PPJ 2014.05.20.

SzekelyEdmon.jpgÖkológiai egészségkert – A túlélés kézikönyve: „Jelen könyvemnek legfőbb célja, hogy az élelmiszertermelésnek egy olyan rendszerét vezesse be, amely képessé teszi a kertészeti tapasztalattal kevéssé, vagy egyáltalán nem rendelkező embereket is arra, hogy a legkiválóbb minőségű zöldségeket, gabonaféléket és gyümölcsöket állítsák elő minimális földterületen, elenyésző munkával. Ezt a rendszert mi ökológiai kertészetnek nevezzük, miután bio-ökológiai alapelveket alkalmazunk mind a talajművelésnél, mind a termesztendő növények kiválasztásánál. A központi cél, olyan növényi táplálékok előállítása, amelyek különösen gazdagok ásványi elemekben, vitaminokban és más tápanyagokban, s mindezt egy olyan életmód – a kreatív vidéki élet – keretében, amely lehetővé teszi a család számára, hogy szükségleteinek többségét előállítsa egy önfenntartó kisgazdaságban, amelynek integráns része az ökológiai kert.” (Edmond Bordeaux Székely)

Székely professzor egész hosszú élete az olyan kortalan igazságok szüntelen keresését jelenti, mint amelyek az esszénus tanításokban, a Zend Avesztában, a buddhista írásokban, a Karma jógában, az Ősi Mexikó prekolumbiánus kódexeiben találhatók. De nemcsak a poros levéltárakban, múzeumokban kutatott, hanem a helyszínen, a Magas Kárpátokon, Indián, a Pamír Fennsíkján, Közép Afrikán és a Déli Tengeren keresztül Kaliforniáig, Mexikóig, Közép Amerikáig, és Kanada Északi Territóriumáig.

János ismeretlen evangéliumának angolra fordításáért az amerikai Cosmovital Church teológiai egyetemen díszdoktorrá avatták.

Magyarul megjelent könyveiből néhány: Az Esszénus Béke Evangélium felfedezése, Zarathusztra: Zend Aveszta, Természetes élet- és gyógymód, Szexuális harmónia, A böjtölés esszénus tudománya és a mértékletesség művészete, Nyers ételek kincsestára, Tudományos vegetarianizmus, Fa Testvér, Az ASA művészete.

23400_1a.jpgÖKOLÓGIAI EGÉSZSÉGKERT - A túlélés könyve (részlet)
[Forrás: Független Újságírók Szövetsége /Kincsesláda.huScribd]

Kreatív vidéki élet

Az ökológiai egészségkert és az önfenntartó kisgazdaság támogatásának célja nem pusztán a jó minőségű gyümölcs, zöldség és gabonafélék bőséges előállításának a biztosítása. Mindezek csak egyetlen aspektusát képezik annak az optimális életnek, amely a természet és a kozmosz összes törvényeivel való harmóniának a kifejeződése.

Azonban, ha ennek az életnek az alapja nem egészséges, akkor az erre emelt felépítmény sem lehet az. A szellem igazi békéje a nagy irodalmi és zenei művek élvezete, a spirituális igazságok helyes megítélése, kulturális örökségünk érdemleges növelése. Ezek a dolgok valójában nem érhetők el, ha testünket betegségek rombolják, ha idegeink nincsenek rendben, és ha állandó félelemben élünk attól, hogy betegség, vagy halál "támadhat meg" bennünket.

Vitathatatlan, hogy a nagyvárosi, modern életfeltételek a felelősek többnyire a kortársainkat kínzó gyenge egészségért, kiábrándultságért, mentális kiegyensúlyozatlanságért és az igazi spirituális élet hiányáért. Van egy nyilvánvaló és gyakorlati kiút: egyéni és kollektív visszahúzódás az óriás városi agglomerációkból és visszatérés a kis közösségekben folytatott élethez, ahol a szociális kapcsolatok megint értelmet nyernek, ahol a család visszaszerezheti gazdasági függetlenségét és kontrolját élelmiszerellátása, valamint más alapvető szükségletei többségének biztosítása fölött.
Amikor ezt az alapvető függetlenséget elértük, akkor már építhető a "felépítmény" is. Megteremthetjük elménk békéjét és szellemünk függetlenségét. Amíg a város tele van feszültségekkel és bonyodalmakkal, mi élvezhetjük kisgazdaságunk (tanyánk, kertes otthonunk) egyszerűségét és nyugalmát. Ez a nyugalom tesz képessé minket a bennünk lévő kreatív erők kifejezésére. A múltban számos utópista közösség alakult nemes ideálokra támaszkodva, de majdnem kivétel nélkül bajba jutottak a gyakorlati szempontok semmibevétele, vagy az emberi tulajdonságok rossz megítélése következtében. Az utóbbi időben fiatal emberek számos kísérletéről tudunk, hogy elmenekültek a városból és "kommunákat" alapítottak, ezzel azonban sajnálatosan félresiklottak, a táplálkozási és higiéniai ismeretek hiányából fakadó általános kábítószer élvezet, a nagyon elterjedt nemi betegségek és a leromlott egészség miatt. Az emberek közötti szoros együttműködés és igazságos elosztás gondolata kitűnő, de - a szellemi fejlődés jelenlegi szintjéből következően, az emberi természet gyöngeségeiből adódóan - ennek a hátrányai is megvannak.

