2015

Átlépés

Bemutatkozás

Amikor a változás szelei fújnak a pesszimisták falakat emelnek, az optimisták pedig vitorlát bontanak."

Legfrissebb hozzászólások
Feedek
Megosztás
Címkefelhő

Még több helyi adó jöhet!

 

network.hu

Az idén több önkormányzat is új adót vezetett be, illetve emelt a már régebbi terheken. Tiltakozások és tüntetések is kísérik ezt a jelenséget, de közelebbről megvizsgálva, még bőven akadhat terük a helyhatóságoknak arra, hogy a területükön élőkre további súlyokat pakoljanak. Ehhez nem is kell új elvonás. Sokan ugyanis még a korábbi adólehetőségeket sem használják ki.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) kifogásolta, hogy a kormány úgy jelentette be az ingyenes óvodai étkezés tervezett bevezetését, hogy velük egyáltalán nem egyeztettek. A számlát pedig a helyhatóságoknak kell állniuk. Emlékeztettek arra, hogy az óvodai étkeztetés kötelező önkormányzati feladat, aminek költségeihez az állam az eddigiek során is csak részben járult hozzá. Egyúttal kérték, hogy a döntés végrehajtásához szükséges anyagi fedezetet biztosítsa a kormányzat, és ne kényszerítse többletadó kivetésére a településeket.

 

A helyhatóságok meglehetősen nehéz helyzetben vannak, hiszen miközben a gazdálkodásukra egyre kevesebb pénz jut, az adók emelésének korlátot szab a helyiek tiltakozása. Az adóprés beindítására mindenesetre kaptak lehetőséget a települések. Az adótörvény szerint ugyanis az önkormányzatok bármilyen, egyéb törvényben nem tiltott, „települési” adót kivethetnek. Meg is jelent a települési adó, amit tartalma szerint földadónak nevezhetünk.

Variációk földre, nyaralóra, lakásra


Balmazújvárosban (ahol az intézkedés komolyabb tüntetéseket váltott ki) a helyi rendelet szerint 2015. január elsejétől adóköteles a település közigazgatási területéhez tartozó termőföld, ami az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, fásított terület, halastó művelési ágban nyilvántartott földrészlet. Az adó alapja a földrészletnek az ingatlan-nyilvántartásban aranykoronában meghatározott értéke. Az adó aranykoronánként 300 forint évente. Súron (ahol szintén demonstráció volt) február elsejétől vezettek be ugyanilyen mértékű földadót.

A termőföldre eddig a szövetségek szerint 11 önkormányzat vetett ki adót. Ebbe a sorba beletartozik Balatonfüred is, ahol négyzetméterenként 500 forintos a teher. A tóparti település 330 forintos telekadót és a korábbinál magasabb, 470 forintos idegenforgalmi adót (ifa) is alkalmaz. Persze nem ez az egyetlen hely, ahol a meglévő adókat 2015-re emelték.

Baján a telkek után korábban évi 8000 forintot kellett fizetni – az idén már 12 ezret kell. A 35 négyzetméter alatti lakások után járó 5000 forint adót 7500-ra emelték. Az átlagos méretű, 35-70 négyzetméter közti lakások adója 7500-ról 12 ezer forintra nőtt. A legnagyobb méretű, 120 négyzetméter feletti lakásoké 15 ezerről 25 ezerre emelkedett. Kaposváron a magánszemélyek kommunális adója 9,1 százalékkal, 5950 forintról 6500 forintra „hízott” lakásonként. Egyes területeken a telekadó is nőtt, négyzetméterenként 310-ről 336 forintra. A város az önkormányzati bérlakások lakbérét közel négy százalékkal emelte. (A tömegközlekedés árai is hasonló mértékben nőttek.)

Lehetnek még bőven tehernövelési tartalékok


Számos önkormányzat döntött az ifa idei emelése mellett (ez jól kommunikálható, hiszen nem a helyi lakosokat terheli). Az adóemelést tulajdonképpen ösztönözték is, hiszen a törvény 2015-re a korábbinál magasabban, 505 forintban határozta meg az idegenforgalmi adó maximumát. Ezt – írta meg korábban a Világgazdaság című lap – kizárólag Gyöngyösön használják ki. A mátrai település éjszakánként a tavalyi 400 forint után 2015-ben már 505 forintot kér.

Az évek során az ingatlanadó, amit lényegét elleplezendő kommunális adónak neveznek, is kúszott felfele. Például a főváros IV. kerületében a korábbi 18 420 forint helyett az idén már 24 ezer forintot kell fizetni, Kaposváron az 5950 forint emelkedett 6500 forintra (a Magyar Államkincstár elektronikus rendszerében meg lehet nézni, hogy az önkormányzati adóhatóságok milyen címen mennyit kérnek. A jegyzők adatszolgáltatásai alapján készült adatbázis a városokat és falvakat betűrendben külön-külön tartalmazza). Az emelések nagyobb része 2010-2013 között ment végre. Számításaink szerint mintegy ezer település vezette be, illetve emelte az ingatlanadót, adóteher 30 százalékkal nőtt.

 

Forrás: http://www.azenpenzem.hu

Ki az a Vida:Ismét Vida Ildikó lemondását követelik

Ismét Vida Ildikó lemondását követelik

A NAV "korrupt vezetőinek lemondását" és a NAV független átvilágítását, a korrupcióval szembeni zéró toleranciát követeltek tüntetők csütörtök este Budapesten, a Vértanúk tere és a Kossuth Lajos tér találkozásánál.

 

Az "1000 milliárdan a tisztességes adózásért" elnevezésű facebook-csoport által "A mi országunk! A mi pénzünk" címmel szervezett demonstráció résztvevői emellett azért is demonstráltak, hogy az állam tartsa tiszteletben a magántulajdonhoz való jogot és "ne nyúljon" a magánnyugdíj megtakarításokhoz.

Ismét Vida Ildikó lemondását követelik

Somló Eszter, a Népharag csoport képviseletében arról beszélt, hogy továbbra sem vizsgálták át a NAV-ot, és "korrupt" vezetők kezelik az adófizetők pénzét. Kijelentette, eljöhet az az idő, amikor a polgári engedetlenség eszközéhez kell nyúlni.

Ismét Vida Ildikó lemondását követelikVágó Gábor, volt LMP-s képviselő "A mi országunk! A mi pénzünk!" címmel szervezett demonstráción

A tüntetők a beszéd után a Nádor utcán keresztül elindultak a budai Vár felé. Azzal indokolták úticéljukat, hogy a Miniszterelnökség a várba akar költözni. Amikor a tömeg vége elhagyta a Vértanúk terét, az eleje a Steindl Imre utcánál járt. A demonstrálók a "Nem tudunk annyit adózni, amennyit loptok" feliratú magyar zászló mögött vonulnak.

Ismét Vida Ildikó lemondását követelikAz MTI által kiadott fotó szerint voltak idős, álmos és zavaros tekintetű tüntetők is. Az okos tekintetű fiatal demonstrálók ezen a képen éppen nem látszanak.

http://propeller.hu/itthon/3029836-ismet-vida-ildiko-lemondasat-kovetelik

Az RTL politikai furkósbotként használja a híradóját

2014. június 17. 16:12

Rogán Antal szerint a luxemburgi székhelyű milliárdosok nem akarják kivenni a részüket a közteherviselésből, ezért inkább megfélemlítésre használják az RTL híradóját.

