2015

Átlépés

Bemutatkozás

Amikor a változás szelei fújnak a pesszimisták falakat emelnek, az optimisták pedig vitorlát bontanak."

Legfrissebb hozzászólások
Feedek
Megosztás
Címkefelhő

Persze, hogy nem működik!

Halálos mentőcsomagok

2014. december 8., hétfő 00:01 , forrás: Magyar Nemzet, szerző: Szabó Anna

Négy év kőkemény megszorítás, masszív privatizáció (kikötőktől a repterekig), 50 százalékos adósságelengedés, és 245 milliárd (!) euró új kölcsön után Görögországnak ma kevesebb a pénze és több az adóssága, mint az Európai Unió mentőcsomagjai előtt.

Az EU, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank (trojka) közös segítségének mérlege lesújtó: megemelt adók, csökkentett szociális kiadások, tömeges elbocsátások és bérlefaragások mellett 25 százalékos gazdasági zuhanás, 177 százalékra emelkedett, soha nem visszafizethető államadósság, 26 százalékos munkanélküliségi arány (a fiatalok körében ennek duplája), valamint az idei, félszázalékos GDP-növekedés felett érzett szertelen öröm.

Akárhonnan nézzük, nem egy sikertörténet. Márpedig ennyit tudott felmutatni az Európai Bizottság, az euróövezet pénzügyminisztereinek tanácsa (a luxemburgi Jean-Claude Juncker vezetésével) és a valutaalap – így közösen, minden szakértelmet, nemzetközi tekintélyt, valamint a valutaövezet közös jegybankjának „tűzerejét” bevetve. A kudarc látványos: négyévnyi IMF-/EU-gyámság és a végeláthatatlan megszorítássorozat után a görögöknek még most is újabb kölcsönért kell könyörögniük az EU-nál, amely ma dönt a sorsukról.

Az unió gazdaságának mindössze két százalékát (!) kitevő Görögország ügyében csupán annyira futotta Brüsszeltől, hogy megmentette a görög állampapírokat birtokló nyugati bankokat. Mindez komoly aggályokat vet fel az uniós apparátus problémamegoldó képességét illetően.

Mi történne itt egy súlyosabb válság esetén? Egy népen nem lehet éveken át kísérletezgetni, negyedévente átírni az aktuális évre kiadott, betonbiztosnak beállított gazdasági prognózist, – mert hiteltelenné váltak az unió elvárásai. A görögök mindet teljesítették, és lám, hová jutottak. Ma már jól látszik, hogy Brüsszel nem tudott mit kezdeni a bajba jutott tagállamokkal, mert mindössze egyetlen számra, a költségvetési hiány GDP-hez mért arányára koncentrált.

Arra a bizonyos három százalékra, amelyről eddig még senki sem bizonyította be, hogy miért pont annyinak kell lennie. Ha megnézzük az uniós országok egyenlegeit, gyönyörű, karcsú költségvetéseket látunk a papíron. Szinte mindenki az engedélyezett sávban mozog, látszólag tehát minden rendben, holott a gazdaságok többsége stagnál és súlyosan eladósodott. Aki esetleg – horribile dictu – 0,1-0,2 százalékponttal mégis kilóg a sorból, annak előírják a kötelező költségcsökkentést/adóemelést.

Miért, 3,1 százalékos hiány esetén vajon miféle tragédia történne? A renitens országot nyilvánvalóan nem roppantaná meg ez a minimális eltérés, de kiültetnék a brüsszeli szégyenpadra, kötelezettségszegési és túlzottdeficit-eljárásokat indítanának ellene, befagyasztanák az EU-s támogatásait, és végső esetben a szavazati jog megvonását is kilátásba helyeznék.

Ezt mi már ismerjük. Most az olaszok ismerkednek a 0,1 százalékos „problémával”, amelyre Matteo Renzi kormányfő nemrég csattanós választ adott: az Európai Bizottság ez ügyben írt elmarasztaló levelét egyszerűen feltette a világhálóra – hadd olvasgassák az olaszok szabad idejükben, miként működik a brüsszeli apparátus nyomásgyakorlása (pénzügyi terrorja).

A hatás nem maradt el: egy ország háborodott fel a kioktató és lenéző stíluson, a bizottság pedig kínjában csak azt hajtogatta, hogy egy titkosnak minősített levelet a címzett (Renzi úr) az engedélyük nélkül osztott meg több tíz millió honfitársával. A görögök most a GDP-jük 0,008 (!) százalékát kitevő segítség fejében követelt újabb megszorítások miatt tüntetnek az EU ellen. Mert ők a bőrükön érzik (és nem az íróasztal mögül vélik tudni), hogy ez a recept nem működik.

