A nulláról kellene felépítenünk a lakossági üzletágat fél év alatt. Ez szinte teljes képtelenség, óriási káosz lehet belőle - nagyjából így foglalható össze a Portfolio által megkérdezett banki vezetők véleménye arról a temérdek teendőről, ami a következő hónapokban a bankokra vár. Jogszabályok hiányoznak, de még a meglévők végrehajtására sincs elég idejük egyes bankoknak. Vannak, akik a határidők kitolását, mások a tájékoztatási kötelezettség egyszerűsítését kérik a döntéshozóktól, vagy éppen mindkettőt. A nagy sietségben az ügyfelek is pórul járhatnak, pedig pont értük történik elvileg az egész.






Itt a vízözön



"Nem hiszem, hogy volt valaha akár csak hasonlóra is példa a világon" - jellemezte egy bankár a lakossági üzletágak előtt álló óriási kihívást, amellyel néhány hónap leforgása alatt kellene megbirkózniuk. A teljesség igénye nélkül az alábbiakra kell készülniük a bankoknak:


  • Január 1-jével megszűnik a lakáshitel-kamattámogatás jelenlegi rendszere, az új rendszert azonban még senki sem ismeri. Az átállásra így nem sok idő maradt, de talán ez a legkisebb probléma a sok közül.

  • Január 1-jével bevezetik a Magyar Nemzeti Bank lakossági hitelfelvétel esetén szükséges jövedelemigazolásokra és jövedelemarányos törlesztőrészletre vonatkozó szabályozását is, amire szintén át kell állítani a banki informatikai, hitelbírálati rendszereket. De legalább az erről szóló rendelet szeptember óta már ismert (lásd az alábbi táblázatban a számszerűsített új szabályokat). Jöjjön hát az igazi feketeleves.



Érik a botrány: veszélyben a nagy devizahiteles leszámolás


  • Február 1-jéig meg kell feleltetni a bankok lakossági hitelportfólióját a "fair bankrendszerről" szóló törvénynek. Ez a jelenleginél sokkal szigorúbb hitelárazási és tájékoztatási gyakorlatot ír elő nemcsak az új, de a 2004. május 1-je után kötött összes lakossági hitelre vonatkozóan is. A bankoknak kamatváltoztatási és kamatfelár-változtatási mutatót kell kidolgozniuk, de egyelőre azt sem tudják, az MNB által kidolgozott mutatók közül választhatnak majd, vagy házon belül összeállított mutatóikat kell jóváhagyatniuk a jegybankkal.




Jön az új hitelárazás

A "fair banki" törvényjavaslat szerint február 1-jétől minden meglévő és új lakossági hitelnek fix kamatozásúnak vagy referencia-kamatozásúnak kell lennie (2012 óta csak ez utóbbiaknál volt előírás ez). Előbbiek esetében a kamatváltozatási mutató alapján (3 éven túli hitel esetében) kamatot, utóbbiak esetében a kamatfelár-változtatási mutató alapján kamatfelárat is változtathatnak a bankok. Ezeket 3 évente csak egyszer, a teljes futamidő alatt legfeljebb 5 alkalommal változtathatják a bankok, egyelőre bizonytalan metódus szerint. Díjakat csak évente egyszer, április 1-jei hatállyal legfeljebb az infláció mértékével lehet emelni.




  • Februárban újra kell számítaniuk a bankoknak szinte az összes élő és elmúlt 5 évben lezárt lakossági devizahitelt. Ez több mint 900 milliárd forintos bruttó veszteséget okoz a bankszektornak. Bár az ügyfél- és hiteladatokat a bankok jó része már összegyűjtötte, az elszámoláshoz szükséges képletek közül még csak a normál módon fizető (nem késedelmes vagy könnyített stb.) hitelesek képletét hozta nyilvánosságra az MNB, így még a számításhoz használt programok sem készülhettek el teljesen, az ügyfelek döntő többsége ugyanis a "nem normál" kategóriába tartozik. Az átszámítás egyes bankok elmondása szerint akár több napig is tarthat a teljes hitelportfólión, a belső ellenőrzésekkel együtt pedig több hétig is.

  • Elvileg a hitelek újraszámításával egy időben végre kell hajtani a közel félmillió devizaalapú jelzáloghitel-szerződés forintosítását is. Az erről szóló törvényt elvileg ma nyújtja be a kormány a parlamentnek, így eddig erre sem volt lehetőségük készülni a bankoknak. (Frissítés: csak hétfőn jöhet a javaslat, meglepetésekkel).