Rogán Antal az MTI-nek adott interjúban a reklámadóról kifejtette: a reklámpiacot nem lehet kihagyni az igazságos közteherviselésből, még akkor sem, ha „soha senkinek nem volt politikai bátorsága belevágni”. Azt mondta: a vitát természetesnek tartja, de az RTL viselkedése „merőben eltér a többiekétől”. „Ez a luxembourgi székhelyű milliárdos cég tett szert a legnagyobb profitra a reklámpiacon az elmúlt években, és most politikai furkósbotként használja híradóját, mert nem akar adót fizetni” – jelentette ki, abszolút tisztességtelennek minősítve az eljárást. Rogán Antal szerint ha valahol, akkor ebben az esetben kell félteni a sajtószabadságot.

Tulajdonosi döntésre, egyértelműen a tulajdonos szándékainak megfelelően, a politikai bosszúállás eszközeként használják az RTL híradóját, ezzel próbálják a közélet szereplőit megfélemlíteni” – fejtette ki Rogán, elképesztőnek nevezve, hogy „belerúgnak” másokba vagy családtagjaikba, például ahogy a miniszterelnök édesapjával tették. „Elfogadható lenne annak kulturált vitatása, hogy egy luxembourgi székhelyű társaság adófizetési kötelezettsége arányos és helytálló-e. Ennek vannak magyarországi és európai fórumai egyaránt. Az RTL vezetői azonban nem ezt választották. Szomorú, hogy luxembourgi székhelyű milliárdosok azt gondolják, hogy ők bármit megtehetnek, csak azért, hogy a közteherviselésből ne kelljen kivenni a részüket” – vélekedett Rogán Antal.

A reklámadóról szóló törvényjavaslatot beterjesztő L. Simon László egyébként a napokban elismerte, hogy az RTL eddig is fizetett adót.

A reklámadóval összefüggésben Rogán arra is rámutatott: az ősszel, az adótörvények tárgyalásakor – ahogy más adónemeknél – itt is nyitott lesz a kérdés, és biztos abban, hogy kell még tárgyalni róla, mert egy új adófajtáról van szó, figyelembe kell venni a gyakorlati tapasztalatokat, az iparágból érkező észrevételeket.

http://media.mandiner.hu/cikk/20140617_rogan_az_rtl_politikai_furkosbotkent_hasznalja_a_hiradojat

Ekkora adóteher a világon nincs

2014. május 22., csütörtök, 13:58 
Szerző: hvg.hu

Magyarország adórendszerében a legnagyobb a rés az áfa és a társasági adó között, az élőmunka terheit tekintve pedig a lista végén kullogunk – derül ki egy tanulmányból. Válságadók bevezetése tekintetében ugyanakkor úttörők vagyunk, igen kreatívan alkalmazza ezt a magyar kormányzat, példánkat pedig többen is követik ezen a területen. Magyarországon továbbra sincs elég pénz a gazdaságban, erre pedig az állam még rá is erősít.

Nem látok lényegi előmozdulást a régióban 2013-hoz képest, a tendenciák maradtak az adórendszerek tekintetében: az elmúlt években a régióban a társasági adó csökkent, az áfakulcsok pedig emelkedtek – emelte ki Szmicsek Sándor, a Mazars adópartnere a vállalat sajtóbeszélgetésen, melyen a közép-kelet-európai régió 15 országának aktuális adózási információit ismertették. Elmondása szerint az adórendszerek elsődleges meghatározója a költségvetési deficit csökkentésének célja marad, általános adómérséklést továbbra sem várnak. A felvázol képből a magyar adórendszer sem lóg ki, mi is illeszkedünk a régiós trendbe.

A 15 vizsgált ország esetében 21 százalékos az átlagos áfakulcs, a társasági adókulcs pedig átlagban 17 százalékos a régióban. Minél távolabb van az áfa, illetve a társasági adókulcs egymástól, annál inkább koncentrál egy ország a forgalmi típusú adókra. Magyarország esetében a legnagyobb ez a nyílás – tette hozzá Szmicsek. A Mazars kutatása kiemeli, hogy Románia hazánkéhoz hasonló stratégiát folytat: a román társasági adó és az szja egységesen 16 százalék, ugyanakkor a 24 százalékos áfakulcs ugyancsak a vizsgált országok átlaga felett van.

Eltérő válságkezelési stratégiákat alkalmaznak

A Mazars elemzése mindeközben rámutat: az összehasonlításban szereplő országok egy másik csoportja éppen ellentétes válságkezelési stratégiát választott, ők a forgalmi típusú adók emelése helyett a magasabb szja, illetve a társasági adókulcsokban látják a megoldást. Ilyen például az egységes adókulcsot elsőként bevezető Szlovákia, amely 2013-tól visszaállította a progresszív rendszert a magánszemélyek jövedelemadóztatásában, ez 2014-ben változatlan módon, kétkulcsos (19, illetve 25 százalék) szja-rendszer formájában maradt érvényben. Ezzel összhangban a korábban 19 százalékos társasági adó is 23 százalékra nőtt, ezt 2014-ben 22 százalékra csökkentve még mindig a felmérésben szereplő országok 17 százalékos átlaga felett helyezkedik el. A szlovák áfakulcs ugyanakkor továbbra is átlag alatti, 20 százalék maradt.

Vannak olyan országok azonban, ahol a válságkezelés szinte mindent felülír. Görögországban mind a forgalmi adó, mind pedig a jövedelemadók mértéke magasnak mondható. A görög áfa mértéke 23 százalék, míg a társasági adó 26 százalékos kulcsa a felmérésben szereplő legmagasabb ilyen érték. Az szja progresszív rendszerű, a kulcsok jövedelemszinttől függően 22, 32, valamint 42 százalék lehetnek. A görögök ezzel a társasági adókulccsal az előkelő első helyet foglalják el a vizsgált országok között, őket követi Ausztria 25 százalékkal, majd majd a horvátok és az oroszok jönnek 20-20 százalékkal.

Adóterhek: nagy a régiós szórás

Fotó: Horváth Szabolcs

A Mazars összehasonlításából kiderül, hogy vannak olyan „középutas” országok is, amelyek igyekeznek minden tekintetben a középmezőnyben maradni: ilyen például Lengyelország a kétkulcsos progresszív személyi jövedelemadóval (18, illetve 32 százalék), átlag feletti, de nem kiemelkedően magas áfakulccsal (23 százalék), illetve 19 százalékoos társasági adóval. A volt jugoszláv tagállamok külön kategóriát alkotnak. Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Macedóniában és Szerbiában az adókulcsokat – mind a jövedelem-, mind a forgalmi adók terén – továbbra is igyekeznek az átlag alatt tartani.  Ez az említett országokban 9-10 százalékos tao- és szjamértéket, valamint 17-19 százalékos áfakulcsot jelent.

Szmicsek Sándor emellett kiemelte, hogy az egyes országok emellett elentős adókedvezményeket adnak különböző esetekben. Oroszország a kevésbé fejlett területekre történő befektetésekre nagy társasági adókedvezményt ad. Montenegró pedig 8 éves társasági adókedvezményt ad a fejletlen régiókba történő befektetésre.

