2015

Átlépés

Bemutatkozás

Amikor a változás szelei fújnak a pesszimisták falakat emelnek, az optimisták pedig vitorlát bontanak."

Legfrissebb hozzászólások
Feedek
Megosztás
Címkefelhő

Egy polihisztor testamentuma Dr. Nagy Pongrác (1924–2015)

MEGSZÍVLELENDŐ GONDOLATOK!

szerző: D. Horváth Gábor

Másfél héttel ezelőtt, február 6-án kilencvenéves korában elhunyt Nagy Pongrác, a kitűnő közgazdász. A csodálatos elme és nagyszerű ember a Magyar Nemzetben is publikált, egyébként pedig a barátom volt.

Utoljára talán arról az útjáról írt cikket néhány évvel ezelőtt, amely Rómába vezetett. Szinte előttem van, amikor a már gyakorlatilag vak közgazdász kicsi, törékeny kenyai feleségével, Helennel – aki pár héttel korábban szerezte meg a jogosítványát – nekivágott a hosszú útnak. Azért, hogy aztán az agg polihisztor emlékezetből elmagyarázza neki a Vatikáni Múzeumban, hogy melyik festmény miért is érdekes és zseniális.

Mivel én csak egy nagyon személyes hangú emlékezésre lennék képes, ezért megidézésére inkább őt magát hívtam segítségül. A Szerelem három kontinensen (és Angliában) című könyvét bemutatkozással kezdte: „Magyarország: érettségi a ciszteri rend bajai III. Béla gimnáziumában; egyetemi tanulmányok Budapesten és Pécsett (államtudományi doktorátus); csillés a pécsi szénbányában; mezei munkák napszámosként parasztoknál; két nyár cséplőgépnél; kubikos a bajai folyammérnökségnél… Nyugatra szakadás. Franciaország: vasgyári segédmunkás Lotaringiában; mindenes cseléd Párizsban; vasmarós-képző tanfolyam; szerszámmarós a Renault autógyárban; takarítás amerikaiaknál, éjjeliőr, pincér; egyetemi tanulmányok (jogi doktorátus). Anglia: fordító, bemondó, riporter, hírmagyarázó a BBC magyar osztályán; egyetemi tanulmányok (felsőfokú közgazdaság-tudományi diploma).

Franciaország: közgazdász a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezetében (OECD). Kanada: nemzetközi közgazdász először az ország második legnagyobb, majd a legnagyobb bankjában. Kongói Demokratikus Köztársaság (akkoriban Zaire): a nemzeti bank elnökének tanácsadója a Nemzetközi Valutaalap megbízásából. Libéria: nemzetközi szakértői csoport vezetője az ENSZ alkalmazásában. Kitűnő házasságok, melyek hősnőit a francia Lajosok mintájára Madame I., Madame II. stb.-ként említem. (Egyelőre messze vagyok a tizennyolctól, mert csak háromig jutottam.) Hét könyv – három magyarul, négy angolul – melyek közül közönséges halandók számára csak egyetlenegy olvasható. A többi száraz, technikai természetű.”

A nem mindennapi tudással és tapasztalattal felvértezett Nagy Pongrác 43 év után a rendszerváltáskor tért haza, hogy a szabad Magyarország felépítésében segítségül siessen. Sorsa innentől kezdve tipikusnak mondható: a politikai elit elhajította magától. Ennek ellenére hiperaktív volt. Közgazdaságot tanított egyetemen, cikkeket és könyveket írt. 2009-ben keresett meg az alábbi „röpiratvázlattal”, hosszan beszélgettünk róla. A Jobb, szebb Magyarországot! című írásban kormányzati stílusváltást követelt, s már amikor leírta, gondolt arra, hogy – velem együtt – mit is fognak mondani erre mások. Ezekkel a sorokkal zárta ugyanis: „Sokan azt fogják mondani: ez utópia. Nekik azt mondjuk: nem utópia az, ami másutt már létezik. »Igen, de nálunk ez lehetetlen« – mondják majd a kishitűek. Válaszunk: lehetetlen, amíg meg sem próbáljuk.” Nagy Pongrác építő ember volt, ami e nyilvánosságra eddig nem került röpirat pár, kivonatosan ismertetett gondolatából ki fog derülni. Érdemes elolvasni.

