A paradigmaváltoztatás önvédelmi kényszer

 

A következők annak az állításnak a mai hírekhez kapcsolódó bizonyítékai, hogy paradigmaváltás kell, paradigmaváltoztatással nem elég:

 

1.   A „bizalmi deficit” most a kormánypártnál mutatkozik meg, de - a közvélemény-kutatások tanúsága szerint (csökken a pártokat támogató választók száma) – az összes parlamenti pártra vonatkozik.

Ez a politikusoknál „foglalkozási ártalomként” jelentkező kóros igazmondás hiány[1] következménye, ami – a választási időszakban tett (vagy nem tett) nyilatkozatokkal szemben[2] - bűncselekmény[3].

Ez a szabad mandátumon[4] alapuló képviseleti rendszerből ered.

 

Ezért a paradigmaváltásnak a kötött mandátum[5] bevezetését és a hatalomgyakorlás ellenőrizhetetlenségének megszűntetését kell jelentenie (ld. „Államhatalom felépítése – http://nemzetiegyseg.com/indexalap.html).

 

2.   Miközben az máris egyértelmű, hogy a 2012-es költségvetés hiány-előirányzata nem tartható, a kormány „a holokauszt Magyarországon élő túlélőinek juttatandó támogatás” kifizetését január első felére előrehozta[6]. Ez 1727,2 millió forint.[7]

 

a./  A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványnak Alapító Okirata szerint a Kormány a Közalapítványt „az 1947. évi XVIII. törvénnyel kihirdetett Párizsi Békeszerződés 27. Cikkének 2. pontjában vállalt nemzetközi jogi kötelezettség teljesítésére” hozta létre[8].

A hivatkozott joghely[9] a holokauszt áldozatainak „javait, jogait és érdekeit” átruházza az örökösre, örökös hiányában azokra a Magyarországon lévő szervezetekre, amelyek azokat képviselik, akik „faji, vallási vagy más fasiszta szellemű zaklató rendszabály tárgyai voltak”. A hivatkozott 1. cikk az átruházási kötelezettséget kiterjeszti azokra az első (1938.) és második (1940.) bécsi döntéssel Magyarországhoz visszacsatolt területekre is, amelyeket a Trianoni diktátum elvett.

A Párizsi Békeszerződés 27. cikkének (2) bekezdése nem kárpótlásról, hanem javak, jogok és érdekek átruházásáról rendelkezik, amelyet „a Szerződés életbelépése (1947.) után 12 hónapon belül kell foganatosítani” (ez 1948-ban lejárt), tehát jogalap nélküli a kárpótlás és a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványnak létrehozása egyaránt.

 

b./  Csak a jogszabályalkotás ellenőrizetlenségével történhetett ez a törvénysértés, amit a „szabad mandátum” rendszere tett lehetővé.

Gaudi-Nagy Tamás a költségvetési bizottságban erre vonatkozóan elhangzott kérdésére nem kapott érdemi választ, vagyis a parlamenten belül nincs hatásos ellenőrzöttsége a jogszabályalkotásnak, a választóknak pedig nincs számonkérési joga.

 

c./  A költségvetés – éppúgy, mint a hatalomgyakorlás egésze - felülről lebontó. Ez tette lehetővé, hogy a települések és társadalmi csoportok érdekegyeztetése nélkül lehet a társadalom egészét sújtó rendelkezést hozni.

 

A paradigmaváltásnak tehát a kötött mandátum és a jogszabályalkotás ellenőrzöttsége mellett az államháztartás alulról épülésére is ki kell terjednie (http://nemzetiegyseg.com/Koltsegv.html).   

 

3.   A birodalom ismét bizonyította, hogy nem hajlandó a Fulford szerinti „békés hatalomátadásra”.

 

a./  A 18-i tárgyalással kapcsolatban az IMF elnöke egyértelműsítette, hogy Magyarországnak el kell fogadnia ellenvetés nélkül az IMF diktátumát[10]. Görögországra – miniszterelnök-áldozattal – rákényszerítette akaratát, és most már látja, hogy nem bízhat „a reformok sikerében”[11], ezért egyértelmű, hogy tisztában van a további magyar megszorítások kudarcával.

 

b./  Az EU vezetése nem akarja tudomásul venni, hogy az euro bukása – és ezzel az EU szétesése – elkerülhetetlen[12]. Az ismételt csúcson a francia-német elgondolásokat akarja érvényesíteni, vagyis azt, hogy a tagállamokat meg kell fosztani függetlenségük maradékától, még akkor is, ha ez a lakósok tűrési küszöbét átlépi[13].

