2015

Átlépés

Bemutatkozás

Amikor a változás szelei fújnak a pesszimisták falakat emelnek, az optimisták pedig vitorlát bontanak."

Legfrissebb hozzászólások
Feedek
Megosztás
Címkefelhő

Parádés látvány, ahogy felgyorsítva befagy a Balaton - videó

Time-lapse videót tett közzé az Időkép arról, ahogy hétfőről kedd virradóra befagy a Balaton. A Hold és a fények egészen különös látvánnyá tették a jég terjedését, amit Siófokon rögzített egy kamera.

A siófoki Club218 Apartmanszálló tetején elhelyezett, digitális fényképezőgépből átalakított webkamerával rögzítette az Időkép a balatoni jegesedést hétfő éjszaka.

Club218-Siófok-2014 06 23-24 éjjel

Gyorsított felvétel a viharról...több, mint ezer villám a Balatonba

A fesztivál visszaadta Zamárdinak a Balatont

Bár a közepes méretű rendezvényeknek lassan már befellegzett, a kis települések még mindig a fesztiválokban látják a kitörési lehetőséget. A bevétel nem csak a szervezőknek jelent hasznot, hiszen egy fesztivál körül ott vannak a beszállítók, és van bevétel a járulékokból és az adókból is. De még az imázsformálásnak is lehet haszna.

Az ókori ember akkor szervezett fesztivált, ha hálás volt az isteneknek, a középkorban világi karaktert öltött az esemény, a századfordulón pedig a művészet köré kezdett szerveződni. A tömegturizmust a hetvenes években ismerte meg a világ, ekkortól egy úti cél kiválasztásában szerepet játszhat az ott zajló rendezvény, mondta Nemes Andrea. A Nemzetgazdasági Minisztérium Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztályának vezetője szerint ez ma Magyarországon leginkább a Szigeten látszik meg.

Egy nem túl friss, négy évvel ezelőtti kutatás szerint átlagosan 2,8 vendégéjszakát töltünk a fesztiválok helyszínén. A leglátogatottabbak a gasztrotémák köré szerveződő események, a legkevésbé pedig a filmes, videós fesztiválok iránt érdeklődünk, mondta Nemes Andrea azon a beszélgetésen, amelyet a Heineken szervezett.

És visszakapták a Balatont

A Balaton Sound sikere és gazdaságélénkítő hatása messze túlmutat önmagán, derült ki Csákovics Gyula szavaiból. Zamárdi polgármestere szerint az NDK szétesésével nagyon komoly piacot vesztett minden balatoni település, és azoknak az idős, egyedülálló embereknek a jövedelme is kiesett, akik a zimmer frei-ezésre építettek. Ezt tetézte, hogy felnőtt egy egész nemzedék, amely már megengedhette magának, hogy külföldi tavakra, tengerre utazzon nyáron.

Erre a problémacsomagra egyszerre nyújtott megoldást a Sound: a csőd szélén billegő élelmiszerüzlet, amely már komolyan fontolgatta, hogy bezár, az első rendezvény után az üres polcaival nézett szembe. Fellendült a szállásadás, a keletnémetek ugyan nem tértek vissza, de Csákovics szerint az éveken át nélkülöző helyi idősek a fesztivál járulékos hasznából most már új hűtőszekrényt és tűzifát vehetnek maguknak.

Italpult a Balaton Soundon

Fotó: Origo

Mivel a Sound inkább balatoni, mint zamárdi fesztivál, Siófokig tölti a szálláshelyeket, nem beszélve arról, hogy a már említett nemzedék magát a Balatont kapta vissza. A tó újra menő lett. Az utolsó koncert másnapján a boltok ki vannak fosztva, a szállásadók elégedettek. 2007-től kezdve Zamárdi trendi rendezvényhelyszínnek számít, 2012-ről 2013-ra 50 százalékkal emelkedett a neten foglalt szobák száma. A Soundra már decemberben elfogynak a bérletek.

A jelenség egyetlen árnyoldala, hogy a koncerthelyszínhez legközelebb álló nyaralók tulajdonosait rendkívül bosszantja az esemény, jóval inkább, mint az őslakosokat, akik többé-kevésbé elfogadták a standard júliusi program minden velejáróját. Nem egyedül a koncerthelyszínről van szó, jóval inkább a környező területekről, ahol folytatódik a buli reggelig.

