2015

Átlépés

Bemutatkozás

Amikor a változás szelei fújnak a pesszimisták falakat emelnek, az optimisták pedig vitorlát bontanak."

Legfrissebb hozzászólások
Feedek
Megosztás
Címkefelhő

Botrány a Képviselői Irodaháznál - Orbánék ellen a devizások is

A Képviselői Irodaház előtt a Nem Adom A Házamat Mozgalom képviselői zavarták meg a rendet. Egy a devizahitelekkel kapcsolatos, Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselő által szervezett kerekasztal-beszélgetésre érkeztek, de nem engedték be őket az épületbe. A bejáratnál azt az információt kapták - mondta el a mintegy 25 fős társaság egyik tagja, Jávor Kálmánné az MTI-nek -, hogy szervezetük 27 tagját kitiltották a Képviselői Irodaházból egy korábbi, hasonló megbeszélés idején tanúsított magatartásuk miatt. A jelenlévőknél transzparensek vannak, melyeken a "Ne fizess!", "Minden végrehajtás betiltása" feliratok szerepelnek. Az épület előtt rendőrségi kisbusz áll. Többen papírgalacsinokat, papírrepülőket dobáltak be a kapuk mögötti, elzárt területre.

Z. Kárpát Dániel nem sokkal háromnegyed tizenegy előtt megérkezett és a megjelenteket arra kérte, hogy egy külső helyszínen tartsák meg a megbeszélést, mert jelenlegi céljuk nem a demonstráció, hanem a kérdés megbeszélése, ezt pedig akkor érhetik el, ha a ház rendjét betartják. Újságíróknak elmondta: a devizahitelezés problémájában érintett civil szervezeteket invitáltak a kerekasztal-beszélgetésre, vagyis nem név szerint hívták meg az embereket, így "megjelennek olyanok is, akik magukat felhatalmazva érzik, hogy ebben a kérdésben megnyilvánuljanak". "A hatalmas társadalmi felháborodás ide vezet, ekkora feszültségek halmozódnak fel" – mondta, hangsúlyozva: ezek levezetését békés, tisztességes úton kísérlik meg. A jobbikos politikus kérésére a résztvevők nagy része önként elhagyta az épületet, míg mások maradtak, mondván, az irodaházban lehetnek azok a döntéshozók, akikkel beszélni akarnak. A több mint tucatnyi házban maradó összekapaszkodva skandált és énekelt - például a Himnuszt -, őket végül rendőrök kísérték ki az épületből dél körül.


Fotók: MTI / Soós Lajos

Többen polgári engedetlenséget és utcai tüntetést fontolgatnak, egyesek egészen a kormány leváltásáig mennek el. Ezt már a Pertársaság a Hitelkárosultakért önszerveződő csoporthoz küldött vélemények alapján írta a Magyar Szociális Fórum.

A hitelesek érdekeit felkaroló szervezet szó szerint idézett a véleményekből:

-          Csodás!!! Ismét egy "SEGÍTSÉG" a sok közül! Ez már tűrhetetlen!!!

-          Már megint becsapták az embereket. Valóban gusztustalanok.

-          Többért váltják át, mint amikor felvettem. Mégis mi fizetjük ki a válságot?

-          Állati jó! 146 forinton vettem fel a hitelem, a bank abszolút nyeresége a két árfolyam közti különbözet, plusz az irdatlan kamat. Köszönöm, jól sikerült segítség!

-          Nem adósmentés van hanem bank konszolidálás.

-          Meg kell lépni azt, hogy amire ezt véghez akarják vinni, ezekből a mocskos alakokból egy se legyen már hatalom közelében!

-          Nem elég, hogy éveken át becsaptak, megkárosítottak bennünket a bankok, most megint az egész árfolyam veszteséget az egyébként már a hitelbe bele rokkant emberekkel fizettetik meg. Mi meg mézes madzagnak kapunk pár ezer forintot. Gratulálok! Ez a fekete leves!

-          Ekkora aljasságot! 4,5 éve ígérgetnek: ez qrva nagy segítség! Amikor hatalomra kerültek 265 Ft volt az euró! A sz@r gazdaságpolitikának és nagy elszólásoknak (Szíjjártó, Kósa stb...) köszönhetően, most tartósan 300 Ft felett van (mindenki emlékszik, mit mondott Orbán Viktor ellenzékben a 300 feletti euróról?) Nekem a fejem sem fájna, ha az akkori árfolyamon törleszthetnék, de ha most forintosítom több lesz, mint amikor felvettem, s azóta milliókat "törlesztettem" az árfolyam miatt, a tőkém alig csökken.

-          Csak hitegettek mindenkit a szavazatok miatt,,aztán még rosszabbul járnak az emberek, mert azóta még gyengébb lett az összes valuta árfolyama!!

-          Nekem 147 Ft volt 8 éve, most akkor mi van, higgyem is el, hogy én 30 %-al jobban járok? Ne nézzék már hülyének az embert! Nyár óta folyamatosan emelik a részletemet.

-          ELFOGADHATATLAN!!

-          Ez nem segítség !!!!!

-          NEM VOLT DEVIZA!!!!!!!!!

-          Ez szemétség!!

-          Hát végünk van, most omlottam össze ezt semmiképpen nem szabad hagyni, nem véletlenül nem forintosítottuk magunktól a hitelt. Igen is meg kell hagyniuk a választást, hogy én döntsem el, mit akarok.

-          Emberek! Ki kell menni az utcára! Ki kell takarítani a parlamentet a szeméttől! Ha most nem tesszük meg,akkor mindenünket elveszik, és éhen döglünk!

-          Az évszázad csalása!

-          Szóval, akinek nem okozott nehézséget a pénz, annak 180-ért, aki meg amúgy is nehezen fizeti, az 256-ért!

-          Na, ebből háború lesz, de rendesen.

-          Szarházi, csaló banda.

-          Aki racionálisan gondolkozik, az nagyon keményen megküzd a bankkal a Bíróságon!! Perelni érdemes, ha meg akarsz ettől az egész csalástól szabadulni! Ne a kormány érdekeljen, hanem az igazságérzeted!!

-          Nincs más hátra tüntetni kell!Ha az internetnél sikerült meghátrálásra bírni ezeket a tetveket, sikerülni fog most is!

-          Ez lenne az adósmentés? Szinte a legmagasabb árfolyammal bebetonozni a tartozásokat? Utána már mehetünk a sóhivatalba, ha a piaci árfolyam jelentősen ez alá csökken.

-          Ha ezt meg merik lépni, akkor jön a polgári elégedetlenség és SENKI ne fizessen törlesztőt se fél évig!

-          Ez nem egyoldalú szerződésmódosítás??? Átverés az egész! Gusztustalan, amit művelnek!

-          Csak akkor, ha hagyjuk! Ha most nem jönnek ki az emberek az utcára, akkor mindenki csak saját magát hibáztassa a történtekért!!!

-          Mit lehet tenni? Utcára emberek! És nem ám békésen andalogni!!! El kell zavarni ezt a mocskos bandát!

-          Még nagyobb nyomorba "kényszerítik" az embereket!! Végül is a választásokon túl van az ország, majd megint kezdődik a hazudozás, félre beszélés, ígérgetés, és akinél lehet, "agymosás".

-          Az én véleményem hogy azért, hogy pl.: 160 Ft/Chf helyett ma 245 Ft/Chf. Árfolyamon kell fizetnünk annak nem a bankok az okozói. Hanem a régi és mai kormány gazdaság politikája. Ezért nekik kell ezt megoldani és nem látszatintézkedéssel.

-          A választások előtt ezt ha megmondják akkor nem szavaztak volna a Fideszre! Valamivel elkellett kábítani a választópolgárt!

-          Nem zárul le, a java most jön majd.

