2015

Átlépés

Bemutatkozás

Amikor a változás szelei fújnak a pesszimisták falakat emelnek, az optimisták pedig vitorlát bontanak."

Legfrissebb hozzászólások
Feedek
Megosztás
Címkefelhő

Mani és az Ős-magyar vallás

Az ősi egyistenhitet még Anyahitáék hozták magukkal a Szíriusz-rendszerből. Az unokája, Magyar alapította meg Ataiszon az első Ősmagyar-egyházat. Tanításuk szerint: “Az a szó, hogy magyar, nem törzset, népet vagy népfajt jelent, hanem a békességre törekvő embereknek a gyülekezetét”. Ezt a hitrendszert vitték tovább Ataisz elpusztulását követően a különböző gyarmatbirodalmakba, köztük a jégkorszak előtti ősi földünkre, a Kárpát-medencébe is. Az Oscus táblák is ta­núskodnak arról, hogy az egyistenhit milyen széles körben elterjedt. Az Ős-magyar egyház később a Mani által alapított egyistenhívő vallásrendszerrel ötvöződött, ha úgy tetszik, az Ős-magyar vallás beleolvadt az uruki-mani vallásba. Az uruki-mani hit az uruki-mani biblia alapján hirdette tanait, melynek létrehozója Mani uruki esperes volt.

Mani őspörösnek, azaz felekezeti döntőbírónak 7 fia volt, akik közül a legki­sebb, Mani 216-ban született, a Gilgames család leszármazottjaként. Ez a kis Mani a bölcsek között nevelkedett. Kizárólag növényi táplálékon élt. Miután befejezte 236-ban az uruki patesziképzést, Babilonba vezényelték orvosképzésre. Itt 24 karéjos beavatottá vált és 241-ben arbag-gyógyí­tó orvos lett. Babilonban 9 év gyakorlati idő után, 250-ben kezdte meg az önálló műkö­dését. Egy nagyhírű gyógyintézetet állított fel és igen sok életmentő gyógyítót képezett ki. Királyokat, papokat, mágusokat és a népi vallások követőit gyógyították.

Legénnyé ütésekor felvette a Nazír szerzetesek daróc ruháját és mezítláb vándorolva az érdeknélküli, igaz szeretet taní­tást kezdte hirdetni. Vallotta a jónak és a rossznak az örökös harcát egy emberen be­lül. Bízott az isteni jóság győzelmében. Megalapította az általa elnevezett "Uruki-Mani keresztény egyházat" és az összes keleti egyházat egyesíteni akarta. Hirdette a Jézus által hozott, az Égből eredő “Szeretet-Egyházát". Agadei és ordoszi rovásokkal is írt és új írásrendszert fej­lesztett ki. Ez a nagyműveltségű, világhírű tudós volt az egyedüli olyan vallásalapító, aki az Úr, Él és Vanisten tanait összefoglalta és írásba is fektette. Egy hatalmas, 72 könyvecskéből álló Szövetségi-Szentírás könyv-gyűjteményt írt. Ennek legértékesebb része a Názáreti Jézus levelei voltak, amelyek közül az elsőt 29 tavaszán agadei rovással alkotta Uruk város beavatottjain keresztül a gyülekezetének, “Kik követnek engem?" – címmel. Mivel nagy nyelvtudással bírt, hamar észrevette, hogy később Buddhá­tól kezdve minden próféta az Arvisura-Anyahita által hozott, Égi eredetű tanításokat használta fel, ebből táplálkozott, s a Zaratustra próféta hitéből megalkotott Avesztát is az Ataiszból megmenekült Úr, Él és Vanisten hí­vők tanításaiból vették át. Ugyanígy megtalálta ezeket a gyökereket az ó- és újtestamentumban is. Mani tudta, hogy az Ószövetség végleges megszerkesztése a jamnai iskolában tör­tént, Domitiánus uralkodása alatt, 81-96 között, az Újszövetséget pedig a második és harmadik században állítot­ták össze. A “Jeruzsálem-vagyonközösség" eszméje Maninál megértésre talált, de a jó­tékonykodó gazdagok “szeretetlakomái" ellen szót emelt. Amikor létrehozták a mun­kától függetlenített papi és püspöki rendet, erősen tiltakozott az egyházi vezetők ha­talmaskodásai ellen. Tanításának óriási tábora lett. Az egyszerű emberek elkezdték hirdetni a tanait. Mivel a testi-lelki betegeket meggyógyította, így igen közked­veltté vált. Vándorlásai között eljutott Biku ujgúr kán országá­ba, amelynek egész lakossága a Mani által megreformált hitre tért át, azaz Ujgúrföldön ez államvallássá is lett. A Gilgames leszármazottak valamennyien áttértek a Mani őspörös által tanított uruki-mani hitre. A Magyar Törzsszövetség vezéri törzsei már 180-ban tagjai és hívei voltak az uruki-mani hitnek, az érdek nélküli egyistenhívő keresztény egyháznak. Mani kezdeményezésére kolostorokat építettek, ahol a népet földművelésre, korszerű állat­tenyésztésre és fejlett iparra tanították. Ezekben a külön férfi és női kolostorokban a szegények mellett az előkelőség gyermekei is felnevelked­tek. Főként a Magyar Törzsszövetség leányai keresték fel az igen gazdag berendezé­sű és kitűnő képzést adó kolostorokat.