  • A forintosítást követően a bankoknak ki kell számítaniuk minden egyes érintett hitel új kamatát. A hírek szerint egy benchmark (pl. a BUBOR) felett legfeljebb akkora kamatfelárat számíthatnának fel, amekkorát a hitel futamidejének kezdetén az akkori benchmark (pl. CHF-LIBOR) felett alkalmaztak. Ezt követően ezeket a hiteleket is meg kell feleltetni a fent említett fair banki szabályoknak. Az emiatt csökkentett kamatszint évi 90 milliárd forintos kamatbevétel-kiesést generálhat náluk, az új rendszerre való átállás kapacitásigényéről és költségeiről nem is beszélve.



Érik a botrány: veszélyben a nagy devizahiteles leszámolás


  • Miután a hitelek újraszámítása és a forintosítás jogi aktusa megtörtént, a bankoknak tájékoztatniuk kell a fentiekről az ügyfeleket. Többek között arról is, hogy milyen lehetőségük van a forintosítás elutasítására (ennek nagyon szigorú feltételeiről a forintosítási törvény rendelkezhet). Csak a devizaalapú jelzáloghitelek esetében ez félmillió darab tértivevényes postai küldemény kinyomtatását és kézbesítését fogja jelenteni.

  • Ahogy arról már adott jelzéseket a kormány, július 1-jén bevezethetik a szocpol új rendszerét (valószínűleg félszocpol lesz használt lakások vásárlására is), amelynek lebonyolítása szintén elsősorban a bankok dolga lesz.



Könnyen kitalálható, mindez mely bankok számára jelenti a legnagyobb problémát: azoknak, amelyek méretükhöz képest sok lakossági devizahitelt helyeztek ki. Mellettük azon kis bankoknak is, amelyek ugyan csak kevés devizahitellel rendelkeznek, de emberi-anyagi erőforrásuk is korlátos mindezek végrehajtására. Ahogy egyik forrásunk rámutatott, a bankbiztonságot kivéve jószerivel az összes területről (emberi, informatikai, anyagi stb.) erőforrást kell átcsoportosítaniuk. Normál körülmények között egy-egy, a felsoroltakhoz hasonló előírást félévente vagy évente kell csak teljesíteniük a bankoknak. Így azonban semmi esély arra, hogy termékfejlesztésen vagy aktív hitelezésen gondolkodjanak, minden lehetséges erőforrásukat a jogszabályi megfelelésre áldozzák fel. Bár egy másik forrásunk szerint később akár indulhatna hitelkiváltási verseny is a ma még devizahiteles, akkor már forinthiteles ügyfelek legjobb kockázati besorolással rendelkező 30-35%-os rétegéért, a verseny gyakorlati lehetőségét azonban elvehetik a bankoktól a felsorolt bokros teendők.

A bankszövetség régi javaslata, hogy a devizahiteles elszámolását és a forintosítást egy időpontban hajthassák végre a bankok. Úgy tűnik, hajlik erre a kormány: bár minden jogszabály nem született még meg ehhez, az elszámolásra és a forintosításra is valamikor februárban-márciusban kerülhet sor. "Jó is meg nem is ez" - mondta egyik forrásunk, utalva arra, hogy bár ezáltal az ügyfelek tájékoztatása egyetlen levélben történhet meg, jelentős összeget és munkát spórolva a bankoknak, az egyenként is megterhelő feladatok együttes végrehajtása viszont nagyon besűríti a teendőket. A megoldás tehát a határidők kitolása lenne, egyik forrásunk szerint legalább 2 hónap haladékra lenne szükség.

Sokat könnyítene a bankokon az is, ha egyszerűsítenék az ügyfelek tájékoztatására vonatkozó kötelezettségeket. Egyik forrásunk szerint 20-40, másik forrásunk szerint akár 100 oldalas paksamétát is kaphat a levélben egyetlen ügyfél, ha mindenről részletesen tájékoztatniuk kell a bankoknak. Nem teljesen egyértelmű, mennyire részletes tájékoztatásra van szükség az elszámolásokról: tételes elszámolást kell-e adni minden törlesztési hónap adatairól, vagy csak az esetlegesen panasszal élő ügyfelek kapják meg ezt a részletes tájékoztatást. Mindkettő mellett és ellen is hozhatók fel érvek, de jelenleg úgy tűnik a bankok számára, hogy a legrészletesebb, tételes elszámolást kell alkalmazniuk már az általános tájékoztatás során is. "Ezzel csak az oroszlán bajszát húzogatjuk, semmi értelme nem lesz" - figyelmeztetett forrásunk, hozzátéve: már a normál módon fizető hitelek elszámolását tartalmazó képlet bonyolultságán is felháborodott a

Facebook

közönsége. És ha már elektronikus felületek: sokkal ésszerűbb lenne a bankok szerint, ha a jelenlegi jogszabályokban szereplő kötelező papíralapú tájékoztatás helyett lehetővé tennék (legalább az ezt kérők számára) az elektronikus információnyújtást.