Nagyon nagyok az élőmunka terhei Magyarországon

Befektetői és versenyképességi szempontból kiemelten fontos az élőmunka terheinek összehasonlítása a különböző lehetséges célpiacokon. Ebből a szempontból érdemes együtt vizsgálni a személyi jövedelemadót és a bérre rakodó további munkáltatói és munkavállalói adó- és járulékterheket. Célszerű tehát azt megnézni, hogy mennyibe kerül a munkáltatónak egységnyi nettó jövedelem kifizetése.

A Mazars kutatásból kiderül, hogy az élő munka terheinek tekintetében Magyarország versenypozíciója továbbra is kedvezőtlen. Tény, hogy a személyi jövedelemadó jelentős mértékben csökkent a korábbi években, de a bérterhek régiós összehasonlításban továbbra is kiemelkedően magasak. Magyarországon 100 eurónyi nettó jövedelem kifizetése (családi és egyéb kedvezmények figyelembevétele nélkül), közel kétszer annyi, 196 euró teljes költséget jelent a munkáltatónak. Igaz, ez a mutató az elmúlt években javult, de 2 ezer eurós havi jövedelem esetében a 15 ország összehasonlításában továbbra is csak a stabil utolsó helyre elég. A családi és egyéb kedvezmények figyelembevétele, valamint különböző jövedelemszintek vizsgálata azonban erősen árnyalja ezt a képet. A 2 ezer eurós havi jövedelmet, és három gyereket feltételező kalkuláció alapján a nettó jövedelem-munkáltató összes költsége arány alapján a régiós összehasonlításban Magyarország rögtön a harmadik helyre ugrik. Magyarország pozíciója az alacsonyabb, 500 eurós havi jövedelemszint figyelembevételével kalkulált rangsorban is hasonlóan alakul, családi kedvezmények nélkül sereghajtók vagyunk, míg három gyermekkel pedig a lista második helyén állunk.

Az élőmunka terheinek vizsgálatához ugyancsak hozzátartozik, hogy milyen minimálbérszinttel kell a leendő munkáltatónak számolnia. Ebben a tekintetben Magyarország az utóbbi évek jelentős minimálbér-emelései után, jelenleg a középmezőnybe tartozik.

Válságadóknak jók vagyunk

A válság egyik meghatározó következménye a különböző válságadók bevezetése. Magyarország ebben a kezdetektől élen jár: sőt, a Mazars szerint úgy tűnik mintaként is szolgál egy-egy régiós ország számára. Romániában a 2013-ban természeti erőforrások kitermelésére, energia- és gázszektorra kivetett különadók után a speciális adók köre 2014-től tovább bővült: az adózók könyveiben szereplő utak, csőrendszerek, egyéb speciális létesítmények értéke után is adót kell fizetni. Az átmeneti intézkedésnek szánt, eredetileg 2012-13-as évekre kivetett szlovák válságadó a korábbi tervekkel ellentétben 2016-ig érvényben marad.

Ha a hazánkban – eredetileg szintén átmeneti jelleggel – bevezetett bankadóra vagy Robin Hood adóra gondolunk, láthatjuk, hogy északi szomszédunknál is hasonló folyamat játszódik le: nem kizárt, hogy az ideiglenesnek tervezett adónem a folyamatos kiterjesztéseket követően náluk is szilárdan beépül a nemzeti adórendszerbe. A szlovák válságadó jellemzően az energiaszektor, gyógyszeripar, biztosítási ágazat, valamint az elektronikus telekommunikáció azon vállalkozásait érinti, amelyek várható éves profitja meghaladja a 3 millió eurót – azaz, a magyar példát követve, itt is a tehetősebb, jellemzően külföldi befektetők megsarcolása volt a cél.

Válságadókban Magyarország vezet

Fotó: Stiller Ákos

Az ugyanakkor hazánkat tekintve Szmicsek szerint mindenképp különleges, hogy egyes speciálisnak tekintett adófajtákat mindenkire kivetnek (például ilyen a tranzakciós illeték). A Mazars adópartnere emellett kiemelte, hogy Magyarországra nem jönnek azok a beruházások, amelyeknek jönnie kellene. A befektetések bejelentése előtt fél évvel megjelennek a befektetők az üzleti és adótanácsadóknál. A Mazarsnál jelenleg azonban nem látják azt, hogy tolonganának a befektetők. Ha a tanácsadó nem látja, hogy sorok állnak a recepciónál, akkor fél év múlva sem lesz akvizíció – tette hozzá Szmicsek. Ez pedig nem jó hír, mivel azt jelenti, hogy fél év múlva sem fognak özönleni a befektetések. Hiába a javuló gazdasági mutatók, az országkockázat még mindig magas, ezért sem jönnek a befektetők. Természetesen vannak gesztusok a kormányzat részéről, ám ezeket a gesztusokat a külföldiek nem igazán értékelik Szmicsek szerint.

Megszorítások jöhetnek, kevés a pénz a költségvetésben

A Mazars adópartnere azt is megjegyezte, hogy a defláció már erodálta a költségvetés számait: nem jellemző a kormányra, hogy racionalizálja a kiadási oldalt, így őszre újabb rendkívüli adók jöhetnek, vagy meglévőeket emelhetik. Szmicsek hozzátette, hogy a kormány vélhetően azokon a területeken avatkozik majd be, amely a közhangulatot nem fogja befolyásolni.

Szmicsek kiemelte, hogy a számok javulnak a gazdasági növekedést tekintve, de úgy látják, hogy továbbra sincs elég pénz a gazdaságban. Nincs hitel, az alacsony kamatok miatt az emberek a készpénzbe menekülnek. A csökkenő bankbetétek mellett a feketegazdaság is nyilván felpörög az adópartner szerint, ez pedig újabb költségvetési bevételkiesést jelen. Emellett a legjobban fialó befektetés az állampapír lett, ez pedig a megtakarítások hatékonyságát is csökkenti. Kevesebb forrás megy a bankokhoz, az állampapírból pedig az adósság kifizetése zajlik, a pénz egy része így elhagyja a gazdaságot. Ha csökken a pénzállomány, akkor jön a deflációs spirál, az emberek pedig elhalaszthatják fogyasztásukat. További gond még az is, hogy a polgárok még nem hitelből költekeznek, hanem készpénzből, ez is csökkenti a megtakarításokat. Szmicsek szerint azzal, hogy megjelent a defláció, kísértetiesen kezd visszajönni a 30-as évekbeli válság. Szerinte klasszikus válságjelek kezdenek kialakulni, ha azonban nő a GDP, akkor ezek a jelek nem fognak kibontakozni.

Vége az illetékmentes ajándékozásnak

Illetékköteles lett a bankszámláról bankszámlára utalt, legalább 150 ezer forintnyi ajándék összeg. Igaz ez a szabály a takarékbetétes ajándékozásra is. 1991 óta az ilyen ajándék után nem kellett fizetni, most visszamenőleg is kell.

Illetékköteles lett az ajándékozásA gyakorlatban úgy működött a dolog, hogy a magánszemélyek között bankszámlán keresztül történő pénzajándékozás nem járt semmilyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettséggel. Ezt a szabályt január 1-jével hatályon kívül helyezték – írta meg az RSM DTM blogján Fajcsák Gábor nemzetközi adószakértő. Kivétel egyedül az az eset, ha az ajándékozó és az ajándékozott egyenes ági rokonai egymásnak. Minden más tranzakció után 18 százalékos ajándékozási illetéket kell megfizetni.

