2014

Átlépés

Bemutatkozás

Amikor a változás szelei fújnak a pesszimisták falakat emelnek, az optimisták pedig vitorlát bontanak."

Legfrissebb hozzászólások
Feedek
Megosztás
Címkefelhő

Tankki, bankbe

Az Index egyik olvasója szombat reggel teherkocsira tett tankokat látott a debreceni vasútállomáson.

Valószínűleg pont ezekere gondolt a Honvédség, amikor péntek délután azt írták, hogy a hétvégén használatra már nem alkalmas T-72-es harcikocsikat, és egyéb hadieszközöket szállítanak a nyírteleki hadianyagraktárba.

Közzétették a szerelvény útvonalát is, itt van: Kalocsa-Kiskőrös-Budapest-Cegléd-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Nyírtelek.

A tankfotózásnak most azért van jelentősége, mert péntek este az orosz külügyminisztérium közleményt adott ki, amiben azt írják, fegyvereket szállítunk Ukrajnának egy közvetítőn keresztül. Ezt egy szélsőjobboldalinak tűnő, de feltűnően oroszbarát, eddig ismeretlen magyar portálon megjelent hírre alapozták, amiben a nyíregyházi vasútállomáson, tankokról készült fotók vannak.

http://index.hu/mindekozben/poszt/2014/08/16/debrecenben_is_tankokat_lat_egyik_olvasonk/

Egy bank működési engedélyének visszavonása iránti kérelem

OTP engedély visszavonás - kezdeményezve

2014.06.15

Tisztelt Matolcsy György Elnök úr!

Tisztelt Magyar Nemzeti Bank!

Kezdeményezzük a Magyar Nemzeti Banknál az OTP Bank Nyrt. tevékenységi engedélyének visszavonását, mivel működése nem felel meg a prudens működés előírásainak és súlyosan sérti az ügyfelei érdekeit. Éveken keresztül tartó tisztességtelen és törvényeket sértő működése több milliárd forintnyi kárt okozott az ügyfeleinek.

A HPT. visszavonásra vonatkozó rendelkezései:

18. Az engedély visszavonása és visszaadása

32. § (1) A Felügyelet az alapítási vagy tevékenységi engedélyt visszavonhatja, ha

e) a pénzügyi intézmény már nem felel meg e törvény vagy - a prudens működésre vonatkozó - más jogszabályban foglalt rendelkezéseknek,

f) a pénzügyi intézmény több alkalommal súlyosan megsértette a számvitelre, a független és megbízható irányításra, illetve ellenőrzésre vonatkozó, továbbá az e törvényben, valamint a prudens működésre vonatkozó más jogszabályokban, illetve a Felügyelet határozataiban foglalt előírásokat,

g) olyan körülmény áll fenn, amely miatt a pénzügyi intézmény működése súlyosan veszélyezteti vagy sérti az ügyfelek érdekeit, akadályozhatja a pénzforgalmat, illetve a pénz- és tőkepiac megfelelő működését,

 

Az OTP-t eddig is folyamatosan terhelő bírságok, a folyamatban lévő nagyszámú és nagyértékű perek, az OTP által kidolgozott hibás, tisztességtelen és törvénytelen hiteltermékek miatti törlesztési elmaradások, a várható kártérítések és hatósági bírságok veszélyeztetik az idegen források visszafizethetőségét.  A prudens működés ezáltal nem biztosított.

 

Prudens működésre vonatkozó követelmények

35. Általános szabályok

79. § (1) A hitelintézet a prudens működésre vonatkozó előírások betartásával úgy köteles a rábízott idegen és saját forrásokkal gazdálkodni, hogy folyamatosan fenntartsa azonnali fizetőképességét (likviditását) és mindenkori fizetőképességét (szolvenciáját).

 

A Felügyelet évek óta bírságolja meg az OTP-t fogyasztókkal szembeni tisztességtelen gyakorlat miatt a lehető legkülönbözőbb ügyekben. A bírság mellett felhívja a Felügyelet az OTP figyelmét a jogszabályok betartására.

 

Az alábbi példák csak egy részei az eljárásnak. Látható belőlük, hogy nem csak a deviza elszámolású kölcsönök kapcsán hagyja figyelmen kívül az OTP a jogszabályokat.

 

A Magyar Nemzeti Banknál minden határozat megtalálható, miután a PSZF hatáskörét átvette az MNB.

 

Néhány példa, a lista nem teljes:

„A Felügyelet az OTP terhére a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. § (1) bekezdésének megsértése miatt 3.000.000,- Ft, azaz három millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.”

FH-I/B-5422/2010. számú határozat

http://felugyelet.mnb.hu/bal_menu/hatarozatok/hitelintezeti_hatarozatok/FH-I-B-5422-2010.html?query=OTP

„A Felügyelet azonnali hatállyal kötelezi a pénzügyi szervezetet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartására. A vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Felügyelet a pénzügyi szervezetet 2.000.000 forint, azaz kettőmillió forint fogyasztóvédelmi bírságmegfizetésére kötelezi.”

PF-I-B-4275/2010. számú határozat

http://felugyelet.mnb.hu/bal_menu/hatarozatok/hitelintezeti_hatarozatok/PF-I-B-4275-2010.html?query=OTP

„A Felügyelet azonnali hatállyal kötelezi a pénzügyi szervezetet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartására.

A vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Felügyelet a pénzügyi szervezetet 1.000.000 forint, azaz egymillió forint fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezi.”

PF - I – B 1158/2010. számú határozat

http://felugyelet.mnb.hu/bal_menu/hatarozatok/hitelintezeti_hatarozatok/PF-I-B-1158-2010.html?query=OTP

„A Felügyelet azonnali hatállyal kötelezi a Társaságot a mindenkor hatályos jogszabályokban meghatározott, a fogyasztók írásbeli panaszára adandó válaszadási kötelezettségére vonatkozó határidő megtartására. A vonatkozó jogszabályok megsértése miatt a Felügyelet a Társaságot 1.000.000 forint, azaz egymillió forint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezi.”

PC-I-B/1044/2010. számú határozat

http://felugyelet.mnb.hu/bal_menu/hatarozatok/hitelintezeti_hatarozatok/PC-I-B-1044-2010.html?query=OTP

„A Felügyelet a Bankkal szemben – a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezés megsértése miatt – a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. A Felügyelet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezés megsértése miatt a Bankkal szemben 250.000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.”

FK-I/B-2794/2011. számú határozat.

http://felugyelet.mnb.hu/data/24016240/keksz_5945288.pdf

„A Felügyelet a pénzügyi szervezettel szemben — a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. A Felügyelet a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés miatt a pénzügyi szervezettel szemben 100.000 Ft, azaz egyszázezer forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.”

FK-I/B-6110/2011. számú határozat.

http://felugyelet.mnb.hu/data/25167989/keksz_6796548.pdf

„A Felügyelet az OTP Banknak — a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. A Felügyelet — a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt az OTP Bankkal szemben 250.000 forint, azaz kettőszázötvenezer forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.”

FK-I/B-5347/2011. számú határozat

http://felugyelet.mnb.hu/data/25167056/keksz_6389983.pdf

„A Felügyelet a Bankkal szemben — a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. A Felügyelet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a Bankkal szemben 100.000 Ft — azaz egyszázezer forint — fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.”

FK-I-FB-112/2012. számú határozat

http://felugyelet.mnb.hu/data/25160744/keksz_6320994.pdf

„A Felügyelet az OTP Banknak — a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. I/A. A Felügyelet a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt az OTP Bankkal szemben 100.000 forint, azaz százezer forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.”