Azt Csákovics is elismeri, hatalmas környezeti terhelést jelent a városnak, hogy egyszer csak a semmiből rázúdul 120 ezer fiatal – de a hozama összehasonlíthatatlan előnyökhöz juttatja a helységet. Az a néhány nap egész évre bevételt termel: Zamárdi a költségvetése 34 százalékát tudja fejlesztésre fordítani, teljesen önfenntartó módon, hitel nélkül bővülnek – ezt pedig nagyon kevés önkormányzat mondhatja el magáról.

Többé-kevésbé eltartja önmagát

Szabó Zoltán, az Index tartalomfejlesztési vezetője szerint Magyarországon nyomasztó profizmusukkal lőtték ki az úgynevezett nagyok a középméretűeket. Mint elmagyarázta, a Red Hot Chili Pepperst még a Sziget sem tudja megfizetni – de majdnem, és amennyi híja van, azt egészen sajátos infrastruktúrába forgatják a szervezők.

A Red Hot Chilli Peppers Brooklynban

Forrás: AFP/Larry Busacca

Egy már-már RHCP honoráriumból futja Michelin-csillagos büfére a VIP-sátorban, cirkuszporondra, számtalan, a főprofiltól eltérő eseményre, úgy mint civil szervezetek előadásaira, irodalmi felolvasásokra, vagy akár egy operaelőadásra, és jóval több vizesblokkra, mint egy tisztán zenei fesztiválon. A nyugati helyszíneken ugyanis minden pénz elmegy a színpadra és a zenekarokra, a kiegészítő szolgáltatások és a társprogramok mintha senkit nem érdekelnének.

Még a Volt is inkább a látogatók jóérzésére épít, mint a közeli Nova Rock, az az osztrák rendezvény, ahol egy hatalmas gödröt beszórnak mésszel, a fesztiválozók pedig képzeljék oda a Hölgyek, illetve Urak táblákat, mondta Szabó.

A középkategória elestének egyedüli túlélői Orfű és a Szegedi Ifjúsági Napok. Az Efott már döglődik, a Hegyalja megadta magát – a helyette beállított Tokaji napokra számszerűen egyharminckettednyi költségvetést biztosít az önkormányzat és néhány vállalkozó –, a Miskolci Operafesztivál tizenkét éve harcol az elemekkel, Kapolcs pedig egyértelműen kinőtte az eredeti fachját, mondta Szabó. Ha tetszik, ez a hatás a siker hátulütője. A Sound részben azért lett olyan népszerű, mert sokan úgy érezték, kiszorultak a Szigetről, ezért átszoktak Zamárdiba. Ez semmiképp nem pénzkérdés, a Sziget ugyanis méregdrága hírében áll, de a Soundra mintegy 5 százalékkal többe kerülnek a jegyek. A magyar piac pedig nem bírná el, hogy a Szigetet kinevezzük külföldinek, a Soundot meg magyarnak.

Amikor az állami támogatás szóba került, Szabó Zoltán kifejtette, hogy bár valójában semmi keresnivalója a fesztiválszcénában, azt sem lehet egyértelműen kívánni, hogy takarodjon belőle. Egyetlen balett-társulatot sem tudnának eltartani a rajongói, ugyanakkor hogy balettra szükség van, azt az is elismeri, aki életében nem látta A rosszul őrzött lányt. Mindennek tükrében még egy fesztiválnak van a legnagyobb esélye arra, hogy eltartsa magát, bár a kiegészítő programoknál sok esetben indokolt lehet az állami támogatás.

Ki szedje össze a szemetet?

Hol is lehetne biztosabban terelgetni a fiatalokat a környezettudatos gondolkodás felé, mint egy szabad téri zenei rendezvényen, ahol nemcsak több tízezer ember életét nehezíti meg, hogy bokáig gázol a PET-palack-özönben, de ahol egyenesen menő a szelektív gyűjtőig sétálni a sörösdobozzal? A Returpack-rendszer ipari összefogásként indult, magyar kisvállalkozások és három neves sörgyár kezdett közös projektbe. 2011-ben 80 millió darab, 2012-ben 94 millió darab fémdobozt gyűjtöttek be, tavaly pedig átlépték a százmilliós határt.

Szeméthegyek a Balaton Sound zárása után

Forrás: MTI/Horváth Mónika

A ma már közepes vállalatnak számító társaság ügyvezetője, Duma László szerint rendszerük egész Európában egyedülálló. Sok nyugati ország betétdíjjal ösztönzi például az alumínium palackban kapható italok visszagyűjtését, míg a „Minden doboz visszajár” nevű kezdeményezés során önkéntes visszaváltási díj jár a csomagolásért. A szelektív gyűjtés nagy problémája, hogy a begyűjtésre jóval kisebb a kapacitás és a hatékony megoldás, mint a feldolgozásra – ráadásul előbbi jóval többe kerül, mint amennyit a hulladék anyaga ér –, a kettő között nehéz kapcsolatot teremteni, a rendszer a fogyasztó nélkül nem működik.