-          Legyen ott mindenki a Kossuth téren, november 17-én 18.00 órakor! Alkotmány utca végénél lévő oldalon, láthatósági mellényben, síppal.
A közfelháborodás napja budapesti szervezői NEM fognak KÜLÖN foglalkozni a devizaadósokkal, de együtt kell fellépnünk, nem csak a bankok ellen, hanem az országért is megéri küzdeni! - idézi a szociális fórum.

Közben a kormányfő az állami rádióban azt mondta, hogy a hiteleket érintő törvényi változtatásokkal mintegy ezermilliárd forintot irányítanak át a bankoktól az emberekhez.Orbán Viktor az ezermilliárd forintos tételről azt mondta: "Valóban volt arról szó, hogy majd a forintosítással tesszük ezt, és nem az elszámoltatással, de a bíróság közben olyan döntést hozott, hogy ezt a célt - hogy ezermilliárdot a bankoktól vissza tudjak terelni az emberekhez - végül is az elszámoltatással tudjuk elérni."

Szerinte a kormány elérte céljait, köztük a törlesztőrészletek érdemi csökkenését, valamint azt, hogy a forinthitelesek nem járhatnak rosszabbul, mint a most megsegített devizahitelesek. A miniszterelnök mindezt nagy sikernek nevezte, hozzáfűzve: a kabinet nem engedi meg, hogy "ezt még egyszer elkövessék a magyar emberekkel szemben, hogy még egyszer ilyen helyzet előálljon". Kiemelte egyúttal, hogy az új törvényi szabályok "megölik az uzsorát".

http://www.hir24.hu/belfold/2014/11/14/orbanek-ellen-mennek-utcara-a-devizasok-is/

Kristálytisztán végre a devizahitel-csalásról ! Kinek volt előnyös az uniós csatlakozás ?

Dr.Hossó Andrea nemzetközi közgazdász a londoni Cityben dolgozik, vagyonkezelő cégnél bankokat finanszíroznak, hiteleznek..... Most rendkívül nyíltan és végre kristálytisztán leleplezi a bankokat és elmondja mi az, ami devizahitelezés és eladósítás címen folyt.

"Anyabankok minősítése, kockázatos termékek bevezetésének tiltása olyan a bankvilágban, mint ABC az iskolában."

Természetesen tudták a magyarországi leánybankok és anyabankjaik is, hogy olyan kockázatos hitelezésbe kezdenek, amelyet nem tehetnének meg. Profitéhségük miatt mégis bevezették szinte azonnal az uniós csatlakozásunk dátumának ismertté válása után. Ezt a módszert már a világ sok részén eljátszották. Tehát tudatos eladósítások a deviza alapú hitelezési termékek. Azért csinálták ezt Magyarországon, mert megtehették; azért nem csinálták máshol, mert ott nem tehették meg. Műhiba történt és ennek az állam is felelőse, mert a pénzügyi felügyeleti rendszer (PSZÁF) eltűrte, engedélyezte. Ez egy nemzeti kataklizma (a társadalomra nézve pusztító esemény), és a láthatáron jelentkezik már a következő...
Világ-Panoráma // 2014-05-05

Téma:

Miként látják Magyarországot a Londoni Cityből? Valóban hatalmas, de nem mindenható a pénzügyi háttérhatalom. Magyarország 10 éve az Európai Unióban, de mi volt ennek az ára? Miért nem volt előnyös Magyarország számára az uniós csatlakozás? Hogy alakulhatott ki Magyarországon gyarmati gazdaságszerkezet ?

LÉTRE SEM JÖTT SZERZŐDÉSEK? -AKARATHIBA ?

Dr. Nagy Éva

A közjegyző három dolgot mondhat:

A) Ténytudomása volt arról, hogy a bank devizát folyósít, majd azt megvásárolja, ahelyett forintot utal a jogosultnak és ténylegesen történt devizaváltás vételi árfolyamon. Ebben az esetben a THM-mel kapcsolatos feltételhatározás miatt eleve semmis szerződést foglalt közokiratba a közjegyző helyettese. Ha ráadásul ilyenről szó sem volt és ezt tudta – akkor csalás elkövetésében működött közre.

Ha nem volt tudomása arról, hogy ilyen devizaváltási ügylet van a kötelemben, akkor elve hamis tartalommal szerkesztette meg az okiratot, hiszen saját maga állítja, hogy mindenről tájékoztatta a fogyasztót, etc.

C) Végül, ha az egészet nem érti, vissza sem tudja idézni a felek szerződéses akaratát, akkor az egész közjegyzői tevékenység eleve jogellenes a Ktv. normái alapján.

Azt gondolom, hogy a közjegyzői okiratba foglalás a jogalkotó szándékával eleve ellentétes célra irányult, a jog gyakorlása a társadalmi rendeltetésével össze nem egyeztethető módon zajlott, egy szépen megkonstruált bűncselekménysor egyik elemét jelentette.

Ugyanis fentiek alapján könnyen belátható, hogy a szerződés létrejötte eleve megkérdőjelezhető. És a létre nem jött szerződés esetében még csak nem is beszélhetünk semmisségről.


"

A közjegyzői okirat hibájának kérdése:

A deviza alapú kölcsönszerződések esetében jellemzően a kölcsön folyósításának feltétele volt a szerződés közokiratba foglalása, ingatlanfedezet esetében mindenképpen.

Ez azt a képtelenséget eredményezte, hogy az adósok egy számukra biztosan még nem folyósított összegre, és egy számukra soha nem folyósított devizaösszegre vonatkozóan ismerték el a nem létező tartozásukat. Ráadásul, mivel az egyetlen konkrétum a forintban meghatározott finanszírozási igény, így a folyósítás napjáig az árfolyam változása miatt sok esetben a devizában meghatározott összeget sem lehetett tudni. Tény, hogy a az adósnak a közokirat kiadványozásának napján de facto és de jure nem volt tartozása, tehát a tartozást elismerni sem lehetett.

Elméletileg ez csak azért nem minősül intellektuális közokirat-hamisításnak, mert a közjegyzői okirat, mint un. rendelkező közokirat a benne foglalt adatok valódiságát nem bizonyítja, csupán azt, hogy valaki az abban foglalt nyilatkozatot ott és akkor megtette.

Mivel azonban az OTP nem kötött külön íven szövegezett okiratba foglalt kölcsönszerződést, csak a közjegyző által készített kölcsönszerződés tett eleget azon törvényi rendelkezésnek (Hpt.), hogy azt írásba kell foglalni, kérdésesé vált a közokirat-hamisítás kizártsága. Ugyanis alappal merült fel, hogy a bank részéről fél nem is volt jelen, az nem tett nyilatkozatot.

Más kérdés, hogy a bank készítette el valójában az okirat szövegét, a közjegyző igénybevételére azért volt szükség, hogy a fogyasztót valójában kizárják a bírósági út igénybevételének lehetőségéből, és a közokirat alapján közvetlen bírósági végrehajtást lehessen igénybe venni a záradékolást követően.

Ehhez képest elég szomorú tény az, hogy a közjegyző díját a fogyasztó viselte.

A kölcsön összes elemére és szerződéses feltételére vonatkozóan a közjegyző a Bank adatait és feltételeit foglalta közokiratba. Ezen túl a közjegyzői közokirat legfeljebb annyit igazol, mint azt, hogy a szerződést kik és mikor írták alá.