A szakértő szerint az illetéktörvény visszamenőleg is fizetésre kötelezi azt, aki így kapott nagy értékű ajándékot, vagyis a törvény azokra az összegekre is illetéket ró ki, amelyeket január 1. előtt kaptak a bankszámla tulajdonosok, már ha nem jelentették be az ilyen ügyleteket az adóhatóság felé. Az írás szerint ugyanis a NAV-nál úgy gondolkodnak, hogy nem az ajándékozás időpontja számít, hanem a bejelentésé.

A bankszámlás tranzakciók általában kevés hivatkozást tartalmaznak, magánszemélyek között sok esetben még az „átutalás közleménye” vagy „jogcíme” sincs kitöltve – hiszen ez nem feltétele egy utalás indításának. Így, ha 150 ezer forint feletti összeg érkezik a számlánkra közlemény nélkül, az adóhatóság igazoltathatja velünk annak eredetét. Ha nem tudjuk bizonyítani például egy kölcsönszerződéssel, hogy a pénz egy korábbi baráti kölcsön visszafizetése és nem ajándék, akkor fizethetjük a 18 százalékos adót, mert a NAV ajándékozásnak fogja tekinteni.

Arról nem szól a rendelkezés, hogy hogyan ellenőrzik az esetleg utólagos "lepapírozásokat", és arról sem, hogy az ennél elvileg magasabb adóterhek elkerülésére bárki mondhatja, hogy a számlájára érkezett összeg nem jövedelemként érkezett, hanem ajándékként. Így elvileg 34,5 százaléknyi adó és járulék helyett fizet 18 százalékot.

http://kurir.hu/komoly/komoly-hirek/penznevelde/1910-vege-az-illetekmentes-ajandekozasnak

Bevezették a telefonadót!

Már Mária Terézia is megmondta: azt a juhot lehet nyírni, amelyiket etetik.

Matolcsy a forgalmi és fogyasztási adók bevezetését és növelést szorgalmazza.

 

Elfogadta a parlament a telefonadó bevezetését

Hívásonként és megkezdett percenként kétforintos telefonadó bevezetéséről döntött a parlament pénteken. A július 1-jétől hatályos törvény alapján két forintot kell fizetni a szolgáltatónak minden elküldött üzenet után is. Az új adót augusztustól szedik be a szolgáltatóktól.

telefonAz adó - amelynek alapja az indított hívások időtartama és az elküldött üzenetek száma - havonta magánszemélyeknél legfeljebb hétszáz, a cégeknél kétezer-ötszáz forint lehet. Magánszemélyeknél havonta az első tíz perc megkezdett beszélgetés adómentes. Szintén mentesül az adó alól a segélyhívás és az adománygyűjtő számok hívása.

A szolgáltatóknak az adót havonta kell megállapítaniuk, valamint az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallaniuk és megfizetniük. A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett törvény indoklása szerint az idei hiánycél csak pótlólagos intézkedésekkel - a költségvetési kiadások csökkentésével és az adóbevételek növelésével - érhető el. A tárcavezető ugyanakkor indoklásában is hangsúlyozta, hogy a távközlési vállalkozások által fizetett ágazati különadó - bár ebben az még érvényben van - 2013. január 1-jétől megszűnik. A telefonadó melletti érvként hozta fel Matolcsy György, hogy az adórendszerben a forgalmi és fogyasztási adók szerepe növekedjen.

A kormány az adóból évi 44,4 milliárd forint bevétellel számol. Az előterjesztést a parlament név szerinti szavazással, a kormányoldal szavazataival és ellenzéki nemek mellett fogadta el.

A gazdasági tárca korábban úgy foglalt állást, hogy az új adó ellenére némiképp javul a távközlési szektor adópozíciója a következő évtől, mivel a távközlési szolgáltatóknak nem kell 51 milliárd forint különadót fizetni. Azt is kiemelték, hogy az adó - amely először a Széll Kálmán-terv új változatában szerepelt - forgalmi jellegű, nem a nyereséget terheli. A Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone közös javaslatot nyújtott be, azt kezdeményezve, hogy a magánszemélyek előfizetését hétszáz helyett havonta legfeljebb négyszáz forint terhelje, a vállalati előfizetőkét pedig legfeljebb 1.400 forint. A szolgáltatók számításai szerint a tervezett adóbevétel így is biztosítható volna, álláspontjuk ugyanakkor változatlanul az, hogy az új adó nem szolgálja az ország érdekeit, és aránytalan terhet ró a távközlési szolgáltatásokra.

A Telenor időközben már jelezte, hogy mindaddig érvényesíteni fogja áraiban az új percalapú távközlési adót, amíg a szektort sújtó két különadó közül az egyiket kivezetik.

A Vodafone Magyarország azt közölte, hogy a társaság a hét elején meghozta "a szükséges döntéseket". A társaság bízik abban, hogy a közös iparági javaslatot figyelembe veszik, és szakmai alapokon nyugvó törvény születik, ebben az esetben ezzel kapcsolatos döntéseit a Vodafone felül fogja vizsgálni - olvasható közleményükben.

A Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója, Christopher Mattheisen pedig úgy nyilatkozott: bízik abban, hogy a hazai gazdaság egyik húzóágazataként jelentős munkáltatói és beruházói szerepet betöltő távközlési iparág minden szereplője számíthat arra, hogy az ország versenyképességének érdekében fenntartható megoldás születik a távközlési adóról.

 

MTI - barikad.hu

Okostelefonnal kikerülhető a telekomadó

Mind több olyan alkalmazás van, amivel nem a GSM-hálózatot használjuk telefonáláskor, hanem a netet, s így ki lehet kerülni a mobilhívások költségét.


Havi háromezer forintnyi kiadást is jelenthetnek egy család számára az új adók. Ezt valahogyan ki kell gazdálkodni. A sarcot megúszni nehéz, de a szakértők szerint nem lehetetlen.

 

A magyar köztudottan kreatív nép, bármilyen nehéz helyzetből képesek vagyunk kivágni magunkat. Különösen, ha a pénzünkre pályáznak. Most szükség is lesz a leleményességre, hiszen a második Széll Kálmán-tervben szereplő öt új sarc közül három közvetlenül érinti majd a pénztárcánkat. Az adók akár több ezer forintot is jelenthetnek havonta. Máris megindult a tervezgetés, miként lehetne elkerülni ezeket a terheket vagy legalábbis visszaszorítani a kiadásokat.

Segít a költségek összehasonlítása

A legkevésbé elkerülhető a pénzügyi adó, ugyanis még azokat is sújtja, akik meg tudják oldani, hogy ne számlára kapják a járandóságukat. A nyugdíjas például kérheti postán. Ezzel elkerüli a pénzkivétellel és kártyás vásárlással megfizetendő díjat, de a csekken történő befizetés után neki is kell fizetnie. Csak kevés olyan szolgáltató van, ahol lehet személyesen, készpénzzel rendezni a számlát.

– Nálunk eddig nem volt igény a személyes befizetésre, de van rá lehetőség – mondta Boross Norbert, az Elmű szóvivője. – Kínálkozik több mód a csekkes befizetés elkerülésére, de a törvény megjelenéséig nem tud senki biztosat – tette hozzá.