Ez az igazság Görögországban!

A hazai médiában sajnos alig olvasni valamit arról, mi zajlik ezekben a napokban Görögországban. Elvont elemzéseket, körülményes latolgatásokat közölnek az újságok, amelyeket jobbára külföldi forrásokból vesznek át, de olyasféle kezdeményezéssel én nem találkoztam, hogy valamelyik szerkesztő leült volna a telefonhoz és fölhívta volna Jorgoszt és megkérdezte volna tőle: te mi van veletek? Én megtettem.

Menekül a pénz

Görög ismerőseim egyike - kis kerámia-manufaktúra tulajdonosa - a következőket mondta el: - Az emberek, ha tehetik, semmit nem vásárolnak, nem adnak ki egy petákot sem, mert arra számítanak, hogy a drachma visszavezetése és azonnali leértékelése után a most félretett euró nagyjából kétszer annyit fog érni. Azaz bármilyen csekély összeget tudnak most félretenni, az holnapra megduplázódik. A bankok előtt hosszú sorok kígyóznak, mindenki veszi ki a pénzt, hogy otthon a párnacihában őrizgesse. A bankautomaták már régen kiürültek, és nem is tölti fel azokat senki. Nincs mivel.

A vállalkozókat mindez kétféleképpen érinti. Egyrészt ők is mentik a pénzüket, másrészt alig akad megrendelésük, mert a pénzmentés miatt most csak a legszükségesebb beszerzéseket bonyolítják a cégek. Barátom szerint: - Gyakorlatilag leállt a gazdaság. A vállalkozások, üzletek túlnyomó része bezárt, és mindenki nagyon tart attól, hogy belátható időn belül nem is indul újra.

Azért persze akad néhány üzlet, ami nyitva tart. - Az élelmiszerboltokban tolonganak az emberek és mázsaszám vásárolják a tartós élelmiszereket. Konzervek, liszt, cukor, minden fogy, amit félre lehet tenni, amit akkor is meg lehet majd enni, amikor leáll az egész ország. Mert a görögök most attól tartanak, a legrosszabb még hátra van.

Ha nincs áram

A megtakarítási szándék miatt ugyanis a közüzemi számlákat senki nem fizeti be. Mindenki abban bízik, hogy a drachma visszavezetése után, még a várható büntetéssel együtt is, olcsóbban fogják rendezni közműtartozásaikat, mint most. Csakhogy így a közműcégeknek semmi bevétele nincs. - Ez azért óriási gond - magyarázta barátom - mert Görögországban az áramot többnyire gázüzemű erőművekben állítják elő, s ha a szolgáltatónak nincs bevétele, akkor nem tud gázt vásárolni, és így természetesen termelni sem tud. Most tehát mindeni attól tart, hogy napokon belül leáll az egész országban az áramszolgáltatás.

És a legaggasztóbb az, hogy a holnaptól való félelem azokon is úrrá lett, akik nem a megtakarítási szándék miatt kerülték eddig a boltokat, hanem egyszerűen azért, mert nincs miből vásárolniuk. Most ők is aktívabban lettek: - Minden reggel arra ébredünk, hogy tucatnyi üzletet fosztottak ki az éjjel. Akinek nincs miből vásárolnia, az is tudja, hogy túl kell élnie a holnapot, és szerez magának, ahogy tud. A rendőrség, úgy tűnik, nem sokat tehet, mert a fosztogatók bandákban járnak, és elég szervezettnek tűnnek. Mellesleg a rendőrség sem tudja, mit kellene csinálnia. Ott is csak emberek dolgoznak, akik ugyanúgy félnek a holnaptól, mint a többiek.

Ugye akadnak még páran, akik emlékeznek az Egyesült Államok és Kanada egy részét érintő 2003-as hatalmas áramszünetre. Bár a New York nagyobbik hányada csupán egyetlen napra borult sötétbe augusztus 14. és 15. között, az áramkimaradás az USA északkeleti részén és Kanadában jelentős területeken négy napon át tartott, sőt a metropolison belül is voltak ilyen zárványok. A sötétbe borult helyeken gyakorlatilag egyetlen éjszaka alatt kiürült az összes üzlet. Sokan attól félnek, hogy, ha tényleg lekapcsolják az áramot, akkor a görög nagyvárosokban elszabadul a pokol.

