2015

Átlépés

Bemutatkozás

Amikor a változás szelei fújnak a pesszimisták falakat emelnek, az optimisták pedig vitorlát bontanak."

Legfrissebb hozzászólások
Feedek
Megosztás
Címkefelhő

Aki magát felmagasztalja, megalázzák, aki pedig megalázza magát, azt felmagasztalják

Abban az  időben az  elbizakodottaknak,  akik magukat  igaznak  tartották,
másokat pedig megvetettek,  Jézus ezt a  példabeszédet mondta: „Két  ember
fölment a templomba imádkozni,  az egyik farizeus volt,  a másik vámos.  A
farizeus megállt, és  így imádkozott magában:  Istenem, hálát adok  neked,
hogy  nem  vagyok  olyan,  mint   a  többi  ember,  rabló,   igazságtalan,
házasságtörő, mint ez a vámos  is. Kétszer böjtölök hetenként, és  tizedet
adok mindenből, amim van. A vámos pedig távolabb állt meg, és a szemét sem
merte az  égre emelni,  hanem  a mellét  verve  így szólt:  Istenem,  légy
irgalmas nekem, bűnösnek! Mondom nektek,  hogy ez megigazultan ment  haza,
amaz viszont nem. Mert mindazt, aki magát felmagasztalja, megalázzák,  aki
pedig megalázza magát, azt felmagasztalják.”
Lk 18,9-14

Evangélium 2015. január 3. - Szombat

Abban az  időben,  amikor Keresztelő  János  látta, hogy  Jézus  közeledik
feléje, így szólt: „Íme, az Isten  Báránya, aki elveszi a világ bűneit!  Ő
az, akiről azt  mondtam: Utánam  jön egy  férfi, aki  megelőz engem,  mert
előbb volt,  mint  én. Én  sem  ismertem őt,  de  azért jöttem,  és  azért
keresztelek vízzel, hogy  megismertessem őt Izraelben.”  János azután  így
folytatta tanúságtételét: „Láttam, hogy az égből, mint egy galamb, leszáll
rá a Lélek,  és rajta  marad. Én  sem ismertem  őt, de  aki küldött,  hogy
vízzel kereszteljek, az mondta nekem:  Akire látod, hogy rászáll a  Lélek,
és rajta marad,  ő az, aki  Lélekkel keresztel. Én  láttam, és  tanúskodom
arról, hogy ő az Isten Fia!”
Jn 1,29-34

Evangélium 2014. június 5. – Csütörtök

Abban a időben Jézus az égre emelte szemét és így imádkozott: Szent Atyám,
nemcsak tanítványaimért könyörgök, hanem azokért is, akik a szavukra hinni
fognak bennem. Egyek legyenek mindnyájan! Amint te, Atyám, bennem vagy  és
én tebenned, úgy legyenek ők is  mibennünk, és így elhiggye a világ,  hogy
te küldtél engem.  Megosztottam velük a  dicsőséget, amelyet nekem  adtál,
hogy egyek legyenek, amint mi egyek vagyunk: én őbennük, te énbennem, hogy
így ők is  teljesen egyek legyenek,  s megtudja a  világ, hogy te  küldtél
engem, és szereted őket,  amint engem szerettél.  Atyám! Azt akarom,  hogy
akiket  nekem  adtál,  ott  legyenek  velem,  ahol  én  vagyok  s   lássák
dicsőségemet, amelyet  nekem  adtál, mivel  már  a világ  teremtése  előtt
szerettél engem. Én igaz Atyám! A világ nem ismert meg, de én ismerlek,  s
ők is megismerték, hogy te küldtél engem. Megismertettem velük nevedet, és
ezután is megismertetem, hogy a szeretet, amellyel engem szeretsz,  bennük
legyen, és én is őbennük legyek.
Jn 17,20-26

Evangélium 2014. június 3. – Kedd

Jézus az utolsó  vacsorán tekintetét  az égre emelte,  és így  imádkozott:
„Atyám, eljött az óra.  Dicsőítsd meg Fiadat,  hogy Fiad is  megdicsőítsen
téged! Te hatalmat adtál neki minden ember fölött, hogy mindenkinek,  akit
neki adtál, örök életet adjon. Az  örök élet pedig az, hogy  megismerjenek
téged, az  egy  igaz Istent,  és  Jézus  Krisztust, akit  te  küldtél.  Én
megdicsőítettelek  téged  a  földön.  A  feladatot,  amelyet  rám  bíztál,
teljesítettem. Atyám,  most te  dicsőíts meg  engem azzal  a  dicsőséggel,
amelyben részem volt  nálad a világ  teremtése előtt!  Kinyilatkoztattalak
téged az embereknek, akiket e világból nekem adtál. Tieid voltak, és nekem
adtad őket. Tanításodat megtartották. Most  már tudják, hogy minden,  amit
nekem adtál, tőled van. Hiszen én a tőled vett igéket mondtam el nekik, ők
pedig elfogadták: megismerték az igazságot,  hogy tőled jöttem, és  hittel
elfogadták, hogy  te  küldtél  engem.  Értük  könyörgök.  Nem  a  világért
könyörgök, hanem  értük,  akiket nekem  adtál.  Tieid ők–  hiszen  a  tied
mindaz,  ami  az  enyém,  és  minden  az  enyém,  ami  a  tiéd  –,  és  én
megdicsőültem bennük. Én nem maradok tovább  itt e világban, ők azonban  a
világban maradnak. Én most hozzád megyek.”
Jn 17,1-11a