Egy fesztivál különösen alkalmas mind az eredményes gyűjtésre, mind az edukatív tudatformálásra – Duma szerint körülbelül 15 évbe telik, hogy szemléletet váltson egy ország. Sokat számít, melyik korosztályt vesszük célba. Aki gyerekkorától kezdve azt hallja és látja, mennyire fontos óvni a környezetet, arra lehet számítani a zöldebb jövőben. Jellegzetes Returpack akció, hogy aki egy fesztiválon tíz üres dobozt elvisz a gyűjtőpontig, cserébe kap egy bontatlant.

Nagy előnye az újrahasznosításnak, hogy ha egy térségből eltűnik a rendetlenség, azt mindenki nehéz szívvel szennyezi össze. Ráadásul ha körforgásban tartjuk a hulladékot, nemcsak nem kell újabb nyersanyagokat elvenni a természettől, de a folyamat munkalehetőséget is teremt – a Returpack-rendszer ma közel 100 embernek ad munkát.

A sikerre nincs garancia

A fesztiválszervezést kitörési pontnak tekintik a kis települések, ezért igyekeznek a búcsúkat, falunapokat, haknifesztiválokat felhúzni erre a szintre, mondta Kundi Viktória. A Kodolányi János Főiskola Turizmus tanszékének adjunktusa szerint azok a fesztiválok a sikeresek, amelyeknél már a hatásmérésre is költenek a szervezők - a 3,2 milliárd forintot generáló Szigetre ez egyértelműen igaz. A kisebb városokban, falucsoportokban rendezett nyári események esetében fontosabb az indukált hatás, az imázsformálás.

A Sziget 3,2 milliárdja makroszinten, az adó- és járulékfizetésben is megjelenő haszon: minden fesztiválrendezvény rengeteg beszállító jelenlétét is feltételezi, az elsődlegesen befizetett pénzek pedig továbbgyűrűznek, ha máshová nem, adóként az államnak, mondta Kundi az Origónak. És mivel a Sziget eléri a nemzetközi célközönségét, nemzetgazdasági hasznot hajt. A kulturális fesztiválok vagy nullszaldósak, vagy veszteségesek. Társadalmilag ugyan profitot termelnek, de a művészek kifizetése mellett nehéz az árakat megfizethető szinten tartani. A fesztiválszervezés olyan, mint a cégalapítás: csak erős piackutatás után érdemes belevágni, és még ez sem garancia a sikerre.

Nemzeti dohánybolt a Szigeten

Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Érdekes módon, mondta lapunknak Kundi Viktória, induktív hatásként egy önkormányzatnak a veszteséges rendezvény is hozhat jó eredményt: ha a társadalmi jólétet növeli, a helyi lakosságnak kikapcsolódást és találkozási pontot nyújt, az hosszú távon akár gazdaságélénkítő is lehet, mert abból a városból nem akar elköltözni a helyi lakosság.

Az adjunktus szerint sokkal komolyabban kellene venni az imázsformálást. Ahogy Salzburg az adottságait kihasználva elérte, hogy összekapcsolódjon a Mozart fesztivállal, ezt a hol nullszaldós, hol veszteséges Operafesztivállal még nem sikerült elérnie például Miskolcnak. De Győr sem kap vissza eleget abból, hogy ott alakult meg a Győri Balett, a társulat nem asszociálódik eléggé a várossal. Úgy tűnik, Nyugat-Európában sokkal könnyebb integrálni egy rendezvényt a város arculatába. Még feladat megtalálni azokat az arcokat, akikhez azonnal köthető egy-egy fesztivál.

A siker egyik fokmérője, hány látogató érkezik egy fesztiválra legalább 60 kilométernél nagyobb távolságból, mert ezen táv alatt csak egynapos közönség vagyunk, véli Kundi. A válság kezdete óta annyira beszűkült a magyar lakosság elkölthető pénze, hogy a legkönnyebben ezeken a programokon faragjuk lejjebb a családi költségvetést.