A "fair banki" törvény általánosabb (nem csupán az idei évre szóló), tájékoztatási kötelezettségről rendelkező néhány passzusa is kivágta a biztosítékot egyes banki vezetőknél, de összességében az általunk megkérdezettek nem látnak irányváltást az eddigiekhez képest, így inkább csak néhány túlzásra hívták fel a figyelmet. Ilyen például, hogy a kezesekre és a zálogkötelezettekre is alkalmazni kell a szerződéskötés előtti tájékoztatásra és az előtörlesztés lehetőségének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, vagy hogy a bankok kötelesek a tipikus hitelszerződések mintaszövegét a honlapjukon is hozzáférhetővé tenni.

Mindezzel "békeidőben" nem lenne különösebb gond, ám a fentiek együtt szemmel látható sokkban tartják jelenleg a magyar lakossági banki vezetőket. Van, aki attól tart, hogy a nagy sietségben elkerülhetetlen hibák káoszhoz, tömegével indított perekhez, a bankokkal szembeni még nagyobb elégedetlenséghez vezetnek majd a méltányolható fogyasztóvédelmi célok elérése helyett.


Részletek a fair banki törvényből


  • A bankok kötelesek a hitelszerződések mintaszövegét a honlapjukon hozzáférhetővé tenni.
  • A jelzáloghitelek és az ingatlanlízing esetén kötelesek a szerződés tervezetét legalább 7 nappal az ügyfél rendelkezésére bocsátani (a részletszabályokat az NGM rendeletben határozza majd meg).
  • Csak hitelkamat, kamatfelár, költség és díj módosítható egyoldalúan.
  • Az egyoldalú szerződésmódosításokra a szerződésben rögzített feltételek szerint jogosult csak a bank.
  • Késedelembe esés esetén csak akkora lehet a késedelmi kamat, mint az ügyleti kamat kétszerese, de legfeljebb a THM-plafon.
  • Lakáscélú hitelek felmondása esetén a felmondást követő 90. napon túl nem lehet magasabb a késedelmi kamat, költség, díj az ügyleti kamat, költség és díj összegénél.
  • Az adós díjmentesen mondhatja fel a hitelét, ha a kamatperiódus lejárat után hátrányosan változik számára a kamat, illetve a kamatfelár.
  • A felmondást 60 nappal a kamatperiódus lejártát megelőzően kell jelezni, és a fennálló tartozást a kamatperiódus utolsó napjáig kell rendezni.
  • Az előtörlesztés máskor is megilleti az adóst. Az előtörlesztési díj maximuma az előtörlesztett összeg 1%-a, jelzáloghitelek esetén a 2,5%-a.
  • A hitelszerződésnek meghatározott tartalmi elemei vannak. Ha valamelyik hiányzik a szerződésből, a szerződés érvényes, de a bank szerződésszegést követ el az adóssal szemben, a kárt pedig köteles megtéríteni.
  • Mostantól a kezesekre és a zálogkötelezettekre is alkalmazni kell a szerződéskötés előtti tájékoztatásra és az előtörlesztés lehetőségének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket.
  • Az MNB jóváhagyásával a bankok érdekképviseleti szervei minta üzletszabályokat dolgozhatnak ki, ami nem versenytörvénybe ütköző magatartás.
  • Német és osztrák minta alapján "szeretné" a törvény, ha a magyar bankok is azonos üzletszabályzatokat és általános szerződési feltételeket alkalmaznának az áláthatóság érdekében.
  • A hitelek folyósítási díja nem lehet nagyobb a folyósított összeg 1%-ánál, és nem haladhatja meg a 200 ezer forintot,
  • A bankok jogosultak a hitelkeret rendelkezésre tartása esetén díjat felszámítani, ez azonban nem lehet magasabb az ügyleti kamat 50%-ánál,
  • A már meglévő szerződések esetében február 1-jéig kell a bankoknak módosítaniuk Általános Szerződési Feltételeiket és üzletszabályzataikat, ami a törvény hatálybalépésekor a fennálló szerződések részévé válik.
  • A törvény néhány kivétellel a kihirdetését követő napon lép hatályba (korábbi jelzések alapján már ezen a héten tárgyalja az Országgyűlés).

http://birkakvagytok.hu/erik-a-botrany-veszelyben-a-nagy-devizahiteles-leszamolas/