A forralt bor legfontosabb összetevője továbbra is maga a bor, de azért van még egy-két érdekesség azzal kapcsolatban, mi is van a következő hetek kedvenc italában. Egy kis mindennapi kémia következik, a végén pár remek (féltudományos) ürüggyel, amit felhasználhat, ha meg kell indokolnia, miért is kell már megint egy kis forralt bort innia.

Már a bor mint összetevő mellett sem érdemes szó nélkül elmenni. A legtöbb alkoholos italhoz hasonlóan fontos alkotóeleme az etanol, de emellett rengeteg szerves vegyületet is tartalmaz, ezek mind befolyásolják: az antociánok a színére vannak hatással, az ízét pedig többek között a flavonoidok alakítják.

Ettől savanykás

A forralt bor másik fontos részét jelentik a citrusfélék: valaki a narancsra, valaki a citromra esküszik. A Compound Interest blog szerint ezekre különös figyelmet érdemes fordítani, ugyanis jelentősen befolyásolják a forralt bor ízvilágát.

A narancsot kiválasztva, annak például a héjában is rengeteg vegyület található: többek között a a számos illóolajban is meglévő terpének, a kesernyés ízhatást biztosítő tanninok (csersavak) vagy a nyálkahártyát ingerlő szaponinok. Az egyik fő összetevő a D-limonén, ez a narancshéjban lévő narancsolaj 98 százalékát teszi ki.

A citrom ízhatásában a savanyúságért felelős citromsav, az egészségre jó hatást gyakorló aszkorbinsav, valamint a szintén savanykás ízű C4H6O5, azaz az almasav játszik szerepet.

Ettől édes

A forralt bor persze nem kifejezetten savanyú, hiszen a legtöbb recept a citrusféléknél jóval nagyobb mennyiségű cukor hozzáadását is írja. Hogy a cukor valóban édes legyen, azért három, egymástól pontosan meghatározott távolságban lévő terület felelős. Egy atomcsoport, benne szabad hidrogénnel a hidrogénkötésekhez; egy szabad oxigénnel rendelkező atomcsoport szintén a hidrogénkötésekhez; valamint egy nempoláris atomcsoport, ami nem létesít hidrogénkötést.

A tudomány jelenlegi állása szerint a fenti felállás szükséges ahhoz, hogy a nyelvünkön lévő receptorok édesnek érezzenek valamit.

 

Ezek pedig remek ürügyként szolgálnak a fogyasztáshoz

A forralt bor fűszeres jellegéért általában felel például a szegfűszeg, és itt máris eljutottunk egy remek borivási ürügyhöz, legalábbis féltudományosan. A szegfűszeg ízhatását ugyanis alapvetően a 2-methoxy-4-(2-propenyl)phenol, barátibb nevén az eugenol biztosítja, ami a hagyományos népgyógyászat szerint remek ellenszer fogfájásra.

Szintén használható fűszer a szerecsendió. Ennek fontos összetevői a fenoléterek, melyek nem csak finomabbá teszik a dolgokat, de nagyobb mennyiségben hallucinációkat is okoznak. Ehhez persze akkora mennyiség kell, amelytől a bor már nem túl finom lesz.

Végül pedig ott a fahéj, ez pedig a szegfűszeghez hasonlóan remek ürügyként szolgálhat, a legújabb kutatások szerint ugyanis baktérium- és gomba- és vírusölő hatása is van.

Szóval tényleg igyon belőle sokat a tél folyamán. Egészséges, ugye.