2015

Átlépés

Bemutatkozás

Amikor a változás szelei fújnak a pesszimisták falakat emelnek, az optimisták pedig vitorlát bontanak."

Legfrissebb hozzászólások
Feedek
Megosztás
Címkefelhő

Cigányozás a bíróságon: nem kapott büntetést Mucsi

2014. augusztus 27. 19:53

Etikátlannak nevezte Mucsi Erika rasszista jellegű kijelentését az Országos Bírói Etikai Tanács, de büntetést, mint az utólag kiderült, nem kap.

Mint arról korábban már mi is beszámoltunk, több roma szervezet is felháborodásának adott hangot a Gyulai Törvényszék egyik bírájának kijelentései kapcsán. Mucsi Erika akkor úgy fogalmazott, „a cigányság mint kategória nem elsődlegesen faji alapon értelmezhető, hanem a lakosságnak egy elkülönült, a többségi társadalom hagyományos értékeit és a már hivatkozott jogszabályok által is védett értékeket semmibe vevő csoportjaként”.

Az RTL Klub keddi Híradójában elhangzottakra hivatkozvaszámolt be az Index arról, hogy Mucsi Erika bíró kijelentéseit az Országos Bírói Etikai Tanács etikátlannak minősítette, de a bíró semmilyen büntetést nem kapott, továbbra is a Gyulai Törvényszéken dolgozik. Ez utóbbit egyébiránt a törvényszék oldalán található ügyelosztási rendet tartalmazó kiírás is igazolja, amely szerint Mucsi keddenként és szerdánként a 21-es tárgyalóban ítélkezik különböző perekben - írják.

fotó: Index.hu

http://www.beol.hu/bekes/kozelet/ciganyozas-a-birosagon-nem-kapott-buntetest-mucsi-569434?utm_source=ovg&utm_medium=cimlead&utm_campaign=xmegye

Állítólag kevés joguk van a cigányoknak

2013, október 19 - 15:14

Hogy mit nem tehetnek meg, az jó kérdés. Mindensetre az „emberi méltóságért” és „állampolgári jogokért” indult felvonulás szombat délután Budapesten.

A cigányok „emberi méltóságáért” és „állampolgári jogaiért” indult felvonulás több száz ember részvételével szombat délután Budapesten. Vélhetően az egyre gyakoribb, idős magyar nénik által cigányok ellen elkövetett betöréses rablógyilkosságok miatt is tüntetnek Magyarország legnagyobb kisebbségének tagjai. Vagy nem. Pedig ennyi erővel...

Az Ide Tartozunk! cigány közösségi hálózat által Roma March, a cigány büszkeség napja néven szervezett felvonulás a VIII. kerületi Mátyás térről indult a Blaha Lujza tér felé, érintve a II. János Pál pápa teret. Az Alfahír úgy tudja, a tüntetők miatt fennakadások voltak a kiskörúton, a 4-6-os villamos vonala is szünetelt egy darabig.

Korábban Osztolykán Ágnes, az LMP parlamenti képviselője azt mondta a HVG-nek, hogy részt vesz a rendezvényen, azonban felszólalni nem fog. "Nem akarunk pártpolitikát belekeverni az eseménybe, ennek a napnak a roma büszkeségről kell szólnia" – tette hozzá. Mint mondta ez a demonstráció egy fontos figyelemfelhívás, arra, hogy "milyen mértékben intoleráns a magyar társadalom, hogy az elmúlt években egyre többször érik sérelmek, diszkrimináció a romákat". "Fontos, hogy végre felhagyjon a roma elit a többségi társadalom módszereinek lemásolásával, sajnos átvettük a politikai megosztottságot, ami nem kedvez a közös céloknak és nem segíti elő az integrációt" – tette hozzá.

Aki ezeket a mondatokat nevetés vagy sírás nélkül el bírta olvasni, az mostantól csak arra figyeljen, hogy a Mátyás teret jó messzire kerülje el. A képünk pedig csak a valósághoz közeli illusztráció.

Frissítés:

Setét Jenő, az Ide Tartozunk! roma közösségi hálózat aktivistája, a rendezvény főszervezője beszédében hangsúlyozta: a cigányoknak együtt kell működniük, össze kell fogniuk. Össze kell fogniuk az emberi méltóságukért, de a szélsőjobb és "a politikai kizsákmányolásuk" ellen is - mondta. Szalay István (független), a Pest megyei Kakucs polgármestere arról beszélt, hogy változtatni kellene a többségi társadalomban megfigyelhető kirekesztő magatartáson. Azt mondta, az együttélésben a többségi társadalomnak van a legnagyobb felelőssége.

s

Csak jogok kellenek, kötelességek már nem

Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Mozgalom alapítója arról beszélt, hogy az elmúlt három évben, a jelenlegi kormányzás ideje alatt tovább romlott a magyarországi cigányság helyzete. Azt mondta, 25 évig elutasította az etnikai alapú politizálást, de mára új helyzet alakult ki. Magyarországon "faji és szociális alapon" a cigányságot "leválasztották a többségi nemzetről". Horváth Aladár bejelentette: mindezek miatt belép a Magyarországi Cigány Pártba.