 

 

2011. július 15-én este a Duna Televízió Közbeszéd műsorában Dr. Parti Tamás, a Magyar Közjegyzői Kamara elnöke is elismerte, hogy „a ténytanúsítvány alapján nincsen helye végrehajtásnak, a ténytanúsítványt azért veszik fel a bankok a szerződéseikbe, és azért készülnek ténytanúsítványok, mert a bíróság az elmúlt tíz évben minden egyes végrehajtási ügyben kérte igazoltatni azt a bankokkal, hogy mennyi a tényleges, a szerintük fennálló tartozása az adósnak. De még egyszer hangsúlyozom, hogy nem a ténytanúsítvány alapján záradékolják a közjegyzői okiratot, hanem az adós fizetési kötelezettsége alapján.”[ http://www.dunatv.hu//musor/videotar?vid=706979 ]

A Pp. 195. § (1) bekezdésére figyelemmel azonban a közjegyző által közokiratba foglalt ténytanúsítványa egyáltalán nem bizonyítja azt, hogy annyival tartozik az adós, amennyit a hitelező a közjegyzővel saját elgondolása alapján közöl(t). Ehelyett a közjegyzők által készített kölcsönszerződések ténylegesen a bankok szerződései, a közjegyzők által készített ténytanúsítványok pedig csak azt tanúsítják, hogy a bankok szerint mennyi a tartozásuk az adósoknak.

Azonban a bank végrehajtási joga éppen a bank által egyoldalúan közölt adatokon alapul. Tehát a bíróságon kívüli végrehajthatóság a közjegyzői okirat azon adatain alapul, amelyeket az de facto és de iure nem igazol, és amely adatokat kizárólag a bank szolgáltat. Ezekre nézve semmilyen közjegyzői ténytanúsítvány nem állítható ki, és erre nézve végrehajtási záradékkal sem látható el, hiszen ezek a közjegyzői okirat szerint is csak az egyik fél előadásán alapulnak, így a tanúsítvány kiállítása a közjegyzői törvény (Kjtv.) vonatkozó rendelkezéseibe is ütközik.

Emellett az, hogy az adós elfogadja a közjegyző által közokiratba foglalt banki állítást, mint a végrehajtás alapját, egyértelműen a későbbi perbeli jogképességet korlátozza, illetve előre lemond a megtámadás jogáról. Az előbbi a Ptk. 8. §, utóbbi a Ptk. 236. és 207. § alapján érvénytelen (lásd pl.: ÍH 2005/111. sz. döntés). Nem beszélve arról, hogy a közjegyző ilyen tartalmú általános szerződéses feltétel gyakorlásával a fogyasztóvédelmi alapvető kötelezettségeket egyáltalán nem tartja tiszteletben és kötelezettségszegése egyértelműen a bank magatartásának leplezését, elősegítését jelenti, egy esetlegesen elkövetett bűncselekményhez nyújt segítséget.

A közjegyzői közreműködés így alaptalan, a létrejött szerződés, mint közokirat érvénytelen, mivel a közjegyzőkre vonatkozó törvényi feltételekbe ütközik. Emellett pedig az ilyenfajta közokiratba foglalás, mint általános szerződési feltétel, eleve tisztességtelen.

 

Sorra véve a vonatkozó jogszabályhelyeket, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény („Vht.”) 23/C.§ az alábbiakat mondja ki:

23/C. § (1) Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza

a) a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,

b) a jogosult és a kötelezett nevét,

c) a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,

d) a teljesítés módját és határidejét.

 

(2) Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.

(3) Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a zálogszerződésről szóló közokiratot, ha a követelés teljesítési határideje letelt.

 

A közjegyző által ellenjegyzett közokirat sérti a Vht. 23/C. § rendelkezéseibe ütközik. A c) pont szerint ugyanis a végrehajtás alá vonható kötelezettséget magának az okiratnak kell tartalmaznia, azt nem helyettesítheti a pénzintézet utólagos, egyoldalúan megfogalmazott összegszerű közlése. Másfelől a felperesi kötelezettség a konkrét kölcsönügyletben nyilvánvalóan attól a feltételtől [Vht. 23/C. § (2) bekezdés] függ, hogy az adós egyáltalán folyósítja a kölcsönt, és azt milyen devizában teszi, forintban, vagy frankban, etc. Tehát, a közjegyzőnek minimum a folyósítás tényét is közokiratba kellene foglalnia.

Emellett a közjegyző – saját nyilatkozata szerint – meggyőződött arról, hogy mi is volt a adósi oldal valódi szándéka, tájékoztatást adott a jogügylet lényegéről, etc. Csakhogy a közjegyzői okiratokat lezáró szokásos fél oldalas szöveggel, a közjegyző nem tájékoztatta a fogyasztót a kölcsönügylet szabályairól és jogkövetkezményeiről [Kjtv. 120. § (1) b) pontja], továbbá nem tudta felmérni az adósok ügyleti akarata és a deviza alapú hitelek szerződésszerű teljesítésének mögöttes pénzügyi feltételeit, így erre vonatkozóan is valótlan az okirat [Kjtv. 120. § (1) a)]. A jogügylet lényegéről pedig – a forintban folyósított kölcsönnyújtás tényén túl – a közjegyzőnek fogalma sem volt, így arról a szerződő feleket biztosan nem tájékoztathatta, így erre nézve is valótlan a közokirat.

 

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény így rendelkezik:

Ktv. 120. § (1) A közjegyzői okirat elkészítése alkalmával a közjegyző kötelessége, hogy

a) meggyőződjék a fél ügyleti képességéről és jogosultságáról, továbbá valódi szándékáról,

b) tájékoztassa a felet a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről,

c) világosan és egyértelműen írásba foglalja a fél nyilatkozatait,

e) meggyőződjék arról, hogy a közjegyzői okiratban foglaltak megfelelnek a fél akaratának,

A közjegyző a fenti törvényi kötelezettségének nyilvánvalóan nem tett eleget.

 

Ktv. 121. § A közjegyzői okirat elkészítésénél aggályos körülménynek kell tekinteni különösen, ha a fél a közjegyzői okiratba olyan rendelkezés felvételét kéri, amely jogvita keletkezéséhez vezethet, vagy amelynek nincs joghatása.

Ktv. 131. § (1) Nem tekinthető közokiratnak az az okirat, amelyet a közjegyző a 120-129. §-ban foglaltak megsértésével vagy elmulasztásával készített.

 

Ennek megfelelően a közokirat tartalma valótlan, így az hamis. A hamis közokirat kiállítása amúgy bűncselekmény, és egyébként a jóerkölcsbe ütköző, ezért semmis is. Az viszont mindenképpen leszögezhető, hogy a jelen perben hivatkozott okirat nem tekinthető közokiratnak!

 

Az általános szerződéses feltételek alkalmazása:

Ptk. 205/B. § (1) Az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta.

(2) Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél – a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően – kifejezetten elfogadta.

 

Jelen esetben a közjegyző az általános szerződéses feltételeket is magában foglaló közokiratot felolvasta, így a legjobb esetben is csupán a felolvasásból ismerhette meg az ászf-et a fogyasztó, melyet minden gondolkodási lehetőség nélkül alá is írt, hiszen egyébként nem kapott volna hitelt, így az adásvételi szerződésből fakadó vételár fizetési kötelezettségét nem tudta volna teljesíteni. A bank eleve kiszolgáltatott helyzetbe hozta saját ügyfelét, míg a közjegyző erre rátett egy nagy lapáttal.

A fogyasztó csak a szerződéskötést követően kapta meg azon üzletszabályzatot, melynek tartalmáról nem is esett szó a szerződéskötéskor.

 

A közjegyző három dolgot mondhat:

A)   Ténytudomása volt arról, hogy a bank devizát folyósít, majd azt megvásárolja, ahelyett forintot utal a jogosultnak és ténylegesen történt devizaváltás vételi árfolyamon. Ebben az esetben a THM-mel kapcsolatos feltételhatározás miatt eleve semmis szerződést foglalt közokiratba a közjegyző helyettese. Ha ráadásul ilyenről szó sem volt és ezt tudta – akkor csalás elkövetésében működött közre.

B)   Ha nem volt tudomása arról, hogy ilyen devizaváltási ügylet van a kötelemben, akkor elve hamis tartalommal szerkesztette meg az okiratot, hiszen saját maga állítja, hogy mindenről tájékoztatta a fogyasztót, etc.