Mani hamarosan világhírű lett, gyógyító munkája mellett hirdette az Égi-eredetű tanait, de soha nem követelte meg a tizedek fizetését, ezért a tanításai gyorsan elterjedtek. Az ingyenélő hatal­masok azonban összefogtak ellene. Mani az akkori kor legműveltebb beavatottja volt, de a hatalmon lévőknek nem tetszett az, hogy a tudását Égből eredőnek vallotta. Mani szerint az Isten létezésének tudata senkit nem jogosít fel arra, hogy ne dolgozzon, s ez alól még a papok sem lehetnek kivételek. “Társbolygónkhoz hasonlóan mindenkinek munkát kell végeznie, mert dologtalanul senki a más munkájából nem élhet!" Azt vallotta: “Egyes vallások hidetői csupán arra törekszenek, hogy a vallások ürügyén maguknak gondtalan jólétet teremtsenek. Ezért megkövetelik híveiktől a ti­zedeket és szertartási járulékokat. Vezető vallási állásokat szerveznek, hogy népek nyomorából a maguk jólétét megteremtsék." Ezért a tanáért, hiába volt arbag-gyógyító, minden országból száműzték, később pedig a hitélet vámszedői börtönbe vetették. A Keleti-Limes ideiglenes vezetői örök fogságra ítélték, de egy légiós parancsnok meggyógyításakor Aurélius Pro­bus császár, mivel 277-ben őt is meggyógyította, szabadon engedte. Nem sokkal később azonban Aurélius Probus császárt megölték a katonái, ezért Mani a perzsákhoz menekült. Itt, ha gyógyításai sikeresek voltak, azt megjutalmazták, de ha félhalottakhoz vitették, az uralkodó végelgyengülése miatt bekövetkezett haláláért is őt okolták. I. Sahpuhr perzsa király rokonszenvezett a tanaival. Utóda, I. Bahram azonban börtönbe vetette. Híveinek lázongásai miatt egyik börtönből a másikba vitették, de még ott is gyógyított. Ha valaki gyógyíthatat­lan betegségben szenvedett, a király arany fizetségéért cserébe engedélyezte, hogy Mani meggyógyíthassa. Amikor azonban a Manda-magya-mandeus tanokat kezdte hirdetni, újból börtönbe csukták. Aurélius Carus 282-283 között volt katonacsászár. Amikor a perzsák ellen indult háborúba, egy villám csapott belé. Császárrá tételekor azt hangoztatta, hogy “Legyőzhetetlen Napnak vagyok a paran­csolója". Hozzá is elkérték Manit a perzsáktól, de az, amikor a békekövetségbe elin­dult, nagyon felháborodott a császár kérkedésén és gyógyítás helyett inkább a börtönt válasz­totta. Csökönyössége miatt úgy megverték, hogy belebetegedett.