FK-I/B-5374/2011. számú határozat

http://felugyelet.mnb.hu/data/24926636/keksz_5945290.pdf

„A Felügyelet a Bankkal szemben — a panaszkezeléssel kapcsolatos válaszadási határidőre vonatkozó jogszabály megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.”

H-FK-I-775/2013. számú határozat

http://felugyelet.mnb.hu/data/cms2409361/keksz_8393091.pdf

„A Felügyelet a Banknak — a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.  A Felügyelet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Bankkal szemben 250.000 forint, azaz kettőszázötvenezer forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.”

H-FK-I-B-700/2013. számú határozat

http://felugyelet.mnb.hu/data/cms2407733/keksz_8326000.pdf

„A felügyeleti hatóság a Bankot — a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt— felhívja a vonatkozó jogszabályi rendelkezések mindenkori betartására. A felügyeleti hatóság a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a Bankkal szemben 300 000 Ft, azaz háromszázezer forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.”

H-FK-I-B-70/2014. számú határozata

http://felugyelet.mnb.hu/data/cms2420011/keksz_8950545.pdf

 

A devizakölcsönök és a deviza elszámolású forintkölcsönök végleges megoldására a törvényhozás kidolgozta a végtörlesztést. Azért, hogy a  végtörlesztéssel a lehető legkevesebben éljenek az OTP akadályozta az ügymenetet és több bankkal együtt kartellezett, egyeztették tevékenységüket.

A Gazdasági Versenyhivatal  megállapítja:

„2011. szeptember 15. és 2012. január 30. között egységes, komplex, folyamatos jogsértést valósítottak meg azáltal, hogy a hitelkiváltó hitelek nyújtásának korlátozása révén a fix árfolyamú végtörlesztések csökkentése érdekében összehangolták a stratégiájukat, melynek keretében üzleti titoknak minősülő információkat is megosztottak egymással.”

A legnagyobb bírsággal az OTP sújtja ebben az ügyben a  GVH:

 

A határozat tartalmazza, hogy nem első alkalommal bírságolja a GVH tiltott együttműködés matt az OTP-t.

 

A GVH 2009-ben azért szabott ki bírságot az OTP-re,  mert más bankokkal együtt korlátozta a versenyt a bankkártyák piacán. A legnagyobb bírságot ekkor is az OTP kapta:

 

A végtörlesztés ügyintézésével kapcsolatban is rengeteg volt a visszaélés.

 

A Pénzügyi Békéltető Testület honlapján végtörlesztéssel kapcsolatban 265 eljárás található.

 

Sajnos a PBT szemérmes, nem közli az érintett bankok nevét, minden bank „ABC Bank” néven szerepel.

 

A PBT már az MNB alá tartozik, így az MNB-nek nem okozhat nehézséget, hogy megállapítsa, hogy hány esetben indult eljárás az OTP ellen a végtörlesztéssel kapcsolatban.

 

Az MNB azt is meg tudja határozni a rendelkezésére álló adatokból, hogy a beérkezett több mint tízezer panaszból hány volt OTP-s, és a 68 millió forint bírságból mennyi terhelte az OTP-t.

 

A Gazdasági Versenyhivatal a már két említett eljáráson kívül több esetben is elmarasztalta az OTP-t. Néhány a 2009 előtt születettek közül, a lista nem teljes:

 

„A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) észlelte, hogy az OTP Jelzálogbank Zrt. (a továbbiakban: OTP Jelzálogbank, Jelzálogbank, eljárás alá vont) a szerződéskötéskor 0%-os elő- és végtörlesztési díjjal értékesített jelzáloghitelei esetén az elő- és végtörlesztési díjat egyoldalú szerződésmódosítással 3,6%-ra emelte.”

Vj-22/2008/025

http://www.gvh.hu//data/cms992282/Vj022_2008_v.pdf

 

„Az alperes vizsgálata eredményeként a 2007. július 05. napján kelt Vj-50/2007/18. számú határozatában megállapította, hogy a felperes a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, amikor szórólapján és internétes honlapján 2007. január 1. napját követően azt a valótlan tájékoztatást adta, hogy a Lakossági Elektronikus Számlacsomag esetében nem kell fizetni a bankon kívüli rendszeres átutalások után. Ezért megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását és a felperest 1.000.000 forint bírság megfizetésére kötelezte.”

Vj-50/2007/18

http://www.gvh.hu/dontesek/birosagi_dontesek/birosagi_dontesek_2007/5517_hu_vj-50200718.html

 

„A Versenytanács megállapította továbbá, hogy az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, amikor - Az OTP Bank mindig a legjobb megtakarítási módot kínálja- állítást szerepeltette egyes tájékoztatásaiban.

A Versenytanács kötelezi az eljárás alá vontat 132.000.000 Ft (azaz Százharminckétmillió forint) bírság megfizetésére, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számla javára köteles megfizetni.”

Vj-114/2007/19

http://www.gvh.hu/dontesek/versenyhivatali_dontesek/dontesek_2007/5024_hu_vj-114200719.html

Ezt a határozatot az OTP nem fogadta el bírósághoz fordult. A bírói eljárás a Legfőbb Bíróságon ért véget.

„Az alperes a 2007. július 17-én indult versenyfelügyeleti eljárásában a felperesnek a 2007. március 26-a és 2007. április 27-e, valamint a 2007. július 16-a és 2007. augusztus 17-e közötti időszakban televíziós reklámban, óriásplakáton, kültéri plakáton és számlakivonaton megjelenő, hat termékéhez kapcsolódó betét lekötési akciójára vonatkozó kommunikációs kampány jogszerűségét vizsgálta, majd a 2007. december 14-én kelt Vj-114/2007/19. számú határozatában megállapította, hogy a felperes e kommunikációs kampánnyal a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, azzal, hogy a hat termékéhez kapcsolódó betét lekötési akciójáról - az elérhető maximális kamat feltételeiről - nem, illetve nem teljes körűen tájékoztatta a fogyasztókat, és azt hirdette, hogy "Az OTP Bank mindig a legjobb megtakarítási módot kínálja".

Kfv. II. 37. 453/2009/5. szám

http://www.gvh.hu//data/cms984417/Vj114_2007_LB.pdf

 

„A Versenytanács megállapítja, hogy az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt.  és az OTP Jelzálogbank Zrt. 2007. szeptember 3. és 2007. november 20. közötti Világhitel termékére vonatkozó kampányában alkalmazott "16.510 Ft/hó 5 millió Ft-onként" és a "Most induló banki költségek nélkül!" állítások alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére.

A Versenytanács megállapítja továbbá, hogy az eljárás alá vontak 2007. szeptember 3. és 2007. november 20. közötti Világhitel termékére vonatkozó kampányában alkalmazott "Nálunk menet közben is változtathat", valamint az "OTP lakásfinanszírozásának devizanemét akár havonta is lecserélheti" állítás nem ütközik a törvénybe.

A Versenytanács Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt.-t 30.000.000 Ft (azaz harmincmillió forint) versenyfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezi.”

Vj-182/2007/41.

http://www.gvh.hu//data/cms1026776/Vj182_2007_m.pdf

 

„A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) észlelte, hogy az eljárás alá vont a személyi kölcsönök végtörlesztési díját 2005. augusztusában a szerződéses futamidő során egyoldalúan, a szerződéskötéskor rögzített 5.000 forintról 35.000 forintra emelte, amely gazdasági erőfölényes helyzet esetén felveti a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) gazdasági erőfölénnyel való visszaélést tiltó 21. §-nak sérelmét.”