Ilyen körülmények között sem a turistákra nem lehet számítani, sem az exportra termelő vállalkozások nem tudnak működni. - Hülye vagy? Hogyan termeljek áram nélkül? És ami a legrosszabb: ha néhány hónapig nem tudom kiszolgálni a külföldi vevőimet, akkor találnak helyettem más beszállítót. Percek alatt elveszíthetik a görög cégek a piacaikat.

A végeken

Vidéken és a szigetvilágban más a helyzet. Görögország jelentős területein élénk a kisüzemi mezőgazdaság, és még a külföldiek által látogatott helyek nagy részén is inkább afféle melléküzemág a turisták kiszolgálása. A parasztok pedig különösebben nem aggódnak: - Minden vidéki családban van valaki, legalább egy nagypapa, aki még mindig őrzi a hagyományos gazdálkodási rendet. Legelnek a kecskék, kapirgálnak a tyúkok, virágzik a veteményes... A gazdák többsége csak a vállát vonogatja. Azt mondják, majd előszedik a petróleumlámpát a padlásról, aztán megy minden tovább, mint ahogy kétezer évig ment. Azt hiszem, igazuk van.

Barátom szerint a görögök többsége lélekben már fölkészült Európa elhagyására. Úgy tűnik, tudják, mi vár rájuk és belenyugodtak a változással járó megrázkódtatások elviselésébe. - Nem vagyok valami nagy közgazdász, meg politikai szakértő - magyarázta ismerősöm -, de itt most mindenki elemzéseket olvas, holnapot latolgat. A többség, az általam érzékelt többség, úgy látja, ma már nem a görögökön múlik, hogy kilépünk vagy sem. Mi mennénk. Nekem az a benyomásom, mintha az EU ragaszkodna foggal-körömmel ahhoz, hogy maradjunk. Fenyegető elemzéseket írnak, mélységesen sötét jövőt jósolnak nekünk. De itt sokan úgy gondolják, ezek a szólamok csak az alkudozás részei. A hazai sajtó, különösen a baloldali újságok, ugyanis azt is megírják, hogy lehet saját útja Görögországnak. Olyan, mint Argentínáé. De hát ki tudja...

Ki tudja?

(boldogokasajtkeszitok.blog)

Olvasó: Vasárnap a Kossth Rádióban a G20-k tanácskozásáról szóltak a hírek, a magyaroknak adandó kohéziós pénzekről volt szó.
S mit nem mond az illetékes osztrák 'képviselő' : meg kell adni Magyarországnak a kohéziós alapot, mert különben a többiek, pl. az osztrákok is kárát látják a kifizetés elmaradásának.
No hát kedveseim! Adni kell a birkáknak pénzt, mert nem lesz, aki tejeljen nekünk. A Mária-Terézia mondás ma is igaz: etetni kell a birkát, hogy nyírni lehessen. Hát ez a számunkra kiszabott szép, új világ! Ezt nevezik globál-kapitalizmusnak!

Görögországban lekapcsolhatják a háztartások áramellátását

A görög energia-felügyeleti hatóság vezetője Nikosz Vaszilakosz bejelentette: jövő héten válságtanácskozást tartanak, hogy az utolsó pillanatban még elkerülhessék az ország elektromosság- és földgáz ellátásának összeomlását.

A felügyeleti hatóság a napokban kapott egy levelet a Depa gázszolgáltatótól, hogy ha a magántulajdonban lévő áramszolgáltatók nem törlesztik azonnal a tartozásaikat, leállítják azok üzemanyag-ellátását. A felügyeleti szerv az állami tulajdonban lévő DEI CEO-t kötelezné a kieső termelés pótlására - csakhogy a vállalat létesítményeinek egy részét az IMF nyomására nemrég privatizálták. A DEI bejelentette, hogy ha nem kapnak azonnal hitelt (az IMF-től), hogy az erőműveket tovább üzemeltethessék, az év második felében az ország több térsége is áram nélkül marad. A kieső termelést csak úgy tudnák pótolni, ha további forrásokat kapnak az üzemanyag-ellátottság biztosítására, akkor is csak úgy, hogy az év második felében hetente többször is lekapcsolnák az áramot egy-egy térségben. Arthurosz Zervosz, a DEI vezetője nyilvános beszédet tartott, amiben kijelentette, hogy ez szükségállapot, és kezeljék is ennek megfelelően, mert ezt már nem fogják megoldani az egyes szolgáltatók túlterhelésével.

"Fennáll a veszélye az áramtermelés országos összeomlásának".