Most a vendéglátás a fesztiválok nagy nyertese, de olyan sok a pici fesztivál, ahol elég egy-egy napra megjelennünk, hogy emiatt szálláshelyeket nem kell igénybe vennünk, ami pedig halmozná a multiplikatív gazdasági hatást. A szakember szerint úgy kellene összeállítani a programot, hogy több célcsoportot érjen el, fiatalokat, családokat, gyerekeket, időseket egyaránt. Ehhez azonban megfelelő háttértőke kell, és hatalmas szervezési tapasztalat.

http://www.uzletresz.hu/penzugy/20140617-annyira-jol-szervezunk-fesztivalt-hogy-az-mar-szinte-hungarikum.html?utm_source=origo-nyito&utm_medium=sec-top&utm_campaign=sec

A fél Balatont lezárhatja a löszfal

Az özönvízszerű esőt és néhol 120-140 kilométer/órás Yvette ciklon dühöngése kibillentette a Balatont, komoly anyagi károkat okozott és ma még csak reméljük, hogy a földet nem mosta ki a talpunk alól. A köznyelvben elnagyoltan löszfalaknak nevezett magaspartok épp az ilyen időjárási körülmények között válnak instabillá, a nagy mennyiségű víz és a szél szinte törvényszerűen indít el földcsuszamlásokat.

Fonyódon a legrosszabb a helyzet

Kevés hely van az országban, ahol ez nem jelent problémát. Dombsági területen, hegységperemeken végig az Északi-középhegységben a Börzsönyig, a Dunántúli-középhegységben, a dél-dunántúli hegyvidék környékén, de főleg a Duna nyugati partja mentén végig észak-déli irányban és a Balaton észak-keleti partján valós az "állandó omlásveszély".

Fűzfőtől Világosig egy hosszú részen, továbbá Füred, Boglár és Fonyód térségében szakaszosan húzódnak a potenciális veszélyforrást jelentő "löszfalak", amelyek a 7-es utat, az azon közlekedőket, valamint a vasútvonalat fenyegetik - magyarázza a Hír24-nek Oszvald Tamás a földtani veszélyforrások szakértője, a Sycons Kft. munkatársa.

Idén márciusban volt egy komoly törmelékcsúszás Fonyódon a múzeum alatt, és három kisebb: a település északkeleti részén lakott területet is érintve, a Valkó kilátó alatt, valamint délkeleten, a bélatelepi lejárónál. Ezek nyomán az illetékes szakértői bizottság a 7-es út lezárását, a vasúti közlekedés korlátozását, egyben az M7-es autópálya fonyódi szakaszának ingyenessé tételét javasolta.

A lila "folt" jelzi a márciusi földcsuszamlást - a képre kattintva nagyobb méret nyílik!

Yvette tombolása mit sem segített ezen a helyzeten, sőt. Úgy tudjuk, a megyei katasztrófavédelem a héten értékeli a helyzetet és dönt a további teendőkről, korlátozásokról. A helyzet a legkevésbé sem rózsás. Könnyen lehet, hogy a nyári szezon kezdetén a 7-es úton és a vasúton sem lehet majd közlekedni - jegyzi meg Oszvald Tamás.

Vonat a Balatonban

Amikor ugyanis a partfal szakad, azt valahogy úgy kell elképzelni, mint mikor egy jéghegyről leválik a pereme, és hatalmas robajjal roskad a tengerbe. Hasonlóan a jéghegyhez a magaspart felső függőlegesen álló részéből tömbök omlanak le. Az omladék meredek törmeléklejtőben gyűlik fel a fal alatt, amin a növényzet könnyen megtelepszik és akár 20-30 m magas fákból álló erdő alakul ki rajta. Viszont ez a laza törmeléklejtő rendkívül érzékeny, az átázás miatti elnehezedés gyakran okoz törmelékcsúszást a felszínén. A nagy fák koronájába belekapaszkodik a szél, és "emelőként", "pajszerként" használva őket tovább rontja a helyzetet.

Fotó: MTI / Varga György

Hatalmas földtömegről beszélünk. Fonyódon a kilométereken át futó magaspart átlagosan 50 méterre emelkednek az út fölé, felső 10-20 méterük függőleges fal, az alsó 30-40 méteren a korábbi törmelék lejtője húzódik. Akár több ezer köbméternyi föld indulhat meg másodpercek alatt. Aki egyszer már végigandalgott a sétányon, épp ennek a "földtani veszélyforrásnak" a tetején ment végig, innen gyönyörködött a csodálatos kilátásban.

Ami még ijesztő, hogy akárcsak a földrengések esetében, a partfalomlás pontos előrejelzésére sincs módszerünk. Annyi különböző tényező együttes hatása indítja be a folyamatot. Csaknem pontosan száz éve, 1914. május 11-én történt, hogy Balatonfűzfőnél egy egész vonatot sínnel, talpfákkal együtt gyűrt a Balatonba egy hatalmas földcsuszamlás.