Az „automatikus szankciók” bizonyítják, hogy nemcsak az emberek érdekeit nem veszik figyelembe, de a tagállamokat a Falanszter alkatrész-őrző fiókjainak tekintik[14].

 

A függetlenségünket visszaállító paradigmaváltás már nem pusztán egy lehetőség, hanem önvédelmi kényszer a magyarság számára.

 



[1] Decemberben szűk körben már beszélt arról a kormányfő, hogy a január nagyon nehéz lesz, és fel kell készülni a negatív hírekre

… miért nem állt ki egy felelős kormánytag már korábban, hogy egyértelművé tegye: a kétértelmű nyilatkozatok ellenére is a kabinet megállapodást akar az EU-val és az IMF-fel is. „Legalább Matolcsynak kellett volna erről beszélnie” – mondta.

Legelőször a február közepi parlamenti nyitó ülést megelőző hétvégén lesz kihelyezett frakcióülés. Orbán Viktort először itt faggathatja pártja.

http://hvg.hu/itthon/20120106_orban_eu_diplomacia#utm_source=20120109_nyugat_europai_tozsdek_elorejelzes&utm_medium=ScarabFlyer_RELATED&utm_campaign=hvg.hu

 

… több fideszes politikus is azt mondta: azt kísérlik meg elmagyarázni a külföldi országok diplomatáinak, hogy "komolyan veendő az Orbán Viktor mögötti kétharmad".

"Százezrek mozdulnának meg. Azok is, akik már lekalibrálták Orbán Viktort, vagy éppen Jobbik-szimpatizánsok. Hát kellene ez?"

télen, hidegben nehéz mozgósítani.

http://hvg.hu/itthon/20120108_fidesz_erodemonstracio_tuntetes

 

[2] A politikai pártok képviselői által a választási kampányokban tett – a párt ideológiáját, az ahhoz kapcsolódó stratégiákat, ezen belül az ország állapotával kapcsolatos nézeteket tükröző – kijelentések valóságtartalmának vizsgálata nem tartozik a bűnügyekben eljáró hatóságok hatáskörébe, ezen kijelentésekért történő helytállás a politikai felelősség kategóriájába tartozik.

(KÖZPONTI NYOMOZÓ FŐÜGYÉSZSÉG Nyom. 44/2007. sz. - http://szkszhu.szksz.com/lu070308.doc)

 

[3] SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG

VI. cikk

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.

(2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.

(3) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi.

(Magyarország Alaptörvénye - http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=A1100425.ATV

 

Visszaélés közérdekű adattal

177/B. § (1) Aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével

a) tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget,

b) közérdekű adatot hozzáférhetetlenné tesz vagy meghamisít,

c) hamis vagy hamisított közérdekű adatot hozzáférhetővé vagy közzé tesz,

vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával, vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt jogtalan haszonszerzés végett követik el.

(1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről - http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97800004.TV)

 

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazása során:

4. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől;

5. közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli;

(1992. évi LXIII. Törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról -

http://www.complex.hu/external.php?url=3

 

[4] A kötött mandátum azt jelenti, hogy a képviselő és a választó között jogi függőség marad a választást követően is.  Ez elsősorban az utasítási jogban, a képviselő véleménykérési kötelezettségében ölt testet.

A szabad mandátum lényege, hogy a képviselő és a választók közötti jogi függőség a választás után megszűnik. A képviselő tehát nem utasítható és a képviselő egyetlen kérdésben sem köteles a választók véleményét kikérni.

A hatályos Alkotmány kimondja, hogy a „képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik” (20. § (2) bek.) és a mandátum megszűnési esetei között nem állapítja meg a visszahívás lehetőségét (20/A. § (2) bek.).

(2/1993. (I. 22.) AB határozat - http://www.mkab.hu/hu/frisshat.htm)

 

[5] 1. §

 

(1)   Az Alaptörvényben és az 1. főtörvényben meghatározott elöljárókat a jogosultak az ott leírt módon, egyszerű többségi egyidejű, nyílt szavazással választják.