C)   Végül, ha az egészet nem érti, vissza sem tudja idézni a felek szerződéses akaratát, akkor az egész közjegyzői tevékenység eleve jogellenes a Ktv. normái alapján.

 

Azt gondolom, hogy a közjegyzői okiratba foglalás a jogalkotó szándékával eleve ellentétes célra irányult, a jog gyakorlása a társadalmi rendeltetésével össze nem egyeztethető módon zajlott, egy szépen megkonstruált bűncselekménysor egyik elemét jelentette.

Ugyanis fentiek alapján könnyen belátható, hogy a szerződés létrejötte eleve megkérdőjelezhető. És a létre nem jött szerződés esetében még csak nem is beszélhetünk semmisségről.

 

Összefoglalva tehát, ha a szerződés nem jött létre, vagy az érvénytelen, a felek között „elszámolási viszony” nincsen. A fogyasztóhoz került pénzösszeg tekintetében a felelős őrző jogállása illeti meg, és a kapott pénzösszeget annak késedelmi kamataival köteles visszatérítenie. Értelemszerűen a létre nem jött, vagy érvénytelen jogügylethez joghatás, hatály nem köthető, így a szolgáltatás biztosítására kikötött mellékszolgáltatás, a zálogszerződés is létre nem jöttnek, avagy semmisnek tekintendő.

A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS UTÓÉLETE

 

Dr. HE közjegyző-helyettes a 1000/Ü/1111/2010/1. sz. alatti, 2010. december 9. napján kelt közokiratba foglalta az OTP Bank Nyrt jognyilatkozatát, mely szerint a fentebb ismertetett „kölcsönszerződést” azonnali hatállyal felmondja. A közokirattal kapcsolatban azt kell kiemelni, hogy egy létre nem jött szerződést, vagy egy érvénytelen szerződést felmondani nem lehet. Az fogalmi képtelenség. És ezt az eljáró közjegyző-helyettes is tudta.

 

2011. március 29. napján Dr. ŐÉ v……… közjegyző 2000/Ü/222/2011. sz. alatt foglalta PH és TS egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatát közokiratba. Eszerint a közjegyző megint csak azt tette, amit tőle elvárt a bank: a teljes mértékben ellenőrizhetetlen feltételeket a bank megírta, azt átküldte a közjegyzőnek, aki tisztes díj ellenében azt minden aggály nélkül közokiratba foglalta.

A közjegyző tudomással bírt arról, hogy volt egy kölcsönszerződés, melyet a jogosult felmondásával megszüntetett. Majd elhitte azt, hogy a bank a felmondást visszavonta, majd azt is elhitte, hogy a tartozás összege 65.565,70.-CHF vagy 65,272,43.-CHF. Még csak fel sem merült benne, hogy a fogyasztó nem önszántából kereste meg, a fogyasztó nem rendelkezhetett olyan adatokkal, melyet az irat tartalmaz, és bőszen elhallgatta azt, hogy az adatokat a bank adta át neki, nem pedig a fogyasztó.

A közjegyzői törvény értelmében ezt a fogyasztói nyilatkozatot csak akkor vehette volna közokiratba, ha teljesíti a Ktv-ben meghatározott feladatokat a közjegyző, ám azt nem tette meg.

 

2011. október 6-án Dr. DB közjegyző a 11111/Ü/555/2011/1. sz. alatti közjegyzői tanúsítványba foglalta az OTP Jelzálogbank Zrt azonnali hatályú felmondását. Tette ezt annak ellenére, hogy az alap kötelem létre sem jött, avagy az nyilvánvalóan semmis volt.

A közjegyzőt nem motiválták a jogszabályok, a gyors közjegyzői munka eredménye gyors árbevétel volt.

Ám furcsa, hogy a hivatkozott kölcsön összege most megint egy forint összeg és nem CHF, majd a tartozás összege újra CHF.

Mivel a közjegyző egy tény fennállását tanúsította, a tanúsítás maximálisan arra terjedhetett ki, hogy a bank egy elszámolást felmutatott, de nem arra, hogy az abban foglaltak a valóságnak meg is feleltek. A közjegyző tehát kötelezettségszegő módon járt el, magatartása bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját veti fel.

Hiszen közokiratba foglalni egy létre nem jött vagy semmis kötelem alapján egy soha nem létező CHF tartozást, annak gyakorlatilag lehetetlen elszámolásával együtt, nem csak tisztességtelen, hanem tételes jogba is ütköző magatartás. A közjegyző magatartás a bank oldalán elfogult, a fogyasztóval szemben tisztességtelen és hátrányokozási célzatú.

Ezt követően az OTP Jelzálogbank Zrt a létre nem jött vagy semmis kötelem alapján vélten fennálló követelését az OTP Faktoring Zrt-re engedményezte meghatározhatatlan körülmények között. A jogügylet értelemszerűen jogi hibában szenved.

Az OTP Faktoring tartja magát a jogellenes tevékenységhez. Egy valótlan tényállítás alapján kezdeményezte a közjegyző előtt a jogutódlás megállapítását.

A közjegyző a tényállást ismerte, hiszen maga, pontosabban irodája, készítette a közokiratot, így iratellenes és jogszabályellenes volt magatartása, a meghozott határozata pedig törvénysértő.

Kérem a T. Bíróságot, hogy a közjegyzői végzést helyezze hatályon kívül!

Tagyon, 2013. november 20.

Tisztelettel:

Dr. Marczingós László

Bővebben ide kattintva olvashatja az anyagot

Forrás: DonMarcello.hu

“DEVIZA”-”HITEL”-A SZERZŐDÉSEKET AZ ALÁÍRÁS NAPJÁN ÉRVÉNYES ÁRFOLYAMON MÓDOSÍTJÁK

Nem itthon, hanem a környező országokban...

“DEVIZA”-”HITEL”-A SZERZŐDÉSEKET AZ ALÁÍRÁS NAPJÁN ÉRVÉNYES ÁRFOLYAMON MÓDOSÍTJÁK


Éva Nagy: Facebook

"Ma kaptuk emailban…..Törökorszagban a deviza hitel szerződéseket az aláírásának napján érvényes deviza árfolyamon újra módosítják.

A kifizetett tőke és kamat kiszámítása után, ha az megfelel az összes adósságnak akkor a tartozást ki zárjak vagy töblett eseten a bankok vissza fizetik a különbséget.

Ha nem felel meg, akkor az adós a fennmaradó összeget modosított árfolyamon új szerződéssel törleszti.

Forrás: ITT

 

A "deviza"-"hiteles témával kapcsolatban korábban írtuk:

FELLÁZADTAK AZ UZSORÁS BANKOK ELLEN

Uzsorakölcsön nyújtása címén büntetőjogi feljelentést tesznek osztrák hitelszövetkezetek ellen azok horvátországi károsultjai – írta szombati számában a Vecernji list című horvát napilap.

 

Izland bankárokat zár börtönbe pénzügyi csalás miatt

Izland példát mutat azzal, hogy a lakosságot megkárosító bankárokat börtönbe csukja. A világ jelentős részén a bankvilágot teljes egészében a Rothschild család uralja, és a bankárokkal összepaktálnak a kormányok is…

Megmenekültek a szerb és horvát devizahitelesek

A horvát Večernji list hírportál oldalán az év emberének jelölték Radovan Dobronić bírót, aki júliusban a devizahitelesek javára döntött a bankokkal szemben. A zágrábi bíró még július elején adott igazat a horvátországi Frank Egyesületnek, amely a svájci frankban felvett hitelek jelentős drágulása miatt perelt be nyolc bankot.

 

Van, ahol ki is végezhetik a pénzügyi csalókat

Egy vietnami bíróság hamarosan halálra ítélhet két ex-bankárt, ha bebizonyosodik róluk, hogy részt vettek egy 25 millió dolláros pénzügyi csalásban. A lépés egy agresszív jelzés lehet azon vietnami lobbicsoport számára, amely a kormányzati bankreform ellen tiltakozik – írja a Bloomberg.