A hasonló balesetek elkerülésére természetesen rengeteg erőfeszítés történt, így ilyen méretű földmozgástól manapság már nem kell tartanunk. Érdekességként Oszvald megjegyzi még, hogy a tihanyi apátság alól is szép lassan csúszik a hegy: amikor az apátságot építették, legalább 10 méteres terasz vette körül a Balaton felé néző oldalt, mára ez lefogyott 2-3 méterre.


1914. május 11. Balatonfűzfő (Magyar Állami Földtani Intézet)

A fizika törvényeivel nem dacolhatunk, a természetben ami fent van, az előbb-utóbb le is jön. Hacsak meg nem támasztjuk. Egy hatásos - és a Duna mentén több helyen is sikerrel alkalmazott - módszer az omlás megelőzésére például, amikor egy speciális kiképzésű, a felszínhez horgonyzott sűrű hálóval fedik le a területet megvédve azt az eróziótól. Ha hihetünk a klímamodelleknek, a jövőben ritkábban, ám egyszerre hatalmas mennyiségben zúdul majd csapadék Magyarországra, a viharok intenzitása nő. Ez pedig, mint fentebb említettük igencsak kedvez a löszfalak mélybe kívánkozó részeinek valóban le is jutni.

http://www.hir24.hu/tech-tud/2014/05/20/a-fel-balatont-lezarhatja-a-loszfal/#sl

A balatoni tanúhegyek titkai

Hátborzongató remetelak, bevehetetlen végvár és jégbarlang: a Balaton-felvidék legendás tanúhegyeit nemcsak a meseszép panoráma miatt érdemes meghódítani. A vulkáni kúpokat megmászni egyáltalán nem megerőltető, a túrákat pedig egy kis borkóstolással is össze lehet kötni.

Forrás: MTI/Czika László
Kilátás a Szent György-hegyről

A Tapolcai-medence területén 3-4 millió évvel ezelőtt jelentős vulkáni tevékenység zajlott. A felszínre törő láva a Wikipédia szerint kisebb-nagyobb "lepények" formájában terült szét az egykori Pannon-tenger homokból és agyagból álló vastag üledékén, melyet később megóvott a lepusztulástól. Ott, ahol nem borította bazalt az egykori tengeraljzatot, a felszíni üledék nagymértékben lepusztult, a keményebb bazalttakarós részek viszont sikeresebben ellenálltak az eróziónak, így maradtak 200-300 méterrel magasabbak, mint a környezetük. Ezek a részek a "tanúhegyek", amelyek jelzik az egykori tenger aljzatának magasságát.

Badacsony - nemcsak inni érdemes
Kezdjük a legmagasabb tanúheggyel, a Badacsonnyal. A földrajzi névről szinte mindenkinek egy borospince ugrik be, de azért érdemes a szőlőknek otthont adó természeti képződményt is megismerni. A 437 méteres hegyet megmászni egyáltalán nem megerőltető, és útközben számos nevezetességet láthatunk. Az egyik leghíresebb geológiai képződmény a Rózsakő, amelynek legendájáról és a hozzá kapcsolódó fesztiválról korábban már írtunk.

Érdemes azonban végigjárni a Bujdosók lépcsőjét is, amely lépcsősor (legalább 460 lépcsőfok) szakaszait pihenőkkel választották el, a pihenők pedig a kuruc kor nevezetes személyeiről (Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen, Cinka Panna) kapták nevüket. 
A Kő-kapu hatalmas bazalttornyait és az ezeket körülvevő ledőlt, széttöredezett oszlopokból álló kőtenger mellett sem szabad elmennünk, már csak azért sem, mert a közelében a Klastrom-kút hideg ivóvízével olthatjuk szomjunkat.

Forrás: MTI/H. Szabó Sándor
A Badacsonyra fel lehet sétálni

A hegy délnyugati oldalán található Ranolder kereszt 400 méter magasan áll, még 1857-ben állíttatta névadója, a veszprémi püspök. A kőkereszt nagyobb darabjait állítólag 40 bivaly vontatta fel a hegyre. Alatta a hegy oldalában már a Harangozó-börc nevű kilátóhely található,  és a "gyapjúzsákoknak" nevezett bazaltoszlopok.
Az új Kisfaludy Sándor kilátó a hegy legmagasabb pontján épült, néhány évvel ezelőtt azonban teljesen lebontották, az új, 18 méter magas építmény 2012. júniusa óta látogatható.