Evangélium 2014. május 18.

2014. május 18. – Húsvét 5. vasárnapja

Abban az  időben Jézus  így szólt  tanítványaihoz: „Ne  nyugtalankodjék  a
szívetek! Higgyetek az Istenben, és bennem is higgyetek. Atyám házában sok
hely van. Ha nem így lenne,  mondtam volna-e: Elmegyek és helyet  készítek
nektek? Ha  majd elmegyek  és helyet  készítek nektek,  ismét eljövök,  és
magammal viszlek titeket, hogy ti is ott legyetek, ahol én vagyok.  Hiszen
ismeritek az utat oda, ahova én megyek!” Ekkor Tamás így szólt: „Uram,  mi
nem tudjuk, hogy hova  mégy; hogyan ismerhetnénk hát  az utat?” Jézus  ezt
felelte: „Én vagyok az út, az igazság  és az élet. Senki sem juthat el  az
Atyához, csak  általam. Ha  engem ismernétek,  Atyámat is  ismernétek.  De
mostantól fogva  ismeritek őt,  és  látjátok.” Fülöp  megjegyezte:  „Uram,
mutasd meg nekünk az Atyát, és ez elég nekünk!” Jézus így válaszolt:  „Már
olyan régóta veletek vagyok, és nem  ismersz engem, Fülöp? Aki engem  lát,
az látja az Atyát  is. Hogyan mondhatod hát:  Mutasd meg nekünk az  Atyát?
Nem hiszed  talán,  hogy  én az  Atyában  vagyok  s az  Atya  énbennem?  A
szavakat, amelyeket hozzátok intézek, nem  magamtól mondom, és a  tetteket
is Atyám  cselekszi, aki  bennem van.  Higgyétek el,  hogy én  az  Atyában
vagyok, és  az  Atya  énbennem.  Ha  másért  nem,  legalább  a  tetteimért
higgyétek! Bizony, bizony  mondom nektek: Aki  hisz bennem, ugyanazokat  a
tetteket fogja végbevinni, amelyeket én cselekszem, sőt még nagyobbakat is
tehet azoknál, mert én az Atyához megyek.”
Jn 14,1-12

Evangélium 2014. január 25. – Szombat, Szent Pál apostol megtérése

Abban az  időben Jézus  megjelent a  Tizenegynek, és  így szólt  hozzájuk:
Menjetek el  az  egész  világra, és  hirdessétek  az  evangéliumot  minden
teremtménynek. Aki hisz és megkeresztelkedik, az üdvözül, aki nem hisz, az
elkárhozik. A híveket ezek  a jelek fogják  kísérni: A nevemben  ördögöket
űznek ki,  új nyelveken  beszélnek,  kígyókat vehetnek  a kezükbe,  és  ha
valami mérget isznak, nem  árt nekik. Ráteszik a  kezüket a betegekre,  és
azok meggyógyulnak.
Mk 16,15-18

Evangélium 2013. december 1. – Advent 1. vasárnapja

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Amikor az Emberfia  eljön,
ugyanaz történik, mint Noé napjaiban. A vízözön előtti napokban az emberek
ettek, ittak, nősültek és férjhez mentek –, egészen addig a napig,  amikor
Noé beszállt  a  bárkába.  Semmit  sem sejtettek  mindaddig,  míg  be  nem
következett a katasztrófa, és a víz el nem sodorta mindannyiukat. Így lesz
ez akkor is,  amikor az  Emberfia eljön. Ha  akkor ketten  lesznek kint  a
mezőn, az egyiket fölveszik, a másikat  otthagyják. Ha két asszony őröl  a
malmával, az egyiket fölveszik, a másikat otthagyják. Virrasszatok  tehát,
mert nem tudhatjátok,  mely napon jön  el a ti  Uratok! Mert  nyilvánvaló,
hogy ha  a  ház gazdája  tudná,  hogy melyik  órában  jön a  tolvaj,  fenn
virrasztana, és nem hagyná, hogy betörjenek a házba. Legyetek tehát ti  is
készen,  mert  az  Emberfia  abban  az  órában  jön  el,  amikor  nem   is
gondoljátok.
Mt 24,37-44