Az emberi szeretet val­lásának megalapítója minden hatalmon lévőnek sértette az érdekeit. Halálát többször is kihirdették, de a szegények ezt nem hitték el, mivel az egyik börtönből a másik börtönbe vitették. Még így is, az örökös kínzások közepette, 216-290 között élt, azaz 74 éves korában halt meg. Csőrös király ugyanis élve megnyúzatta, szalmával tömette ki a bőrét, majd városról-városra hor­datta és fára akasztva ilyen feliratú táblát helyezett rá: “Így jár az, aki a mennyei eredetű uralkodók tizedének fizetését megszüntette!" Diokletiánus 293-ban még a híveit is elégetésre ítéltette. Mani élete utolsó percéig gyógyította az arra rászorulókat. A római légiósok között is sokan voltak Mitrasz hí­vők, akik Mani megírt könyveit terjesztették. Ezen uruki-mani keresztény vallást a rómaiak nyelvén mandeus egyigaz Isten vallásnak hívták, s a keleti országrészekben ez lett a leg­inkább elterjedt. Akit Mani meggyógyított, annak még a légiós katona család­ja is mandeussá vált. Ezek a mandeusok szívvel-lélekkel szolgálták a 24 Hun Törzs­szövetség céljait.

 

III. Béla

II. Géza kisebbik fia. III. István öccseként került Bizáncba, ahol Manuel bizánci császár eljegyezte a lányával, Máriával, és ígéretet tett rá, hogy őrá hagyja a trónját. Amikor azonban Manuelnek öreg korában mégis született egy fia, Béla kegyvesztetté vált. Ekkortól érdeklődése Magyarország felé fordult, és III. István halálát követően azonnal hazatért. Lukács érsek azonban most is megkötötte magát és nem volt hajlandó Béla herceget sem megkoronázni. Végül Bátka tárkányfejedelem, valamint Pósa unokáinak támogatása mellett a kalocsai érsek koronázta III. Bélát királlyá 1173 elején. Előbb azonban Béla herceg megjelent Palóc-Vasvár szokásos almafavirágzási ünnepén. Lam herceg népes családja, a tizedesi intézmények vezetői és a Csák és Pósa-nembéliek felesküdtek az új királyra és a sima gilgamesi koronával megkoronázták, amelyiknek a kisebb részét az új királyi koronával már összeszerelték.

Az ifjú Béla herceg a világlátott Gerecsák Lászlót a titokban működő Avar-Kúria vezetőjévé tette. A legelső feladata az volt, hogy Palóc-Vasvár több nyelven beszélő sámán-képzőseit útba indította Füzesgyarmat, Magyarka, Bugát és az azon időkben elhatalmasodott Mongol Törzsszövetség területére. A Róma, Bizánc és Mainz területéről jött hírszerzői jelentések alapján kezdte meg bizánci módra az első királyi hivatal megszervezését. Törtelen fia, Bátka-Bolyk III. Béla kívánságára megkezdte Palóc-Vasvár rovástárának áttelepítését Budavár alagút-rendszerébe. A régi Avar-Bástya alagút-rendszerébe viszont az Avar­Kúria intézményét helyezték el. Így III. Béla király komoly szakemberekkel látott hozzá az állam vezetéséhez.

III. Béla királlyá koronázása után legszívesebben a Szent László király vallomása szerinti kemény uralkodást választotta. Ezért Budavár, Avar­bástya és Kurszánvár titkos intézményeinek nyilvántartása szerint és a Bizáncban tanultak alapján kemény kézzel látott hozzá, hogy a Bizánc és Róma irányítású uralkodóházakkal egyenrangú királyságát kiépítse. Eufrozina királyné, az édesanyja azonban hozzászokott, hogy a III. István korában megszokott módon uralkodjon. Ezt azonban III. Béla nem tűrte, ezért a királynő Géza öccsét akarta hatalomba helyezni. III. Béla, amikor édesanyja megkezdte ellene szervezni az udvart, Eufrozina királynét és Géza öccsét elfogatta, majd elzáratta. Géza elmenekült Ausztriába és utána csehföldre, akik kiszolgáltatták őt III. Béla királynak. Mikor Barbarossa Frigyes keresztes hadakat vezetett a Szentföldre, kérésére III. Béla 12 esztendei fogság után 2 000 vitéz élén a Szentföldre küldte Gézát, aki onnan hazatérve később Bizáncban lelt otthonra.

