2015

Átlépés

Bemutatkozás

Amikor a változás szelei fújnak a pesszimisták falakat emelnek, az optimisták pedig vitorlát bontanak."

Legfrissebb hozzászólások
Feedek
Megosztás
Címkefelhő

Cigányozás a bíróságon: nem kapott büntetést Mucsi

2014. augusztus 27. 19:53

Etikátlannak nevezte Mucsi Erika rasszista jellegű kijelentését az Országos Bírói Etikai Tanács, de büntetést, mint az utólag kiderült, nem kap.

Mint arról korábban már mi is beszámoltunk, több roma szervezet is felháborodásának adott hangot a Gyulai Törvényszék egyik bírájának kijelentései kapcsán. Mucsi Erika akkor úgy fogalmazott, „a cigányság mint kategória nem elsődlegesen faji alapon értelmezhető, hanem a lakosságnak egy elkülönült, a többségi társadalom hagyományos értékeit és a már hivatkozott jogszabályok által is védett értékeket semmibe vevő csoportjaként”.

Az RTL Klub keddi Híradójában elhangzottakra hivatkozvaszámolt be az Index arról, hogy Mucsi Erika bíró kijelentéseit az Országos Bírói Etikai Tanács etikátlannak minősítette, de a bíró semmilyen büntetést nem kapott, továbbra is a Gyulai Törvényszéken dolgozik. Ez utóbbit egyébiránt a törvényszék oldalán található ügyelosztási rendet tartalmazó kiírás is igazolja, amely szerint Mucsi keddenként és szerdánként a 21-es tárgyalóban ítélkezik különböző perekben - írják.

fotó: Index.hu

http://www.beol.hu/bekes/kozelet/ciganyozas-a-birosagon-nem-kapott-buntetest-mucsi-569434?utm_source=ovg&utm_medium=cimlead&utm_campaign=xmegye

Ősszel jön az e-bíróság

Olcsóbb és gyorsabb, azaz összességében hatékonyabb lesz az igazságszolgáltatás, működése pedig átláthatóbbá válik az elektronikus ügyfélkapcsolatok fejlesztésével - közölte Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke.

Handó Tünde (megj.: utolsó emlékeim szerint a köztársasági elnök úr felesége 2012) elmondta, az OBH egyik kiemelt célkitűzése a hatékonyabb igazságszolgáltatás kialakítása, olyan informatikai alkalmazások létrehozása és bevezetése, amelyek csökkentik a bíróságok adminisztrációs terheit és gyorsítják az ítélkezést. A digitális technika csökkenti a területi egyenlőtlenségeket és az állampolgárok számára az ország minden pontján hasonló színvonalú, gyors és megbízható bírósági ügyintézést tesz lehetővé - tette hozzá.

Az EU és a magyar állam társfinanszírozásával megvalósuló projekt megteremti a lehetőséget a bíróságok számára az elektronikusan érkező dokumentumok fogadására és felhasználására, így egyszerűbbé válik az állampolgárok számára az ügyintézés, jelentősen kiszélesednek a bírósági eljárásokban részt vevő emberek és szervek elektronikus kapcsolattartási lehetőségei, továbbá áttekinthetőbbé válik az ítélkezési gyakorlat a bírák, az ügyészek, az ügyvédek, a kutatók, az érdeklődők és a jogkereső állampolgárok számára - jegyezte meg az OBH elnöke.

Péntek László, a Fővárosi Törvényszék büntető kollégiumának vezetőhelyettese, a projekt operatív bizottságának elnöke az MTI-nek elmondta: az új rendszer segítségével internetes felületen polgári és büntetőeljárásban is lehet majd joghatályos beadványokat intézni a bírósághoz, de a kapcsolattartás kétirányú lesz, a bíróság is intézhet majd a jogkereső állampolgárhoz elektronikus formában felhívást vagy akár idézést.

Mint kifejtette, az ügyfelek polgári perben a többi között keresetet, beadványokat, indítványokat, igazolási kérelmeket nyújthatnak be az elektronikus rendszereken keresztül, de büntetőperben is folyhat ilyen módon az eljárási jogok egy részének gyakorlása. Az internetes felület némileg hasonlít majd az adóhatóságnál már megszokotthoz, megfelelő űrlapokat kell kiválasztani, azok kitöltését segíti majd a rendszer, így vélhetően nagyságrendileg csökken a hibás beadványok és az ezzel összefüggő hiánypótlások száma.

