogosultak 46,94 %-ának támogatása mellett), a jogrendszer következetességének (és demokratizmusának) kérdése, hogy lehetőséget ad-e arra, hogy ugyanígy, közvetlen akaratnyilvánítás döntsön annak fennmaradásáról. – 30NATO

 

Mivel EU tagságunkat népszavazás eredményezte (a választásra jogosultak 38,00 %-ának támogatása mellett), a jogrendszer következetességének (és demokratizmusának) kérdése, hogy lehetőséget ad-e arra, hogy ugyanígy, közvetlen akaratnyilvánítás döntsön annak fennmaradásáról. – 31EU

 

Mivel IMF tagságunkat egy önmagát is diktatórikusnak nevező rendszer akarata eredményezte, a jogrendszer legitimitásának (és demokratizmusának) kérdése, hogy lehetőséget ad-e arra, hogy közvetlen akaratnyilvánítás döntsön annak fennmaradásáról. – 32IMF

 

Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése szerint országos népszavazás elrendelése kötelező legalább kétszázezer választópolgár, és opcionális a köztársasági elnök, a Kormány vagy az Országgyűlés százezer választópolgár kezdeményezésére.

 

Az Alaptörvény alkotói a jogrendszer népszavazással kapcsolatos következetességét állították helyre azzal, hogy lehetővé tették a nemzetközi szerződésben meghatározott jogok közvetlen gyakorlását, nemcsak a tagság létesítése, hanem annak megszüntetése vonatkozásában is, azzal, hogy csak a kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban fogalmaztak meg tilalmat a 8. cikkben.

 

Az, hogy „lehetővé tették” (vagyis nem tiltják) a népszavazás kiírását nemzetközi szerződés fennmaradásával vagy felbontásával kapcsolatban, azt jelenti, hogy nem tartják tévedhetetlennek az opcionális joggal felruházott köztársasági elnököt, a Kormányt, az Országgyűlést és ennek bizonyítékaként utat nyitnak a népakarat megnyilvánulásának abban az estben is, ha az opcionálisan jogosultak nem írnak ki népszavazást.

Ha a választók nem támogatják a népszavazás kiírását kétszázezren aláírásukkal (vagyis nem tartják döntési helyzetet előidézőnek a nemzetközi szervezettel kapcsolatos tagságunk fennmaradását), akkor nincs népszavazás, és ha támogatják, akkor is csak akkor indul el a döntési folyamat a kilépési eljárással, ha a népszavazáson a szavazók többsége igennel voksol.

 

5. „Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a jelen határozattal elbírált népszavazási kezdeményezés - eredményessége esetén - hatályos nemzetközi szerződés megszüntetésére kötelezné az Országgyűlést, ennélfogva az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjába ütközik, így a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani.”

 

Az előzőek alapján az OVB határozat indoklásának ez a mondata, és az indítvány elutasítása téves következtetés eredménye, hiszen ellentmond az Alaptörvénynek, ami közvetlen népakarat döntésének tárgyává teszi annak a nemzetközi szerződésnek a fennmaradását vagy felmondását, amit közvetlen népakarat – 31NATO, 31EU) diktatúra - 32IMF hozott létre, és erre a hatályos Alaptörvény lehetőséget ad.

Kelt Szegeden, 2012. március 5-én.

 

Tisztelettel:

dr. Halász József                             dr. Lévai Edit

kifogást benyújtó ügyvédi képviselő

Helyesbítés kérése

MTI Belpolitikai Szerkesztőség részére

Tisztelt Szerkesztőség!

 

Kérem, a 2012. február 29-én 11:42-kor megjelent „Harminckét népszavazási kezdeményezést utasított el az OVB” c. hírük alább idézett részét, az ott megadott módon helyesbíteni.

 

A hír kifogásolt részlete:

„Négy - külön és érdemben tárgyalt - kérdés Magyarország Európai Unióból, a NATO-ból és a Nemzetközi Valuta Alapból való kilépési, illetve kiválási szándékára irányult. Ezeket az OVB azért utasította el, mert a kezdeményezések Magyarország Alaptörvényében felsorolt tilalmakba ütköznének.”

Az OVB ülésén elhangzottakból (http://youtu.be/mzUskCZNlVk) egyértelmű, hogy az OVB a hatályon kívül helyezett 1949. évi XX. tv. 26/C. §. (5) bekezdés b/ pontja, és nem a hatályos Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d/ pontja szellemében utasította el a beadvány hitelesítését,

A hatályos törvényhely ugyanis kizárólag a nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettségekre vonatkoztatja a népszavazási tilalmat, amely viszont nem kötelezettség, hanem jog, így annak gyakorlását az Alaptörvény nem tiltja.

 

Ezek alapján az Önök által közölt hír félretájékoztató, mert nem objektív, hanem szubjektív véleményként értékelhető következtetést tartalmaz, és azt sugallja, hogy a beadvány ténylegesen Alaptörvény ellenes, holott ez csak az OVB erősen vitatható véleménye.

Mivel a fellebbezés jogát gyakorolni fogom, a hír prejudikatív is, tekintettel arra, hogy az üggyel kapcsolatos hatályos jogértelmezést a Kúria fogja meghozni.

 

Kérem, a hír alábbiak szerinti módosítását:

 

Három - külön és érdemben tárgyalt - kérdés Magyarország Európai Unióból, a NATO-ból és a Nemzetközi Valuta Alapból való kilépési, illetve kiválási szándékára irányult. Ezeket az OVB azért utasította el, mert a kezdeményezések – a beadványozó által kifogásolt OVB-megállapítás szerint - Magyarország Alaptörvényében felsorolt tilalmakba ütköznének.”

Kelt Szegeden, 2012. március 1-én.

