2015

Átlépés

Bemutatkozás

Amikor a változás szelei fújnak a pesszimisták falakat emelnek, az optimisták pedig vitorlát bontanak."

Legfrissebb hozzászólások
Feedek
Megosztás
Címkefelhő

Így pusztulhat el 60 település Magyarországon

2014. május 3., szombat 19:35, frissítve: 07:03 , forrás: KSH, MNO, szerző: Kovács András
Így pusztulhat el 60 település Magyarországon

Van Magyarországon 60 település, amely akár pár évtizeden belül eltűnhet, mivel az elmúlt tíz évben népességének a 30 százalékát elveszítette – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb elemzéséből. A hivatal olyan 200 főnél alacsonyabb népességű falvakról készített pillanatfelvételt, amelyek finoman szólva sem voltak az elmúlt évtizedek nyertesei.

Kovács András
Kovács András

A második Orbán-kormány egyik kiemelt célja volt, hogy pár száz fős településeken is sikerüljön olyan életfeltételeket teremteni, amelyek vonzóvá tehetik ezt a szegmenst az emberek előtt, mivel az utóbbi évtizedekben erőteljes elvándorlást és elöregedést regisztrálhattunk ezekből a falvakból, községekből. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter korábban úgy fogalmazott, Magyarországnak olyan vidékpolitikára van szüksége, amely biztosítja, hogy a kisvárosokban, a falvakban, a fővárostól távoli településeken is boldogulhassanak az ott élők, és kiváló minőségű mezőgazdasági javakat termelhessenek.

Ehhez a témakörhöz szorosan kapcsolódik az a KSH által közzétett legfrissebb elemzés, amely azokra a településekre fókuszált, melyek lakosságszáma a 2011-es népszámlálás alkalmával nem érte el a 200 főt, valamint népességük legalább 30 százalékát elvesztették a legutóbbi két népszámlálás között. E két feltételnek 60 település felelt meg. 

Ebben a körben már a 19-20. század fordulóján jelentkezett egy erőteljes népességkiáramlás, amelynek során elsősorban a szegényebb, saját földtulajdonnal nem rendelkező, sok esetben zsellérsorú, alacsony társadalmi státusú népesség áramlott a városokba. Az 1960-as, 1970-es évek városcentrikus településpolitikája egyértelmű vesztesei a kisebb lélekszámú települések voltak.

El akarták őket pusztítani?

Az 1971-ben elfogadott 1007/1971. számú kormányhatározat több mint 2000, funkció nélküli „mellékfalut” hagyott anyagi, pénzügyi forrás nélkül, mivel fejlesztésüket gazdaságtalannak ítélte. A települések bizonyos körében az építési engedélyek kiadását is megtiltották. Az 1980-as években ugyan már elindult egy integrált falufejlesztés, azonban tényleges pénzügyi háttér nélkül, így valós hatása nem volt. 

Az 1970-es népszámlálás adatai szerint 113, az 1980-as szerint már 189 településnek volt kevesebb, mint 200 lakosa, és a két népszámlálás közötti népességfogyás mértéke is magas volt: az 1980-ban 200 fő alatti települések az előző népszámláláshoz képest népességük negyedét (36 226-ról 27 176-ra), közülük 55 pedig lakosságának legalább a 30 százalékát vesztette el. A települések közül néhánynak extrém mértékű népességvesztést kellett elszenvednie. A Somogy megyei, 1970-ben 483 fős Libickozmának 1980-ban már csak 135 lakosa volt, míg a Szabolcs Szatmár Bereg megyei Kishódoson 1970-ben 362-en, tíz évvel később már csak 111-en laktak.

Öngerjesztő folyamatok

Az 1990-es évek elején az önkormányzati törvény elfogadásával megteremtődtek azok az alapfeltételek, amelyek révén a települések, azok polgárai maguk befolyásolják a település sorsát. Azonban a 20. század végén és a 21. század elején újabb népességkiáramlás történt e településekről. A vizsgált települések esetében ez már a fiatalokat vagy aktív korúakat, a munkaképes, kvalifikáltabb népességet érintette. Az adott település társadalmának demográfiai és társadalmi struktúrája jelentős mértékben torzult, olyan öngerjesztő folyamat indult el, amelynek a vége a település népességének elöregedése.

Egyedül élő, elöregedő települések

A KSH által vizsgált településkör jellemzően hegy-, illetve dombvidéken helyezkedik el. Közös jellemzőjük, hogy szinte mindegyikük földrajzi és gazdasági szempontból periférikus helyzetben van, a legtöbbjük zsákfalu. Ezen települések lakosságszáma 1970 óta több mint felével csökkent. Az elvándorlási folyamat mértéke az 1990-es években lassult, de a népességvesztés mértéke már a két utolsó cenzus között volt a legnagyobb.

A települések korszerkezete öregedő: 1970-ben még közel ugyanannyi gyermekkorú volt, mint időskorú, azonban a legutóbbi népszámlálás alkalmával a 60 évesek és idősebbek már három és félszer voltak többen a 15 éven aluliaknál. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok a háztartásszerkezeten is nyomot hagytak. Amellett, hogy ma már lényegesen kevesebb háztartás van ezeken a településeken, több mint 40 százalékukban egyedül élnek. A többgenerációs együttélési forma eltűnt, és a családok alig negyedében neveltek 15 éven aluli gyermeket – olvasható a KSH elemzésében.