A kiadós séta után, vagy akár közben, természetesen néhány pincészetet is útba kell ejteni. Badacsonyban ugyanis a borkóstolás kötelező program, ehhez gyakorlatilag lépten-nyomon találunk alkalmat.

Szent György-hegy: borzongás és borozás
A Tapolcai-medence közepén fekvő 414 méteres hegyet Tapolca, Kisapáti és Hegymagas irányából lehet meghódítani. Kényelmesen fel tudunk sétálni a tetőre, egyedül az utolsó szakasz lehet talán egy kicsit nehezebb. A csúcsot pedig - amely valójában egy fennsík - a Bazaltorgonák nevű, a raposkai bányaudvartól induló tanösvényen is meg lehet közelíteni, ahonnan az egész medence belátható.

A hegy leghíresebb képződményei az északkeleti oldalon látható ún. "bazalt orgonasípok". Ezek a kb. 30 méter magas és 1,5 méteres átmérőjű oszlopok a felszínre jutott láva kihűlése során keletkeztek. A Hegymagas "felett" található Tarányi Pincéhez és a Lengyel Kápolnához már csak a Szigligeti Vár és a Badacsonyra nyíló kilátás miatt is érdemes felkapaszkodni. Nem is véletlen, hogy a helyiek szívesen rendeznek itt esküvőket. A közelben levő Oroszlánkútnál pedig friss forrásvízzel tölthetjük meg a kulacsunkat.

Forrás: MTI/Czika László
Bazaltorgonák a Szent György-hegy oldalában

Nevezetes hely azonban a Jégbarlang is, amit régen Sárkány-barlangnak hívtak, mivel a legenda szerint a hegy névadója, Sárkányölő Szent György ebben a barlangban végezte ki a sárkányt. A jégbarlang tulajdonképpen egy 32 méter hosszú, 10 méter mély üreg, ami a hegy oldalán ledőlt egykori bazaltoszlopok törmelékei között keletkezett, és a legmelegebb nyári napokon is kifejezetten fagyos. Ezt az szűk, labirintusszerű üreget csak barlangászok tudják megközelíteni.

Nem szerepel az útikönyvekben, de létezik egy olyan nevezetesség is, amelyet a helyi babonák szerint érdemes inkább elkerülni. Ez pedig egy elhagyatott remeteház. A fák között megbúvó Emmaus nevű kísérteties, romos kápolnában és a hozzá tartozó házban Ify Lajos fonyódi plébános élt, aki önként választotta a remetéletet 1949-től. A remeteszállás üres, az épületek nagyon rossz állapotban vannak, és kétségtelenül van valami Blair Witch Projektes hangulata a helynek.

Mindenesetre a borzongás után egész biztosan mindenkinek jól fog esni néhány pohár bor, ezért érdemes útba ejteni néhány pincészetet, mint pl. Nyári Ödön és/vagy Szászi Endre szőlőbirtokát.

Csobánc - szeles és izgalmas 
A hegy a siklóernyősok és a várrajongók kedvence a régióban. Teteje csupasz, így amellett, hogy elég huzatos hely, gyönyörű a kilátás a Tapolcai-medencére és a Balatonra. Tiszta időben állítólag majdnem 100 km-re is el lehet látni innen. A "csúcsot" Gyulakesziből lehet megközelíteni a zöld jelzésen haladva. Az út sokáig aszfaltozott, de a későbbiekben sincsenek megközelíthetetlen részek, így az elszántabb bringások is feljuthatnak a tetőre.

Forrás: MTI/Nagy Lajos
A Csobánc (hátul) a siklóernyősök hazai Mekkája

Csobánc vára a 13. században épült, és Kinizsi Pál parancsára építették át erődítménnyé. 1541 után fontos végvár lett, leghíresebb kapitánya a botrányairól is híres bajvívó, Gyulaffy László volt. Soha nem tudták elfoglalni a törökök, később a kurucok is visszavertek egy ostromot. A Rákóczi szabadságharc leverése után a várat is lerombolták, majd az 1950-es évek elején indultak meg a régészeti kutatások a vár feltárására. Egy helyi baráti társaság pedig egy létrehozott alapítvány segítségével 2003. óta a felújítási munkálatokat végzi. A munkát önkéntesek végzik az ún. Vármentő hétvégéken.
A helyiek tényleg imádják a fesztiválokat, a vár és egykori kapitánya tiszteletére minden nyáron megrendezik a középkori lovasbemutatóval megspékelt Gyulaffy-napokat, a bevételt pedig a vár felújítására fordítják.

