arozsapeterinterju.jpgKertészként végeztem Debrecenben, dolgoztam téeszben, kertészetben, kiskertekben, ahol termesztettem dinnyét, káposztát és més sok mást is, de mikor ezek megszűntek, mással kellett elkezdenem foglalkozni.

86-ban ismerkedtem meg a biogazdálkodással, de nem is annyira azért, mert biogazda akartam lenni, hanem azért, mert nem akartam permetezni. A permetezés emberi és közgazdaságtani értelemben vett (magas profitot hozó) gyarlóság. Én ebben az időszakban fürkészdarazsakat kezdtem el alkalmazni, hisz egyik rovar megeszi a másikat, így nem volt szükségem növényvédőszerekre…

Így kezd bele mondandójába Rózsa Péter, az az ember, aki szinte a semmiből, két keze munkájával hozta létre az ország legnagyobb, Virágoskútnak elnevezett biogazdaságát. A gazda mondandóját példákkal, bölcseletekkel is tűzdelten, hisz a vele készült film egy előadást dolgoz fel, így folytatja.

A 90-es években abbahagytam a dinnyészkedést, azokban az időkben ugyanis egyik földről vándoroltam a másikra. Földet venni nem volt könnyű akkoriban sem, hitelt felvéve azonban nekem is sikerült, így kerültem 92-ben Virágoskútra. Ekkor váltam tulajdonképpen biogazdává, elkezdtem az organikus zöldség és a gyümölcstermesztést, - ma már pl. 1500 tájfajta gyümölcsfám van, alma, körte, és van még szeder, szamóca is -, emellett sok mindent kipróbáltam. Jártam pl. Hollandiában, ahol vettem pl. a „kártevőket” elpusztító rovarokat, és ezekkel kísérleteztem, olyannyira, hogy majdnem tönkre is mentem bele. Ezért aztán azokkal a növényvédőkkel kezdtem el foglalkozni, melyek nem veszélyesek az emberi szervezetre, úgy, mint a vegyszerek, ezek elfogadottak a biokultúrában.

Hogy kiemeljem, nem „esztergált” gyümölcsöket, pl. egyforma almát termesztünk, mint amilyeneket lehet kapni a Tescoban. A multik tönkretesznek mindenkit, gyenge, silány, javarészt külföldi terményeket árusítanak.

Nem volt könnyű az értékesítés sem, hisz a biotermékek drágáknak számítanak, de megtalálja a zsák a foltját, nekem most már 3000 vevőm van. A vevők alapvetően Debrecenből, Nyíregyházáról, Miskolcról, Budapestről származnak.

Mivel a biogazdálkodáshoz komposzt kell, az állattenyésztést is be kellett indítanom, hiszen a növénytermesztéshez trágya, természetes tápanyag kell. Volt ugyan néhány szürkemarhám, mangalicám, rackám, de ez nem volt elég, ezért vettünk pl. teheneket. Ezzel elindult a tej és tejterméktermelésünk, sajtkészítésünk is, akár házhoz is szállítottunk. Így kezdett el növekedni Virágoskút, mely név egy legendából ered, ezért mi is ezt a nevet használjuk.

Ma már 25 hektáron gazdálkodunk, itt is lakunk és itt vannak az üzemeink is, vagyis mindent helyben termesztünk, tenyésztünk és itt dolgozunk fel, de mi is értékesítjük. Ez a portékák 90 %-ra igaz. 5 hektár erdőt és 4 hektár gyepet is magába foglal a gazdaság, a többi területen szántóföldi növényeket, takarmányt (kukoricát, tönkölybúzát, zabot, lucernát, sütőtököt, babot, csicsókát) termelünk biodinamikus módszerekkel, melyet erdősávok és a Keleti főcsatorna vesz körül. Ez egy szigetszerű képződmény, e nélkül ugyanis nehéz egy biogazdaságot felépíteni.

Az egy részében télen is fűthető fóliasátrunk 5 hektáros, ebben termesztjük a gyümölcseink egy részét is, nem tévedés, fák is találhatók benne. Érdekes, hogy egy egyszerű fóliasátras termesztés mennyi mindenre hívja fel az ember figyelmét. A biokultúrán belül a hasznos (és a káros) rovarok felhasználásával, illetve növénytársítások alkalmazásával megértettük, hazai és külföldi tudósoknak is illusztráltuk, mennyire rosszul, milyen gyatra felfogás szerint működik a vegyszeres növényvédelem, a GMO kultúra, és ez, szemben a bio növényvédelemmel, mennyire zsákutca.

Beindítandó az állattenyésztést, vettünk egy tanyát is a Hortobágy mellett, ami kb. 43 hektárt foglal magába. Van 80 mangalica törzskocánk, összesen több mint 700 mangalica disznónk, 45 lovunk, 78 szamarunk, 500 rackánk, kb. 400 marhánk, köztük bivalyunk, szürkemarhánk és tehenünk, egyben kopasznyakú tyúkunk, fodros tollú ludunk, gyöngytyúkunk, pulykáink. Van vágóhidunk és húsfeldolgozónk is.

Rózsa Pétertől még számos hasznos információt és érdekes példát hallunk az alább megtekinthető filmben, hogyan, milyen elvek mentén és milyen tudás felhasználásával fejlesztette gazdaságát idáig. Birodalmát így akár úgy is nevezhetnénk, hogy Virágzó Kút.

(A filmet azért is érdemes megtekinteni, mert így érthető meg igazán, milyen kreatív és egyben mindent a rendszerszemlélet szerint analizáló gondolkodásmód is jellemzi ezt a „nyakas” és egyben igen jó humorérzékű parasztembert.  Ez a gondolkodásmód pedig azért rendkívül fontos, mert ha meg akarjuk valósítani a fenntartható fejlődést, és nem csak a mezőgazdaságban, hanem az iparban vagy a kereskedelembe is, akkor gondolkodásmódunk csak ilyen lehet.)

A gazdaság történetéről itt lehet bővebben olvasni...