Nyerésre állnak a romániai adósok

Nekilátott a romániai szakhatóság a fogyasztókkal kötött megállapodásokban rejlő tisztességtelen feltételek felleltározásának, miután a belföldi jogszabályok immár lehetővé teszik, hogy a bírósági pernyertesség ne csak egy adott, hanem a szolgáltató valamennyi szerződésére vonatkozzék. A bukaresti jegybank

Bocsánatot kértek a svájci bankok, amiért adócsalókat segítettek

Bocsánatot kértek a svájci bankok kedden az adócsalások segítéséért. Patrick Odier a svájci bankárok szövetségének elnöke kedden úgy fogalmazott egy konferencián, hogy nem szakmai vagy tudásbeli hiányosságok miatt találták magukat ezekben a sajnálatos helyzetekben, hanem...

http://www.civilkontroll.com/deviza-hitel-a-szerzodeseket-az-alairas-napjan-ervenyes-arfolyamon-modositjak/

Kezelési költség csak forintban lehet

Komoly veszteséget okozhat az egész bankrendszernek, az a Békés Megyei Bíróságon az év végén született nem jogerős ítélet, amely kimondta, hogy a devizahitel kezelési költségének devizában való megállapítása visszamenőleges hatállyal semmis. Amennyiben az ügyben érintett OTP Bank fellebbezését a Szegedi Ítélőtábla elutasítja, és tömegesen kérnek jogorvoslatot mások is, akkor ez - szakértői vélemények szerint - újabb csapás lehet a bankokra.

 

Egy magánszemély, akinek a különböző bírósági fórumokon rendre visszautasították a beadványát, végül első fokon pert nyert az OTP Bank ellen. Az ítélet kimondta: a devizahitel kezelési költségének devizában való megállapítása visszamenőleges hatállyal semmis. A bíróság azzal indokolta döntéslét, hogy a kölcsönügylettel kapcsolatos kezelési költség tulajdonképpen nem más, mint a banki adminisztrációért felszámított díj. Éppen ezért semmi sem indokolja, hogy - a konkrét esetben - svájci frank alapon tartsák nyilván, hiszen az árfolyamváltozás következtében a banknál a technikai-személyi feltételek biztosítására fordított kiadások nem emelkednek. Ezzel szemben a hitelező bank a kezelési költség szerződéses összegét is svájci frankban tartja nyilván, és az egyes törlesztő-részletek esedékessé válásakor az árfolyamváltozás figyelembe vételével számolja el.

 

A bank és az ügyfél között létrejött szerződésben az áll, hogy a kezelési költség is az árfolyamváltozásra figyelemmel terheli a hitel felvevőket. A bíróság úgy ítélte meg, hogy "ez a szerződési feltétel tisztességtelen, mert a benne megállapított kezelési költség svájci frankban történő elszámolása a pénzintézet részéről haszonelemeket tartalmaz, burkolt ügyleti kamatként jelenik meg, így a fogyasztó hátrányára a másik félnek teljesen indokolatlan, egyoldalú előnyt biztosít. Ezért a bíróság ezen kikötés semmisségét is megállapította. "Emellett az elsőfokú ítélet megsemmisítette a hitelszerződésnek azt a pontját is, amely úgy rendelkezett, hogy az egyes fizetendő törlesztő-részletek forint összegét a bank az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza eladási árfolyamon határozza meg.

Ehelyett az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza vételi árfolyamot tartották jogszerűnek. Az indoklás szerint "a vételi és eladási árfolyam közötti különbözet haszna ebben az esetben a pénzügyi intézménynél csapódik le. Mégpedig anélkül, hogy mögötte bármilyen szolgáltatás állna." A kölcsönszerződésnek ugyanis nem célja a devizaértékesítés, amelyhez ez a haszonelem rendeltetésszerűen kapcsolódik, vagyis a nyereséget a kamatban, és nem pedig a vételi és eladási árfolyam közti különbségben kell realizálódni.

A kezelési költség a profit eleme - vélekedett lapunk érdeklődésére Barabás Gyula. A Széchenyi Hitelszövetség elnöke emlékeztetett egy három-négy évvel ezelőtti esetre, amikor egyes hitelező pénzintézetek megszüntették ennek a költségelemnek az alkalmazását, de egyidejűleg emelték az általuk felszámított kamat mértékét is. Ezért a szakember egyetért a bíróság ítéletével. Ha valóban visszamenőleges hatállyal elfogadja az ítélőtábla az első fokú bíróság döntését, akkor a svájci frankban felszámított kezelési díjnál alkalmazott árfolyamváltozások okozta nyereséget a szerződés megkötésétől kezdve jóvá kell az ügyfeleknél írni.

Ez komoly veszteség lehet a pénzintézeteknél. Mielőtt a tömeges perek beindulnának, az államnak egy hosszú távú adósmentő-csomagot kell kidolgoznia, a Magyar Bankszövetséggel karöltve. Az együttműködés az első jelei az érintettek tavaly decemberi megállapodása kapcsán már felsejlettek. Az államnak olyan törvényt kell alkotnia, amely a jövőben csökkenti a hitelt felvevők terheit, de ugyanakkor a bankok működését sem lehetetleníti el. Barabás Gyula azt is elmondta, hogy a Békés Megyei Bíróság döntése nem csak az ingatlanokat érintő jelzáloghitelre vonatkozik, hanem minden devizakölcsönre, így azokra is, amelyeket például gépkocsi vásárlására vettek fel.

B.M. / Népszava

http://www.pszlf.com/index.php?option=com_content&view=article&id=156%3Akezelesi-koeltseg-csak-forintban-lehet&catid=68%3Abelfoeldi-hirek&Itemid=58

Falus Zsolt: A Magyar Államot súlyos és elévülhetetlen felelősség és kártérítési felelősség terhel

2014-03-17 20:28:28
A Magyar Államot és intézményeit a hitelezőkkel, bankokkal egyetemlegesen súlyos és elévülhetetlen felelősség, kártérítési felelősség terheli, mert a deviza alapú hitelezés, a tőketartozás devizában való nyilvántartása Magyarországon rendszerszintű kockázatokat, járulékos károkat, egyedi típusú gazdasági- és pénzügyi válságot, tömeges öngyilkosságokat, közvetlenül taszította mélyszegénységbe magyar családok százezreit, hazai kis- és egyéni vállalkozások csődhelyzetét eredményezte, továbbá az ingó és ingatlanpiac teljes hanyatlásához vezetett - írta Falus Zsolt Ferenc, a Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet elnöke, az Alkotmánybíróságnak címzett nyílt levelében ma délután.
Domján Tibor, Budapest

Az Alkotmánybíróság mai határozathirdetésének azért van nagy jelentősége, mert erre a határozatra, illetve a Kúria hónapokon belül várható jogegységi döntésére alapozza majd a kormány a közeljövő devizahiteles intézkedéseit.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a meglévő szerződésekbe bele lehet ugyan nyúlni, ám csak kivételes esetekben és csak úgy lehet megváltoztatni a meglévõ szerzõdéseket jogszabállyal, ahogy ezt a bíróságok ma is megtehetik. A bírói döntéseket és a jogszabályokat azonban felülvizsgálhatja az Alkotmánybíróság - alkotmányellenesség esetén semmissé tehetõk. Magyarul: nesze semmi, fogd meg jól! A továbbiakban, Falus Zsolt Ferenc nyílt levelét olvashatják, változatlan formában.
NYÍLT LEVÉL !

Alkotmánybíróság 
1015 Budapest, Donáti u. 35-45.

Tisztelt Alkotmánybíróság !