Vj– 12/2006/62

http://www.gvh.hu//data/cms1023455/print_Vj012-2006_m.pdf

 

„A versenyfelügyeleti eljárás tárgya annak vizsgálata, hogy az OTP Bank gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósított-e meg a leszerződött ügyfelei vonatkozásában azzal, hogy nulla forintról megemelte az elő- és végtörlesztés díjat, majd később eltörölte a kezelési költség maximumát. A versenytanácsi előzetes álláspont a vég- és előtörlesztési díjak esetében nem csupán a többletfizetés miatt, hanem elsősorban a versenytársakat érintő piaclezáró hatás miatt kifogásolta az OTP Bank magatartását. A kezelési díj kapcsán csupán kizsákmányoló hatás volt számon kérhető az eljárás alá vont vállalkozáson.”

Vj-41/2006/60.

http://www.gvh.hu//data/cms1023468/print_Vj041-2006_m.pdf

 

„A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás 2003. októberétől egyes piaci tájékoztatásaiban fogyasztó megtévesztésre alkalmasan közölte, hogy hitelkártya termékeit a fogyasztó „akár 45 napig kamatmentesen használhatja”. Vele szemben 100.000.000 Ft, azaz Egyszázmillió forint bírságot szab ki.”

VJ--56/2006/27

http://www.gvh.hu//data/cms1023361/print_Vj056-2006_h.pdf

 

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Gazdasági Versenyhivatal több esetben megállapította az OTP törvénytelenségeit, a fogyasztókat sújtó viselkedését, tisztességtelen hitelezői gyakorlatát.

 

Már öt olyan bírósági ítéletet tudunk melyekben az OTP másodfokon illetve felülvizsgálat után a Kúrián pert vesztett.

 

1.

Az OTP tisztességtelenül alkalmazta a vételi-eladási árfolyamot (árfolyamrés) a deviza elszámolású kölcsönöknél. Ezáltal jogtalan bevételre tett szert és jogtalanul okozott több tízezer milliárd forintos költséget az ügyfeleiknek. Ez a per Kásler-OTP per néven ismert.

„A támadott szerződési feltételeket, a perben eljárt bíróságokkal egyezően, a Kúria is tisztességtelennek találta, mivel a Kúria 6/2013. Polgári Jogegységi határozata 1.) pontjában már kifejtetteknek megfelelően deviza alapú kölcsönszerződések esetén nem kerül sor átváltásra csak átszámításra, amelyért a pénz átváltásakor szokásos díjazás nem jár. A különnemű árfolyam alkalmazásából a pénzügyi intézményeknek ellenszolgáltatással nem fedezett bevétele, a fogyasztóknak pedig költsége keletkezik, ami tisztességtelen.
A különnemű árfolyamok alkalmazása azért is tisztességtelen, mert az nem felel meg az Európai Unió Bírósága hivatkozott ítélete által is értelmezett világos és érthető szabályozás
követelményének.”

Kúria Gfv.VII.30.160/2014

2.

Az OTP nem csak jogtalanul számolt fel költséget, hanem ezt a költséget elhallgatta az ügyfelek elől a szerződésekben. Ez a per a PITEE-OTP per néven ismert.

 

„A Kúria megítélése szerint a vételi és eladási árfolyamok alkalmazásából eredő teher olyan költségnek minősül, amit a Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pontja szerint a szerződésben fel kell tüntetni.

A Kúria álláspontja szerint a perbeli lakossági, fogyasztási kölcsönszerződésben tételesen rögzíteni kellett volna vagy az árfolyamrés mértékét (deviza-középárfolyam +/- 0,5%), vagy a vételi és eladási árfolyam alkalmazásából eredő eltérés mértékét (1%), melytől a pénzügyi intézmény csak az egyoldalú szerződésmódosítás szabályait betartva térhetett volna el a fogyasztó hátrányára.

Jelen perben a szerződés érvénytelenségének oka a korábban kifejtettek szerint az, hogy a szerződés tételesen, százalékos mértékben megjelölve nem tartalmazza az árfolyamrés vagy a vételi és eladási árfolyam egymástól való eltérésének mértékét.”

Kúria Gfv.VII.30.078/2013/14

3.

Az OTP nem közölte a szerződésben az árfolyamrés okozta költséget, és jogszabály ellenesen fogalmazta meg az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét. Ez a per, a Káplár-OTP per kevésbé ismert a közvélemény előtt.

 

„A deviza vételi és eladási árfolyam között keletkező különbözet – árfolyamrés – olyan költség, amely az árfolyam változatlansága mellett is többletterhet jelent a fogyasztókra az egynemű árfolyam alkalmazásához képest. Miután a perbeli szerződés az árfolyamrésről rendelkezést nem tartalmaz, az feltüntetésre nem került, leszögezhető, hogy a kölcsönszerződés a költségek teljes körét nem tünteti fel. Ez pedig jogszabályi rendelkezést sért.

A hiteldíj alperesek általi egyoldalú módosítására okot adó körülményeket teljes egyértelműséggel, világos és félreérthetetlen tartalommal kell meghatározni, ugyanúgy azt is, hogy ezek a körülmények milyen hatással vannak a szerződésre, a megváltozásuk a szerződés egyes elemeinek milyen mértékű módosulásával jár, milyen mértékben változik a szerződő fél teljesítési kötelezettsége, a szerződés terhe miként növekszik, érinti-e ez a fedezetállítási kötelezettséget.

A szerződés illetve az üzletszabályzat pontjában írt konkrét, a fentieknek megfelelő tartalmat nélkülöző, általános megfogalmazás nem felel meg a fogyasztó megfelelő informáltságát célzó törvényi kívánalomnak, az Alaptörvényben előírt fogyasztóvédelmet nem biztosítja, annak ellenére, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás az adós szerződéses fizetési kötelezettségét befolyásolja, a kötelezettségvállalásának terjedelmét módosítja.”

Fővárosi Törvényszék 43.Pf.636.586/2013/5

4.

Az OTP nem közölte átláthatóan és érthetően, hogy mikor jogosult emelni a kamatlábat. Ez a per, a Bán-OTP per, szintén kevésbé ismert a közvélemény előtt.

 

„A kifogásolt feltétel tisztességtelen voltának vizsgálatakor a kikötéseket összességükben kell értékelni abból a szempontból, hogy a szerződéses jogok és kötelezettségek meghatározása során érvényesül-e a felek mellérendeltségének, egyenjogúságának elve. A pénzügyi intézmény ugyanis jogi értelemben nincs fölérendelve a kölcsönfelvevőnek, következésképpen nem oktrojálhat (ráerőszakol, erőszakolhat rá) számára hátrányos feltételeket.

A perbeli szerződési kikötés lehetővé teszi a hitelezők számára, hogy a szerződés alapján gyakorlatilag bármikor tetszésük szerint megemeljék az ügyleti kamatot.”

Szegedi ítélőtábla Pf. II. 20.422/2013/3

5.

Ebben a perben az OTP sikeresen hárította az adós ügyvédjének állításait, a kereset hibáit saját javára eredményesen kihasználta. A per azonban nagyon jelentős megállapításokat tartalmaz. Ez a per, Lehmann-OTP per néven ismert.

 

„A Ptk. 209. §-ának (1), és a 209/A. §-ának (2) bekezdése értelmében a sérelmet szenvedett fogyasztó nem a szerződés, hanem a szerződés részévé vált tisztességtelen kikötést támadhatja.

Fogyasztói szerződés esetében azonban – a 239-§ (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a bíróságnak nem azt kell vizsgálni, hogy a felek a szerződést az érvénytelen rész nélkül megkötötték volna, hanem – az Irányelv 6. cikk (1) bekezdésével tartalmában azonos Ptk. 239. §-ának (2) bekezdése alapján – azt, hogy a szerződés az érvénytelen rész nélkül teljesíthető-e.”

Debreceni Ítélőtábla Gfv.IX.30.040/2011/6.szám

6.