„A mindenkori magyar kormány eddig parancsolt, rendelkezett, utasított és költséges szervezettel ellenőrizte a végrehajtást. A jövendő Polgári Kormány ehelyett: megmagyaráz, meggyőz és kér, mert nagykorúnak és partnernek tekinti a magyar népet; csökkenti az ellenőrzést, mert meggyőződése, hogy e stílusváltásra az állampolgárok felelősségteljes magatartással fognak válaszolni; ugyanakkor fokozott szigorral lép fel azok ellen, akik megszegik azokat a szabályokat, túllépik azokat a normákat, amelyekkel a társadalom nagy többsége egyetért; nem hoz fontos döntést az érdekeltek megkérdezése nélkül. Ennek egyik módja az lesz, hogy az illetékes minisztérium az átfogóbb reformjavaslatot »zöld könyv« formájában közzéteszi, társadalmi vitára bocsátja és csak a hozzászólások alapján átformált tervezetet terjeszti az Országgyűlés elé; általában a jövő Polgári Kormánya tisztét szolgálatnak tekinti, és a magyar nép egyetértésével, sőt közreműködésével kíván kormányozni. A nép egyetértésével és közreműködésével való kormányzás állandó kapcsolatot jelent a kormány és a nép között. A kormánynak lehetősége kell, hogy legyen arra, hogy a közszolgálati rádión vagy televízión keresztül szólhasson az ország népéhez: megindokolja, amit csinált, és megmondja, mit szeretne csinálni. Természetesen az ellenzék erre ugyanott válaszolhat: bírálhat, helyeselhet, jobbat ajánlhat, hisz ez már a kormány és a nép közötti párbeszéd része. A Polgári Kormány a közszolgálati rádió és televízió szabályzatát úgy kívánja módosítani, hogy erre a párbeszédre lehetőség nyíljon. A párbeszédre további lehetőség kínálkozik természetesen az írott sajtóban. Ezen kívül minden kérdéshez hozzászólhatnak maguk az érdekelt állampolgárok is. A Polgári Kormány miniszterelnökségének és valamennyi minisztériumának lesz közönségszolgálata, amely telefonon és levélben az állampolgárok rendelkezésére áll avégett, hogy tudomást szerezzen észrevételeikről, és továbbítsa azokat a miniszterelnöknek, illetve a szakminiszternek. A párbeszédet meg fogja könnyíteni az is, hogy a Polgári Kormány hivatalba lépése után a törvények, rendeletek, jogszabályok nem a csak beavatottak számára érthető jogi zsargonban íródnak majd, hanem olyan egyszerű és világos magyar nyelven, amelyet minden közönséges halandó megérthet.

[…]
A magyar társadalomnak öt súlyos problémája van: kettészakadás jobb- és baloldalra; fullasztó bürokrácia; az állami javak herdálása; a becsület fogalmának leértékelődése: lopás, tisztesség hiánya az üzleti életben, korrupció; bűnözés. […] A bürokrácia felszámolása: Magyarországon, ami nem tilos, az kötelező. Magyarország túlszabályozott, bürokratikus ország. Ezt az emberek nem érzik, nem tudják. A bürokráciát ugyanis örököltük és a mai nemzedéknek még az ükapái is bürokráciában éltek. Fel akarunk zárkózni a Nyugathoz, de a Nyugat számunkra Ausztria és Németország, s ott a bürokrácia még fullasztóbb, mint nálunk. Így a magyarok számára a bürokrácia olyan Isten csapása, mint az ónos eső, vagy a májusi fagy. Nem probléma, együtt kell vele élni. Pedig ha ellátnánk a Rajnán túlra, látnánk, milyen egyszerű az élet bürokrácia nélkül. […] A bürokrácia Magyarországon egyrészt társadalmi hagyomány, másrészt – és főképpen – a hatóság és az állampolgár közötti bizalmatlanság következménye. Ez a bizalmatlanság a szocializmusban tetőfokra hágott. Akkor a kormány félrevezette, megcsalta, meglopta az állampolgárokat (akik akkor »alattvalók« voltak), az alattvalók pedig loptak, csaltak, félrevezették az őket meglopó, megcsaló, félrevezető államot. Ez megmaradt. A hatóság ma is csalónak tekinti az állampolgárt, tehát ellenőriz. Az állampolgár pedig csal, mert úgyis csalónak tekintik. A hatóság ezzel igazolva látja az ellenőrzést, és így tovább. A Polgári Kormány meg fogja törni az ördögi kört, és kijelenti: mától fogva a hatóság mindenkinek mindent elhisz okiratok tömegének fölmutatása nélkül. De: a bemondott adatokat szúrópróbaszerűen ellenőrzi, és jaj annak, akit csaláson vagy csalási szándékon ér. A legenyhébb büntetés az lesz, hogy az illető neve felkerül egy országos és nyilvános számítógépes listára, s azontúl öt évig minden hivatalban minden állítását okiratokkal kell majd igazolnia.

