2015

Átlépés

Bemutatkozás

Amikor a változás szelei fújnak a pesszimisták falakat emelnek, az optimisták pedig vitorlát bontanak."

Legfrissebb hozzászólások
Feedek
Megosztás
Címkefelhő

FORINTOSÍTÁS UTÁN "BORUL A BILI"? – DR. DAMM ANDREA

Dr. Damm Andrea a devizahitelesek segítségére nyújtott forintosítás kapcsán több olyan gondolatot is ismertet, mely a központi médiumokban biztos, hogy nem fognak napvilágra kerülni.

Vagy talán akkor, ha már "kiborul a bili". Reméljük, hogy ezzel a beszélgetéssel sok-sok ember kap rálátást a dolgok valós hátterére. Reméljük Damm Andrea azon gondolata, hogy kilóra meg lehet venni a Magyarországi politikusokat, nem fog örökké tartani.




Ne feledjük: Dr. Kriston István európajogi (pénzügyi) szakjogász a Magyar „deviza”-„hitelesek” védelme érdekében az Európai Bírósághoz fordult.
TÁRGY: – Magyarország tagállamban a bankok megkerülve a tőkepiaci szabályokat kölcsön jogcímén tőzsdén kívüli deviza határidős tömeges – mintegy 1.000.000 db deviza alapú szerződési – ügyletet kötöttek a fogyasztókkal.

Lényegében a bankok kölcsönbe burkolva, kölcsön címén összetett pénzügyi eszközt tartalmazó pénzügyi terméket értékesítettek a fogyasztóknak.

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a

Facebook

oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

EGY MAGYAR POLGÁRI JOGI SZERVEZET FELJELENTÉST TETT A SVÁJCI FŐÜGYÉSZSÉGEN

Várjuk a fejleményeket...

Február – március tájára prognosztizálható, hogy kirobban a világban a magyar deviza alapú csalás következtében legkevesebb 10 milliárd svájci frank összegű, fedezetlen számlapénz kibocsátása miatti botrány.

A „pénzhamisítás” fogalmi köre ma már nem csupán a fizikai bankjegy másolatokat takarja, hanem a törvényes fedezet nélkül kibocsátott fizetőeszközöket is. A magyar kereskedelmi bankok 2004 és 2010 között mintegy 7.000 milliárd forint (nagyságrendben mintegy 40 milliárd CHF) értékben adtak ki 5-25 éves időtartamokra különböző szerződésekben deviza alapú hiteleket.

A DAC csoport álláspontja szerint ezek olyan forint kölcsönök voltak, amellyel egyetlen országosan egységes rendszerben, a szerződésektől függetlenül, azokban nem is jelzett módon, súlyosan kárt okoztak az adósoknak, és a magyar állami költségvetésnek egyaránt. Erről az általunk bizonyítható állapotról 2013-ban feljelentést nyújtottunk be a legfőbb ügyészségre.
Ezt az álláspontot a Bankszövetség végig tagadta, és ők Európa és a magyar kormány felé egyaránt ezeket a kölcsönöket jogszerű, devizakölcsönnek állítják be a mai napig.

E tényeket elfogadva a DAC csoport 2014. január első hetében feljelentést nyújtott be a svájci államügyészségen, és az európai központi bankhoz, hogy állapítsák meg: milyen alapon és mekkora értékben bocsátottak ki a magyar kereskedelmi bankok idegen devizát a magyar pénzügyi jogszabályokra hivatkozva, tényleges pénzeszköz fedezet nélkül..
Álláspontunk szerint egy bank idegen valutát csak annyit adhat ki az ügyfelei részére, amennyivel a kölcsön teljes futamidejére rendelkezési joga van. A magyar pénzügyi jogszabályok alapján, a tartalékrátára alapozott számlapénz „teremtésre” ugyanis csak forintban lehet jogszerű lehetőség!

Felmerül a kérdés: mitől egységes hungarikum – csalás a deviza alapú jogügyletek összes egyedi szerződése?
Feljelentésünk bizonyítékát a következő tények adják.
Az adóst és az államot egyaránt, három olyan nagyon egyszerűen, banki bizonylatokkal bizonyítható tétellel károsították meg, mely az egyébként a Kúria szerint jogszerű szerződésekben nem is lelhető fel.

Az első a jogtalan, rejtett deviza kereskedelem. A csalók arra az elavult társadalmi tudatra alapozva, hogy minden devizát a bank automatikusan forintosít, a deviza tulajdonos adós megkérdezése és felhatalmazása nélkül, önhatalmúlag forintosították, és ezzel a vételi és a kereskedelmi ár közti különbséggel, számlaadás nélkül megkárosították. Ma a törvény szerint a deviza tulajdonos szabadon rendelkezhet a rendelkezésére bocsátott deviza felett.

A második, a legjelentősebb értékű csalás, a nem létező pénzeszköz – a deviza egyenlegek – árfolyammal történő felszorzása, az egyenleg-hamisítás. Ebben a szabályos ügyletben mindent a forintból, a valódi pénzből számolnak vissza devizává, azaz nyilvántartási számmá. Ennek következtében minden hónapban külön értékű nyitó és záró deviza egyenlegnek kellene lennie, mert az árfolyam változó. A bankok folyamatos deviza görgetése azt jelenti, hogy a számviteli törvényt megszegve, jogsértő módon értékelik a deviza átváltásokat.

Dr. Kriston István európajogi (pénzügyi) szakjogász a Magyar „deviza”-„hitelesek” védelme érdekében az Európai Bírósághoz fordult. Magyarország tagállamban a bankok megkerülve a tőkepiaci szabályokat kölcsön jogcímén tőzsdén kívüli deviza határidős tömeges – mintegy 1.000.000 db deviza alapú szerződési – ügyletet kötöttek a fogyasztókkal. Lényegében a bankok kölcsönbe burkolva, kölcsön címén összetett pénzügyi eszközt tartalmazó pénzügyi terméket értékesítettek a fogyasztóknak.
Ez az egyetlen oka annak, hogy. Magyarország a világon egyetlen ország, ahol az előírt törlesztés ellenére nem csökken, hanem nő a tartozás!
A harmadik bizonyíték az egyenleg-hamisítás egyenes következménye: ha magasabb az egyenleg, akkor a %-osan származtatott kamatok és költségek is magasabbak a jogosnál.

Szemenyei-Kiss Tamás

Forrás:http://hirhatar.com/egy-magyar-polgari-jogi-szervezet-feljelentest-tett-a-svajci-fougyeszsegen/#

„Csalás történt, ne fogadják el a devizaadósok az elszámolást!”

2015. február 12. 07:05 , Legutóbb frissítve: 2015. február 12. 08:19 Fónai Imre

A svájci frank jegybanki alapkamata az irányadó, ha a bank és az ügyfél elszámol egymással egy devizahitel-szerződés kapcsán – ezt olvasta ki a Népszabadság a Kúria egy friss állásfoglalásából. Léhmann György úgy reagál erre: ebből is látszik, hogy minősített csalás áldozatai a devizaadósok.
Nem jó hír azoknak az autóhiteleseknek, akiknek ugye nem forintosítják a devizahitelét és perlik a bankjukat: a Népszabadság szerint hiába bizonyosodik be, hogy jogtalanul jártak el az adóssal szemben, amikor nem bank, hanem autókereskedő írta alá a szerződést, vagy amikor elmaradt a kockázatfeltáró nyilatkozat aláíratása az ügyféllel.


Amennyiben egy ilyen perben – írja a lap a Kúriára hivatkozva – a bíróság semmissé nyilvánítja a szerződést, a banknak és adósnak el kell számolni egymással, vagyis egy összegben vissza kell fizetni a felvett összeget és annak a kamatait is. És itt jön a képbe a svájci jegybanki alapkamat: a kamatszámításnál ez a irányadó.


– Nem csak az elszámoláskor, folyamatosan a svájci jegybanki alapkamathoz kellett volna igazítani a lakás- és autóhitelek törlesztőrészletét; minősített csalás, hogy nem így történt – vélekedik Léhmann György. – „Ha emelkedik a külföldi deviza kamatszintje, akkor emelkedik a fizetendő havi törlesztőrészlet is” – írták a bankok az adósoknak szóló tájékoztatásban. Még azt is megadták: egy százalékpontos frank-kamatváltozás 9 százalékos törlesztőrészlet-változást jelent. A minősített csalók azonban szándékosan megfeledkeztek arról: 2009-ben az addigi 2,2  százalékos frank-alapkamat 0,2-re süllyedt, és ez csak tovább folyatódott. Ezért is mondom a forintosításra utalva, hogy tisztességes elszámolás nem lehetséges, csak azt követően, ha az eredeti devizaszerződés minden ilyen tisztességtelen pontját kiiktatják, elrendezik.

A siófoki ügyvéd ezért azt javasolja az adósoknak, akik „fecniket fognak kapni elszámolás gyanánt a bankjuktól”: válaszolják azt, hogy amíg a szerződésben keverednek az érvénytelen és érvényes szerződési feltételek, vagyis a bank az érvénytelen szerződési feltételekből továbbra is törvénytelen hasznot kíván húzni, addig az elszámolást nem fogadják el. S hivatkozzanak arra is: az Európai Bíróság és a Kúria állásfoglalása alapján azt, hogy az árfolyamváltozást melyik félnek kell viselnie és milyen mértékben, csak a kockázatfeltáró nyilatkozatból, annak vizsgálatából lehet megállapítani. Vagyis ne higgyenek kormányfőnek, miniszternek – így Léhmann –, mert nem igaz, hogy az árfolyamkockázat minden terhe az adósé.

http://www.sonline.hu/somogy/kozelet/csalas-tortent-ne-fogadjak-el-a-devizaadosok-az-elszamolast-595628


DR LÉHMANN – A NEM JELZÁLOGKÖLCSÖN ADÓSAI MEGMENEKÜLHETNEK!


A nem jelzálogkölcsön adósai megmenekülhetnekFIGYELEM CSATOLT DOKUMENTUMOK A LAP ALJÁN!

Mint köztudott, az elmúlt évben – november 25-én – az Országgyűlés elfogadta azt a törvénymódosítást, mely mostanában természetesen alkotmánysértő és Európai Uniós jogszabályokkal ellentétes, de ennek ellenére akként rendelkezik, hogy csupán a jelzálogkölcsön-szerződéseket „forintosítja” 256,47 HUF/CHF átváltási áron.

A többi devizában nyilvántartott forintkölcsönszerződéssel kapcsolatosan pedig később Miniszterelnök Úr akként nyilatkozott, hogy „Mindenki egyezkedjen a bankjával”. Ebből következően a Kormány ezekbe a szerződésekbe nem kíván beleszólni. Hozzáteszem, hogy Hála Istennek.

 

Valamint az is köztudott, hogy január 15-én – csütörtökön – a Svájci Bank megszüntette az árfolyamküszöböt, és ennek hatására aznap 400 HUF/CHF fölé is emelkedett az árfolyam, majd azóta beállt az árfolyam 300 HUF/CHF fölé.

Ilyen előzmények után a nem jelzálogkölcsön szerződések adósainak teljesítésével kapcsolatosan kétfajta változat lehetséges.

1./ Vagy az alábbiakat vesszük alapul:

A miniszterek által 2014. juliusa óta folyamatosan elhallgatott – helyesen elhazudott -, 2014. évi XXXVIII. törvény okaként megjelölt 2/2014. Kúriai Jogegységi határozat 1. pontja indokolása a következőket tartalmazza:

 

 

„Amennyiben azonban az árfolyamkockázat korlátlan  viselésének szerződési rendelkezése a fogyasztó számára a pénzügyi intézménynek felróható okból nem volt világosan felismerhető, illetve érthető, fennállnak a szerződés tisztességtelensége megállapításának a feltételei.

Előfordulhatott ugyanis, hogy a szerződés egyértelmű megfogalmazása, a megfelelő tartalmú kockázatfeltáró nyilatkozat ellenére a szerződéskötés során a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatás alapján a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az általa viselendő árfolyamkockázat nem valós, annak nincs reális valószínűsége, vagy  az bizonyos mértékben korlátozott (van egy maximuma). Ez a helyzet akkor, ha a fogyasztó az árfolyamváltozás várható alakulásáról, maximális mértékéről a pénzügyi intézménytől, annak képviselőjétől konkrét, hitelt érdemlőnek tűnő, később azonban tévesnek, valótlannak bizonyult tájékoztatást kapott. Ebben az esetben a szerződés a nem megfelelő (téves, félreérthető, nem egyértelmű) tájékoztatással érintett rendelkezése tisztességtelen, amely a szerződés részleges vagy teljes érvénytelenségét eredményezi.”

A január 15-i svájci árfolyamküszöb eltörléséből adódó árfolyamnövekedés alapján megállapítható az, hogy a jogegységi határozat idézett rendelkezései szerint a banki kockázatfeltáró nyilatkozatok a fogyasztók számára félrevezetők voltak, melyből következően a kölcsönszerződések az adósokat terhelő árfolyamváltozásokkal kapcsolatos részeiben részlegesen semmisek.

2./ Vagy abból indulunk ki, amiről egy nem vidéki ügyvéd a következő cím:  http://www.civilkontroll.com/czirmes-gyorgy-oromhir-oszd-meg/

megnyitása után a 4. perc végét követően nyilatkozik.

Abból indul ki a nem vidéki ügyvéd előadásában, hogy mivel 25 %-kal megemelkedett a HUF/CHF árfolyam január 15-én az a svájci frank árfolyamkülönbözete megszüntetésével, a kölcsönszerződések teljesítésének lehetetlenülése folytán a szerződések megszüntek.

Más kérdés az hogy ügyvédként nyilván  jól tudja a nem vidéki ügyvéd azt, hogy a 2/2014. Polgári Jogegységi Döntés fennt idézett rendelkezése alapján a kockázatfeltáró nyilatkozat tartalmától függ az, hogy az árfolyamváltozással kapcsolatos terheket a bankok, vagy az adósok viselik, de ennek ellenére határozottan állítja azt, hogy ezeket terheket kizárólag az adósok viselik,

illetve azt is nyilván tudja, hogy az általa elhallgatott elszámolás következik a szerződés megszűnése esetén is, de másfajta elszámolás a felek között, mint az érvénytelen szerződésből fakadó elszámolás esetén, de ettől még a nem vidéki ügyvéd által felvetett probléma alaposabban vizsgálandó.

A mellékletben teljes terjedelemben olvasható döntvényből indokolt ehhez kiindulni és az alábbi megállapításoket tenni:

BH 1986. 469.: Lehetetlenül a szerződés, ha azt a szerződéskötés után bekövetkezett változás miatt csak előre nem látott nehézségek vagy olyan aránytalan áldozat árán lehet teljesíteni, amely a kötelezettől nem várható el [Ptk. 312. § (1) bek., 319. § (2) bek.].

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

A Ptk. 312. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a kötelezett felelős, a jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet.

E szabály értelmében a kötelezett tartozik a jogosult kárát megtéríteni a kártérítés szabályai szerint a teljesítés elmaradása esetében. A kártérítési felelősség megállapításának azonban egyik feltétele a felróhatóság, amely az adott esetben hiányzik, mert a felperes teljesítési segédjének közúti balesete már kívül esik a felperes szempontjából figyelembe vehető felróhatósági körön.

A Ptk. 319. §-ának (2) bekezdése szerint a szerződés megszűnése esetében a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, és a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak. A megszűnés előtt már nyújtott szolgáltatások ellenértékét meg kell fizetni, ebből az is következik, hogy ha a szerződés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem tartozik felelősséggel, az addig nyújtott szolgáltatásokat egymással szemben el kell számolni, kártérítés azonban még akkor sem jár, ha a szerződés megszűnése miatt a felek bármelyikét kár éri.

Ebből következően tehát valamennyi nem jelzálogkölcsönként megjelölt, devizában nyilvántartott forintkölcsönszerződés megszűnt a január 15-i svájci banki árfolyamküszöb eltörlése időpontjában akkor, ha a miniszteri félrebeszélések, sikeres kormányzati hazudozások eredményeként az árfolyamváltozásból eredő minden terhet a kockázatfeltárási nyilatkozatok tartalmától függetlenül az adós viseli.

Azért szűnt meg, mert az ebből az árfolyamküszöb eltörléséből származó 25 százalékos törlesztőrészlet emelkedés olyan előre nem látható körülmény, melynek folytán csak aránytalan nehézség, áldozat árán lehet teljesíteni.

Abból pedig, hogy a döntvény ugy fogalmazott, hogy ez esetben a

 

“megszűnés előtt már nyújtott szolgáltatások ellenértékét meg kell fizetni”

 

az következik, hogy a hitelező által nyujtott pénzösszeget kell az adós által részletekben fizetett pénzösszeggel egybevetni, beszámítani úgy, hogy az értékegyensuly ne boruljon.

Azaz szó sincs semmiféle árfolyam figyelembevételéről, vagy egyéb banki huncutságról, hanem legfeljebb az infláció mértékét lehet az adós által fizetett törlesztőrészleteknél figyelembe venni azért, hogy a jogalap nélküli gazdagodás ne következzen be egyik oldalon sem.

 

Több ezer ügyfelem nevében

 

köszönöm a Svájci Nemzeti Banknak azt, hogy a lehetetlenülés okát ilyen frappánsan meghatározták,

köszönöm Varga Mihálynak, Rogán Antalnak, nem utolsósorban Miniszterelnök Úrnak azt, hogy a 2014. évi XXXVIII. törvénnyel kapcsolatosan folyamatosan letagadták azt, hogy a kockázatfeltáró banki tájékoztatások mikéntje határozza meg az árfolyamváltozás miatti adósi teherviselést,

köszönöm nekik azt is, hogy nem avatkoztak a nem jelzálogkölcsönösök szerződéseibe valamiféle forintosítási szörnyűséggel.

Ami pedig a jelzálogkölcsönösöket illeti, sajnos nekik a magánjogi szerződéseikbe 500 éve nem tapasztalt módon úgy nyultak bele a felsorolt urak, hogy abból az adósoknak csak káruk lehet.

Hivatkozniuk kell a jelzálogkölcsönösöknek arra, hogy köszönőviszonyban sincs a julius 4-e óta tartó magyar törvénykezés az elsődlegesen alkalmazandó Európai Unió jogszabályi rendelkezéseivel és minden eszközzel akadályozniuk kell azt, hogy a forintosításnak nevezett adósvagyonkivégzéssel végképpen tönkre tegyék őket.

Természetesen küldöm a mellékletben azt a banknak címzett levelet, amit küldenék akkor, ha nem jelzálogkölcsönszerződésből fakadó tartozásom lenne.

Amennyiben a levelem piros színű szavait átírják saját szerződéseiknek megfelelően és elküldik saját bankjaiknak, ennek akadálya nincs, nem szükséges iratom fejrészénél lévő adataim letörlése, vagy hozzájárulásom kérése.

Annak oka, hogy egyértelműen, ügyvédként, nem tanácsolom a leveleknek megküldését az, hogy olyan jogállamiságot nélkülöző országban élünk Európa szégyenére, ahol eddigi tapasztalataim alapján fél nap alatt a törvényhozással bármilyen Alkotmányt és Európai Uniós jogszabályokat sértő törvény hozható.

Két nap mulva akár ötszáz évre visszamenőleges hatállyal törvényt alkothatnak manapság hazánkban arról is, hogy a szerződés megszűnése esete nem is létezik, illetve ha létezik, akkor a már befizetett annuitásos kamatot az adósoknak a bankok felé mégegyszer meg kell fizetni.

Itt minden lehetséges.

Ezért kérem azt, hogy csak saját felelősségükre használják, írják át a mellékletben látható levelem saját céljaikra.  Ha akarják.

Siófokon 2015. február 1. napján.

Léhmann György

CSATOLT DOKUMENTUMOK:

Döntvény a lehetetlenülésről

Megszünt, vagy meg nem szünt szerződés miatti levél a banknak

http://www.civilkontroll.com/dr-lehmann-a-nem-jelzalogkolcson-adosai-megmenekulhetnek-oszd-meg/

FORINTOSÍTÁSI KIFOGÁS – FORMALEVÉL

FIGYELEM! A Váradi Gábor által megírt formalevél csak az olvasó saját felelősségre használható fel!

 

…………..Bank. Zrt.

1138 Budapest, ………………………..

Tárgy: 0000000000000 sz. szerződés

Tisztelt Címzett!

Alulírott Adós Ügyfél (0000 Óperenciás tengeren túli. sz.) alatti lakos, fenti számú szerződéssel kapcsolatban szakértő segítségét kértem. Felkérésemre az alábbiakban idemásolt véleményt kaptam:

  1. A Bank hivatkozik arra, hogy Üzletszabályzatát és Hirdetményét a szerződés megkötését megelőzően átadta és megismerhetővé tette, és ezért a hivatkozott dokumentumokat a kölcsönszerződésének tekinti.

Először is a közjegyzői okirat a benne foglalt adatok valódiságáért nem szavatol. Csupán azt tanúsítja, hogy az abban foglaltakat valaki nyilatkozta. Tehát az okiratra történő hivatkozás csak abban az esetben lenne megalapozott, ha a közjegyző azt tanúsítja, hogy a dokumentumokat ő ellőtte adták át, illetőleg tették megismerhetővé. Ennek hiányában a bank állítása a Kúria 2/2011. PK. véleményének 2. pontjában rögzítettekkel megy szembe.

„Vélelem szól amellett, hogy a fogyasztói szerződésben az egyoldalúan, előre meghatározott, illetve az általános szerződési feltételt a felek egyedileg nem tárgyalták meg. A fogyasztóval szerződő fél ezt a vélelmet csak akkor tudja sikeresen megdönteni, ha kétséget kizáróan bizonyítja: a szerződéskötést megelőzően biztosította annak lehetőségét, hogy az adott feltétel tartalmát a fogyasztó befolyásolhassa és a fogyasztó e lehetőséggel nem élve fogadta el a feltételt.”.

Az e ponthoz írt indokolás kiemeli, hogy

Nem elegendő a vélelem megdöntéséhez, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok csak azt igazolják, hogy a fogyasztó a szerződést, illetve annak részét képező feltételeket csupán azok tartalmát megismerve fogadta el.”.

E PK. véleményhez szervesen kötődik a korábbi Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntése is, ami azt rögzítette, hogy

„annak szerepeltetése a blankettaszerződésben, hogy az ügyfél elolvasta, akaratával egyezőnek nyilvánította a szerződésben, illetve annak mellékletében foglaltakat, nem jelenti azt, hogy ezek egyedileg megtárgyalt szerződési feltételeknek tekintendők, vagyise nyilatkozat a bizonyítási terhet nem fordítja meg, nem hárítja az ügyfélre”(EBH2011. 2413.).

Ez alapján tehát a Bankra hárul annak bizonyítása, hogy ezeket a dokumentumokat valóban átadta és megismerhetővé tette. Ennek a bizonyításnak a hiányában a Banknak utólag ezeket a dokumentumokat a szerződés jogviszony részévé tenni, nincs lehetősége. A magyar nyelv általánosan elfogadott jelentése szerint a Banknak ebben a tárgyban leírt állításai, bizonyítéknak nem tekinthetőek.



Ezek figyelembe vétele mellet is valószínű, hogy a szerződés megkötése során megtárgyalásra kerültek a deviza finanszírozás kockázatai és az egyoldalú szerződésmódosítás feltételei. Miután a megtárgyalás során mindkét fél vélelmezetten ésszerű kockázatot vállalt, Adós nem vállalhatott magasabb terhet, mint amennyi a jövedelmi képessége volt, ezt Adósnak igazolnia kellett. Ezen túlmenően ott volt egy fedezet, amit Adós nyújtott biztosítékul arra, hogy a kölcsönt visszafizesse. Ha a fedezeti érték, és a jövedelem szintje lehetetlenné tette, hogy bizonyos nagyságrendű törlesztő összegnél magasabbat törlesszen, akkor ésszerűtlen a kockázatvállalás, azaz van egy kockázatvállalási határ.

Hitelezéskor a Bank számára a legfontosabb feladat kockázatelemzést végezni, amelynek során megbecsüli a hitelfelvevő hitelképességét, az általa vállalható törlesztés mértékét,amelynek maximumában határozza meg a hitelfelvevőnek nyújtható hitel mértékét. Ennek a kötelezettségnek megfelelően, amikor meg kellett határozni a hitel kockázatait, azokból az ismeretekből kellett kiindulni, amelyek elérhetőek voltak, mert ezek segítségével volt meghatározható a kockázat mértéke.

A Bank a fentiekben bemutatott tényezők ismeretében a kockázatnak az elfogadható voltát állapította meg, mely szerint ügyfele hitelképes és ezért hitelt nyújtott adósnak.

A banki papírokból kiderül, hogy kit, mennyire kalibrált be a banki ügyintéző, kit, milyen, mekkora tehervállalással soroltak be. Tehát megvolt a kockázatvállalás határa a banknál is, és az adósnál is.

Azonban ezeknek az áttárgyalásoknak a pontos tartalma szerződésben rögzítettek alapján nem állapíthatóak meg. Annak ellenére, hogy a Hpt. 78. §-ának (1) bekezdése alapján a hitelintézetnek a döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéshez kell (kellett volna) csatolni

  1. A Bank szokásához híven ragaszkodik ahhoz a téveszméjéhez, miszerint ha elég sokszor állít valamit, akkor az valósággá válik függetlenül attól, hogy állításait semmilyen módon nem tudja dokumentálni illetőleg bármilyen módon alátámasztani.

A deviza elszámolással kapcsolatban állítja, hogy ténylegesen rendelkezésre állt a kölcsönszerződés alapját megteremtő devizaforrás. Anélkül, hogy a részletekbe mennék arra vonatkozóan, miszerint a deviza alapú kölcsönszerződésekről jogszabály, valamint magas rangú (hazai és Eu) bírói testületek megállapították, hogy az ilyen kölcsönszerződéseknél deviza átváltás nem történt, ragaszkodjunk a Bank által előszeretettel hangoztatott szerződéses feltételekhez. Ebben a bank maga rögzítette azt, hogy vita esetén a Bank által kiállított bizonylatokat kell mérvadónak tekintetni.

Ennek figyelembe vételével megállapítható, hogy a bank által kiállított bizonylat (bankszámla kivonat) azt bizonyítja, hogy a bank forintban teljesítette a szerződésben (CHF-ben)vállalt kötelezettségét. Ezeken a bank által kiállított számviteli bizonylatokon soha, egyetlen esetben sem került föltüntetésre semmilyen deviza átváltás (konverzió).

Amennyiben azonban mégis végzett a bank a kölcsönszerződéssel kapcsolatban deviza átváltást, akkor hamis bizonylatot állított ki. A hamis számviteli bizonylat kiállítása pedigbűncselekmény. Ha a Bank valóban CHF (alapú) kölcsönt nyújt átváltást (devizakonverziót) kell alkalmaznia. Abban az esetben viszont, meg kell határoznia az átváltás feltételeit, az alkalmazott CHF árfolyamot, és ennek költségeit. Tehát meghamisították a könyvelésüket, mert a kiállított számviteli bizonylatot könyvelni kell és a számviteli törvény szerint annak valósnak kell lenni. A szerződés ugyanissemmilyen teljesítést nem bizonyít, és nem igazol. Ez kerül megfogalmazásra a Ptk. 524.§ /2/ bekezdésében, amely szerint a kölcsönszerződés csak a hitelezőt kötelezi, az adóst nem. Mindaddig nem kötelezett az adós, amíg a pénzt /kölcsönt/ fel nem veszi. Ebből következően a szerződés szerinti „kötelezettség összegéről” akkor beszélhetünk, ha az adós a kölcsönt átvette. Tehát az adós kötelezettsége a konkrét kölcsönügyletben nyilvánvalóan attól a feltételtől függ, hogy a Bank egyáltalán folyósította-e a kölcsönt, és azt milyen devizában tette, forintban vagy svájci frankban. Ezért a folyósítás tényét a Bank által kiállított számviteli bizonylatok (bankszámla kivonat) alapján kell kétséget kizáró módon megállapítani, vagy ennek hiányában közjegyzői okiratba foglalni.

Az a tény pedig, hogy a Bank a saját maga által kiállított számviteli bizonylatokkal ellentétesen másképpen tartja nyilván a saját maga számára a szerződésből eredő követelését, az adós szempontjából közömbös, mert a szerződés kölcsönszerződés nem pedig nyilvántartási szerződés. Tehát a bank a saját maga által a szerződésben rögzített feltételekkel és a saját maga által kiállított dokumentumokkal ellentétesen, egyoldalú hatalmassággal követeléseket állít anélkül, hogy ez jogszerűen megilletné. Nincs olyan jogszabály, amely szerint a Bank által, annak kénye kedve szerint „egy kockás füzetben” kiszámolt, („átszámított”) nem létező devizával végzett számviteli trükkökkel, és fantom számokból alkotott képletekkel létrehozott virtuális követelését valóságosnak beállítva, alappal hivatkozhatna. Idetartozik, hogy a banki nyilvántartás nem kölcsönösszeg, csak az, amit rendelkezésre bocsátottak.

Ptk. 198. § (1) bekezdése meghatározza, hogy a szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.

Az „átszámítás” egyrészt nem az adós részére végzett szolgáltatás, másrészt nem tekinthető gazdasági tevékenységnek sem, mert ez a tevékenység a pénzintézet által a kölcsönszerződéssel kapcsolatban végezhető tevékenységek között nem szerepel. Anyilvántartás adminisztrációs tevékenység, míg a folyósítás egy pénzügyi művelet, amely egy konkrét pénzügyi tranzakciót jelent.

Ptk. 199.§ Egyoldalú nyilatkozatból csak a jogszabályban megállapított esetekben keletkezik jogosultság a szolgáltatás követelésére; az egyoldalú nyilatkozatokra – ha a törvény kivételt nem tesz – a szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Nincs olyan jogszabály, amely alapján a Bank által egyoldalúan meghatározott„átszámítás” ellenében alappal követelhetne adóstól bármilyen teljesítést. Nincs olyan leírás a szerződésben, amely szerint nem az a kölcsön, amit adnak (tehát ténylegesen rendelkezésre bocsátanak), hanem az, amit megígérnek. (Az, hogy beleírták a szerződésbe, miszerint CHF kölcsönt nyújtanak, mindaddig csak ígéret marad, amíg nem teljesül). Nincs olyan adat, tény vagy bármi, ami azt bizonyítja, hogy a CHF összeget folyósították, illetőleg ténylegesen végeztek deviza konverziót valós devizával.

A Bank nem vitathatóan forintot folyósított, és a törlesztés is bizonyítottan forintban történt. Ezek a pénzügyi műveletek bizonyítottan a forint kölcsönzés szabályainak/gyakorlatának felelnek meg. A Bank a szerződéses feltételek megszövegezésével azt színlelte, mintha deviza alapú kölcsönt nyújtana, azonban ezzel leplezte azt, hogy a valóságban forint kölcsönt nyújtott.

  1. A Bank a törlesztő részletek számítását annuitással végzi.

A mindennapokban használt legelterjedtebb hiteltörlesztési mód az ún. annuitásos hitel. Az annuitás elnevezése: hagyományos hitel. Az annuitás meghatározása pontosan így szól:

A annuitásos hitel (annuitás) olyan törlesztési módú hitel, mely esetén az adós minden törlesztési periódusban azonos összegű törlesztő részletet fizet, periódusonként folyamatosan csökkenő kamat-, és növekvő tőketartalommal.

Ez összhangban van a Hpt. 212. § (3) bekezdésével, (amely a THM alkalmazásáról rendelkezik) ugyanis, ha a törlesztő részletekben a tőke aránya egyre magasabb, akkor atőke (tehát a kölcsön) összege egyre jobban csökken.

Hpt. 212. § (3) A teljes hiteldíj megállapításánál figyelembe kell venni a tőke visszafizetése során csökkenő kölcsönösszeget.

Bank maga határozta meg, hogy a fizetés (tehát a kölcsön törlesztése) forintbantörténik és a szerződésben olyan feltételeket határozott meg -, amelyek rendelkezése alapján a törlesztés kizárólag forintban történhet) ezért a törlesztő részletek meghatározására szolgáló számítási módszer alkalmazásánál, (annuitás) – amelyet ugyancsak a Bank maga határozott meg -, ugyanúgy forint befizetéseket kell figyelembe venni.

Ezt a 41/1997. (III.5) Kormányrendelet – a teljes hiteldíj mutató számításáról -, is előírja. A törlesztő részletek számításánál a Bank nem tartotta be a saját maga által meghatározott szerződéses feltételek (annuitás) és a vonatkozó jogszabályok (a 41/1997. (III.5) Kormányrendelet és a Hpt. 212. § (3)) rendelkezéseit. Tehát az „átszámítási” módszerrel, a Bank nem vitathatóan jogszabályba ütköző, törvénytelen és tisztességtelen hitelezési gyakorlatot folytatott. (Ptk. 209. § (1))

A Bank szándékosan és alaposan keveri a fogalmakat és azok meghatározását. Felváltva alkalmazza a „hitel” és a „kölcsön” fogalmát. A Bank már a szerződés elnevezésében jogot tévesztett: A Bank egy szerződésben két különböző jogviszonyt fogalmazott meg: A hitel egy ígérvény. A Ptk 522. § (1) bekezdése alapján a hitelszerződésben a Bank arra vállal kötelezettséget, hogy kölcsönszerződést köt. A kölcsön az, amit folyósítanak.Ptk 523. § (1)). Tehát ez két különböző jogügylet.

Figyelemmel arra, hogy jelen szerződés arra vonatkozóan jött létre, hogy adós nem egy ígéretet, hanem konkrét összeget kért a Banktól, és a rendelkezésre álló adatok alapján a pénzkölcsön folyósítása megtörtént, a továbbiakban a szerződést a kölcsönszerződésekre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően vizsgálom, illetőleg értékelem.

A hitel- és a kölcsönszerződés annyiban hasonlít, hogy mindkettő egy ígérvény: A kölcsönszerződésben a bank arra tesz ígéretet, hogy egy meghatározott összeget bocsát az adós rendelkezésére. Az írásbeliség követelménye szerint a lényeges kérdéseket a szerződésben rögzíteni kell Ezeket a lényeges feltételeket a Hpt. 210.§ (2) bekezdése taxatíve felsorolja. Erre vonatkozóan rendelkezik a Ptk. is:

Ptk. 228. § (1) bekezdése értelmében, ha a felek a szerződés hatályának beálltát bizonytalan jövőben eseménytől tették függővé (felfüggesztő feltétel), a szerződés hatálya e feltétel bekövetkeztével áll be.

A szerződés hatályba lépésével következik be a felek teljesítési kötelezettsége. Adós és a Bank ilyen szerződést kötöttek, a szerződés megkötésére irányuló közös akaratunkat már2007.11.12-én kinyilvánították. A teljesítést tette függővé a Bank bizonyos feltételektől.

Ptk. 229. § (1) bekezdése értelmében a feltétel bekövetkezésének idejéig a feleknek olyan magatartást kell tanúsítaniuk, ami nem csorbítja a másik fél jogát. A feleknek tehát arra kell készülniük, hogy amint a feltétel bekövetkezik, a szerződés szerint teljesíteniük kell. Ehhez már a szerződés megkötésekor tudniuk kell, hogy mit szolgáltatnak.

Mindebből következik, hogy a felfüggesztő hatállyal kötött szerződést is érvényesen kell létrehozni; minden – jogszabály vagy a felek által megkövetelt -, lényeges kérdésben meg kell állapodni. Ennél fogva, ha a szerződéses kikötéseket a felek több okiratba foglalják is, azoknak a szerződés megkötésekor létezniük, és a felek által ismerteknek kell lenniük.

Ptk. 523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles akölcsön összegét a szerzõdés szerint visszafizetni.

A folyósításra kerülő és a visszafizetendő összeget a szerződésben rögzített feltételek szerint a bank egy későbbi időpontban kívánta meghatározni. Erre az összegre vonatkozóan azonban a felek nem állapodtak meg. „A hitelező kötelezettsége a szerződés alapján áll fenn: a szerződés alapján köteles a kölcsönösszeget az adós rendelkezésére bocsátani. A szerződés tehát nem a kölcsönösszeg átadásával jön létre, hanem az aláírt kölcsönszerződéssel. A kölcsönszerződés lényeges tartalmi eleme a kölcsön összegének meghatározása. Ennek hiányában a kölcsönszerződés létrejötte nem állapítható meg”.  Legfelsőbb Bíróság Gf. I. 31469/1992. – BH 1993/8. sz. 513.Nem került leírásra és a szerződésből nem derül ki mekkora összeget ad kölcsön a bank (bocsát rendelkezésre), és az sem, mekkora összeget kell Adósnak visszafizetnie. A szerződés alapján valamennyit majd folyósít, és bármennyit követelhet vissza. A szerződéses feltételek szerint a bank e visszafizetendő összeget a saját maga által megállapított időpontban, és a saját maga által megállapított devizaárfolyamok alapján kívánta meghatározni.

Az árfolyamváltozás a banktól független tényező. Irányadó lehet a Magyar Nemzeti Bank árfolyama. Azonban az ettől való eltérés mértékét (pluszban vagy mínuszban), tehát az eladási és a vételi árfolyamot a Bank saját üzletpolitikája alapján határozza meg. A szerződésben semmilyen módon nincs leírás vagy utalás arra vonatkozóan, hogy a szerződésben alkalmazott vételi és eladási árfolyam, milyen módon került megállapításra, és nincs leírás arra vonatkozóan sem, hogy ez az eltérés a mindenkori (közép) árfolyamtól, mikor, milyen feltételek alapján módosítható. Ha a szerződésben nincsenek teljes egyértelműséggel meghatározva a feltételek, akkor ott az egyik fél bármit megtehet.Márpedig a

Ptk.229. § (2) A feltétel bekövetkezésére vagy meghiúsulására nem alapíthat jogot az, aki azt felróhatóan maga idézte elő,

Vagyis a feltétel (tehát a Bank által alkalmazott vételi és eladási árfolyam csak akkor érvényesíthető jogszerűen) ha, a szerződő félnek nincs módja a feltétel bekövetkeztét előidézni, abban közrehatni, a módosításra okot adó változás mértékét befolyásolni(objektivitás elve);

A szerződéses feltételnek ezen a rendelkezései, amelyek alapján a Bank a deviza alapú elszámolás ürügyén a saját maga által megállapított devizaárfolyamokat érvényesíti a szerződés teljesítése során, – azoknak az előzőekben hivatkozott jogszabályba ütközése folytán -, semmis szerződési feltételek a Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján, amelyre – aPtk. 234. § (1) bekezdésének értelmében – bárki határidő nélkül hivatkozhat.



Ebből eredően azonban, mivel a Bank a szerződésben a kölcsön összegének és a törlesztő részletek megállapítását érvénytelen szerződési feltétel alapján határozta meg, a kölcsön és a törlesztő részletek összege a szerződés alapján nem állapítható meg, ezért a teljes szerződés érvénytelen a Hpt. 213. § (1) bekezdésének a) és e) pontja szerint.

A törlesztő részletek a kölcsön visszafizetésére szolgálnak. Abban az esetben, ha a szerződésből a kölcsön összege nem állapítható meg, akkor a szerződésben nem létező kölcsön összegének visszafizetésére fiktív törlesztő részletek szolgálnak, tehát ezek összege sem létezik.

Lehetséges, hogy a szerződéses szabadságba ez is belefér. Persze arra is lehet hivatkozni, hogy adós a szerződést aláírta. Azt azonban biztosan nem írta alá, hogy a kapott összeget egyre emelkedő mértékben fogja visszafizetni oly módon, hogy a kapott kölcsön összege a fizetések által nem csökken, hanem növekszik.

A leírtakat a szerződés rendelkezéseivel és a vonatkozó jogszabályokkal összevetve, a szerződés semmissége megállapítható. És ennek megállapításához – a Bank által előszeretettel hangoztatottakkal illetőleg hivatkozottakkal ellentétben, amely szerint ezt csak bíróság állapíthatja meg jogerős ítéletében -, semmiféle külön eljárásra nincs szükség a Ptk 234. § (1) bekezdése alapján, amely szerint:

Ptk 234. § (1) A semmis szerződés érvénytelenségére – ha a törvény kivételt nem tesz – bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség.

A Bank által hangoztatott peres eljárásra ugyanis az érvénytelenség megállapításához van szükség, míg a semmisséget a semmisségi ok a jogszabály erejénél fogva előidézi.

Alulírott Adós Ügyfél fentiekre figyelemmel, valamint a XXXVIII. törvény, a XL. forintosítási törvényben foglaltakra, megállapítható, hogy jelen szerződés nem tartozik ezen törvények hatálya alá, mivel a törvények a meg nem tárgyalt feltételekre vonatkoznak.

Amíg nem kapok forint elszámolást, és nincs érvényes számviteli bizonylatokkal alátámasztva az Önök deviza (alapú) követelése illetőleg nyilvántartása, addig nincsforintosított tartozás sem. Semmis szerződést és létre sem jött követelést nem lehet sem forintosítani, sem módosítani. Ezért jelen szerződés nem forintosítható, mivel jogszabály sértő rendelkezéseket továbbá azért sem, mert az Önök nyilvántartása teljes mértékben megalapozatlan. A hivatkozott törvényben foglalt elszámolást nem kérem,és semmilyen módon nem tartok igényt az esetlegesen (az árfolyamrés és az árfolyam módosítás valamint a kamatemelések miatti) visszatérítésre. Így a forintosításból eredő „felturbózott” „valamennyi” forinttal magasabb tartozást semmilyen módon nem jogosultak velem szemben nyilvántartani, illetőleg érvényesen követelni. A szerződés a fentebb leírtak figyelembe vételével, – a szerződés megkötésének időpontjától kezdődően -, fix kamatozású forint kölcsönszerződés.

A szerződés további teljesítésére vonatkozó indítványommal kapcsolatban várom ezen jogszabályi hiányosságra figyelemmel történt elszámolásukat, valamint – a továbbiakra irányuló -, korrekt, a valóságnak mindenben maradéktalanul megfelelő és megalapozott ajánlatukat. Abban az esetben, ha Önök felmondják a szerződést, az általam eddig befizetett összegek kamat és költség része „tőkésedik”, mert az EU Bíróság határozata szerint az ilyen kölcsönszerződéseket kamat- és költségmentesnek kell tekinteni. Így az eddigi forintban teljesített fizetések – tehát a kölcsön folyósítása és a törlesztő részletek -, elszámolása csak ennek megfelelően történhet.

 

Nagyváros, 2014-12-22.

Tisztelettel:

 

………………………………………………….

Adós Ügyfél

Szerző: Váradi Gábor

Forrás: http://www.civilkontroll.com/forintositasi-kifogas-formalevel/

Van remény az autóhiteleseknek?

A köd még nem szállt fel
Fotó: Latzer Anna

2015. január 26. A felvételkori árfolyamon kell elszámolnia egy banknak devizás autóhitelesével – döntött a Fővárosi Törvényszék. Az adós így a hitelintézet által kimutatott 1,7 millió forintos tartozása helyett még majdnem félmilliót vissza is kaphat. Az ítélet nem jogerős, és nem is minden hiteles számára lehet bíztató. Elgondolkodtató fejlemény azonban más is akad.

Mint ismert, a devizaadósok által indított pereket a jogalkotók leállították. A Kúria évértékelő sajtótájékoztatóján a jövőre nézvesem sok bíztató hangzott el az adósok számára. Ügyvédek szerint azonban még most is akad olyan „kiskapu”, ami sikerre viheti a jogi eljárást. A hitelsikerek.hu a jég megtöréseként értékelte, hogy legalább első fokon ismét az adós javára döntő ítéletről számolhatott be. A devizás autóhiteles a Merkantil Bank ellen nyert, mint ahogy a portál is írja: nem is akárhogyan!

Jogászok „modellezték”, mire is számíthatnak a nem fizető autóhitelesek. Mint hangsúlyozzák: autókölcsönök, személyi hitelek esetében szerencsére nincs „rögtön ítélő” közjegyzői okirat, így ha az adós nem fizet, akkor a bank kénytelen a bírósághoz fordulni. (Olyan esetről is értesültünk, amikor ez elmaradt, vagyis a lízingcég belenyugodott abba, hogy soha nem látja az általa követelt pénzt). Tanácsaik szerint nagyon fontos, hogy amikor valaki fizetési meghagyást kap, annak feltétlenül mondjon ellen. Ezt követően jön a per, amire nem árt alaposan felkészülni.

Az ismertető szerint (a határozatot egyelőre írásos formában még nem ismerhettük meg) a még nem jogerős ítélet arról rendelkezett, hogy az adóssal forintban kell elszámolni az eredeti kamat és futamidő mellett. A devizahiteles így jegybanki alapkamattal növelten visszakaphatja az árfolyamváltozás miatti plusz befizetéseit. A pereskedés kezdetén a banki követelés még 1,7 millió forint volt, ám ha jogerős lesz az ítélet, akkor az adósnak jár majd vissza 460 ezer forint. Amellett viszont, hogy a pezsgőbontás előtt még érdemes megvárni a további bírósági fejleményeket, nem elhanyagolható az sem: ebben az ügyben a Merkantil egyáltalán nem tudott felmutatni kockázatfeltáró nyilatkozatot.

Az adósokat képviselő ügyvédek szerint néhány esetben sikerült a folyamatban lévő pereket megmenteni a felfüggesztéstől, ha a felperes adós elállt attól, hogy a szerződés semmisségét az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés miatt kérje. Úgy tűnik azonban, szinte bírónként más-más döntések születtek a per folytathatósága ügyében. Nem árt arra is figyelni, hogy a Kúria még nem nyilatkozott arról, hogy a semmisségből pontosan mi következik a devizahitelek esetében (a joggyakorlat-elemző csoport most januárra ígérte, hogy befejezi a munkáját).

A törzskönyv öt év után visszajár


A devizás autóhitelesek helyzete a svájci frank árfolyamának elszállása miatt még akkor is meglehetősen kilátástalanná vált, ha az elszámolásból egyébként szép jóváírás járna nekik. Nagyon sok kölcsönt törlesztenek az adósok fix összegben, nekik az árfolyamváltozás hatását külön tartják nyilván. A különbözetet általában a futamidő kitolásával rendezik. Így fordulhat elő, hogy a kocsi már rég nem ér semmit, a hitelteher mégis egyre nő. Ennek alapján az elszámolás még külön meglepetést is tartogathat (abban világosan szerepel majd mennyi is tulajdonképpen most a hitel).

Több bírósági döntés is született közben arról, hogy hiába válik végeláthatatlanná a hitel, az autó törzskönyvét öt év után vissza kell az adósnak adni. Ilyen határozatok még most is születtek a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) előtt is. A hitelszerződésekben ugyanis (a Polgári Törvénykönyv szabályainak megfelelően) öt évre kötöttek ki vételi jogot. Amennyiben ezzel a pénzügyi szolgáltató nem élt, a törzskönyvet akkor is vissza kell adni az adósnak, ha hitelét nem fizette ki maradéktalanul.

Az egész autóhitelezéses történettel kapcsolatban egyre inkább a selejt bosszúját érezhetjük. Volt időszak, amikor nyakló nélkül nyomták ki kereskedőkön keresztül az akár tíz éves futamidejű kölcsönöket (bőven akadhat szerződés, amelyet arra nem jogosult írt alá a hitelező részéről). A finanszírozók próbálják a kezükben tartani az autót (ez azóta már „megoldódott”, hiszen az új Ptk. hatására mostanában már hitel nincs, csak lízingelni lehet a kocsit, ami így a lízingcég tulajdonában marad a szerződés lezártáig), ezzel próbálva fizetésre kényszeríteni az adóst. Még az amúgy együttműködőket is.

http://azenpenzem.hu/cikkek/van-remeny-az-autohiteleseknek/2309/

"...a kegyeleti körnek elintézte a 180 forintos (Ft/CHF) végtörlesztést."

Kedves Barátaim!

Felháborító, hogy Orbán Viktor rendszerének mentése érdekében milyen szemérmetlenül használják fel a magyar devizahiteles társadalmat.

Bizonyára olvastátok, hogy ez a "mértékadónak" nevezett gazdasági lap dicsérte Viktorunkat azért, hogy időben meglépte ezt a kedvező forintosítást azt megelőzően, hogy a CHF árfolyam elszabadult.

A szűklátókörűség, ismerethiány az, amivel ez a cikk készült. Az egész világ inkorrektnek tartja a svájci jegybank tettét, váratlannak, indokolatlannak tekinti. Miután előre semmiféle jel nem volt erre, akkor mit is láthatott Orbán Viktor 2014. novemberben? Ennek a lapnak hirtelen támad egy újságírója, aki dicshimnuszt ír miniszterelnökünk hőstettéről és nem azt elemzi, hogy milyen nemzetközi érdekkapcsolatok teremthették meg ezt a helyzetet. Azt nem értem, hogy e lap miért nem irt eddig a horvátok, szlovének, osztrákok, csehek és szlovákok megoldásairól évekkel ezelőtt. Miért nem írta le, hogy ha már e megoldás mellett döntött a magyar miniszterelnök, miért nem tette meg ezt évekkel ezelőtt jelentősen alacsonyabb árfolyamon?

Többen mondták a forintosítás szavazása után, hogy nagy valószínűséggel ez egy alku volt a kitiltási botrány alapját jelentő ügyek elfedése érdekében. Akkor én azt mondtam, hogy ezt nem hiszem. Ma már nem hogy nem hiszem, hanem nagyon is valószínűnek tartom. Miután a bankok tényleges, személyes tulajdonosai és azoknak a pénzügyi vállalatoknak, akik életére komoly befolyással vannak a bankok pénzügyi eredményei, személyes tulajdonosai nem ismertek, nagy esély van arra, hogy valamilyen rendelkezés meghozatalához olyan helyről érkezik befolyás, amely láthatóan nem kapcsolódik az adott szervezethez vagy szektorhoz.

Miután az árfolyamok egymáshoz viszonyított értékei és arányai a pénzpiacon kizárólag manipuláció és spekuláció eszközei útján alakulnak ki, s láthatóan 2008 óta az inkorrektség, jogellenesség, gazdasági bűnözés hatásai következményeként kell egy egyszerű magyar embernek teljes nemzetközi pénzügyi ismeret és korrekt tájékoztatás nélkül mindennek következményét viselni, a miniszterelnöktől az egyetlen elfogadható válasz erre a CHF és EURO robbanásra csak az lett volna, hogy át kell gondolni a forintosítás szabályozását, mert ilyen kiszámíthatatlan, manipulatív és spekulatív rendszer nem határozhatja meg egy egyszerű magyar ember fizetési kötelezettségét.

Ma sem adott még magyarázatot Orbán Viktor arra, hogy miért kellett négy és fél évet várnia ezen típusú forintosítással, ha arra tudott energiát fordítani, hogy a kegyeleti körnek elintézte a 180 forintos végtörlesztést. Csak nem azért, hogy ezen ügy segítségével átrendezze a magyar bankrendszer tulajdonosi körét, azaz minden gazdasági előnyszerzésre ezt a devizahiteles társadalmat használja fel?
Kérlek Benneteket, gondolkodjatok el ezen felvetésen! A düledező, korrupt rendszerének megint sikerült egy támaszt építeni, amely támasznak köze nincs a valósághoz, de a választópolgárokat lehet vele manipulálni.

Szeretettel: Andrea

A BANKOK ÉS A PARLAMENTI "ELIT" KÖZÖS KÁRTYAVÁRA ÖSSZEDŐL – Összecsapás a bíróságokon OSZD MEG!

Dr. Léhmann György: Eddigi ismertetéseimből megállapíthatóan a magyarországi hatalmi elitet – kormányzati hatalom, országgyűlési képviselők, Köztársasági Elnök és mások – a múlt év julius 4-én kezdődő, devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződésekre vonatkozó törvénykezési folyamat során kizárólag az vezérelte, hogy bankok számára lehetőséget teremtsenek ahhoz, hogy a magyar emberek kifosztásával törvénytelenül megszerzett milliárdjaikat megtartsák.

Tudta jól eljárása során a hatalmi elit azt, hogy az Európai Unióban tiltják azt a magatartást, amit a julius óta tartó törvényhozási folyamat során végeznek, de a hatalmi elit és a Magyarországon tevékenykedő bankvilág – Bankszövetség – nyilvánvalóan korrupt kapcsolata folytán bíztak abban, hogy rendelkeznek olyan állami hatalommal, ami a sajtó segítségével el tudja hitetni a magyar emberekkel azt, hogy a valamennyi országgyűlési képviselővel megszavazott, de Európai Uniós jogszabályokkal ellentétes törvények az adósok által kötelezően betartandó végleges megoldást jelentenek.

 

Egyetlen akadályát céljuk eléréséhez abban látták, hogy az adósok által indított peres eljárásokban a bíróságok által olyan ítéletek születhetnek, melyeknek tartalma a hatalmi elitnek bűnpártolói jellegű, Uniós szabályok szerint törvénytelen magatartásukat, általuk meghozott törvények tarthatatlanságát leleplezi. Ezért előbb törvénnyel határozták meg a bírósági előtti eljárás felfüggesztését, majd decemberben olyan törvényt alkottak, mellyel megfosztották az adósokat attól, hogy jogaikat bíróság előtt azok érvényesíthessék:

 

“2014. évi XL. törvény 37.25 § § 2. bek: Az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a törvény hatálya alá tartozó szerződések tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 239/A. § (1) bekezdése alapján, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:108. § (2) bekezdése alapján – ha annak e törvényben foglalt feltételei fennállnak –

a szerződés érvénytelenségének vagy részleges érvénytelenségének megállapítása iránt indult és folyamatban lévő eljárásokban a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani vagy az eljárásokat meg kell szüntetni

Sajátos gondolkodás a törvényhozás által az, hogy ha semmibevéve a jogbiztonságot, jogállamiságot és a  hatalommegosztást, meg merte tenni azt, hogy törvénnyel a bíróságok előtti peres eljárást hol 2014. december 31-ig, hol 2015. december 31-ig felfüggesztette, akkor miért nem merte törvénnyel megszüntetni a bíróságok előtt folyamatban lévő, valamint folyamatba kerülő valamennyi peres eljárást jogorvoslati lehetőség biztosítása nélkül.

NAGYON FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a

Facebook
oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

 

Azzal ellenben, hogy törvénnyel a bíróságokat utasította a perek elutasításra és megszüntetésre, bizonyossággal állítható az, hogy nem tudja megvalósítani a hatalmi elit a magyar nép milliói számára kártékony tervét. Azért nem tudja megvalósítani, mert a magyar nemzeti bíróságok számára elsődleges jogszabályokat az Európai Uniós jogszabályok jelentik és amennyiben ezzel ellentétes a nemzeti jogszabály, akkor utóbbit figyelmen kívűl kell hagyni a bírósági eljárásban.

Ezáltal összedőlni látszik a hatalmi elit és bankok által fél évig épített törvénykezési kártyavár. (AKIK MEGSZAVAZTÁK A FORINTOSÍTÁSI TÖRVÉNYT -SZINTE A TELJES PARLAMENTI GARNITÚRA)

Valamint a magyar emberek millióit véglegesen tönkretevő forintosítási hisztéria is megvalósíthatatlanná válik azáltal, hogy bíróságok által vizsgálandó fogyasztói szerződésekben lehetséges semmis szerződési feltételek megszüntetéséig sem bíróságnak, sem törvényhozásnak szerződés módosítani, illetve ez esetben újabb szerződést kötni a szerencsétlenül járt magyar emberek millióinak nem lehet.

Majd ha a bíróságok megállapítják az általuk hivatalból vizsgálandó szerződésekről azt, hogy azok minden tekintetben érvényesek és teljesíthetők, csak akkor lehet gondolkozni szerződés módosításon, vagy uj szerződés megkötésén.

Fenti történésből egyébként az is látható, hogy a harag nem jó tanácsadó. Önmagában azért, mert a teljes hatalmi elit és bankok haragszanak azokra a törvénytelenül kifosztottakra akik kifosztásukat nem veszik tudomásul,  és nem köszönik meg tönkre tételüket, törvénykezési erőfitogtatással nem lehet elérni semmit.

Még mindig jobban járna szerintem  a hatalmi elit és bankvilág akkor, ha belátva törvényhozási kudarcukat igyekeznének meghallgatni a kifosztott adósokat arról, hogy esetleges egyezségkötéskor mit hajlandóak az adósok elfogadni.

Így azonban nincs kétségem arról, hogy a bíróságok tartani fogják magukat az elsődleges Európai Uniós jogrendhez és egyetlen peres eljárást sem fognak sem elutasítani, sem megszüntetni.

Hozzám érkezett bírósági felhívásra válaszolva az alábbiak szerint kérem majd minden peremben a bíróságot arra, hogy esküjüknek megfelelően csak a lelkiismeretük és a jogszabályok szerint járjanak el még akkor is, ha ezért a tisztességes magatartásukért a tisztességtelen hatalmi elit részéről hátrányok okozásával számolhatnak.

Sajátos módon ismét eszembe jut Nagy Imrének 1956. november 4-én hajnalban elhangzott szavai:

 

 

Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével!”

Elfogadva azt, hogy most nem a szovjet csapatok indítottak támadást a magyar nép milliói ellen, hanem a magyar bankok és őket támogató hatalmi elit,

 

elfogadva azt, hogy most nem a kormányt akarják megdönteni, hanem jogállamiság semmibevételével milliók kifosztását akarják véglegesíteni, de a mostani törvénytelenség kártételének mértéke szerintem nagyban hasonlít az 1956-os mértékre.

Csapataink pedig harcban állnak. Köszönettel tartozom mindazoknak, akik annak ellenére kérik tőlem folyamatosan a perindításokat, hogy őket pontosan tájékoztatom a kialakult törvénytelen állapotról.

A világ közvéleményével pedig én is közlöm a mostani magyar törvénytelen állapotot.

Ugyanugy, mint ahogy néhány hónappal korábban minden Európai Uniós ország Kormányától kértem segítséget, most a korábbi levélre hivatkozással a mellékletben is olvasható irásommal figyelmeztetem őket arra, hogy miként fajul el a törvénytelenség hazánkban.

Siófokon 2015. január 13. napján. Léhmann György

Észrevétel az alkalmazadnó jogszabályokról

http://www.civilkontroll.com/a-bankok-es-a-parlamenti-elit-kozos-kartyavara-osszedol-osszecsapas-a-birosagokon/

FORINTOSÍTÁS – AZ EGYENLEGHAMISÍTÁS LEGALIZÁLÁSA

Menyhért Péter – Forintosítás = a BANKÁRLOPÁS legalizálása

új csaló-bankár fogalmak:
a megújuló deviza-forrás és a nem teljesült deviza-tartozás

ÉBRESZTŐ kedves barátaim!
Pártunk és kormányunk a „devizahitelesek megmentése” néven, a csaló bankármaffia által a magyar polgároktól EDDIG ELLOPOTT, devizának keresztelt FORINT kölcsönünket akarja átváltani FORINTRA. Ezzel a lépéssel legalizálni kívánja a tartozásként beállított, az adósoktól már eddig ELLOPOTT összeget, és a magyar nép tulajdonát képező devizatartalék magán kezekbe átjátszását akarja megvalósítani a november 17-én benyújtott, az „egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről” szóló, T/2055. számú törvényjavaslatával.

Emberek, gondolkozzatok
A világon sehol sem létezhet olyan kölcsön, ahol a tartozás nagyobb lehet, mint a felvett kölcsön. Felejtsétek el az eddigi bankár-hülyítéseket, és gondolkozzatok józan paraszti ésszel.



A tények:
A kölcsön mindig a RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT PÉNZ (azaz a forint), függetlenül attól, hogy a bank aranyban, makimajomban, hintalóban, vagy svájci frankban tartja nyilván. A nyilvántartás ugyanis kizárólag azt jelenti, hogy a bank a kölcsönből fennmaradó tartozás egyenlegét milyen MÉRTÉKEGYSÉG -ben könyveli. A mértékegység vajon pénz lenne ???
A bank által TŐKÉNEK becézett egyenleg sohasem pénz, hiszen a pénz nálad, az adósnál van. Az egyenleg MINDIG egy matematikai művelet eredménye, amely egyszerűen leírható: Folyósított pénz vagy előző egyenleg – törlesztett pénz +kirótt kamat és költség = EGYENLEG azaz tőke.

Tudnotok kell: pont ilyen egyszerű, ÁTLÁTHATÓ és ÉRTHETŐ elszámolást lenne KÖTELES ADNI a bank a Hitelintézetekről szóló törvény szerint minden évben legalább egyszer; nem pedig FIKTÍV, VALÓTLAN és ÉRTHETETLEN DEVIZA KIVONATOT.

A hatályos Magyar jogszabályokat semmibe véve, egyetlen egy devizahiteles sem kapott sohasem érthető és átlátható elszámolást, csak fiktív, valótlan papírfecnit, ezért MA senki sem tudhatja, hogy a bank által közölt tartozást milyen alapon róják fel neki; mennyi is az IGAZI tartozása.
Mit jelent a tőke értékállandósága? Minden esetben a rendelkezésre bocsátott pénz értékállandóságát, nem pedig a kirovó pénznem matematikai eredményének az értékállandóságát. Egy matematikai eredmény sohasem lehet állandó, hiszen legalább egy változót (esetünkben az árfolyamszorzót) tartalmaz!

Egy egyszerű számítási példával érhetővé válik a csaló bankárok egyenleghamisítása. – Elsőként a hatályos magyar jogszabályok szerinti értékelés látható. Ha a Ft árfolyam romlik, akkor a deviza nyilvántartásban a deviza értéknek csökkennie kell, mivel csak a pénz lehet értékállandó. A példai ezer svájci frank árfolyamveszteség csak a bank kockázata lehet, mert kizárólag az ő érdekében történik a devizában könyvelés. Az árfolyam nyereséget és veszteséget egy technikai számlán kell a bank könyvvitelében nyilvántartani, és év végén a technikai számla összesített értékét elkönyvelnie: árfolyam nyereségnél az összegzett jövedelmet és árfolyam veszteségnél a tényleges veszteséget.

A bankok ezzel szemben devizahitelként könyvelnek – ezért olyan fontos nekik, hogy „DEVIZAHITEL” elnevezés legyen minden minden kommunikációjukban.

Ebben a csaló banki termékben a kétszázezer forint különbséget (amit az adós nem kapott meg; erről nem adott bizonylatot sem a bank) úgy terheli az adós forint tartozására, hogy arról az adós nem is tudhat. Ha minden hónapban így meglopják az adóst, akkor növekedni fog az adósság és a tartozás meghaladja az eredetileg folyósított összeget. A NEM LÉTEZŐ PÉNZ NEM LÉTEZŐ ÁRFOLYAM-KOCKÁZATA így válik valóságos forint adóssággá.
Ez az egyenleghamisítás, amit most a forintosítással VALÓDI TARTOZÁSSÁ akar tenni a tudatlan, vagy a korrupt jogalkotó képviselő. Meg kell állapítanunk: minden a forintosítást megszavazó képviselő a személyében lopja meg a devizahiteleseket. Nincsen náci típusú „parancsra tettem” kibúvó!

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

Van-e deviza a deviza alapú hitelben?
Egyrészt valóban deviza ezeknek a hiteleknek a forrása. A bankármaffia azonban kitalálta és megvalósította a MEGÚJULÓ PÉNZFORRÁST. A banknak ugyanis csak egyszer kellett idegen valutát (pl. svájci frankot) vásárolnia, mert a teljes idegen pénzösszeget a szerződés megkötésének pillanatában vételi árfolyamon megvásárolta, azaz kivonta az ügyletből.
Ez a tény, valamint az, hogy az adósnak nem lehet idegen pénznemben TARTOZÁSA (amelyet a Kúria jogegységi határozata is bizonyít) bizonyítja, hogy nem kell idegen valutát váltani.

Mit jelent az árfolyamkockázat?
Árfolyama csak pénznek van, árfolyamkockázata is csak csak pénznek lehet. Ennek megfelelően árfolyamkockázat csak a törlesztés összegére számolható, a tőkére NEM! A tőketartozás csak akkor válik pénzzé, ha visszafizetem.

Mit jelent a TARTOZÁS?
Ehhez a Kúria 6/2013.PJE jogegységi határozatában használt joganyagot kell ismernünk, mert a Kúria jóhiszeműen, bizonyos részeket – vélhetően evidenciaként – nem írt bele a határozatába. A Kúria megállapítása, mely szerint ezek a kölcsönök devizahitelek, és az adósok devizában adósodtak el, igaz ugyan, de csak akkor, ha a tartozás devizában jött létre. Idézem, mit ír erről a joganyag:
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 231. § (3) bekezdése a következőket tartalmazza:
„A pénztartozás meghatározott mennyiségű pénz, azaz a forgalomban lévő bankjegy, illetőleg fémpénz, mint általános egyenérték fizetésére vonatkozó kötelezettség. Fizetésnek minősül minden olyan jogcselekmény, amely a tartozás megszűnését vagy csökkenését eredményezi.”

„A pénztartozást akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha a pénz eljut a jogosulthoz. A teljesítés megvalósulhat azzal, hogy a pénztartozás kötelezettje a pénzt közvetlenül átadja a jogosultnak, vagy a készpénzt a pénzintézet pénztáránál vagy postán befizeti. De a pénztartozás teljesítésének minősül a bankszámlák közötti elszámolás is … … … a fizetési megbízás teljesítésének időpontja az a nap, amikor a pénzösszeget az átutalás, illetve a beszedési megbízás jogosultjának bankszámláján jóváírták. A bankszámlára történő készpénzbefizetés akkor teljesült, amikor a készpénzt a hitelintézet pénztáránál vagy a postán befizetik.”

Mit kell ebből értenie egy hétköznapi kisembernek?
A Kúria határozatának azon megállapításai, melyek szerint a deviza alapú ügyletek devizahitelek, és az adósok devizában adósodtak el, CSAK AKKOR TELJESÜLNEK, ha a deviza tartozás létrejött.
Ha a bank igazolja, hogy az adós devizaszámlájára, átutalta, vagy az adósnak bizonylat ellenében átadta a kölcsön valuta (CHF, Euró, stb) összegét, akkor deviza tartozás valósult meg.

Ha a deviza tartozás nem jött létre, akkor az adós NEM ADÓSODHATOTT EL DEVIZÁBAN a kölcsöne tehát CSAK tiszta forintkölcsön lehet. Ebben az esetben tehát szó sem lehet a forint átváltásáról.

A DEVIZAHITEL KOMMUNIKÁCIÓ kizárólag a magyar és külföldi banki alkalmazottak és tulajdonosok becsapását szolgálja. Ezt igazolja például az a tény is, hogy a kölcsönök deviza összege töredék valuta/pl. svájci frank értékű, amit a bank fizikailag sem tudott volna sohasem kifizetni.



Mit tehetünk azért, hogy az állam ne szentesítse a meglopatásunkat?
Ezt a cikket nyomtassátok ki, és juttassátok el minél több banktisztviselőnek, bírónak, ügyésznek, ügyvédnek, polgármesternek, értelmiséginek.
Az emberek tömegeinek kell szembesülnie a 2006-tól működő gyurcsányi-propaganda-gépezet hazugságával, a csalás valóságával, hiszen e a bűncselekmény az egész társadalmunkat meglopta, és ma is, minden hónapban, meglopja.

Miben tudok látatlanul segíteni minden devizásnak?
Ha valaki tudja a törlesztéseit és a bank adott neki devizában havonta részletezett elszámolást, akkor a https://www.facebook.com/groups/584870318200840/ oldalról letöltheti a dacúj.xls fált, az egyenleghamisítás munkalapon a sárga hátterű cellákba minden hónapban beírja a bank által megadott kamat+költség összegét chf-ban. Ugyanitt a kék hátterű cellákba minden hónapban beírja az általa befizetett törlesztést forintban. A táblázat függvényei kiszámolják a többi értéket, és az alján megtalálhatja az érintett az egyenleghamisítás értékét devizában és forintban is! Ez általában az eredeti kölcsön 50-60 %-át teszi ki – ezért több az adósság, mint a felvett pénz! Ezt a tételt polgári peres eljárásban nem lehet kimutatni, mert a szerződésekben sehol nem szerepel – ez tisztán könyvelési csalás.

Végül egy utolsó gondolat:
Megkerestem levélben Falus Zsolt urat, a Bankcsapda Egyesület elnökét, hogy működjünk együtt. Ha valóba igaz az állítása az AIG viszont-biztosító kockázatkezelési biztosításával kapcsolatban, akkor a vádlottak padjára kerülő:
1. Csányi Sándor – OTP elnök-vezérigazgató,
2. Felcsuti Péter – Raiffeisen Bank (korábban Unicbank) vezérigazgató, 2008. április 25-étől a Magyar Bankszövetség elnök, korábban alelnök,
3. Papp Edit – Erste Bank vezér 2007-től 2011. május 31-ig,
4. Erdei Tamás – 1997-től 2012 márciusig az MKB elnök-vezérigazgató és a Magyar Bankszövetség elnök,
5. Gyuris Dániel – FHB Jelzálogbank vezérigazgató 1999-2010. október 22-ig,
6. Patai Mihály – UnicreditBank Hungary Zrt elnök-vezérigazgató 2006 óta,
7. Török László – CIB Bank 2005–2009 vezérigazgató,
8. Csicsáky Péter – TakarékBank elnök-vezérigazgató, (Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.)
9. valamint bűntársként Kovács Levente főtitkár – az önálló jogi személy Magyar Bankszövetség, mint vélelmezhető bűnszervezet érintett felelős vezető tisztségviselő
ellen feljelentést kívánok tenni az AIG Europe Limited Magyarországi Fióktelepénél, valamint az USA nagykövetségénél.

Reményeim szerint a magyar kormány a miniszterelnök legfrissebb nyilatkozata alapján, a „józan ész” filozófiájára fog hallgatni a probléma elöli menekülés helyett.
Ahogy Orbán Viktor mondta: ki kell állni a konfliktusok rendezéséért, akkor is, ha rettegnek a bankármaffia bosszújától.
Első lépésként vissza kell vonniuk a forintosítást, és abba kell hagyniuk a bűnszervezet Magyar Bakszövetséggel való alkudozást.
Második lépésként elvárható, hogy a bűnpártoló és korrupt Ügyészségi és NAV vezéreket nyilvános vizsgálaton tisztázzák, az ellenük közel egy éve tett büntető feljelentésem alól.
Ha a kormányunk és kétharmados képviselői hűek maradnak a képviselői esküjükhöz, és a magyar jogrendet, a hatályos törvényeket védik, akkor nem vállalják a bűnpártolás és hűtlen kezelés vádját.
Menyhért Péter, a sértetti közösség által meghatalmazott pótmagánvádló, a KÖZVÁDLÓ kötelezettségi feladatkörében eljáró szolgálati nyugdíjas tűzoltó

http://www.civilkontroll.com/forintositas-az-egyenleghamisitas-legalizalasa/

"Devizahitel" ""elszámolás""

Djerdj György Mandić megosztotta Pózna Gábor fényképét a csoporttal: Devizahiteled van? Kezedben a megoldás.

Jó estét kívánok!

Kaptam ma egy levelet az OTP Jelzálogbank Zrt. -től
Amely e címet viseli : Törlesztési terv táblázat.
Mondanom sem kell, annak ellenére hogy táblázat a "SUM" függvényt nem ismerik... Na nem is ez a lényeg, hanem pontosan a számok!!!

Jelenleg kedves Csányi Sándor tulajdonában lévő "NAGY MAGYAR BANKNAK" az jutott eszébe, hogy Én még lógok nekik 111690,11 CHF -al ami mai középárfolyamon számolva 28 957 894 HUF. :S

Most akkor mi van?

Kezdjük az elején.
Felvettem 10 300 000 HUF- nak megfelelő CHF-et! ami akkori árfolyamon 69e CHF volt. Ezt a svájci frankot a mai napig nem kaptam meg, helyette kaptam forintot. Pontosan 10m300e HUF értékben.

Eddig a 7 év elteltével kifizettem több mint 8m forintot. Ja igen ennek az átlag havi törlesztője ~94e HUF. De nem is ez a lényeg.

HANEM EZ:

FELVETTEM 10 300 000 HUF -ot visszafizettem 8 000 000 HUF-ot és még követel a "BANK" 29 000 000 HUF -ot?????!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Mindezt nyereségvágyból elkövetett 52nm-es lakásért tettem CSEPEL-en, mire két GYERMEKET vállaltam!

Holnaptól igazán tele lesz a batyu, ÉN NEM LESZEK ÖNGYILKOS, DE HA KELL EGYENES KASZÁVAL MEGYEK AZ ELLENSÉGNEK!

u.i. kedves nácionista bankárok! a VÉRETEK fog folyni!!!