A Legfőbb Ügyészség által indított perben már 2011-ben kiderült, hogy a szerződésmódosítás lehetőségét tisztességtelenül, egyoldalúan értelmezi az OTP. Ez a per az Ügyészség-OTP per, mára szinte teljesen elfeledett.

 

„A Hpt. 2009. augusztus 1-től hatályos 210. §-ának 3. bekezdése szerint fogyasztóval, vagy mikró vállalkozással kötött kölcsönszerződésben, vagy pénzügyi lízingszerződésben egyoldalúan és az ügyfél számára kedvezőtlenül csak a kamatot, a díjat, vagy a költséget lehet módosítani, de csak abban az esetben, ha a szerződés ezt a kamat, a díj, vagy a költségelemre kihatással bíró ok-okozati feltételek megváltozása esetére lehetővé teszi.”

Legfelső Bíróság Gfv.IX.30.040/2011/6.szám

 

Néhány mondat a fent említett perekben, tárgyalásokon elhangzott olyan  OTP-s állításokról, melyekkel szándékosan félre akarta vezetni az OTP a bíróságot.

 

„Az árfolyamrés nem olyan jellegű költség, amelyről lehet tájékoztatni a másik felet.”

PKKB 2012.04.08. 4. oldal

„A másodfokú bíróság szükségesnek véli – a fellebbezési ellenkérelemben felhozottak okán – rámutatni arra, hogy az árfolyamrés nem azonosítható az árfolyamváltozás fogalmával, így az árfolyamrésre nem irányadóak az alperesek által hivatkozott bírósági ítéletekben kifejtett azon elvek, miszerint az árfolyamváltozás a hiteldíj mutatóban nem szerepel, nem feltüntethető, előre nem becsülhető.”

Fővárosi Törvényszék 2012.12.07. 5. oldal. 43. Pf. 636.553/2012/7.

„Az árfolyamrés nem olyan költség vagy díjelem, amelyet a szerződésben külön nevesíteni kell.”

Fővárosi Törvényszék 2012.12.07. 2. oldal. 43. Pf. 636.553/2012/7.

„Az árfolyamrés egy átváltási kulcs, amely nem minősülhet költségnek. Az az árfolyamoknak a képletben történő alkalmazása következtében megjelenik a THM-ben, de külön kimutatni nem kell, ilyen kötelezettséget egyetlen jogszabály sem tartalmaz.”

Fővárosi Törvényszék 2013.11.13. 5. oldal 43.Pf.636.586/2013/5

Érvelésük szerint a hiteldíj egyoldalú megváltoztatásának jogát a felperesek maguk is elismerték azzal, hogy a havi törlesztő részleteket 2011. évig fizették.”

Szegedi Ítélőtábla 2013.11.12. 3. oldal Pf.II.20.422/2013/3

„Az egyoldalú kamatváltoztatást a szerződésben rögzített körülmények változásai indokolták, a PSZÁF által e tekintetben végzett vizsgálat jogszabálysértést nem tárt fel.”

Szegedi Ítélőtábla 2013.11.12. 3. oldal Pf.II.20.422/2013/3

„A Kúria 2/2012 (XII.10.) PK véleményében írtak a jogvitában nem alkalmazhatók, az abban kifejtett jogi álláspont a Kúria joggyakorlat elemző csoportja vezetőjének nyilatkozatára figyelemmel a lakáscélú devizahitelekre egyébként sem irányadóak.”

Szegedi Ítélőtábla 2013.11.12. 3. oldal Pf.II.20.422/2013/3

„Alaptalan az az alperesi (OTP) hivatkozás is, hogy a perbeli kikötés tisztességtelensége a Ptk. 209.§ (5) bekezdése alapján nem vizsgálható. E rendelkezés szerint a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak a főszolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési kikötésekre, ha azok egyébként világosak és érthetőek. Az egyoldalú szerződésmódosítási jog nem a szolgáltatás és ellenszolgáltatás viszonyát érinti, hanem azt kell vizsgálni, hogy az önmagában is többlet jogosultságot biztosító egyoldalú hatalmasság kikötése és gyakorlása a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeit alapul véve milyen mértékben és milyen feltételek között indokolt, vagy indokolatlan. A Ptk. kizáró rendelkezése nem alkalmazható a fogyasztóknak nyújtandó szolgáltatás díjai módosításának mechanizmusára vonatkozó valamely kikötésre (2/2012 (XII.10.) PK vélemény 4. pont).”

Szegedi Ítélőtábla 2013.11.12. 8. oldal Pf.II.20.422/2013/3

„Fenntartották (OTP) azt az elsőfokú eljárásban is kifejtett álláspontjukat, mely szerint a perbeli jelzáloghitel nem fogyasztási szerződés, mert annak tárgya nem fogyasztási cikk, így arra nem vonatkozik a 2/2012. PK vélemény sem.”

Debreceni ítélőtábla 6. oldal Pf.II.20.278/2013/7

„Az elsőfokú bíróság terhére rótták (az OTP) azt is, hogy a szerződéskötést követően hatályba lépett jogszabályok és azon alapuló PK vélemény által megfogalmazott követelményeket kérte számon, azok alapján marasztalta őket, ezzel megsértette a visszamenőleges jogalkalmazás tilalmát.”

Debreceni ítélőtábla 7. oldal Pf.II.20.278/2013/7

„A bank által nyújtott deviza alapú és devizahitel minden esetben banki devizaforrást feltételez, mert ez teszi lehetővé a forinthiteleknél kedvezőbb kamatfeltételekkel történő hitelezést.”

Debreceni ítélőtábla 16. oldal Pf.II.20.278/2013/7

 

Az OTP alábbi álláspontja azt mutatja, hogy még mindig folytatni kívánja azt a megtévesztő, a törvényeket kijátszó, a fogyasztóvédelmet figyelmen kívül hagyó gyakorlatot, melyet ez előzőekben részletesen ismertettünk.

 

http://www.hirado.hu/2014/06/03/otp-a-kuria-keddi-dontesenek-nincs-erdemi-hatasa-a-deviza-alapu-hitelszerzodesekre/

 

Más területen is figyelmen kívül hagyja az OTP a jogszabályokat. A jogtalan díjemelés miatt kapott most márciusban jelentős büntetést és kötelezték az okozott kár megtérítésére.

http://felugyelet.mnb.hu/hirek_ujdonsagok/milliardos_jegybanki_birsag.html

Az MNB egyértelműen fogalmaz. Nem elegendőek a jogszabályok, azok betartását a pénzintézeteknél „ki kell kényszeríteni”. Ha nincs kényszerítés, akkor a pénzintézetek egyszerűen figyelmen kívül hagyják a jogszabályokat.

 

Hiába van már több jogerős ítélet is az OTP-vel szemben, semmit nem tett azért hogy az adósaiktól jogtalanul elszedett pénzt visszaadja és az okozott kárt megtérítse. A kárenyhítés érdekében sem tett semmit.

 

A lezárt és a folyamatban lévő perek ismeretében az OTP számára teljesen nyilvánvaló volt, hogy hol és mit kell a szerződésekben módosítani.

 

http://mno.hu/belfold/ime-a-rezsicsokkentes-ujabb-lepese-1182451

 

Nagyon határozott kormányzati felkérésre, figyelmeztetésre sem csinált semmit az OTP.

 

Az OTP a saját jó hírnevére nem jogkövető magatartással, a fogyasztók érdekeinek figyelembe vételével vigyáz, hanem úgy hogy akadályozza a bíróságok munkáját. Abban érdekelt, hogy törvénytelen és tisztességtelen hitelezési gyakorlata minél később legyen nyilvánvaló a társadalom számára.

 

A legnagyobb piaci szereplő tisztességtelen viselkedése a többi szereplőt is a törvények kijátszására ösztönzi, hiszen versenyhátrányba kerülnek, ha a törvényeket pontosan betartják.