[…]
Az állami javak herdálása hihetetlen mértékű pazarlás: a szocializmus a közvagyonnal való takarékosságot nem értékelte, gyakran büntette. Ha valaki az az évre kiutalt tervpénzeket nem költötte el, mert kevesebből meg tudta valósítani azt, amit meg kellett valósítani, az nem dicséretet kapott, hanem megrovást. (Innen az eszeveszett költekezés az év végén.) Ez a mentalitás áthúzódott a demokráciába. Közvagyon, közpénzek: szabad préda mindenki számára. Intézményekben, melyek panaszkodnak az állami támogatás reálértékének 1989 óta bekövetkezett csökkenéséről, hihetetlen pazarlás folyik. (Példa rá a Magyar Televízió, mely csillagászati honoráriumokat osztogat. Helyenként iszonyú pazarlás folyik a súlyos anyagi gondokkal küzdő egészségszolgálatban is.) A Polgári Kormány véget vet a pazarlásnak, és minden szinten megköveteli a közpénzekkel való szigorú takarékosságot, valamint az állam vagyonának nemcsak megőrzését, de gyümölcsöztetését is.

[…]
A becsület fogalmának leértékelődése: lopás, tisztesség hiánya az üzleti életben, korrupció: ez is a szocializmus következménye. Akkor túlélési erény volt »átverni«, megcsalni, meglopni, félrevezetni azt az államot, amely »átverte«, megcsalta, meglopta, félrevezette »alattvalóit«. A becstelenség először csak az állammal szemben volt elfogadható, aztán átterjedt a civil társadalomra is. A rendszerváltás óta elvileg rút bűn, gyakorlatilag azonban itt van. Áthatja az üzleti életet, oka a lopás hihetetlen elterjedésének, és az óriási méretű korrupciónak. […] A Polgári Kormány mindent el fog követni annak érdekében, hogy a becsület újra erkölcsi értékké váljon, és hogy ismét érdemes, »kifizetődő« legyen becsületesnek lenni.

[…]
A bűnözés visszaszorítása: a bűnözés rendszerváltás utáni hihetetlen mérvű elterjedésének és a közbiztonság csökkenésének két fontos (de nem kizárólagos) oka a jövedelmek csökkenése és a munkanélküliség megnövekedése volt. A gazdasági növekedés beindulása és a munkanélküliség csökkenése óta javult a bűnügyi statisztika, de a javulás 2001-ben megtorpant. Így a helyzet még mindig összehasonlíthatatlanul rosszabb, mint amilyen a rendszerváltás előtt volt. A Polgári Kormány növekedés központú gazdaságpolitikát fog követni azzal a céllal, hogy javuljon az életszínvonal és csökkenjen a munkanélküliség. Így elősegíti majd a bűnözés további csökkenését.