Péntek László kiemelte: ez az egyik olyan következménye a rendszernek, amellyel sok pénzt, munkaerőt és időt lehet megtakarítani. Precízebb, gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb lesz az ügymenet - tette hozzá a szakember. Úgy véli, ha bebizonyosodik, hogy megtakarítást, hatékonyságnövekedést eredményez az új rendszer, akkor minden szereplő érdekelt lesz annak továbbfejlesztésében, egyre újabb és újabb eljárásokra lehet kiterjeszteni az elektronikus ügyfélkapcsolati formákat, például az elektronikus aláírás bekapcsolásával, illetve a büntetőeljárásokban a nyomozati iratok elektronikus úton való továbbításával, vagy a robotzsaru rendszeréhez való kapcsolódással. Ha működőképes, akkor előbb vagy utóbb, de lesz rá forrás - közölte Péntek László.

A szakember arra is felhívta a figyelmet: a bírósági eljárások rengeteg papírt emésztenek fel, ezek legalább egy részének kiváltása az elektronikus rendszerrel nemcsak költség-, idő- és energiamegtakarítást eredményez, de környezetkímélő is. 2009-es adatok szerint mintegy 50 millió oldalt fénymásoltak, nyomtattak az ország bíróságain összesen. Az új rendszer bevezetése nyomán ez akár a harmadával is csökkenhet, ami önmagában sok tízmilliós megtakarítást jelenthet minden évben. Egy postafordulta a bíró és az ügyfél között legalább nyolc napot vesz igénybe, egyes számítások szerint szintén 2009-ben az iratok postán történő továbbítása összesen mintegy 15 ezer napot emésztett el, ami jelentősen csökkenhet, ezzel egyenes arányban gyorsítva az eljárásokat. Hozzátette: a megtakarítás mértéke függ attól, hogy az ügyfelek mennyire veszik igénybe az új megoldásokat, de az nyilvánvaló, hogy még évekig számolni kell az elektronikus és a papíralapú rendszer párhuzamos együttélésére.

Az új rendszernek szeptember 30-ra működnie kell, az informatikai fejlesztést a Synergon RI Kft., az ügyvitel szervezését a Koping-Datorg Kft. vállalta a márciusban megkötött szerződésekben. Az idei év még inkább csak amolyan próbaüzemnek tekinthető és igazából jövőre várható a rendszer teljes felfutása.

Péntek László elmondta azt is: a rendszer részeként létrejön egy elektronikus dokumentumtár, amelyben az egyes eljárások iratai egy helyen lesznek összegyűjtve, a teljes peranyag egy lemezen átvehető lesz, és évtizedek múlva is könnyedén hozzáférhetnek az ügyfelek. Ebben a dokumentumtárban megtörténik majd egyes iratok, elsősorban határozatok anonimizálása – a személyes adatok törlése –, azok így alkalmassá válnak a közzétételre, több szempontú keresési rendszerekkel való kutathatóságra, ami elengedhetetlen a különféle tudományos vizsgálatokhoz, illetve a nyilvánosság biztosításához.

A projekt beindításának előkészítését 2010-ben még a bíróság saját költségvetéséből gazdálkodták ki, majd egy sikeres uniós pályázat nyomán már az EU és a magyar állam forrásaiból lehet bruttó 400 millió forintot fordítani az új rendszer kiépítésére.

A szakember hozzátette: a bíráknak nem lesz szükségük komolyabb továbbképzésre a rendszer használatához, hiszen az a jelenleg használt bírósági programokhoz illeszkedik. Ugyanakkor sajátos módon az elmúlt két évtizedben a büntetés-végrehajtásban, a közigazgatásban, a rendőrségen, a bíróságon és azon belül is, a cégbíróságokon más és más üzleti körök kaptak állami megrendelést az elektronikus ügyviteli rendszerek kiépítésére, ezért az új bírósági rendszernél ügyelni kell majd arra, hogy az kompatibilis legyen a többi állami szerv rendszereivel.

Forrás: http://richpoi.com/cikkek/hazai/osszel-jon-az-e-birosag.html

Morvai Krisztina nyílt levele a Győri Ítélőtábla elnökéhez

Morvai Krisztina nyílt levele a Győri Ítélőtábla elnökéhez


Tisztelt Dr.Havasiné Dr.Orbán Mária a Győri Itélőtábla elnöke!