Egy munkásokat feketén alkalmazó vállalkozással nehezen tud versenyezni az, aki a munkásokat bejelenti, fizeti utána a közterheket, adókat járulékokat és biztosítja a munkavédelmi előírásokat. A tisztességes hátrányba kerül.

A pénzügy területén is nehéz versenyezni a kockázatokat és költségeket elhallgató, a szerződésekben homályosan fogalmazó OTP-vel egy tisztességes banknak, aki közli a törvényben előírtakat szerződéskötés előtt.

Addig nem lesz hazánkban tisztességes, a társadalom elvárásainak megfelelő bank és pénzrendszer, amíg a legnagyobb szereplő szinte háborítatlanul, következmények nélkül végezheti éveken, évtizedeken keresztül mesterkedéseit.

A Hpt. 32 §-a az OTP számára is ismert, tisztában kell hogy legyen így a cselekedeteinek következményével is.

Ha az utakon mi tartósan és súlyosan sértjük a KRESZ szabályait, elveszítjük a jogosítványunkat, nem lehet ez másként az OTP-vel sem.

Kérjük és várjuk az MNB gyors és határozott döntését.

Tisztelettel:

Hiteles Mozgalom                               Pénzügyi Szervezetek Lakossági Figyelője

Szabó József ügyvezető                                        dr. Madari Tibor elnök

 

Budapest, 2014. június 14.

Forrás: http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/kerdeseink-es-a-kapott-valaszok/otp-engedely-visszavonas---kezdemenyezve.html

 

NEM CSEKÉLY PÉNZT KAPSZ VISSZA A BANKODTÓL! ITT A LISTA, KINEK JÁR!

Csokorba szedtük, hogy a megbüntetett bankoknál milyen problémákat azonosított a felügyeleti hatóság, és mely pontokban rendelték el a pénz visszafizetését. Azénpénzem.hu szerint esetenként nem csekély összeg járhat vissza, különösen azoknak, akik nagyobb összegeket forgattak.

Az elmúlt két év díjemelései miatt megbüntetett 35 hitelintézet közül a Bank of China és a Kevermes és Vidéke Takarékszövetkezet ügyfelei biztosan nem várhatnak pénzt a jegybanki intézkedés következményeként. A helyzet azonban nem egyértelmű a többieknél sem. Hiába fogalmazták meg ugyanis a határozatokban, hogy a keresetlevél benyújtásának a végrehajtásra nincs halasztó hatálya. Mint jogászoktól megtudtuk: amennyiben a hitelintézetek úgy támadják meg a bíróságon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) intézkedését, hogy a végrehajtás felfüggesztését is kérik, hiába ítélték meg a pénzvisszatérítést, csak nem jön majd az ügyfeleknek a várt summa, ami esetenként nem is lesz majd annyira csekély.

 

Bizony, igen nagy meglepetéseket is okozhattak a banki díjemelések, különösen a nagyobb összegeket forgatóknak. Az előző időszakban kedvező pénztári készpénzfelvétel ötmillió forint esetében az emelések után akár 45 ezer forintra is rúghatott, a 22 millió forintos átutalás díja pedig 98,3 ezer forintra nőtt. Ennek pedig nagy része, sőt esetenként a teljes összeg is visszajárhat.

Azt már tudjuk, hogy az MKB március 11-étől teljes egészében visszavonta a tranzakciós illeték ügyfeleire terhelését. Kalkulációnk szerint a számlájukat aktívan használóknak (dinamikus kategória) ez önmagában havonta egy ezres megtakarítást hozhat. Egyelőre csak ennyit tettek közzé, a kondíciós listákat még nem módosították, mi azonban már átvezettük a változást (a mostani díjakat itt kalkulálhatja). Az Erste a Budapesti Értéktőzsde honlapján közleményben jelentette be, hogy fizet (ők tehát nem perelnek). A bank azonban a büntetést követő napon nem díjcsökkentést, hanem éppen ellenkezőleg, két menetben, május 15-étől és június elsejétől díjemelést jelentett be. Ez azonban csak az inflációt követő drágítás (nem mindegy viszont, mire rakódik a 1,7 százalék).

Szorgos lépések és negatív rekordok


Az alábbi táblázatban csokorba szedtük, hol milyen problémát azonosított a felügyeleti hatóság. Részletesebben megnézve több érdekesség is látszik. Az OTP, a CIB, a Citibank, a Gránit és a Raiffeisen is elsősorban az ingyenes szolgáltatások fizetőssé tétele miatt kénytelen visszaadni pénzt ügyfeleinek (jogászok szerint ez a legproblematikusabb, vagyis a leginkább támadható pont). A felügyeleti hatóság álláspontja szerint – olvasható több határozatban is – a díjmentes, ingyenes, 0 forint megnevezésű szolgáltatás, akár fix összeggel, akár százalékosan, akár ezek kumulációjával történő fizetendővé tétele mind fogyasztói, mind szolgáltatói szempontból új díj bevezetésének számít.

Negatív rekorder a Partiscum. Ez a takarék – a vizsgált hitelintézetek közül egyetlenként – minden kiemelt hibát elkövetett. Érdekesség még, hogy akad, ahol csak egyetlen új díjhirdetés váltotta ki az MNB szigorát (így járt a Kéthely és Vidéke). Nem egy pénzintézet azonban nyolc alkalommal lépett. Árait persze minden alkalommal feljebb vitte. Nyolcszor módosított például a DRB és az OTP is. A legnagyobb magyar bank (persze már mérete miatt is érthetően) a kifogásolt új díjak mennyiségében vezet. Az MNB itt összesen 183-at kérdőjelezett meg. Az MKB 34 számlacsomagnál vezetett be 64 új díjat, a díjszámítás 68 esetben változott.

Érdemes még kiemelni, hogy a számosság terén mintha néhány takarék is brillírozott volna (pedig méretük meg sem közelíti a nagy kereskedelmi bankokét). A felügyeleti hatóság szerint a Savaria 55 módosítást hajtott végre, a Fontana pedig 52-őt. A Magnetissimo 43 új díjat vezetett be.


A közzétett határozatok részletezése

HitelintézetBírság (millió Ft)Az elmarasztalás oka
Oklista*Kései meghírdetésIndoklás**Új díjfajtaVáltozó díjszámításTájékoztatás hiánya***
Bank of China (Hungária) 7 X X
Boldva és Vidéke Taksz. 21 X X X
Budapest Bank 93 X X
CIB Bank 44 X
Citibank 60 X
DRB Bank 50 X X X X
Érd és Vidéke Taksz. 6 X X X
Erste Bank Hungary 98 X X
FHB Kereskedelmi Bank 95 X X
FONTANA Credit Taksz. 25 X X X X
Gránit Bank 38 X
Hévíz és Vidéke Taksz. 35 X X X X
Kéthely és Vidéke Taksz. 15 X X X X
Kevermes és V. Taksz. 2 X X
Kis- Rába menti Taksz. 19 X X X X
Magnetissimo Pénzügyi 12 X X
Mecsek Taksz. 15 X X
MKB Bank 98 X X
Mohácsi Takarék Bank 12 X X
Nyírbélteki Körzeti Taksz. 5 X
Oberbank Fióktelepe 49 X X X
OTP Bank 60 X X
Partiscum XI Taksz. 31 X X X X X
Pilisvörösvár és Vidéke Taksz. 16 X X
Rábaközi Taksz. 15 X X
Raiffeisen Bank 98 X
Rajka és Vidéke Taksz. 9 X X X
Rum és Vidéke Taksz. 26 X X X X
Savaria Taksz. 28 X X
Sopron Bank Burgenland 21 X X
Szabadszállás és Vidéke Taksz. 10 X X
Szabolcs Taksz. 15 X X
Szentlőrinc-Ormánság Taksz. 8 X X X
Szigetvári Taksz. 23 X X X
Tisza Taksz. 98 X X X
* az üzletszabályzatból, általános szerződési feltételekből hiányzik, mikor emelhet díjat        ** nem jelezték a díjmódosítás közzétételekor
*** nem közölték az ingyenes felmondás jogát        Visszatérítés a megjelölt elmarasztalásnál jár



Szerző: B.Varga Judit
Azénpénzem.hu

PRÜSZKÖLNEK A BANKOK AZ MNB-BÜNTETÉS MIATT

A Magyar Bankszövetség több tagja is megdöbbent, és jelezte, hogy méltánytalannak, megalapozatlannak tartja a rájuk kirótt jegybanki büntetést. Nagy a valószínűsége, hogy ezek bírósági eljárást indítva fogják kérni jogszerű viselkedésük tisztázását – válaszolták a bankszövetségnél az MTI kérdésére csütörtökön.