– A UPC-nél van lehetőség a személyes fizetésre, de ez sem biztos, hogy jobban megéri majd. Bővebben akkor tudunk erről beszélni, ha megismertük a törvényt – kért türelmet Szűcs László, a UPC kommunikációs igazgatója. Egyelőre a távközlési cégeknél is ingyenesen lehet ügyfélszolgálaton rendezni a számlát. Tartani lehet azonban attól, hogy ha a személyes fizetéssel spórolni akarók elárasztják az ügyfélszolgálatokat, akkor a szolgáltatók is pénzt kérnek majd az ügyintézésért.

Aki a számlájára kapja a fizetését, annak érdemes banki átutalással rendeznie a számláit. Ha ugyanis felveszi a pénzt, és utána csekken befizeti, akkor kétszer fizeti meg az adót. A Bankszövetséget hiába kérdeztük a spórolási lehetőségekről és arról, milyen magatartás várható a bankok részéről, Müller János szóvivő azzal hárította el kérdéseinket, hogy csak a tervezett intézkedés részletes szakmai anyagának ismeretében tud majd mondani valamit. Megkerestek négy nagy bankot is, ám lapzártánkig csupán a Budapest Banktól kaptak választ. Szerintük a számlák külföldre telepítése nem megoldás, ugyanis több olyan tényező akad – árfolyamkülönbség, utazási költség, kamat-adó –, amelyek megdrágítják a számlaváltást. Feltételezhető, hogy néhány pénzintézet lecsap majd a spórolni vágyó ügyfelekre, és nulla forintos utalásokat, díjmentes számlavezetést vagy készpénzfelvételt hirdet, úgyhogy érdemes figyelni az akciókat.

Olcsóbb a netes telekommunikáció

Itt az ideje, hogy felülvizsgáljuk telefonálási szokásainkat és előfizetési csomagunkat. Lehet, hogy találunk olcsóbb percdíjakat, így az új csomagon behozhatjuk az adót. Érdemes váltás előtt tájékozódni: hűségidő alatt csak kötbérrel lehet felmondani a szolgáltatást. Azzal is spórolhatunk, ha a feltöltőkártyáról átállunk előfizetésre vagy fordítva – attól függ, mire használjuk a készüléket —, a vezetékes telefont pedig felmondjuk. A legjobb, ha okostelefonra váltunk, arra ugyanis ma már letölthetőek olyan alkalmazások (Skype, Viber), amelyekkel – amennyiben ingyenes wifihez jutunk – díjmentesen beszélhetünk egy másik, hasonló felépítésű készülékkel, sőt akár videotelefonálhatunk is. Az okostelefonról ráadásul akár e-mailt vagy Facebook-üzenetet is küldhetünk, szintén kikerülve ezzel az sms-re vonatkozó adót. A hosszabb beszélgetéseket is meg lehet oldani számítógépről, egy-kétezer forintért már beszerezhető olyan mikrofonos fejhallgató, amellyel kényelmesen tudunk beszélni. Megkerestük a három nagy szolgáltatót, de egyelőre egyiktől sem kaptak választ arra, hogyan segítenek ügyfeleiknek az adó kifizetésében.

Változó szokások

Tíz perc után percenként két forint - a tervek szerint ekkora lenne a telekomadó mértéke, amit a hívó félnek kell majd fizetnie. A nemzetgazdasági tárca tervei szerint a telefonadó maximum 700 forint lenne havonta, és az első tíz percért nem kellene fizetni. Információink szerint a részletekről holnap egyeztet a kormány a távközlési szolgáltatókkal – hangzott el a Duna Televízió Híradójában.

Mindegy, hogy vezetékes vagy mobil, a telefonadót mindenkinek fizetnie kell majd. A szaktárca azt javasolja, hogy minden hónapban az első tíz perc legyen adómentes, utána percenként kellene 2 forintot fizetni. Aki viszont nagyjából 6 óra telefonálás után eléri a 700 forintot, annak már további adót nem számláznának. A tárca szerint azoknak lesz segítség a tízperces időkorlát, akiknek már most is nehézséget jelent a telefonszámla befizetése.

Eddigi vizsgálataink alapján körülbelül ez a tíz perc az, ami az előfizetők 15-20 százalékát olyan mértékben érinti, hogy ők lényegében nem is beszélnek többet egy hónapban ennél, és feltehetően ez az előfizetők az a szegmense, akiknek leginkább terhet jelent a telefonálási díj, telefonköltség – mondta Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes-államtitkára.

Az sms-ek és mms-ek után is egyenként 2 forint lenne az adó.Sokan használnak olyan díjcsomagot, amelyekben nem kell külön percdíjat fizetni. A tervek szerint ezeket az ingyenes beszélgetéseket továbbra sem terhelné adó, a közterhet az előfizetési díjakba építenék be.

Szakértők szerint a telekommunikációs adó jelentősen megváltoztathatja a magyarországi telefonálási szokásokat. Lesznek, akik jóval kevesebbet beszélnek majd, de egyre inkább elterjednek az okostelefonok is, amelyeken az internet segítségével lehet olcsóbban telefonálni.

Alapvető trend, hogy egyre több olyan megoldás van, amivel nem a GSM-hálózatot használjuk telefonáláskor, hanem a netet. Nagyon sok olyan program van, amit okostelefonokra fel lehet telepíteni, és így ki lehet kerülni a mobilhívások költségét – magyarázta Khell Bogdán, a mobilaréna.hu főszerkesztője. A kormány úgy számol, hogy a távközlési adóból idén 30, jövőre körülbelül 52 milliárd forint folyhat be a költségvetésbe.

FORRÁS: http://richpoi.com/cikkek/uzlet_gazdasag/okostelefonnal-kikerulheto-a-telekomado.html

Telefonadó

Céges mobilok: évi 30 ezer lesz a telefonadó

Cégeknek évi harmincezer forint extra kiadást jelent a telefonadó, amit akkor is meg kell fizetni, ha az ügyfél nem fizette be a telefonszámlát.

NOL| 2012. május 3.

Kommentek

| 2012. május 3. | 22:25:51

es kp fogok fizetni mindent a kurva anyjukat

| 2012. május 3. | 22:24:36

ok akkor juni 1 tol teljesen atterek a skype ra!
em fogom etetni az elitet, hogy aztan maguk kozt szetosszak az adoinkat!!!

| 2012. május 3. | 19:52:24

Ittenem, ennyi vadbarmot!?
:(((

pedro-amigo | 2012. május 3. | 16:33:56

Ez egyre szánalmasabb. Szarrá bonyolítanak mindent mert nincs pofájuk kiállni és azt mondani elqrtuk az egykulcsossal.

Bakker, lassan már a ventillátor sem fog pörögni nemhogy a gazdaság!

| 2012. május 3. | 15:58:45

Viszont ha az új adót nem velem, hanem a szolgáltatóval fizettetik meg, az adóemelés egyúttal tarifaemelés is lesz, akkor pedig a szolgáltató szeg szerződést, így bukja a hűségszerződést. Tehát: vagy átírja magántarifára a vállalkozóit, vagy elveszíti a partnert. Mert az szinte biztos, hogy ha nem segít csökkenteni az adómat, szolgáltatót fogok váltani, akkor is, ha a másik sem jobb.

| 2012. május 3. | 15:42:24

a szokásos.
a nemzeti gazdaságpolitika mindig a kicsikre/szegényekre rak több terhet, a nagyokat/gazdagokat következetesen mentesíti a nagyság következményeitől.