Elmélkedés:

Gyermekkor
A betlehemi Gyermek, Jézus Krisztus születése karácsonyi ünnepére készülve
az  advent   folyamán  figyelmünket   irányítsuk   a  gyermekekre   és   a
gyermekkorra!  Többféle  nézőpontból  tehetjük   meg  ezt.  Ma,  az   első
vasárnapon  azzal  indítsuk  elmélkedésünket,  hogy  a  felnőttek   hogyan
tekintenek a gyermekekre.  Ne semleges  szereplőként tegyük  ezt, hanem  a
gyermekekkel foglalkozó  személyek, főként  a  szülők és  nevelők  helyébe
képzelve magunkat.  Akinek  van  gyermeke, vagy  tanárként  nap  mint  nap
találkozik tanítványaival, könnyen megteszi ezt.
A gyermek idővel felnő. Nem biztos, hogy felnőtté válik az idő  múlásával,
de biztosan felnő. Ha az életben maradáshoz szükséges legfontosabbakat,  a
testi  fejlődéséhez  szükségeseket  megkapja,  akkor  biztosan  felnő.  Ha
értelmi fejlődéséről is  gondoskodnak, akkor megtanulja  az emberek  közti
kapcsolatok szabályait és  felnőttként a társadalom  tagja lesz. Ha  lelki
fejlődése is cél  az évek során,  akkor megtanulja, hogy  a látható  világ
kereteinél tovább lásson. Tehát a gyermekkor nem telhet tétlenül. A  szülő
és a  nevelő feladatának  érzi, hogy  felnevelje a  gyermeket, segítse  őt
felnőtté válni. A nevelés folyamán  elsődleges szempontot kap a jövő.  „Mi
leszel, ha  nagy  leszel?” –  kérdezik  rokonok és  barátok,  idegenek  és
ismeretlenek a  gyermektől,  s  helyettük általában  az  őt  nevelő  szülő
válaszol,  hiszen  ő  tudja,  hogy   mivé  neveli  gyermekét.  Sok   ember
gyermekkorát és talán egész életét keseríti meg, ha a szülők saját egykori
kudarcaikat,  sikertelenségeiket   felejteni   szándékozván   gyermekükben
akarják megvalósítani álmaikat.
Az adventi  időszakban egy  gyermek  születését várjuk.  Mi lesz  ebből  a
gyermekből? – kérdezzük.  Mi lesz belőle,  ha felnő? Ő  is ács lesz,  mint
nevelőapja Szent  József,  aki mellett  felnő  s megtanulja  a  becsületes
munkát? Vagy talán a Galileai-tó mellé költözik és halásznak áll, mint oly
sokan azon a vidéken? Vagy  szántóvető ember lesz? Esetleg nyájra  vigyázó
pásztor? Talán  uralkodó  lesz?  Az  evangéliumok  nem  jegyzik  le,  hogy
Máriának vagy  Józsefnek  konkrét  elképzelése lett  volna  Jézus  jövőjét
illetően. Nem tervezgették, melyik híres tanító mellé küldik majd tanulni.
Nem irányították  életét  egy bizonyos  mesterség  felé. Mindez  nem  hiba
részükről, nem a nevelési szándék  hiánya. Inkább annak elfogadásáról  van
szó, hogy az idő  múlásával majd kiderül, milyen  szándéka van Istennek  a
gyermekkel.
A  mai  vasárnap  evangéliumában  Szent  Máté  írásából  azt  a  részletet
olvassuk, amely Krisztus  második eljöveteléről szól.  Tehát egy  jövőbeli
eseményről,  amelynek  idejét  előre   senki  nem  tudhatja.  Jézus   arra
figyelmeztet,  hogy  szüntelenül  álljunk   készen  érkezésére,  mert   ez
bármelyik napon  bekövetkezhet.  Ezt  mondja: „Legyetek  készen,  mert  az
Emberfia abban az órában jön el, amikor nem is gondoljátok” (Mt 24,44).
Az advent a múltat, a jelent és  a jövőt sűríti egybe. Az adventi  időszak
Jézus 2000 évvel ezelőtti világrajöttét, jelenbeli születését karácsonykor
(és mindennap), valamint újbóli eljövetelét az idők végén foglalja  egybe.
Éppen  ezért  emlékezés,   ünnep  és  várakozás   számunkra  ez  az   idő.
Megemlékezünk betlehemi születéséről,  örvendezünk újbóli születésének  és
jelenlétének, és várjuk, hogy a végső időkben mindent újjáteremtsen, benne
újjászülessen minden.
Visszatérve a  bevezetésben  foglaltakhoz,  egy  kis  gondolkodásra  kérek
mindenkit. Az  előttünk álló  hét  folyamán próbáljuk  megfogalmazni,  mit
gondolunk a  gyermek Jézusról?  Nem a  felnőttről, aki  tanít és  csodákat
tesz. Nem  a felnőttről,  aki bölcsességével  és az  igazság  kimondásával
ámulatba ejt  sokakat,  s  egyúttal ellenségeket  szerez  magának.  Nem  a
felnőtt Jézusról, aki meghal a kereszten és feltámad. Hanem kifejezetten a
gyermek Jézusról. Mit várok Jézus születésétől? Mit ébreszt bennem, milyen
cselekedetre indít  jövetele?  Milyen  reményt  fűzök  születéséhez?  Mert
minden születés, minden emberi élet kezdete reményt ad az embereknek.  Mit
gondolok a  gyenge, újszülött  gyermekről,  a kis  Jézusról? Mit  érzek  a
pólyába takart, jászolba fektetett gyermek iránt? Mit gondolok az  emberré
lett, a gyermekké lett Istenről?
© Horváth István Sándor