Korábban írtuk: MILLIÁRDOS BÍRSÁGOT SZAB KI AZ MNB A BANKOKRA

Windisch László, az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke csütörtökön jelentette be sajtótájékoztatón, hogy az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) közel 1,2 milliárd forint bírságot szabott ki 35 pénzügyi szervezetre, mert jogszerűtlen módon emelték meg a fogyasztók díjait és költségeit.

 

A jogtalanul elvont díjtöbbletet április 30-ig vissza kell fizetni az ügyfeleknek. A visszafizetési kötelezettség 33 hitelintézetet érint. A jegybank becslése szerint több százezer fogyasztóról és tízmilliárdos nagyságrendű összegről lehet szó. A fogyasztóknak ezzel kapcsolatban nincs teendőjük, a jogtalanul kirótt összeg kiszámítása és a fogyasztóknak való visszajuttatása az érintett hitelintézetek feladata.

A bankszövetségnél az MTI-nek elmondták, hogy az érintett bankok szerdán este kapták meg a büntetésekkel kapcsolatban az MNB határozatait. Most folyik az indoklások értelmezése, részletes szakmai tanulmányozása. Általános álláspontot a Bankszövetség ezt követően tud majd közreadni.

A megbírságolt pénzügyi intézmények közül 14 bank (összesen 823 millió forint bírság), 20 takarékszövetkezet (351 millió forint bírság), 1 pedig pénzügyi vállalkozás (12 millió forint bírság). A bankok esetében 7 millió forint, a takarékszövetkezetek esetében 2 millió forint volt a legalacsonyabb bírság, a legmagasabb pedig 98 millió (ennyit három bankra szabtak ki), illetve 35 millió forint (egy takarékszövetkezetet sújtott).

Az MNB által megbírságolt intézmények és a bírságok összege

Bank of China (Hungária) Hitelintézet Zrt. 7 000 000 Ft
Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet 21 000 000 Ft
Budapest Hitel- és Fejlesztési Bank Zrt. 93 000 000 Ft
CIB Bank Zrt. 44 000 000 Ft
Citibank Europe plc. Magyarországi Fióktelepe 60 000 000 Ft
DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. 50 000 000 Ft
Érd és Vidéke Takarékszövetkezet 6 000 000 Ft
Erste Bank Hungary Zrt. 98 000 000 Ft
FHB Kereskedelmi Bank Zrt. 95 000 000 Ft
FONTANA Credit Takarékszövetkezet 25 000 000 Ft
Gránit Bank Zrt. 38 000 000 Ft
Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet 35 000 000 Ft
Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet 15 000 000 Ft
Kevermes és Vidéke Takarékszövetkezet 2 000 000 Ft
Kis- Rába menti Takarékszövetkezet 19 000 000 Ft
Magnetissimo Pénzügyi Zrt. 12 000 000 Ft
MECSEK TAKARÉK Szövetkezet 15 000 000 Ft
MKB Bank Zrt. 98 000 000 Ft
Mohácsi Takarék Bank Zrt. 12 000 000 Ft
Nyírbélteki Körzeti Takarékszövetkezet 5 000 000 Ft
Oberbank AG Magyarországi Fióktelepe 49 000 000 Ft
OTP Bank Nyrt. 60 000 000 Ft
Partiscum XI Takarékszövetkezet 31 000 000 Ft
Pilisvörösvár és Vidéke Takarékszövetkezet 16 000 000 Ft
Rábaközi Takarékszövetkezet 15 000 000 Ft
Raiffeisen Bank Zrt. 98 000 000 Ft
Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet 9 000 000 Ft
Rum és Vidéke Takarékszövetkezet 26 000 000 Ft
Savaria Takarékszövetkezet 28 000 000 Ft
Sopron Bank Burgenland Zrt. 21 000 000 Ft
Szabadszállás és Vidéke Takarékszövetkezet 10 000 000 Ft
Szabolcs Takarékszövetkezet 15 000 000 Ft
Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet 8 000 000 Ft
Szigetvári Takarékszövetkezet 23 000 000 Ft
Tisza Takarékszövetkezet 27 000 000 Ft
=============================================
Forrás: Magyar Nemzeti Bank (MNB)

http://www.civilkontroll.com/pruszkolnek-a-bankok-az-mnb-buntetes-miatt/

“DEVIZA”-”HITEL”-SZÁZHÚSSZOROS VOLT MÁR AZ INDULÓ KAMAT IS!

Sok vita folyt már arról, hogy a svájci frank alapúnak mondott devizahitelek, – vajon láttak-e egyáltalán svájci frankot, vagy sem?

Nos, a bankok ebből a kérdésből már sehogyan sem tudnak jól kijönni, – mert alább olvasható a példa arra, hogy mi is történt akkor, – ha valóban svájci frank alapú hitelt adtak:

 

Százhúszszoros kamatot kértek már az induló részleteknél is

A London InterBank Offered Rate (LIBOR) a svájci frank kamatát 0.05 %/év -ben állapítja meg. Magyarországon a bankok a magyar betétesnek a svájci frankban elhelyezett és egy hónapra lekötött lakossági betétére szintén 0.05 %/év kamatot fizetnek. Tehát teljesen mindegy, hogy a magyar bank a LIBOR-on keresztül szerzett, vagy a magyar betétesek által elhelyezett betéteket adja tovább a svájci frankos deviza hitelt felvevőknek, neki csupán 0.05 %/év a saját maga által beszerzett svájci frankjáért a költsége.

Ha 10 millió forintnak megfelelő svájci frankkal számolunk, akkor a banknak a saját 10 millió forintnak megfelelő, svájci frankban felvett kölcsönére csupán havi 416 (négyszáztizenhat) forintot kell kiadnia.

A magyar bank viszont a 10 millió forintnak megfelelő svájci frank összeg után nem 0.05 %-ot, azaz 416.-Ft/hó-ot kér a lakásvásárlásra svájci frankban felvett hitelfelvevőtől, hanem 6 %-ot számít, ami 50.000.-Ft/hó-nak felel meg. Ez 120-szor több mint amennyit a bank saját maga, a svájci frank kölcsönért fizet.

A 120-szoros kamat uzsorakamatnak tekinthető-e? A Ptk. 209. §, 209/A § és 237. §(3) alkalmazható-e?

Magyarország saját lakosságának a legértékesebb rétegét semmisíti meg a svájci frank jelenlegi törlesztésének a formája. Azok, akik vállalták a kockázatot és építkeztek, lakást vásároltak a magyar gazdaságot élénkítették. Ha ez a réteg – több százezer családról van szó – megsemmisül, nem lesz, aki vásároljon, befektessen. Ha nincs vásárlás, befektetés megáll a gazdaság egy része.