A kivetett adót a szolgáltatónak akkor is meg kell fizetni, ha az előfizető egyébként nem fizette be a telefonszámlát
Népszabadság - M. Schmidt János
A céges mobilokra is adna telefonadó-kedvezményt a kormány, amelynek nagyjából annyi értelme van, mint a magán-előfizetők tízperces engedményének. Havi 2500 forintban maximálná a nemzetgazdasági tárca a céges mobilok telefonadóját, vagyis 1250 perc forgalom fölött nem kell adót fizetni – írja a Telefonközpont Blog.

A kedvezmény a cégeknél hívószámokra érvényes, azaz minden egyes céges mobil harmincezer forint extra kiadásban lesz évente, függetlenül attól, hogy az előfizető multicég vagy egy kis bt. Noha a kis- és közepes vállalkozások támogatását hangoztatta az Orbán-kormány programja és Matolcsy György személyesen is, pont őket érinti a legérzékenyebben ez az adóteher, ugyanis pont e cégek nem kapnak semmilyen adókedvezményt.

A 2500 forintos ársapka ugyanis 1250 megkezdett percnél lép életbe. Figyelembe véve, hogy a kis- és közepes vállalkozásoknak ajánlott publikus díjcsomagok mostanság 10-20 forint közötti percdíjakkal operálnak, mindez pedig azt jelenti, hogy havi 12500 forint fölötti számláknál lép csak életbe a kedvezmény. Ilyen forgalom azonban jellemzően pont a kisvállalkozások esetében ritka, vagyis ők lesznek leginkább megadóztatva.

Az adó sok magánszemélyt is érinthet, ugyanis sokan vásárolták az előfizetésüket bt.-jük, kft.-jük nevére. Ugyan eddig akár magánbeszélgetéseiket is elszámolhatták családi cégükben, ezzel némi előnyre téve szert (adózási szempontból is, ráadásul a tarifa is kedvezőbb), most viszont lényegesen több adót is fizethetnek, hiszen számukra a magánszemélyektől eltérőn nem havi 700, hanem 2500 forint az adóteher felső határa. Sok érintett nem is tudja visszaíratni az előfizetését magánszemélyként a saját nevére, például ha hűségnyilatkozat köti.

A kivetett adót a szolgáltatónak akkor is meg kell fizetni, ha az előfizető egyébként nem fizette be a telefonszámlát – tartalmazza a törvény tervezete. Ez ugyan felveti a kérdést, hogy ténylegesen az ügyfél, vagy a távközlési szolgáltató fizeti az adót, ugyanakkor legalább megelőzi azt, hogy minden telefonszámla-tartozás egyúttal adóhátralékot is jelentsen a magánszemély vagy a cég pedigréjén.

Telefonadó

Az adó általánosan minden megkezdett perc és elküldött SMS/MMS után 2 forint, a kormány idén 30, jövőre pedig már 52 milliárd forintos bevételre számít. Olyan ötleteket gyűjtöttek össze, amellyel kikerülheted az új adót - vagy legalábbis megúszhatod, hogy komolyabban emelkedjen a telefonszámlád.

"A bevételek növelését szolgálja a távközlési szolgáltatásokra kivetett, indirekt adó bevezetése. A 2012-es költségvetés egyensúlyának biztosítása érdekében az adónem már az idei év közepétől bevezetésre kerülne. Mint írják, az adó illeszkedik a kormány jövedelmi adók súlyának csökkentését és az indirekt adók súlyának növelését célzó politikájába. Hasonló, fogyasztási típusú telekommunikációs adóra találhatunk példát az Egyesült Államok számos tagállamában és Máltán. Az adó általánosan minden megkezdett perc és elküldött SMS/MMS után 2 forint. Az adónem bevezetése 2012-ben - a kormány várakozásai szerint- szerint 30 milliárd forint, 2013-tól 52 milliárd forint többletbevételt eredményez éves szinten." A fenti mondatokkal jelentette be hivatalosan a hétfőn kiadott Széll Kálmán Terv 2.0 című gazdasági programcsomagban a kormány, hogy megadóztatja a telefonhívásokat, az SMS küldéseket.

Évente 3-4 ezer forint

A mobiltelefon-használat terjedése miatt a vezetékes előfizetések számának csökkenésével a mobilfelhasználók száma folyamatosan nőtt, így a mobilhívások időtartama is emelkedett az elmúlt években. 2011-ben a közel 11 millió aktív ügyfél 17,9 milliárd percnyi kimenő mobilhívást generált, ezzel a számmal kalkulálva mintegy 35,7 milliárd forintnyi telefonadó bevétel adódik éves szinten - derül ki egy elemzésből. A KSH legutolsó elérhető statisztikája alapján 2010-ben Magyarországon a mobilelőfizetők 1,9 milliárd SMS-t küldtek el, ha itt is az egységenként 2 forintos adóval számolunk, akkor az SMS forgalom után közel 3,8 milliárd forintnyi adóbevétel keletkezne. Az MMS forgalom 2010-ben 20,9 millió darab volt, ez alapján ebből mintegy 42 millió forintos adóbevétel származna.

A legtöbb ügyféllel rendelkező szolgáltatónak, a Magyar Telekomnak közel 1,6 millió lakossági vezetékes és 4,8 millió lakossági mobil előfizetéssel rendelkező ügyfele volt tavaly év végén. A lakossági vezetékes ügyfelek a tavalyi negyedik negyedévben átlagosan 166 percet beszéltek havonta, ez a 2 forint/perces adóval számolva havonta 332 forintos adóterhet, éves szinten közel 4 ezer forintot jelent, ugyanez az érték a lakossági mobil előfizetéseknél 161 perc/hónap forgalom és ez alapján 322 forint havonta illetve 3864 forint évente.

Nagy Viktor, a Portfolio.hu vezető elemzője szerint a Magyar Telekom ügyfelei közel 30 milliárd forintnyi adót fizetnének be, ez a társaság teljes éves árbevételének közel 5 százaléka. Az továbbra is kérdés marad, hogy a Magyar Telekom az igencsak éles versenyhelyzetben - amit a negyedik, állami mobilszolgáltató megjelenése csak tovább fokoz - képes lesz-e egy az egyben továbbhárítani az adót az ügyfeleire. A vezető elemző szerint érdemes azzal számolni, hogy egyes tarifacsomagok esetében akár még csökkenthet is árain a Magyar Telekom, azért, hogy ügyfelei a megemelkedett adóteher miatt ne mondják vissza (illetve a szerződés lejártakor megújítsák) a korábban megrendelt szolgáltatásokat. Ennek ellenére az ügyfelek további lemorzsolódásával illetve a fogyasztás, jelen esetben a telefonálás és SMS/MMS-küldés visszafogásával reagálhatnak az ügyfelek, amely a társaság bevételeinek és profitabilitásának csökkenését okozhatja.