Alulírott Falus Zsolt Ferenc magyar állampolgár (1171. Budapest, Zrinyi utca 121.), mint a Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet elnöke a hazai típusú devizahitelezéssel kapcsolatban, az alábbi észrevételeket kívánom tenni a T. Alkotmánybíróság számára.

Az Alkotmánybíróság részére megküldött Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumi beadvány a devizahiteles szerződések alkotmányellenességét valamint, azok utólagos, jogalkotási úton történő megváltoztatásának kérdéseit veti fel. Egyebek között az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezői kamatemelés és az árfolyamrés miatt, továbbá, mert a devizalapú kölcsönök törlesztő részleteinek a növekedése a társadalom széles rétegei számára nehézséget okoz, az ebből adódó problémák megoldása elkerülhetetlen.

A pénzügyi piac felügyeletének és szabályozásának az egyik leglényegesebb indoka a fogyasztó (betétes, befektető, ügyfél) védelme. A pénzügyi fogyasztóvédelem és felügyelet jelenleg a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe tartozik.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény – felügyeleti státustörvény - 2000. április 1-én lépett hatályba, a törvény a PSZÁF jogállását határozza meg kijelölve a cselekvési lehetőségek határait, azonban a pénzügyi felügyelet eszközeit és eljárására vonatkozó – Ket.-en alapuló – speciális szabályokat a pénzügyi piac egyes részeire vonatkozó törvények határozzák meg. 
A pénzügyi felügyelet hatásköre kiterjed a pénzügyi intézményekre és az általuk végzett tevékenységekre melyeket törvények szabályoznak (Hpt.,Tpt.,Bit.,Öpt.,Mny tv., MFB., Ltp., Eximbank tv., Jht.), kiemelt jelentőséggel kívánom felhívni a T. Alkotmánybíróság figyelmét az 1997. évi XXX. törvény a jelzálog-hitelintézetekről és a jelzáloglevélről (Jht.) szóló törvényi helyre.

A jelzálogleveleket a jelzáloghitelekben megtestesülő követelésekre vonatkozóan bocsátják ki, oly módon, hogy a jelzáloghiteleket értékpapír formába "öntik", ahol a jelzáloglevél tulajdonosa jelzáloghitelt nyújt, mely hitelt a "bank" kezel, beszedi a tőke és kamat törlesztéseket, és ezek egy részét továbbadja a jelzáloglevél tulajdonosa számára. A jelzáloglevelek fedezete az önálló zálogjoghoz hasonlóan a levél mögé helyezett ingatlanokra bejegyzett jelzálogjog.

A jelzálogleveleket nem biztosítja az Országos Betétbiztosítási Alap, így az ingatlanfedezet, illetve annak hitelbiztosítéki értéke a jelzálog-hitelintézetek, jelzálogbankok számára kiemelt jelentőséggel bír.

A jogalkotó a felelős (prudens) hitelezést támogató jogszabályi környezetet teremtett, oly módon, hogy a jelzáloghitelezés előforduló kockázatainak a kötelező kezelését írta elő a pénzügyi intézmények számára.

Jht. 3. § (10) Jelzálog-hitelintézet csak kockázatkezelési és likviditási célból jogosult, kizárólag fedezeti célú származtatott (derivatív) ügyletek megkötésére.
Jht. 5. § (3) A jelzáloghitelekből, a refinanszírozási jelzáloghitelekből, valamint az önálló zálogjog visszavásárlásából eredő, továbbá a különvált zálogjog átruházásával biztosított tőkekövetelések állományának mértéke - ide nem értve a kapcsolódó kölcsönrészből eredő tőkeköveteléseket, továbbá a visszavásárlási vételár, valamint a refinanszírozási jelzáloghitel kapcsolódó kölcsönrészre eső összegét - nem haladhatja meg a fedezetül szolgáló ingatlanok együttes hitelbiztosítéki értékének hetven százalékát.
Jht. 14. § (1) A jelzálog-hitelintézetnek mindenkor rendelkeznie kell a forgalomban levő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértéke és kamata összegét meghaladó értékű fedezettel. A fedezet rendes fedezetet és pótfedezetet tartalmazhat. (4) A jelzáloglevelek mindenkori fedezetét - a (2) bekezdés szerinti megfelelés mellett - a jelzálog-hitelintézet a jelenérték alapján is biztosítani köteles. (5) Amennyiben a jelzáloglevelek és azok fedezetei "nem azonos" devizában állnak fenn, úgy a jelzálog-hitelintézet köteles az árfolyamkockázatot származtatott (derivatív) ügylet megkötésével kiküszöbölni.

Az árfolyamkockázatok kezelésének lehetősége származtatott (derivatív) ügyleteken keresztül kötelező a jelzálog-hitelintézetek számára. Azonban a jelzálog-hitelezésben közreműködő bankok a devizahitelezés árfolyamkockázataira történő figyelemfelhívások mellett, az árfolyamkockázat kezelésére szolgáló pénzügyi lehetőségeket elhallgatták, eltagadták ügyfeleik elől.

Az ingatlanfedezet mellett nyújtott hitelek valós fedezetlenné válása, az irányadó törvényi szabályozás miatt nem fordulhat, nem fordulhatott elő.

A devizahiteleket nyújtó pénzintézetek a szerződéskötés időpontjában a forint alapú konstrukciótól alacsonyabb kamatokkal vonzották és terelték - a tőketartozás devizában való nyilvántartásáról szóló szerződések felé - ügyfeleiket, az árfolyam kedvezőtlen alakulására történő figyelmeztetések mellett. Az árfolyamkockázatok kezeléséről és mértékéről szóló lakossági-ügyfél tájékoztatások, kivétel nélkül elmaradtak a hazai szerződéses gyakorlatban, ellentétben a Magyar Állam által teljes egészében átvállalt - 1000 milliárd feletti deviza típusú - önkormányzati szerződésekkel, ahol az árfolyam kedvezőtlen alakulása miatti árfolyamnyereség realizálásának a lehetőségét és módszereit is feltárta, elmagyarázta a hitelező.

A Magyarországon megvalósult deviza alapú konstrukció során keletkező kockázataikat (árfolyam, kamat) kötelezően a törvényi előírásoknak megfelelően kezelték, azonban a pénzügyi intézmények a kockázatkezelés eredménye miatt már csak névleges, fiktív kockázatokat ügyfeleikre korlátlanul átruházták.

Ki kell jelenteni, hogy a hazai bankok és hitelezők deviza alapon nyilvántartott korlátlan követeléséhez – kockázatkezelés folytán - névleges és fiktív követelésállomány szolgáltatja az alapot.

Az árfolyamkockázatok kezelésének a költségeit a lakossági deviza alapú szerződésekben alkalmazott (kamat, díj, kezelési költség) árazási módszer és szerződésmódosítási ok-lista költség elemeinek (kamat, díj, kezelési költség, árfolyamrés) szakmaiatlan és indokolatlan módon való meghatározásával – a pénzügyi felügyeletnek a mai napig felróható mulasztásai miatt – a pénzügyi intézmények szintén továbbhárították, továbbháríthatták az ügyfelekre.

A deviza alapú hiteltermékek kamatainak az árazása során a kamatok nem állnak és nem álltak arányban a kockázatokkal, azok mértékével és jelenleg a forint alapú hitelek kamatai alacsonyabbak, mint a deviza alapon nyújtott hitelek kamatai.

A fentiek miatt a deviza alapú hitelezésben résztvevő pénzintézetek súlyosan kihasználva a hazai lakossági ügyfelek jogi- és pénzügyi ismereteinek a hiányosságait, közokiratba foglalt uzsorás jellegű szerződéseket kötöttek.

A kockázatok korlátlansága és a szerződések felmondását követő az ügyfelek bárhol fellelhető és a teljes vagyonára történő végrehajtási eljárások miatt a deviza alapon hitelezőket, kölcsönnyújtókat szerződéskötéskor is az árfolyam típusú nyereség realizálása és nem a kamat típusú haszon elérése vezérelte.