A Győri Ítélőtábla a tegnapi napon hozott másofokú ítéletet a Marian Cosma és két társa sérelmére elkövetett azon kirívó súlyú életelleni bűncselekmény ügyében, amely az egész magyar társadalmat mélyen megrendítette és felháborította. Mint ismeretes az elkövetők egy ereje teljében levő fiatalember életét kioltották, két másik fiatal férfit pedig életveszélyesen megsebesítettek.

Az emberek többsége értetlenül fogadta a bíróság tegnapi döntését, amellyel az első fokon kiszabott büntetéseket jelentős mértékben enyhítette, így az elsőrendű vádlott büntetését életfogytig tartó szabadságvesztésről 18 évre csökkentette. A hírkommentárok szerint az adott elkövetők vonatkozásában nem merül fel törvényi akadálya annak, hogy akár a legsúlyosabb megítélésű cselekmény elkövetője is jelentős kedvezménnyel szabaduljon.

Bírói szakvizsgával is rendelkező büntetőjogászként tudom, hogy jogi kérdésekben nem helyes kizárólag érzelmi alapon, elhamarkodottan, az ügy ténybeli és jogi kérdéseinek alapos ismerete nélkül nyilatkozni, ezért ezt most nem is teszem. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy mind nekem, az ügy iránt érdeklődő jogásznak és választott politikusnak, mind a magyar társadalom minden érdeklődő tagjának jogában áll az ítéletet a maga egészében megismerni, elolvasni, s abból a maga következtetéseit levonni. Annál is inkább így van ez, mert a bírósági döntés Magyarország nevében született, az eljáró bírók azt nem magánemberekként, hanem a magyar nép felhatalmazása alapján, a magyar állam büntetőhatalmát gyakorolva hozták meg. Éppen ezért arra kérem Elnök Asszonyt, hogy mind az említett másodfokú ítéletet, mind pedig annak "alapítéletét", az ügyben hozott elsőfokú döntést a Győri Ítélőtábla honlapján - a személyes adatok védelmére szolgáló jogszabályok betartása mellett - nyilvánosságra hozni, az érdeklődők számára megismerhetővé tenni szíveskedjék.

Azért is tartom szükségesnek a határozat - így annak indokolása - teljes terjedelmében történő megismerhetőségét, mert a sajtóban/médiában megjelent indokolás nem csupán mennyiségében kevés, de minőségében, azaz tartalmában is meghökkentő. Meghökkentő - s reményeim szerint félreértésen alapul - az az indokolás, amely szerint azt tekintette a bíróság meghatározó jelentőségű, a büntetés jelentős enyhítésére okot adó tényezőnek, hogy az ölési cselekmény "indulati jellegű" volt. Az emberölés ugyanis természeténél fogva indulati jellegű cselekmény. Az indulat ténye akkor enyhítheti a cselekmény megítélését és a büntetést, ha az elkövetőben kialakult indulatnak valamiféle - bizonyos mértékig - erkölcsileg menthető oka van. Egyéb további tényezők fennállása (így beszűkült tudatállapot stb) esetén ez eltérő minősítéshez - erős felindulásban elkövetett emberölés - is vezethet, amelynek törvényi büntetési tétele is alacsonyabb, mint az emberölés alapesetéé. E tényezők hiányában is tekinthető az "indulat"enyhítő körülménynek, de szintén csak akkor, ha az indulatot kiváltó ok - például valamiféle jogos elkeseredettségből fakadó düh a sértett irányában - erkölcsileg bizonyos mértékig menthető. Az, hogy valaki "haragszik"  a sértettre, vagy az, hogy ideges, indulatos "úgy általában", nem alapozza meg azt, hogy a cselekmény indulati jellege a büntetést enyhítő körülménynek lenne tekinthető, Ha az ezzel ellentétes álláspont terjed el a köztudatban, annak beláthatatlan következményei lehetnek.