 

8. §

Népi kezdeményezésre indított megbízatás-visszavonási eljárás

 

Amennyiben a kiválasztott elöljáró a képviseltek érdekeivel ellentétes tevékenységet folytat, a megbízatást adó választók népi kezdeményezéssel megbízatás-visszavonási eljárást indíthatnak a 12. § szerint.

 

12. §

 

(1)   A Szent Korona bármely tagja népi kezdeményezéssel, a megbízott elöljáróságok és elöljárók képviseltek érdekeivel ellentétes tevékenysége miatt megbízatás-visszavonó eljárást indíthat „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény

 

a./    20. §-a szerint

-   Magyarország elnöke, vagy Magyarország miniszterelnöke, illetve a Nemzeti Tanács, a Honvédelmi Tanács vagy az Országgyűlés tagja ellen,

 

b./   80. §-a szerint

-   az Országgyűlés tagja ellen,

 

c./    88. §-a szerint a polgármester és/vagy az önkormányzati tag ellen, illetve

-   a polgármester

=  az önkormányzati tag ellen,

=  az önkormányzat határozatképtelensége esetén a távolmaradó önkormányzati képviselők ellen.

 

(2)   „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény 20. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés szerint lefolytatott eljárás alapján a Nemzetgyűlés büntetőeljárást indít hazaárulás bűncselekményének elkövetése miatt, a „Büntetésről” szóló résztörvény szerint

a./    az elmarasztalt elöljáró(k) ellen,

b./   a népi kezdeményezést tevők ellen, ha a lefolytatott eljárás nem marasztalja el az elöljáró(ka)t.

 

(Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény - http://nemzetiegyseg.com/2fotorveny.doc)

 

20. §

 

(1)   Amennyiben a Nemzetgyűlés a 17. § (3) és (5) bekezdéseiben, a 18. § (2) bekezdésében, valamint a 19. § (2) bekezdésében meghatározott megbízatás-visszavonó eljárást folytatott és az abban megnevezett elöljáró(ka)t elmarasztaló határozatot hozott,

a./    visszahívja az elöljáró(ka)t tisztségéből és

b./   új elöljáró(ka)t választ.

 

80. §

 

(1)   Amennyiben az Országgyűlés a 74. § (6) bekezdéseiben vagy a 78. § (3) bekezdésében meghatározott megbízatás-visszavonó eljárást folytatott és az abban megnevezett elöljáró(ka)t elmarasztaló határozatot hozott,

a./    visszahívja az elöljáró(ka)t tisztségéből és

b./   új elöljáró(ka)t választ.

 

Az Országgyűlés Felsőházának feladatai

74. §

 

(6)   Az Országgyűlés felsőházi tagjának vagy elöljárónak a képviseltek érdekeivel ellentétes döntése miatt, népi kezdeményezés alapján indított megbízatás-visszavonó eljárás lefolytatása.

 

Az Országgyűlés Alsóházának feladatai

78. §

 

(3)   Az Országgyűlés alsóházi tagjának vagy elöljárónak a képviseltek érdekeivel ellentétes döntése miatt, népi kezdeményezés alapján indított megbízatás-visszavonó eljárás lefolytatása.

 

(Az államhatalom gyakorlásáról szóló, 1. főtörvény - http://nemzetiegyseg.com/1fotorveny.doc

 

[6] Módosítják a felek a kormány és a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) közt még 2007-ben megkötött támogatási szerződést, így a holokauszt Magyarországon élő túlélőinek juttatandó támogatás január első felében átutalásra kerülhet a Mazsök bankszámlájára - közölte a Mazsök és Gál András Levente kormánybiztos közös közleményben az MTI-vel pénteken.

http://mti.hu/Pages/Default.aspx?lang=hun&menuid=

 

[7] „2011. évi CLXXXVIII. Törvény Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről” XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI fejezet 34. cím, 2. alcím, 2. jogcímcsoport: „Az 1947-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlás”

http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=143414.580807&kif=k%C3%B6lts%C3%A9gvet%C3%A9si+t%C3%B6rv%C3%A9ny*#xcel

 

[8] A Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Alapító) a jelen Alapító Okirattal a Ptk.-nak az alapításkor hatályos 74/G.§-a alapján – az 1947. évi XVIII. törvénnyel kihirdetett Párizsi Békeszerződés 27. Cikkének 2. pontjában vállalt nemzetközi jogi kötelezettség teljesítésére, az örökös nélkül elhalt zsidó származású, vallású, sérelmet szenvedett személyek után a zsidó közösségek kárpótlására, a közösség életben maradt tagjai javára és érdekében – az alábbiakban részletezett állami közfeladat folyamatos biztosítása céljából határozatlan időre Közalapítványt hoz létre.”

(Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány Alapító Okirata - http://www.mazsok.hu/docs/i1260887519alapto_okirat2009.doc)

 

[9] 27. Cikk

1. Magyarország kötelezettséget vállal arra nézve, hogy minden olyan esetben, amidőn magyar fennhatóság alá tartozó személyeknek Magyarországon levő javaira, törvényes jogaira vagy érdekeire e személyek faji származása vagy vallása miatt 1939. évi szeptember hó 1. napja óta zár alá vételt, elkobzást vagy kényszerkezelést rendeltek el, az említett javakat, törvényes jogokat és érdekeket tartozékaikkal együtt visszaállítja, vagy, ha a visszaállítás lehetetlen, e tekintetben megfelelő kártalanítást ad.

2. A magyar kormány mindazoknak a személyeknek, szervezeteknek vagy közösségeknek Magyarországon levő összes javait, jogait és érdekeit, akik, illetőleg amelyek egyénenkint vagy mint összességek tagjai faji, vallási vagy más fasiszta szellemű zaklató rendszabály tárgyai voltak, amennyiben azokra nézve a jelen Szerződés életbelépésétől számított hat hónap alatt örökös nem jelentkezett vagy igénybejelentés nem érkezett, át fogja ruházni az ilyen személyeket, szervezeteket vagy közösségeket Magyarországon képviselő szervezetekre. Az átruházott javakat ezek a szervezetek az említett magyarországi összességek, szervezetek és közösségek életben maradt tagjainak támogatására és helyreállítására fogják fordítani. Ezeket az átruházásokat a jelen Szerződés életbelépése után 12 hónapon belül kell foganatosítani s azok magukban fogják foglalni a jelen Cikk 1. bekezdése értelmében visszaállítandó javakat, jogokat és érdekeket is.

 

1947. évi XVIII. Törvény a Párisban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában - http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=8265

 

[10] „Mi nem engedünk, nem kötünk kompromisszumot, de nem is állunk fel az asztaltól" - mondta Christine Lagarde, az IMF-vezérigazgatója a Magyarországgal folytatott tárgyalásokról a CNN-nek.

http://hvg.hu/gazdasag/20120108_imf_lagarde_cnn

 

[11] Kételkedik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a görögországi reformok sikerében, a nemzetközi pénzügyi szervezet szerint további áldozatokra van szükség ahhoz, hogy elviselhető legyen az adósságteher.

http://hvg.hu/gazdasag/20120108_imf_gorog_reformok

 

[12] "A tárgyalások középpontjában olyan hosszú távú politika lesz, amely a növekedést és a munkahelyteremtést hivatott elősegíteni. Ez azonban bosszanthatja a befektetőket, mivel azt a nagyvonalú feltételezést mutatja, hogy az euróövezet még létezni fog" (Jonathan Sudaria, a Capital Spreads elemzője)

http://hvg.hu/gazdasag/20120109_nyugat_europai_tozsdek_elorejelzes

 

[13] Az állam- és kormányfők január 30-án már a krízis kitörése óta tizenhetedik válságcsúcsukat tartják, ahol a december 9-én elfogadott – Nagy-Britannia vétója miatt csak kormányközi szerződésbe foglalandó – szigorú fiskális paktum részleteiről egyeztetnének. Közgazdászok máris működésképtelennek bélyegezték az alkut, mert a megkeményített szabályok betartatása újabb költségvetési megtakarításokat igényelne, ami az előrejelzések alapján az eurózónára váró recesszió idején még fájdalmasabb terhet jelent a válság által évek óta sanyargatott lakosságnak.

http://hvg.hu/hvgfriss/2012.01/201201_a_globalis_valsagkezeles_kilatasai_2012ben_

 

[14] A vártnál szigorúbb lehet az új kormányközi szerződés, amelynek megalkotásáról a decemberi uniós csúcson határoztak; a Handelsblatt német üzleti lap hétfői beszámolója szerint a szerződés automatikus szankciókat irányozhat elő az államadósságra vonatkozó szabályok ellen vétő országokkal szemben és a költségvetési politika mellett a gazdaságpolitikára is kiterjedhet.

http://mti.hu/Pages/Default.aspx?lang=hun&menuid=