Jelen észrevételeimet tartalmazó levelem írásának időpontjában hozta nyilvánosságra a T. Alkotmánybíróság a devizahitel szerződésekre vonatkozó döntését, mely alapján a jogalkotó utólag törvényi úton módosíthatja ezeket szerződéseket. A Magyar Állam általi szerződésmódosításnak minősül a végtörlesztés (180 Ft-on) lehetőségének a korábbi megteremtése is, melynek most az Alkotmánybíróság útján történő megerősítése történt.

A Magyar Államot és intézményeit a hitelezőkkel, bankokkal egyetemlegesen súlyos és elévülhetetlen felelősség, kártérítési felelősség terheli, mert a deviza alapú hitelezés, a tőketartozás devizában való nyilvántartása Magyarországon rendszerszintű kockázatokat, járulékos károkat, egyedi típusú gazdasági- és pénzügyi válságot, tömeges öngyilkosságokat, közvetlenül taszította mélyszegénységbe magyar családok százezreit, hazai kis- és egyéni vállalkozások csődhelyzetét eredményezte, továbbá az ingó és ingatlanpiac teljes hanyatlásához vezetett.

Tisztelettel : 

Falus Zsolt Ferenc 

Budapest, 2014 március 17. 13.30.-kor

A forinthitel forintosítása

A DEVIZAHITELES IGAZSÁG PILLANATA

A KÖR NÉGYSZÖGESÍTÉSE – A FORINTHITELEK FORINTOSÍTÁSA - dr. Kriston István ügyvéd európajogi (pénzügyi) szakjogász

1. lépés: valós deviza alapok előállítása swap művelettel vagy valós devizahitel felvétellel
2. lépés: fiktív deviza határidős ügyletek az ügyfelekkel
3. lépés: fiktív deviza árfolyamnyereség beváltása az államnál forintosítással
4. lépés: deviza alapú kölcsönszerződések módosítása felek között vagy jogszabállyal

 

Devizahitelesek ébredjetek (!) A pénzkartell még egy utolsó csavarral lezárná a nagy bizniszét. A forinthiteleit kész forintosítani (…).

A "kopasz úr" előadását az egész ország bambán végig nézi. Még a jegybankelnök is beveszi és megszeppenve a forintárfolyam – soha nem veszélyeztetett – védelmére kelve az azonnali deviza/forint átváltás ellen, ezzel a kormány tervei ellen lép fel. A pénzkartell, akár mint a western filmek "hőse" most szeretné elvinni a "szajrét" (kassza kiürítése). És mindehhez kormány, jegybank és a civil kurázsi asszisztálnak.

Nézzük nemes egyszerűséggel végig, hogy a formális (alakszerű) szerződésmódosításon túl semmilyen műveletet nem igényel a deviza alapú hitelek forintosítása (kivezetése) a bank könyveiből és a pénzügyi rendszerből.

A "kopasz úr" nagy áhítattal átélt előadását mindenki "beveszi", megdől a pénzpiac, drasztikusan gyengül a forint árfolyam és így tovább, tehát a kormány szerezzen nekik a svájci nemzeti banktól vagy saját deviza tartalékaiból devizát, amelynek ellenében a devizában nyilvántartott (tehát nem devizahiteleket) ún. deviza alapú, valójában forinthiteleket készek forinthitelekre váltani.

A nagy biznisz zárásához a szabadok átverésének alpári magömlése járul, azt hihettük, hogy ez a privatizációkkal véget ér, sajnos nem, mert jön aki a kaput zárja, végképp becsapja, ez pedig a Bankár mutatványa, nézzük végig:


1. LÉPÉS: DEVIZA ALAPOK ELŐÁLLÍTÁSA SWAP MŰVELETEKKEL VAGY VALÓS DEVIZAFELVÉTEL.

Az egyik bankártól (a "kopasz úr" spanjától) tudjuk, hogy a bankok devizát kétféleképpen állítottak elő.

Az első verzió szerint a deviza alapok előállítása currency swap révén történt, amikor is a bank a forintbetétjét egy másik bankkal frankbetétre cseréli és az 1-5. éves futamidő végén visszacseréli és mindkét fél a kölcsönbe vett devizanemnek megfelelő kamatot fizet a másiknak.

A bankár nem beszél arról, ezért én hozzáteszem, hogy a felek megállapodhatnak, hogy a frank/forint tőkeösszegek csak a kamat-kalkuláció alapjául szolgálnak, a megállapodás keretében azok tényleges cseréjére nem kerül sor, ebben az esetben a tőkeösszegek névleges tőkeösszegnek tekintendők és a kamat és az elszámolás alapjául szolgálnak. Az első verzió szerint tehát a "kopasz úr" visszacseréli a kölcsönvett frankbetétet a kölcsönadott forintbetétjére és forintbetétjénél van (vagy névleges tőkecserénél visszacserélés sincs), míg a kamatot kifizeti a "devizahiteles" ügyfélnek kihelyezett hitelkamatból.

Az első verziónál tehát nem is értem, hogy a "kopasz úr" milyen devizát kér a kormánytól/jegybanktól, amikor az ő devizája ott van a mérleg forrás oldalán, míg a visszacserélési kötelezettsége a vonal alatt mérlegen kívüli tételként. A másik verzió szerint a bank rövid- vagy közép lejáratú frankhitelt vesz fel pl. az anyabankjától vagy a bankközi piacon mástól. Ez tehát a devizaforrás (frankforrás) teremtés kétféle útja. Elviekben tehát a bank a saját üzleti kockázatára devizaforrást teremtve devizában eladósodik vagy csak devizakamatban adósodik el. Na és nézzük, mit tett a bank a frankforrásával.

 


2. LÉPÉS: FIKTÍV DEVIZA HATÁRIDŐS ÜGYLETEK AZ ÜGYFELEKKEL.
Az egyik bankártól (a "kopasz úr" spanjától) tudjuk, hogy bankja az 1. lépésben teremtett frankforrás terhére nyújt frankhitelt az ügyfélnek. Itt következne a "titok", de ezt a bankár már "elharapja". Nevezetesen a deviza alapú kölcsön konstrukcióban a frankhitel terhére forinthitel nyújtás történik, tehát a bank frankforrása érintetlen.

A "carry trade" bankbiznisz célja a forrásország devizája (svájci frank) és a célország devizája (forint) jegybanki alapkamatai – a két hitelpiac – közötti kamatkülönbözet elérése. A "titok" itt van. A bank fiktíve helyezi ki a magyar hitelpiacon a frankhitelt úgy, hogy forintban nyújtja, ezzel egyetlen ügyletben realizálja a "carry trade" ügyletet, mert a devizát "csak" nyilvántartja (magánál marad, érintetlen, frankbetétként viselkedik, frankkamat terheli) és a forintot nyújtja úgy, hogy a deviza nyilvántartásánál fogva az ügyfél devizában adósodik el, de forintban törleszt akként, hogy megfizeti az árfolyamkülönbözetet is, amely a tőkét- és a kamatot is változtatja.

A jogszabályokkal szembe menni nem lehet, ezért a "carry trade" bizniszt a bankoknak adaptálniuk kellett a pénzpiaci szabályokra, ez pedig csak és kizárólag a Ptk. által ismert átszámítással történhetett, de valójában ennek "leple alatt"  a befektetési jogszabályok megkerülésével "deviza határidős ügyletet" kötöttek az ügyfelekkel.

Tehát addig, amíg az 1. lépésben a forrásteremtés zajlott, addig a 2. lépésben a fiktív devizakölcsön nyújtás zajlott, ez pedig az ügyféllel csak befektetési hitelezésnek minősülő tőzsdén kívüli deviza határidős ügylet lebonyolításával történhetett. Kúria ítélete, legfőbb ügyész szakvéleménye és mindenki ezt a mozzanatot csak úgy aposztrofálja, hogy a deviza alapú kölcsönhöz tartozó "átszámítás vagy átváltás" történt, azt elhallgatják, hogy ez egy teljesen más szabályok alá eső befektetési tevékenység, amelyben a hitelnyújtó bank befektetési szolgáltatóvá, míg az adós ügyfél befektetővé alakult át.