Imádság:

Ó, Jézus!  Gyermekként jöttél  emberi világunkba.  Gyenge,  magatehetetlen
gyermekként születtél meg, miként minden ember. Gyermekként szükséged volt
a szeretetre, a  gondoskodásra, a  törődésre. Oly  módon szeretnék  hozzád
közeledni, ahogyan az édesanyák gyermekükhöz. Szeretettel,  gyengédséggel,
odafigyeléssel. Alázattal meghajolva a születés titka előtt, az élet titka
előtt, a gyermek  titka előtt.  Rácsodálkozva arra, hogy  minden új  élet,
minden újszülött gyermek  az Isten  ajándéka. Hiszem,  hogy születésed  új
lehetőségeket,  új  utat  nyit   meg  számomra.  Születésed  adjon   nekem
bátorságot és erőt az újrakezdéshez és a lelki újjászületéshez!


A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20131201.mp3


________________________________

Aktuális:
Kedves e-vangélium olvasók!
Mivel a Szívem első  gondolata 2014. könyv  elfogyott, de sokan  szeretnék
még megkapni, ezért még egy utánnyomást vállalok. A rendelési űrlapot újra
megnyitottam:
https://docs.google.com/spreadsheet/viewform?formkey=dEFKSWl5M2FGcm5PME5oV1d1bW1WX0E6MA
A könyvet 2013. december 1. vasárnap 23 óra 59 percig lehet megrendelni. A
küldés december  16. után  várható. A  később rendelők  számára nem  tudom
garantálni, hogy karácsonyig odaér, illetve azt sem, hogy jut a könyvből.
A  könyv  a  jövő  évi  e-vangéliumi  elmélkedéseket  tartalmazza  és  egy
imagyűjteményt. 560 oldal. Egyéb információ a rendelési űrlapon.
Szeretettel: István atya - Horváth István Sándor
2013. november 27.
A könyv(ek) rendelése űrlap segítségével. Az űrlap biztonságos, akkor  is,
ha más jelez az Ön gépe. Kattintson a következő sorra, linkre.
https://docs.google.com/spreadsheet/viewform?formkey=dEFKSWl5M2FGcm5PME5oV1d1bW1WX0E6MA
Az űrlap kitöltése után nyomja meg a küldés gombot!
Vagy   megrendelhető   az   alábbi   adatok   elküldésével   e-mailben   a
zalalovo@gmail.com címre:
Szívem első gondolata 2014. darabszám:
Megrendelő neve:
Postacím irányítószámmal:
Mobiltelefon:
(Kérem a  mobiltelefonszám  vagy  más  telefonszám  megadását,  amelyen  a
csomagfutár eléri Önt akkor, ha nem találja éppen a megadott címen.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangélium 2013. november 30. – Szombat, Szent András apostol

A Galileai-tenger  mentén  járva  meglátott  két  testvért:  Simont,  akit
Péternek is  neveznek, és  Andrást, a  testvérét. Éppen  hálót vetettek  a
tengerbe, mert halászok voltak. Így szólt hozzájuk: „Kövessetek engem,  és
én emberek halászává teszlek titeket!”  Erre azok otthagyták hálóikat,  és
követték őt.
Amint onnan továbbment,  meglátott másik két  testvért is: Zebedeus  fiát,
Jakabot és testvérét, Jánost. Apjukkal, Zebedeussal a hálóikat  javították
a csónakban. Őket is elhívta. Ők  is otthagyták a csónakot és az  apjukat,
és követték őt.
Mt 4,18-22

Elmélkedés:

Szent András apostolt, Simon Péter testvérét ünnepeljük a mai napon. Szent
János evangéliuma  szerint  András  volt az  első,  akit  Jézus  meghívott
tanítványának, és ő vitte el testvérét Jézushoz (vö. Jn 1,40-43).
A mai evangéliumi  részletben a tanítványok  meghívását olvashattunk  Máté
evangélista írásából.  Az  egyszerű  halászok  rögtön  engedelmeskednek  a
váratlan hívásnak, és azonnal Jézus  nyomába szegődnek. Jézus nem  ismerte
őket korábban,  nem  érdeklődött  származásuk vagy  családjuk  felől,  nem
szerzett be megbízható személyektől  információkat róluk. Most látja  őket
először, most találkozik velük először, azonnal meghívja őket, s ők rögtön
követik őt, elfogadják,  hogy Mesterük legyen.  Mennyi fiatal  gondolkozik
hosszú  éveken   keresztül   élethivatásán  és   problémázik   hivatásának
elfogadásán! Milyen sokan késlekednek és megvárakoztatják az Urat!  Milyen
sokan bizonytalankodnak! Végül lemondanak arról, hogy elkötelezzék magukat
Isten szolgálatára.
Fiatalok!  Engedjétek,  hogy  megragadjon  benneteket  az  első   pillanat
varázsa, az első találkozás kegyelme! Ne késlekedjetek! Induljatok azonnal
Jézus után! Ne tétovázzatok, ha szívetek mélyén megérzitek Isten  hívását!
Induljatok az  emberhalászatra!  Induljatok,  miként  az  első  apostolok,
köztük Szent András is indult!
A Hit éve felszólítást jelentett számunkra, hogy elinduljunk Krisztus felé
és  megújítsuk  hitünket.  A  Hit  éve  folytatásaként  a  felszólítás   a
következő: Vezessétek Jézushoz  az embereket! Ő  erősíti meg minden  ember
hitét. Vezessétek Jézushoz az  embereket, mert ő  vezet el az  üdvösségre.
Jézus Krisztus az Üdvözítő.
© Horváth István Sándor



Imádság:

Istenem, csodálatos gondviselésed által mindannyian arra vagyunk  hivatva,
hogy Krisztus testének tagjaivá váljunk. Minden egyes tagnak öröktől fogva
meghatároztad a maga feladatát, számolva minden ember adottságával.  Ebben
a rendben örök  előrelátásoddal részemre  is kijelöltél  egy helyet,  ahol
szolgálnom kell. Uram, készen állok erre a szolgálatra! Kívánj tőlem  akár
csöndes, hangtalan  munkát,  akár  hősi  elszántságot,  nagy  áldozatokat:
követlek, Uram!


A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20131130.mp3


________________________________

Aktuális:
Kedves e-vangélium olvasók!
Mivel a Szívem első  gondolata 2014. könyv  elfogyott, de sokan  szeretnék
még megkapni, ezért még egy utánnyomást vállalok. A rendelési űrlapot újra
megnyitottam:
https://docs.google.com/spreadsheet/viewform?formkey=dEFKSWl5M2FGcm5PME5oV1d1bW1WX0E6MA
A könyvet 2013. december 1. vasárnap 23 óra 59 percig lehet megrendelni. A
küldés december  16. után  várható. A  később rendelők  számára nem  tudom
garantálni, hogy karácsonyig odaér, illetve azt sem, hogy jut a könyvből.
A  könyv  a  jövő  évi  e-vangéliumi  elmélkedéseket  tartalmazza  és  egy
imagyűjteményt. 560 oldal. Egyéb információ a rendelési űrlapon.
Szeretettel: István atya - Horváth István Sándor
2013. november 27.
A könyv(ek) rendelése űrlap segítségével. Az űrlap biztonságos, akkor  is,
ha más jelez az Ön gépe. Kattintson a következő sorra, linkre.
https://docs.google.com/spreadsheet/viewform?formkey=dEFKSWl5M2FGcm5PME5oV1d1bW1WX0E6MA
Az űrlap kitöltése után nyomja meg a küldés gombot!
Vagy   megrendelhető   az   alábbi   adatok   elküldésével   e-mailben   a
zalalovo@gmail.com címre:
Szívem első gondolata 2014. darabszám:
Megrendelő neve:
Postacím irányítószámmal:
Mobiltelefon:
(Kérem a  mobiltelefonszám  vagy  más  telefonszám  megadását,  amelyen  a
csomagfutár eléri Önt akkor, ha nem találja éppen a megadott címen.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangélium 2013. október 20. – Évközi 29. vasárnap, Missziós vasárnap

