"Magyarország egyik legkiemelkedőbb, huszonegyedik századi projektjét jelentjük ma be" - mondta Németh Lászlóné, nemzeti fejlesztési miniszter a Budapesten létesítendő, Európa legnagyobb adatátviteli kapacitással rendelkező adatközpontja, a CERN@WIGNER projekt pénteki bemutató sajtótájékoztatóján.

Az összesen mintegy 50 milliárd forint értékű informatikai, hálózati, főként a tudományos munkát és kutatást támogató projekt azért Magyarországon valósul meg, mert a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontja (MTA Wigner FK), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával sikeresen pályázott az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nemzetközi tenderén.

A kezdetben másodpercenként 100, majd később 400 gigabit sávszélességű hálózati összeköttetést nyújtó központnak 2013. január 1-én már működnie kell. A hálózat és a központ például 4 millió könyv tartalmát 25 perc alatt képes továbbítani, és már az induló 100 gigabites sávszélesség is nagyobb, mint amennyi jelenleg a magyar internetforgalom lebonyolításához szükséges.

A projektindító eseményen a miniszter kifejtette, a világ most ránk figyel, mert itt valósulhat meg az a korszakalkotó beruházás, amely Európának a legnagyobb adatátviteli informatikai központja lesz.
A központ révén 2013 elején Genf és Budapest között ultra szélessávú hálózati kapcsolat jön létre. A világszínvonalú adatközpont képes lesz csúcssebességgel továbbítani a CERN kutatóintézet részecskegyorsítójából nyert adatokat az új, kimagasló műszaki jellemzőkkel bíró budapesti géptermi komplexumba.

A miniszter megnyitó beszédében elmondta, az állami támogatást élvező pályázatot tavaly októberben nyújtották be a CERN-hez. Huszonnyolc ország tett ajánlatot. Magyarország a többi között Svédországot, Norvégiát és a Svájcot megelőzve nyert. Ez pedig a miniszter szerint önmagában is bizonyítja, hogy kimagasló volt a magyar pályázat. 

Németh Lászlóné elmondta, nem véletlen, hogy az egyedülálló csúcstechnológiát képviselő beruházás Magyarországon valósul meg, hiszen a magyarok híresek szellemi képességeikről, a kutatási eredményeikről és arról, hogy jól tudnak együttműködni másokkal. A miniszter kifejtette, ez a beruházás is hozzájárul Magyarország nemzetközi tudományos hírnevének öregbítéséhez. Német Lászlóné elmondta azt is, hogy akkor válik a tudás és a tudomány valódi kitörési ponttá, ha az állam is támogatja a vállalatok, tudományos műhelyek munkáját, a gazdasági, társadalmi üzleti szféra képviselőit.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke elmondta, nagy siker az ország, az akadémia és a Wigner kutatóközpont számára, hogy itt épül meg a világ egyik legnagyobb adatátviteli központja. Az épület és a gépészet 8,5 milliárd forintba kerül, míg például a számítógépekre és egyéb berendezésekre több mint 40 milliárd forintot költenek. A magyar állam 8,5 milliárd forinttal járul hozzá a projekt megvalósításához. Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere az eseményen kifejtette, a projekt azt bizonyítja, hogy az állam és a magánszereplők képesek hasznosan együttműködni.

A genfi központú CERN 1954-ben jött létre, 20 tagállama van, Magyarország 1992-ben csatlakozott a szervezethez. A nagyenergiás részecske- és magfizika kutatásban élenjáró CERN 2011-től világlaboratóriumként működik, amelyet a világ minden országból használnak a kutatók, évente mintegy 13 ezren. Magyarországról 60-70 mérnök, fizikus és informatikus, szakember és mesterdiák vesz részt a CERN különböző kísérleteiben. Az MTA Wigner FK a nemzetközi kutatások egyik kulcsszereplője, ahol például részecskefizikai, magfizikai kutatásokat folytatnak, illetve továbbfejlesztik az adatkezelést és az adatfeldolgozást, valamint az ezt segítő információtechnológiát.

A világ legnagyobb adatközpontjai

A világ legnagyobb adatközpontja a a több mint százezer négyzetméteres Lakeside Technology Center, amelyet a Digital Realty Trust nevű vállalat üzemeltet. A gigászi szerverparknak helyet adó chicagói épület a legkisebb mértékben sem rendelkezik high-tech jellemzőkkel, abban ugyanis a kilencvenes évek végéig egy nyomda működött, amelyben többek közt áruházi katalógusokat és telefonkönyveket nyomtattak.

A második legnagyobbnak tartott atlantai QTS Metro Data Center nem sokkal marad le az előbbi helyszín mögött 92 ezer négyzetméteres alapterületével. 1954-ben felhúzott épülete korábban az amerikai Sears áruházlánc logisztikai központja volt, és épp a dotkom-válság enyhülését követően, 2000-ben alakították át 14 milliárd forintnak megfelelő beruházással szerverközponttá.

A harmadik legnagyobb szerverpark Miamiban található, hetvenezer négyzetméteres. A NAP of the Americas 2001-ben nyitotta meg kapuit. Épülete akár egy ötös erősségű hurrikánt is átvészelne, külsejét közel húsz centiméter vastag vasbeton fal védi a behatásoktól, és az amerikai hadsereg létfontosságú infrastruktúrája mellett a globális internethálózat fontos részét képező névszerverek egy része is itt működik.

Bár adatparkok már több mint egy évtizede léteznek, a felhőalapú számítástechnika tömegtermékké válásával még több szerverfarmra lesz szükség. Egészen mostanáig csak vállalatok, és a felhasználók egy szűk elitje raktározta adatait távoli adatközpontokban, a közelmúltban azonban az Apple mellett az Amazon és a Google is előrukkolt olyan internetes zenetárhelyekkel, amelyek egyértelműen a hétköznapi felhasználókat célozzák, és olyan ismert szoftverek is a felhőbe költöznek, mint a Microsoft Office. Az adatközpontok ezen nagy cégek víziója szerint nemsokára átveszik a pendrive-ok és lézerlemezek szerepét. Ha nálad tárolom személyes cuccaimat, mindent tudni fogsz rólam.

Forrás: http://richpoi.com/cikkek/hazai/magyarorszagon-epitik-fel-europa-legnagyobb-kapacitasu-adatkozpontjat.html