Totális pusztulás képe rajzolódik ki

Az e településeken élők jövedelmi szintje alacsony: az egy adófizetőre jutó szja-alapot képező jövedelem közel azonos a 200 fő alatti települések adatával, de a községi átlagtól mintegy 300 ezer, az országostól pedig több mint 600 ezer forinttal marad el. A fogyó népességű településeket jellemző elvándorlás kedvezőtlenül befolyásolta a lakásépítéseket. Emiatt a lakásállomány folyamatosan öregszik, és a lakosság számának csökkenésével egyre több az üresen álló épület.

A vizsgált 60 település többsége zsáktelepülés, megközelíthetőségük csak közúton lehetséges. Tömegközlekedés igénybevételére csak autóbusszal van lehetőség, helyközi autóbusz-megálló 2011-ben Iborfián kívül minden településen volt. Két település kivételével csak mobil postai szolgáltatás állt a lakosság rendelkezésére. A lakosság életminőségét kedvezőtlenül befolyásolja, hogy a vizsgált települések mindössze felében működött helyben kiskereskedelmi üzlet – közölte a statisztikai hivatal.

Ez lehetne a kitörési pont

A vizsgált falvakban az idegenforgalmi vonzerőt a kiemelkedően szép és nyugodt környezet, a csend és a nemzeti parkok jelentik. A lehetőségek kihasználásának ugyanakkor nem minden településen vannak meg a feltételei. A vizsgált települések kevesebb mint felén volt szálláshely, a kínálati palettán az egyéb (2009-ig magán-) szálláshelyek domináltak. Ez utóbbiak forgalma alapvetően a belföldi turizmusra épül. Az elmúlt tíz évben látogatottságuk bővült, a kis kapacitással működő kereskedelmi szálláshelyeké azonban csökkent.

Kevesebb bűncselekmény
„Míg a Gyurcsány-korszakban nem volt megfelelő számú rendőrség a tipikus bűncselekmények felderítésére, addig az Orbán-kormány megerősítette a rendőrséget, és szigorították a büntetőtörvénykönyvet.Ezért a kistelepüléseken visszaszorultak a lopások és az idősek ellen elkövetett bűncselekmények. 3500-zal több rendőrt állítottunk szolgálatba az elmúlt négy esztendőben, megalkottuk Európa legszigorúbb büntetőtörvénykönyvét, amely nem hagyja válasz nélkül a kistelepülésen élőket irritáló bűncselekményeket sem, ahogy vállaltuk, megerősítettük a rendőrséget és bevezettük a jogos védelmet” – fogalmazott Zsigó Róbert, a Fidesz szóvivője.

Egy kihalásra ítélt falu nagy ötlete

Hostětín egy csendes cseh falu a Fehér-Kárpátokban, néhány kilométerre a szlovák határtól. A halálos ítéletet huszonöt évvel ezelőtt mondták ki rá.   

csehEnnek értelmében sem új ház építésére, sem a régiek felújítására nem kaphat senki engedélyt. Legalábbis addig, amíg a szennyvízkezelés kérdését nem oldják meg. Lépni kellett. És ez a 250 fős közösség rá mert lépni egy járatlan útra...

Gondolná valaki, hogy egy nádültetvény használható szennyvíztisztító telepként? Hogy egy épület fűtésének tervezésekor a benne élő emberek kibocsátott testhőjével is lehet kalkulálni? Hogy a hulladék fából készült biomassza elláthat egy egész üzemet energiával? És hogy egy faluban a napkollektor a menő, és az a ciki, ha nincs?

Hostětínben ma már az is evidens, hogy mindenki gyűjti az esővizet, és a vécében illetve a zuhanyzóban csakis azt használja. Energiatakarékos közvilágítási rendszer működik a  faluban, köszönhetően a napkollektor-parkoknak. Nagy becsben tartják a régi gyümölcseiket, génbankok őrzik az alma- és körtefajtákat.  Sőt vállalkozást – és általa munkalehetőséget is – építettek rá: bioalmalé-üzemük országszerte szállítja a gyümölcsleveket.

Az egész onnan indult, hogy 25 évvel ezelőtt a Veronica Környezetvédő Egyesület szakemberei jókor voltak jó helyen, és ama kritikus pillanatban a falu agilis polgármestere tőlük kért segítséget. Ők tudták: a nád gyökerén élő baktériumok szervesen tisztítják a szennyvizet, nem mellesleg ugyanennek a baktériumnak a kivonatát használják a hagyományos szennyvíztisztítók is. Azt mondták, nem kell hozzá drága áram, a gravitáció és a természet majd elvégzi a munkát, és a szennyvizet így környezetbarát módon vissza lehet juttatni a természetbe. És nemcsak mondták, meg is csinálták. Aztán megkérdezték: mi a faluban a következő probléma. Energia? És jött a biomassza-erőmű, aztán a napenergia és az esővíz kihasználása, a természetes kertművelés, a munkalehetőség. Maga az egyesület, és a faluban működő üzemek is adnak munkát az itt élőknek. Azt mondják, ha csak tíz embert tudnak foglalkoztatni, az már 30 ember megélhetését befolyásolja.

Hostětínt önfenntartó faluként emlegetik, és évente hétezer látogató keresi fel a világ minden tájáról azért, hogy tanuljon, ötletet merítsen, vagy esetleg egy kész receptet vigyen haza. Nos, tanulni nagyon sokat lehet, de a legfőbb tanulság mégis az, hogy a receptet minden közösségnek magának kell kikísérleteznie. Hostětín éppen attól kelt életre, hogy a helyi politikusok és a szakemberek nem egy megálmodott  ökofalu képébe szerettek bele, és nem egy asztal mögött kidolgozott projektet erőltettek rá a falura, hanem minden egyes beruházásnál a közösség aktuális igényeiből indultak ki.

Forrás: gepnarancs.hu