szekely.jpgA jelen könyvben körvonalazott terv egyénekre, vagy családi egységekre épül és így elkerüli azokat a gondokat, amelyek a tudatos kommunális életre irányuló kísérletekkel kapcsolatosak. Habár nem lehet nélkülözni a hasonló gondolkodású szomszédok közötti kooperációt sem, s ahol erre hajlam és törekvés mutatkozik az megvalósítható.

A táplálék előállítása az ökológiai egészségkertben olyan egyszerű és olyan kis mennyiségű munkát tételez fel (más élelmiszertermelési módszerekkel összehasonlítva), hogy a munkamegosztás nagyobb mértékben nem szükséges, mint amennyire az egy normál családon belül megoldható. Az ökológiai kert és a negyedhektáros kisgazdaság képes elegendő táplálékot előállítani egy négytagú család számára, a családfő napi 3 órai munkájával és a többi családtag időnkénti besegítésével. Ha egy kecske, vagy más háziállatok is tartoznak a kisgazdasághoz, akkor valamivel nagyobb földterületre van szükség a takarmány megtermelésére, és több időt kell szánni a munkára is. Természetesen vannak többletmunkák is addig, amíg minden zökkenőmentesen nem működik.

Mivel az élelmiszertermelés egyéni módja eléggé járható út, ezért jobb, ha nem vállaljuk az azzal járó problémákat, hogy egy külön csoportot szervezzünk erre a célra, a feladat megosztás lehetséges bonyodalmaival és így tovább. Más részről számos olyan dolog van, amelyet lehet, sőt szükséges is közösségi szellemben együtt végezni. De egy közösségi ház, gyermekjátszótér, könyvtár, hobby műhely és más hasonló praktikus dolgok létrehozhatók, és megoszthatók. Ezen túlmenően az otthon, vagy a kert bizonyos felszereléseinek közös beszerzése is előnyös lehet. A legfontosabb, hogy csoportok jöhetnek létre a közös gondok megvitatására, valamint számos kulturális és oktatási tevékenység céljából.

A kisgazdaságokban való élet nem jelenti a közösségi élet előnyeinek feláldozását, ellenkezőleg, megteremti az előfeltételeit az élet valódi közösségi mintájához, ahol az életnek mind az egyéni, mind a közösségi szempontjai megfelelő helyre kerülnek.

Emlékezhetünk rá, hogy az ökológiai egészség kertészkedés előfutárainak egyike éppen a nagy perzsa tanító, Zarathusztra volt. Az ő rendszerében a test volt az az alap, amire az emberi felépítményt emelték. Számára az ember elméje és szelleme volt a felépítmény, amely a kozmikus törvénnyel való harmóniát fejezte ki. Ugyanúgy, ahogy a test a természet törvényével való harmóniát képviseli. Nagyon világosan látta, hogy a táplálékot az univerzum alaptörvényeivel összhangban kell előállítani, ha a betegségeket el akarjuk kerülni. Volt egy víziója a világról, mint egy gyönyörű és termékeny kertről, s az általa tanított kertészeti módszereket, gyakorlatilag azóta sem tudták felülmúlni. Valójában azok olyan magasrendűek voltak, a mai nagyüzemi mezőgazdasági gyakorlattal összehasonlítva, hogy meggyőződésünk, csak a kertészet és mezőgazdaság ilyen természetes rendszerének felélesztése mentheti meg a világot a fenyegető, katasztrofális, biológiai veszélyektől.
A nyugati ember nem sokáig fog létezni, hacsak meg nem állítja az élelmiszerek azon tápértékének pusztítását, amelyek az emberi egészség és vitalitás talpkövei. Egyedül az USA-ban milliók szenvednek súlyos betegségektől, s ezek sokszorosának van olyan egészsége, amely távolról sem mondható tökéletesnek. Emberek milliói töltik meg a kórházakat és legalább még egyszer annyian lennének a kórházakban, ha nem lennének híján az ehhez szükséges anyagiaknak. Az élelmiszereknek a termelés és feldolgozás nagyüzemi módszereivel történő tönkretétele - üzleti érdekből, - olyan széleskörű, hogy a városi ember számára ténylegesen lehetetlen fogyasztásra alkalmas táplálékot biztosítani. Az egyetlen módja annak, hogy a tápláló ételeket élvezhesse, az, hogy magának állítja elő az alapvető természetes élelmiszereket, az egészséget biztosító módszerekkel. Szerencsére, mindehhez csak egy kis darab föld szükséges.