Ha pedig megéheztünk a csobánci túra után, Gyulakeszi Tapolca felőli végén található autóspihenőben pótolhatjuk az elégetett kalóriákat. Mi a hely emblematikus fogását, a velős pirítóst ajánljuk.

Gulács - csak fanatikusoknak
Ez a hegy abból a szempontból kakukktojás, hogy nem alkalmas tipikus túrázásra. A Nemesgulács felől megközelíthető kúp teljesen elvadult, az 1961-ig működő kőbánya csúnya sebeket ejtett az oldalán. Nincsenek pincék, pihenőhelyek, csak egy egyszemélyes út, sok csalánnal, ezért inkább csak a legelszántabbak és a geoaching fanok használják.

Hegyestű - egy vulkán magánélete
Az előbbi hegyektől kicsit eltávolodva, Zánka és Monoszló között, a Káli-medence szélén magasodik a 337 méteres képződmény. Az eredetileg kúp alakú hegy egyik fele szabályos, másik felét a kőbányászat tüntette el.

Forrás: MTI/H. Szabó Sándor
Hegyestű - egy félbevágott hegy

A Hegyestű a csodás panoráma mellett azért is egyedülálló, mert betekintést enged egy több millió éves vulkán magánéletébe: látható, hogy a kráterben megdermedt láva a kihűlés folytán sokszögletű, függőleges oszlopokra vált el. Az egykori bazaltbánya épületében ma kiállítás működik, ahol megismerhetjük a Balaton-felvidék és a Dunántúl geológiai felépítését. Mert aki szereti a geológiát, az tényleg nem fog csalódni, a többiek pedig addig gyönyörködjenek a kilátásban.

forrás:origostég.

A zöldalga elszaporodása ellenére jó a Balaton vízminősége

richpoi.hu
A Balaton vízminősége továbbra is kiváló, de a tó alacsony vízszintje a hajósoknak gondot okoz, továbbá a part menti sekély részeken tömegesen elszaporodott a zöldalga, ami ugyan nem esztétikus, de vízminőségi és egészségi problémát nem okoz - nyilatkozta Pécseli Péter, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség vezetője.

A szakember tájékoztatása szerint a Balaton vízszintje szerdán 54 centiméter volt, 16 centiméterrel kevesebb a nyár végi szabályozási szint minimális értékétől. Ez ugyan semmiféle vízminőségi gondot nem okoz, és rendkívülinek sem mondható, de a személy- és kereskedelmi hajózást már jelentősen nehezíti.

Több kikötőben is aktuálissá vált a fenntartó jellegű kotrás, amihez nem feltétlenül szükséges hatósági engedély, az érintettek mégsem végzik el a munkát, mondván: nincs lehetőség a zagy elhelyezésére - jelezte Pécseli Péter. Véleménye szerint a kérdés inkább anyagi jellegű, hiszen léteznek jó ideje nem működő, de üzemelési engedéllyel rendelkező zagyterek, amelyeket némi ráfordítással ismét aktívvá lehetne tenni. Azonban vita zajlik arról, hogy kinek kellene erre költenie: az önkormányzati tulajdonú hajózási társaság szerint állami alapfeladatról van szó, az érintett hatóságok álláspontja szerint viszont nem - tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy 2004-ig a vízügynek rendszeresen kellett vékonyréteg-kotrást végeznie a Balaton medrében, így távolítva el jelentős mennyiségű szerves anyagot a tóból. Ezt követően azonban annyira javult a tó vízminősége, hogy a szakemberek véleménye megoszlott arról, szükség van-e a rendszeres kotrások folytatására. Így a fiskális szempont döntött, és jelentős összegeket spóroltak meg a vékonyréteg-kotrás elhagyásával - mutatott rá.

15499_balaton2.jpg
Pécseli Péter tájékoztatása szerint a zöldalga, más néven békanyál felszaporodása a part menti sekély, hamar felmelegedő vizekben nyár végén természetes jelenség. Azon kívül, hogy csúnya, nem rontja a víz minőségét, és nem okoz semmiféle kiütést - hangsúlyozta. Eddig két strandról érkezett bejelentés amiatt, hogy a fürdőzőkön piros kiütések keletkeztek, amit nem a békanyál, hanem a nagy tüskés hínár okoz. Az önkormányzati strandok zöménél igyekeznek eltakarítani mind a hínárokat, mind a békanyálat, amíg tart a szezon - mondta Pécseli Péter.