A Roma March néven tartott felvonuláson részt vett például Varju László és Niedermüller Péter, a szélsőséges Demokratikus Koalíció politikusa, valamint Juhász Péter, az Együtt-PM szövetség társelnöke is.

MTI – HVG - alfahir.hu

"Darálós beszéd" után

Negatívabb lett a cigánykép a sajtóban

[origo]|2012. 01. 25., 17:35

Szinte teljesen érzéketlenné vált a cigányokat érő diszkriminációra a magyar média 2011-re, a cikkek és tudósítások harmada a bűnözéssel köti össze a romákat, ilyen rossz arányra utoljára 1988-ban volt példa - mutatja egy évről évre elkészülő felmérés. Eszerint a Jobbik előítéletes kommunikációja mellett a szalonképesebb beszédbe csomagolt megbélyegző megnyilvánulások már senkinek sem szúrnak szemet. A roma kultúra bemutatása pedig felerészben cigány hírességekről szóló bulvárhírekből áll - állapítja meg a kutatásnak, amely azt vizsgálja, hogyan kezeli a cigányságot a sajtó.

Ma már egyértelműen a bűnözéshez kapcsolódik legnagyobb arányban a romák megjelenése a sajtóban - állapítja meg a Szélre tolva címmel most nyilvánosságra hozott, a cigányok médiában való megjelenését bemutató vizsgálatát Bernáth Gábor médiakutató, a Roma Sajtóközpont korábbi igazgatója és Messing Vera, az MTA szociológiai kutatóintézetének munkatársa. A kutatók évről évre elvégzik ugyanezt a vizsgálatot. A legfontosabb változás a korábbiakhoz képest, hogy ma már egyértelműen a bűnözéshez kapcsolódik a legnagyobb arányban a romák megjelenése a sajtóban.

Míg 2000-ben még a megjelent cikkek 37 százaléka foglalkozott a romákat érő diszkriminációval, előítéletekkel, és 25 százaléka a bűnözéssel, tíz év alatt az az arány megfordult: a bűnözésről szólt a cikkek 37 százaléka, a diszkriminációt pedig csak 23 százalék vetette fel. 2000-ben még csak a cikkek 18 százaléka szólt arról, hogy az aktuális kormány vagy a politika hogyan kommunikál a romaügyről, 2011-ben már 33 százalék. Vagyis 2011-ben a romákkal kapcsolatos hírek alapvetően vagy a bűnözésről szóltak, vagy arról, hogy a politika mit gondol a témáról.

Forrás: Bernáth Gábor/Messing Vera

Nagy átalakulás történt a jogvédelemről, kisebbségi jogokról szóló híradásokban is: ezek 2011-re szinte teljesen visszaszorultak, arányuk a 2000-ben mért tizenhat százalékról hat százalékra csökkent. "Ezt a témát ma nem találja a média, pedig a jogvédelmi témájú cikkek aránya 1997-ig folyamatosan emelkedett" - fogalmazott a kutatást bemutató tájékoztatón Bernáth Gábor. Hozzátette, emögött részben az is állhat, hogy a roma jogvédő szervezetek legnagyobb része az utóbbi években bezárt vagy meggyengült, így sok csatorna megszűnt, amely azelőtt ilyen témákat közvetíthetett a sajtónak. A vizsgált öt hónap alatt ráadásul a kisebbségi ombudsman gyakorlatilag nem nyilatkozott a sajtóban - jegyezte meg.

Az etnikai konfliktusok bemutatásának magas - 23 százalékos - aránya pedig részben annak köszönhető Bernáth szerint, hogy a felmérés alatt kezdődött a cigányok elleni gyilkosságok ügyében tartott per, és ezzel kiemelten foglalkozott a sajtó. és pont ebben az időben indult a Jobbik gyöngyöspatai akciója is, ami szintén növelte a romákat a bűnözéssel párhuzamosan emlegető híradások arányát. A bűnözéshez kapcsolódó nagyobb ügyek voltak még ebben az időszakban Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat vezetőjének büntetőügye, és a Cozma-gyilkosság tárgyalása is.

A kormány romaüggyel kapcsolatos bejelentései - például a közmunkaprogramok indításáról - nagy teret kaptak, de csak néhány esetben nézett utána a sajtó a téma hátterének, a kormányzati programok várható hatékonyságának. A kisebbségpolitikában a cigányok mint a "támogatás alanyai" jelennek csak meg, nem pedig a saját helyzetükön aktívan javító emberekként - állapította meg a kutatás.

Bernáth szerint a cigány kultúrát bemutató írások összetétele sem volt szerencsés 2011-ben: a híradások 59 százaléka különféle cigány hírességekről - például Gáspár Győzőről - szólt. A korábbi tabuk eltűntek, a sajtó ingerküszöbe pedig - főként a szélsőjobb cigányellenes retorikája miatt - annyira megemelkedett, hogy a valamivel szalonképesebb, de előítéletes megnyilvánulások vagy intézkedések már nem váltanak ki hatást. "A médiaképben a rasszizmus úgy tűnik fel, mintha az kizárólag a radikális jobboldalra lenne jellemző" - olvasható a kutatás összefoglalójában.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Gyöngyöspatai gyerekek - a falut a Jobbik akciója miatt állította középpontba a sajtó

Pozitív változás viszont, hogy folyamatosan javulnak a romák megszólalási esélyei: az anyagok 41 százalékában személyesen is megszólalnak a közvetlenül érintettek. A vörösiszap-katasztrófával kapcsolatban pedig a cigányok nem csak cigányként, hanem egy katasztrófa károsultjaiként is megjelenhettek. Ezek a változások is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a kutatás szerint egyre kevésbé mutatják be arctalan tömegként a romákat a sajtóban: 2011-ben a médiában megjelenő cigányok több mint felét konkrét személyként ábrázolták. Igaz, Bernáth megjegyezte, a híradók vágóképei alapján a romák még ma is nagyrészt egy nagy csoport összeverődött, dologtalan, álldogáló emberrel azonosíthatók. "Szobabelsők például alig vannak a felvételeken. Eddig merészkedik a média, csak távolról nézi őket" - fogalmazott.

A kutatásban megnézték azt is, hogy a romákkal foglalkozó hírekben milyen képzettársítások domináltak. Ezeket három csoportra osztották: pozitív képzetekre, a szegénységgel kapcsolatos asszociációkra, illetve a bűnözéshez, agresszióhoz, beilleszkedési problémákhoz kapcsolódó témákra.

Ebből kiderült, hogy a legtöbb pozitív jellegű cikket a Blikk írta, elsősorban a tehetségkutató műsorok roma versenyzőinek bemutatásával. A Népszabadság, az RTL Klub, és az Észak-Magyarország a cigányságot jellemzően a szegénységgel, a rászoruló családokkal kapcsolta össze, a Magyar Nemzet, az MTV, a Hír Tv, az [origo] és az Index tudósításaiban pedig a negatív képzettársítások domináltak.

Forrás: Bernáth Gábor/Messing Vera

Bár a kutatás szerint valamennyivel ugyan nőtt a romákhoz köthető témák hangsúlyossága a sajtóban, de a részletesebb riportok aránya továbbra is kicsi (csupán 15 százalék), ráadásul a cigányokat egyre szűkebb területen mutatják be. A romák médiajelenléte nemzetközi összehasonlításban a szerzők szerint még mindig elenyésző. A teljes hírfolyam mindössze 3,8 százalékában jelennek meg a kisebbségek, és ennek csupán ötödét teszik ki a romákkal foglalkozó anyagok. Más országokban a kisebbségekkel kapcsolatos hírek aránya jóval magasabb: Lengyelországban 11, Nagy-Britanniában és Spanyolországban 8, Németországban 6 százalék - állítják a kutatók 2009-es és 2010-es felmérésekre hivatkozva.

A Messing Vera és Bernáth Gábor következtetése szerint a látványos átalakulás mögött az egyre mélyülő szegénység, illetve a cigányság és a többségi társadalom közötti erősödő feszültségek állnak. De nem maradt hatástalan a főként a Jobbik által behozott "retorikai fordulat" sem a romákról szóló közbeszédben, és az a jelenség sem, amelyet a kutatás vezetői "közpolitikai fordulatnak" neveznek. Ez azt jelenti, hogy a szegénységre egyre inkább "büntető hangulatú" válaszokat ad a mindenkori kormány. A folyamat Bernáth Gábor szerint már az előző kormány idején elkezdődött, és például a segélyezés helyett a közmunkaprogramok előnyben részesítéséből látszik.

A kutatók több nyomtatott lapot, a Magyar Nemzetet, a Népszabadságot, az Új Dunántúli Naplót, az Észak-Magyarországot; a bulvárlapok közül a Blikket, illetve a Vasárnapi Blikket vizsgálták, rajtuk kívül az [origo]-t, az Indexet és a Velvetet, valamint az MTV, az RTL Klub, a TV2, a HírTV esti híradóit elemezték. A 2010 novembere és a 2011 márciusa között megjelent, a romákhoz köthető anyagokat elemezték.