A cikk még a választások előtt jelent meg, amit 2014. október 12-én megnyert.

Ismert tévés személyiség, másodszor polgármester a Nógrád megyei Bokorban, és harmadszor polgármesterjelölt a Bokortól húsz kilométerre lévő Pásztón. Portré Dömsödi Gáborról.

Dömsödi Gábor dolgozott többek közt a Magyar Rádiónál, az MTV Híradójánál, létrehozta Európa egyik első és jó ideig Magyarország egyetlen autós műsorát, az Autó 2-t, ügyvezetője volt a Dömsödi és Friderikusz Produkció Kft.-nek, amely a Friderikusz Show-t is csinálta. A műsor egyik epizódjával minden idők magyar nézettségi rekordját tartják, ami több mint 6 millió nézőt jelent. Évekig sikeresen futott Névshowr című műsora, ő volt a Mol névadója. Tavaly év végén jelent meg a könyve Friderikusz és Hajdú serpája voltamcímmel.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Jelenleg másodszor a Nógrád megyei Bokor község polgármestere, a húsz kilométerre lévő járásszékhelyen, Pásztón pedig polgármesterjelölt. (Mindkét helyen függetlenként). A 9400 lelkes településen 1998 óta Sisák Imre János (független, Fidesz–KDNP-támogatással) tölti be a tisztséget, Dömsödi eddig kétszer is ringbe szállt ellene, 2006-ban és 2010-ben.

Pásztón beszéltünk meg találkozót, negyed órával korábban befut a helyszínre. Szerencse, hogy taktikai okokból mi ennél is korábban érkeztünk. Nyomban tegeződést ajánl. Arra készülök, hogy bevezetésképpen valami autós témával hozakodom elő, de megelőz. Amíg leül, elmeséli, hogy idefelé jövet olajat kellett vennie a kocsijába, mert a kormányszervó nem az igazi, időnként töltögetni kell rá. Aztán hirtelen váltással a helyi ügyeknél kötünk ki, azonnal, mindenről elmondja, hogyan csinálná másként.

Kanyarodjunk vissza a kezdetekhez, hogy is voltak ezek a pásztói jelöltségek?

Nehéz volt megértenem, feldolgoznom, amikor először indultam, 2006-ban, hogy miért kaptam ki kilencszáz szavazattal. Nem hitték el az emberek, hogy ez a Dömsödi idejön, és komolyan gondolja. Túl szép volt ahhoz, hogy igaz legyen. Meg hát már miért is jön ide egy országosan ismert ember, aki kapcsolatokkal rendelkezik, akinek jól fizető munkája van? Ez biztosan akar valamit. Országgyűlési képviselő lenni, vagy miniszterelnök. És akkor még nem is pásztói, hanem Bokorban lakik.

Pásztó

Fotó: Polyák Attila - Origo

No és legutóbb? Sisák Imre 2010-ben 42,05, míg te 40,79 százalékot szereztél, ami körülbelül százszavazatnyi különbség.

Azt gondolom, hogy legutóbb én nyertem. Pásztón 86-tal több szavazatot kaptam, mint az ellenfelem, Hasznoson eggyel ugyan, de többet kaptam, Mátrakeresztesen viszont elvesztettem az egészet. (Hasznos és Mátrakeresztes Pásztóhoz tartoznak – a szerk.) Az volt a baj, hogy ott nem volt a szavazatszámláló bizottságban emberem. Ami megengedhetetlen, mert ha nincsen embered, akkor megtörténhet, hogy az urnával valaki olyan megy ki, aki rábeszéli a szavazót, hogy melyik jelöltre adja a voksát, viszont ezt soha nem fogod tudni bizonyítani. Tehát legrosszabb esetben elveszted a választást, de rossz eset az is, ha él benned a gyanú, és úgy érzed, nem tettél meg mindent az ügy érdekében.

Hogyan lehet ezt orvosolni?

Idén komoly csapat segíti a munkámat, minden szavazókörben lesz legalább két emberem. Így a kétség szikrája sem férhet majd ahhoz, hogy a választás teljesen tiszta.

Közben fotós kollégám javaslatára sétálni indulunk, szép háttereket keresni. Dömsödiből kitör a tévés szakember: Bocs, ez az ing nem lesz jó a fényképekhez, de már nem volt más színű, csak fehér. A feleségem Pesten dolgozik, nekem kell vasalni. Egyébként, ha rosszul áll a hajam, vagy elfújta a szél a pepimet, akkor csak szóljál – ugratja a fotóst.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Miért függetlenként indultál?

Nem az számít, hogy ki kapja meg a kormánypárt támogatását, hanem az, hogy ki tud együttműködni a helyiekkel. Egy polgármesternek azért is baromira függetlennek kell lennie, nem lepaktálva senkivel, mert reményeim szerint és demokratikus berendezkedésünk alapján a pártok váltják egymást. Én nem két-három évre tervezem a polgármesterséget, hanem legalább két ciklusban gondolkodom. Ezért nekem mindegyik oldallal együtt kell működnöm. Egy polgármesternek az a feladata, hogy kiegyensúlyozza az ügyeket. Ideológiailag, erkölcsileg, mindenhogyan.

Évszázadokkal ezelőtt ez sok helyen így is volt, a polgárok olyan embert választottak „mesterüknek”, akiben mindannyian megbíztak, aki pártatlanul tudott nekik segíteni, akit a legbölcsebbnek tartottak.

Ez jó felvetés, de nem én vagyok a legbölcsebb ember, nem ezért vagyok én a fő kihívója a leköszönő polgármesternek most már a harmadik ciklusban. Én csak egy vagyok a bölcsebbek közül, akikben van elhivatottság, bírják idegekkel, és nem tudnak egzisztenciálisan ártani nekik.

Mindez milyen értékrend mentén működhet?

Nem tudom besorolni az elvrendszeremet egy skatulyába, erkölcsi kérdésekben konzervatív, gazdasági kérdésekben liberális vagyok, a szegénységet illető kérdésekben pedig szocialista. A fejemben nem politikai oldalak, hanem ügyek vannak.

Jelenleg Bokorban vagy polgármester, másodszor.

Igen, az előző polgármester, aki történetesen a feleségem, lemondott. Az időközi választáson elindultam helyette, és 75 százalékot elérve nyertem, így lettem másodszor is Bokor polgármestere, 2011-ben. Amikor 2002-ben indultam, az első választás holtverseny volt, megismételték, amit fölényesen meg is nyertem 2003-ban.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Ilyen sikerek után miért Pásztón indulsz, miért nem Bokorban?

Mert Bokor ügyei, az egész térség ügyei Pásztón dőlnek el. Munkahelyet itt lehet teremteni, a kulturális, szórakozási központ itt van. Ha megvalósulnak az elképzeléseim, akkor az infrastruktúrát is fejleszteni fogjuk, hiszen Pásztóra este kilenckor érkezik az utolsó busz, utána már nem lehet kimenni például Bokorra sem. Ott már nem tudok mit tenni, a vendégház megvan, a füvet lenyírtuk, a falubusz rendesen üzemel, van tájházunk... Láttam viszont, hogy Pásztón egy sor dolog nem működik megfelelően, ezért döntöttem úgy, hogy itt indulok. Rengeteg teendő van, zárnak be az üzemek, egyre kevesebb a munkahely.

Közben egy idős hölgy jön arra, oda is szól: Örvendek, és drukkolok mindenért– Azt hittem, már senki nem mer nekem drukkolni – kedveskedik Dömsödi. – De, azért vagyunk néhányan – válaszolja a néni távozóban. Aztán a polgármesterjelölt folytatja:

Gyakorlatilag nem polgármester szeretnék lenni, hanem kultúrház-igazgató és marketingfőnök. Mert ide pénzt, munkahelyeket kell hozni, vannak is ígéreteim, ami alapján rögtön az első évben 40-50 munkahelyet tudnék létesíteni. Egyetlen dolgot irigylek az ellenfelemtől: a fotósát. Egy egészen professzionális szakember, gyönyörködve nézem a munkáit, csak az a baj, hogy az ellenfelem is rajtuk van néha, úgy százból kilencvenkilencszer, de a fotós az nagyon jó. Merthogy Sisák Imrével van tele a helyi újság. Ha én leszek a polgármester, nem rólam fog szólni a sajtó. Médiaképzési központtá szeretném tenni Pásztót, alap életbeli kommunikációs helyzetekre képeznénk ki a tehetséges gyerekeket.

Köhögőroham vesz rajtam erőt, fuldoklás közben gyorsan elnézést kérek. – Nyugodtan halj meg, én addig is beszélek tovább – mondja mosolyogva és tényleg tovább beszél: A tévéműsorban sem gond, ha durran a lámpa, csak ne menjen a szemembe. Fotós kollégám nem hagy minket békén, újabb és újabb helyekre terelget bennünket. – Meddig sétáljak még, nehezen tudom behúzni a hasam – mondja kegyelmet remélve Dömsödi, de a fulladásos poénért fizetnie kell.

Hogyan lett a menő budapesti újságíró-producerből Bokor község lakója?

Véletlenül. A Salgó Rallye-ról forgattunk a környéken. Elfogyott a filmünk, kellett kölcsönkazetta, amit egy amatőr videóstól, a bujáki erdésztől sikerült szereznünk. Másnap vissza kellett vinni a kazettát, egyből beleszerettünk a környékbe. Aztán amikor évekkel később éppen munka nélkül maradtam, mert megszüntették az egyik műsoromat, és dönteni kellett, hogy a budapesti lakásunkat vagy az itteni házunkat adjuk-e el, egyértelmű volt a válasz.

Nem vágyódsz vissza a képernyőre?

Nem, ez a tévé már nem az, mint ami régen volt, most az X-Faktor a legjobb meló, de az szakmailag nem kihívás. Egyébként nem biztos, hogy jól meg tudnám csinálni. Olyan ez, mint a festőművészet, meg az alkalmazott grafika.

A polgármesterkedés ötlete hogyan vetődött fel? Akkor még tisztességes civil foglalkozásod volt.

Akkor még igen. Úgy kezdődött, hogy Bokor községben vitába keveredtünk. Épült egy sajtüzem, előre gyártott fémelemekből akarták megcsinálni a falu főterén. Én, mint helyi lakos, tiltakoztam ellene. A polgármester támogatta a beruházást, a falu viszont mögém állt, és leszavaztuk, végül kijártuk, hogy az üzem rendesen, kőből épüljön fel. Ennek a frontvonalnak a mentén sikerült úgy megosztani a lakókat, hogy azt mondták, most már ne hagyjam cserben őket, hanem induljak a polgármesteri választáson. Az sem volt egyszerű történet, ott is azt mondták, mint Pásztón, hogy nem ismerjük ezt a pasast, hiába lakik itt a faluban. De aztán elkezdtem dolgozni, és látták, hogy használható ötleteim vannak, nem akarok rosszat a településnek, jól járnak velem.

Bokorban társadalmi munkában, vagy főállásúként végzed a polgármesteri munkát?

Évekig nem vettem fel a tiszteletdíjat, de miután tavaly rendezték a települések adósságát, azóta elfogadom. Ennek egyszerű oka van, Bokor – miután nem vettem fel a pénzt, és a képviselők is csak a minimumot  nem adósodott el. Más településeknél, ahol felvették a fizetést, és eladósodtak, elengedték a tartozást, a szomszéd falu szintjén például gyakorlatilag azt a pénzt, amit én a saját zsebemből befizettem az államnak. Úgy gondoltam, ez nem korrekt, nem is ésszerű. A tiszteletdíj egyébként gyakorlatilag elmegy üzemanyagra és telefonra, viszont költségtérítést soha nem vettem fel.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Adja magát a kérdés: akkor miből élsz?

Most a könyvem bevételeiből, meg van egy újságom, az Autó 2  Autó és Stílus, meg hetente egy kétórás rádióműsorom a Rádió Q-n, de az a kampány időszakában szünetel. Nem élek olyan jól, mint tíz éve, amikor televíziós műsorokat csináltam, és lapokat adtam ki.

Miért kezdtél könyvet írni?

Azért kezdtem írni, hogy pénz legyen belőle, aztán menet közben rájöttem, hogy jó önterápia, ha kiírom magamból a vélt vagy valós sérelmeimet. Amúgy meg épp ez a lényege a dolognak: lehúzol negyven évet a televíziózásban, marketingben, PR-ban, show-bizniszben, és nincsen semmi maradandó utánad, hacsak nem egy könyv. Polgármesterként viszont nyomot tudsz hagyni magad után

Ahhoz viszont a választást meg kellene nyerni.

A választást szerintem meg fogom nyerni, nagyon sokat is dolgozom érte. Ha sikerül, akkor Pásztó serpája leszek.

És ha nem?

Nem tudom, nincsen B terv. Csak az a biztos, hogy ha nem nyerek, akkor el kell innen mennem, mert itt nincs munka. Mindenesetre már megírtam a következő könyvem kétharmadát.

http://www.origo.hu/itthon/20140925-portre-domsodi-gaborrol.html