A Balaton kiváló vízminőségét az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete is megerősítette a napokban, Vörös Lajos az intézet kutatója arról tájékoztatta a tó körüli önkormányzatokat, hogy vízminőség a kánikulában is kitűnő, ezen az alacsony vízállás sem változtatott. A hó eleji mérések szerint a tó nyíltvizében lebegő mikroszkopikus algák mennyisége csupán negyede volt az üdülésre, fürdésre használt természetes vizekben megengedett értéknek.

A tájékoztatás kitért arra, hogy a Balaton déli partján a vízszintcsökkenés hatására kedvező körülmények alakultak ki a fonalas zöldalgák tömeges elszaporodásához. Hasonló jelenséget legutóbb 2003-ban figyeltek meg, a jelenleginél mintegy 30 centiméterrel alacsonyabb vízállás mellett.

Az érdes békanyál (Cladophora glomerata) nevű, világszerte elterjedt fonalas zöldalga a partközeli sekély, 10-20 centiméter mélységű és akár 35 Celsius fokra felmelegedő vízben képes gyorsan elszaporodni. Terjedésének a vízmélység szab határt, negyven-ötven centiméteres vízmélységnél mélyebbre nem hatol a Balatonban. Ellenszere nincs, csak a vízállás emelkedésével szorul vissza az állománya. A békanyál-invázió okozta kár csupán esztétikai, a növény egészségkárosító anyagokat nem termel - erősítette meg a kutató.

15499_moszat.jpg
A Balaton vízminősége 2012 nyarán - MTA közlemény

A Balaton vízminősége a kánikulában is kitűnő, ezen az alacsony vízállás sem változtat. Az augusztus 6-ai mérések időpontjában a siófoki vízmérce állása 59 cm volt. A tó nyílt vizében a lebegő mikroszkopikus algák mennyisége csupán egynegyede volt az üdülésre, fürdőzésre használt természetes vizekben megengedhetőnek (az A-klorofill koncentrációja Keszthelynél 20 µg/l, Siófoknál 4 µg/l volt). A tó déli partján a vízszintcsökkenés hatására azonban olyan körülmények alakultak ki, amelyek lehetővé tették a fonalas zöldalgák invázióját, tömeges elszaporodását. Ez a jelenség legutóbb 2003-ban volt megfigyelhető, az akkori, a jelenleginél mintegy 30 centiméterrel alacsonyabb vízállás hatására.

A partközeli sekély, 10-20 centiméter mélységű és akár 35 Celsius-fokra is felmelegedő vízben az érdes békanyál (Cladophora glomerata) nevű, világszerte elterjedt fonalas zöldalga képes gyorsan, nagy tömegben elszaporodni. Elágazó fonalai átszövik az egész víztestet, vattaszerű állományokat hozva létre. Amint korábbi mérésekkel megállapították, elterjedésüknek a vízmélység szab határt, negyven-ötven centiméteres vízmélységnél mélyebbre ugyanis nem hatolnak a Balatonban. A jelenség nem új, és nem valamiféle szennyezés eredménye. Legutóbb 2002-ben és 2003-ban fordult elő, amikor is a zöldalga mintegy 50 kilométeres partszakaszt borított átlagosan 100 méteres szélességben a déli parton. Az északi parton viszont, ahol a víz gyorsabban mélyül, nem képes tömegesen elszaporodni.

Hasonló állapotok alakultak ki a déli parton 1934-ben, amikor is – az egyik szakirodalom tanúsága szerint – a következők nyertek megállítást: "Olyan tömegben lepi el a partot, hogy a fürdőtelep vezetőségének egészen komoly gondot okoz. Időről időre eltakarítják, kupacokba szedik, de néhány nap alatt újból ellep mindent. A fürdőzők undorodnak ettől a partot elborító nyálkás zöld anyagtól" (Mihályi 1936).

Nincs ez másképp napjainkban sem, ellenszere pedig nem létezik, csak a vízállás emelkedésével szorul vissza az állománya. Nem kétséges, hogy a Cladophora-invázió csökkenti a tó idegenforgalmi vonzerejét, de fontos körülmény, hogy ez az alga nem termel egészségkárosító anyagokat, az általa okozott kár pedig csupán esztétikai.
15499_balatoni-strand.jpg

Oh, a Balaton régi nyarakon

Légifelvétel a Balatonról Forrás: facebook.com

Üdítő kép a hőségben, csodás Cseh Tamás zenével, Bereményi Géza szöveggel