Lehet, hogy a legtöbb ember számára ez a megközelítés nem tűnik praktikusnak, bár valójában sem nem bonyolult, sem nem kellemetlen dolog, ilyen módon élelmiszer alapanyagokat termelni. Az ideális dolog az, hogy mindenestől elszakadjunk a városi életmódtól, azért, hogy egy önfenntartó kisgazdaságban éljünk. Ha azonban ezt túl nehéznek találnánk, akkor legalább egy kertünk legyen, akár milyen kicsi is, amiben fűszernövények, zöldségek és gyümölcsök termeszthetők a család szabadidejének hasznosításával. A szabad levegő és a napfény, ami ezzel a tevékenységgel együtt jár kitűnő ellenszere lehet a gyárak, hivatalok és számos városi otthon szennyezett levegőjének. A kertészkedés segíti a szellemi életet is, amint közelebb visz bennünket a természethez és kiragad bennünket a rohanásból, a zajból, és a mindennapi élet bonyodalmaiból. Az ember, a Nap, a levegő, a Föld és a víz gyermeke, testének és szellemének leromlása nélkül nem szakíthatja el magát tartósan ezen elemektől.

A városlakók számára annyira idegenné vált a vidék, hogy valósággal rettegnek annak nyugalmától. Minden zördülés, amely költészet az arra hangolt embernek bűnös erővé, veszéllyel teli fenyegetéssé válik. Attól félve, hogy az erős fa - amely évszázadokig állt a helyén – rázuhanhat, és nem nyugszik ameddig ki nem vágja.

Meg kell újra tanulnunk a vidéket szeretni, izgalommal figyelni a mézet gyűjtögető és a növényeket megtermékenyítő méhek zümmögését, a madarak csiripelését, a békák brekegését. Ki kell újfent alakítanunk magunkban a természet gyönyörűsége és az egek fenségessége iránti szeretetet.

A történelem azt mutatja, hogy a nemzetek legnagyobb korszaka az a kor, amikor életük alapja a mezőgazdaság, az olyan gazdálkodás, amelynek nem a profit a célja, hanem a táplálék előállítása azok számára, akik ezért fáradoznak. Ilyen időkben az élet és az étkezés mértékletes. Róma legnagyobb fejlődése ilyen feltételek között valósult meg: Cincinnatust az eke mellől kellett elhívni, mikor az államnak szüksége volt bölcsességére. Amikor Róma megcsömörlött a sikerektől és belemerült a luxus minden formájába, az már a vég kezdete volt.

Görögország hasonlóképpen akkor volt fejlődése csúcspontján, amikor ugyancsak a mezőgazdasági kisüzem volt gazdaságának alapja. Az ókori Perzsia akkor volt a legnagyobb, amikor a kultúráját és életét a mezőgazdaság inspirálta. A modern időkben Amerika nagyságát abban a periódusban alapozták meg, amikor a mezőgazdaság volt a legáltalánosabb foglalkozás és a talajt tekintették a gazdagság és prosperitás forrásának. Manapság az USA a világ vezető hatalma. Miután képtelen felismerni mi tette őt naggyá a múltban, arra halad most, hogy lerombolja mindazt, amire épült? Az-e a sorsa, hogy összeomoljon, mint más nagy népek a múltban, - s feledésre ítéltessen a természetes életmódtól való elszakadása következtében? Ez a kérdés bizonyossággal megválaszolható, ha az emberek és a kormány felismeri, hogy a földhöz való visszatérés alapvető fontosságú. Úgy, hogy az megint egészséget adó táplálékot nyújtson, biztosítsa - fizikailag, mentálisan és spirituálisan - azon milliók fejlődését, akik ezen a csodálatos kontinensen élnek. Ha ezt az igazságot felismerné, akkor a nyugati ember megint egy még nagyobb és csodálatosabb kultúra irányába menetelhetne, mint amit a világ valaha látott.

A hajdani Zarathusztra megmutatta az utat, amin haladva ez a nagyság elérhető, és azt az utat is, amelynek révén mindegyikünk megteheti saját hozzájárulását ehhez a reneszánszhoz. Az út világos. Itt és most határozzuk el, hogy az életnek erre az egészségesebb, jobb, kielégítőbb útjára lépünk