A felügyeleti hatóság jelenleg az ország áramellátásának összeomlására készül. A DEI csak a szükséges kapacitás kétharmadával rendelkezik, ez is csak akkor áll fenn, ha azonnal pénzhez jut. A felügyeleti hatóság bejelentése szerint ha az országos áramellátásban zavar keletkezik, a háztartások áramellátását fogják először lekapcsolni, hogy így elkerülhessék a szolgáltatás országos összeomlását. A Depa gázszolgáltató biztosítja a magántulajdonú áramszolgáltatók energiaszükséglete 70%-át, így ha leállítják a gázszállítást, a magántulajdonú áramtermelés, vagyis az országos áramtermelés minimum egyharmadának működése leáll. Kérdés, hogy a DEI mekkora kapacitást tud magára vállalni, és az elég lesz-e a nagyobb vállalatok, szolgáltatók áramellátására.

Kezdődő láncreakció - a gázszolgáltató is fizetésképtelenné válik

A Depa viszont kénytelen leállítani a gázszállítást - egy görög napilap úgy értesült, hogy a következő esedékes kifizetéskor már nem áll rendelkezésükre elég készpénz ahhoz, hogy az orosz Gazpromot kifizessék. A Gazprom pedig Görögország földgáz-felhasználásának 80%-át fedezi. Zervosz szerint 400 millió euró hitelre lenne szükségük a további működéshez, ez esetben a lakossági áramszolgáltatás lekapcsolásával a vállalatok és a nagyobb szolgáltatók még tovább működhetnének.

Ha Görögország nem tud fizetni a földgázért (és kőolajért), az a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ország áramellátását a hazai szénnel, vízerőművekkel és más alternatív energiaforrásokkal fogják biztosítani. Ez az ország áramszükségletének (a DEI becslése szerint) csak 50%-át tudja fedezni, vagyis hogy a gazdaság tovább működhessen, minden görög háztartás állandó jelleggel áram nélkül marad.

Még egyszer kihangsúlyozzuk: korábban az IMF-hitel feltétele volt a DEI egyes létesítményeinek privatizációja...

Molnár István - Jövőnk.info

GÖRÖG VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK

MTI: a nemzetiek nácik, a kommunisták baloldaliak

A Magyar Távirati Iroda tudósítása szerint előretört Görögországban a "szélsőjobb". Elképesztően részrehajló MTI tudósítás, Bar!kad kommentárral.

A vasárnapi görögországi parlamenti választások első részeredményei alapján "veszélybe került a takarékossági reformprogram végrehajtása" a súlyos adósságokkal küzdő országban. Legalábbis a Magyar Távirati Iroda szerint.

választásokAz első eredmények szerint a takarékossági program mellett álló mindkét nagy párt, a konzervatív Új Demokrácia és a szocialista PASZOK (Pánhellén Szocialista Mozgalom) drámai módon visszaesett a választásokon. Bejutott viszont a törvényhozásba az MTI által neonáci jelzővel ellátott nemzeti radikális Arany Hajnal párt is. A Magyar Távirati Iroda roppant távolságtartó tudósítója által csak egész egyszerűen rasszistaként, illetve idegengyűlölőként aposztrofált Arany Hajnal a szavazatok mintegy 6-8 százalékát szerezte meg. A parlamenti bejutáshoz szükséges küszöb 3 százalékos volt.

A legnagyobb görög televíziós állomások által közölt előrejelzések szerint a konzervatív Új Demokrácia a szavazatok mintegy 20-24 százalékát szerezte meg, míg a szocialista PASZOK a voksok 14-17 százalékához jutott.

A kommunisták így lettek baloldaliak

A részrehajlás terén azonban nem hagyta ennyiben az MTI. A tudósítás szerint előretört a Radikális Baloldali Szövetség is (mint ismeretes: Athén és fél Görögországot a kommunista és anarchista szélsőbaloldal gyújtotta lángra és bénította meg hosszú hónapokra), amely a részeredmények szerint a szocialistáknál több szavazathoz, mintegy 15-18 százalékhoz jutott. A két párt ily módon a második, illetve harmadik helyért verseng.

Hogy biztosak legyünk a "szélsőjobboldal" elhelyezésében, a tudósításban megismétlik: az előrejelzések szerint bejutott a törvényhozásba több kis párt, köztük a neonáci Arany Hajnal, amely a többi között a bevándorlók kiutasítását sürgeti.