A másik kérésem azzal kapcsolatos, hogy az ítélethirdetésről készült televízós felvételen -megrökönyödésemre - azt láttam, hogy a tárgyalóteremben a magyar zászló mellett az Európai Unió zászlója állt a bírói pulpitus mellett. Magyarország európai uniós csatlakozása óta számtalan tárgyaláson, számtalan tárgyalóteremben jártam szerte az országban, de ilyet szerencsére eddig nem tapasztaltam. Tény, hogy Magyarország jelenleg az Európai Unió egyik tagállama. Ugyankkor Magyarország független állam, nemzeti önrendelkezéssel, s független igazságszolgáltatással. Az igazságszolgáltatás nemzeti hatáskör, abba az Európai Unió sem tényleges cselekedetekkel, sem szimbolikusan nem szólhat bele. Ennélfogva az EU zászló jelenléte magyar bírósági tárgyalóteremben elfogadhatatlan. A konkrét ügyben az EU zászló tárgyalótermi jelenléte például azt sugallhatja az ítélethirdetést a televízióban nézők számára, hogy a bíróság - az adott esetben a cigány etnikumhoz tartozó brutális bűnözők vonatkozásában  - valamiféle külső nyomásnak engedelmeskedve enyhítette jelentős mértékben az eredeti büntetést. Egyebek mellett az ilyen értelmezések elkerülése érdekében is megismétlem kérésemet a határozat(ok) nyilvánosságra hozatalára, s egyúttal arra is kérem Elnök Asszonyt, hogy haladéktalanul intézkedjen az Európai Unió zászlajának a Győri Ítélőtábla tárgyalóterméből történő eltávolítása érdekében.

Kérem, hogy intézkedéséről tájékoztatni szíveskedjen.

 

Köszönettel és tisztelettel

Dr. Morvai Krisztina

Európai parlamenti képviselő

 

barikad.hu

Keresetlevél devizahiteleseknek!

………XY……….Bíróság

 

Tisztelt …………………………………Bíróság!

Alulírott….(név, cím, szem. az. jel)……mint felperes, az alábbiak tárgyában és az alábbi keresettel fordulok a Tisztelt………………………….Bírósághoz.

1./ A keresetem tényállásaként előadom, hogy ……..év,……..hó,…….napján, ingatlannal biztosított, devizában nyilvántartott, jelzálog típusú kölcsönszerződést kötöttem az ……… (pénzintézet pontos megnevezése, címe, cégjegyzék száma)…….. A kölcsön összege………Ft, azaz (betűvel kiírva) …. Forint.

A bank által egyoldalúan megemelt ügyleti kamatot és kezelési költséget, pontos határidőre megfizettem, soha hátralékom nem volt, mindaddig amíg a bank, a gazdasági válságra hivatkozva, irreálisan magas törlesztő részletet állapított meg.

2./Véleményem szerint a hitelező alperes, a pénzintézeti törvény 213.§.(1) ide vonatkozó előírásait súlyosan megszegte, mivel nem tüntette fel a hitelszerződésben az összes költség változására vonatkozó becslést.

Én a hitel felvételét elismerem, azt a szerződéses kamattal és az eredetileg megállapított, kezelési költség forint értékével  számolt költségeket vissza is akarom fizetni, de mára bebizonyosodott, hogy a hitelező alperes, indokolatlan költségeket számolt el az én káromra.

Ezért kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy részben nyilvánítsa semmisnek az eredeti kölcsönszerződésemet, vagyis  nem kérem az egész kölcsönszerződésem semmisé nyilvánítását és az eredeti állapot helyreállítását, csak azt kérem, hogy a Bíróság a szerződésem részleges érvénytelenségét megállapítva, mondja ki, hogy a hitelező alperes egyoldalú kikötése, miszerint a kezelési költség devizában kerül megállapításra és ennek megfelelő forint összeggel törlesztésre, visszamenőleges hatállyal semmis.

Továbbá kifejtem, hogy álláspontom szerint, a havi törlesztő részlet vételi árfolyamon való felszámítása is kifogásolható vagy  jogellenes, ugyanis ez olyan haszonelemeket tartalmaz a hitelező alperes részére és az én káromra, amely feltételre a szerződéskötéskor az én akaratom nem terjedt ki. Tehát kérem, hogy ezt a kikötést is a Bíróság visszamenőleges hatállyal semmisnek nyilvánítsa.

3./ Fenti kifogásaim alátámasztására előadom, hogy 2011. december 08-án, a Békés Megyei Bíróság helyt adott Kásler Árpád felperes, az OTP Bank alperes elleni ezen kérelmeinek és keresetét megalapozottnak vélte. Annak ellenére, hogy Magyarországon nem él a precedens jog, kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy vegye figyelembe a Békés Megyei Bíróság 5.P.20360/2010/31 számú Ítéletét és az abban kifejtett indoklásokat, melyekkel maximálisan egyetértek, mert úgy gondolom, hogy az alperes, számomra is jogellenesen számolta el azokat a költségeket.