És itt jegyezzük meg, hogy a kölcsön helyett befektetési hitelezés és deviza határidős ügyleti tartalom alkalmas az ügyfél tévedésben tartására. A bank tehát először a bankközi piacon frankforrást teremtett, majd pedig ezt a frankforrást ki nem helyezte, hanem fiktív deviza kölcsönnyújtás, valójában deviza határidős ügylet (azonnali folyósításkori spot és határidős törlesztéskori) árfolyamnyereség útján minden egyes "kölcsönügyletben" deviza árfolyam különbözetet  relizált forintban.

Ott van tehát a forintban képződött árfolyamnyereség, ki kéne vinni, be kéne váltani, de hogyan.

3. LÉPÉS: FIKTÍV DEVIZA ÁRFOLYAMNYERESÉG BEVÁLTÁSA  AZ ÁLLAMNÁL FORINTRA.
A "kopasz úr" a forintosításhoz devizát követel, mert a betétben tartott frankforrásának őt terhelő devizakamata törlesztése mellett devizában szeretné tudni a fiktív devizahitelezésen forintban keletkezett extraprofitját.

Tehát szó sincs arról, hogy az ügyfélszerződés módosításához – a fiktív deviza tényleegsen nyújtott forintra történő konverziójához – devizára lenne szükség. Az extraprofit konverziójához igen. Vagyis ugyanaz a helyzet, mint a többi multival, amikor ki akar vonulni és az állam devizatartalékához járulnak az osztalék kiviteléhez.

 

 

Erről van most szó. A fiktív devizában nyilvántartott, de forintban nyújtott  kölcsönök forintosítása nem több mint a nyilvántartott devizatőke szerződésmódosítása a ténylegesen nyújtott forint tőkére, és ez egy szerződésmódosítás jogcímén banki könyvvezetés kérdése, ehhez devizára nincsen szükség.

4. LÉPÉS: DEVIZA ALAPÚ KÖLCSÖNSZERZŐDÉSEK  MÓDOSÍTÁSA FELEK KÖZÖTT VAGY JOGSZABÁLLYAL
A népképviseleti országgyűlés a pénzkartell hatalmas nyomásának súlya alatt játssza el színeváltozásait (…).

A civileknek mi köze a legtitkosabb belső államügyekhez. A szent tehenek istállójába még képviselők se mehetnek be. Így zajlott ez eddig. Azonban itt egy nemzetgazdasági méretű megtévesztés folyik az állam szereplőinek csendes asszisztálásával.

A pénzkartell százezreket megtévesztő üzletének kifizetése akár az állam devizahitel felvételével (államkötvények kibocsátásával), akár a devizatartalékok felszabadításával büntetőjogi tényállásokba is ütközhet. Nem marad más hátra, mint az "édes-savanyú" jogállami megoldás, a deviza alapú kölcsönszerződések valós befektetési hitelezési és deviza határidős ügyleti tartalmának megfelelő szerződésmódosítással [nyilvántartott és fiktív nyújtott devizának a ténylegesen nyújtott forintkölcsönre, valamint annak forintkamatára (ezen mehet dialógus, hogy ez mennyi legyen) módosítása].

 

 

Ez nem igényel devizaforrást. A devizaforrások ott vannak a bankoknál valós vagy névleges currency swap révén. A "szajrét" forintosítani akarják, ennyi és nem több.

5. LÉPÉS: CIVIL KURÁZSIRÓL
Nem akarom megbántani a jószándékú civil kurázsit, de aki nem tud segíteni, azzal is segíthet ha "okoskodásával" nem hátráltatja az egységes pénzügyi platform kialakítását olyan nagy horderejű szakmai kérdésben amihez sem szakképzettsége, sem banküzemi ismerete és tapasztalata nincsen (…).

Tisztelettel:

dr. Kriston István ügyvéd
európajogi (pénzügyi) szakjogász

Kapcsolódó cikkek:

Varga István MNB-Ez a “termék” sem az Alaptörvénynek, sem a Nemzeti Hitvallásnak nem felel meg!​

Feljelentés-Bankárok-Üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett csalás​

Varga István-”Bizonyítani fogom hogy nem volt deviza a hitelek mögött.”​

​Hágába a Felelősökkel

http://www.civilkontroll.com/a-devizahiteles-igazsag-pillanata/

Kártérítést fizetnek az átvert jelzáloghiteleseknek a bankok...Amerikában

Kártérítést fizetnek az átvert jelzáloghiteleseknek a bankok? Nem is keveset!

Kártérítést fizetnek az átvert jelzáloghiteleseknek a bankok? Nem is keveset! Na persze nem itthon…

Ismét több milliárd dollár kártérítést fizetnek a jelzáloghiteleseknek az amerikai bankok, amiért a gazdasági válság idején szabálytalanul foglalták le ingatlanjaikat. A kormányzat tavaly szólította fel a pénzintézeteket, hogy vizsgálják át: történtek-e szabálytalanságok a 2009-es és 2010-es árverezések során. Becslések szerint csaknem 4 millióan számíthatnak kártérítésre.

 

Négymillió jelzáloghitelesnek összesen 8 és fél milliárd dollár kártérítést fizetnek az amerikai bankok, mert szabálytalanul foglalták le ingatlanjukat még 2008-ban. A pénzügyi válság kezdetén ugyanis a pénzintézetek tömegével bocsátottak ki szabálytalan iratokat, amiket nem az illetékesek írták alá.

 

 

A kártérítés fizetésével a bankok elkerülték azt, hogy az összes ügyet egyenként vizsgálják ki. A csalásban olyan neves pénzintézetek is részt vettek, mint a Bank of America és a Citigroup. A visszaélésekre két évvel később derült fény, az ügyben az amerikai kormány vizsgálatot rendelt el. (folytatás a videó után!)

Februárban öt vezető bank rekordösszeget, 26 milliárd dollárt ajánlott fel a jelzálogkölcsön-visszaélések károsultjainak. Ennek majdnem felét azok kapták, akiknek a tőketartozásuk nagyobb volt, mint amennyit az ingatlanjuk ér. A mostani kártérítések összege néhány száz dollártól 125 ezer dollárig terjed.

Forrás: MNO

Itthon: Magyarországon 2013. március elsejével véget ért a FIDESZ-KDNP által meg nem hosszabbított kilakoltatási moratórium, melynek „köszönhetően” az idei év első negyedében több mint tízezer ember kerül az utcára.

Mindez annak ellenére történik, hogy Magyarország miniszterelnöke és a jelenlegi Nemzetgazdasági Miniszter is több alkalommal kijelentette:  „A bankok egyszerű profitérdekből becsapták a magyar embereket…A moratórium lejártával sem lesz kilakoltatás…a kormány senkit sem hagy az út szélén”…stb.

Ezeket a kijelentéseket és a bank álnok, kétszínű, csaló szándékát nem csak közjogi méltóságaink, hanem immár számos pénzügyi szakember és a Fővárosi Törvényszék is megállapította.

Magyarország kormánya és vezető tisztségviselői a tények ismeretében és korábbi kijelentéseik ellenére, illetve a moratórium meghosszabbításával kapcsolatban hozzájuk írt levelek és petíció kapcsán mégis inkább süketnek és vaknak tettetik magukat. Ennek a magatartásnak a következményei beláthatatlanok…

http://www.civilkontroll.com/karteritest-fizetnek-az-atvert-jelzaloghiteleseknek-a-bankok-nem-is-keveset/

Akkor hétfőn: devizahitel