[…]
A Polgári Kormány nem vállalkozhat a magyar nép »átnevelésére«, csupán arra törekedhet, hogy kormányzása mentes legyen a nemzeti hibáktól, és hogy kibontakoztassa a magyar nép nagyszerű adottságait. Külpolitikája mentes lesz hiszékenységtől, naivitástól, illúzióktól, csatlós mentalitástól, és az ország érdekeit fogja szem előtt tartani. Gazdaságpolitikájában a dogmatizmus helyett a pragmatizmus lesz az irányadó, és e politika teljes mértékben ki fogja használni az ország mozgásterét az Európai Unión belül.
Egyik legfontosabb célkitűzése a határon túli magyarság helyzetének javítása lesz. Ki fogja használni a globalizáció előnyeit is, de kizárja annak hátrányait, mint például a tisztán spekulatív, rövid lejáratú finánctőkét. A multinacionális vállalatokat szívesen látja, amennyiben azok nemzetközi egyezményben megállapított keretek között működnek, és tiszteletben tartják az ország törvényeit. Tanul a külföldtől, de nem majmolja. Ami ott bevált, átveszi, de a magyar adottságokhoz igazítja. Nem szükségképpen úgy akarja csinálni, ahogy külföldön csinálják, hanem jobban. Ez a kormány nem híve a hajrámunkának. A részletekbe menő, alapos munkát fogja szorgalmazni mind a minisztériumokban, mind pedig az állami intézményekben. Végül, de nem utolsó sorban, a neoliberális eszmékkel szemben azt vallja, hogy a kormánynak fontos szerepe van a gazdaság irányításában, valamint a javak elosztása, a család- és egészségvédelem, az oktatás, az elesettek felkarolása, valamint a tudomány, a kultúra és a sport támogatása terén. Tőkeerős mezőgazdasági hitelintézet felállításával, az Európai Unió adta lehetőségek kihasználásával mindent elkövet a mezőgazdaság felvirágoztatására; megreformálja az adórendszert úgy, hogy megszűnjön a már 14 éve tartó jövedelemátcsoportosítás a szegényebb néprétegektől a tehetősebbek javára; (tervezett családvédelmi intézkedések); kedvezményes jelzáloghitelek nyújtásával és különleges pénzügyi konstrukcióval lakáshoz juttatja a fiatal házasokat; megreformálja az egészségbiztosítást úgy, hogy legyen esetenkénti orvosválasztás, megszűnjön a hálapénz, és az orvosok teljesítményük szerint kapják fizetésüket; növeli a tanerők fizetését úgy, hogy azok a legjobban fizetett közalkalmazottak közé kerüljenek; megszünteti a nyugdíjasok viszonylagos elszegényedését a társadalmon belül: a nyugdíjakat úgy emeli, hogy azok 1989-től számított százalékos növekedése 2010-re ugyanakkora legyen, mint a bérből és fizetésből élőké; javítja a munkások helyzetét esetleg úgy, hogy beleszólási joguk lesz a vállalat irányításába és/vagy részt kapnak a vállalati nyereségből; szálláshoz juttatja a hajléktalanokat; kiemelten fogja támogatni a kultúrát és a sportot.
A Polgári Kormány támogatja majd a kutatást, mert a kutatás újításhoz vezet, és a szabadpiaci gazdasági versenyben az újítóké az előny. Támogatni fogja a feltalálókat, és óvja majd őket az irigységtől, valamint a kicsinyes szűklátókörűségtől. Oda fog hatni, hogy a magyar találékonyság és ötletgazdagság végre Magyarországon bontakozhassék ki. El kívánja érni azt is, hogy a magyar találmányokat magyarok hasznosítsák Magyarországon. Éppen ezért a találmányokra elővételi jogot biztosít a magyar vállalkozóknak. Erre minden joga meglesz, hisz azt a tudást, amely ezeket létrehozta, a kitűnő és teljesen ingyenes magyar oktatási rendszer fejlesztette ki.

[…]
A Polgári Kormány minderre megtalálja az anyagi fedezetet: jelentős megtakarítással fog járni a bürokrácia felszámolása és a korrupció kiküszöbölése; a közpénzeknek a szocializmusból örökölt pazarlását szigorú takarékosság fogja felváltani; felderíteni a privatizáció során elkövetett visszaéléseket úgy, hogy a kézen-közön eltűnt állami vagyonnak legalább a töredéke visszakerüljön a magyar nép tulajdonába; felülvizsgálja a gazdasági rendszerváltás idején keletkezett óriási vagyonok eredetét: behajtja az elcsalt adókat, vámokat, visszaveszi az elsikkasztott vagy ellopott közvagyont; csökkenti a költségvetés óriási kamatterheit úgy, hogy megszünteti az államadósság csalárd módon vagy indokolatlanul keletkezett részét, és mérsékli az inflációt, hogy ezzel csökkenjen a kamatláb.
Ebben az országban van pénz, csak meg kell találni!”

Dr. Nagy Pongrác egykori bajai ciszterci diák, nemzetközi közgazdász temetése Győrben, a Szentlélek-templomban holnap, február 19-én lesz, 14 órakor.

Forrás: http://mno.hu/velemeny/egy-polihisztor-testamentuma-1273379