A Tisztelt Bíróság engedelmével idemásolom ezen ítéletet és annak indoklását:

„…A devizahitel kezelési költségének devizában való megállapítása visszamenőleges hatállyal SEMMIS.

Indoklás:
A kezelési költségre vonatkozó szerződés kikötés tisztességtelen az alábbi okokból:

A kezelési költség a kölcsönügylettel kapcsolatban felmerülő adminisztrációért felszámított díj. Semmi sem indokolja, hogy CHF alapon legyen nyilvántartva, hiszen az árfolyam változás következtében a pénzügyi intézmény oldalán felmerülő, a technikai-személyi feltételek biztosítására fordított kiadások nem emelkednek. Ezzel szemben a hitelező bank a kezelési költség szerződéses összegét is CHF-ban tartja nyilván és az egyes törlesztőrészletek esedékessé válásakor az árfolyamváltozás figyelembe vételével számolja el. A szerződés……. rögzíti, hogy a kezelési költség is az árfolyamváltozásra figyelemmel terheli a hitel felvevőket.

Ez a szerződési feltétel tisztességtelen azért, mert a benne megállapított kezelési költség CHF-ban történő elszámolása a pénzintézet részéről haszonelemeket tartalmaz, burkolt ügyleti kamatként jelenik meg, így a fogyasztó hátrányára a másik félnek teljesen indokolatlan, egyoldalú előnyt biztosít. Ezért a bíróság ezen kikötés semmisségét is megállapította.

A bíróság megállapítja, hogy azon  rendelkezés, amely szerint

-Az egyes fizetendő törlesztőrészletek forint összegét a Hitelező a Bank által alkalmazott, az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza ELADÁSI árfolyamon határozza meg, SEMMIS.


Indoklás:
A Kölcsön összegét a pénzintézet a folyósítás időpontjában aktuális vételi  árfolyamon szolgáltatta a hitelfelvevőknek. A vételi és eladási árfolyam közötti különbözet haszna ebben az esetben a pénzügyi intézménynél csapódik le, anélkül azonban, hogy e mögött bármilyen szolgáltatás állna.

A kölcsönszerződésnek ugyanis nem célja a deviza értékesítés, amelyhez a kérdéses haszonelem rendeltetésszerűen kapcsolódik, arra a felek szándéka nem terjed ki, a hitelnyújtó bank hasznának a kölcsönszerződés alapján pedig a megállapított kamatban, nem pedig a vételi és eladási árfolyam közti különbségben kell realizálódnia.

Tényleges szolgáltatás hiányában a bíróság szerint ez a haszon indokolatlan előny a hitelnyújtó bank oldalán, egyben a feltétel támasztójával szerződést kötő félre egyoldalú hátrány, amely a Ptk.209/A.§(2) bekezdése alapján a feltétel semmisségének megállapítását vonja maga után. „

4./ Előadom azt is, hogy a jelzálog alapú „devizahitel” szerződések esetében teljesen indokolatlan a visszafizetési kötelezettség összegszerűségének, a deviza árfolyamhoz való kötése. Az árfolyam különbségből eredő kockázat, adósra történő teljes áthárítása jogellenes, a Ptk.209.§.(1)-e szerint . Valamint ezen szerződési feltételre vonatkoztatható a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma által hozott, ennél fogva a bíróságok számára kötelezően alkalmazandó 2/2011.(XII.12.) PK vélemény is.

5./A Ptk.361.§.(1) szerint, aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.

A szerződéskötésem utáni időszakban rámterhelt alperesi költségek, véleményem szerint kimerítik a fent megfogalmazott jogalap nélküli vagyoni előnyhöz jutását  az alperesnek.