9143_cell-phone-tax-1.jpg
7+1 tipp: így kerüld ki a távközlési szolgáltatási adót

1. Nézd meg alaposan a telefonszámládat

Érdemes pár percet szánni arra, hogy alaposan átnézzük telefonszámlánkat: mi az, amiért túl sokat fizetünk, hol tudnánk még spórolni. Érdemes összehasonlítani csomagunkat, percdíjainkat mobilszolgáltatónk más csomagjaival, vagy akár más szolgáltatók ajánlataival is. Ha túl drágának tartjuk jelenlegi csomagunkat, ne féljünk a váltástól, azonban figyeljünk arra, hogy az előfizetéses szerződéseknél - ha tart még hűségidőnk- csak kötbér fizetésével hagyhatjuk el szolgáltatónkat. Valószínűleg a következő hetekben a szolgáltatók is reagálnak majd az új adóra, elképzelhető, hogy új csomagokkal rukkolnak elő, ezért érdemes lehet várni néhány a váltással.

2. Feltöltős vagy előfizetéses?

Ha valaki feltöltőkártyás és havonta háromnál többször tölti fel kártyáját, érdemes elgondolkoznia azon, hogy váltson előfizetéses szerződésre. Ezek ugyanis általában alacsonyabb percdíjjal járnak, ráadásul sok esetben a havidíj teljes egészében lebeszélhető, a csomagban kapunk sms-eket, internetes adatforgalmat is. Fontos tudni azonban, hogy az előfizetés általában 1 vagy 2 év hűségidővel is jár.

A dolog ugyanakkor visszafelé is működik: ha csak keveset használjuk mobiltelefonunkat, fontoljuk meg, hogy váltsunk-e egy feltöltőkártyás szolgáltatásra - még akkor is, ha percenként 2 forinttal magasabb díjat fizetünk.

3. Vezetékes telefon?

Hasznos lehet megfontolni azt is, szükségünk van-e vezetékes telefonra. Ha a család csak keveset használja, inkább mobilon tartja a kapcsolatot, könnyen lehet, hogy nem érdemes a vezetékes telefon havidíját is fizetnünk. Ugyanakkor a legtöbb szolgáltató vezetékes percdíjai még mindig meglehetősen olcsónak számítanak, ráadásul a mobilszámok hívása sem feltétlenül drága. Csomagban (internet-és kábel tv előfizetéssel) olcsóbb is lehet a telefonálás. Kérdés persze, hogy a vezetékes szolgáltatók hogyan reagálnak majd az adóra - ebben az esetben is érdemes várni a váltással. Kérdés, hogy mi lesz az eddig népszerű ingyenes csomagokkal. Ezeknek a tarifáknak vagy a díjai növekedhetnek, esetleg az ingyenes beszélgetések időtartalma csökkenhet.

4. Kifizetődő lehet a családi csomag

A mobilszolgáltatók kínálnak ún. családi csomagokat is, amelyekkel -általában ezer forint/előfizetés körüli díjért- a csoportban levő előfizetők ingyen hívhatják egymást, bármely időszakban, általában több száz percen keresztül. Számoljuk ki, hány percet beszélnek egymással a családtagok egy hónapban, és mennyit is jelent ez forintosítva. Ezekkel a szolgáltatásokkal ugyanaz lehet, mint az ingyenes vezetékes szolgáltatásokkal, vagy a díjak növekedése várható, vagy csökken az ingyenes percek száma.

9143_telefonado3.jpg
5. Okostelefonnal olcsóbb

A terv nem említ tényleges internetadót, így amennyiben az adatforgalomra valóban nem kerül plusz teher érdemes lehet okostelefonra váltani. A legtöbb ilyen készülékre letölthetünk olyan programokat -például Skype, Viber- amelyekkel ingyen, azaz csupán az adatforgalmat vagy vezeték nélküli internetet (WiFi-hotspotot) használva tudjuk hívni egymást. Eegyes készülékeknél ezek a programok videotelefonálásra is alkalmasak, ráadásul nemzetközi hívásokat is teljesen ingyen bonyolíthatunk. Fontos tudni, hogy a rendszer csak akkor működik, ha a másik készülékre is fel van telepítve a program. De az adó mindenképp kikerülhető így, hiszen külföldi szolgáltatóval szerződve, akár hazai telefonszámot is olcsón hívhatunk. Erre a legtöbb IP telefon alkalmas, amit számítógépről vagy okostelefonról tudnunk használni.

Ráadásul e-mailt, Facebook-üzenetet is gyakorlatilag ingyen küldhetünk telefonunkról, szemben az ugyancsak adóval terhelődő sms-el szemben.

6. Telefonálj a netről

Több olyan programot is találhatunk az interneten (pl. Skype-telefon, Google Voice, IP-telefon), melyek segítségével ingyen, vagy nagyon alacsony díjért tudunk telefonálni a világ bármely pontjára. Ezekhez készüléket is csatlakoztathatunk, sőt, akár telefonszámunk is lehet.

7. Érdemes céges telefonra váltani.

Ha még nem vagy tagja egy flottának sem, akkor érdemes lehet főnököddel beszélni ennek lehetőségéről. Igaz, hogy az adó ezen beszélgetésekre is vonatkozhat sőt arányaiban is súlyosabb, de az alacsonyabb kezdő díj mellett kevésbé megterhelő annak mértéke.

7+1. Használj percjelző hangot

Mobiltelefonunknál beállíthatjuk, hogy beszélgetés közben minden megkezdett percet halk sípszóval jelezzen. Ez néha zavaró is lehet, azonban a spórolós telefonáláshoz mindenképp jól jöhet, ha figyeljük, hány percet is beszéltünk.

Forrás: http://richpoi.com/cikkek/uzlet_gazdasag/igy-kerulheted-ki-a-telefonadot.html

Ezt hozhatja a tranzakciós adó

Kormánydöntés még nem született róla, de egyre többet lehet hallani a tranzakciós adóról, ami szinte minden pénzügyi műveletet terhelne. Orbán Viktor szerint minimális lesz a mértéke, "egy ezreléknél semmiképp sem magasabb". Igaz, hogy keveset lehet még tudni az új adóról, de az jól látszik, hogy kikerülni nehéz lesz majd.

Keveset tudunk még az adóról, az [origo] értesülései szerint minden pénzügyi tranzakcióra vonatkozni fog, köztük a sárga csekkre is. Egy ilyen adót elkerülni szinte lehetetlen, hiszen már a fizetésünk elutalásakor meg kell fizetnie a munkáltatónak, majd akármit csinálunk, mi is kifizetjük még egyszer, amikor a számláinkat rendezzük, vásárolunk, de a megtakarítások jó része is járhat plusz költséggel.

Még az áfánál is nehezebb kikerülni

Szinte minden adót el vagy ki lehet kerülni, noha az ellentétes a jogszabályokkal. Az szja-t és egyéb járulékokat feketemunkával, az áfa esetén ismert a "számla nélkül olcsóbb" módszer, s a céges bevételek eltüntetésére is vannak trükkök. A tranzakciós adót megkerülni viszont sokkal nehezebb.