A kormány kilakoltatási moratóriuma következtében a bankok hatalmas profittól estek el.(Ó, a szegények! – a szerk.) Egy 10 millió értékű ingatlant a bankok 3-4 millióért számították be az adósságba és azt is ők határozták meg, hogy ki vehette meg az ingatlanokat. A kormánynak arra kell megoldást találni, hogy a 120 szoros kamatot hogyan lehet egy 5-10 szeres kamatra csökkentetni, amit (havi 2080 –Ft – 4160.-Ft-ot) már bármelyik devizahiteles ki tud fizetni.

A fenti 120 szoros kamatra vonatkozóan érdemes lenne az 1996. évi LVII. Törvény rendelkezéseit alkalmaztatni, mely a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról rendelkezik, és amely 2. §-a kimondja, hogy ’’Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül – különösen a versenytársak, üzletfelek, valamint a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően – folytatni.’’

A bankoktól – az általuk már felajánlott – tőketörlesztési moratóriumot kell kérni és 1–2 év elteltével pániktól és spekulációtól mentesen, a valós helyzetnek megfelelően lehet rendezni a deviza hitelesek ügyeit. Így nem lenne szükség sem kilakoltatásokra, sem a nagyon sok pénzbe kerülő új könnyűszerkezetű lakások építésére.

 

Dr. Szécsi László
Az OLD ODE elnöke

Az akontroll.hu szerkesztőségének megjegyzése: A felvetett kérdés egyáltalán nem közömbös több tízezer embernek, fogyasztóknak. Készségesen helyt adunk a bankok válaszának, sőt várjuk azt.

A Szabad Riport megjegyzése:

A devizaárfolyamok szándékos manipulálása csak ezután következett. Maga a svájci pénzügyminiszter nyilatkozta a Reutersnak; “A svájci bankok manipulálták a devizaárfolyamokat”. – A magyarországi devizahitelezés akut problémái éppen a devizaárfolyamokat manipuláló svájci bankokig vezethetők vissza. Ekkora, (sokszor kétszeres, háromszoros), kamatösszeg növekedés, – a svájci frank árfolyamának brutális emelkedése nyomán, – bizony nem egyszerűen a válságnak köszönhető, – hanem szándékos és előre megtervezett devizapiaci manipuláció. – Az egyedüli célja pedig nem más, – mint az extra profit. – A bankárok és a befektetők számára.

És mivel ezzel, – többszörösen is, – bebizonyosodott az előre megfontolt aljas szándék, – ezért mi már nem adunk helyt a bankok válaszának. Legfeljebb a nép bírósága előtt tartott tárgyalásokon védekezhetnek a súlyos vádakkal szemben, melyeket nekik szegeznek majd. – A fehér gallérosok által elkövetett bűnök; – csalások, uzsorázások, s az ezeket követő lakáselárverezéseknek nevezett fosztogatások annyira nyilvánvalóak, – hogy a tömegesen elkövetett bűneikért nem tárgyalgatni kell velük, – hanem a főkolomposaikat börtönbe záratni, a többit meg ki kell kergetni az országból.

Mi inkább a nyomozó ügyészségek, a rendőrség, sőt mi több a kormány reagálásának adunk készségesen helyt, sőt el is várjuk azt.

Szabad Riport

http://www.civilkontroll.com/deviza-hitel-szazhusszoros-volt-mar-az-indulo-kamat-is/

A BANK SEMMIT SEM VISZ. FELÉBREDT A MAGYAR ÉS AZ EGÉSZ VILÁG!!!

http://vimeo.com/17805125
A BANK SEMMIT SEM VISZ. FELÉBREDT A MAGYAR ÉS AZ EGÉSZ VILÁG!!!

"Anyátok jól van?" Levél a Bankszövetségtől 2013-10-25

Levél a Bankszövetségtől 2013-10-25

2013.10.25

Tisztelt Civil szervezeti vezetők!

 

Szeretném még egyszer megköszönni együttműködésüket az október 3-i konzultáción. Az ott elhangzottak, és a konzultacio@bankszovetseg.hu e-mail címre érkezett 373 darab levél feldolgozása után a Magyar Bankszövetség elkészítette megoldási javaslatát a devizahiteles probléma átfogó megoldására.

 

A megoldási csomagot, melynek végrehajtásához több jogszabály meghozatala is szükséges, nem áll módomban nyilvánosságra hozni, azonban abból 2 pontot – melyben a 7 civil szervezettel való konzultáció eredménye konkrétan visszatükröződik – szeretnék Önökkel megosztani. Ezeket a pontokat a Magyar Bankszövetségnek a jelentős jelzálog hitelállománnyal rendelkező hitelintézetek vezetőivel kibővített Elnöksége egyhangúan támogatta:

1.   A bankok a téli kilakoltatási moratóriumot előre hozzák, azaz 2013. november 1-től nem kezdeményeznek kilakoltatását. Ezzel lehetőséget biztosítunk mindenki számára, hogy a megoldási javaslatok alapján rendezze pénzügyi helyzetét.

2.   A bankok az 500.000 forintot meg nem haladó követelések esetében a fedezeti ingatlanon nem kezdeményeznek végrehajtást.

 

A Minisztérium, mint a pénzügyi területet irányító kormányzati szerv számára írt javaslataink kiterjednek a szerződés szerint teljesítő devizahitelesekre, a fizetési kötelezettségeiket teljesíteni nem tudó hitelesekre, valamint a peres ügyek (köztük a Kúria döntés) méltányos lezárására.

 

Továbbra is kérem Önöket, mint együttműködésre nyitott szervezeteket, hogy a méltányos megoldás küszöbén segítsék elő a megbékélést! A devizahiteles probléma konszenzusos megoldása szükséges a gazdasági fejlődéshez és országunk gyarapodásához.

 

Tisztelettel:

 

Kovács Levente

főtitkár

Magyar Bankszövetség

1051 Budapest, József nádor tér 5-6.

titkarsag@bankszovetseg.hu

előzmény:

Bankszövetségnél: nem lehet addig tárgyalásokat folytatni...

 

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/velemenyunk--allaspontunk/bankszovetsegnel--nem-lehet-addig-targyalasokat-folytatni....html

Bocsánatot kértek a svájci bankok, amiért adócsalókat segítettek

Nem Magyarországgal kapcsolatos hír...

Bocsánatot kértek a svájci bankok kedden az adócsalások segítéséért. Patrick Odier a svájci bankárok szövetségének elnöke kedden úgy fogalmazott egy konferencián, hogy nem szakmai vagy tudásbeli hiányosságok miatt találták magukat ezekben a sajnálatos helyzetekben, hanem egyszerűen "rosszul cselekedtünk és rossz magatartást tanúsítottunk". Az elnök különösen sajnálta, hogy viselkedésükkel az egész svájci pénzügyi szektor hírnevét károsították.

Eddig ez volt a legnyíltabb beismerés és bocsánatkérés a svájci bankszektor egyik fontos tagjától. Odier ugyanakkor azt is mondta: a svájci törvényhozók biztosították, hogy a svájci bankszektor el tudja viselni a bírságokat, amelyeket az Amerikával megkötött egyezség miatt ki rónak majd ki a bankokra.

Ennek ellenére akadhatnak olyan bankok, amelyeknek muszáj lesz bezárniuk, mert üzletmenetük túlságosan nagy részét tette ki a vagyonukat az adóztatás elől külföldre menekítő amerikai állampolgárok kiszolgálása. Ilyen volt például a Wegelin & Co bank, Svájc legrégebbi pénzintézete, amely azután zárt be, hogy 58 millió dolláros kár megfizetésére kötelezték, mert segített amerikaiaknak offshore számlákra rejteni megtakarításaikat.