Tavaly december óta egyfajta nemzeti egységkormány vezette az országot. A két nagy (Új Demokrácia, PASZOK) kényszerkoalíciója néhány kisebb párt támogatásával hagyta jóvá az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank által az újabb hitelcsomag fejében megszabott feltételeket. Az úgynevezett trojka csomagtervét azonban az eddig hivatalban volt koalíció pártjai közül csak a két nagy támogatja, míg a kisebbek ellenzik azt. Amennyiben az új kormány nem tartja magát a reformígéretekhez, az a külföldi pénzügyi támogatás beszüntetéséhez, és elemzők szerint államcsődhöz vezethet. A szélsőbaloldali Radikális Baloldali Szövetség mindeddig támogatásáról biztosította Görögország uniós, illetve euroövezeti tagságát, elutasította viszont a külföldi adósság visszafizetését.

A vasárnapi választások nyomán felettébb kérdéses, hogy a konzervatívok és a szocialisták képesek-e egy olyan koalíció létrehozására, amely folytatná a reformprogram megvalósítását. Ráadásul a magát a szavazás győztesének nyilvánító Új Demokrácia a választások előestéjén elzárkózott attól, hogy a PASZOK-kal szövetségre lépjen. A két nagy párt ugyanakkor együttesen sem szerezte meg a voksok 40 százalékát.

Ilyen körülmények között egyelőre teljesen nyitott, hogy milyen kormány alakulhat Görögországban. Nem véletlen, hogy alig egy órával az urnazárás után elemzők felvetették: nem kizárt, hogy újabb választásokra kerül sor.

MTI nyomán - barikad.hu kommentár

A görög rendőrszakszervezetek elfogatóparancsot adnak ki az EU/IMF tisztviselőkre

2012. február 11. - 21:29 Jövönk.info

Görögország legnagyobb szakszervezete bejelentette, hogy elfogatóparancsot adnak ki az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap hivatalnokai, illetve az újabb megszorításokat hirdető politikusok ellen. A rendőrszakszervezet zsarolással, a demokrácia és a nemzeti függetlenség felszámolásával vádolta az eurokratákat, és közölte, hogy az első célpont az IMF vezetője lesz. "Mivel tovább folytatják ezt a pusztító jellegű politikát, arra figyelmeztetjük Önöket, hogy nem fognak minket a testvéreink elleni harcra kényszeríteni. Nem szállunk szembe szüleinkkel, testvéreinkkel, gyermekeinkkel és semelyik állampolgárral sem, aki változást követel a politikában." A szakszervezet, amely ezt a nyilatkozatot kiadta, képviseli a görög rendőrök kétharmadát.

Úgy tűnik, a görög rendőrszakszervezet megtalálta a szabadkőműves elit gyengepontját, ami minden országban tabunak számít. Európában minden egyes politikus, aki a hatalom közelébe kerül, szabadkőműves. A hatalom közelébe csak úgy juthat, ha leköteleződik, ami többnyire törvénytelenséget jelent. Ez azért szükséges, hogy ha nem hajtja végre a felettes utasításait, a hatalomból törvényes eszközökkel azonnal eltávolítható legyen. A görög rendőrség rájött, hogy az összes (!) politikus a jelenlegi törvényi szabályozás segítségével kiiktatható. Minden egyes politikus esetében elő lehet szedni valamit, amivel zsarolható, és a felettes még pluszban zsarolás miatt is büntethető. Ez igaz minden európai államra, így Magyarországra is. Egy ilyen zsarolási alap lehet egy korábbi sikkasztási ügy, vagy akár a külföldi kollégiumban lehallgatott hálószoba... Szima Juditot nem véletlenül állították félre! Egy hazafias, a hatályos törvényeket betartó rendőrség a legnagyobb veszélyt jelenti a szabadkőműves diktatúrára.

Csak is kizárólag ezért van törvénybe iktatva a mentelmi jog. Azonban egy olyan helyzetben, ami nemsokára minden európai államban előáll, ez senkit nem fog érdekelni. Egy valós érdekképviseletet jelentő rendőrszakszervezet a hatályos jogszabályok alapján azonnal előzetes letartóztatás alá tehet bármely politikust, és a rendszer rendezőelve a garancia arra, hogy találnak is valamit, amivel börtönbe juttatható.

Akkor lenne tele a gatya, lenne azonnal munkahelyteremtés!

A szakszervezet által megfogalmazott felszólítást az Európai Központi Bank vezetőjének, és az európai Bizottság korábbi vezetőjének is címezték. A görög parlament előtt tömeges tüntetések kezdődtek, és a rendőrök közül rengetegen a fenti nyilatkozat értelmében nem vették fel a szolgálatot, mert a hatalom jelenleg a nép utolsó forintjait venné el a megszorításokkal, és ehhez a rendőrségnek kellene közreműködnie.

Ez az eredménye annak, ha a rendőrt szembe akarják állítani saját népével!

Fenyvesi Áron - Jövőnk.info