Abban az időben: Példabeszédet mondott Jézus arról, hogy szüntelenül  kell
imádkozni, és nem szabad belefáradni. Így szólt: Az egyik városban élt egy
bíró, aki Istentől nem félt és embertől nem tartott. Élt abban a  városban
egy özvegyasszony  is.  Ez  elment  hozzá,  és  kérte:  Szolgáltass  nekem
igazságot ellenfelemmel szemben. A bíró egy ideig vonakodott, aztán  mégis
így szólt magában: Noha Istentől nem félek, embertől nem tartok, de ez  az
özvegy annyira  terhemre van,  hogy igazságot  szolgáltatok neki,  mert  a
végén még nekem jön és megver.
Az Úr így szólt:  Hallottátok, hogy mit mond  az igazságtalan bíró.  Vajon
Isten nem szolgáltat igazságot  választottjainak, akik éjjel-nappal  hozzá
folyamodnak?  Talán   megvárakoztatja  őket?   Mondom  nektek,   hamarosan
igazságot szolgáltat  nekik. Csak  az a  kérdés, hogy  amikor az  Emberfia
eljön, talál-e hitet a földön?
Lk 18,1-8

Elmélkedés:

A legjobb kérdés
Egy brit  felmérés  szerint  a  gyerekek 4-5  éves  korukban  kérdeznek  a
legtöbbet. Naponta akár 300  kérdéssel is fordulhatnak szüleikhez,  főként
az édesanyjukhoz intézve azokat. Ez azt jelenti, hogy egy édesanyának  egy
év alatt  több  mint  100  ezer  kérdésre  kell  válaszolnia.  A  gyerekek
természetesen nem a szüleiket akarják bosszantani az állandó  kérdezéssel,
hanem ilyen  módon ismerik  meg, fedezik  fel a  világot, és  e  felfedező
útjukat  a  hozzájuk  legközelebb  állókkal  akarják  megtenni.   Mindenre
kíváncsiak: Miből van az árnyék?  Hogyan foghatjuk meg a napsugarat?  Hová
tart a szél? A felnőttek  sokszor csak mosolyognak e gyermeki  kérdéseken,
pedig  valószínűleg  őket  is   ugyanezek  a  gondolatok   foglalkoztatták
gyermekkorukban.
Az  evangéliumokban  gyakran  találkozunk   kérdező  személyekkel  és   jó
kérdésekkel. Gondoljunk például a gazdag ifjúra, aki így fordul  Jézushoz:
„Jó mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem  az örök életet?” (Mt 19,16).  Vagy
azokra az  emberekre, akik  a  csodálatos kenyérszaporítást  követően  ezt
kérdezik   Jézustól:   „Mit   tegyünk,   hogy   Istennek   tetsző   dolgot
cselekedjünk?” (Jn 6,28). Tanítványai pedig egy alkalommal ezt  kérdezték:
„Hát akkor  ki üdvözülhet?”  (Mk 10,26).  És Jézus  is tett  fel  izgalmas
kérdéseket. A  szerintem  legjobb  kérdéséről éppen  a  mai  evangéliumban
olvasunk: „Csak az a kérdés, hogy amikor az Emberfia eljön, talál-e  hitet
a földön?” (Lk 18,8).
XI. Piusz pápa kezdeményezésére 1926 óta  tartja meg a Katolikus Egyház  a
Missziós  Világnapot,   amelyet   minden  esztendőben   október   harmadik
vasárnapján ünneplünk.  Az  evangéliumban  Jézus  a  szüntelen  imádságról
tanít, egy  példabeszédet  is  mond a  kitartó  kéréssel  kapcsolatban.  A
történet záró mondata egyaránt illik a  mai missziós vasárnaphoz és a  Hit
évéhez: „Csak az a kérdés, hogy amikor az Emberfia eljön, talál-e hitet  a
földön?” (Lk  18,8).  Az  elmúlt  évszázadok  során  mindig  voltak  olyan
fiatalok,  akik  meghallották  Isten   hívását  és  vállalták  azt,   hogy
családjukat és hazájukat elhagyva egy  távoli országba menjenek, hogy  ott
olyanoknak  hirdessék  az  evangéliumot,  s  olyanokat  neveljenek  a  hit
szerinti életre,  akik korábban  még nem  ismerték Jézus  Krisztust. Ha  a
jövőben is  lesznek  olyan  lelkes  és buzgó  fiatalok,  akik  nem  félnek
életüket az  evangélium szolgálatába  állítani, akkor  a kérdésre  igennel
válaszolhatunk, az Emberfia fog hitet találni a földön. A korábbi  időkben
az volt  a  jellemző, hogy  a  keresztény Európa  országaiból  indultak  a
fiatalok  a   missziós  területekre,   Afrika,  Ázsia   vagy   Dél-Amerika
országaiba. Napjainkban viszont  nagy szükség  van arra,  hogy a  jóléthez
szokott, a hittől  elpártolt észak-amerikai vagy  európai emberek  számára
hirdessék az evangéliumot.  Ha nem is  feltétlenül arról van  szó, hogy  a
korábbi  idők  missziós  vidékeiről   jöjjenek  most  a  mi   országainkba
missziósok, bár erre is szép  számmal van példa, mindenképpen szükség  van
arra, hogy  az  a  maroknyi  katolikus  közösség,  amely  még  ragaszkodik
hitéhez, tanúságot tegyen azok előtt, akik nem ismerik a hit igazságát  és
a hit szerinti  élet boldogságát. Újszerű  misszióra és megújult  missziós
lelkületre  van  szükség,  amelyhez  reményeink  szerint  a  Hit  éve   új
lendületet ad.
A misszió alatt a szó szoros értelmében azt értjük, hogy olyan  embereknek
hirdetik a krisztusi evangéliumot, akik számára ez teljesen ismeretlen.  A
hit hirdetése  nem válhat  soha csupán  egyéni törekvéssé  vagy  személyes
teljesítménnyé, hanem mindenkor  az egyházi  közösség részeként  történik,
azaz az egyén szolgálata az Egyház missziós küldetéséből való  részesedés.
A missziós  lelkületre  vonatkozóan Szent  Pál  apostol, akit  az  egykori
pogány népek  körében végzett  missziós munkája  miatt joggal  nevezünk  a
„népek apostolának,” a következő  útmutatást adja a tesszalonikiekhez  írt
levelében: „Bízva Istenünkben,  vállalni mertük, hogy  hirdetjük az  Isten
evangéliumát a sok nehézség ellenére is” (1Tessz 2,2).
A hitről való tanúságtétel bátorságot kíván és küldetéstudatot feltételez.
Bátorságot, hogy  az üldözések  idején, az  elutasításokat  megtapasztalva
vagy az emberek  közönyét látva is  folytatódjon az evangélium  hirdetése,
sőt ezek a  negatív tapasztalatok még  buzgóbb szolgálatra ösztönöznek.  A
küldetéstudat  pedig  azt  jelenti,  hogy  a  hithirdető  mindenkor  Isten
megbízásából  cselekszik,  alázattal   hallgat  magáról,  hogy   Krisztust
hirdethesse.
Bátorításként és ösztönzésként fogalmazzunk még meg egy gondolatot! Minden
megtérő ember öröm az Egyház számára. A hit útjára rátaláló minden személy
ajándék az Egyháznak. Ez  az öröm hozzon  új lendületet mindazok  számára,
akik az evangéliumot szavukkal és életpéldájukkal hirdetik!
© Horváth István Sándor



Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus! Te  egykor így szóltál  tanítványaidhoz: Csak az  a
kérdés, hogy amikor  az Emberfia  eljön, talál-e hitet  a földön?  Szavaid
szíven találnak minket. Egyházunk számára  nagy kihívást jelent e  kérdés.
Találsz-e a hitet a világ  bármely részén, amikor újra eljössz?  Találsz-e
hitet a  keresztény hagyományokkal  rendelkező,  de azt  olykor  megtagadó
Európában? Találsz-e  hitet  Mária országában,  Magyarországon?  Találsz-e
hitet családjainkban? Találsz-e hitet bennem? Szüntelenül azért imádkozom,
hogy  növeld   hitemet,  erősítsd   hitemet.  Hiszem,   hogy  halálom   és
feltámadásom  után  megláthatlak  téged,  akiben  hiszek.  Hiszek,   Uram,
erősítsd bennünk a hitet!


A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20131020.mp3

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangélium 2013. október 8. – Kedd, Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya

Abban az  időben:  Isten  elküldte  Gábor  angyalt  Galilea  Názáret  nevű
városába egy szűzhöz, aki jegyese volt egy férfinak, a Dávid házából  való
Józsefnek. A szűz neve Mária volt. Az angyal belépett hozzá, és így szólt:
„Üdvöz légy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van! Áldottabb vagy te minden
asszonynál!”
Lk 1,26-28

Elmélkedés:

Az  angyali  üdvözletkor,  azaz  Jézus  születésének  hírüladásakor  Isten
küldötte „kegyelemmel teljesnek” nevezi Máriát. Ez a cím azért illeti  meg
őt, mert tökéletesen együttműködött az isteni kegyelemmel, nem  távolodott
el  Isten  akaratától,  hanem  engedelmesnek  bizonyult.  Bűntelen   élete
elsősorban nem az ő érdeme,  hanem Istené, aki elhalmozta őt  kegyelmével.
Ugyanakkor mégsem mondhatjuk azt, hogy passzív szereplőként eltűrte,  hogy
Isten  azt  tegyen  vele,  amit  akar.  Jézus  édesanyja  emberi  akaratát
átengedte Istennek, hogy ne a  maga erejéből vagy képességeiből  történjen
vele bármi, hanem Isten kegyelméből.
Mária  megérti  és  elfogadja  kiválasztottságát,  beleegyezik  az  isteni
akaratba és az Úr  alázatos és engedelmes szolgálója  lesz. Ez a  lelkület
teszi őt naggyá. Alaptalan a félelem, hogy Jézus anyja iránti tiszteletünk
elhomályosítja  Krisztus  dicsőségét,  hiszen   soha  nem  magára   akarja
irányítani figyelmünket, hanem Fiára és Fiának üdvözítő tetteire.
A mai napon Szűz Máriát, mint a Magyarok Nagyasszonyát ünnepeljük.  Túlzás
volna  azt  mondani,  hogy  mi,  magyarok  minden  más  nemzetnél   jobban
tiszteljük  Szűz  Máriát,  hiszen  más  népek  vallásos  tiszteletében  is
különleges helyet  foglal  el  a Jézus  édesanyja  iránti  tisztelet.  Azt
viszont bátran kijelenthetjük,  hogy a  magyarok Mária-tisztelete  egyidős
kereszténységünkkel.   A    keresztény   hit    terjedésével   együtt    a
Mária-tisztelet is  mélyen  gyökeret  vert  népünk  lelkében.  A  Magyarok
Nagyasszonya  elnevezés  azt  sugallja,  hogy  földi  hazánk  vezetőjének,
úrnőjének tartjuk Máriát.  Legyen valóban lelkünk  vezetője földi  életünk
során, aki utat mutat nekünk a mennyei haza felé.
© Horváth István Sándor



Imádság:

Urunk  Istenünk!  Könyörögve  kérünk,  segítsd  a  fiatalokat,  hogy  hívó
szavadat meghallva  örömmel vállalják  a papi  és a  szerzetesi  hivatást.
Legyenek  kik  sokat  tesznek  érted  és  készek  feláldozni  önmagukat  a
lelkekért! Urunk, Mária  a papság királynője  közbenjárására eszközölj  ki
nekünk szent papokat.


A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20131008.mp3


________________________________

Aktuális:
Kedves e-vangélium olvasók!
Őszi  evangelizációnk   keretében  1000   gyermeknek  szeretnénk   küldeni
ajándékba 1000 könyvet, mármint gyermekenként egyet. A határon túli magyar
gyerekeket korábban többször is támogattuk,  most a határon belülieket,  a
szegényebb vidékeken  élőket segítjük.  E jótékonysági  akció keretében  a
plébánosokon és helyi karitászon keresztül olyan családokhoz juttatjuk  el
az ingyenesen a könyveket, akiknek a karácsonyi ajándékvásárlás is  gondot
jelent szegénységük miatt.
Kérem, segítse  Ön  is  evangelizációs és  karitatív  munkánkat!  1200  Ft
adományával hozzájárulhat ahhoz, hogy egy gyermek örülhessen. Az  adakozás
pedig Önnek is örömet fog jelenteni.
Egy  jószívű  cselekedethez  nem   kell  gazdagnak  lenni,  hiszen   bárki
megteheti. A jó Isten fizesse meg nagylelkűségét!
Szeretettel: István atya - Horváth István Sándor
2013. október 8.
Adományát a következő lehetőségeken juttathatja el:
1. On-line adományozás a http://zalalovo.plebania.hu/tamogatas oldalon.
Kérjük, válassza  az  Adomány  lehetőséget,  majd  adja  meg  a  szükséges
adatokat.  A  támogatás  céljánál  válassza  az  1000  gyerek  1000  könyv
lehetőséget.
2. Átutalás
Számlatulajdonos neve: Zalalövői Plébánia
Számlaszám: 10402355-00026472-00000003
Közlemény: 1000 gyerek
3. Utalás külföldről
Számlatulajdonos  neve  és  címe:  Zalalövői  Plébánia,  H-8999  Zalalövő,
Szabadság tér 6.
Bank neve  és  címe: K&H  Bank  Zalaegerszegi Fiók,  H-8900  Zalaegerszeg,
Kossuth L. u. 8.
IBAN (nemzetközi számlaszám): HU25 1040 2355 0002 6472 0000 0003
BIC (SWIFT) kód: OKHBHUHB
Közlemény: 1000 gyerek
4. Postai úton
Adományát postai  rózsaszín csekken  is eljuttathatja  a következő  címre:
Zalalövői Plébánia, H-8999 Zalalövő, Szabadság tér 6.
Közlemény:1000 gyerek
5. Adományozáshoz  sárga csekk  kérhető tőlem  a zalalovo@gmail.com címre
küldött levélben.  Kérem  a  név  és a  postacím  megadását,  ahová  lehet
küldeni.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/