A svájci bankszövetség hosszú ideje szorgalmazta az amerikai-svájci vita rendezését, akár kártérítés fizetésével is. Sok bankot azonban visszatartott a várható büntetések mérete. A svájci UBS bankot 2009-ben 780 millió dollár megfizetésére kötelezték az Egyesült Államoknak, és a várakozások szerint ennél jóval nagyobb büntetések is lehetnek a jövőben.

Múlt hét pénteken született meg az amerikai-svájci megállapodás, amely a törvénysértések mértéke szerint négy különböző kategóriába sorolta a svájci bankokat. Vannak bankok, amelyek nem kapnak büntetést, vannak olyanok, amelyek majd meg tudnak egyezni egy meghatározott összegben az Egyesült Államokkal, de néhány nagyobb pénzintézet esetében (Credit Suisse, Julius Baer) majd bíróság dönt a kártérítés mértékéről.

Forrás: HVG.

http://www.civilkontroll.com/bocsanatot-kertek-a-svajci-bankok-amiert-adocsalokat-segitettek/

"Megdöbbentő csalás a bankok részéről"

Egy véletlen, vagy a sors kegye folytán olyan bizonyíték került napvilágra, amely a bankok sikkasztása, adócsalása folytán - az állampolgárok becsapása mellett - 1000 milliárdos(!!!) nagyságrendű adócsalást leplezhet le, amellyel a "devizahiteleseket és a Magyar Államot rövidítik meg a bankok.

A napokban több hír került napvilágra, amely arról számolt be, hogy pert nyert egy devizahiteles a bank ellen...

Egy esetben bizonyítottá vált, hogy a bank átverte az ügyfelét. Ezrével vannak devizahitelesek, akik ezt a lépést még nem tették meg a bíróság felé. Talán mert nem is tudták, mi a teendő, többségében nincsenek tisztában jogaikkal, lehetőségeikkel, vagy fel sem tételezik azt, hogy egy hivatalos szerv - ez esetben a bank - átveri őket.

Ám ha egy esetben bebizonyosodott a bank csalása, egyazon szisztémával dolgozva, nyilvánvalóan ezer és ezer állampolgárt ért hasonló átverés.

Az állampolgár jóhiszeműen felvette lakás, kocsi vásárlására a banktól a kölcsönt, aztán a változó kamatok miatt – amely természetesen folyamatosan növekszik – fizetgette a törlesztő részleteket mindaddig, amíg jött a válság, és a korábban felvett kölcsön immár közel a duplájára növekedett. Bedőlt lakáshitelek ezrei miatt jöttek a kilakoltatások, az életük munkája árán megszerzett vagyonok elvesztése miatt öngyilkosságok tucatjairól értesülünk naponta. Valakiket ez azonban csöppet sem zavar: a bankokat.

Egy véletlen, vagy a sors kegye folytán olyan bizonyíték került napvilágra, amely a bankok sikkasztása, adócsalása folytán – az állampolgárok becsapása mellett – 1000 milliárdos(!!!) nagyságrendű adócsalást leplezhet le, amellyel a devizahiteleseket és a Magyar Államot rövidítik meg a bankok.

Megdöbbentő sikkasztásról és adócsalásról értesült újságíró szövetségünk egy bátor asszonytól – Mácsai Rozáliától – és Falus Zsolttól, aki az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda, valamint a Nemzeti Adó és Vámhivatalhoz fordult.

Nézzük a tényeket Falus Zsolt tájékoztatása alapján:

Az ügyfelek deviza tőke tartozását a bankok tartják nyilván, egyoldalú szerződéseikkel. Az akkoriban a kínált kedvezőbb hitelkonstrukciók miatt az állampolgárok többsége a deviza-hitelt választotta, vagyis deviza párban adósodott el. A deviza párnál az egyik deviza a nyilvántartásra kerülő tőketartozást határozza meg, a másik deviza az, amiben a havi törlesztést kell megfizetni. Ha „kiszámítható” viselkedésű devizákról van szó, az ügyletben nyereség áll elő. A kiszámítható devizák közé tartozott az EURO, valamint a CHF is.

A bankok nyeresége az árfolyamnyereség révén realizálódik, az ügylethez a „nyilvántartási tőke cseréjét” kell átmenetileg végrehajtani. Ez könnyen megoldható, mert a hazai hitelezés a bankok nyilvántartásba vételén keresztül valósul meg. A bankok a deviza hiteleiket nem fedezték CHF forrásokkal, a refionanszírozásban „valós” frank pénzeszközök nem vesznek részt. Ebben jelentősen eltér a bankok devizahitelezési gyakorlata az euró-zónán belül és azon kívül.

A tőke konverzióról és annak eredményéről a bankok ügyfeleiket nem értesítették, az erről szóló „csereügyleti igazolásokat” nem adták ki, így az ügyfelek a lecsökkent deviza nyilvántartásról, a nyereségükről nem szerezhettek tudomást. A nyereség sorsáról így rendelkezni sem tudtak.

Az ügyfelek akár a nyereségnek az összegét felvéve az eredeti nyilvántartott tőke után fizetik meg az addigi törlesztő részleteket, vagy akár a lecsökkent tőke összeg után már kevesebb törlesztő részlet állhatott volna elő számukra.

A csereügylet során keletkező nyereség az ügyfelet illeti meg, mert ez az ő pozíciójában következett be, ezért az ügyfelekkel szemben a bankok sikkasztást követtek el.

A csereügyleti nyereség tőkejövedelemnek minősül, ami adókötelezettséget jelent az 1995. évi CXVII. tőkejövedelmekről szóló (65–68. §) szja-törvény szerint. Ezt az adót a magánszemélynek kell megfizetni.

Az okirat-hamisítást a bankok az ügyfeleikkel szemben közölt valótlan, hamis adatközléssel és az azon alapuló követeléssel valósítják meg.

A bankok követelésének alapja egy valótlan deviza tőkenyilvántartás.

Az előállott nyereséget a bankok saját hasznukként tartják nyilván. Ezt a cselekedetet a bankokban tevékenykedő treasury csoportok végzik, akiknek a feladata az árfolyam és menedzsment az ügyfelek fizetőképességének megtartása érdekében. A devizahiteleseknél a szükséges tőkeműveletek végrehajtásával nyereséget tudnak előállítani.

A bankok a teljes nyereséget a sajátjukként kezelik, az adó (amely jelenleg 16 százalék, de a konverzió időszakában, a 2008-as években ez 25 százalék körüli volt) nem kerül megfizetésre és az ügyfelek nyereségét is sajátjukként tartják nyilván.

Ez adócsalás és sikkasztás. Mindemellett a bankok ügyfeleikkel szemben valótlan, vagyis hamis adatokat közölnek, és követelésüket erre alapozzák.

A bakok adózatlan nyeresége kb. 1000 milliárd forint nagyságrendben keletkezhetett.

Falus Zsolt bizonyítékokkal alátámasztott feljelentése alapján a nyomozás elindult. Csak remélni merjük, hogy a NAV, a PSZÁF és a Nemzeti Nyomozó Iroda mielőbb lép ebben az ügyben, mert emberek életével játszadoznak, és csöppet sem mindegy, hány ember veszíti el vagyonát, vagy akár az életét a bankok gyalázatos nyerészkedése végett.

siZsa

Forrás: Nemzeti Hírháló 

Emlékeztető: „Adjátok kezembe egy nemzet pénzkibocsátását, és nem érdekel, ki hozza törvényeit.”(Mayer Amschel Rotschild, a Rotschild bankárdinasztia megalapítója) 2000-ben az előző Orbán-kormány odaadta...

Forrás: http://www.sokkaljobb.hu/content/megd%C3%B6bbent%C5%91-csal%C3%A1s-bankok-r%C3%A9sz%C3%A9r%C5%91l