III. Béla legmegbízhatóbb támogatói a Szent-Imrétől származó Pósa-nembéliek voltak és a Csák-nembéliek, akik közül a legkiemelkedőbb tehetség Bátka-Bolyk tárkányfejedelem, a kancellária titkos vezetője volt. Mellette a Csák-nembéliek közül Gerecsák László szaktudása és Bátka-Bolyk sógora, Andrási Simon tanácsadó, a külügyek vezetője, aki III. Bélánál jóval képzettebb volt és az új államvezetés oszlopa lett. Andrási Simont Gerecsák László javaslatára sokrétű nyelvtudása miatt elküldték Rómába, Bizáncba, Urukba és Tuspába, hogy az új király építkezéseihez majd segítséget nyújtson. Ugyanis az eddigi királyaink székhelye Esztergom volt, ahol minden király csak toldott valamicskét Szent István palotájához, de arra ritkán volt idejük és pénzük, hogy javíttassanak is. Ezért a szobrász és kőfaragó mesterséget kiválóan megtanult Andrási Simonra bízták az összes építkezéseket. Első nagy műve az esztergomi királyi kápolna és vár volt, amelyben még Lukács érseknek is megtetszett az oroszlános díszítés, hiszen ez címerében is szerepelt. Capet Máriát, a francia király leányát addig nem adták feleségül III. Béla királyhoz, míg a francia udvarhoz hasonló légkört nem tud teremteni Esztergomban és Atilla városában. 1184-1186 között elkészült Esztergomban az új királyi palota az új lakótoronnyal, és a király 1186-ban feleségül vette VII. Lajos francia király leányát.

III. Béla 1192-ben parancsot adott Pósa Gyulának, hogy az Arvisura-másolókhoz hasonlóan írjanak a régi uruki-mani szerzetes rend szokása szerint egy keresztényibb évkönyvet, mivel a keresztény-világban ez már meghonosodott. Ezért a kancelláriában előbb Pósa Gyula, majd 1195-ben Pósa Pál országbíró, majd Pósa András is a boszniai magányában leírták a hunok, az avarok és magyarok tetteiről szóló évkönyvüket. Emellett a hét törzsről is külön-külön írtak egy-egy évkönyvet. Mivel Pósa András palóc volt, ezért a magyarok tetteiről szóló évkönyvét a palóc Arvisurák alapján írta meg. Az ősi Arvisurák alapján III. Béla felvirágoztatta a nemesi címereket elavultságukból. Esztergomban Andrási Simon már alkalmazta a Gilgames-jelzésű freskókat és a lépegető oroszlánokat festették az új királyi kápolna falára, majd később Fehérvár törvény-napján is használták a jelet a királyi jogaron. A beavatott Nyék-nembeli társadalom a Halak világhónapja szerint, a Halak állatképét mindenféleképpen a címerükbe sorolta. A tisztán maradt Álmos-ház a Turuj-sas, míg az Urukkal kapcsolatos Lebéd-ház az oroszlános címereket alkalmazta. A Gilgamestől való származás krónikája, az Atilla, Csaba és Álmostól való származás népmondája nyomán fellendült a hagyományos rovások kultúrája. III. Béla elrendelte a nemesi rend hagyományainak írásba foglalását. A naiv népmeséken a papok csak nevettek. Az írástudók eltorzították a történelmet, és megindult a mindent megszépítő családias krónika-irodalom, amely az ősi évkönyvekből táplálkozott, de azt már igyekeztek nemesiesen megszépíteni. Esztergomból minden múltunkat hirdető irodalmi művet eltávolíttatott az egyház. III. Béla teljes hatalmú uralkodóvá vált, aki ragaszkodott az Atilla­-Álmos hagyományokhoz és a Turuj-sas nemzetséghez, bár címerének a Gilgames-jellegű, lépegető oroszlánokat tette meg.

Manuel halála után II. Béla visszaszerezte a bizánci kézre került magyar területeket. Folytatódtak a Velencével folyó harcok is Dalmáciáért. Kihasználva az orosz fejedelemségek közti viszályokat, megszerezte Halicsot. Kereszteshad indítását is tervezte, ám ebben az 1196-ban bekövetkezett halála már megakadályozta.

Lehetőleg húsmentes, szolid életmódot folytatott, így a sok megrázkódtatás és erős szellemi munka mellett is 74 éves koráig élt. Anna királynő Imre, Endre, Géza, Salamon, István nevű fiúknak és a Margit, Konstancia valamint Piroska nevű leányoknak adott életet, de Piroska nemsokára meghalt.

 

Yotengrit Arvisura

Yotengrit Arvisura animációs film a magyarok őstörténetéről