2015

Átlépés

Bemutatkozás

Amikor a változás szelei fújnak a pesszimisták falakat emelnek, az optimisták pedig vitorlát bontanak."

Legfrissebb hozzászólások
Feedek
Megosztás
Címkefelhő

Dr.Léhmann György:a sikeres devizahitel perekről

NEM FELADNI, KÜZDENI!

A magyar ember tragédiája Debrecenben

Debreceni Ítélőtábla

 

Polgári Kollégiumvezetője részére

 

Dr. Csiki Péter bíró úr részére

 

D e b r e c e n

Tisztelt Kollégiumvezető Úr!

 

Az Ön bírói tanácsa előtt tegnapi napon – 2013. június 28 – kettő darab azonos jogi és ténybeli alapon nyugvó, azonos alperes – OTP Jelzálogbank Zrt – elleni fellebbviteli tárgyaláson vettem részt felperesi képviselőként.

 

Az első, a ½ 9 órakor kezdődő tárgyaláson a Debreceni Televízió felvételt készített és a határozathirdetésre 2013. Julius 5. napjának 9. órájára halasztotta a tárgyalást.

 

A második, a 10 órakor kezdődő tárgyaláson televíziós jelenlét nem volt, és a két ügy azonosságára tekintettel a képviselők csupán kiegészítették néhány mondatban előadásukat a korábbi perben elhangzottakhoz képest. Ellenben ezen a tárgyaláson már határozathirdetésre került sor.

—————————–

 

Mindkét perben a

 

„A hiteldíj (kamat és kezelési költség) a 7. törlesztő részlet esedékességétől kezdve változó mértékű, amelyet a Hitelező a kölcsönszerződés fennállása alatt jogosult egyoldalúan megváltoztatni. A hitelező a változás – annak hatályossá válását megelőző legalább 15 nappal – a Banknak az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett, az Ingatlanfedezet mellett nyújtott jelzálog típusú hitelek kamatáról, dij- , és költségtételeiről szóló Hirdetményben teszi közzé. ”

 

„A hiteldíj mértékének e pontban írott megváltoztatása esetén az Adósok kötelesek a Hitelezőnek az ekként megváltoztatott mértékű hiteldíjat megfizetni.

 

Azon feltételek, illetőleg körülmények részletes meghatározása, amelyek esetében a hiteldíj az Adósokra hátrányos módon megváltoztatható a következő: A Hitelező jogosult a kölcsön ügylet kamatát, egyéb költségét, és az erre vonatkozó szerződési feltétel egyoldalúan módosítani, ha a bankközi hitelkamatok, vagy a fogyasztói árindex, vagy a jegybanki alapkamat, vagy az állampapírtok hozama, vagy a Hitelező forrás-, valamint hitelszámla –vezetési költség növekszik, vagy a lakossági hitelek kockázati tényezői a Hitelezőre nézve romlanak.”

 

alperesi bank által szerkesztett, devizában nyilvántartott forint hitelszerződésnek szerződési feltételnek érvénytelenségét megállapító Debreceni Törvényszék által hozott ítélet elleni alperesi fellebbezést kellett T. Ítélőtáblának elbírálni.

 

Alperesi fellebbezés lényege az volt, hogy az elsőfokú bíróság az eljárása alatt nem közölte azt, hogy tisztességtelen a szerződési feltétel, és így elzárta a bizonyítási lehetőségeitől, illetve vitatta azt, hogy a szerződés fogyasztói szerződés lenne, és hosszantartóan próbálta igazolni az ügynek eddig figyelembe nem vett jogszabályi hátterét, és a banki tevékenység problémáit, nehézségeit.

 

——————————-

 

T. Kollégiumvezető Úr az elsőfokú ítéletet megváltoztató, kereseti kérelmet teljes egészében elutasító másodfokú ítélet szóbeli indokolásában

 

Megállapította azt, hogy elsőfokú bíróság bizonyítási eljárással kapcsolatos tájékoztatási kötelezettsége elmulasztása az érdemi döntésre kihatással nincs,

 

Megállapította azt, hogy a kölcsönszerződés fogyasztói szerződés, majd

 

megállapította azt, hogy a perbeli kölcsönszerződési feltételek azért volt egyedileg, tehát az adósok által megtárgyalva, mert a hitelezési eljárás több héten át tartott, és még hitelbírálati okmányt is aláírtak adósok.

 

Nincs okom feltételezni azt, hogy T. Kollégiumvezető Úr jól ismeri az ide vonatkozó 2/2011(XII.12.) PK.Véleménynek alábbi rendelkezését:

 

2. Vélelem szól amellett, hogy a fogyasztói szerződésben az egyoldalúan, előre meghatározott, illetve az általános szerződési feltételt a felek egyedileg nem tárgyalták meg. A fogyasztóval szerződő fél ezt a vélelmet csak akkor tudja sikeresen megdönteni, ha kétséget kizáróan bizonyítja: a szerződéskötést megelőzően biztosította annak lehetőségét, hogy az adott feltétel tartalmát a fogyasztó befolyásolhassa és a fogyasztó e lehetőséggel nem élve fogadta el a feltételt.

 

Ezért gondolom úgy, hogy T. Kollégiumvezető Úr szándékosan szegte meg ezt a rendelkezését, illetve arra tekintettel, hogy semmiféle bizonyítás nem volt felvéve elsőfokú eljárásban, T. Kollégiumvezető úgy döntött, hogy a vélelem megdöntéséhez szükséges kétséget kizáró bizonyítékot még ahhoz is szolgáltatja, hogy a fogyasztó miként viselkedett a kölcsönszerződés aláírásakor.

 

Szerintem T. Kollégiumvezető Úr is belátja azt, hogy bíróságok előtt meglehetősen szokatlan magatartást tanúsított ily módon, de ha már így járt el, és bizonyított fentiek szerint az alperes érdekében, akkor mivel tudja magyarázni azt, hogy

 

Ptk. 209. § (1) Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.

 

törvényszövegre tekintettel nem fejezte be az ítélete indokolását azzal, hogy mivel felperes a Ptk. 209. §-ra alapította kereseti kérelmét, de a bíróság megállapítása szerint egyedileg megtárgyalt szerződési feltétel a vita tárgya, ez okból a keresetet másodfokú bíróság elutasítja.

 

Mivel lehet magyarázni azt, hogy az alperes számára nyújtott fenti bizonyíték után legalább 20 percig a banknak tevékenységével kapcsolatosan olyan részletes ismertetést igyekezett adni, aminek részben semmi köze nem volt a peres eljáráshoz, részben nem tudok arról, hogy T. Kollégiumvezető Úrnak elegendő képzettsége – közgazdászi diploma – lenne ahhoz, hogy banki tevékenység mibenléte alapján győzze meg a peres feleket döntése jogosságáról.

 

Mivel lehet magyarázni azt, hogy igyekezett ugyanazokat a banki magatartásokat elmagyarázni T. Kollégiumvezető Úr elegendő ismeret nélkül, amire alperes 28 oldalas fellebbezési iratában szintén teljesen indokolatlanul, és szintén laikusként hivatkozott.

 

Mivel lehet magyarázni azt, hogy meg sem említette hosszantartó beszédében azt, hogy a mindkét perben becsatolt előkészítő iratomban leírt, Varga István MNB Felügyelő Bizottsági tagnak idézett megállapításaival

 

„Alábbi helyen – Alkotó: Kossuth Rádió

Cím: Időt kérek

 

Varga István: Hát ugye a média bemossa az agyunkba azt, hogy ez devizahitel, egy kicsit differenciáltabban devizaalapú hitel. Valójában egyik sem. Egyszerűen arról van szó, hogy aki forinthitelt vett fel, azzal elfogadtatta a hitelezője, hogy vele majd devizában számol el. Ennyi, nem kellett ehhez svájci frank. Tehát valójában azt tudnunk kell, hogy azok a hitelintézetek

 

Riporter: Tehát azt mondja, hogy a bankok be sem szerezték a svájci frankot?

 

Varga IstvánKétféle intézmény van, és akkor mindjárt világosabb. Van a bank és a takarékpénztár. A kettő nem ugyanaz. A takarékpénztár csak azt a pénzt helyezheti ki, amit vagy hitelként vett fel, vagy nála betétként elhelyeztek. A bank azonban pénzteremtő. A bank nem a betétestől érkező pénzt helyez ki, mint ahogy oly sokan mondják azok, akik ebben a szakmában dolgoznak…

 

Riporter: Hát főleg a bankok.

 

Varga IstvánIgen, a bank pénzteremtő. Neki joga van a tőkéjének függvényében azt a hitelt egyszerűen előállítani. Ez annyit jelent, hogy semmi köze a betétállományához annak a hitelnek, amit létrehoz. Ne most amikor létrehozza és lekönyveli az eszköz és forrásoldalán egyaránt, akkor ő úgy szerződik, hogy na de most svájci frank alapon számolunk el, ettől kezdődően ő csak egy látszatot, egy fiktív devizaműveletet hajt végre.

 

Tehát akkor, amikor azt tetszenek hallani, hogy megvette meg eladta a svájci frankot, ez nem igaz. Ez ilyen egyszerű.

 

Riporter: De hát ez az évszázad átverésének tűnik.

 

Varga IstvánÚgy van.”

 

Felperesnek határozott álláspontja fentiekre tekintettel is az, hogy semmiféle deviza beszerzési vagy egyéb olyan problémája soha nem volt az alperesi banknak sem – a többivel együtt – hanem csupán annyi történt, hogy valótlan közlésekkel igazoltan, minden valós, vagy törvényes alap nélkül kényszerítették az adósokat olyan pénzek kifizetésére is, ami őket nem illette.”

 

miért nem ért egyet, egyáltalán honnan veszi a bátorságot közgazdászi képzettsége hiánya folytán T. Kollégiumvezető Úr, hogy ilyen körülmények között kinyilatkozzon az alperesi periratnak megfelelően minden egyéb bizonyíték híján. Ön ismerte ezeket a Varga Istváni megállapításokat a periratokból, vagy kellett volna ismernie a Magyar Nemzeti Bank Felügyelő Bizottsága egyik – nem vitatott képzettségű – tagjának állásfoglalását az Ön által ennek ellenkezőjét állító hosszan tartó szóbeli indokolása időpontjában.

 

Mi késztette arra, hogy akár meggyőződése szerint is, akár attól függetlenül olyan hamis előadást tegyen, mellyel az alperesnek bizonyítatlan előadását elfogadva hozzon tarthatatlan ítéletet.

——————————

 

Talán egy percet szánt ezek után még arra a szóbeli ismertetésnél, hogy elmagyarázza azt, hogy az elsőfokú ítéletnek alábbi részéről megállapítsa azt, hogy mivel csak feltételezésen nyugszik az indokolásnak alábbi része

„Arányosság elve: A vonatkozó szerződéses rendelkezés az abban megjelölt okok változása esetére általános jelleggel, azaz „az ügyleti kamat és egyéb költségek” teljes körére kiterjedően, differenciálás nélkül és arányosítás nélkül tesz lehetővé az alperes részére az ügyfél számára hátrányos egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét. Az adott rendelkezés ezért bár formailag jogszabályba nem ütközik, tartalmilag kontroll nélküli lehetőséget biztosít az alperes számára arra vonatkozóan, hogy az ok-listában megjelenített bármely körülmény bármely mértékű változása esetén az alperes a hiteldíj bármely összetevőjét bármely mértékben

a fogyasztó ügyfélre hátrányosan módosíthassa – tartalmilag üres rendelkezés . az adott szerződéses rendelkezés alapján elméletileg például 1 %-os fogyasztói árindex növekedésre alapítottan az alperes a szerződésben kikötött ügyleti kamatot ( kezelési költséget és-vagy bármely más költséget) akár 10 %-os, vagy 100% illetve 1000%-os mértékben egyoldalú szerződésmódosítással szerződésszerűen megváltoztathat a szerződő fél terhére. A szerződés adott szövege ezért az arányosság követelményét nem biztosítja, az alperes javára indokolatlan és egyoldalú előnyt, egyben a másik szerződő fél hátrányára indokolatlan és egyoldalú hátrányt teremt a szerződésből származó jogosultságok és kötelezettségek értékegyensúlyának súlyos eltolódását megvalósítja.

Átláthatóság elve: Az arányosság követelményének megsértéséből is adódóan az adott szerződéses rendelkezés nem biztosítja a szerződő fél fogyasztó számára annak előre láthatóságát, hogy a szerződésben rögzített körülmények változása esetén milyen mértékben kerülhet sor a terhei növekedésére. Az arányosság elvénél utaltak szerint ugyanis a vonatkozó szerződéses kikötés semmilyen paramétert nem rögzít arra vonatkozóan, hogy az ok-listában feltüntetett körülmények bármely paraméterű változása esetén, és ahhoz igazodva milyen mértékű tehernövekedést idézhető elő az alperes egyoldalú szerződésmódosítási jogával élve. Ebből eredően a fogyasztó szerződő fél számára a jövőbeli egyoldalú alperesi szerződésmódosítások tartalma előre nem kiszámítható és nem kontrollálható. Adott körülmény pedig indokolatlan és egyoldalú hátrány a fogyasztó szerződés fél oldalán.

Szimmetria elve: A fentiekben hivatkozott 2/2012. PK Vélemény 6.g. pontja, és annak indokolás részévben elhelyezett indokolása bár egymással nem áll maradéktalan összhangban, a szimmetria elvének megítélésénél az indokolásban rögzítettek a helyesek és irányadók.

Eszerint: „A fogyasztó terhére történő egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége csak akkor tisztességes, ha nemcsak a fogyasztó hátrányára történő körülményváltozás hatásának áthárítását teszi lehetővé, hanem egyidejűleg kötelezettségként kezeli a fogyasztó javára történő érvényesítését az arányosság elvének érvényre juttatása mellett. Ellenkező esetben a szerződéskötéskor kialkudott értékegyensúly felbomlik.”

A keresettel érintett szerződéses rendelkezés az előzőekkel szemben nem tartalmaz szerződési kötelezettséget az alperes oldalán arra vonatkozóan, hogy a kikötésben rögzített ok-lista elemeit érintő és az ügyfélre kedvezőbb változása esetén akár alperesi egyoldalú szerződésmódosítás formájában, akár más módon a hiteldíj, vagy annak bármely összetevője tekintetében a fogyasztó javára szerződésmódosításra kerüljön sor. A keresettel érintett szerződéses rendelkezés ezért az abban megjelölt körülmények változása esetére egyfelől lehetőséget biztosít az alperes számára a felperesekre hátrányos szerződésmódosításra, másfelől azonban nem biztosítja, hogy az adott körülményekben bekövetkező ellentétes irányú változások esetére a felperesekre hátrányos szerződésmódosításokra sor kerüljön. Az adott szerződéses rendelkezés folytán így az alperes kizárólag jogot szerez, ám kötelezettséget nem, a felperesi ügyfelek pedig kizárólag kötelezettséget szereznek, jogot nem.

Az adott szerződéses rendelkezés így elméletileg lehetővé tesz például, hogy a fogyasztó árindex bármely mértékű emelkedése esetén az alperes a felpereseket terhelő ügylet kamatot az ügyfelekre hátrányosan bármely mértékben egyoldalú szerződésmódosítással megemeljen, ám nem biztosítja a jogoknak és kötelezettségeknek azt a szimmetriáját, hogy adott esetben a fogyasztói árindex csökkenése esetén az ügyleti kamat – vagy egyéb költség – egyoldalú szerződésmódosítással, vagy egyéb módon a szerződő fél ügyfelek számára előnyösen csökkentésre kerüljön. A szerződéses rendelkezés szükségképpen nem biztosítja továbbá a hátrányos-előnyös változások tekintetében az arányosságot sem. Ez a körülmény pedig a szerződésből származó jogok és kötelezettségek tekintetében szintén súlyos értékeltolódást idéz elő, mely az alperes oldalán indokolatlan és egyoldalúan manifesztálódik, és mely a szerződéses kikötés tisztességtelenségét megalapozza.”

egy későbbiekben bekövetkezhető, feltételezett eseménytől függ, ezért ez egy másik perre tartozik majd akkor, ha ilyet indítanak.

Tehát azzal indokolta ennek az elsőfokú ítéleti megállapításnak alaptalanságát, hogy mivel ebben a perben az alperesi magatartás jogtalansága bekövetkeztének állítását semmi nem indokolja, a T. Kollégiumvezető Úr szerint indokolt a vitatott szerződési feltételekkel kapcsolatosan ezt nem feltételezni, ezért, ha mégis véletlenül nem járna el az alperesi bank jogszerűen, akkor egy másik perben lehet majd erre hivatkozni.

Két eset lehetséges ismét Önnel kapcsolatosan. Vagy nem ismeri a 2/2012.(XII.12) PK Vélemény alábbi rendelkezését

9. a) A bíróságnak a per tárgyává tett általános szerződési feltétel érvénytelenségét hivatalból kell észlelnie, ha az érvénytelenség a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható.

b) A bíróságnak az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés jogszabályba ütköző, illetve tisztességtelen jellegét – amennyiben ez szükséges a fogyasztó által vagy közérdekű keresettel indított jogvita eldöntéséhez – attól függetlenül kell vizsgálnia, hogy azt a pénzügyi intézmény ténylegesen alkalmazta-e, vagy már nem hatályos.

vagy ismeri, de szándékosan megalapozatlan állítással igyekezett az alperesi érvelést bizonygatni.

Még előadta az indokolása során azt, hogy a PSZÁF mivel folyamatosan ellenőrzi a bankokat, ezért sincs semmi oka sem a feleknek, sem az elsőfokú bíróságnak ilyen tisztességtelen joggyakorlást az alperesi bank részéről feltételezni és utána már csak a költségekről tett említést.

=====================

Alperesnek ítélet meghozatala előtti felszólalásakor hivatkozott a 2/2012.(XII.10.) PK Véleménynek az általam ebben a perben figyelembe nem vett alábbi rendelkezésére

„A rendes üzleti kockázat határainak mérlegelése során, annak megítélésekor, hogy a körülmények változása a pénzügyi intézmény számára a rendes üzleti kockázatot meghaladó mértékű érdeksérelemmel jár-e, figyelemmel kell lenni a pénzügyi szolgáltatások, a hitelezői jogviszonyok sajátosságaira. Nyomatékkal értékelni kell a pénzügyi intézmények közvetítő szerepéből adódó érdekkiegyensúlyozást, a betétesek védelmét, ezzel összefüggésben a felelős hitelezés elvét. Mérlegelés körébe kell vonni a pénzügyi szolgáltatásoknak az átlagosnál gyakoribb, hektikus gazdasági háttérmozgásokra való fokozott érzékenységét, azt, hogy a pénzügyi folyamatok előreláthatósága korlátozott, gyakran kiszámíthatatlan. Mindezen szempontok együttes értékelése nyújthat eligazítást abban a kérdésben, hogy a kikötés a pénzügyi intézményre nézve a jóhiszeműség és tisztesség követelményeit sértő módon, indokolatlanul és egyoldalúan előnyös – a fogyasztóra indokolatlanul és egyoldalúan hátrányos –, azaz tisztességtelen, így érvénytelen vagy sem.”

T. Kollégiumvezető Úrnak helyeslő fejbólogatása arra utalt, hogy fenti ítélet meghozatalánál ezt az előírást tartotta irányadónak, mindenek előtt állónak, és ezért volt kész az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétellel kapcsolatos vélelmet minden bizonyíték nélkül alperes által megdöntöttnek tekinteni, vagy banki tevékenységgel kapcsolatos képzettsége hiányában is szakértői véleményt előadni alperesi előadás bizonyítására, illetve félretenni akár a Ptk. 209., akár a 209/A §, illetve a tisztességtelenség bármiféle vizsgálatát. Mindent megtenni a banki érdeksérelem elhárítása érdekében.

Feltehetően elkerülte T. Kollégiumvezető Úrnak figyelmét az, hogy ebben a perben az idézett „körülményekváltozása” szóba sem kerülhet azért, mert a PK Véleményből már idézett

9. b) A bíróságnak az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés jogszabályba ütköző, illetve tisztességtelen jellegét – amennyiben ez szükséges a fogyasztó által vagy közérdekű keresettel indított jogvita eldöntéséhez – attól függetlenül kell vizsgálnia, hogy azt a pénzügyi intézmény ténylegesen alkalmazta-e, vagy már nem hatályos.”

kiindulva nem konkrét körülmények változása miatt fordultam a bírósághoz, hanem a vitatott szerződési feltételnek absztrakt tisztességtelenségének megállapítását kérelmeztem.

—————————–

 

Meggyőződésem az, hogy T. Kollégiumvezető Úr tanácsa annál sokkal jobban ismeri az ide vonatkozó jogszabályokat, mintsem ilyen megalapozatlan, törvénysértő, logikátlan, emberek törvényes jogait semmibe vevő ítéletet hozzon.

 

Meggyőződésem az, hogy T. Kollégiumvezető Úr tanácsának tegnapi napon kihirdetett ítélete az alábbi hírből tudott kúriai továbbképzés eredménye:

 

„Korábban Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke írt levelet a Kúria tanácselnökének, melyben figyelmeztette: a devizaperek sorozatos elvesztése akár bankpánikot is okozhat, ami szélsőséges esetben államcsődöt is eredményezhet. Szász szerint egyébként a hitelek törvényesek voltak akkor, amikor kötötték őket.

A június 24-i szakmai konferenciára már most több, mint 200 bíró jelezte részvételi szándékát, így ebből is látszik, hogy a devizaperek komoly nyomást helyeznek a bíróságokra.

Azt mondják, nem befolyásolnak

Bár a Magyar Nemzeti Bank és a PSZÁF is képviselteti magát a konferencián, a bírókat állítólag nem akarják befolyásolni. Felmerül persze a kérdés, ha olyan képzést kapnak a bírók, miszerint a túl sok szerződés semmissé tétele akár államcsődhöz is vezethet, akkor az egyébként ettől függetlenül működő devizaperek milyen sikerrel fognak zárulni.

A PSZÁF szakmai ismereteit és véleményét, valamint „elvi támpontot” nyújt majd a bírói karnak, ez pedig Szász Károly elnök állásfoglalása alapján talán sejthető.”

 

Valamint az is meggyőződésem, hogy nem csak T. Kollégiumvezető Úrnak tanácsa tesz eleget a továbbképzésen elhangzott követelményeknek, hanem ritka kivételtől eltekintve a továbbképzésen részt vevő több mint kétszáz bíró és azok tanácsa.

 

Ezért a jövőre nézve nincsenek illúzióim. Számítok arra, hogy a Debreceni Ítélőtáblán tegnapi napon kihirdetett ítélettel azonos törvénysértő, logikátlan, megalapozatlan és az adósokat semmibe vevő ítéletek fognak a jövőben Magyarországon születni.

——————————-

 

Ennek megfelelően tájékoztatok minden képviseletemet kérő, banki magatartás miatt kétségbeejtő helyzetbe jutott adóst fentiekről és ugyanúgy kezdeményezem jövőben is a polgári peres eljárásokat, mint eddig tettem.

 

Azzal a különbséggel, hogy a jogszabályoknak megfelelő, törvényes ítéletek meghozatalában az Ön által tegnapi napon kihirdetett ítéletet követően nem bízom.

 

Célom ezekkel az eljárásokkal a jövőben az, hogy lehetőséget biztosítsak minden hozzám segítségért forduló adós számára ahhoz, hogy mondjuk ötvenöt év múlva ugyanúgy meg lehessen mutatni az utókornak azt, hogy név szerint kik voltak azok a bírók, akik 2013-ban a T. Kollégiumvezető Úr tanácsa által hozott ítélettel azonos szintű ítéletekkel akadályozták több millió magyar embertől bankok által törvénytelenül elszedett pénznek adósok általi visszavételét.

 

És a nemzet, ha egyáltalán még lesz akkor, meg tudja állapítani majd azt, hogy az alábbi cikknek megfelelő eddigi 300 öngyilkos után már csak a bírói ítéletekben bízó, de a tegnapi ítélethez hasonló ítéletek után újabb öngyilkosságokért felelős bírók név szerint kik voltak.

 

dr Szász Károly Úr részére!

 

Az Ön helyébe én ezt a levelet nem írtam volna meg… én csak mobilbankár voltam egy banknál,ahol az éves adózott nyereség 25 milliárd Ft volt,amit jogtalanul elvettek az emberektől.

Több mint 3000 ember lett öngyilkos, és a kilakoltatások…hát nem hiszem el,hogy ennyire embertelen legyen egy országos vezető és a hazug bankokat védje  és az adófizető állampolgárok pénzéből él!

Önnek könnyű, de a kisjövedelműek és a munkanélkülivé válók velük mi legyen, vagy éppen a nyugdíjkort elérők …..halljanak éhen az éhező bankok miatt??????????.

Nem ilyen vezető kellene a PSZÁF élére aki az embereket dönti nyomorba csak azé,hogy a bankokba még több pénzt lehessen pumpálni!!!!

Remélhetőleg a CÚRIA  Bírói nem megvesztegethetők, mert már a

Fővárosi Törvényszéken azok a Bírák!……De van tovább is az európai bíróság

 

Felkérem a T. Kollégiumvezető Úr tanácsa által hozott ítélettel azonos tartalmu ítéletek másolatával minden adóst arra, hogy közvetlenül küldjék meg az Európa Bíróság címére azzal a jajkiáltással, hogy

 

„Könyörgöm T. Európa Bíróság, tartassa be Magyarországon az EU Bíróság ítéletét”

—————————–

 

Hazánk elleni kötelezettségszegési eljárás elrendelését a tőke szabad áramlásának devizaalapú kölcsönnel kapcsolatosan természetesen sajnálom, de az is természetes, hogy igyekszem tájékoztatni az eljárást lefolytatókat irataimmal a Debreceni Ítélőtábla előtti jogerős ítéletnek megfelelő bíróság előtti helyzetről.

 

Azzal a céllal, hogy a bíróságok is elsősorban felelősek ilyen és hasonló eljárások lefolytatása által azért, hogy nincs az az épeszű magyar ember, aki ilyen igazságszolgáltatási körülmények között a bankokkal devizalapu kölcsönszerződést kötne.

 

=================

T. Kollégiumvezető Úr!

 

Fentieket abból a célból küldtem meg Önnek, hogy a leírtak alapján lássa be azt, hogy a

 

Pp. 13. § 1. bek. 1. bek. e pontjára hivatkozással a Pf. II.20.278/2013/2. számú,

 

ítélethirdetésre 2013. július 5. napjának 9. órájára halasztott ügynek tárgyilagos megítélése egyéb okból Öntől nem várható el.

 

Az ügyből történő k i z á r á s á t   Önnek a tanácsa tagjaival együtt  a Pp. 16. § 4. bekezdése alapján

 

k é r e m.

 

Tekintettel arra, hogy T. Kollégiumvezető Úr a Debreceni Ítélőtábla Vezetője,

 

A Pp. 14. § alapján

 

k é r e m azt is, hogy jövőben

 

ezzel a perrel azonos ténybeli és jogi alapú peres eljárásokban a Debreceni Ítélőtábla ne járjon el.

 

Siófokon 2013. június 28. napján.

 

Tisztelettel:

képv.:                                                                                     …………………….. és tsa felperesek

http://www.civilkontroll.com/a-magyar-ember-tragediaja-debrecenben/

Nyerésben a bankkal szemben avagy A lavina elindult

A lavina elindult

 

Közel két évvel ezelőtt jutottam el a devizaalapúnak mondott kölcsönszerződésekkel kapcsolatos banki visszaélések miatti probléma megoldásának lényegéhez.

 

Ahhoz, hogy amennyiben a bankoknak a szerződés megkötése utáni önkényes és mondvacsinált törlesztő részlet emelési jogát annak nyilvánvaló törvénytelensége miatt sikerül a bíróság által érvényteleníteni, akkor az adósok megszabadulhatnak attól a többlettehertől, ami részben jogtalan, részben pedig az ezekkel csökkentett fizetési kötelezettség már az adósok számára elviselhető.

 

Természetesen megnyugvással tapasztaltam azt, hogy a Kúriának valamennyi ide vonatkozó elvi döntése, vagy az Európai Bíróság ítéletei ugyanazt a jogi megoldást szorgalmazzák, mint amit én, de egyúttal ezt természetesnek is azért tartottam, mert az Uniós és belső jogszabályok megfelelő értékelése csak ilyen eredményre vezethet.

 

Miután az elmúlt év végén a minden tekintetben megfelelő, 2/2012. (XII.10.) PK Vélemény a bíróságok számára világossá teszi azt, hogy az általam javasoltak szerint bírósági eljárásban miként kell eljárniuk, tudtam az, hogy már csak idő kérdése az, hogy egyedi ügyben a pereimben régóta várt siker bekövetkezzen.

 

Ez most a következő oldalakon olvasható ítélet és hozzátartozó indokolás szerint bekövetkezett, és az ítélet az alábbiak szerint rendelkezett:

 

Megállapítja a bíróság, hogy a felperes és az alperes között 2008. január 8. napján létrejött kölcsönszerződés 3. pontjában azon rendelkezése, miszerint A Bank a Szerződésben meghatározott kamatot, díjakat, illetve egyéb feltételeket a Szerződésben foglaltakra vonatkozó pénzpiaci feltételek, valamint a vonatkozó kockázatok változását felismerve, ahhoz igazodva egyoldalúan jogosult megváltoztatni” érvénytelen.”

 

Mely rendelkezésnek tartalmából kiindulva tehát a perbeli esetben az adós törlesztő részlete összege visszaáll a szerződés megkötése kori állapotra, illetve azért, mert éveken át jogtalanul szedték be a bankok az emelt összegű törlesztő részletet, egyenlőre túlfizetésben vannak az adósok.

 

Mindenkor állítottam azt is, hogy ettől még később vita alapja lehet az, hogy a HUF/CHF árfolyamának alakulása miként befolyásolja a törlesztő részlet nagyságát, illetve a svájci frank alapkamatának alakulása miként befolyásolja az aktuálisan fizetendő ügyleti kamat mértékét, hiszen a szerződésekben a „deviza alapú” szóhasználat nem arra utal, hogy a többi forinthitelhez hasonló körülmények között kellett volna az adósnak törleszteni akkor, ha a bankokat egyébként nem motiválta volna az adósok kijátszása.

 

Más lapra tartozik az, hogy az alábbi ítéletet általánosítva most akár százezer szerződés esetében is egy pillanat alatt hoppon maradhatnak a bankok azáltal, hogy a szerződések többsége esetén az általuk önkényesen követelt törlesztő összegnek legfeljebb a feléhez juthatnak.

 

Nem kellett volna csalárd módon eljárni a bankoknak a szerződés megkötésekor, és akkor most ilyen problémájuk nem lenne.

 

Ptk. 237. § 4. bek-nél használt szónak jelentése a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint:

 

Csalárd: Álnok, kétszínű, csaló szándékú.”

Miután tehát régóta tudom azt,  hogy mi legyen a kereseti kérelem, valamint azt is tudom, hogy ennek a kérelemnek mi a jogi alapja, a 2/2012. (XII.10) PK Vélemény azt határozta meg, hogy milyen  ténybeli alapokra hivatkozzak kérelmem indokolásánál.

 

Arra az álláspontra helyezkedtem, hogy lehetőség szerint minden olyan alaki problémára hivatkozom, ami a Vélemény alapján alappal állítható, ugyanis alaki probléma esetén nincs vitának helye arról, hogy csak kicsit sértettem meg az előírást, vagy nagyon. Úgy gondoltam, hogy amennyiben tartalmilag elemzem a banki tisztességtelen szerződési feltétel tarthatatlanságát, akkor széles kaput nyitok a bankoknak – esetleg a bíróságoknak is – ahhoz, hogy magyarázzák a magyarázhatatlant, és ezáltal a döntőnek minősülő alaki problémák eltörpülhetnek, megsemmisülhetnek.

 

Arra pedig nem számítottam, hogy úgy is lehet, ahogy azt a fenti ítéletet hozó bíróság tette.

 

Elvetette az általam felsorolt alaki hiányosságokat – szerintem nem kellően megindokolva – de belenyúlt a tisztességtelenség tartalmába úgy, hogy egyúttal nyilvánvalóvá tette azáltal bankoknak minősíthetetlenül álnok, kétszínű, csaló szándékát.

 

Hiszen az indokolásnak azzal a mondatával, hogy

 

„A pénzpiaci feltételek és vonatkozó kockázatok változásához kötött egyoldalú szerződésmódosítási jog tartalmilag ellenőrizhetetlen, abból nem vezethető le, hogy ténylegesen milyen változás bekövetkezése esetén gyakorolhatja az alperes az egyoldalú szerződésmódosítás jogát.”

 

nyilvánvalóvá tette azt, hogy a tisztességes egyoldalú szerződésmódosítási jog alapvető feltétele az, hogy a másik fél – adós – ellenőrizni tudja azt, hogy konkrét díjemelést milyen ténylegesen bekövetkezett idézett el, és azt is, hogy a valós ok a díjemelés mértékét indokolják-e vagy sem.

 

Hányszor utalt Róna Péter arra, hogy a szerződésből tudni kell azt, hogy miért annyi az annyi, és most a bíróság is ugyanerre a meggyőződésre jutott. És ezáltal a bankok által épített tisztességtelenségnek kártyavára remélhetőleg örökre összedőlt.

 

Hiszen, ha az ellenőrizhetőséghez elegendő szerződési feltételt biztosít az adósnak, akkor álnok, kétszínű, csaló szándékú magatartása folyamatosan lelepleződik, ha pedig nem biztosítja ezeket a feltételeket a szerződésben, akkor a bíróság a szerződés aláírásának időpontjára visszamenőleges hatállyal érvényteleníti a banki szerződésmódosítási jogot.

 

Nem teszi érvényessé – nem teheti – hanem úgy kell tekinteni, mintha soha a szerződésben sem lett volna.

 

—————————-

 

Azt tehát tudtam már hosszú idő óta, hogy a perem sikeres lesz tisztességes bírósági eljárás esetén, de azt nem gondoltam, hogy a kedvező ítélet tartalmából az is fog következni, hogy magyarországi bankok magatartása az adósokkal szemben bizonyítottan álnok, kétszínű, csaló szándékú. Mely magatartás felismerése esetén megállapítható az, hogy ezekkel a bankokkal csak felelőtlen emberek kötnek szerződést.

 

===================

 

Az ítélet nem jogerős, ezért várható a Binder István féléktől is az a kijelentés, hogy mivel nem jogerős és nem végrehajtható, úgy kell tekinteni, mintha semmi nem történt volna. Ez nem egészen így van.

 

Részben azért, mert ezek után már nem lehet azt mondani, hogy Magyarországon nincs olyan bíróság, mely hajlandó lenne a bankok érdekeivel szemben álló ítéletet hozni,

 

Nem lehet azt mondani, hogy ügyvédi képviselet mellett, de a tárgyalásoknak folyamatosan távollétet kérve nem lehetséges adósra nézve kedvező ítéletet remélni,

 

Nem lehet a bankoknak elvitatni az adósoknak azt a jogát, hogy minden díjemelést biztosító banki jogot konkrét és adós által ellenőrizhető feltételek megjelölése mellett lehet csak a szerződésben előírni.

 

Részben pedig azért, mert erre a nem jogerős ítéletre más perben már természetesen bizonyítékként hivatkozni lehet. Természetesen a bankok heves tiltakozása mellett, de ettől még a más pernek bíróságának kötelessége ezt a bizonyítékot is értékelni.

 

———————————-

 

Az ítéletet egyébként a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt alperessel szemben hozták, mely tényből következik az, hogy nagy valószínűséggel ennek a banknak minden kölcsönszerződése ugyanúgy érvényteleníthető, mint ahogy azt ebben a perben tették.

 

Valamint mindazoknak a bankoknak a szerződései is, melyek szerint az ítélet által megfogalmazott

 

„felperes nem láthatta előre, hogy ténylegesen milyen mértékben általánosak, hogy azok alapján a felperes nem láthatta előre, hogy ténylegesen milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor a számára kedvezőtlen módosításra.”

 

követelménynek a szerződésmódosítást lehetővé feltételek felsorolása nem felel meg.

 

Egyszóval jobban jártunk, mintha a Pénzügyi Biztos betartotta volna a szavát és mára már megindította volna a közérdekű pereket. Sőt lehet az is, hogy csupán azért felejtette el ígéretét, mert nem akart az adósoknak azáltal kárt okozni, hogy ez után a per után még az általa javasolt közérdekű perek befejezésére is várni kelljen.

 

Sőt köszönet jár a Legfőbb Ügyésznek is azért, hogy annak ellenére nem indított közérdekű pert, hogy az Európa Bíróság is folyamatosan kéri ezek megindítását hazánktól,

 

Köszönet jár az Igazságügy miniszternek is ugyanezért,

 

És elsősorban a PSZÁF-nak jár a köszönet, aki néhány közérdekű pert – Partiscum – négy évvel ezelőtt megindított, majd befékezett nyilvánvalóan arra gondolva, hogy még több közérdekű per esetén még a végén baja eshet a bankoknak, és ezzel nem szabad viccelni.

 

Valamennyijüket áthatotta minden bizonnyal az Országos Ügyvédi Kamara Elnökének alábbi szavai:

 

„Ha az összes devizalapu kölcsön hibás termék volt, akkor eredeti állapot helyreállítása, – mert a jog ezt a megoldást adja – például a magyar jog, miképp képzelhető el, vagy ki kit fog kárpótolni. Hát itt az egész országról van szó.

Itt Magyarország tíz millió ember jövőjéről van …

 

Hát összeomlik a magyar pénzügyi rendszer és bankrendszer. Az nemcsak a bank tulajdonosainak lesz rossz, tízmillió magyar állampolgárnak lesz rossz. Hát ha megszűnik a hitel Magyarországon, leáll a gazdasági élet. És tízmillió ember nem jut fizetéshez sem, tehát itt nagyon megfontolt megoldást kell keresni, az indulatokon, azoknak a gerjesztésével sajnos nem megyünk sehova.”

 

Köszönöm, köszönöm, köszönöm. Mert hiszen ha a felsoroltak valamelyike mégis megindította volna a közérdekű pert, akkor sem számíthattam volna abban semmi jóra. Meg vagyok győződve arról, hogy mindazoknak a problémáknak a perlését egész egyszerűen elfelejtették volna, amik a peremben előtérbe kerültek. Csak zavart okoztak volna számomra és az egész nemzet számára is.

 

—————————–

A Pénzügyi Biztos jelenlegi tevékenysége emlékeztet Földesi professzornak arra a tanítására, hogy az idealista filozófus egy sötét szobában, nem létező fekete macskát kerget.

 

Valami hasonlóra vállalkozott szerintem kinevezőjének akaratából a Pénzügyi Biztos Úr is azzal, hogy a nem létező deviza nyomába eredt. És a végén felfedezi a csőben a lyukat. Ismét egy szánalmas próbálkozásnak kezdete a hatalom részéről azzal a jelszóval, hogy néhány hónap alatt forintosítjuk a devizahitelt.

 

Mármint a forinthitelt. Mármint a devizában nyilvántartott forinthitelt forintosítja állítólag a jobb sorsra érdemes Varga Mihály.

 

Természetesen ismét semmi nem lesz drága az álprobléma megoldására. Ha kell újabb többszázmillió forintot az adófizetők pénzéből készek elpazarolni, többszáz millió forint adót elengedni a bankok részéről, csak egyetlen dolog ne történhessen meg. Az, hogy a teljesen törvényes, devizában nyilvántartott forinthitel szerződésnek banki egyoldalú szerződésmódosítási jogának érvénytelenítésével foglalkozzanak az adósok.

 

Ami pedig a legszomorúbb ezzel kapcsolatosan az, hogy a közhatalom azt üzeni ezáltal a társadalomnak, hogy az álnok, kétszínű, csaló szándékú embereket is készek az elszegényedettek rovására támogatni, hogy ha a közhatalom érdekei azt kívánják.

 

Azt üzeni, hogy az erkölcs, a tisztesség ebben a hazában semmit nem számít.

 

Siófokon 2013. március 17. napján.

 

Léhmann György