Tisztelettel:

Dr. Halász József

az OVB hivatkozott határozattal érintett hitelesítési kérelem beadványozója.

Hol voltál, Jobbik?

Kedves Barátaim!

 

Megtörtént az OVB ülés. Elutasították az aláíróívek hitelesítését.

Amint a http://youtu.be/mzUskCZNlVk videón láthatjátok, hallhatjátok, itt nem jogi, hanem politikai döntés történt.

Végtelenül sajnálatos, hogy idáig jutottunk. Nem az a baj, hogy jogilag érvelni képtelen emberek állnak le vitázni, hanem az, hogy nem is értik, amiről beszélnek.

És még egy dolog sajnálatos: az OVB egyhangúan határozott az elutasításról. Van egy párt Magyarországon, amelyik EU-ellenesnek, radikálisnak mondja magát. Ez a Jobbik.

Ma egyértelművé vált: egy dolog beszélni a magyar érdekek védelméről, és egy egészen más dolog tenni is érte.

 

A Jobbik csak beszélni tud, tenni nem!

Persze, ez nem váratlan, mert a pártrendszer természetes következménye.

_______________________

 

Miközben ezt írom, megérkeztek máris az OVB határozatai e-levélben. Élek a gyanúval: ezek a határozatok előre készültek el, ugyanis azt a személetet tükrözik, amit az OVB tagjai az ülésen elmondtak: a jog gyakorlásának lehetőségével azonosították a kötelezettség teljesítését:

„Magyarország Alaptörvénye (továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikk (3) bekezdés d) pontja hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek tekintetében általános jelleggel kizárja a népszavazás lehetőségét. A választópolgárok nemzetközi kötelezettség vállalásáról csak akkor dönthetnek népszavazás útján, ha egy nemzetközi szerződés még nem hatályos. Azt követően, hogy a nemzetközi kötelezettségvállalás Magyarország tekintetében hatályossá vált, az Alaptörvény hivatkozott szabálya kizárja annak lehetőségét is, hogy az adott nemzetközi szerződés megszüntetése kérdésében népszavazást lehessen tartani: a nemzetközi kötelezettség megszüntetése is a nemzetközi kötelezettségről való döntés. Erről csak a nemzetközi szerződés megkötésére jogosult szerv dönthet, de ez a döntés már szabad belátásán alapul, arra népszavazás útján nem lehet kényszeríteni. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a jelen határozattal elbírált népszavazási kezdeményezés - eredményessége esetén - hatályos nemzetközi szerződés megszüntetésére kötelezné az Országgyűlést, ennélfogva az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjába ütközik, így a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani.”

A január elsejétől hatályos joghely szerint nem az Alkotmánybíróság, hanem a Kúria az OVB fellebbviteli fóruma. A jogorvoslat tárgyalása tehát itt lesz. Ez viszont nem illetékmentes.

A három beadvány illeték-kötelezettsége 45000 forint, amit én nem tudok 65000 forintos nyugdíjamból fedezni, ezért kérem, adományokkal támogassátok az ügy továbbvitelét.

 

Szeretettel, Halász József

Csurka István emlékére

Sajnálom, hogy elmentél.

És azt is sajnálom, hogy megjelenhetett a magyar médiában Tamás Gáspár Miklós nekrológja, amely átlépett Rajtad, és egyedül a zsidóság érdekét szem előtt tartva, felhasználta ezt a nemzeti gyászt az életben maradt ellenség, a Jobbik gyalázására:

„Csurka náci volt meg fasiszta. (Olykor meg egészen egyszerűen csak nacionalista, néha egyenesen nemzeti demokrata.) De nem úgy volt náci, mint a Jobbik, amelyhez csakugyan semmi köze. A Jobbik indítékai között nem szerepel a magyar nép. Csurka a magyar népet a zsidónak tekintett belső szabadsággal szemben definiálta, a Jobbikat nem érdekli a magyar nép, csak a diadal: a csonkítás, a verés, az elhallgattatás.

A Jobbik a szeretetlenség, a tradíciótlanság, a részvétlenség pártja. Csurkát vonzotta a nemzeti egység, a magyar erő fantazmája: ezért állt utolsó gesztusaival Orbán Viktor pártjára, mert – a maga módján – Magyarország sikerét akarta, ami a Jobbiknak teljesen közömbös. Az apokalipszis lovasai (tudjuk a Doktor Faustusból) hidegek. A Jobbik jéghideg. Csurka István gonosz szíve azonban forró volt. Szláv asszimilánsként imádta a magyart. A Jobbik – s a Jobbik egész nemzedéke – nem szeret semmit. Csurka része a magyar történelemnek, a Jobbik kívül áll rajta, strukturális globálfasiszta.”

(http://hvg.hu/itthon/20120204_csurka_tgm_nekrolog)

 

Azt írtam, nemzeti gyász. Csurka Istvánnal elment az az ember, aki szívén viselte a magyar nép sorsát, aki elutasította Magyarország birodalomba beolvasztását.

Utolsó napjaiban felismerte azt a mérhetetlen veszélyt, ami a magyarságot és a világot veszélyezteti, és ez ellen keresett megoldást, amikor Orbán Viktor pártjára állt. Nem azonosulok ezzel, mégis azt mondom – szemben Tamás Gáspár Miklóssal -, hogy az ő látókörében csak a kevésbé rossz volt, és éppúgy tett Orbán mellé állásával, mint azok a milliók, akik a választáson nem valamire, hanem valami ellen voksolnak.

 

A magyarság életterét akarta megteremteni politikusként. Hogy nem találta meg, az elsősorban környezete bűne.

 

István!

Lelked, szellemed minden magyar emberben örökké élni fog!

 

Kelt Szegeden, 2012. Jégbontó havának 4. napján.

A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel:

Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája