Mennyei delfin és cethal figyelhető meg szeptember elején az égbolton - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.

A Delfint (Delphinus) kizárólag halovány csillagok alkotják, ám jó időben, a késő esti órákban megfigyelhető az égbolt déli-délkeleti részén.

A parányi csillagképet már az ókori görögök is a delfinnel társították. Az alfa, béta, gamma és delta Delphini csillagok által formált alakzatot néha Jób koporsójának is nevezik.

A csillagkép két tagja, az alfa és béta Delphini meglehetősen fura nevet kapott: az első, a 240 fényévnyire lévő a Sualocin, a 100 fényévnyire lévő második pedig a Rotanev. A kettőt visszafelé olvasva Nicolaus Venator, Niccolo Cacciatore (1770-1841) olasz csillagász latinosított neve kerekedik ki a két csillagból. Így állítottak emléket az itáliai asztronómusnak, aki Giuseppe Piazzi (1746-1826) olasz csillagász, matematikus, az első kisbolygó, a Ceresz felfedezőjének tanítványa, majd utóda volt a Palermói Obszervatórium élén.

A Cet (Cetus) csillagképben található az egyik legkülönlegesebb változócsillag, az omikron Ceti, a "csodálatos" Mira. Elsőként David Fabricius német csillagász észlelte 1596 augusztusában a fényes csillagot, amely a következő hetekben egyre halványult.

Csodálatosként először 1662-ben Johannes Hevelius nevezte a csillagot, utalva szembetűnő fényváltozására. Maximuma idején szabad szemmel is fényes, míg a minimum táján megfigyeléséhez távcsőre van szükség. Fényváltozása egy év leforgása alatt jól követhető a maga 331,65 napos periódusával.

Jelenleg a Mira épp túl van legfényesebb periódusán, így ezekben a napokban érdemes megfigyelni, ahogy fokozatosan halványodik.


MTI - barikad.hu