6./Előadom, hogy a szerződés kötés pillanatában tévedésbe voltam ejtve és tévedésben voltam tartva, aminek következtében komoly anyagi kárt szenvedtem. A devizaalapú hitel elnevezése már önmagában megtévesztő, ugyanis tudomásom szerint, ez a hitel mindig is forint hitel volt, forintban történt a folyósítása és forintban történik a törlesztése is, soha semmilyen deviza tranzakció e mögött nem volt. Ezt alátámasztja a PSZÁF 2008 júliusában kelt tájékoztatása mely szerint, idézem:

„Mivel a bank a devizában nyilvántartott hitelt forintban folyósítsa, azt át kell váltani forintra. Ehhez a bank devizavételi árfolyamot alkalmaz, mintha megvásárolná az ügyféltől azt a deviza összeget, amelynek ellenértékét forintban kifizeti. A hitel törlesztéskor ugyanez fordítva játszódik le. Amikor Ön a törlesztő részletét forintban, a bank azt deviza eladási árfolyamon számítja át devizára, mintha eladta volna Önnek a törlesztéshez szükséges devizaösszeget”

 

A MINTHA szó használata, alátámasztja azt, hogy valójában soha sem történt devizatranzakció, mert ha valójában ez megtörtént volna, akkor a MINTHA szó használata felesleges lenne. Mindennek ellenére, az hogy még eladási árfolyamon is számolja a bank, a valójában sohasem lefolytatott tranzakciót további jogellenességet is elkövet, mint a Békés Megyei Bíróság Ítéletéből kiderül, ugyanis a megállapított ügyleti kamaton felül, devizakereskedelmet, fiktív devizakereskedelmet is végrehajt az én káromra.

Megtévesztésemet a legjobban alátámasztja, a Magyar Nemzeti Bank 2011. november 03-i közleménye, amely szerint,

„ a devizahitelek felfutásának időszakában, Magyarországon egy árfolyamsáv volt életben, ami a hitelfelvevők szemében csökkenthette a forint árfolyamának megfigyelt és várt ingadozását”

Köztudott, hogy a hitelező pénzintézetek, pont ezzel a stabilitással érveltek a devizahitel választása mellett a forinthitellel szemben, amelynek kamatát irreálisan magasan tartották. Más szóval ez azt jelenti, hogy az MNB nem engedte elfutni az árfolyamot, hanem a forintgyengülés bizonyos értékénél eladott forintot vagy vett CHF-et egy meghatározott áron, hogy azt ne haladja meg a a svájci frank forintban meghatározott ára. Ez az én szememben csökkentette az árfolyam ingadozás mértékét és lehetőségét.

Amikor pedig a devizahitelezést beszüntették a bankok, akkor  a védőkorlátot elvették és szabaddá tették az árfolyam spekuláció előtt a terepet. A hitelező alperes engem arról nem tájékoztatott, hogy ez az általa is megemlített stabilitás mögött egy mesterséges védelem rejlik és nem a szabad piac által diktált árfolyam viszony alapján történik az összehasonlítás. Erről a pénzintézetnek tudomása kellett hogy legyen, hiszen én nem vagyok szakember, pénzügyekben éppen ezért szakértőhöz, vagyis a bankhoz fordultam.

7./Végezetül kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy kötelezze az alperest a tárgyalás során, annak a bemutatására, hogy milyen biztosítással rendelkezik és milyen pénznemben van az megkötve illetve az adott pénznemben mikortól fizeti biztosítását, ugyanis az 1996. évi CXII. Tv.(A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról) 210§(5/A)bek-e szerinti a fogyasztóval kötött deviza alapú hitel-, vagy kölcsönszerződések esetében, a pénzügyi intézmény, kizárólag csak akkor számíthatja fel devizában a költségeket , amennyiben a hitelintézetet terhelő biztosítási díj is deviza alapú.

A fent leírtak figyelembevételével, kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy nyilvánítsa részlegesen, a megnevezett pontok szerint semmisnek a ………………számú szerződésemet.

Mivel a pertárgy érték jelen pillanatban pontosan meg nem állapítható, ezért az illetéket az általános pertárgyérték (250.000, Ft.) alapul vételével kérem megállapítani. Keresetemen leróttam a 15.000 Ft. eljárási illetéket, az illetékességet pedig a szerződés megkötési helyének, illetve a szerződésben foglalt, jogvita esetében megjelölt bíróságot jelöltem meg.

Kérem tehát a Tisztelt…………………………Bíróságot, hogy kötelezze az alperest a keresetemben való marasztalásra és kötelezze az alperest a teljes perköltség viselésére is.

Előre is köszönöm.

 

Kelt, ………év………hó………..napján

 

Tisztelettel:………………………felperes

Előttünk mint tanúk előtt:

 

 

Tanú 1: ………………………………….

 

Tanú 2……………………………………

 

 

 

www.richpoi.com – a sokoldalú és pozitív hírportál