Két módszer lehet erre. Vagy készpénzben fizet a munkáltató és onnantól kezdve mi is csak azt használjuk egész hónapban, vagy minden folyószámlát kiviszünk külföldre. Az első nehézkes lenne, hiszen a munkáltatónak is szereznie kell valahonnan készpénzt. Ezután persze nekünk is be kell fizetnünk számláinkat vagy akár a törlesztőrészletünket, amit készpénzből csak sárga csekken tudunk, amire viszont már meg kell fizetni az adót. Külföldi számla esetén kicsivel jobb a helyzet, kártyával akár eurószámláról is fizethetünk, ilyen esetben elég nehéz bármilyen adót kivetni a tranzakcióra. Egy külföldi számla fenntartása viszont költséges, ráadásul az örökös árfolyamkockázattal is számolni kell.

Nem biztos, hogy érdemes ezeket a plusz költségeket vállalni. Amennyiben a már említett, egy ezrelékes mértékű lesz az adó, akkor ez havi néhány száz forintos plusz tételt jelenthet a családoknak (100 ezer forintos bevételenként 100 forintot). Némi változást azért hozhat a pénzköltési szokásainkban.

Nem világos például még, hogy mi lesz a hitelkártyákkal. Ha az ezekkel való költés is adóköteles lesz, akkor gyakorlatilag kétszer fizethetjük meg ugyan azt az adót, hiszen a hitelkártya tartozást egy utalással ki kell egyenlíteni. Mivel a legtöbben a jóváírások miatt használják a hitelkártyájukat, ez egyre kevésbé érheti meg a tranzakciós adó bevezetése után. Így a most sem méretes hitelkártyapiacot megviselheti az új adó. Jóváírásokról bővebben itt.

A megtakarítások közül is azok felé tolódhat a hangsúly, amelyek esetében kevesebb tranzakció szükséges. Például megtakarítással kombinált biztosításnál többszöri tranzakcióra is szükség lehet. Az ügyfél elutalja a havi díjat, majd a biztosító az alapkezelőnek, aki egy tranzakcióval vásárol értékpapírt, amit egyszer elad és újabb utalás történik. Így többször is levonódik a minimális tranzakciós adó, mire az ügyfélhez visszajut a megtakarítása. Ezt valószínűleg a szolgáltatók beépítik az áraikba.

Banki átutalásoknál is viszonylag könnyen be lehet építeni az árakba a tranzakciós adót, de a sárga csekknél ez már problémás lehet. Míg a bank számítógépes rendszere kiszámolhatja az adó mértékét és utalásonként is rászámolhatja a számla költségére, a sárga csekkes fizetésnél ez nehézkesebb. Ha magába a sárga csekkes fizetési mód lesz drágább az adó hatására, akkor a kisebb összegű befizetéseket aránytalanul terhelheti. Ezzel csak a kis rezsijű háztartások járnának rosszul.

A kormány által bevezetni kívánt egyezrelékes banki tranzakciós adó nem más, mint egy bújtatott általános forgalmi adó. A különbség csupán az, hogy ezt az adót nem lehet majd visszaigényelni, emellett - ellentétben az áfával - ezúttal halmozottan jelentkező közteherről van szó - mondta Angyal József. Az okleveles adószakértő szerint évente 7.200 forinttal kurtítja meg egy átlagos jövedelemmel rendelkező család pénztárcáját, ha a kormány jövőre bevezeti a banki tranzakciós adót. A büdzsé az új közteherből évente mintegy 400 milliárd forint bevételhez juthatna.

Az okleveles adószakértő elmondta: ha valaki havonta 200 ezer forintot keres, akkor egyszer megfizeti az egyezrelékes plusz tranzakciós költséget a bért átutaló munkáltatója, majd ugyanennyit fizet a dolgozó, akinek a számlájára vezetik az összeget. Később az ügyfél valahányszor átutalja, felveszi, vagy egy üzletben kártyával fizetve vagy postai csekket feladva elkölti a pénzt, a normál banki tranzakciós költség mellé mindannyiszor felszámolják az egyezrelékes adót. Vagyis mindenki minden alkalommal fizetni fogja a díjtöbbletet, valahányszor a pénzéhez nyúl. Így a 200 ezer forintos bért megkapó munkavállaló legalább havi négyszáz forintos többletkiadással számolhat az új adó bevezetése miatt. Ezért nevezhető ez az adó halmozottan jelentkező köztehernek – fogalmazott a szakember.

Svédországi példa

Svédország 1984. január 1-jén vezetett be 0,5 százalékos pénzügyi tranzakciós adót a társasági részesedésekre - mutat rá írásában Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az adó minden olyan, Svédországban bonyolított ügyletre vonatkozott, amelyet helyi bankokon vagy brókertarságokon keresztül végeztek, kivéve az ajándékozás és az öröklés esetében történő átruházásokat. 1986-ban a svéd kormány az adó mértékét 1 százalékra emelte, majd a pénzügyi közvetítők közötti ügyletekre is kiterjesztették az adót 0,5 százalék mértékkel. 1989-ben az adóztatás további kiterjesztésére került sor: a 90 napnál rövidebb futamidejű állampapírok esetében 0,2 százalékos, a hosszabb futamidők körében pedig 0,3 százalékos adót vezettek be.

1990 áprilisában az állampapírokra kivetett pénzügyi tranzakciós adót eltörölték. 1991 januárjában a még fennálló pénzügyi tranzakciós adót a svéd kormány 50 százalékkal csökkentette, majd 1991 decemberében a teljes pénzügyi tranzakciós adót megszüntették, nem véletlenül. Az abból származó bevételeket ugyanis szinte teljesen lenullázta a tranzakciók árfolyamnyereségére kivetett személyi jövedelemadó drasztikus csökkenése. Az árfolyamnyereség-adó elapadása azzal is összefüggött, hogy az adó bevezetésének kihirdetését követő 30 napban a stockholmi tőzsde közel 5,5 százalékot zuhant, majd az adó emelésének hírére további 1 százalékos áresés következett be. A részvényárak jelentős csökkenése mellett 1986-ban - amikor az adó a duplájára emelkedett - a 11 legaktívabban kereskedett svéd részvény forgalmának 60 százaléka Londonba vándorolt, az 1990-es évekre pedig már a korábbi svéd tőzsdei forgalom 50 százalékát Londonban bonyolították. További tanulságok vonhatók le abból is, hogy az állampapírok esetében várt adóbevételt évi 1500 millió svéd koronára becsülték, ugyanakkor átlagban nem folyt be több, mint 50 millió svéd korona, ami a tervezett adóbevételnek mindössze 4 százaléka.

A fenti példában ugyan egy nagyobb mértékű adó bevezetéséről és annak hatásairól írt Kalocsai, de a magyar intézkedésnek is hasonló lehet a kimenetele. Hiszen ma a tranzakciós díjak alacsonyabbak, mint 20 éve, így alacsonyabb díjtételnél is sokak érdeke lehet befektetéseik átcsoportosítása más ország piacára. Másik felmerülő kérdés az lehet, hogy egy olyan hiteltelen gazdaságpolitikával rendelkező országnak, mint Magyarország, mit árthat még egy ilyen intézkedés. Akármilyen kicsi is lesz az adó mértéke, annak megemelésétől tartva sokan inkább nem kockáztathatják meg a hazai befektetést. Ennek bekövetkezésekor viszont az állami büdzsé még rosszabbul is járhat, mint az adó nélkül.

Forrás http://richpoi.com/cikkek/uzlet_gazdasag/ezt-hozhatja-a-tranzakcios-ado.html